Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

1980. december 11 • PETŐFI NÉPE • í ÚJABB ÉPÜLETEGYÜTTESSEL GYARAPSZIK A FŐTÉR Sétálóudvar Kecskeméten A kecskeméti főtérnek van egy egészen különleges tulajdonsága. Az, hogy noha nincs teljesen kész, mégsem kelti a befejezet len - ség érzetét. Ehhez társul az újabb kedvező adottság: a tér nem egyetlen jól körvonalazható terü­let, hanem apróbbinagyobb te- recskék sorozata, egymásba épü­lése. Éppen ezért alkalmas arra, hogy újabbakkal is bővüljön. S erre megvan a lehetőség. Sőt, en­nél már több is. Az elképzelés, a terv a megvalósításra. Építve bontani Amikor a várps közepéről ki­rekesztették az autókat, a forga­lom kényszerpályára terelődött. Ideiglenesen, ugyanis a kiindulá­si alap az volt: a későbbiek so­rán elkészül a végleges kiskör­út, ami a belső teret mintegy kö­rülöleli. Az építéshez elkerülhetetlenül bontani is kell. Ám, s ez a sze­rencse, a bontással egy' olyan új, építészetileg értékes, városképi jelentőségű területet lehet vissza­nyerni, ami tovább gazdagítja majd Kecskemét központját. A Széchenyi tér—Hornyuk János ut­ca—létesítendő kiskörút által ha­tárolt területről van szó. Itt helyezkedik el a görögkato­likus templom, egy lakóépület, s az 189S-iben épült ház — Lechner Ödön egyik tanítványának alko­tása, felfedezhetők rajta a város­háza egyes motívumai —. amely a templomtól a mostani halasbol­tig, az utca teljes hosszában vé­gighúzódik. A kecskeméti Városi Tanács megbízása eredetileg csak ez utóbbi épületre vonatkozott. Ar­ra, hogy a meglehetősen változa­tos múltú ház — amely fennállá­sának 85 esztendeje alatt volt hi­vatal, kereskedés, legutóbb PIÉRT- raktár — megőrizze eredeti hom­lokzatát, díszítését, párkányát is ennek megfelelően újítsák fel, s végre találjanak a . tekintélyes, reprezentatív megjelenéshez al­kalmazkodó és méltó funkciót. Két régi, egy új, meg a templom A feladat a SZÖVTERV kecs­keméti alkotókollektívájának ju­tott. Ahogy Tóth Tamás építész, a munkálatok irányítója elmond­ta, a tanáccsal folytatott megbe­szélések, egyeztetések során ju­tottak el a mostani megoldásig: az egyetlen, hosszú ház felújítá­sa helyett, keretes beépítéssel egy második Kéttemplom közt, máso­dik sétálóutcát, pontosabban -ud­vart alakítanak ki. Ami egyrészt szervesen kapcsolódik a főtérhez, másrészt utcaszerű utca lesz, nagy , kirakatokkal, az új kiskörút felől. A két régi, jó állapotban lévő épülethez egy új szárnyat kell csak hozzátoldani — ez viszony­lag nem nagy költséggel meg­oldható —, és olyan hangulatos kis belső udvar bontakozik ki, amilyen az országban is kevés van. A kiskörút elkészültével meg­változik a forgalom rendje. Ebből most annyi érdekes, hogy a Hor- nyik János utca a gyalogosoké lesz. Sőt, a mostani Széchenyi térnek a kiskörúttól a szállodáig húzódó területe is. Ez utóbbi az udvart és a sétálóutcát mintegy felfűzi a már meglévő térlánco­latra. A volt PIÉRT-rafctár egyik bolt­ívében átjárót nyitnak, a mosta­ni magánház kapuboltozatát sza­baddá teszik, s az új szárnyon is hagynak két közlekedőt. Így a teret nem kell kerülgetni, min­denhonnan megközelíthető, ugyan­akkor szabadabban érvényesülnek az építészetesztétikai hatások is. A nyílások utat engednek a te­kintetnek, s egyúttal szinte vonz­zák is a járókelőket. Akárcsak a tér díszburkolata, amely úgymond „kifolyik” a Hornyik János utcá­ra. Az azonos minta, ritmus ugyancsak hívogató hatású. Épp­úgy, mint az a néhány értékes fa, amely majd árnyat ad a kis ud­varon. Az átalakítás, felújítás során megmarad az épület eredeti szer­kezete, s nagyrészt a tetőfelépít­mény is. Ami stíluskövetelmény: az elhasználódott hódfarkú csere­pet csak hódfarkú cseréppel sza­bad pótolni. Annyi változik, hogy a hagyományos nyeregtető párká­nyát a falsíkon 2—2,5 méterrel túlnyújtják, így a sétálóudvar­ban, de. a kiskörút felől az utcán is, úgy lehet mindent körbejárni, hogy a sétáló esőben sem ázik meg. Érdekes az öt tetőtéri felülvi­lágító, amely kicsit megmozgatja a viszonylag hosszú és egyébként egyhangú homlokzatot. Ez esetben egyik sem a padlásról nyílik, s nem azt világítja meg, hanem a megnagyobbított párkány miatt beárnyékolt kirakatokhoz enged elegendő természetes fényt. Mutatós üzletek Az épületekből üzletsort alakí­tanak ki. Itt nyílik meg Kecske­mét első gyermekcipő-szakboltja, egy másik helyiségben lakástextí­liákat mutat be és árusít ugyan­csak a BRK. Jelen lesz részlegé­vel a jelmezkölcsönző vállalat is. A belső udvarból a tervek sze­rint, kis alapterületű és csekély raktárigényű szaküzletek, vala­mint remélhetőleg nem akármi­lyen, hanem önmagukban is lát­ványos, mutatós kézműipari mű­helyek nyílnak. Ugyancsak kedvező adottság, amit nem szabad kihasználatla­nul hagyni: az újonnan építendő szárny alatt hatalmas, 16x5 mé­teres, dongaboltozatos pince ta­lálható. A munkálatok megkezdése egyedül a kivitelezői kapacitástól függ. Remélhetőleg nem sokat kell erre sem várni. Mert a perspektivikus rajz sej­tetni engedi, milyen is lesz majd a tér, ha elkészül. De mi szeretnénk minél előbb a valóságban is látni... Váczi Tamás ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL Fogatok, autók, rendeletek Gyógyítás, szigorral A felnőttek is elvégezhetik a középiskolát A belügyminiszter rendelete értelmében ezentúl Kecskeméten is elvégezhetik a közép- és közép­fokú iskolákat. Hathónapos dél­utáni és esti tanfolyamot rendez­nek azok részére, akik önhibáju­kon kívül nem tudtak hozzájutni- az iskoláztatáshoz. (Kecskeméti Lapok, 1945. no­vember 29.) Cím nélkül A mindenható bürokráciát, úgy látszik nem tudja elseperni sem * a fagy, sem a demokrácia. Kecs­keméten történt meg a napokban, hogy egy közhivatal, amely a Rá­kóczi úton székel, táviratilag uta­sította a városházán lévő társhi­vatalát, hogy bizonyos jelentést azonnal, táviratilag közöljön. (Kecskeméti Lapok, 1945. de­cember 2.) Hírek — Hetenként ötször tárgyal a Népbíróság. Mint értesültünk, a Népbíróság a jövőben hetenként ötször tart tárgyalást, szombat ki­vételével mindennap. — Az Ipartestület kéri az asz­talosmestereket, hogy december 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor denaturált szesz-ügyben tartandó értekezletre jelenjenek meg. — Élelmiszerért, fáéit cipőt, bakancsot ad a Schiffer Cipőgyár. (Kecskeméti Lapok, 1945. de­cember 2.) Hirdetések Aranyláncot adok akácfáért. Jó lovat adok borért. Hízót adok lóért. Háztartásba mindeneslányt fel­veszek.,1 Tűzifáért burgonyát vagy sze­net adok. Pár hónappal, ezelőtt elvittek Városföld 283. alól barna, pej, jegy nélküli káhcalovat... Nyom­ravezető vagnivaíó bárányt' kap azonnal. (Kecskeméti Lapok, 1945. no­vember 29.) Igazoltatják a fogatokat A rendőrhatóságok igazoltatják a közutakon közlekedő fogatokat, és amelyik fogattulajdonos az előírt szántási kötelezettségeinek teljesítését' igazolni nem tudja, annak fogatát a termelési bizott­ság igénybe veszi a fogattal nem rendelkező kisbirtokosok földjé­nek felszántására. (Kecskeméti Lapok, 1945. de­cember 13.) ' közlekedés Lakott területen személyszállí­tó autó 35 kilométeres sebesség­gel közlekedhet, tehergépjármű pedig 20 kilométeres sebességgel. Előzni csak bal felé szabad. (Kecskeméti Lapok, 1945. De­cember 7.) Hírek Budapestről — A munkás- és parasztkönyv­tárak részére a kormány lefordít­ja és kiadja a szovjet irodalom retnekeit. — December eleje óta mindösz- sze 75 vagon élelem érkezett Bu­dapestre, annak legnagyobb része is sütőtök volt. — Egy hét alatt újabb 98 mil­liárd pengővel szaporodott és 355 milliárd pengőre emelkedett a bankjegyforgalom. (Kecskeméti Lapok, 1945. de­cember 8.) Megnyílt a népkonyha A Katona József utca 7. szám alatti konyhát a város állította fel a demokratikus Magyarország legnehezebb telén. Evvel siet' a legszegényebb rétegek segítségé­re... Az ebédet négy hatalmas kondérban készítik, s a szegények fűtött helyiségben fogyaszthatják el.. (Kecskeméti Lapok, 1945. de­cember 25.) összeállította: Heltai Nándor A hat-hétszáz alkoholista gyógykezelésére méretezett nagy­fai munkaterápiás intézet „fél­gőzzel” üzemel. Ebből a tényből azt a kétes értékű következtetést, hogy hazánkban, s így Bács-Kis- kunban is csökkent az alkoholis­ták száma, meg sem szabad koc­káztatni. Másutt kell keresni az okokat! Az alkoholisták gyógykezelését szabályozó rendeletek egyértelmű­en a tanácsok egészségügyi osztá­lyának kezébe adják az intézke­dés megkezdésének jogát, megle­hetősen nagy terhet zúdítva ezzel az egészségügyi közigazgatásban dolgozókra. Ám ennél is kénye­sebb kérdés, hogy ki legyen az el­járás kezdeményezője? Többnyire a házastárs, vagy a rokonságból valaki sokallja meg a rendszere­sen randalírozó részeg viselt dol­gait. A rendőrség is kezdeményez- tetheti a gyógykezelést. Érdekes — vagy talán csak magyarázat a nagyfai üres helyekre —. hogy a munkahelyek szinte alig lépnek közbe, elszenvedik, megtűrik, sok­szor éveken át az alkoholistát. Nem egyértelmű az a gyakorlat sem, hogy a bírósági végzés meg­születéséhez a jogi alátámasztás többszörösen túlbiztosított. A bi­zonyítási eljárás igen bonyolult, a bizonyítékok megszerzése szin­te ■ nyomozói munkát, szívósságot igényel. Miért van szükség ekko­ra óvatosságra? Lehet hivatkozni az emberi jogok tiszteletben tar­tására, mint szocialista társadal­munk egyik alaptézisére. Ám ké­tes, hogy valóban emberi joga-e az alkoholistának, hogy feleségét, gyermekeit, környezetét, munka­helyét rettegésben tartsa, nem­csak embertársai testi-lelki épsé­gét, de köz- és magánvagyont is veszélyeztesse ?! Gondoltak-e a rendelkezés jo­gi kidolgozásával foglalkozók.ar­ra, milyen következménnyel jár. ha egy (formai hiba miatt j ejtett kezdeményezés után szembekerül a férj és a „feljelentő” feleség? Ha Csupán ezt a vetületét vizs­gáljuk a. dolognak, máris érthető, hogy tavaly Kecskeméten, Kalo­csán és Kiskőrösön mindössze 108 esetben indítottak alkoholisták gyógykezelésére eljárást. Nagyfá­ra bírói végzés alapján 3 embert fogadtak be. Az alkoholisták gyógykezelésé­nek hatékonyságát a 6 hónapig tartó kórházi kezelésre való uta­lás is segíti. Csakhogy például a megye kórházaiban működő ' 427 elmegyógyászati ágy eleve kizárja ennek a lehetőségnek a kihaszná­lását. Nem megoldott az utógon­dozás kérdése sem, s szinte el­enyésző a gyógyultaknak az ará­nya. A következő tervidőszakban lé­nyeges lépésekre van szükség az alkoholizmusban szenvedők gyó­gyításában. A legfontosabb talán, hogy az ideggondozókat alkalmas­sá kell tenni alkohológiai gondo­zásra. Ezenkívül tovább kell épí­teni a gyógyult alkoholisták, illet­ve a kulturált, egészséges élet­módot igénylők önkéntes társulá­sait, az alkoholmentes klubokat. Minden jogi, egészségügyi in­tézkedés kevés azonban ahhoz, hogy az alkoholizmust visszaszo­rítsuk, s a kulturált ivási szoká­sok népszerűsítésével, elfogadtatá­sával kellő mederbe tereljük a szeszfogyasztást. Az igen fontos tudati formálás mellett nem sza­bad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a jelenleginél sokkal kulturáltabb vendéglátás is segí­tőtársa lehetne az egészségügyi, a politikai-társadalmi szervezetek­nek. A napokban elkészült á Bács- Kiskun megyei Alkoholizmus El­lenes Bizottság szervezeti és mű­ködési szabályzatának tervezete. A megyei bizottság munkájának lé­nyegeként határozza meg az ok­irat, hogy az érintett állami és társadalmi, szervek tevékenységét összehangolja: vizsgálatokat téve javasol, véleményez, segítséget nyújt az alkoholizmusellenes mozgalom aktív részeseinek. Enél- kül a koordinált tevékenység nél­kül nem lehet eredményes a már társadalmi veszélyeket magában hordó alkoholizmus ellen a küz­delem. N. M. Érlelődő mag A XXIV, szakszervezeti kong­resszus. első napján, pénteken a helyszínen, azaz az Építők Szék­háza II. emeleti kairnairatermében — újságíró kollégáimmal együtt — színes televízión néztük-hall- gattuk az eseményeket. Ki-ki fel­adatához, illetve „vérmérsékleté­hez” . mérten jegyzetelt, tehát részletesen, vagy slágvortokban. esetleg egy-egy emlékeztető szó­val rögzítve noteszában a neki momentán legjobban tetsző gon­dolatot, felvetést, újszerű javasla­tot. Jómagam a párszavas jegyze- lelők közé tartoztam Amikor például a textiles Pa- róczi Mária hozzászólására fi­gyeltem, mindjárt az első monda­toknál nemcsak hogy a fejem kaptam föl, és írtam le gyorsan — „gazdasági vezetők vélemé­nyezése". hanem rögtön egy itt­honi nevet is odaírtam. Rigó Sán­dorét’ a MEDOSZ megyei bizott­sága munkatársáét. El ne felejt­sem. hogy a Magyar Selyem­ipari Vállalat szakszervezeti bi­zalmija olyan javaslatot terjesz­tett a kongresszus plénuma elé, amelynek gondolati magja — lá/n — idehaza, Bács-Kiskun megyé­ben is érlelődik. S bizonyára nemcsak MEDOSZ-területen. Paróczai Mária helyesnek tarta­ná, ha a gazdasági vezetők véle­ményezésének szakszervezeti le­hetőségét kiterjesztenék a közép­szintű gazdasági vezetőkre — például művezetőkre t- is. Mint mondotta, ezzel erősödik majd az üzemi demokrácia, ugyanúgy a vezetésnek ez a szintje is. Ter­mészetesen nem úgy szólt erről a textiles bizalmi, mint ami egyből osztatlan tetszésre talál az érin­tettek körében. Emlékeztetett rá, hogy eleinte az első gazdasági ve­zetők véleményezését is meg nem éités nehezítette annak idején. Nem kevés gazdasági vezető volt ellene annak, hogy munkájáról a beosztottai mondjanak véleményt. Az idő, a gyakorlat azonban elég hamar kiforrottá ennek szubjektív kicsinyességektől mentes, korrekt módját, s az érintett vezetők jobb belátásra tértek, mert tapasztal­ták, hogy munkájuk véleménye­zése során nem ellenséges szán- ,dék. hanem seg'íteni akarás ve­zérli a szakszervezeti testülete­ket. A KONGRESSZUSI felszólaló hallatán azért jutott eszembe a MEDOSZ tisztségviselő neve. mert előtte való napokban ő is ezt a gondolatot pendítette meg a vele folytatott beszélgetés so­rán. Témánk az a program volt, amelyet a MEDOSZ megyei bi­zottsága dolgozott ki ajánlások­ként a hozzájuk tartozó 118 alap­szervezet, a szakszervezeti bizal­mi testületek számára. „Végig- nyálaztuk" — úgymond — a 20 oldalas anyag ilyen , fejezeteit, mint: a gazdálkodás hatékonysá­gának segítése, az anyagi érde­keltség javítása, a szocialista tör­vényesség erősítése; a munka- védelem, munkásellátás, az élet- és munkakörülmények, a szociál­politikai tevékenység fejlesztése, politikai, szakmai, kulturális .és sportnevelés; a vezető, irányító munka. GONDOLHATÓ,''hogy a gazda­sági vezetők szerepének fontossá­ga valamennyi fejezet egyes szempontjainál hangsúlyt kapott Mcgis' ott Vitattuk ezt ki sokol­dalúbban, amikor arról volt szó. hogy a szocialista brigádok vál­lalásait a gazdasági és szakszer­vezeti vezetés gondosan vizsgálja meg, és intézkedjen a vállalások végrehajtásához szükséges tárgyi, személyi és anyagi feltételek megteremtésére. Erről a szocialis­ta címért versenyző brigádokat a brigádfelajánlás visszaigazolásá­ban értesítse. Tehát magyarán: véleményezzék, hogy a gyár. üzem, vállalat egész tervével ösz- szevetve mit érnek azok a fel­ajánlások, milyen szint elérését, teszik., lehetővé, s mi lesz a kol­lektív erőfeszítés eredménye a brigádra nézve az év végére. Mit módosítsanak, s mit hagyja­nak el. MINDEZ nemcsak feltételezi, hanem megköveteli az oda-visz- sza informálódást; amellett nem­csak a formális vállalásokat szűri ki, hanem szinte rászorít felsőbb, középszintű és közvetlen gazda­sági vezetőt azoknak a bizonyos feltételeknek a megteremtésére, illetve azok kikövetelésére. Más­képp szólva: az eredménycentri­kus gazdálkodás színvonalas ve­zetői munkát követel, s ezt se­gíti ,',naprakésszé”, azaz követke­zetesen megvalósulóvá tenni, ha a szakszervezeti testület — ter­mészetesen a munkatársak véle­ményét sosem mellőzve — véle­ményezheti a középszintű gazda­sági vezetőket. Ez serkentőleg is hat rájuk, tartalmasabbá változ­tatja részvételüket a mttnkaver- senyben, s mindennek eredmé­nye anyagiakban is erőteljeseb­ben megmutatkozik mind az egyén, a brigádtag, mind a kol­lektívák, a vezetők, mind a vál­lalat egésze javára. E VÉLEMÉNYEZÉS kiterjesz­tése azt is bizonyítja, hogy S mi­ként erről Trethon Ferenc mun­kaügyi miniszter beszélt — a fej­lesztési célok meghatározásá­ban, a vállalati pénzeszközök fel- használásával kapcsolatos dönté­sekben érvényesüljenek a mun­kál humanizáló követelmények. Azaz: egyetlen olyan döntés sem fogadható el, amely csak a gaz­dasági szempontokat mérlegelve, mellőzi az emberi hatásokat. És fordítva, olyan döntést se hozza­nak. amely csak az emberi szem­pontokra épít, figyelmen kívül hagyva a gazdaságosság követel­ményét. T. I. Kisgépvásár Nagy az érdeklődés a mezőgaz- A vásárlók több géptípusból vá- dasági kisgépek iránt. A Hermes laszthatnak. Az RK—02-es, 2,94 ÁFÉSZ az idén 300 miillió forint kilowatt teljesítményű (4 lóerős) értékű kis teljesítményű gépet, motoros, forgókapa 10 800 forint­berendezést hozott forgalomba. A ba kerül. A KF—02-es hasonló tel- készletek vevőre találtak. A leg- jesítményű forgókapa és pázsit­keresettebbek a motoroskapák nyíró is beszerezhető. A Robi— voltak, ‘ ezekre ugyanis a kistér- 50-es 2,06 kilowattos, 2,8 lóerős melők rábízhatják az egyik leg- univerzális kertigép forgókapája nehezebb kerti munkát. is eladásra vár. A Hermes a Szentendrei út melletti kertészeti barkács áru- A kertészeti barkácsáruházban a házban és több fővárosi kertész- fenti gépeken kívül megvásárol- boltban kisgépvásárt rendez. So- ható, illetve előjegyezhető a Ter- ron kívül beérkezett gépeket vá- ra és az MF—07-es univerzális súrolhatnak meg a kertészkedök. kerti kisgép. (MTI) • A néhány héttel ezelőtt még eleséget adó erdöszéli tisztást hóta­karó borítja. Eg;, re nehezebben talál legelnivalót a nyáj. (Pásztor Zoltán felvétele) , \

Next

/
Thumbnails
Contents