Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
1980. december 18. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA Bővülő kedvezmény az ifjúsági takarékbetétre (Folytatás az 1. oldalról.) A feldolgozó iparnak — ideértve az élelmiszeripart — az összes beruházásból való részesedése egy-két százalékponttal csökken, de ehihez azt is hozzá kell tennünk, hogy feldolgozó iparunk az elmúlt öt év alatt az ere-? detileg tervezettnél csaknem 25 milliárd forinttal nagyobb összegű beruházáshoz jutott. így is 140—150 milliárd forint körül van az az összeg, amelyet a vállalatok a feldolgozó ipar fejlesztésére fordíthatnak. Hogy ezzel milyen messze lehet jutni, az attól is függ, mennyire tudják kihasználni az elmúlt években nem kis mértékben gyarapodott termelési lehetőségeiket, a megvalósított nagyberuházásokat; például a Hajdúsági Cukorgyárban, a Martfűi Növényolajgyárban, a Zalaegerszegi Hűitőházban, a Halasi Kötöttárugyárban és sok más létesítményünkben. Az előkészítő vitákban fölvetődött az a kérdés, vajon a feldolgozó ipar műszaki színvonala és versenyképessége javítható-e anélkül, hogy ezekben az ágaza- ' tok nagyobb arányban nyújta- : nánk beruházási eszközö- i két. Egyetértettünk a válaszban : ha korszerű, de taka- . rékos elgondolásokat dolgoznak ki, s azokat gyorsan és jól szer- • vezetten valósítják meg, ha az új gépeken és berendezéseken jó minőségű, keresett termékeket gyár- ' tanak, akkor nem kell _ féltenünk a feldolgozó ipar mű- ,. szaki színvonalát és versenyképességét. A beruházási tevékenység eredményeképpen a termelő állóesz- köz-állomány a következő öt év ‘ alatt 26—28 százalékkal gyarap- « szik. Ez ugyan valamivel kisebb, ' mint az előző időszakban volt, de < még így is meghaladja a terme- ' lés tervezett növekedését. A fejlődést előrevivő körülmé- 'i nyék közé tartozik, hogy az ed- ' diginél sokkal jobban építünk a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeire. A VI. ötéves terv időszakában kutatás- , ra és fejlesztésre a belföldön felhasználandó nemzéti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítjuk. Ez öt év alatt több- mint 100 milliárd forint! Első alkalommal dolgoztunk ki — a népgazdasági tervezéssel egy- g idejűleg, ezzel szoros kölcsönha- . . tásban — országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet.' Ezt'‘ä kormány a közelmúltban már . jóvá is hagyta. Központi fejlesztési programok A termelési szerkezet átalakítását szolgálják a központi fejlesztési programok. A VI. ötéves terv időszakában folytatjuk az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok végrehajtását. Üj program a gyógyszer és növényvédő szer gyártásának központi fejlesztési programja. Ennek az a célja, hogy a gyártást gazdaságosan, az • exportkövetelményeknek megfelelően fejlesz- szük, s a nemzetközi egyezményeket teljesíthessük. E célokra a VI. ötéves terv, időszakában javarészt vállalati forrásokból és hitelből 23—21 milliárd forint beruházást kívánunk megvalósítani. A VI. .ötéves terv időszakában indul az elektronikai központi fejlesztési program. Ennek az a célja, hogy megteremtsük az elektronikai gyártási ágak alkat- - részgyártási kultúráját, s ennek révén javítsuk e termékek exportképességét. Erre a feladatra 6—7 milliárd forintot szánunk. A tervjavaslat gazdaságpolitikai elgondolásai közül kiemelkedik az, hogy a termelési folyamat hatékonyabbá tételére lényegi ja- vulást irányoztunk elő a termelés fajlagos energia- és anyagit felhasználásában. A terv szerves részeként átfogó energiagazdálkodási programot dolgoztunk ki és hajtunk végre. E program teljesítése során el kell érni,, hogy a tervidőszakban a nemzeti jövedelem egységnyi növekedését 0,6—0,7 százalékos energiafelhasználási többlet kísérje, ■ szemben az V. ötéves terv időszakának csaknem 1 százalékos v átlagával. Ez a most kitű- ■" zött cél áll közelebb a ha- JjK ladó nemzetközi tapasztalatokhoz > és fejlődési normákhoz. 