Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

4 \ • PETŐFI NÉPE • 1980. december 30. A termékszerkezet-váltás jegyében VISSZATEKINTÉS A SZERSZÁMGÉPIPARI MÜVEK KECSKEMÉTI GYÁRÁNAK ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVÉRE • Saját készítésű (űró és menet­táró célgép, amellyel Tar jani Jó. zsefné dolgozik. a létszámot. Jellemző azonban, hogy jelenleg ötvenhármán dol­goznak a szereidében és teljesítik az előirányzatokat. — Mi a helyzet a golyósorsó gyártásával? — Gyárunk az V. ötéves terv megkezdése után kapta ezt a fel­adatot. A SZIM vezérigazgatósá­gának indoklása szerint azért, mert ez a gyár fegyelmezettségé­vel. dolgozóinak jó munkamorál­jával tűnik ki. Ezért 1977-ben 134 milliós beruházással elkezdték az új üzemrész építését. A termelés azóta már itt is megkezdődött, de természetesen ez több zökkenővel járt, mintha hagyományos tech­nológiájú termékről lett volna szó. A gyártási folyamatok összehan­golása speciális felkészültséget és tapasztalatokat igényel. Ez pe­dig — miután hazánkban golyós­orsót még nem gyártottak — csak a munka során sajátítható el. A technológia tisztázása, a gépek biztonságos kezelésének megtanu­lása hátráltatta ugyan a termelést, ám egy pillanatra sem tette két­ségessé^ a cél elérését. Ma már a kecskeméti gyár a Szerszámgép­ipari Művek golyósorsóigényét — bár nagy erőfeszítések árán — de ki tudja elégíteni. — Felkészültek-e a VI. ötéves tervre, és milyenek a kilátások? — Teher alatt nő a pálma, szok­ták mondani. Minden területen növekedtek feladataink, s ezeknek nálunk sem tudott valamennyi dolgozónk teljes mértékig eleget tenni. A műszakiak és szakmun­kások azonban jól birkóztak meg a nehézségekkel. Évente létszá­munk egynegyede képezi tovább magát szakmailag valamilyen for­mában. Igen fontos ez, mert any- nyit már tudunk, hogy az Ikarusz új autóbuszcsalád gyártását kez­di meg, s a golyósorsóból is felfut majd a termelés. Ami a gondokat illeti, még nincs megoldva a fék- szelepöntvény-ellátásunk, s nem találtunk kielégítő mértékben szerszámozási kapacitást. Az 1981. évi termelőkapacitá­sunk 90 százalékát már a meg­rendelők lekötötték. Tervszámaink jövőre az ideihez mérten 12—14 százalékkal nőnek. < Gazdasági munkánk ezzel egyben bonyolul­tabb lesz, mert a többlettermelés értékesítésének megoldása is ránk vár. Bízom azonban gyárunk szak­embereiben és munkáskollektívá­jában, hogy ezekkel a feladatok­kal is megbirkóznak — mondotta végül dr. Szűcs Endre. Nagy Ottó Félegyházáról jövet mindig elgyönyörködöm a Szerszám­gépipari' Művek kecskeméti gyárának látványában. A vá­ros egyik legszebb üzeme, modern épületei a korszerűsé­get árasztják magukból. A 106 millió forintosi beruházás­sal létesített új gyárat 1971-ben vette birtokba a SZIM, s a IV. ötéves terv időszakában további 28 milliót költött továbbfejlesztésre. Azt is elsősorban gépek, berendezésék vásárlására, valamint egy raktár és egy tanműhely épí­tésére. Vajon mit hozott az V. ötéves terv a gyár számára, sikerült-e az egyre nehezedő gazdasági körülmények között is tovább fejlődnie és teljesítenie termelési előirányzatait? — Erre válaszol dr. Szűcs Endre, a gyár igazgatója. — A tervidőszak kezdete éppen lendületben találta gyárunkat — válaszolta az igazgató. — Az Ika- rusz-program és általában a jár­műipar igényei, valamint pótsze- relvény-szükséglete 1975-ben már lényegesen meg is haladta üze­münk kapacitását. A bel- és kül­földi felhasználókkal folytatott tárgyalásaink pedig nemcsak a mennyiségi igények növekedését jelezték, hanem a választék bőví­tését is. Egységes európai előírás szabta meg akkor már a közúti tömegközlekedési eszközök fékbe­rendezéseivel szemben támasztott minimális követelményeket. Az