Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

várható időjárás ma estig: erősen felhős, illetve borult idő sokfelé csa­padékkal. Eleinte havazás, hószállin- gózás, majd egyre több helyen havaseső, eső* Pénteken már keve­sebb helyen köd. Megélénkülő, főként a Dunántúlon helyenként meg­erősödő déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában plusz 1, mínusz 4 foic között, északkeleten mínusz 5 fok körül. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken általában 5 fok körül. IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka XXXV. évi. 297. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 19. péntek A lakosság áruellátásáról tárgyalt a megyei NEB A hatodik ötéves tervről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta csütörtökön munkáját az országgyűlés. Az ülésteremben helyet fog­lalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, és Lázár György miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tágjai. Havasi Ferenc felszólalása A vitában elsőként Havasi Fe­renc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Ko­márom megye 1. sz. választókerü­letének képviselője szólalt föl. Be­szédében házánk, külpolitikánk és gazdasági fejlődésünk, tenniva­lóink összefüggéseire mutatott rá. a nemzetközi helyzet tükrében. Hangsúlyozta: Tegnap Kecskeméten ülést tar­tott a Bács-Kiskun megyei Népf Ellenőrzési Bizottság. A testület megtárgyalta a lakosság áruellá­tásáról készített összefoglaló je­lentést. A népi ellenőrök a megye valamennyi városában és járásá­ban azt vizsgálták meg, hogy az üzletekben folyamatosan ki tud­ják-e elégíteni élelmiszerekből, háztartási és vegyiáruikból; ipar­cikkekből, ruházati cikkekből és tüzelőanyagokból a lakosság igé­nyeit. Mint a vizsgálat során kiderült, alapvető ellátási gondokat nem tapasztaltak, de az év folyamán voltak hiánycikkek, s a választék sem felelt meg mindig a kívá­nalmaiknak. Az üzletek az ellátás javítása érdekében a nagykereskedelmi vállalatokon kívül kapcsolatokat alakítottak ki a termelő vállala­tokkal, és fokozták a helyi áru­alapból történő beszerzést. A Bács-Kiskuin megyei Iparcikk- kereskedelmi Vállalat például a mintegy 280 szállítója közül több mint hatvan helyi. termelőegység­gel áll üzleti kapcsolatban. He­lyi árualapból két évvel ezelőtt 15 millió forint, az idei év első felében pedig 21 millió forint ér­tékű iparpikket szereztek be. Az élelmiszer-kiskereskedelem ellátását is jelentősen javította, hogy a friss gyümölcs és zöldség nagy részét helyi árualapból vá­sárolták föl. Mint a megyei NEB tagjai megállapították, az év elején ked­vezőtlenül hatoft az áruellátásra a termelői árak változása. A nagy­kereskedelmi és a termelő válla­latok késedelmesen közölték az árakat, sőt az ár ismeretének hiá­nyában szállításaikat' is visszatar­tották. Év közben külön leterhe­lést jelentett a kereskedelmi dol­gozóknak az árváltozás miatti leltározás. Kedvezőtlen volt az is, hogy egyes termékekből csak a drágább, esetenként a luxusigé­nyeket kielégítő cikkeket lehetett — és lehet — kapni. Gáztűzhely­ből például a korábbi 2—3 ezer forintért beszerezhető román gyártmányú, Karpáthi értékesíté­se minőségi kifogás miatt meg­szűnt, s1 helyette csak a jóval drá­gább, a 4—6 ezer forintps Gála­gáztűzhely kapható. Az asztali rádiókból, lemezjátszókból ' hiá­nyos az olcsó típusok kínálata. Az alapvető élelmiszerekből a múlt évi árváltozást követő fo­gyasztási igények módosulása mellett általában kiegyensúlyozott volt a mennyiségi ellátás. Folya­matosan lehetett kapni tőkehúst. A húskészítményekből az előző ■ évhez viszonyítva az ellátás ja­vult, de különösen a peremkerü­leteken igen szűkös volt a válasz­ték. Nem mindig lehetett kapni húsos szalonnát, kötözött sonkát, füstölt combot, csemegeszalámit, csülköt, oldalast. Vágott