1985-re legalább 1,5—1,7 millió tonna kő■ olajnak megfelelő ' tüzelőanyagot V; kell megtakarítanunk vagy olcsóbb tüzelőanyaggal helyettesítenünk. Több ágazatra terjed ki a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosításának és a ha■ zai favagyon ésszerű felhasználá- sának készülő programja. A má■ Jl; sodlagos anyagok felhasználása többszörös népgazdasági haszon- ' nal jár: lehetővé teszi, hogy mér- ; sékeljük a nyersanyag-behozatalt jÁ és számottevő energiát takarít- ll sunk meg. Az elgondolásunk, hogy az ötéves időszak alatt a hulladék- és melléktermék-hasznosítás az eddigi körben 30 százalékkal legyen nagyobb a jelenleginél és új területeken is megszervezzük a takarékosságot. Az állami programok a termelési és ráfordítási szerkezet fejlesztésének és korszerűsítésének feladatát csak részben oldják meg. Rajtuk kívül fontosak más állami beruházások és a vállalatok műszaki fejlesztési, beruházási és termelésszervezési tevékenysége, amelyeket hitelek és olykor állami támogatások is segítenek. A terv azzal számol, hogy a vaskohászatban a készárutermelés összetétele a jó minőségű hengerelt acélok javára változik meg. Az alumíniumipar termelését úgy kívánatos fokozni, hogy az alumíniumnak az eddiginél nagyobb hányadát dolgozzuk föl fél- és késztermékké. A gépiparban az olyan gyártmány- és gyártásfejlesztés van első helyen, amelyik a gazdaságosságot javítja. A vegyiparban átlagon felüli termelésemelkedéssel számolhatunk a. gyógyszerek, a növényvédő szé- rek ás az intermediális anyagok gyártásában, a műanyag alapanyagok és késztermékek termelésében. A könnyűipari termelést elsősorban azért kell bővítenünk, hogy lakosságunkat korszerű, jó minőségű termékekkel láthassuk el, és hogy dinamikusan fokozhassuk az előnyös kivitelt. A mezőgazdasági ágazatban a stratégiai feladat az, hogy a termelés növelése mellett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás is emelkedjék. Ezt a meglevő erőforrások jobb kihasználásával, takarékos gazdálkodással, a terület- egységre jutó hozamok és az állatállomány termelőképességének javítása útján kell elérni. A mezőgazdasági termeléssel lépést kell tartania az élelmiszer- iparnak : gazdaságosan kell növelnie a kivitelt, miközben kielégíti a lakossági keresletet. Az építőiparban lassúbb lesz a beruházási és gyorsabb lesz a felújítási, fenntartási építés. Ezt az időszakot arra kell felhasználni, hogy az építőipari szervezetek az építési igényeknek teljesebbén, a vállalási határidőket megrövidítve — s bizony, az is kívánatos volna, hogy olcsóbban — feleljenek meg. Életszínvonal,, életkörülmények Életszínvonal-politikánk tartós célja nem változott. Továbbra is arra törekszünk, hogy a szocializmus építése együttjárjon a nép jólétének rendszeres növelésével. A VI. ötéves tervjavaslat — mint már említettem: a realitásokból kiindulva — azt irányozza elő, hogy megőrizzük az elért élet-; színvonalat és differenciáltan javítjuk az életkörülményeket. Az életszínvonal megőrzését úgy tervezzük, hogy a lakosság egy főre jutó átlagos reáljövedelmét a tervidőszakban 6—7 százalékkal növeljük. A tervjavaslat a nominálbérek és a fogyasztói árszínvonal évi 4,5—5 százalékos emelkedésére számít. A bérpolitikát és az árpolitikát szoros összhangban kívánjuk alakítani. Gondoskodunk arról, hogy a fogyasztói árak színvonala csak a tervezett keretek között emelkedjen. Elleniben azt sem engedhetjük meg, hogy a fogyasztói árak elszakadjanak a termelői áraktól, nehogy évek múltán újra nagy lépésekkel kelljen utolérni magunkat. Számítanunk kell arra, hogy nem minden termelőegység lesz képes felnőni a követelményekhez: a teljesítményben lemaradók a népgazdasági átlagnál kisebb mértékben tudják a béreket emelni. Ott azonban, ahol az átlagnál nagyobbak a teljesítmények, 6—7 százalékos, sőt —' kiugró eredményeket elérve — ennél is nagyobb bérfejlesztés is elképzelhető egy-egy évben. A béreket egy-egy gazdasági egységen belül is differenciálni kell az átlagosnál több, illetőleg kevesebb teljesítményt nyújtó dolgozók között. A tervjavaslat arra számít, hogy a munkából származó jövedelmek a teljesítmény arányában és a vállalati jövedelmek változása szerint is differenciálódnak. A társadalmi juttatások rendszerének -fejlesztése viszont elősegíti, hogy a családok eltérő összetételéből fakadó jövedelmi különbségek mérséklődjenek. i A következő években a* lakosság jövedelmében tovább . emelkedik a társadalmi juttatások aránya. A tervjavaslat előirányozza, hogy a jelenlegi átlag alatt levő nyugdijak reálértékét fenntartjuk, sőt a legkisebb nyugdijak reálértékét emeljük. Szociálpolitikánkban változatlanul nagy figyelmet fordítunk — a rászoruló időseken kívül — a ' nagycsaládosokra. A terv előirányozza, hogy megőrizzük a három- és többgyermekesek családi pótlékának vásárlóértékét, s hogy kisebb mértékben növeljük a kétgyermekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. A tervjavaslat arra is gondol, hogy — a lehetőségektől függően — mérsékelje a pályakezdő ifjúság terheit, s főként, hogy javuljanak a pályaválasztás, a családalapítás és a lakáshoz jutás társadalmi és anyagi föltételei. Társadalompolitikai céljainkkal összhangban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a társadalom széles rétegeinek helyzetét javító lakás-, -egészségügyi és általános iskolai ellátás fejlesztésére, amelyeket a kormány társadalmi programokban foglal össze, öt év alatt 370—390 ezer lakás épül, felújítanak 100 ezer állami lakást, s fokozzuk 40—50 ezer lakás kényelmét, fölszereltségét. Ezzel legalább másfél millió állampolgár lakáshelyzete javul. Az általános iskolai programnál az a szándék, hogy az iskola a jelenleginél eredményesebben segítsen emelni — az oktatás tartalmi és működési feltételeit bővítve — á műveltségi színvonalat és csökkenteni a művelődésbeli egyenlőtlenségeket. Az egészségügyi ellátás társadalmi programja elsősorban azt a célt szolgálja, hogy javuljon az alapfokú ellátás színvonala és a fekvőbetegeket ellátó intézmény működése, ellátóképessége. A három javasolt programhoz mintegy 120 milliárd forint beruházásra van szükség. Ezeknek a kiemelt feladatoknak a megvalósításában nagy szerep jut a tanácsoknak. A következő hónapokban tovább formálódó tanácsi tervektől azt Várjuk: számításba vehető forrásaikat elsősorban ezekre a célokra fordítsák, s keressék meg a módját annak, hogy a helyi társadalmi erők szintén e feladatok megoldását segítsék. A terv végrehajtásának biztosítékai A Jcörültekintően, megalapozottan készülő terv a gazdasági cselekvés alapja, irányítója, de önmagában nem ad biztosítékot arra, hogy a kitűzött célokat elérjük. A VI. ötéves népgazdasági tervet úgy készítettük elő, hogy az. a gyakorlati munka számára is megfelelő alapot adjon. Ezért a kormány kidolgozta és a tervről szóló törvény elfogadása után véglegesíti a végrehajtásról intézkedő határozatát. Az első erőpróba az 1981. évi terv, állami költségvetés és annak teljesítése, amelyekről a következő napirendben lesz szó. A kormány az utóbbi években rendszeresen foglalkozott a gazdaságirányítás fő elemei továbbfejlesztésével. Ezek közül kiemelem az idén módosított szabályozó rendszert, .amely a maga újszerűségével és módszereivel jól szolgálhatja a tervben kitűzött célok megvalósítását. Szükségszerű, hogy a szabályokat rugalmasan formáljuk, hiszen a gazdaságunkat körülvevő világ is változik. A szabályozó rend- szér karbantartása — felfogásunk szerint — nem jelenthet ide-oda hullámzást, előre- és visszalépést, hanem a tervnek megfelelő irányú változást. Belátjuk, a szabályozók módosításánál jobban kell ügyelnünk arra, hogy a gazdálkodó szervezetek a változó körülmények közepette tisztábban lássanak, s gazdálkodásukat nagyobb előrelátással folytathassák. Az árrendszert, főként az árak és árfolyamok változtatásának mechanizmusát olyanná kell érlelnünk, hogy az árak folyamatosan közvetítsék a világpiacnak a termelésre tett hatásait, s ösztönözzenek arra, hogy a ráfordításokat csökkentsék, a jövedelmezőséget pedig növeljék. Ár- és pénzügyi rendszerünknek fontos feladata, hogy erősítse a nyereségnek, mint a nép- gazdasági és vállalati érdek együttes jelzőjének szerepét. Következetesen tovább kell dolgoznunk tehát azon, hogy" a nyereség egyre szélesebb körben valóban a jó, eredményes munkát fejezze ki és kedvezzünk a többre képes vállalatoknak. A VI. ötéves népgazdasági terv sajátossága, hogy kevesebb számszerű előirányzatot foglal magá- bafi. Ez nemcsak a gazdasági irányítás számára ad nagyobb dön- .tési szabadságot és lehetőséget a változó körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodásra, hanem el is várja a gazdálkodó szervezetek nagyobb önállóságát, kezdeményezőkészségét, s egyúttal növeli -felelősségüket is. A vállalatok kijelölt köre részt vett a VI. ötéves népgazdasági terv megalapozásában, s többsége ez évben hozzákezdett saját középtávú tervének kidolgozásához. Az ágazati minisztériumok ehhez irányelveket és tanácsadó segítséget nyújtottak. A vállalati tervkoncepciók túlnyomó része az eddiginél reálisabb elgondolásokra épül. Ugyanakkor a vállalati tervezőmunkát értékelve megállapíthatjuk, hogy a célok megalapozása és belső összehangolása még nem mindenütt megfelelő. A tervekben a termelési szerkezet és hatékonyság javításának feladatai néhány vállalatnál még nincsenek eléggé kiforrva, kidolgozva. A termelés anyag- és energiafelhasználásának csökkentésére irányuló törekvés még nem erőteljes. Nem tükröződik eléggé, hogy a vállalatok szeretnék ösztönzőbbé tenni belső érdekeltségi rendszerüket, bér- gazdálkodásukat A beruházások viszont most már jobban megalapozottak, mert a vállalatok többségének pénzügyi helyzete kedvezőbb, mint azt a szabályozómódosítások idején feltételezték. Külön figyelmet érdemel a mezőgazdasági üzemek tervkészítő munkája. A mezőgazdasági termelés népgazdasági tervben számított növelésének egyebek között az a föltétele, hogy a jó természeti és üzemi adottságú gazdaságok továbbra is erőteljesen fejlődjenek. A közepes adottságú gazdaságokban az lehet a cél, hogy közülük minél többen elérjék az élenjárók színvonalát. A kedvezőtlen természeti adottságú mezőgazdasági üzemek pedig állami támogatásra számíthatnak, hogy adott területük lehetőségeihez jobban alkalmazkodó, egyszerű termelési szerkezetet alakítsanak ki, s fejlesszék melléktevékenységüket. Az ipari és a fogyasztási szövetkezeteknek olya’n tervet kell készíteniük, hogy még jobban betöltsék szerepüket a lakosság ellátásában, a szolgáltatások színvonalának emelésében. A vállalati és szövetkezeti terveket 1981 derekáig kell véglegesíteni! A hátralévő időt arra kell felhasználni, hogy jobban megalapozzák a terveket, és hozzáigazítsák a népgazdasági követelményekhez. Tisztelt országgyűlés! Az év végén és a jövő év elején sok ország parlamentje tárgyalja meg majd a 80-as évtized első éveire szóló terveket, előrejelzéseket, vagy éppen a kormányok követendő gazdaságpolitikáját. Keresik és megfogalmazzák a választ arra a — divatos szóval élve — kihívásra, amelyet a megváltozott világgazdaság intéz a nemzeti gazdaságokhoz. A mi válaszunk benne van ebben a törvényjavaslatban. Elfogadásáról az országgyűlés hivatott dönteni. Meggyőződésünk — s ismételten hangsúlyozzuk —, hogy a törvényjavaslatban foglalt célok és feladatok megfelelnek népünk érdekeinek, s hazánk további föl- emelkedésének reális lehetőségeire épülnek. Olyan időszakban élünk, amelyben nemzeti kötelesség végiggondolni, hogy mit teszünk hozzá az elmúlt évtizedek becsülendő eredményeihez, s mivel gyarapítjuk a szocialista közösség anyagi és szellemi értékeit. Ezt felismerni és ennek szellemében munkálkodni ma legfőbb történelmi felelősségünk. A terv ezért is vár nagyobb teljesítményt mindenkitől. Népünkben megvan a tehetség, 4 a szorgalom és erő, amely az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásához szükséges. Ezért ajánlhatom — a- kormány megbízásából — a magyar népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvény- javaslatot vitára és elfogadásra! Ezután kért szót Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója, aki egyebek között előterjesztette a szakbizottságok módosító javaslatait. Az egyik lényeges módosítás az, hogy a Minisztertanácsnak a tervezett , körülmények lényeges változása esetén el kell térnie a megfogalmazott és jóváhagyott programtól. A nap folyamán a VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslat vitájában 14-en szólaltak fel, közöttük Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Hangsúlyozta a mezőgazdaság feladatait, mind a hazai ellátás, mind az államközi kötelezettségek szempontjából. Mint mondotta, a mezőgazdasági feladatok közül a gabona- és hústermelést kell előtérbe helyezni továbbra is. Kiemelte a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségét. Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. A képviselők ma délelőtt 10 órakor a népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatják munkájukat. (MTI) A Magyar Közlöny december 10-d számában megjelent a pénzügyminiszter rendelete, amely növeli az ifjúsági takarékbetéthez fűződő pénzügyi kedvezményeket és bővíti a kedvezményes áruköl- csönre jogosult fiatal házasok körét. Az 1981. január 1-ével életbe lépő új szabályozás szerint: Az ifjúsági takarékbetét kedvezményezettje bárki lehet, aki a megállapodás megkötésekor 35. életévét nem töltötte be. (Az eddigi feltételek szerint kedvezményezett csak 14—30 éves korú lehetett). Ezzel lehetővé válik, hogy a szülők, nagyszülők már 14 évnél fiatalabb korú gyermekeik, unokáik javára is takarékoskodhassanak. A felső korhatár 30-ról 35 évre való felemelése pedig a már keresőképes fiatalok további jelentős részének teszi lehetővé, hogy nagyobb betétet gyűjtsön és részesüljön az ezzel járó kedvezményekből. . Az ifjúsági betétek után a betétest, illetve a kedvezményezettet változatlanul évi 5 százalékos kamat és az 5. év utáni további 1 százalék prémium illeti. A jövőben nem korlátozzák a havonta rendszeresen elhelyezhető betét nagyságát. Eddig legfeljebb havonta 800 forintot lehetett befizetni és 5 évre szóló megállapodást kötni. Január 1-től ennél nagyobb összegről is szólhat a megállapodás, illetve aki jövedelméből csak kisebb összeget tud félretenni, a takarékoskodást 5 év után is folytathatja és gyűjthet össze nagyobb összeget. A havonta rendszeresen befizethető betét 100 forint vagy ennek többszöröse lehet. Az Országos Anyag- és Árhivatal néhány héttel ezelőtt azt indítványozta a Kecskeméti Megyei Bíróságnak, hogy gazdasági bírság fizetésére kötelezze a Hosszúhegyi Állami Gazdaságot. Az indítvány szerint egy árellenőrzéssel kapcsolatban tartott vizsgálat során az árhivatal megállapította, hogy a gazdaság 1979. januártól december 31-ig a Parmen Doux gyümölcspezsgő termelői árába kiszerelési költség címen palackonként egy forint költséget vett számításba, ugyanakkor ebből a termékből a vizsgált időszakban — vagyis 1979-ben — alig kevesebb, mint 758 ezer palackot kiszerelés nélkül és változatlan áron hozott forgalomba. Az említett egy forint kiszerelési költséget tehát jogtalanul számolta fel. Ugyancsak az említett gazdaság készítette a Jonathan nevű pezsgőt, amelynek termelői árába palackonként — a megengedett, illetve számításba vehető 1 forint 13 fillér helyett — három forint értékesítési költséget számolt fel. Ilyen árral több, mint 150 ezer palackot hozott forgalomba. A meggypezsgő termelői áránál 1,90 forint értékesítési költséget számolt a figyelembe vehető 1,13.fillérrel szemben. Ez utóbbiból több mint 66 ezer palackot hozott forgalomba. Mindezek által — hangNövekszik az ötévi takarékos- sági időszak letelte után a lakásépítésre, -vásárlásra igénybe vehető kölcsön *összege. Az új feltételek szerint a kölcsön maximális összege új lakás építése vagy állami szervtől való vásárlása esetén az eddigi 56 ezer forinttal szemben 70 ezer forint, egyéb esetekben 60 ezer forint lehet. Egyidejűleg bővítik a külön kölcsön lakásépítésre való felhasználását is. Ez a kölcsön az új lakás építésén vagy állami szervtől történő vásárlásán, továbbá az állampolgárok tulajdonában levő, üresen álló családi házak és állami tulajdonban levő házingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabály alapján történő lakásvásárláson kívül kiterjed a toldaléképítéshez, emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakásra való átalakításához történő kölcsön felvételére is. Nem változott a kedvezményes árukölcsön feltétele, amely az esetben vehető igénybe, ha a betétes nem az említett lakásszerzéssel összefüggő célra kívánja betétét fordítani. A rendelet ugyanakkor bővítette a fiatal házasok külön kölcsö- nére jogosultak körét. Ezentúl kedvezményes áruvásárlási kölcsönt azok a fiatal házasok kaphatnak, akik a kölcsön igénybevételekor 35 éven aluliak. (Korábban 30 év volt a korhatár). A felvehető kölcsön összege változatlanul 30 ezer forintig terjed, kamata évi 8 százalék, lejárata legfeljebb 3 év. E kölcsönre történő vásárláskor előtörlesztést nem kell fizetni. (MTI) zik az Árhivatal indítványa — 1 millió 169 ezer forint jogtalan előnyt ért el. Á Hosszúhegyi Állami Gazdaság azt kérte a megyei bíróságtól, hogy utasítsa el az Árhivatal indítványát. Érvelésként előadta a gazdaság képviselője, hogy az általa gyártott és forgalomba hozott pezsgők ára nem tekinthető aránytalanul magasnak, a termékek ára beleillik a hazai árviszonyokba és a nemzetközi árarányokba. Ezentúl elmondta, hogy megszüntette a korábbi érték nélküli csomagolást és helyette műanyag rekeszeket alkalmazott. Végül elismerte, hogy az árba beleszámított értékesítési költség valóban nem is értékesítési költség, hanem általános üzemi költséget foglal magába. Lényegében tehát nem vitatta a gazdaság az Árhivatal által végzett árvizsgálat tényleges adatait. Vagyis azt. hogy a valóságban fel sem merült költségeket alkalmazott az árak kialakításánál. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság a Hosszúhegyi Állami Gazdaságot 1 millió 400 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére, és arra kötelezte, hogy a Bács-Kiskun megyei' Illetékhivatalnak fizessen meg 42 ezer forint eljárási illetéket. G. S. RÄCS0NYI ajandekvasar a halasi áruházában Kiskunhalas, Lenin tór 13. w* r/7™ ITT t Csaknem másfél milliós gazdasági bírság