ebbe a rendszerbe tartozó összes fékszerelvényt a belföldi felhasz­nálók a SZIM-től rendelték meg. Az igények gyors növekedése indokolttá tette a gyár jelentős bővítését. Gondos felmérések után komplex beruházási javaslat ké­szült a kecskeméti gyár fejleszté­sére, amely 150 millió forintos rá­fordítással 1980-ig a kétszeresére növeli termelését, vagyis az 1975. évi 160 millió forintos árbevételt 320 millióra. A beruházási terv számolt a termelésfelfutás során jelentkező nagyobb szériák gyár­tásfej lesztésévél is. Az előre ki­dolgozott technológiák alapján történt meg a nagy értékű gépek, berendezések megvásárlása, sőt gazdaságosabb megoldásokat ke­resve, saját tervezésű célgépeket is konstruáltunk. Megterveztük az anyagraktáro­zást, korszerűsítettük az anyag- mozgatást, a létszámtervet pedig úgy kétszítettük el, hogy a ter­melés növekedésének 60 százalé­ka a termelékenység emelkedésé­ből származzon. Készlet- és ered­ménytervek egészítették ki a szá­mításokat, amelyek a megtérülé­si mutatók által a beruházás gaz­daságosságát is igazolták. — Hogyan sikerült a gyárfej­lesztés megvalósítása? — A kecskeméti városi pártbi­zottság kezdettől fogva jelentős támogatást nyújtott. Segítségünkre volt abban, hogy a tervező: a BÁCSTERV és a kivitelező, a BÁCSÉP megfelelő partner le­gyen terveink végrehajtásában. Mi a magunk részéről, az üzemi párt-, KISZ- ■ és szakszervezet se­gítségével az építkezési terület előkészítésére mozgósítottuk a gyár dolgozóit. Az elvégzett tár­sadalmi munka értéke meghalad­ta a 3 millió forintot, amit a vá­rosi tanácsnak a gyermekintézmé­nyek bővítésére utaltunk át. Dol­gozóinknak is kedvező volt ez, mert a tanács három éven át biz­tosítja gyermekeik óvodai elhe­lyezését. Magunk gondoskodtunk az ér­kező gépek fogadásáról, beépíté­séről, üzembe állításáról is. (gy történt, hogy jó részük már a be­ruházás befejezése előtt működött,, s ezáltal jelentős termelésnövelést tudtunk elérni határidő előtt. A tervezőkkel és kivitelezőkkel való jó együttműködés eredménye az is, hogy az új üzem a tervezett időpontra — 1979. év végére — el­készült. mégpedig az előirányzott­• Félautomata csúcs nélküli köszörűgéppel (ékalkatrészt köszörül Ecker László szakközépiskolás dolgozó. 9 örvénylő menetvágófej késének élezése optikai köszörűgéppel. A gép mellett Vágó József művezető. (Méhesi Éva (elvételei.) nál 24 millió forinttal kevesebb összegből. — Milyen termelési sikereket értek el az új üzemben? — A ránk háruló kötelezettsé­geinket megrendelőinkkel szem­ben teljesítjük. Minőségi reklamá­ciókat nem kaptunk. Feltétlenül meg kell azonban említenem, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szerelés-fejlesztési pá­lyázatára mi is beneveztünk. Így került sor nálunk a 3 M (mozdu- latelemzéses) módszer alkalmazá­sára. Kísérletünk sikerrel járt, s ennek alapján a fékszerelvények szerelésének munkahelyeit ennek megfelelően alakítottuk ki. Beve­zetése előtt nagy vita volt, hogy a szerelde létszámát százhúsz he­lyett hetven-hetvenöt főben álla­pítsuk meg. Sokan kevesellték ezt ALKALMAZKODÁS A MAGASABB KÖVETELMÉNYHEZ Élelmiszergyártás jn Kunszálláson meg csak Mis­kolcon és kör­nyékén ismerték, s vásárolták a kunszállási házitésztát. A mis­kolci SZÖVKER egyik munka­társa fedezte fel egy termékbe­mutatón, s lépett kapcsolatba az Alkotmány Tsz tésztaüzemével. A jó minőségű termék azóta szé­les körben elterjedt, s napjaink­ban alig győzi készíteni a kun­szállási szövetkezet félegyházi és fülöpjakabi üzeme. Az előző években 1500—1600 mázsa házi­tésztát állítottak elő az Alkot­mány Tsz-ben dolgozó lányok, asszonyok. 1980-ban 2 ezer mázsa volt az értékesített mennyiség. Az új esztendőben pedig mái1 3 ezer mázsát kell gyártani, mert akkora, a kereslet. A rendkívül kedvezőtlen talaj­adottságú kunszállási Alkotmány Tsz a kalászosgabona-termesztést jól kiegészítő élelmiszer-feldolgo­zó ágazata szerencsés vállakózás­nak bizonyult. Fülöpjakabon ál­landó munkalehetőséget terem­tett a szövetkezetben dolgozó lá­nyoknak az esztendőnek olyan szakaszában is, amikor a szőlő­ben, gyümölcsösben nincs tenni­való, Seres József élelmiszeripari technikus és az Alkotmány Tsz Szakmunkásai közösen tervezték^ szerkesztették meg a tésztaüzem különböző berendezéseit, a hőlég­kezelő alagutat, amelyben a fris­sen nyújtott, leveles tészta any- nyira megszikkad, hogy finom- metélt, kiskocka és más leves­tészta vágására alkalmassá vá­lik. A lisztet a gabonaipartól szer­zi be az Alkotmány Tsz, a tojást a szövetkezet háztáji gazdaságai­ból. A készterméket pedig szer- , ződéses alapon értékesíti. A leg-, többet a miskolci szövetkezeti kereskedelmi vállalatnak szállít-, ja, amelynek vásárlóközönsége ragaszkodik a kunszállási házi­tésztához, de más kereskedelmi ,, vállalatok körzetében is kap­ható már az áru. Az Alkotmány Tsz az élelmi- ' szer-feldolgozó ágazat fejlesztésé- ’ vei is igazodik a VI. ötéves terv magasabb követelményeihez. Vég­termék-értékesítéssel igyekszik nagyobb bevételre szert tenni, hogy a kalászosgabona-termesz- tés további korszerűsítésére is legyen az eddiginél több anyagi fedezete. —s —I. 6 A háziasszonyok tésztavágó késének működését utánzó szerkezet­tel vágják a levesbe való tésztát a kunszállási Alkotmány Tsz-ben. A házilag szerkesztett berendezés jól bevált. 9 Csomagolják a finom metélt házitésztát a szövetkezeti üzem dol­gozói. (Méhesi Éva (elvételei.) ' ■ \ I # Ajándék... A mikor még nyol­cadik általánosba járt, megígérte az osztályfőnöke, hogy meg­látogatják a bajai Finom­posztó Vállalatot a fonó­szövő szakmával ismerkedés cél­jából. A többiekkel együtt Far­kas Lídia is alig várta a nagy eseményt, hiszen már régi vágya volt, hogy megismerje, hogyan lesz á fonálból szövet. Az ígéret sajnos elmaradt. Az­tán újabb alkalom kínálkozott. A posztós vállalattól valaki meg­látogatta az iskolát, hogy szak­munkástanulókat toborozzon. Lí­dia nyomban jelentkezett,’s beír­ta a jelentkezőlapra. hogy szövő és fonó szeretne lenni. Szövő szakmunkása már elegendő volt a vállalatnak, s így került Ercsé- nyi Antalit é fonó szakoktató „szárnyai” • alá. Érdeklődése mindjárt a gyakorlati munkára terelődött, de hót. régi igazság, hogy elmélet nélkül -nincs- gya­korlat. Az első évben hármasa volt elméletből, négyes gyakor­latból. Osztálytársai hamar megszeret­ték szerény, és őszinte magatar­tásáért. Oktatója szorgalmas, — főleg a második évben —. egvre igyekvő tanítványát látta benne. Az idei első félévben elméletből hármasa, gyakorlatból pedig már ötöse volt. □ □ □ ' November 26-a volt. A hét el­ső három napján gyakorlati fog­lalkozáson vettek részt a tanulók. Hat órakor kezdődött a műszak, de Lídia már háromnegyed 6-kor bent volt. A szokásos eligazítás után a Wiíama gyűrűsfonógépre került Heibl Julival együtt. A mellette lévő gépen osztálytársa, Kövesdi Ildikó dolgozott. Lídia gépén minden rendben, suhogtak a gyorsan futó szálak, s így kü­lönösebb tennivaló nem volt. Ildikónak viszont befejeződött gépén <a tervezett szálvastagság legyártása, s így „futókat” kellett cserélni. Ez egy ' három centi hosszú, nagy J-betűhöz hasonló hegyes acél alkatrész. Lídia át­ment a szomszéd gépre, hogy segítsen leszedni és kicserélni a mintegy háromszáz darab futót. Már a vége felé jártak, amikor egyszer csak szeméhez kapott és felkiáltott: — Jaj a szemem!... Az egyik lepattant „futó” keresz­tülszúrta a szemhéját és beleállt a szemgolyóba. Hozzányúlni senki nem mert, mert a horgos végével csapódott a szemébe. Néhány ólomlábakon múló perc. mire a gépkocsi be­szállította / a kislányt a kórház szemészetéré.’ — A Vass főorvos urat keres­sük — mondta idegesen a kísérő­je — baleset történt. A nővérke sajnálkozva mondta: — A főor­vos úr szabadságon van,i nem tar­tózkodik Baján. Szerencsére ott volt dr. Bogár Jutka és dr. Köves Ágnes. A mű­tét veszélyesnek látszott. Addig ők «sem nyúltak hozzá, míg a röntgenfelvételen nem látták, ho­gyan helyezkedik el a szemben az idegen test. Egyeztetés, felvé­tel, valóság, aztán — aztán végre engedett az acélkapocs. A szem megsérült, az acéldarab kissé rozsdás volt, s így az orvosnő a továbbiakra vonatkozóan nem mondhatott .biztosat. Pedig akik várták a választ, csak egy érde­kelte -őket: látni fog-e Lídia, vagy elveszti egyik szeme vilá­gát? A szülők aggodalma tovább fokozódott. Ercsényiné a szak­oktató — valóságos lelki beteggé vált. Az ő kisebbik fiának kisko­rában égő gyufafej repült a sze­mébe, s ő már átélte a szülők lel­ki megrázkódtatását. Lídia a kórház betegágyán vas­tag szemkötéssel várta a gyógyu­lást, vagy... de erre nem akart, nem is tudott gondolni. Végre né­hány nap múlva lekerült á kötés. A hirtelen világosság könnybebo­rította szemét. Aztán hogy meg- törölte, lassan kirajzolódtak előt­te a, tárgyaki Az ép szemét elta­karva próbálgatta, de nem látott tisztán. Ahogy múltak a napok, csökkent a gyulladás, a látás pe­dig egyre javult. Látogatás' volt.! Lídia már tü­relmetlenül várta szüleit,’ de egy­szer csak valaki ismerős ielent. meg az ajtóban, Ercsényiné a szakoktató. Arca sápadt, ki-ült rajta a szülő aggodalma. Aztán egy élénk hangra összerezzent: Gyöngyi néni. látok... Lídia nyújtotta felé a karját-. □ □ □ Néhány nappal ezelőtt á Lenin KISZ szocialista fonóbrigád mű­soros karácsonyestet rendezett, amelyre meghívták a szülőket és a nevelőket is. Az éneklő kórus­ban volt Farkas Lídia is. A lányok valamennyien ajándékot kaptak, aztán ők Vittek ajándékot szüleiknek. Lídia az utolsók kö­zött vitte a meglepetést. A teremben hosszú asztalok­nál ülő szülők körében fokozot­tan elcsendesült a beszélgetés. Lídia sötét szemüvegben elindult a terem vége felé. A szemek vé­gigkísérték minden lépését, hi­szen minden szülő tudta, mi tör­tént vele. Amikor odaért, már egészen elcsendesült a terem. Megállt, levette sötét szemüvegét, nagyon boldog karácsonyi ünne­peket kívánt, átnyújtotta az aján­dékot és jobbról, balról megcsó­kolta édesanyját. A csomag megállt anyuka ke­zében. Lídia oly szépen nézte édesanyját, aki visszatekintve a két mosolygó szempárra, megál­lapította benne éle-te legszebb ka­rácsonyt ajándékát. Szabó Ferenc Lidia' a napokban egy magnó­szalagot kapott. Hogy kímélje a szemét, a Lenin KISÉ szocialista fonóbrigád szalagra mondta fel az elmaradt leckét, hogy Lídia beválthassa ígéretét, Már a hetedik ötéves terven dolgoznak Kitűnő eredményekkel zárják az évet Mongólia üzemeinek és gazdaságainak kollektívái az or­szág jelenlegi — hatodik — öt­éves tervének végén. Ahogy kö­zeledik az esztendő vége, egyre több vállalat és gazdasági szerve­zet jelentheti: ötéves célkitűzése­it sikerrel teljesítette. Az internacionalista barátság városában, Darhanban — amely­nek 63 ezer lakosából tízezer kül­földi, s közöttük ott vannak a húskombinátot felépítő magyar szakértők is — már november elejére 10 vállalat fejezte be ötéves tervét, és adott terven fe­lül hárommillió tugrik értékű terméket. Hasonló eredményekkel dicse­kedhetnek a hatalmas ország más vidékeinek vállalatai is. Méltó fogadtatása ez a Mongol Népi Forradalmi Párt tavasszal ösz- szeülő XVIII. kongresszusának, és a népi forradalom azt köve­tő 60. évfordulójának is.

Next

/
Thumbnails
Contents