Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: északnyu­gat felől felszakadozó felhőzet, már I inkább csak keleten elszórtan csapa­dék. Hajnalban keleten helyenként köd. Sokfelé élénk, a Dunántúlon erős északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: —3, plusz 2, a legmagasabb nappali hőmérséklet 3, 8 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 2G7. szám Ára: 1,20 Ft 1980. november 14. péntek Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, 1980. november 13- án Kádár Jánosnak, a Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak elnökletével ülést tar­tott. A Központi Bizottság megvitatta és. elfogadta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire, valamint a Központi Bizottság munka­rendjére, és munkamódsze­rére vonatkozó előterjeszté­seket. Az ülésről közlemény je­lenik meg. (MTI) Öt esztendő munkájáról készített számvetést a népfront megyei bizottsága A madridi találkozó előmozdíthatja az európai biztonság erősödését — A magyar küldöttség vezetőjének felszólalása — MADRID^ Lehel Miklós és Pirityi Sándor, az ■ MTI tudósítói jelentik: Hét nyugati felszólalást hallga­tott meg — a sorsolás jóvoltából ily egyoldalúságra kárhoztatva — a madridi találkozó a csütörtök délelőtti ülésen, amely belga el­nöklettel három órát tartott. A felszólalók között volt Frydenlund norvég, Ullsten svéd, Thorn lu­xemburgi és Genscher nyugatné­met külügyminiszter is. Amint az várható volt, a Vati­kán képviselőjének kivételével minden nyugati felszólaló felem­lítette Afganisztán kérdését, el­hallgatva azonban, hogy milyen előzményei voltak a szovjet ka­tonai segítségnyújtásnak. Ugyan­csak szokványosán visszatérő té­ma volt az emberi jogok kérdése, amelyben a nyugati küldöttségek a legcsekélyebb önkritikára sem voltak hajlandók: szerintük az emberi jogokat csak a szocialista országokban sértik meg. A csütörtök délelőtti ülésen több szónok érintette az európai leszerelési témakört, és mindenki elismeréssel adózott a spanyolor­szági demokratikus belső fejlő- x désnek. Brenner nagykövet, a svájci küldöttség vezetője, beszédében egyebek között országa „védelmi erőfeszítéseit” igyekezett megin­dokolni. Hangsúlyozta, hogy a madridi találkozón a leszerelési vita nem homályosíthatja el a helsinki záróokmány egyéb vo­natkozásait. „Konkrét tettek, nem nyilatkozatok kellenek” — mon­dotta. Knut Frydenlund norvég kül­ügyminiszter csalódással nyilatko­zott a helsinki folyamat eddigi eredményeiről. Rámutatott, hogy bár az enyhülés érezhető javulást (Folytatás a 2. oldalon.) mmmm E3MHBBUMHÉÍÍB9 Űj gabonatermelés-fejlesztési program A megyében a városföldi Dózsa Tsz az első vállalkozó A bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerhez társult üzemek az új techno­lógiai eljárások és műszaki eszközök, a ki­váló minőségű kenyér- és takarmánygabo­na-fajták, hibridek felhasználásával, hektá­ronként öt tonnára emelték a búza, hat és fél tonnára a kukorica átlagtermését ha­zánk elég jelentős területén. Az egy évtized alatt, elég nehéz munkával elért országos síkéiben osztoznak Kecskemét, Félegyháza, Kisszállás, Borota, Bácsalmás, Vaskút, Vá­rosföld és a megye több településének ál­lami, szövetkezeti gazdaságai. Közülük szá­mosán, hosszú évek óta tagjai az IKR-nek. A jövőben még több kenyér- és takarmánygabonára van szüksége az országnak, a tovább fejleszten­dő hazai ellátás, valamint az ex­port érdekében. A szántóföldi nö­vénytermesztés költségei egyre magasabbak. A búza-, a kukorica- ágazat ennek ellenére változatla­nul jövedelmező lehet, ha a ter­melés növekedésének gyorsabb az üteme, mint a költségeké. Egyik módja ennek a termelőeszközök nagyságának, minőségének állandó emelése, a gabonatermelés fokozá­sa. A bábolnai rendszer a közel­múltban dolgozta ki az úgyneve­zett gabonatermelés-fejlesztési programot. Összegyűjtötte és. a termelés valamennyi technológiai eleménél a hazai körülményekre ülteti át a legkorszerűbb nemzet­közi módszereket. Ügy alkalmazza ezeket, hogy a gép és más eszkö­zök behozatala számottevően ne növekedjék. A technikai tovább­fejlesztésre ugyanis a Győri Rába .Vagon, és Gépgyárral közösen vállalkozott az IKR. A kiváló mi­nőségű, és potenciálisan magas termőképességu gabonafajták, hib­ridek előállítására és elterjeszté­sére az MTA Martonvásári Mező- gazdasági Kutató Intézetével mű­ködik együtt. A terméshozamot leginkább be­folyásoló, s a legdrágább költség- tényező a tápanyag-utánpótlás. Ennek legújabb módszerét a Köz­ponti Kémiai Kutató Intézettel, valamint a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem szakértőivel közö­sen tárták fel. A talajművelést a növények biológiai igényének megfelelően fejleszti tovább a ter­melési rendszer, többek között be­vezeti az energiatakarékos, a for­gató* nélküli megmunkálást, ami a szántásnál jobb feltételeket te- remt a növényzet számára. Ezeken kívül még számos olyan eljárást alkalmaznak az IKR tag­9 Földgáz, fűtésű, nagy teljesítményű terményszárító a városföldi Dózsa Tsz-ben. (Straszer András felvétele.) gazdaságai a gabonatermelés-fej­lesztési program végrehajtása közben, amelyek a termésbetaka­rítás költségét lefaragják, a mel­léktermék teljes értékű hasznosí­tását megoldják. A VI. ötéves terv kezdetén az IKR 15 taggazdasága 36 ezer, később 50 ezer hektáron alkalmazza ezt az átfogó rend­szert, amely valamennyi termelési tényező tökéletes együttműködé­sét, arányát követeli meg. A bá­bolnai rendszer 5000-es körzeté­ben, amelyhez Bács-Kiskun megye is tartozik — a sokéves elemző munka alapján — a városföldi Dó­zsa Termelőszövetkezetet jelölték ki. A Dózsa Tsz az elmúlt hetek­ben meg is kapta dz első gépegy­ségeket, amelyekkel rekordidő alatt, kiváló minőségű magágyba vetette el a búzát. A 84 soros gé­pet egyszerre 3600 kilogramm ve­tőmaggal és 3 ezer kilogramm mű­trágyával lehetett megtölteni. Er­re a műveletre mindössze pár perc volt, hogy a száraz napszakokat kihasználhassák a gazdaság dolgo­zói. A szövetkezet több mint 1200 hektáros gabonaföldjén két mű­szakban üzemeltették a korszerű eszközöket. Amikorra az időjárás kedvezőtlenre fordult, a tervezett­nél 12 százalékkal nagyobb vetés- területen, a gabona számára leg­alkalmasabb időben már földben pihent a mag. A Hazafias Népfront kongresz- szusi előkészületeinek kiemelke­dő eseménye lesz Bács-Kiskunban a december 13-án sorra kerülő megyei küldöttértekezlet. A töme­geket megmozgató helyi rendez­vények — tanyai, körzeti, községi és városi bizottságok megválasz­tása — után, melyek egy része napjainkban kerül sorra, a me­gyei küldöttértekezleten számol be a testület eddigi munkájáról, megválasztják az új bizottságot és munkabizottságokat, valamint a kongresszusi küldötteket. A me­gyei küldöttértekezleten elhangzó, a népfrontmozgalom VI. kong­resszusa óta végzett tevékenysé­get értékelő beszámoló tegnap ke­rült megvitatásra a népfront me­gyei bizottságában. Az ülésen, melyet dr. Dobos László, a nép­front megyei elnöke nyitott meg, részt vett Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is. ­A Hazafias Népfront választott testületéi és aktívahálózata által végzett munkáról Farkas József megyei titkár adott összegező ér­tékelést, kiegészítve az írásos elő­terjesztést. Amint a beszámoló megállapította: A népfrontmoz­galom részvételével erősödött a szocialista nemzeti egység, jelen­tős eredmények születtek a szocia­lista demokrácia fejlesztésében, megnövekedett a közélet iránti érdeklődés, a szocializmus eszméi a lakosság tudatában, magatartá­sában és cselekvési egységében mind szélesebb körben érvénye­sültek. A népfronttestületek kez­deményező szerepet vállaltak olyan akciók meghirdetésében, és szervezésében, valamint végigvite- lében, melyek megyénk fejlődését nagymértékben elősegítették. Munkájukkal hozzájárultak, hogy sikeresen teljesül a megye közép­távú terve, emelkedett a lakosság életszínvonala, javultak életkörül­ményei. A beszámoló számot adott a népfront agitációs és ismeret- terjesztő tevékenységéről, a ré­tegpolitika révén a hazafiság és internacionalizmus elmélyítése ér­dekében végzett sokoldalú fel­adatról. Összegezést készített az ifjúság, a nők, az idősek, a nem­zetiségi lakosság körében kifejtett kulturális és honismereti, béke- barátsági munka hatásáról, ered­ményeiről, a tanácstagi és képvi­selői választások idején betöltött közéleti, közjogi funkciók sikeres ellátásáról, a lakóterületi munka továbbfejlesztése érdekében nap­jainkban is vállalt cselekvő akti­vitásról. A tanácsok és népfrontbizott­ságok hatékony együttműködése jól szolgálta a településfejlesztési verseny kibontakozását, fellendü­lését, és országosan is kimagasló értékű, évenkénti növekedését. Jelenleg a megyében 187 népfront­bizottság, csaknem ugyanennyi munkabizottság, mintegy 200 klub és szakkör, félezernyi lakó- és ut­cabizottság, több mint 15 ezer választott és felkért aktivista vé­gez mozgalmi tevékenységet. Munkájukat a párt helyes politi­kája révén kialakult kedvező tár­sadalmi légkör segítette és tette • Terbe Dezső, kozáson. a megyei pártbizottság titkára ‘felszólalt a tanács­lehetővé, s a következő időszak­ban is ez a munka alapja. Érjük el, hogy a népfront tevékenysége alkotó részévé váljon a társada­lom fejlődésének, városaink, köz­ségeink szellemi gyarapodásának — hangsúlyozta a népfrontbizott­ság által megvitatott s a küldött- értekezlet elé jávasolt beszámoló. A vitában számos észrevétel hangzott el, melyek részben ki­egészítették, részben módosították az értékelés egyes megállapítá­sait. A felszólalók közt volt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság tit­kára is, aki a testület üdvözletét tolmácsolta a népfront megyei bi­zottságának. Mint mondotta, a „zárszámadás” előtti műhelymun­ka ez, s éppen ezért fontos, hogy reális helyzetkép alakuljon ki az elvégzett feladatokról. A vitában, mint megjegyezte, a társadalom valós kérdései kaptak hangot, s ezekből is kiderült, hogy a nép­front nemcsak szóvá tette és teszi a lakosság előtt a gondokat és fel­adatokat, hanem tettekkel is hoz­zájárul azok megoldásához. Az elkövetkező időszakban még több feladat van előttünk, és nagy szükség van a népfrontaktivisták tevékenységére. A kongresszusi felkészülés azt jelenti, hogy belpolitikai életünk igen jelentős eseménye előtt ál­lunk, s ez a felkészülés napjaink gazdasági kérdéseivel és felada­taival, a belpolitikai élet esemé­nyeivel együtt szoros összefüggés­ben megy végbe. A népfront akti­vistái eddig is ott voltak a mun­ka sodrában, például a választá­sok idején, a lakossággal folyta­tott nagy párbeszédekben és ta­nácskozásokon, nyilván így lesz a jövőben is. A felszólaló hangoz­tatta, hogy ez a belpolitikai te­vékenység nem választható el a nemzetközi helyzet jelenlegi, fe­szültségekkel terhes állapotától, a békéért, az enyhülésért, a le­szerelésért folytatott harc napi küzdelmeitől, melyet a szocialis­ta diplomácia folytat minden nemzetközi fórumon. Szólt a nehézségekről, melyek a helyes politika érvényesítése során is megmutatkoznak, hiszen ez nem mindig a népszerű fel­adatok elvégzését jelenti, még ha tudjuk is, hogy országos érdeke­ket és jó ügyet szolgálnak. Em­lítést tett azokról az ellentmon­dásokról is, melyek lehetőségeink és a feladatok megvalósításé kö­zött feszülnek. Vannak nagy dol­gokat létrehozó cselekedetek a társadalomban, de a fontos és a dolgozók közérzetére is kiható apró ügyek gyakran elsikkadnak. Vannak lelkesítő tettek és neki­lendülések, de akad még sok he­lyen lélektelenség. Nem kevés a lelkiismeretesen végzett munka, de előfordul mániákus pénzhaj- hászás is. Ezek gyakran egymás mellett léteznek, mint a fejlődő társadalom valós, létező ellent­mondásai, melyeket reálisan látni kell, feladataink felmérésénél. Nagy szerepe van a mozgalom­ban az önállóságnak és a felelős­ségnek — hangoztatta. — .A nép­front jól irányította munkáját a változó körülményekhez igazodva, s e tartalmas, sokrétű tevékeny­ségből is kiemelkedő feladatot jelent a párt szövetségi politiká­jának segítése, az összefogás erő­sítése. A nehezebb körülmények között még inkább szükség van a szocialista demokrácia fejlesztésé­re, az emberekkel szót értő, vé­leményüket tiszteletben tartó magatartásra, az alkotó javasla­tok, cselekedetek, szellemi érté­kek megbecsülésére. A népfront a jövőben is sajátos mozgalmi le­hetőségeivel élve segítse elő, hogy az emberek értelmes felismerés alapján cselekedjenek az ország hasznára, népünk boldogulására — mondotta a megyei pártbizott­ság titkára. A beszámoló feletti vitát a nép­front megyei titkára foglalta ösz- sze, s a bizottság a megfelelő ki­egészítésekkel elfogadta a megyei küldöttértekezlet elé terjesztendő írásos előterjesztést. Ezt követően megválasztották a Hazafias Nép­front megyei küldötértekezletén jelölőbizottságát. A továbbiakban tájékoztató hangzott el a megye környezet- védelmi helyzetéről, a környezet- védelmi bizottság munkájáról és feladatairól, majd a népfront me­gyei bizottságának tanácskozása bejelentések és indítványok elfo­gadásával ért véget. T. P. A Dózsa Tsz hét éve tagja a bá­bolnai rendszernek. Az IKR új ga­bonatermelés-fejlesztési program­jában 2400 hektárral vesz részt. Ennek műszaki hátterét 23 millió forint értékű, korszerű gépállo­mány képezi, amelynek vételárát öt év alatt egyenlíti ki a városföl­di közös gazdaság. Ehhez többek között a búza termésátlagát hek­táronként 1,7 tonnával, a kukori­cáét 2 tonnával kell emelnie. A korszerű technológia és mű­szaki háttér, valamint , a magas termőképességű gabonafajta még nem minden. Az új technológiá­hoz kell igazítani a szövetkezet földjének táblaméretét, a közleke­dési utakat, valamennyi munkafo­lyamat szervezését, nem utolsósor­ban azokat a szövetkezeti dolgozó­kat, akik a gépeket kezelik, a ter­melést irányítják. A városföldi szövetkezetben harmincegy főis­kolát és egyetemet végzett szak­ember, kétszázharminckét szak- , és kétszázhatvannyolc betanított munkás dolgozik, rajtuk kívül száztizenkét nem fizikai dolgozó­nak középiskolai végzettsége van. A Dózsa Tsz-ben az IKR gabo­natermelés-fejlesztési programjá­nak végrehajtása során — a szá­mítás szerint — 31 . százalékos energia-, és 34 százalékos költ­ségmegtakarítás érhető majd el. K. A. | A pártalap szervezetek be- I számoló taggyűlései a követke­ző hetek jelentős társadalmi- \ politikai eseményei. Nem szük­séges különösen bizonyítani, I hogy a pártéletnek ez az ese- I menye, nem csak szorosan vett I belső pártügy. A mi viszonya- link között, ahol a párt vezető I szerepe — a társadalmi élet­nek meghatározó tényezője, ez I szinte magától érthető. Senki számára sem lehet közömbös, í hogy a párt általános tevékeny­sége, politikája hogyan alakul, s konkrétabban a helyi párt- I szervezeteknek milyen a mű- j ködése, mennyire érzékelik és lefejezik ki a valós szükséglete­ket, hogyan számolnak a ren- I delkezésre álló lehetőségekkel. Mindez döntően meghatározza I egyéni, vagy kollektív erőfe­szítéseink hatékonyságát, je­lentősen befolyásolja egyéni | sorsunkat, boldogulásunkat. Az összefüggések nyomán könnyebb megérteni, miből fa­kad a pártonkivüli emberek igénye és készsége, hogy részt vállaljanak a pártnak minden jelentős politikai akciójában. | Véleményükkel, javaslataik­kal hozzá szeretnének járulni a jobb döntésekhez, az ered­ményesebb szervező munká­hoz. Ugyanakkor az is nyil­vánvaló, hogy a pártszerveze­teknek mindent meg kell ten­niük ennek a felelősségérzet­nek, jobbító szándékú tenni- akarásnak felkarolásáért, gya­korlati érvényesítéséért. Hiba lenne ezt valamiféle kegyes politikai gesztusként felfogni. Valójában a párt politikai ve­zető szerepéből származó szük­ségletről, alapvető pártérdek­ről, a szocialista társadalom­építés mindnyájunk közös- ügyéről van itt elsősorban szó. Mindez és így elvileg vilá­gos, általánosságokban elfo­gadott, sőt sok helyütt a po­litikai gyakorlatban is érvé­nyesített munkastílus. Ko­rántsem jelenti azonban, hogy egyesek meg nem értésből, vagy rosszul felfogott és értel­mezett „politikai diszkrécióból” a titokzatosság leplével fonják körül a pártéletet, s mestersé­ges falakat emelnek a párt- szervezet és a szélesebb dolgozó rétegek között. Máshol bizo­nyos kényelemből, „úe szapo­rítsuk tovább a munkát” jel­szó alatt zárkóznak be a ma­guk szükebb szervezeti falai mögé. Ez senkinek sem jó, vissza­tetszést szül az emberek köré­ben, rontja a ténylegesen meg­alapozott tekintélyt és bizal­mat,* misztifikálja a pártéletet. Ha a pártszervezetek bizalmat, támogatást várnak a pártonkí- vüliektől, akkor azt minden eszközzel elő is kell segíteni. A beszámoló taggyűlésen az alap szervezeti vezetőségek a XII. kongresszus óta nagyjá­ból az egy év alatt végzett munkáról számolnak be. En­nek egyik legfontosabb tartal­mi kérdése a párt vezető sze­repének helyi érvényesülése, a párt politikájának meggyözö- déses képviselete, gyakorlati megvalósulása a pártszervezet működési területén. A taggyű­lésnek már az előkészítés idő­szakában fontos mozzanata az a széles körű tájékozódás, ame­lyet a vezetőség a párttagok és a pártonkívüliek körében vé­gez. A beszámoló taggyűlések, bár kétségtelenül jobban a bel- . ső pártéletre irányítják a fi­gyelmet, mégsem jelenthetik az elzárkózó befelé fordulást. A pártmunka, így a taggyűlés so­hasem lehet öncélú, mindig a politikai feladatokat kell szol­gálnia, annak az eszköze. Ha ezt szem előtt tartjuk, elke­rülhetjük a befelé fordulást és aktív, pezsgő politizáló légkört teremthetünk nemcsak a párt- szervezeteken belül, hanem szélesebb körökben is. Ilyen szellemben készülnek a pártszervezetek az év végi beszámoló taggyűlésekre, az a politikai szándék vezeti, őket, hogy ez is jó alkalom lesz a pártélet további fejlesztése mellett politikai befolyásuk növelésére, a tömeg kapcsola­tok erősítésére. R. I. MÉISMí &

Next

/
Thumbnails
Contents