Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-11 / 264. szám
1 I KILENCSZÁZ ALAPSZERVEZET A beszámoló taggyűlések előtt A mozgalmi élet alapvető fórumain november 15-től december • 15-ig mérlegre teszik az éves tevékenységüket a megye párt- alapszervezetei. Hagyományos, minden évben megismétlődő eseménysorozat ez, mégis mindig más, mert benne a változó körülmények, a társadalom fejlődésének új és új tényei, eredményei és tapasztalatai tükröződnek. A változó valóság tudatos alakítása — a bevált módszerek mellett — új cselekvési módokat is követel. A viszonylag .korai kezdést a figyelem arányos elosztása indokolja, hiszen 1981 elején új középtávú tervidőszak indul, és a jól bevált gyakorlatnak megfelelően ekkor a gazdaságpolitikai elképzelések rögzítése köti le az erőket. Ugyanakkor nagy szükség van arra, hogy az alapszervézetek a korábbinál is mélyrehatóbban foglalkozzanak a párt politikai és szervezeti életének legfontosabb és' időszerű kérdéseivel, sokoldalúan elemezzék a tevékenységüket, értékeljék a politikai nevelőmunka eredményeit és tárják fel a gondokat. Az elmúlt évek tapasztalatai meggyőzően bizonytják az alapszervezetek és vezetőségek értik a számvető taggyűlések szerepét, jelentőségét. Mit tettek? A XII. kongresszus előkészítésének időszakában öt esztendő értékeléséről volt szó — pontosan, reálisan és őszintén, szinte tételesen kitérve a pártmunika minden területére. A feladat most nem a leltárszerű elszámolás, hanem az alapszervezet jellegéből, sajátos gondjaiból adódó kérdések elemzése. Mindenekelőtt választ kell adni arra, hogy mit végeztek a XII. kongresszus határozatainak megismertetése, helyes értelmezése és végrehajtása érdekében. Egy évvel ezelőtt a vezetőség- • választó, valamint az irányelveket napirendre tűző taggyűléseken nyílt elvtársi vitákban alakították (ki állásfoglalásaikat a párt- alapszervezetek. Bács-Kiskun me-, gyében átlagosan minden harmadik párttag élt a jogával: kifejtette véleményét mind az ország, mind pedig szűkebb környezetének a gondjairól, teendőiről. A tapasztalatokat és javaslatokat továbbra is hasznosítani kell a politikai irányításban. Most jó alkalom kínálkozik, hogy vala- •' mennyi pártvezetőség és alap-« szervezet áttekintse a társadalmunkat és közéletünket, a közvetlen munkahelyi valóságot érintő javaslatok sorsát. Mit tettek helyben, és mit- tettek az irányító pártszervek azért, hogy a köz javát1 szolgálja az igyekezet, a jobbító szándék. A politikai munka elemzése kapcsán, még ha a gazdaság .segítéséről esik is szó, természetesen nem termelési, műszaki tanácskozásokra van szükség. Abból érdemes kiindulni, hogy az elért gazdasági eredmények egyben politikai sikert is jelentenek. Arról kell számot adni, hogy ’a pártszervezet, a párttagság milyen eszközökkel járult hozzá a munkahely, illetve a népgazdaság előtt álló feladótok teljesítéséhez. Ezen belül feltétlenül célszerű kiemelni néhány kulcskérdést. Hogyan segítette a pártszervezet például a munkaerő hatékony foglalkoztatásának megvalósítását, a differenciált bérezés bevezetését? Milyen szerepet vállaltak a kommunisták a problémák feltárásából, a megoldás kidolgozásából, az irányító szervek tájékoztatásából? Mindenkit érint Jogos igény, hogy a gazdasági élet kérdései ne tereljék el a figyelmet \ az ideológiai vonatkozásokról, a propaganda- és agitáci- ós feladatokról. A tavalyi beszámoló taggyűlések tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy az alap- szervezetek nevelő, tudatformáló munkáját az eddigieknél is gazdagabban, még közvetlenebbül kell végezni, hiszen a végrehajtás e pontján kézzelfogható tényékké válnak a döntések és határp- zatok. A mérleg ily módon a párt tömegkapcsolatainak mélységét, színvonalát is mutatja. Ezért helyes, ha a taggyűlések felelősséggel foglalkoznak a kommunisták és a pártonkívüliek közötti kapcsolatok erősítésének politikai feladataival, a kölcsönös bizalom és megértés légkörének alakításával. A beszámoló taggyűlések a párton kívüli dolgozók, munkatársak figyelmét is felkeltik. Számon tartják ezt a fórumot, igényeket jeleznek. A várakozásnak nem könnyű, ugyanakkor múlhatatlanul szükséges jól megfelelni. Túl a kezdeten Az előkészítés idejében megkezdődött. Az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának 1978. október 9-i határozata szerint az alapszervezeteket irányító párt- vezetőségek munkáját az alapszervezeti taggyűlések előtt ösz- szevont taggyűlésen, illetve küldöttértekezleteken értékelik. Ismételten bebizonyosodott, hogy kiemelkedő szerepét játszanak a pántcsoportok. A pántcso- port-értekezletek újra igazolják, hogy a legalkalmasabb fórumok az egyéni pártmegbízatások áttekintésére. Amennyiben szükséges, a taggyűléseken más feladatokat lehet adni. A pártalapszervezeti munka értékelése az irányító pártszervek számára is kiemelkedő fontosságú. Elsőrendű feladatuk az alapszervezetek vezetőségeinek, titkárainak felkészítése, a kulcsfontosságú kérdések tisztázása és a segítség megszervezése. Helyes, ha a vezetőségeket igényes és kritikus elemző munkára, a terjen- gősség elkerülésére ösztönzik. Ahol több az új tisztségviselő, több segítségre van szükség. Az irányító' pártszerveknek minősíteni kell a vezetőség munkáját és az alapszervezet életét. Ez Bács-Kiskun megyében több mint 900 alapszervezet tevékenységének az áttekintését, s lehetőség szerint kollektív, testület. előtti mérlegelését jelenti. Így nagyabb a garancia arra, hogy az olykor fellelhető kölcsönös udvariasko- dásak, közhelyek helyett valósághű értékelések hangzanak el. Ezeket — az esetleges gondokkal együtt — megértik és elfogadják a kommunista közösségek. A XII. kongresszus abban jelölte meg a fő irányvonalat, hogy „ ... növekedjék a párt minden testületének, szervezetének és tagjának politikai felelőssége a társadalmi érdekek képviseletében és érvényesítésében. Fokozni kell minden pártszervezet kezdeményező készségét a fejlődéssel együtt járó ellentmondások feltárásában, a feladatok megoldási lehetőségeinek kidolgozásában, a végrehajtást akadályozó okok megszüntetésében.” A feladat nem kevés és feltételezi a jövő iránti bizalmat, a munkába vetett hitet, a párt politikájával való azonosulást. Optimizmusra attól függően van, vagy nincs okunk, hogy a pártszervezetek, s a munkahely vezetői milyen módon és mennyire idejében cselekszenek, az alapszervezetek háromnegyedéve megválasztott vezetőségei képesek-e a hatékony tettekre, az irányító pártszervek valóban hathatós támogatást nyújtanak-e nekik. A beszámoló taggyűléseken ezekre a kérdésekre kell körültekintő és cselekvésre ösztönző választ adni. Hegedűs Istvli a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője „HATÁSA TÚLNŐ VÁROSUNK HATÁRAIN” Üj közgyűjteményt avattak Kalocsán # Nicolas Schöffer. formálását kereső, kutató műyész egy-egy állomását kifejező alkotásait. A nagy érdeklődés és várakozás is jelzi: hogy olyan műhely kezdi el életét, amelynek hatása messze túlnő városunk határain.” t>r. Németh Lajos tanszékvezető egyetemi tanár Schöffer alkotói elveiről, módszereiről mondott a tájékozódást megkönnyítő, a Párizsban élő képzőművész szerepét meghatározó méltatást, avatta fel a szülőházban berendezett kiállítást. A pár nap óta hazánkban tartózkodó Schöffer néhány őszinte, keresetlen szóval köszönte a megtisztelő figyelmet a Kulturális Minisztérium, Bács-Kiskun megye és Kalocsa város tanácsának rokonérző táipogatását. Bejelentette, hogy hamarosan elkészül a város életére, hangulatára, „közérzetére” reagáló fénytorony is. H. N. Vasárnap délután sajnáltam igazán, hogy nem az I. István király üt 76. számú ház udvarán nyitották meg Nicolas Schöffer képzőművész állandó kiállítását. Már nekikészülődtek a rádiósok, tévések, fényképészek, amikor tti'ég mindig jöttek az érdeklődők. A szitáló esőben türelmesen várakoztak a főutcáról nyíló bejáratnál, mert a fővárosból, Kecskemétről, Bajáról érkező művészek, tudósok, diplomaták, meg a szülővárosi ismerősök, barátok is alig-alig fértek a háromhelyiséges emlékházban. A gyakorlati hasznon .kívül a Schöffer által rríegtett utat idézte volna, a szép tornácos folyosóval, nyugodt, kékszegélyű épülettel övezett, városi zajoktól zaklatott térségben tartott ünnepség. Kalocsaiságát és törekvéseinek lényegét tükrözte az ebben a környezetben elhelyezett térdinamika! A Duna menti kisvárosból elszármazott világhírű alkotó munkái ugyanis a szó megszokott értelmében nem múzeumi tárgyak. Legalábbis elsősorban nem ilyeneknek szánta Schöffer. Ezt tudva is azt kell mondanunk, hogy nagyszerű gondolat volt ennek a mozgó, villódzó, muzsikáló gyűjteménynek a bemutatása. Lett légyen bármi az újszerű kompozícióval éppen har- .minc esztendeje jelentkező művész elgondolása, így, ebben a szűk, zárt térben sem vonhatja ki senki magát a tér-, a fény-, az idődinamizmusok „alkotó-feltalálásra” ösztönző hatása alól. A Külügy- és a Kulturális Minisztérium képviselőinek, a megyei és kalocsai vfezetőknek, köz- művelődési irányítóknak jelenlétében dr. Geri István tanácselnök köszönte meg az „emberi, szellemi gazdagodásunkat” segítő gyűjteményt. Bevezetőjében utalt arra, hogy „az egykori szülőház őrzi a mai naptól az emberi élet, az emberi környezet harmonikus • A Schöffer-ház az udvar felöl. • Fényhatásokat kibocsátó szerkezet. (Slraszer András felvételei) 1980. november 11. • PETŐFI NÉPE • 3 ÚJ ADÓZTATÁSI RENDSZER Kisiparosok, kiskereskedők a lakosság szolgálatában KÉRDEM a kisközség „aranykezű ezermesterét” — foglalkozása szerint a szakszövetkezet tagja —, hogy miért nem váltja ki az iparengedélyt? — Ha már egyszer — lakatos létére — mindent javít, bütyköl, fuserál, amivel a falu lakosai hozzáfordulnak, persze csak „feketén”, amolyan kontár módra; s ha már egyszer a községben nincs egyetlen kisiparos sem, leszámítva a női fodrászt. „Miért, miért?” — szól a viszontkérdés. „Azért, mert, kisiparos létemre akkora forgalmat úgysem csinálhatnék, amit az adóhatóság elhinne, vagyis az adó miatt nem éri meg, hogy kiváltsam az ipart”. EZ A KIS BESZÉLGETÉS jutott eszembe a kormány legutóbbi döntésének olvastán, miszerint módosították a jövedelemadórendeletet. S jut eszembe annak kapcsán is, hogy az utóbbi években sorra-rendre jönnek a hírek: a szó valódi értelmében „kis ipart” űző