Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-12 / 265. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként erősen megnövekvő felhőzet, szórvá­nyosan esővel, záporral. Délnyugatira forduló, megélénkülő, a Dunántúlon időnként erős szél. Hajnalra csupán néhány helyen páraképződés. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet általában: —1, —6 fok között, északkeleten helyenként kevés­sel -*-6 fok alatt. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok kö­zött. (MTII _________________________ ■ VI LÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 265. szám Ára: 1,20 Ft 1980. november 12. szerda „FELÜLMÚLNI MAI ÖNMAGUNKAT” Munka verseny a Halasi Kötöttárugyárban A Halasi Kötöttárugyár 2 millió 400 ezer darab termék előállítá­sát tervezte 1980-ban. Az idén már olcsóbb, hazai acryl és gyap­jú alapanyagból termelnek, s bő­vebb és divatosabb választékot kínálnak a kereskedelemnek. Szállítanak tőkés és szocialista exportra — tehát mutatkoznak a mélypontról való elmozdulás je­lei. Azonban még ez évben is tetemes veszteséggel kellett szá­molni a tervezéskor. Lehet ilyen körülmények közt munkaver^ senyt indítani? Hiszen azzal le­hetne leginkább mérsékelni a veszteséget — legalábbis látszó­lag — ha minél kevesebbet ter­melnének. Csakhogy nem ez a cél, hanem a technikailag euró­pai színvonalú vállalat kapacitá­sának kihasználása, természetesen tevékenységének gazdaságosabbá tételével. — Nálunk fokozottan érvényes az a megkötés, hogy a munka­verseny elé nem a mennyiség minden áron való növelését, ha­nem a gazdaságosság javítását kell célul kitűzni. — mondja Posztobányi László, a kötöttáru- gyár munkaverseny-szervezője. — Tudjuk, hogy a verseny önmagá­ban „nem váltja meg” a vállala­tot, de igyekszünk a benne rejlő lehetőségeket kihasználni a jövő érdekében. Törekvésünk az, hogy holnap már felül tudjuk múlni mai önmagunkat. — A nagyobb mennyiségre való ösztönzéssel hogyan állnak? — Fontos feladat nálunk az eszközök jobb kihasználása a ter­melékenység fokozásával, tehát egyes helyeken, így például a kö­tődében hasznos a száz százalék feletti teljesítés, ha a minőséggel nincs j baj. Általánosságban az a tapasztalat, hogy a teljesítmény­bérben dolgozó közösségek válla­lásaik szerint dolgoznak a máso­dik félévben is. Hozzájárulnak ah­hoz, hogy a veszteségünk várha­tóan kevesebb lesz valamivel, mint amennyit az év elején elke­rülhetetlennek láttak a gazdasági vezetők. A Halasi Kötöttárugyárban a hármas jelszó első része, amely a lelkiismeretes, jó munkára vo­natkozik, talán még fontosabb, mint máshol. Ennek ellenére a ta­nulásnak és a szocialista életmód­ra való törekvésnek is megvan a kellő súlya a brigádmozgalom­ban. — Sokan képezik magukat, a kötődében például húsznál többen tanulnak tovább — tájékoztat a versenyfelelős. — A párt, a KISZ és a szakszervezet politikai okta­tásain szintén számosán részt véSznek. — A párttagok milyen szerepet töltenek be a munka versenyben? — A vállalati létszámból 435-en kapcsolódtak be eddig a brigád­mozgalomba, ami 40 százalék fe­letti részaránynak felel meg. Ez­zel nem lehetünk elégedettek. A versenyben ténykedő párttagok száma nem túl nagy, a szerepük mégis jelentős, főként a munká­hoz való szocialista viszony és a közösségi szellem erősítésében. Az említett Március 8. brigádban há­rom kommunista dolgozik, s en­nek köszönhető, hogy az egyik legjobb eredményeket elérő kol­lektíva. A Pattantyús szocialista brigád mozgatója Szűcs Gergely, aki példaképe jó munkája révén társainak. összegzésképpen annyit mond­hatnék, hogy ami változó, for­málódó vállalati közösségünk munkájának javításában jelenté­keny erő a munkaverseny, s ezt remélhetőleg számokkal is bizo­nyítani lehet majd az év végén. A. T. S. Ma ülést tart a megyei tanács Ma ülést tart Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza ter­mében, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács. Á végrehajtó bizottság a tes­tület elé a következő napirendi ja­vaslatokat terjeszti: — Megemlékezés a tanácsok megalakulásának 30. évfordulójá­ról. — Kitüntetések, díjak és elis­merő oklevelek átadása. — Előterjesztés a településháló­zat-fejlesztési terv felülvizsgálatá­ra és módosítási javaslataira. — Interpellációk és interpellá­cióra adott válaszok. — Bejelentések. Zomborban jártunk 3. oldal Kodály és Dunapataj ______________________5. oldal S zovjet—olasz tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke kedden a Kremlben fogad­ta Emilio Colombót, az Olasz Köztársaság külügyminiszterét. A megbeszélésen jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikád Bizottságának tagja, szovjet kül­ügyminiszter. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta: a Szovjetunió külpolitikai irányvonalát a következetes bé­kevágy jellemzi, valamint az a törekvés, hogy mindent megte­gyen az együttműködés és a biz­tonság erősítéséért Európában és az egész világon. TWindkét fél megerősítette elkötelezettségét az enyhülés és a nemzetközi együtt­működés iránt. A megbeszélés résztvevői nagy figyelmet fordítottak a két or­szág között kialakult együttmű­ködésre, továbbfejlesztésük lehe­tőségeire, kifejezésre juttatva a Szovjetunió és Olaszország köl­csönös érdekeltségét. A megbeszélés tárgyszerű, épí­tő, baráti légkörben folyt le. (MTI) Petr Mladenov Székesfehérváron A hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Petr Mla­denov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztere ked­den délelőtt látogatást tett a szé­kesfehérvári Szabad Élet Terme- iőszövgtkezetbén. Délután a Külügyminisztérium­ban folytatódtak Púja Frigyes külügyminiszter és Petr Mlade­nov tárgyalásai. (MTI) Túlteljesíti idei exporttervét az Ezermester Ipari Szövetkezet A kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet kol-x lektívája az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére indult munkaversenyben vállalta, hogy november 7-ig teljesíti exportkötelezettségeit. Pedig nem ke­vesebbről volt szó, mint árról, hogy a szövetkezet 30, millió forint értékű árut szállít a külföldi megren­delőinek. Ugyanakkor a Műszaki Árut Értékesítő Vállalatnak — a MÜÁRT-nak — a belföldi igények kielégítésére 29 millió forint értékű árut küld. A szövetkezet dolgozói állták szavukat, sőt vál- lálásukat túl is teljesítették. November 5-ig a ter­vezett 30 millióval szemben 33 millió forint értékű árut exportáltak. Államközi szerződések alapján a szocialista országokba vegyifülkéket szállítottak. Ezen a téren a főpartner a Szovjetunió, amelynek 1,8 millió rubel értékű vegyifülkét gyártottak. Ezen­kívül Bulgária és Kuba tartozik megrendelőik közé. Az év elején még csak félmillió forint értékű tő­kés exportra volt kilátás. Az elmúlt három évben azonban nem tettek .le arról, hogy a tőkés piacra is betörjenek. Ajánlataikat jó néhány versenytár­gyalásra elküldték. Erőfeszítéseiket váratlan siker koronázta, s a félmilliós tőkésexport-előirányzatot jóval túlteljesíti a szövetkezet kollektívája. Eddig ugyanis több mint ötmillió forint értékű vegyifülkét, konvejorpályát, laboratóriumi bútorszerelvényt vet­tek át tőlük a tőkés cégek. Az Ezermester Szövetkezet nevét már jegyzik a különböző tőkés országokban, s év végéig összesen több mint 9 millió forint értékű árut szállítanak megrendelésükre. A sikert a gyors és pontos szállí­tásnak köszönhetik. Egy pakisztáni cégnek például egy héttel a szerződéskötés után már küldték is az árut. A félkésztermék ugyanis rendelkezésükre állt, a termelést pedig azonnal átprogram'ozták. Irak új fajta vegyifülkéket, ezenkívül iskolatáblákat, film­vetítő vásznakat rendéit, Nigéria oktatási felszerelé­seket. Jelenleg éppen a dél-amerikai piacra szándékoz­nak betörni, s brazíliai és ecuadori cégekkel tár­• Tohai Sándor és Bolla Károly műszerész, vegyi­fülkét szerel. gyalnak nagyobb megrendelésekről. Természetesen nem hanyagolják el a magyar vállalatok és iskolák igényeinek kielégítését sem. Minden alkalmas időt kihasználnak a mezőgazdaságban 0 Nyolcszázhúsz hektáron termett kukoricája a homokmégyi Aranykalász Tsz- nek. Amikor az időjárás nem akadályozza, az esti lámpa tényben is dolgoz­nak. A legutóbbi fél év­század meteorológiai feljegyzései szerint, ritka az olyan hűvös és csapadékos őszutó, mint az idei. Ehhez 'hasonló októbert, no­vembert 1920 óta két­szer észleltek Bács- Kiskun megyében. Már a hónap legele­jén a fagypont alá süllyedt a hőhiérő higanyszála, és. hete­diké, nyolcadik® ki­vételével, november­ben . a napi átlagos hőmérséklet azóta alig emelkedett plusz egy fok fölé. Hava­zás, esőzés nehezítet­te a mezőgazdasági munkát, a felázott ta­lajon elakadtak a be­takarítógépek, a termést szállító járművek. Az esetenként szárazabb idő­szakot kihasználva, megyeszerte folytatták a szántást, vetést, ku­koricatörést. Kerekegyházán ün­nepnap és szombaton is dolgoz­tak a kertekben a szövetkezeti gazdák. Baja környékén vasár­napra annyira felszikkadt a talaj, hogy ismét vetni lehetett. A Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát traktoristái nyomban gépre ültek, ■hiszen van még tennivalójuk. A kombinát ugyanis, az eredetileg 3900 hektár búzavetés előirányza­tát — az országos igények növe­kedése miatt — 4400 hektárra módosította. A nagyüzem dolgo­zói, a korszerű gépek teljesítmé­nyének ismeretében, négy száraz munkanap alatt elvethetnék a megemelt területen az őszi gabo­nát, de sűrűn félbe kell szakíta­niuk a munkát az ismétlődő esők miatt. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak vizsgálata szerint, nemcsak a mezőgazdasági kombinátban, ha­nem Bács-Kiskun egész területén négy-öt munkanap alatt befejez­hető a búzavetés a tervezettnél 4—5 százalékkal megnövelt ke­nyérgabona-területen is, ha meg­javul az időjárás. Tavaly minden őszi kalászos korábban a földbe került. Az idén pár ezer hektárt még vetni kell. A mélyszántás 1979 őszén az előirányzott terü­letnek mintegy 70 százalékán volt készen. November első tíz napjá­ig most a felét sikerült megmun­kálni. A talajmunkánál sokkal in­kább elmaradt a főbb növények termésbetakarítása. Tavaly ilyen­tájban a szemeskukoricának 95 százalékát a magtárban őrizték, az idén még csak 66 százalékát. Ráadásul a hó és a havaseső ha­tására — egyes gazdaságokban — a gyengébb szárszilárdságú nö­vény a földre került. Tulajdonképpen két, három hét alatt biztonságba helyezhető a szántón maradt kukorica termé­se. Meggyorsíthatja ezt a folya­matot az esőzés megszűnése, a gazdaságok közötti együttműkö­dés, a kölcsönös segítség úgyszin­tén. A Bajai Mezőgazdasági Kom­binát két szomszédos szövetkezet terményét vízteleníti nagy telje­sítményű szárítójában; Kecske­méten a Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz végez hasonló munkát más gazdaságoknak. Soltvadker- ten a József Attila Termelőszö­vetkezet működik együtt a nagy­község szakszövetkezeteivel a terménybetakarításban, -szárítás­ban. Városföldön a Dózsa Tsz földgázfűtésű, szárítója vízteleníti a közeli mezőgazdasági nagyüzem terményét. Másutt, ahol nem kereskedelmi értékesítésre tárolják az őszi ta­karmányt, a csávolyi és a mély­kúti módszert alkalmazzák. Az állami és a szövetkezeti gazdasá­gok jelentős része a szemeskuko­ricát szárítás nélkül, fóliával bé­lelt és légmentesen zárt vermek­ben raktározza, vagy hasonló mó­don, de széhdioxidgázzal kezelve, tárolja. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát a takarmánynak ter­mesztett kukorica 30 százalékát nedvesen raktározza. A csávolyi Egyesülés Tsz-ben egy évtizedes tapasztalattal is alátámasztott ver­mes tárolási módszerrel ez ideig 30 ezer tonna terményt őriznek a megye gazdaságai. Kísérletkép­pen a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat úgyszintén alkal­mazza a csávolyi termény meg- óvási eljárását. K. A. 0 Szántás előtt a kukoricatarlón elhullott takarmányt olcsón és jól hasznosítják a kiskunhalasi szö­vetkezetben. Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára, az Országos Munkavé­delmi Bizottság elnöke — a munkavédelemről tartott saj­tótájékoztatója során a mun­kavédelem fejlesztésének ter­vezéséről is beszélt. Elmon­dotta, hogy ez a VI. ötéves terv időszakában is a szociális ter­vezés keretében történik. Ab­ból az alapállásból kell kiin­dulni, hogy a munkavédelmi követelményeket a technika és a technológia, valamint az üzem- és munkaszervezési mó­dok szintjének megfelelően ér­vényesítsék. A közvetlen élet­veszély elhárítása nem terve­zési kérdés, ennek érdekében azonnal intézkedni kell. A munkakörülmények fokozatos fejlesztését célzó feladatokat a lehetőségek ismeretében, a munkahelyi demokrácia fóru­main kifejtett dolgozói véle­mények, a szakszervezeti tes­tületek igényei és a szakmai, munkavédelmi indokoltság alapján — körültekintően rangsorolni kell. Szólt arról is a SZOT titká­ra, hogy a megváltozott gazda­sági körülmények — a nép- gazdasági törekvésekkel össz­hangban — a gazdálkodó szer­vezetek fejlődési lehetőségeit, s így a munkavédelem fejlesz­tésének lehetőségeit is, erőtel­jesebben fogják differenciálni. Ha tehát a gazdálkodó szerve­zetnek kisebb anyagi lehető­ségei lesznek, várhatóan keve­sebb jut munkavédelemre. Ezért is szükséges a munkavé­delem-fejlesztési feladatok rangsorolása. Ennek értelmé­ben a következő rendező elvek figyelembevétele szükséges: Első helyen szerepeljenek mindazok az intézkedések, amelyek korábbi üzemi balese­tet, foglalkozási megbetegedést okozó munkahelyi körülmé­nyek megszüntetését, megvál­toztatását szolgálják. Második helyen azokat a fel­adatokat szükséges szerepel­tetni, amelyek megakadályoz­zák, hogy az egyébként veszé­lyes és ártalmas területeken üzemi balesetek, illetve fog­lalkozási megbetegedések for­dulhassanak elő (pl. ahol már történt jelentős anyagi veszte­séggel járó — de szerencsére emberi áldozatot, sérülést még nem okozó „majdnem baleset”). A harmadik helyen kell sze­repeltetni a dolgozók jobb munkahelyi közérzetét, a kom­fortosabb munkakörülménye­ket célzó intézkedéseket. A munkavédelmi feltételek folyamatos szintentartását azonban akkor is biztosítani kell, ha a gazdálkodó szerve­zet nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetben van. A kisebb fej­lesztési lehetőségek mellett nagyobb figyelmet kell fordí­tani a tervezés és végrehajtás során is meglévő termelőkapa­citások biztonságos állapotá­nak megőrzésére, a tervszerű karbantartásra, annak terve­zésére. Az egyes termelő tevé­kenységek esetleges leépítése, visszafejlesztése nem veszé­lyeztetheti a dolgozók életét, testi épségét. Minden területen fokozott figyelmet kell fordí­tani az egyéni védőeszköz, vé­dőfelszerelés, -ellátás körülte­kintő tervezésére, a végrehaj­tásban a személyi feltételekre, a meggyőző, az ellenőrző, a ve­zetői munka színvonalának emelésére. A munkavédelem tervezésé­nél meg kell határozni a meg­lévő technológiák, gépek, be­rendezések, épületek stb., va­lamint azok együttes hatása­ként kialakult munkahelyi ál­lapotok (zajviszonyok, légtisz­taság, megvilágítás stb.) jobbá tételét elősegítő tennivalókat. Az új beruházások munkavé­delemmel kapcsolatos költsé­geit a beruházási tervben kell szerepeltetni, mivel — az ese­tek túlnyomó részében — a munkavédelmet is szolgáló fel­adatok nem különíthetők el. A VI. ötéves tervidőszakban a munkavédelem fejlesztésé­nek további fontos célkitűzése, hogy a munkakörülmények változását — a korábbi jellem­ző gyakorlattól eltérően — ne csak a ráfordítások tervezésé­vel és értékelésével jellemezze, hanem a lehetőségek arányá­ban arról is kialakuljon a kép, hogy a ráfordítások eredmé­nyeképpen az egyes területe­ken milyen dolgozói létszám­nak miben és mennyiben vál­toztak a munkakörülményei. Ez alapkérdés. T. I. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents