Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-20 / 298. szám
4 • PETŐFI NÉPE • IBM. december M. VASKÜTI HUZALSZÖVET A PAKSI ATOMERŐMŰNÉL Prémesállat-ketrec és betonvas Régi szólás, mondás: az a jó gazda, aki a terményét bőrzsákban értékesíti. Vagyis hogy jószágot tart és hizlal. Nem véletlenül alakultak 'ki olyan jelentős állat- tenyésztő gazdaságok a megye legnagyobb takarmány termesztő táján, a Bácskában és a Duna mellékén. Még gazdaságosabb lehet egy-egy termelési ág, különösen a napjainkban, ha termékfeldolgozással, végtermék-értékesítéssel ^párosul a mezőgazdasági nagy- SÄ üzem állattartása. Jánoshalmán, Vas- kúton, Solton szövetkezeti tejüzem, Borotán, Kisszálláson, Baján, Vaskúton, Hantán vágóhíd - és húsfeldolgozó, a 'baromfiágazathoz kapcsolódva Rémen, Har- tán, Dunatetétlenen és másutt tésztaüzem működik. A vaskúti Bácska Tsz-ben néhány éve nyitották meg a nyúlvágóhidat, amelynek termékeit túlnyomó- részt külföldre szállítja a közös gazdaság. Már a vágóüzem megnyitásaikor elhatározták a vaskúti szövetkezet gazdái, hogy a feldolgozás melléktermékeit prémesállat-te- nyésztéssel hasznosítják, ha ennek anyagi feltételeit megteremtik. Napjainkban ennek is elérkezett az ideje. Megkezdődött a róka-, a nyérctenyésztés előkészítése. A szövetkezet szakmunkásai gyártják a huzalszövetet, amiből nagy sorozatban ketreceket készítenek. Ezeket a tsz, valamint a háztáji gazdaságok használják fel a prémesállatok elhelyezésére. A Bácska Tsz nagy teljesítményű huzalszövetgyártó “gépet szerzett be, amelynek segítségével a szakmunkásai ez év végéig 30 ezer négyzetméter, különböző szálvastagságú huzalszövetet készítenek a nagyüzem, valamint a Termelési biztonság a mezőgazdaságban Nehéz, de sikeres évet zár a magyar mezőgazdaság. Termelési értékének növekedése csaknem 5 százalékos, mely — figyelembe véve a körülményeket — kiváló eredménynek mondható. Az idei hideg tavasz, a növények elhúzódó be- érése, az őszi betakarítási veszteségek, mind azt bizonyítják, hogy a terméshozamokat az időjárás még most — az egyre korszerűsödő gazdálkodás ellenére — is számottevően befolyásolja. Viszont a felszabadulás óta eltelt évek mást is bizonyítanak. Tapasztalhattuk, hogy az agrárpolitikának bármiféle időjárásnál nagyobb a szerepe. • Cserepes Ágoston gépkezelő huzalszövetet gyárt az NSZK-ból vásárolt géppel. B Prémesállatok számára ketreceket készítenek a Bácska Tsz szakmunkásai. (Szabó Ferenc (elvételei) kisállattenyésztésben a Bácska Tsz-szel társult háztáji gazdaságok számára. A felesleges meny- nyiséget az építőipari vállalatoknak adja el a közös gazdaság TANÁCSTAGI INTERPELLÁCIÓK NYOMÁN Közérdekű értesülések kecskemétieknek . A kecskeméti Városi Tanács legutóbbi üléséről tudósítva, egyebek mellett közöltük, hogy a testület jóváhagyta az előző tanácsülésen elhangzott interpellációkra tett intézkedéseket. Nézzük azonban, mi húzódik meg e tömör híradás mögött. Annál is inkább, mert az elfogadott tájékoztató jelentés néhány közérdeklődésre, is számot tartó értesüléssel szolgált. A megyeszékhely 82. számú választókerületének tanácstagja, Sándor István felszólalásában azt tudakolta, hogy a város VI. ötéves terve számol-e iskolaépítéssel a Hunyadivárosban? Jelenleg ugyanis sok ott élő gyermek Kecs- . kémét távolabbi részein levő iskolákba jár. Az interpellációra válaszolva, a témában illetékes szakosztály vezetője elmondta: A Hunyadiváros e gondja megoldásának érdekében folyamatban van egy tizenhat tantermes iskola tervezése. Az intézmény a következő tervidőszakban a Mátyás király körút—Daróczi- köz sarkán épül meg. A kivitelezés a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat részéről biztosított. Lovas József, a 16. számú választókörzet tanácstagja annak az aggályának adott hangot, amely szerint a Széchenyi város fejlődésével az Akadémia körút megnövekedett forgalmát tovább fokozza az új kórház megnyitása:" Egyben indítványozta, hogy a VI. ötéves terv összeállításánál vegyék figyelembe a körút két nyomsávra történő bővítését. Hegyes Ferenc műszaki osztály- vezető pedig a következőkről tájékoztatott: a bővítés pénzügyi fedezet hiányában nem tervezhető. Viszont a szakosztály a jövő évi feladatok közé javasolja előirányozni az autóbuszöblök kiépítését az Akadémia körúton. Ez a megoldás lényegesen meggyorsítja majd a forgalmat. Lovas József a használatban levő szódásüvegek higiéniai és műszaki* állapotát is szóvá tette, s kérte, hogy az arra illetékesek vizsgálják^ meg. kinek a mulasztásából kerülnek forgalomba az üvegek piszkosan, s gyakran használhatatlan állapotban. Dr. Horányi Elemér, az állami közegészségügyi és járványügyi felügyelő válaszában az alábbiakról adott számot: A városi felügyelőség az ipari csoporttal együtt ellenőrizte a Kecskeméten" működő négy magánkisiparos. valamint a pince- gazdaság és az Univer Szövetkezet szikvízüzemét. A vizsgálat során magánkisiparosoknál csak elvétve tapasztalták az üvegek belső és külső szennyeződését. ’ Az Univer Szövetkezet szikvízüze- mében saját kútból történik a töltés. A kút vize homokos, és magas vastartalma miatt barnás el- színeződésű volt, s az üvegeken sok belső és külső szennveződést is találtak. Az ellenőrzés után intézkedtek a vízminőség megjavításáról, ami Várhatóan jelentős javulást eredményez a szikvizes üvegek tisztaságában. Bokor Pál, a 14. számú választókerület tanácstagja a Munkácsy és a Lugossy utca sarkán a bölcsőde épületére .tükör elhelyezését kérte a biztonságos közlekedés érdekében, hogy az Arany- homok felőli forgalom .látható legyen. A felszólamlást követő műszaki-rendőri bejárás megállapította, hogy a kért tükör nem helyezhető el, mivel a Munkácsy utca a Lugossy utca két oldalán nem azonos tengelyben folytatódik. A Bocskai utcában a csatornázást szorgalmazta a hiányzó szakaszon Gál Ferenc, a 89. számú körzet tanácstagja. Mint említette, az óvoda elkészültével már csak százméteres szakaszon hiányzik majd a közmű. A tájékoztató jelentésből pedig kitűnt, hogy a hiányzó csatorna- szakasz kiépítésére — pénzügyi fedezet hiányában — várhatóan csak a VI. ötéves tervidőszakban kerülhet sor. Kedvezőbb választ kapott közérdekű felszólalására Kardos Gyu- láné, a 76. számú választókerület tanácstagja. A Csáktornyái utcai árok általa szorgalmazott kitisztítását ugyanis elvégezték, s az illetékes szakosztály a jövőben fokozttabb figyelmet fordít az árok rendbentartására. Fehér Sándor, a 92. számú választókerület tanácstagja interpellációjában a városi népfrontbi- zottságnak azt az indítványát közvetítette, hogy jövő évi munika- tervének összeállításánál a. végrehajtó bizottság vegye figyelembe a város közlekedésbiztonságával és a közlekedési fegyelemmel kapcsolatos kérdések megtárgyalását. Jövő évi munkatervébe a végrehajtó bizottság a javaslatnak megfelelően szt 'i a témát. vasbetongyártáshoz. E vállalatok többsége a Paksi Atomerőmű építésénél használja fel a vaskútiak huzalszövetét. K. A. TÍZBŐL HÉT LESZOKIK Akupunktúra a dohányzás ellen A lett orvosok jelentős tapasztalatokat halmoztak fel a dohányzás elleni küzdelem akupunktúráé alkalmazásában. A páciensnek már az első kezelés után észrevehetően csillapor dik a dohányzás iránti vágya. A kezelés során keletkező mikroára- mok az aktív pontokon keresztül a központi idegrendszerre hatnak, és mintegy felborítják a dohányzás iránti szükségletet diktá- Jó „programot”. A lett orvosok imponáló, statisztikával rendelkeznek: a gyógyító kúra befejeztével 10 közül 7 dohányosban tartós reflex alakul ki a dohányzással szemben. (BUDAPRESS—APN) Soha nem felejthetjük el az 50-es évek elhagyott, megműve- letlenül maradt százezer hektárjait. Azok az emberek, akik korábban — a földosztás idején is szinte éltek, haltak a földért — nem látták értelmét erőfeszítéseiknek, a szántásnak, vetésnek, és egyszerűen elhagyták a földeket. Anyagilag nem volták érdekelve a termelésben, teljesen bizonytalanná vált maguk és családjuk megélhetése. Sérelmet szenvedett a munkás-paraszt szövetség, a termelés biztonsága, nem láttak jövőt maguk előtt a földművelők. Így súlyos gondok támadtak a termelésben, a lakosság ellátásában, a legelemibb szükségletek kielégítésében. Erősödő bizalom Az MSZMP 1956. után az agrárpolitikában is őszintén és következetesen levonta a szükséges tanulságokat. Orvosolták a parasztok jogos sérelmeit; a kötelező, merev begyűjtési rendszert az önkéntes termelési, értékesítési szerződéskötések rendszere váltotta fel. Növekedett a földművelők anyagi érdekeltsége. A megalakuló tsz-ek nagy önállósághoz jutottak, és kezdettől fogva az állam megfelelő segítségére támaszkodhattak. A munkás-paraszt szövetség új erőre kapott, és az egyre erősödő bizalom elősegítette a termelési célkitűzések elérését is. Széles körűvé vált a mezőgazdaságban a termelési biztonság. Ma már senki sem vitatja, hogy enélkül lehetetlen eredményesen - gazdálkodni, nem is beszélve a termelés fejlesztéséről. Ennek a biztonságnak sok az összetevője. Az első és a legfontosabb az anyagi érdekeltség ösztönző megteremtése. Nélkülözhetetlen, hogy a szorgalmas, hozzáértő termelők, a mezőgazdasági nagyüzemek, de a háztáji és kisegítő gazdaságok is érezzék, tapasztalják: kifizetődő a termelés, a bevételek meghaladják a költségeket. Sok mindent meghatároznak a felvásárlási árak, az adórendszer, az állami támogatás rendszere, a termeléshez szükséges anyagok, eszközök árai. Nagy részben ezektől függ, hogy a termelés nyereséges-e, vagy veszteséges. Hatásukat különböző mértékben ked(17.) Mondja el Baloghnak ezt az emlékét? Megértené-e vajon? Egyszerű jobbágyember. De becsületes. Nem veti mgg, nem sértegeti, mint sokan mások a kurucok közül. De megértené-e vajon, mit jelent az, ami azon az éjszakán történt, amikor a követek elhagyták a tábort, és átlovagoltak a Duna jegén. — Kegyetlen öldöklés — ismétli meg Balogh János, Rác György előbbi mondatát, de olyan hangr súllyal, mintha ezzel akarná figyelmeztetni: várja a folytatást, a magyarázatot. — Az. Bizony az — emeli fel a tekintetét Rác György —, s tudod, a kurucok sem kímélik ott lenn a csecsszopókat se! Hogy kívánják akkor, hogy velük harcoljanak a mi vitézeink? Csönd lett a kunyhóban. Balogh János nem tudhatja, min gondolkozott Rác György olyan sokáig, de amit mondott, az meglepte. Ilyent neki a kuruc vitézekről még nem állított senki. S ez a kereskedő most itt a saját sátrában vetette szemére ezt a szörnyű dolgot a hazáért vérüket ontó hős vitézekről. Hogy mer ez így beszélni? Ha valaki hallaná, mit mondott, senki sem mentené meg a szét vágd a lás tói. vezóen vagy kedvezőtlenül befo- lyásolhajták a gazdaságok adottságai, felkészültsége, kezdeményezőkészsége, az emberi igyekezet és szorgalom. . Végsősoron a terméseredmények sok mindent elárulnak. Mindennél jobban jelzik a helyes agrárpolitika érvényesülésének erejét. A szocialista átszervezés óta eltelt két évtizedben mezőgazdaságunk több mint 70 százalékkal növelte termelését. Világviszonylatban is feltűnő és elismerést érdemlő eredmény ez. Bizonyítja, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok a háztáji és a kisegítő gazdaságok értelmét látták az erőfeszítéseknek. és 'sokat tettek adottságaik minél teljesebb hasznosításáért. Kölcsönös elonyok A termelés biztonsága egyre inkább érvényesült, a termelők a nagyüzemekben és a kis gazdaságokban egyaránt megtalálták számításukat. Az járt jobban, aki többet és jobb minőségben termelt. Erősödött az értékesítés biztonsága is. Az önkéntes — kölcsönösen előnyös — termelési értékesítési szerződések a tervszerű gazdálkodás legfontosabb* tényezőivé fejlődtek. Törvény mondta ki a tsz-ek gazdálkodási önállóságát, így a tsz-ek maguk alakíthatták ki — az adottságaiknak, ' érdekeiknek leginkább megfelelő — termelési szerkezetüket és törvényes keretek között kiegészítő tevékenységgel is foglalkozhattak.Egyre nagyobb önállóságot kaptak az ál-' lám! gazdaságok" is. Élhettek "á"' mezőgazdasági nagyüzemek az önálló értékesítéssel: közvetlenül a fogyasztóknak, a felhasználóknak adhatták el termékeiket és terményeiket. Nem könnyű feladat, a mintegy 1000 sz, állami gazdaság és szak- szövetkezet, valamint több mint 1,6 millió háztáji és kisegítő gazdaság termelési és értékesítési biztonságának megteremtése, termelési kedvének megőrzése, sőt a növelése. Sok tekintetben nagyok köztük a különbségek; a talaj minősége, a gépesítés, a kemi- zálás színvonala, a szakmai felkészültség eltérő. Rác György is sejtette, hogy vakmerőséget követett el. Talán mégsem kellett volna ilyen gyorsan elárulni az öreg kuruc előtt a gondolatait. Nem jó puskaporos ládák között tűzzel játszani. De ami megtörtént, az megtörtént. Kockázatvállalás nélkül a kereskedelemben sem lehet elérni semmit. Ezt mondogatta az öreg, görög is, akitől Szerénységben a kalmárságot tanulta. S, hogy a görögnek igaza volt, azt gyorsan tapasztalhatta. Balogh János inkább fájdalommal, mint haraggal a hangjában csak annyit mondott: — Tudod, hogy, a tieitek sem kíméletesebbek. — A háború kegyetlenségre neveli az embereket. — Meg a gyerekeket is. — Azokat sem kíméli. — Neked van gyereked? — most tegezi először. Nem látni, de hallani, ahog^ a hajdú ledobta fejéről süvegét, mégvakarta az üstökét, s kis gondolkozás, tétovázás. után csak ennyit mondott: — Már nem élnek. — Értem a fájdalmad. — Neked van? — Van. Rövid kérdések, rövid válaszok. Pattogó szikrák a nyári éjszakában. Balogh János már hatá-. rozott: ez az az ember, aki azért jött ide, hogy őt az ősi földjére elvezesse. Nevetett mindig az asz- szonyok babonás megérzésein, de hogy Rác György most itt ült vele egy sátorban, ezt sorsszerűnek érezte. — Hány van? — kérdezte tovább a hajdú. — Hét fiam, meg négy lányom. — Szép család. — Ahogy kifosztottak, neked akkor nem maradt semmid? . Rác György mintha nem értetté volna. Gondolkozott a kérdésen. Ügy tett, mint aki nem tud-1 ja, megmondja-e az igazat. Aztán tréfálkozva kibökte. — Azért akad itt-ott. Egy szegedi mészáros is tartozik kétszáz német forinttal. A te családod? Rég otthagytad őket? — elmúlt annak már fél éve is A szomszéd sátorban megszólalt a töröksíp. Valaki szomorú dalba kezdett: Még egy madár is sir, hogyha fészke bomol... Ne szánjad hazádért, hogyha véred omol! — S bírod, még forgatni a szab lyát? — kérdezte tovább, miután a dal halkulni kezdett, f — ömiattuk teszem csak — in-, dúlt meg a vallomás árja Balogh János szívéből —, csak a gyerekek miatt jöttem én a hadakba. Én már Csak kibírnám még ezt a keveset az otthontalanságban is, de azt szeretném, ha a gyerekeim végre otthonra találnának — annyiszor átgondolta ezt már magában, hogy most fejből tudta az egészet —, ott, ahol a bácsi püspök monostorai vannak ... — Csak voltak, tesvér ... — Nahát, ott az ő birtokán éltek az én őseim a .török előtt. Egy ideig aztán is kitartottak még, bújdostak a nádasokba!». Végül menekült, ki nWre tudott. Az A mezőgazdasági felvásárlási árak viszont a közepes körülmények között gazdálkodó mező- gazdasági nagyüzemek termelési költségéit veszik alapul. Érthetően jobban jár az a gazdaság, melynek a hozamai nagyobbak, a termelési költségei alacsonyabbak a közepesnél. A kedvezőtlen adottságú sz-ekben pedig a hozamok is alacstonyab- is magasabbak. Ezek a különbségek tették szükségessé a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kiemelt állami támogatását. Ennek formái — ártámogatás és a fejlesztési támogatás —beváltak. Társadalmi érdek Ez a támogatás azonban nem képes minden hátrányt ellensúlyozni. Nem véleletlen, hogy a veszteséges tsz-ek túlnyomó többsége évről évre a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közül került ki. Jelenleg is minteegy 350- re tehető azoknak a tsz-eknek a száma, melyek — elsősorban önhibájukon kívül — nem érnek el akkora nyereséget, mely számukra biztonságot teremtene, a termelés megfelelő bővítéséhez szükséges lenne. Több mint 1,3 millió hektár földet művelnek meg ezek a gazdaságok, és a termelésükre nagy szükség van. Helyzetük alakulása éppen azért fokozott figyelmet és gondoskodást kíván. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelési biztonsága is elsőrendű fontosságú; ők adják a mezőgazdasági termelés egyharma- dát. Ezek a gazdaságok különösen érzékenyek, terrftelési kedvükre nagyon kell vigyázni. Az idei év is szolgált tapasztalatokkal. A hízott sertések átvételi idejének merev meghatározása, a hizlalás jövedelmezőségének bizonyos mérvű csökkenése azonnal és érezhetően mérsékelte az anyakoca tartási kedvet. A nemrégiben hozott intézkedéseknek — az- ávételi időpontok méltányos rendezésének és a felvásárlási árak emelésének — célja épp az volt. hogy a termelési, biztonságot .erősítse. a hizlalási kedvet növelje. A termelési biztonság és a belőle fakadó termelési kedv tehát sok forrásból táplálkozik. Éppen ezért nagy jelentőségű minden intézkedés, mely a mezőgazda- sági termelés feltételeivel kapcsolatos. Az idén újra módosított, finomított mezőgazdasági szabályozó rendszer célja is az, hogy a termelés tervszerű mennyiségi és minőségi növelésére ösztönözzön. Az ma teljesesen nyilvánvaló, műnk érdekét — a lakosság jobb hogy a termelési biztonság a mezőgazdaságban egész társadal- ellátásál. az export növelését — — szolgálja. T. B: apám, az öregapám is a hontalanság kenyerét ette. Fönt voltunk mi egészen északon, aztán ereszkedtünk lejjebb, ahogy kiszorították a törököt. Most talán sikerül visszajutni. Van egy kalendáriumunk is, még egy pap hagyta valamelyik öregre, csak én már nem tudom kiolvasni a csíziót belőle. Te honnan tudsz ilyen jól magyarul? Kereskedő enélkül nem boldogulhat! Ezt már az öreg görög is mundta. Beszélem én a németek, a 'velenceiek, meg a törökök nyelvét is. Engem ugyan be nem csaphat senki! ; Szeretett volna még valamit kérdezni, de meggondolta. — Szörnyű, ez, hontalannak lenni — mondta később. — Tudom — bólintott Rác Cyörgy —, tudom, mi a hontalanság. Mintha léptek alátt zörrenne a száraz fű a kunyhó mögött. Halk ncr.zezés hallatszik. Egy nyíláson távoli tábortűz fénye világit be. Talán mégis ekkor este sértettem meg — gondolja. Talán mégsem szabad lemondanunk mindent, ami a szívünkön fekszik. fgy van ez a háborúban — motyogja, s szomorúan bólogat is hozzá. Torka kiszáradt, rég nem látott már bort a kulacsa. Nem először morfondírozik így magában, többször jutott erre a következtetésre. Lelkifurdalást érez. Azzal próbálja magát hitegetni, hogy talán mégsem ő haragította meg Rác Györgyöt, csak valami jó üzletet szimatolt meg. s most az után futkos. De az is lehet — jut eszébe —, hogy .visz- szaszökött az ellenséghez. Talán éppen kémkedni jött ide, híreket gyűjtött, és elillant. (Folytatjuk)