emberek, s főlég a szolgáltató kisiparosok nem tartották érdemesnek a műhelyük fenntartását, nem utolsósorban az adóterhek miatt. A szolgáltatás szempontjából amúgyis fehér foltoknak minősülő kis települések még inkább kifehéredtek. S ez nem kis gond. Azért sem, mert faluhelyen épp oly természetes a televízió, a mosógép, a sztereóberendezés, és sok minden más, afféle civilizációs kellék, mint a városokban. Arról nem beszélve, ott még inkább létszükséglet egy sor olyan műszaki berendezés — a vízmotor, a vízmelegítő, a kerti kisgép, a praktikus szállítójármű, a kis- és nagy motorkerékpár (az autóról nem is beszélve) — aminek javítása, karbantartása gyakorlatilag megoldatlan. Ha elromlik egy tévékészülék, azt a legközelebbi városba kell szállítani, s a javításra várni vagy két hetet. Ha „lerobban” a kerti traktor, olyannyira, hogy mozdíthatatlan, akkor vontatót kell szerezni, mert többnyire, csak a városba behú- zatva remélhető a javítás. Vagy elképzelhető ama bizonyos falusi ezermester jóvoltából is, aki miért ne csinálná meg — diktálja ezt saját érdeke és a megrendelő érdeke is; ám e kettős érdekre mindeddig nem volt különösebb tekintettel a hatóság. Érthető. A kontármunka, az iparengedély nélkül végzett munka — ha egyszer nincs meg az az engedély — a hatóság által nem szívesen látott tevékenység. A tanács csak a számára mérvadó jogszabályok szerint ítélkezhet és értékelhet... A KORMÁNY mostani döntése — amely szerint az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok a jövőben kedvezőbb adófeltételek mellett működhetnek — nagy lépés a szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos korábbi határozat megvalósítása irányában. E döntés értelmében az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok, több évre szólóan változatlan adó fizetésével tehetnek eleget adózási kötelezettségeiknek. Magyarul: érdemes vállalkozni, s ha valaki elszánja magát a vállalkozásra, akkof lehetősége nyílik „bevezetni” az üz- - letet. Az adóhatóság lojális. Beszámítja a kezdeti nehézségeket, megértőén kezeli az első esztendők hullámzó üzletmenetét, közvetve lehetőséget ad a műhely jobb felszerelésére, a vevő-, illetve a megrendelőkor kiépítésére. A kormány döntése alapján a pénzügyminiszter részletes végrehajtási rendeletet ad ki, amely az adómegállapítás eljárási szabályait is egyszerűsíti. S ez nemcsak a kisiparosokat érinti majd, hanem például a magánkereskedőkét is, akiknek léte, működése megintcsak a kistelepülések ellátása szempontjából a legfontosabb. Mert nem biztos, hogy a kis falvakban, kisvárosokban csakis a nagy kereskedelmi vállalatok „boltegységeinek” kell működniük (mely egységek áruellátása olyan, amilyen, adminisztrációja viszont kíméletlen következetességgel igazodik a „központ”’ előírásaihoz; működésük már csak ezért is nehézkes). Egy magán- zöldségbolt, egy magán vegyeskereskedés, uram bocsá’ egy magánpékség adott esetben célszerűbb, rugalmasabb, s mindenki számára hasznosabb, kifizetődőbb vállalkozás lehet. Egy feltétellel: ha e kiskereskedők árubeszerzési lehetőségeit nem nehezítik különböző megkülönböztetésekkel. Ha az áruellátásért — s egyáltalán: a magánkisipar' és kiskereskedelem működéséért — felelős intézmények és szakemberek is felismernék azt, ami a kormány határozatából egyértelműen kiderül: ösztönözni, segíteni kell a lakossági szükségleteket kielégítő kisiparosi és magánkereskedői tevékenységet. V. Cs. Hazai autós tűzoltókészülék A tűzoltókészülék hasznos tartozéka a gépkocsinak, bár beszerelését semmiféle előírás nem szabályozza. Az autósok eddig csak import készüléket vásárolhattak, 700 forinton felüli áron. Az. év végére azonban a boltokba kerül az a hazai autós tűzoltókészülék is, amelynek gyártását már megkezdték az ELZETT művekben, s ára — a nagyobb teljeVálaszolt az Lapunk október 30-i számában „Ki tudja?” címmel képeket közöltünk a kecskeméti Széche- nyivárasban található — általunk bírálandónak tartott — hibákról és fogyatékosságokról. A bírálatra a következő válasz érkezett a városi tanács általános elnökhelyettesétől, Veliczky Istvántól. ,‘,A Petőfi Népe október 30-i számában megjelent közérdekű kérdéseket felvető fényképek megjelenését köszönjük. Élünk az alkalommal és válaszolunk az ott felvetett kérdésekre. Az autóbusz-megállók beüvege- zésére a városi tanács vb műszaki osztálya az ÉPSZISZ-szel kötött szerződést. Ennek alapján a kivitelező évente egy-két alkalommal újra üvegezi a buszmegállókat. 1979-ben e költségek meghaladták a 25 000 forintot, és várhatóan ez évben ennél nagyobb összeget kell ilyen célra fordítani. Itt kívánjuk megemlíteni annak fontosságát, hogy a lakosság érezze jobban magáénak a város közterületi létesítményeinek megóvását, s azt kérjük, hogy a rongálok cselekedetét, ha szükséges, a rendőrség értesítésével, akadályozza meg. Az Akadémia 'körúti épület véghomlokzatára az OTP Bács- Kiskun megyei Igazgatósága reklám elhelyezésére kapott engedélyt. A 8x12 méteres, takarékosságra buzdító, fotómozaik-reklám kivitelezését a Budapesti Építőanyagipari Szövetkezet vállalta, majd az .állványozási és alapvasítmény ellenére — olcsóbb lesz az eddig beszerezhető külföldinél. Az új tűzoltókészüléket olyan nagy hatású lángoltóporral töltik fel, amelynek oltóképessége az eddig forgalomba hozott, hasonló méretű készülék háromszorosa, és a befújt felületet nem ' károsítja. (MTI) illetékes kolat-készítési munkáira társvállalkozót kért. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat az állványozási munkákat soron kívül elvégezte. Az alapvakolatot a városi tanács építési költségvetési üzeme a kivitelező kapacitás és időjárás függvényében .1981 első negyedévében tudja elkészíteni. Ezt követően a Budapesti Építő- anyagipari'Szövetkezet a reklámkészítést 1981. április 30-ig fejezi be. Ami a kikövezett utcák utólagos fásítását illeti: a városi tanács építési, költségvetési üzeme folyamatosai?, tervszerűen végezte a gyephézagos burkolatok építését. Tudvalevő, hógy a faültetés csak a vegetációs időn kívül, tehát ősszel és kora tavasszal lehetséges, így a kövezéssel egyidő- ben azt elvégezni nem lehetett. Az ezer négyzetméteres ABC átadását ez év december 31-ig tervezi az UNIVER ÁFÉSZ, míg a konyha és étterem üzembe helyezése jövőre, az első negyedévben várható. Az idén a megközelítést biztosító járdák és utak kivitelezésére kerül sor, ezt követően pedig a terep rendezését, a környező park építését 1981. június 30-ig fogjuk elvégeztetni. A környezetrendezési zöldfelület kialakítási munkáiban számítunk a lakosság cselekvő támogatására, öntevékeny részvételére. Bízunk abban, hogy a szerkesztőség az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is foglalkozik a város gondjaival, problémáival. Kötelességünknek tartjuk, hogy a város lakosságát a felvetett kérdések megoldásáról is tájékoztassuk.