baromfi­ból megfelelő volt a. kínálat, de gyakran hiányzott a pultokról a pulyka, liba, libaaprólék, pecse­nyekacsa. Halból az áremelés el­lenére sem volt elég, a szövetke­zetek a beszerezhétő élőhal- mennyiséget elsősorban a vendég­látás céljára használták fel. A IV. negyedévben a kínálat mér­sékelten ugyan, de emelkedett. Az év során tejből, tejtermé­kekből az ellátás általában kielé­gítő volt. Egyes területeken vi­szont igen szűkös a választék. Megyeszerte mindig volt ele­gendő sütőipari termék. Egyes külterületi boltok azonban a szál­lítás miatt általában későn kap­ják meg a pékárut. Továbbra is gond a több napos ünnep előtti ellátás, illetve az ünnepek utáni napon a friss áru szállítása. Zavartalan volt az év három­negyed részében a cukorellátás. A vásárlók viszont joggal kifogá­solják, hogy csak a drágább, fi­nomított kristálycukrot lehet kapni. Nem volt megfelelő választék a vegyi- és kozmetikai cikkekből. Hiányoztak bizonyos mosószer­fajták, és elégtelen volt az olaj- és szintetikus festékekből az ellá­tás. A kereskedelem nem elégítette ki a keresletet női ruhákból. A kötött felsőruhákból sem volt megfelelő a választék. A tartós fogyasztási cikkekből, a vas-műszaki árukból az év első négy hónapjában igen kritikus volt az ellátás. Az év második felében javult ugyan az árukíná­lat, de egyes cikkekből hiányos volt az ellátás. Az év nagy ré­szében nem volt elegendő hűtő­gép. Csak ritkán lehetett kapni olcsó mosógépet. Szintén hiányos volt az ellátás porszívóból, elekt­romos háztartási kisgépekből, az olcsóbb, hagyományt» villanyva­salókból, kávéőrlőkből és hajszá­rítóból. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyebek kö­zött azt javasolta a kiskereske­delmi vállalatoknak, hogy jobban törekedjenek a szerződések meg­kötésére és a késedelmes, vagy hiányos szállítás után éljenek a kötbérezést lehetőséggel, valamint fokozzák a helyi árualapból tör­ténő beszerzést, a választékbőví­tés és a hiánycikkek csökkentése érdekében. Az összefoglaló jelentés és a javaslat elfogadása után a testü­let a járási-városi népi ellenőrzé­si bizottságok jövő évi munka­tervét határozta meg. A megyei. NEB ülésé bejelen­tésekkel fejeződött be. T. L. Fokozódnak az összecsapások az iraki—iráni háborúban Szerdán újanb iráni ellentáma­dásokról érkeztek hírek az iraki —iráni háború északi és déli trón­járól. Az iraki fegyveres erők fő­parancsnokságának szerdai közle­ménye szerint az iraki csapatok Susanguerpnél megállították az iráni erők harckocsik, vezette tá­madását és az észáki fronton meghiúsították az iráni ejtőer­nyős osztagok egy akcióját. A hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy Abadan körzetében az utóbbi napokban fokozódtak az összecsapások. Szerdán mindkét fél harci helikopterek bevetésével támadta az ellenfél állásait ebben a > térségben. A bagdadi jelentés szerint az iraki erők Abadan kö­zelében iráni csapatösszevonáso­kat támadtak. Megfigyelők rámutatnak, hogy a háború élső két hónapjában szüntelen ostrom alatt tartott Aba­dan körzetében november végén az iraki csapatok leálltak; beás­ták magukat a sivatagban és állá­saik védelmére rendezkedtek be. A térségből szinte mindennap ér­kező katonai jelentésekből az is kitűnik, hogy a Karun folyón át­kelt, Abadan keleti szélén, a Bah- manshir folyónál felsorakozott iraki csapatokat azóta három irányból támadják az iráni erők: délről Sheik Bedair felől, észak­ról, Ahwaz felől és Abadanból. (MTI) í — A leszerelés a’ fegyverzet ala­csonyabb ..szintjén megvalósuló egyenlő biztonság, az enyhülés elősegíti a népek közeledését, a gazdasági kapcsolatok elmélyíté­sét, segít úrrá lenni olyan globá­lis problémákon, mint amilyen az energia- és élelmiszerhiány, a ter­mészeti erőforrások ésszérű hasz­nosítása, az emberi környezet vé­delme. * Hazánk külpolitikájáról szólva a KB titkára aláhúzta: — szoro­sabbra- fűzzük kapcsolatainkat a Varsói Szerződés országaival, le­hetőségeinkhez mérten fejlesztjük védelmi erőinket, ugyanakkor kö­vetkezetesen küzdünk az enyhülé­si folyamat eredményeinek meg­őrzéséért, s a mainál kedvezőbb nemzetközi helyzet kialakításáért. Megkülönböztetett jelentőséget tu­lajdonítunk a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainknak. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal és a gyarmati ura­lom alól felszabadult népek de-, mokratikus, antiimperialista tö­rekvéseivel. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján — á józanul gondolkodó politikai té­nyezőkre építve — tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés országok­kal. Ezek után Havasi Ferenc árról beszélt, hogy a nyolcvanas évti­zed első felében sem várható ked­vező fordulat a külgazdasági fel­tételek alakulásában, s még a tör­vényjavaslatban előirányzott ma­gas hatékonysági követelmények érvényesültével is számítani keli arra, hogy áruforgalmunkban öt esztendő alatt további 6—7 száza­lékkal romlik a cserearány. \ — Amikor hatodik ötéves ter­vünk indulásának hazai feltéte­leit vizsgáljuk — mondotta a gaz­dálkodás lehetőségeinek formáló­dását más szemszögből megvilá-. gítva a Központi Bizottság titká­ra —, lényegében arra keressük a választ, hogy népgazdaságunknak milyen mértékben sikerül alkal­mazkodnia a megváltozott és . a jelenleg is gyorsan változó külső feltételekhez is. Ha némileg kés­lekedve is, de az ötödik ötéves terv időszakában megkezdődött az iga­zodás ezekhez a változásokhoz, s ennek eredményei ma már mér­hetőek, a központi tervező és irá­nyító szervek tevékenysége azon­ban időnként még nem volt kel­lően összehangolt. — Ezért változtattunk és vál­toztatunk a gazdaságirányítás szervezeti döntési rendszerén. Cé­lunk, hogy az irányítás intézmé­nyei kisebb létszámúak, de tevé­kenységüket színvonalasabban el­látó szervezetek legyenek. — A gazdaságirányításiban, a| gazdálkodás hatékonyságának' fo­kozásában kiemelkedő helyet fog­lalnak el azok az intézkedések, amelyek a vállalatok szervezési- döntési és belső irányítási-ösztön­zési rendszerének fejlesztését cé­lozzák. A nemzetközi versenyké­pesség növelése a termelésnek a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodása, a ' vállalati .önál­lóság és ezzel együtt a felelősség növelése, a dolgozó kollektívák kezdeményező készségének kibon­takoztatása, a belső tartalékok mozgósítása mind-mind szükséges­sé teszi, hogy áttekintsük a vál­lalatoknál a korábbi években ki­alakult szervezeti rendszert és belső mechanizmust. — A hatékonyabb munka tar­talmi változásokat és megújulást feltételez — szögezte le Havasi Ferenc. A mérsékeltebb növeke­dési ütem továbbra sem zárja ki, sőt igényli egyes ágazatok, válla­y latok tevékenységének dinamikus fejlődését. Azok a vállalatok, ame­lyek gazdaságosan tudják bőví­teni az exportot, kiváltani az im­portot, kielégíteni a hazai fizető­képes keresletet, az átlagosnál gyorsabban növelhetik termelésü­ket. E követelményeknek meg nem felelő vállalatok fő feladata a termelés korszerűsítése, gazda­ságossá tétele, s ha erre nincs le­hetőség, akkor szinten tartása, vagy fokozatos. csökkentése, eset­leg leállítása. Ha a dolgozók az adott helyen nem foglalkoztatha­tók hatékonyan, akkor át kell irá­nyítani őket más, népgazdaságilag hasznos tevékenység végzésére. Az életkörülmények tervbe vett alakulásáról a következőket mon­dotta a Központi Bizottság tit­kára : — Az életszínvonal stabilizálá­sának programja — amit a Köz­ponti Bizottság körültekintő és sokoldalú mérlegelés alapján el­fogadásra ajánl — egyáltalán nem lebecsülendő. Érdemes emlékez­tetni arra, hogy milyen vívmá­nyok megőrzéséről van szó. Min- »r - denekelőtt a létbiztonságról, azok­nak a vívmányoknak a védelmé­ről, amelyek között éhező és |lj rosszul öltözött ember társadalmi okokból nincs ebben az országban; a munkaképes korúak teljes fog­lalkoztatottságáról, az ingyenesen jlf egészségügyi ellátáshoz való ál­lampolgári jogról, az oktatáshoz, a művelődéshez való jog anyagi feltételeinek garantálásáról. Azt is elmondhatjuk, hogy nyugdíj- rendszerünk nemzetközi összeha­sonlításban kiállja a próbát. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom, és a tisztelt országgyűlésnek is elfo­gadásra ajánlom — mondotta be­fejezésül Havasi Ferenc. Havasi Ferenc után Szabó Má­ria (Veszprém megyei. Gál László (Tolna megye), a SZOT főtitkár­helyettese, Horváth Miklós (Vas megye), Balogh László (Békés megye),- Sághy Vilmos- belkeres­kedelmi miniszter, Újvári Sándor (Zala megye), Mezei László (Bu­dapest), Fábián Márton (Szolnok megye). Borsos János (Baranya megye), dr. Fancsik János (Nóg- rád megye), Röder Edit (Buda­pest), Gordos Péter (Fejér megye) szólalt fel. Ezután emelkedett szólásra Miskó István Bács-Kiskun megye 7. számú választókerületének képviselője, a tiszakécskei Nagy­községi Tanács elnöke. gukra maradt emberekről való gondoskodás. A mi falunkban évek óta öre­gek napközi otthona • működik. A belterületeken otthonmaradottak­kal gondozónők törődnek. A köze­li hetekben nyitjuk* meg az öre­gek panzióját, a távoli tanyák­ban eddig egyedüli élt emberek érdekében. Az egész falu nagy ön­zetlenséggel segít a megvalósítás­ban; üzemi dolgozók, szövetkezeti tagok, kisiparosok; mindenki. Eltökélten határoztuk meg fel­adatunkat: a szépen boldoguló munkaképes korú generáció nem engedheti, és nem is engedi meg, hogy szomorú, magára hagyott ember éljen mellettünk és közöt­tünk. Az érintett emberek tudat- és érzelemformálódását tanúsítják az önkéntes pénzbeni -felajánlá­sok, hogy az idős, hozzátartozó nélküli házaspár megtakarított pénzét végakarat! elhatározásként a tanácsra szándékozik hagyomá­nyozni, más esetben a lottónyere­ményből a tanácsnak befizetett je­lentős összegű adomány stb. Elgondolkoztam azon, hogy mi­lyen szép, megtisztelő feladat a falusi emberek sok évszázados ke­serű tapasztalatait áttörő bizal­mát kialakítani, megtartani és erősíteni ebben a mi társadalmi- rendszerünkben. amelynek egy főre jutó nemzeti jövedelménél van gazdagabb ország is a vilá­gon, de emberségesebb nemigea. Nálunk a társadalmimunka­végzés, a' saját sorsunk jobbítá­sáért végzett önkéntes vállalás er­Miskó István Tisztelt országgyűlés! Mint községi tanácselnök, szíve­sen szavazok egyetértéssel arra az ötéves tervre, amely a politika rangjára emelte a községek né­pességmegtartó szerepének növe­lését. Arra a célkitűzésre, hogy a kisebb szerepkörű települések la­kosságának is biztosítsuk az alap­fokú ellátást, az, emberibb élet- körülményeket. Mit jelent ez a gyakorlatban? Véleményem szerint: sokrétűen gazdag feladatot, a társadalmi összefogás célját és lehetőségét minden emberrel, aki ezeken a te­lepüléseken él. A tanyán élő embereknek a vil­lanyt. A kisközségeknek jó ivóvi­zet, fürdőszobás lakásokat, biz­tonságos és kulturált élelmiszer- és napicikkellátást. Jobban fel­szerelt orvosi rendelőt, amelyben a körzeti orvos bővebb eszköztá­rával már nem lesz kénytelen a legalapvetőbb vizsgálatokra is százakat és ezreket a távoli váro­sok túlzsúfolt rendelőintézeteibe utalni. Óvodákat, jól felszerelt iskolá­kat, hogy az új generáció a falun sem örökölje már a tegnap és a ma hátrányos körülményeit, ami­kor az életpálya küszöbéhez kerül. Sokcélúan hasznosított közmű­velődési alapintézményeket — egyes, prognamszegénységben pók­hálósodó kultúrházak új felfogá­sú hasznosításaként —, ahol ked­vükre tölthetik estéiket az embe­rek és találhatnak új közösségre, társakra. Azután jó közlekedést, hogy célszerűen érhesse el a fa­lusi ember a várost, amikor erre "szüksége van. A városkörnyéki községeknek jó munkamegosztáson alapuló, előnyös együttműködést a város­sal. Élvezve az előnyökből, de vál­lalva a közös gondokből is. A nagyközségeknek a helyi ipar­ra és a termelőszövetkezeti kiegé­szítő üzemágakra alapozott helyi felszólalásai __ f oglalkoztatást, bővülő, önzetlen"! együttműködést szomszédaival: átlépve gondolkodásmódban és cselekvésben a járások, megyék merevnek látszó határait. Mindezt a lehetőséget megvaló­síthatónak látom, amikor a köz­ségek népességmegtartó szerep-I körének növeléséről olvasok aj VI. ötéves terv törvényjavaslatá­ban. Különösen kiemelem a tör­vényjavaslat azon tételeit, melyek a lakáshelyzet javításával foglal­koznak. Kérem a kormányt, hogy segítse fenntartani, sőt fokozni a vállalkozói kedvet a magánerős családiház-épités « bővülésében. Biztosítson hasonló kedvezménye­ket, mint amilyeneket más építési formákhoz biztosított. Ne tegyük félre az építés olcsóbb, hagyomá­nyos formáit sem. Ne engedje á kormány a házgyári elemekkel történő lakásépítést úgy gazdasá­gossá tenni, hogy drágítsa a ma­gánerős építkezések hagyományos építési anyagait. Adjon nagyobb kezdeményezési lehetőséget a falusi lakosságnak azzal is, hogy a különböző köz­művek, a szilárd búi kolatú utak, járdák kiépítéséhez az érintett lakosság teljes mértékű öntevé­kenységére és áldozatvállalására alapozott társulások létrehozását egyszerű, rugalmas jogszabályok­kal segítse, elhárítva a társadalmi többség alkotó energiái elől az akadályokat. Adjon lehetőséget a helyi taná­csoknak, hogy a jelenleginél hosz- szabb lejáratra értékesíthessék, kamatmentes részletfizetéssel az építési telkeket. Hosszabbítsuk meg a beépítési időt, hogy a csa­ladok céltakarékosságukat es összefogásukat nagyobb türelmi idő alatt fektethessék be gyerme­keik leendő lakásgondjainak meg­oldásába. Az utóbbi időben alig van na­gyobb egyetértést kiváltó társa­dalmi program, mint az idős, ma­kölcsi normává, állampolgári ma­gatartásformává vált. A dolgozó emberek beviszik az Üzem demokratikus döntési fóru­mai elé a település problémáit. Ez elősegíti a koordinációt, az együtt­gondolkodást és cselekvést a kö­zös érdekek alapján, a közös- cé­lokért. Tanácsunk elsőrendű szívügyé­nek tekintetté az üzemek, a ter­melés érdekeinek önzetlen segíté­sét, és ezt mindig honorálták a falu gondjainak megoldásában a termelő kollektívák és irányító nagyvállalati központjaik is. Köl­csönös megértéssel mindig meg lehet és meg kell találni a közös pályát az előrehaladáshoz. Ezért tudtuk megvédeni 13 éven keresz­tül dobogós helyezésünket a me­gyei településfejlesztési . verseny­ben. Ennek alapján léphettük át az alapellátás szintjeit és jelen­hettek meg több területen a váro­sias ellátás jegyei. Ezért érezzük mi jól magiúrikat falun, és ezért örülünk középfokú szerepkörű rangunknak, az új településháló­zat-fejlesztési tervben, amely, még jobb keretét adja a követ­kező évtized helyi öntevékenysé­gének és a települések kölcsönö­sen előnyös összefogásának. En­nek erősítéséért kívánok képvise­lői választókerületembei) dolgoz­ni a VI. ^ötéves terv időszakában.' Ügy érzem, hogy a társadal­mi részvételnek és összefogásnak, a jól átgondolt és többféle variá­ciót is figyelembe vevő kezde­ményezőkészségnek soha nem volt jobb* ideje, mint most. A tiszta, virágos, gondozott fa-, lu, a jó gazda gondosságával fenn­tartott óvodák, iskolák, könyvtá­rak, a szerényebb fejlesztési ala­pot szélesebb körű társadalmi összefogással kiegészítő segítés megszervezése: olyan célok, ame­lyek ébren tudják tartani a la­kosságban az önképtes részvétel 'eddigi, vagy magasabb'szintjét is. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents