Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

1980. december 17. • PETŐFI NÉPE • 3

HÁROMEZER ADALÉK EGY GAZDAG ÉLETMŰRŐL

írások Móra Ferencről

Szeged évtizedek óta sokat köszönhet a Somogyi Könyvtár céltudatos, igényes könyvészeti, irodalomfeltáró tevékenységének. Mivel a ‘Tisza-parti város mindig is a hazai literatúra egyik kisugárzó központja volt, az irodalomtörténet, a nemzeti önismeret is sokat nyert egyszerre aprólékos és átfogó kiadványaikkal.

A legújabb'kötet — Gyuris György—Vajda Lászlóné: írások Móra Ferencről — is hasznos, alapos mű. Időrendben sorolja' a kiskunfélegyházi születésű íróról megjelent közleményeket.

1888. december 30-án szerepelt először Móra Ferenc neve a sajtóban; egy szavalatáról adott hírt a Félegyházi Hírlap. Már jó néhány tudósítása, tárcája, riportja. Jegyzete megjelent a Szegedi 'Naplóban, amikor róla is írtak kollégái. 1902. július 15-én esküvője adott alkalmat a megemlékezésre. A fővárosban a Budapesti Napló 1906. március 25-i számában Ady Endre foglalkozott vele először. Szó, ami szó, nem a leghízelgőbben.

□ □ □

A felidézett oikkek révén nyomon követhető Móra pályafutása. 1912-ben méltatták tízesztendős irodalmi működését, ismertették első könyvét, könyvtár- és mú- zeum igazgat ói kinevezését 1917- ben. A bibliográfia kissé pontatlan adata szerint 1922-ben szerepelt először Kecskeméten, két esztendő múltán Baján, ahol Jókairól tartott előadást. 1925-ben a Kecskeméti Lapok vezércikkben méltatta emberi, írói értékeit. Viszonylag kevés lap emlékezett meg félegyházi díszpolgárrá választásáról. A bibliográfiai utalások tükrözik 1926-os, 1928-as kecskeméti, és ugyanebben az éviben tartott bajai előadásának visszhangját. Gyuris György és Vajda Lászlóné munkáját lapozgatva mind .többször találkozunk a beérkezett Mórát ünneplő, fiatalságát idéző kiskunfélegyházi eseményekkel.

Országos szérűkön is mind ismertebb lett Mórá neve. 1930-ban állt először a rádió mikrofonja előtt, Kecskeméten a figyelmes, a kapcsolatépítésre minden lehetőséget felhasználó Tóth László köszöntötte harmincéves írói és újságírói, jubileumán. A bibliográfia rögzíti a Móra-regények külföld! pályafutásának főbb állomásait.

□ □ □

A Somogyi-könyvtár kiadványai 23. kötetének kétharmada, kétezervalamennyi tétel, az író .utóéletét tekinti át. A kötetet sokszempontú, megbízható, a keresést, az összefüggések kiderítését könnyítő mutató is gazdagítja. Megtudható — például —, .hogy az Aranykoporsóról jelent meg a legtöbb ismertetés, ötvenen közölték az íróra vonatkozó emlékeiket. Nyilvánvaló, hogy a szegedi

és a kiskunfélegyházi újságok foglalkoztak a leggyakrabban Mórá-- val. Negyvenegy Petőfi Népe- cikkre is hivatkozik a szegedi kiadvány.

□ □ □

Szakszerűen, gondos ellenőrzéssel készítették a hivatkozásokat. Elírások, tévedések nem bosz- szantottak. A csoportosítások átgondoltak.

Az elképzelhető források tüzetesebb átvizsgálása azonban javára vált volna a kiadványnak. A háromezer adalék között hiába kerestük például az ifjú 'költő első nyilvános föllépéséről tudató, versét is közlő cikket (Kecskeméti Lapok, 1897. június 27.), az eseményre utaló későbbi közleményeket, így dr. Bodócs Gyulának, a Petőfi Népe 1960. november

23-i számában, az 1962-es Aranyhomok antológiában közölt írását. Dokumentumértékű a Kecskeméti Lapok 1933. január 21-i számában olvasható cikk, mert a gimnázium önképzőkörének ösz- szejöveteléről beszámoló tudósítás érdekes megjegyzésekkel közli Móra másutt nem található levelét. Hasonló okokból hiányolom Csorba Tibor és a kiskunhalasi ipari tanulók levélváltásának körülményeiről informáló első közlést (Ifjú Polgárok Lapja, 1935. szeptember). Fontosnak érzem Móra újságírói pályakezdését elemző, lapunkban publikált, a bibliográfiában mellőzött cikket is.

□ □ □

Mindenképpen a kiadvány javára vált volna, ha kicsit leleményesebben kutatnak ^ szomszédos, baráti '’országokban 'fellelhető, MóráéáT kapcsolatos1 publikációk után. így akarva-akaratlanul csökkentették írói jelentőségét.

Persze — Vajda Lászlóné is tisztában van vele — „az ilyen gyűjtés sohasem lehet teljes.

... kerülhetnek elő számon tartásra érdemes cikkek”. Ez a kiadvány is további búvárkodásra ösztönzi a szakembereket. Érdeme természetesen sokkal több ennél: az itt-ott hézagos gyűjtés ellenére is az egyik legszínvonalasabb magyár írói bibliográfia.

Heltai Nándor

A budai Várszínház

Hazánkban — takarékosság miatt — sok- közintézmény került

átalakított, eredetileg más célra készült. épületbe. így lett főúri palotából könyvtár, templomból börtön, * lakóházból iskola, lovardából mozi.

Ilyen a budai

Várszínház múltja is.

Helyén a XIII. századtól templom állt, ebben tar- !■

tolta a híres i/

hitszónok. Temesvári Pelbárt a királyi udvar romlottságát ostorozó beszédeit. A török uralom alatt átalakították a budai basa dzsámijává, imaházává. Buda felszabadítása után a dzsámi romjait a karmeliták kapták, s ők a régi alapok fölé új templomot építettek. Noha alapkövét már 1725-ben lerakták, a felépítés, belső díszítés soká tartott, csak 1763-ban szentelték fel.

A karmeliták alig 21 évig imádkozhattak benne, mert II. József császár rendjüket 1784-ben feloszlatta, az épület templom jellegét megszüntette, berendezését eladta. Az épületet katonai raktárnak használták.

II. József egységes birodalmat akart teremteni, de belátta, hogy, ennek minden részét nem lehet közvetlenül Bécsből irányítani. Szükségesnek érezte területi központok kiépítését, Magyarországon erre a célra Budát tartotta a legalkalmasabbnak. Ide helyezte át Pozsonyból a főhivatalokat, a helytartótanácsot, az udvari kamarát és a magyarországi hadi kormányt. Hogy tisztviselői ne nélkülözzék a színházi előadásokat, 1786. augusztus 23-i rendeletével a karmelita templomot színházzá alakította át. Utasította Kempelen Farkas udvari tanácsost, a sakkautomata feltalálóját, hogy készítsen tervet az átalakításra.

Kempelen nemcsak a tervet csinálta meg, hanem felügyelt a munkálatokra is. A budai iparosok — Hikisich Kristóf vezetésével — bravúros gyorsasággal dolgoztak, s így az átalakítás a következő 1987. év őszére be is fejeződött.. A belső tér 47,3 méter hosszú és 17 méter széles lett. 1200 néző befogadására vált alkalmassá. Három emelete közül kettőn páholyok sorakoztak.

A megnyitó előadás 1787. október 17-én német nyelvű volt. Budán, amelynek lakossága 1720- ban még magyar többségű volt, a

Balra: korabeli rajz Kelemen Lászlóról.

• A mai Várszínház színpada ... és nézőtere (lenn). (MTI-fotó — KS)

bécsi udvar nagyarányú betelepítési és elnémetesítő politikája következtében (osztrákokat és délnémeteket telepítettek ide) — a magyarság aránya öt százalékra csökkent.

Pesten már az előző években számos színházi előadást tartottak, időnkint Budán is rendeztek színdarabot Raischl ács deszkabódéjában. II. József a színházi élet fellendítésére elrendelte,' hogy a két város színházügye közös legyen, mindkét helyen váltakozva ugyanaz a német társulat szerepeljen.

A magyar színjátszás nem részesült semmiféle hivatalos támogatásban. Elsőnek a pesti piaristák adtak elő magyarul iskoladrámát. A nemzeti játékszín kérdését 1788-tól a lapok állandóan napirenden tartották. Az első társulat az egyetemi ifjak egy csoportjából alakul meg. Elükre Kelemen László jogász állt. aki már piarista diák korában az iskoladrámák szereplője volt. A színészet kedvéért lemondott jól jövedelmező ügyvédi állásáról — Gras- salkovich herceg jogtanácsosa volt —, és sikerült társulatának megszerezni a játszási engedélyt. Egy előadásra megkapta a Várszínházát is.

Kazinczy, aki tevékenyen' részt vett a magyar színjátszás megteremtésében, azt szerette volna, ha első előadásul a Hamletet választják. Kelemennek azonban volt annyi gyakorlati érzéke, hogy belátta: a Hamlet előadása csupa kezdő, tapasztalatok nélküli színésszel, eleve kudarcra van ítélve. Ezért Simái Kristóf idegenből átdolgozott darabját, az Igaz- Házi című „érzékeny játék”-ot hozta színre, kétszáz esztendővel ezelőtt, 1780. október 15-én. Ezt a napot tekinthetjük a magyar színészet születésnapjának. Kelemen egy verbunkos káplárt játszott az Igaz-Háziban.

Sajnos, Kelemen társulatának előadását a Várszínházban sokáig nem követte több. A színészek hiába, ajánlották fel a jövedelem harmadrészét, a német vezetőség nem engedte őket játszani. Az első budai előadást nagy késéssel követte 1792-ben a második, de ezt csak a Raischl-féle faépületben tudták megtartani.

Magyar előadás hosszú ideig csak ritkán hangzott el a Várszínházban. 1833—37-ben. azonban a kassai társulat bérelte ki, s ekkor színpadán olyan kiválóságok léptek fel, mint Egressy Gábor, Déryné, Megyeri Károly, Lend- vay Márton és felesége. Hivatal Anikó, Laborfalvy Róza. Szigligeti. Az előadások véglegesen azonban csak 1870. után váltak magyar nyelvűvé. Főleg a Nemzeti Színház társulata játszott benne, de rendszeresen vendégszerepeit az Opera, a Népszínház és néhány vidéki társulat.

A színház belsejét többször -átfestették, restaurálták, így 1815- ben. 1854-ben és 1884-ben. 1924- ig tartottak benne előadásokat, ekkor leszakadt a karzat egy része. A rendőrség a tűzveszélyre és a nézőtér rozoga állapotára hivatkozva a további előadásokat betiltotta. Az épületből másodszorra is katonai raktár lett. Ma azonban több mint félszázados szünet után visszakapta a színházjellegét és a Népszínház otthona lett.

—y —s

A BÁBFILMALKOTÓK MŰHELYÉBEN

Burány Nándor

HADJÁRAT

(14.) Vay Adám is helyesli a török zsoldosok toborzásának tervét, éppen csak kellő óvatosságra int ő is. Ez megnyugtatja a fejedelmet. Belátja, hogy ebből a hadjáratból is többszörös előnye származhat. A kilátások jók, a többi meg attól függ, milyen haditervet készítünk. Ja, meg a pénz, anélkül nincs zsoldos sereg — rendezgeti a gondolatait. — Gyorsan írni' kell a francia királynak a segély ügyében.

Hívatja a nótáriust. A leveleket szerette délelőtt tedijktálni.

— Ne feledkezzen még nagyságod — figyelmezteti a távozó főkapitány — a téren összegyűlt türelmetlen seregről sem.'' A jó hírt nem kell visszatartani tőlük.

— örülni fognak neki?

— Afelől biztosak lehetünk.

Csakugyan megörül a hírnek a

piactéren összegyűlt tömeg. Mindjárt nagy vigalom támad, énekelnek, táncra perdülnek, és hosz- s/.asan éltetik a fejedelmet.

IV.

Mióta megtudták, hogy a fejedelem a bácskai hadjárat mellett döntött, a vitézek érdeklődése mindjobban a déli végek felé irányul. Akad a táborban szerb vitéz is. Bácskából vagy á Száva vidékéről kerültek Rákóczi seregébe. Őket kérdezgetik kíváncsian. mi vár rájuk az elkövetkező napokban.

Balogh János szívesen hallgatta ezeket a beszélgetéseket, de elszomorodott, amikor sok katona egyre csak azt kérdezgette:

— Lehet-e onnan sok kincset zsákmányolni, sok marhát elhajtani?

— Vannak-e ott teli borospincék?

— Kikapósak-e a menyecskék?

Ezekre a kérdésekre legtöbbször nem is a szerb vitézek válaszoltak, hanem egy-egy nagyszájú kuruc, aki már megjárta a bácskai tájat, és alig várta, hogy dicsekedhessen hőstetteivel.

Balogh nem szerette a szájas- kodást. Szívesen barátkozott hát össze Rác Györggyel, akivel aztán négyszemközt is elbeszélgethetett.

Rác György azonban az indulás előtt néhány nappal eltűnt, és Balogh János hiába várja, csak nem akar előkerülni.

Az alkonyi szürkületben egyedül ül a kunyhóban, s azon töri a fejét, hova lehetett Rác György. Azt remélte, hogy sokat megtud majd tőle a bácskai életről, s hogy ott is segítségére lesz majd. Az meg éppen most tűnt el, amikor itt az indulás Ideje. Emlékeiben kutat: megsértette valamivel? Egy esti beszélgetésnél részletesebben elidőz. Újra átéli annak az estének * az Izgalmát.

egy-egy részletét többször is felidézi, mintha itt sejtené Rác György távozásának az okát.

Rác György sokat beszélt azon az estén, s szavai nyomán kirajzolódott az otthoni táj szomorú képe:, nincs ott most virágzó rét. ringó búzatenger, nincsenek gazdag gyümölcsösök, békésen legelő gulyák... A bosszú leselkedik a bokrok alján. Meggyűlöl- telik egymással a népeket, rettenetes kegyetlenséget visznek véghez a császár katonái. Sír a hangja, amikor elmondja, hogy fogták el őt, a gazdag kereskedőt a császári vasasok, kegyetlenül megverték, portékáját, kocsijait, pénzét elrabolták, s otthagyták az úton, egy szál ingben, nyomorultan a téli hidegben. Akkor fogadta meg, hogy nem bánja, akárhogy lesz, de ő beáll a kuruc seregbe, mert nem hagyhatja bosszulatlan a rajta esett szégyent.

— Közös ellenség ez, testvér, az kellene, hogy közös erővel menjünk ellene. Mi ímeg egymást pusztítjuk, az ő örömére.

— így van ez bizony, de ugyan mert nem csináljuk fordítva?

Gondolkozott ezen Rác György, mintha latolgattá volna, kimondja-e a választ, ami annyira nyomja a szívét. Ti^dta jól. vigyázni^ kell itt. a magyarok között. Háborús időben katonának könnyen lobban a haragja, s megvan a veszedelem. Úgy látta uevan. hogv az öreg igencsak vonzódik hozzá, s ő is egyre nagyobb kísértést érzett. hogy őszinte és bizalmas legyen iránta.

Nenr árt az. elővigyázatosság — á'laoította meg mégis magában. Sokszor volt már az elhamarkodás. meggrindo'atlanaág a iónak el- rontóia. Fnnvlt mondott csak. puhatplózáskéooen:

— Tudia azt kend ’ Is. annyira mint én legalábbis!.

Erre az öreg nézett föl a másikra, kiköhögte a maró pipafüstöt, kutatta szavai között a megsejtett huncutságot.

Este, vacsora után, kettesben ültek a kunyhó mélyén. Halkra fogott hangon beszéltek, mintha csak a kettőjük magánügye lenne ' az, amiről szót váltottak. A sötétben nem látták egymás arcát, csak a pipa parazsánál, szusz- szantásnyira.

— Hej — sóhajtott —, tudjuk mi azt mindannyian, csak régen nem mondjuk meg egymásnak, ami a szivünket nyomja.

— Pedig, ugye, könnyebb az embernek, ha a szíve megszabadul a tehertől?

— Már hogyne lenne köny- nyebb!

— Akkor mért nem ...

Megint elhallgatott. Tudott volna ugyan válaszolni, hiszen nem is nehéz erre a kérdésre feleletet találni, de hát éppen arról van szó, hogy kiment a szokásból az őszinteség. Jó lett volna a sok magába fojtott titoktól megszabadulni, s most ettől az öreg ku- ructól nem kell tartania. De hogy higgyen az ember, amikor annyi szomorú esőt éppen az ellenkezőjére emlékezteti.

Eszébe jut az a téli éjszaka, amit januárban a Duna mellett Monasterli táborában töltött.

Nagy volt a bizonytalanság akkor is, az utakon, a kereskedő nem tudta, mikor rabolják ki a szekereit. Éjjel meg különösen nem volt tanácsos utazni.

Nyugodt volt a tábor. Ügy látszott, vége a szerbek és magyarok közötti ellenségeskedésnek. A katonák, granicsárok hazamentek családjukhoz telelni. Csak kevesen maradtak a táborban. Monasterli alvajda is egyre inkább belátta, hogy nem lehet hinni a császári udvar ígéreteiben, öregségére békés életre vágyott.

(Folytatjuk)

• Megindult a munka a felújított bábműteremben.

A Pannónia Filmstúdió bábfilmmü- termében két évig tartó rekonstrukció után a közelmúltban megindulhatott a munka. Jövőre a tizenhárom fős kollektíva mintegy húsz bábfilm elkészítését tervezi, legtöbbet a Magyar Televízió részére forgatnak.

• A Magyar Televíziónak tizenhárom részes sorozat készül Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus kalandjai című művéből.

(Fotó: MTI — Balaton József felvételei - KS)