Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

1 I KILENCSZÁZ ALAPSZERVEZET A beszámoló taggyűlések előtt A mozgalmi élet alapvető fórumain no­vember 15-től december • 15-ig mérlegre te­szik az éves tevékenységüket a megye párt- alapszervezetei. Hagyományos, minden év­ben megismétlődő eseménysorozat ez, mégis mindig más, mert benne a változó körülmé­nyek, a társadalom fejlődésének új és új tényei, eredményei és tapasztalatai tükrö­ződnek. A változó valóság tudatos alakítása — a bevált módszerek mellett — új cselek­vési módokat is követel. A viszonylag .korai kezdést a figyelem ará­nyos elosztása indokolja, hiszen 1981 elején új középtávú tervidőszak indul, és a jól be­vált gyakorlatnak megfelelően ekkor a gaz­daságpolitikai elképzelések rögzítése köti le az erőket. Ugyanakkor nagy szükség van arra, hogy az alapszervézetek a korábbinál is mélyrehatóbban foglalkozzanak a párt politikai és szervezeti életének legfontosabb és' időszerű kérdéseivel, sokoldalúan elemez­zék a tevékenységüket, értékeljék a politikai nevelőmunka eredményeit és tárják fel a gondokat. Az elmúlt évek tapasztalatai meggyőzően bizonytják az alapszervezetek és vezetősé­gek értik a számvető taggyűlések szerepét, jelentőségét. Mit tettek? A XII. kongresszus előkészíté­sének időszakában öt esztendő ér­tékeléséről volt szó — pontosan, reálisan és őszintén, szinte téte­lesen kitérve a pártmunika min­den területére. A feladat most nem a leltárszerű elszámolás, ha­nem az alapszervezet jellegéből, sajátos gondjaiból adódó kérdé­sek elemzése. Mindenekelőtt vá­laszt kell adni arra, hogy mit vé­geztek a XII. kongresszus hatá­rozatainak megismertetése, he­lyes értelmezése és végrehajtása érdekében. Egy évvel ezelőtt a vezetőség- • választó, valamint az irányelve­ket napirendre tűző taggyűlése­ken nyílt elvtársi vitákban alakí­tották (ki állásfoglalásaikat a párt- alapszervezetek. Bács-Kiskun me-, gyében átlagosan minden harma­dik párttag élt a jogával: kifej­tette véleményét mind az ország, mind pedig szűkebb környezeté­nek a gondjairól, teendőiről. A tapasztalatokat és javaslatokat továbbra is hasznosítani kell a politikai irányításban. Most jó al­kalom kínálkozik, hogy vala- •' mennyi pártvezetőség és alap-« szervezet áttekintse a társadal­munkat és közéletünket, a köz­vetlen munkahelyi valóságot érin­tő javaslatok sorsát. Mit tettek helyben, és mit- tettek az irányító pártszervek azért, hogy a köz ja­vát1 szolgálja az igyekezet, a job­bító szándék. A politikai munka elemzése kapcsán, még ha a gazdaság .se­gítéséről esik is szó, természete­sen nem termelési, műszaki ta­nácskozásokra van szükség. Ab­ból érdemes kiindulni, hogy az elért gazdasági eredmények egy­ben politikai sikert is jelentenek. Arról kell számot adni, hogy ’a pártszervezet, a párttagság mi­lyen eszközökkel járult hozzá a munkahely, illetve a népgazdaság előtt álló feladótok teljesítéséhez. Ezen belül feltétlenül célszerű kiemelni néhány kulcskérdést. Hogyan segítette a pártszervezet például a munkaerő hatékony foglalkoztatásának megvalósítását, a differenciált bérezés bevezeté­sét? Milyen szerepet vállaltak a kommunisták a problémák feltá­rásából, a megoldás kidolgozásá­ból, az irányító szervek tájékoz­tatásából? Mindenkit érint Jogos igény, hogy a gazdasági élet kérdései ne tereljék el a fi­gyelmet \ az ideológiai vonatkozá­sokról, a propaganda- és agitáci- ós feladatokról. A tavalyi beszá­moló taggyűlések tapasztalatai ar­ra figyelmeztetnek, hogy az alap- szervezetek nevelő, tudatformáló munkáját az eddigieknél is gaz­dagabban, még közvetlenebbül kell végezni, hiszen a végrehajtás e pontján kézzelfogható tényék­ké válnak a döntések és határp- zatok. A mérleg ily módon a párt tö­megkapcsolatainak mélységét, színvonalát is mutatja. Ezért he­lyes, ha a taggyűlések felelősség­gel foglalkoznak a kommunisták és a pártonkívüliek közötti kap­csolatok erősítésének politikai feladataival, a kölcsönös bizalom és megértés légkörének alakításá­val. A beszámoló taggyűlések a párton kívüli dolgozók, munkatár­sak figyelmét is felkeltik. Számon tartják ezt a fórumot, igényeket jeleznek. A várakozásnak nem könnyű, ugyanakkor múlhatatla­nul szükséges jól megfelelni. Túl a kezdeten Az előkészítés idejében meg­kezdődött. Az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának 1978. október 9-i határozata szerint az alapszervezeteket irányító párt- vezetőségek munkáját az alap­szervezeti taggyűlések előtt ösz- szevont taggyűlésen, illetve kül­döttértekezleteken értékelik. Ismételten bebizonyosodott, hogy kiemelkedő szerepét játsza­nak a pántcsoportok. A pántcso- port-értekezletek újra igazolják, hogy a legalkalmasabb fórumok az egyéni pártmegbízatások átte­kintésére. Amennyiben szüksé­ges, a taggyűléseken más felada­tokat lehet adni. A pártalapszervezeti munka ér­tékelése az irányító pártszervek számára is kiemelkedő fontossá­gú. Elsőrendű feladatuk az alap­szervezetek vezetőségeinek, tit­kárainak felkészítése, a kulcsfon­tosságú kérdések tisztázása és a segítség megszervezése. Helyes, ha a vezetőségeket igényes és kri­tikus elemző munkára, a terjen- gősség elkerülésére ösztönzik. Ahol több az új tisztségviselő, több segítségre van szükség. Az irányító' pártszerveknek mi­nősíteni kell a vezetőség munká­ját és az alapszervezet életét. Ez Bács-Kiskun megyében több mint 900 alapszervezet tevékenységé­nek az áttekintését, s lehetőség szerint kollektív, testület. előtti mérlegelését jelenti. Így nagyabb a garancia arra, hogy az olykor fellelhető kölcsönös udvariasko- dásak, közhelyek helyett valóság­hű értékelések hangzanak el. Ezeket — az esetleges gondokkal együtt — megértik és elfogadják a kommunista közösségek. A XII. kongresszus abban je­lölte meg a fő irányvonalat, hogy „ ... növekedjék a párt minden testületének, szervezetének és tagjának politikai felelőssége a társadalmi érdekek képviseleté­ben és érvényesítésében. Fokozni kell minden pártszervezet kezde­ményező készségét a fejlődéssel együtt járó ellentmondások feltá­rásában, a feladatok megoldási lehetőségeinek kidolgozásában, a végrehajtást akadályozó okok megszüntetésében.” A feladat nem kevés és felté­telezi a jövő iránti bizalmat, a munkába vetett hitet, a párt po­litikájával való azonosulást. Opti­mizmusra attól függően van, vagy nincs okunk, hogy a pártszerve­zetek, s a munkahely vezetői mi­lyen módon és mennyire idejében cselekszenek, az alapszervezetek háromnegyedéve megválasztott vezetőségei képesek-e a hatékony tettekre, az irányító pártszervek valóban hathatós támogatást nyújtanak-e nekik. A beszámoló taggyűléseken ezekre a kérdések­re kell körültekintő és cselekvés­re ösztönző választ adni. Hegedűs Istvli a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője „HATÁSA TÚLNŐ VÁROSUNK HATÁRAIN” Üj közgyűjteményt avattak Kalocsán # Nicolas Schöffer. formálását kereső, kutató műyész egy-egy állomását kifejező alko­tásait. A nagy érdeklődés és vá­rakozás is jelzi: hogy olyan mű­hely kezdi el életét, amelynek ha­tása messze túlnő városunk ha­tárain.” t>r. Németh Lajos tanszékve­zető egyetemi tanár Schöffer al­kotói elveiről, módszereiről mon­dott a tájékozódást megkönnyítő, a Párizsban élő képzőművész szerepét meghatározó méltatást, avatta fel a szülőházban berende­zett kiállítást. A pár nap óta hazánkban tar­tózkodó Schöffer néhány őszinte, keresetlen szóval köszönte a meg­tisztelő figyelmet a Kulturális Mi­nisztérium, Bács-Kiskun megye és Kalocsa város tanácsának ro­konérző táipogatását. Bejelentet­te, hogy hamarosan elkészül a város életére, hangulatára, „köz­érzetére” reagáló fénytorony is. H. N. Vasárnap délután sajnáltam igazán, hogy nem az I. István ki­rály üt 76. számú ház udvarán nyitották meg Nicolas Schöffer képzőművész állandó kiállítását. Már nekikészülődtek a rádiósok, tévések, fényképészek, amikor tti'ég mindig jöttek az érdeklődők. A szitáló esőben türelmesen vá­rakoztak a főutcáról nyíló bejá­ratnál, mert a fővárosból, Kecs­kemétről, Bajáról érkező művé­szek, tudósok, diplomaták, meg a szülővárosi ismerősök, barátok is alig-alig fértek a háromhelyisé­ges emlékházban. A gyakorlati hasznon .kívül a Schöffer által rríegtett utat idézte volna, a szép tornácos folyosóval, nyugodt, kék­szegélyű épülettel övezett, váro­si zajoktól zaklatott térségben tartott ünnepség. Kalocsaiságát és törekvéseinek lényegét tükrözte az ebben a környezetben elhe­lyezett térdinamika! A Duna menti kisvárosból el­származott világhírű alkotó mun­kái ugyanis a szó megszokott ér­telmében nem múzeumi tárgyak. Legalábbis elsősorban nem ilye­neknek szánta Schöffer. Ezt tudva is azt kell monda­nunk, hogy nagyszerű gondolat volt ennek a mozgó, villódzó, mu­zsikáló gyűjteménynek a bemu­tatása. Lett légyen bármi az új­szerű kompozícióval éppen har- .minc esztendeje jelentkező mű­vész elgondolása, így, ebben a szűk, zárt térben sem vonhatja ki senki magát a tér-, a fény-, az idődinamizmusok „alkotó-feltalá­lásra” ösztönző hatása alól. A Külügy- és a Kulturális Mi­nisztérium képviselőinek, a me­gyei és kalocsai vfezetőknek, köz- művelődési irányítóknak jelenlé­tében dr. Geri István tanácselnök köszönte meg az „emberi, szelle­mi gazdagodásunkat” segítő gyűj­teményt. Bevezetőjében utalt ar­ra, hogy „az egykori szülőház őr­zi a mai naptól az emberi élet, az emberi környezet harmonikus • A Schöffer-ház az udvar felöl. • Fényhatásokat kibocsátó szer­kezet. (Slraszer András felvételei) 1980. november 11. • PETŐFI NÉPE • 3 ÚJ ADÓZTATÁSI RENDSZER Kisiparosok, kiskereskedők a lakosság szolgálatában KÉRDEM a kisközség „arany­kezű ezermesterét” — foglalko­zása szerint a szakszövetkezet tag­ja —, hogy miért nem váltja ki az iparengedélyt? — Ha már egy­szer — lakatos létére — mindent javít, bütyköl, fuserál, amivel a falu lakosai hozzáfordulnak, per­sze csak „feketén”, amolyan kon­tár módra; s ha már egyszer a községben nincs egyetlen kisipa­ros sem, leszámítva a női fodrászt. „Miért, miért?” — szól a vi­szontkérdés. „Azért, mert, kis­iparos létemre akkora forgalmat úgysem csinálhatnék, amit az adóhatóság elhinne, vagyis az adó miatt nem éri meg, hogy ki­váltsam az ipart”. EZ A KIS BESZÉLGETÉS ju­tott eszembe a kormány legutóbbi döntésének olvastán, miszerint módosították a jövedelemadó­rendeletet. S jut eszembe annak kapcsán is, hogy az utóbbi évek­ben sorra-rendre jönnek a hírek: a szó valódi értelmében „kis ipart” űző emberek, s főlég a szolgáltató kisiparosok nem tar­tották érdemesnek a műhelyük fenntartását, nem utolsósorban az adóterhek miatt. A szolgáltatás szempontjából amúgyis fehér fol­toknak minősülő kis települések még inkább kifehéredtek. S ez nem kis gond. Azért sem, mert faluhelyen épp oly természetes a televízió, a mosógép, a sztereóberendezés, és sok minden más, afféle civilizá­ciós kellék, mint a városokban. Arról nem beszélve, ott még in­kább létszükséglet egy sor olyan műszaki berendezés — a vízmo­tor, a vízmelegítő, a kerti kisgép, a praktikus szállítójármű, a kis- és nagy motorkerékpár (az autó­ról nem is beszélve) — aminek javítása, karbantartása gyakorla­tilag megoldatlan. Ha elromlik egy tévékészülék, azt a legköze­lebbi városba kell szállítani, s a javításra várni vagy két hetet. Ha „lerobban” a kerti traktor, olyannyira, hogy mozdíthatatlan, akkor vontatót kell szerezni, mert többnyire, csak a városba behú- zatva remélhető a javítás. Vagy elképzelhető ama bizonyos falusi ezermester jóvoltából is, aki mi­ért ne csinálná meg — diktálja ezt saját érdeke és a megrendelő érdeke is; ám e kettős érdekre mindeddig nem volt különösebb tekintettel a hatóság. Érthető. A kontármunka, az iparengedély nélkül végzett munka — ha egy­szer nincs meg az az engedély — a hatóság által nem szívesen lá­tott tevékenység. A tanács csak a számára mérvadó jogszabályok szerint ítélkezhet és értékelhet... A KORMÁNY mostani döntése — amely szerint az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok a jövőben kedvezőbb adófeltételek mellett működhetnek — nagy lépés a szolgáltatásfejlesztéssel kapcso­latos korábbi határozat megvaló­sítása irányában. E döntés értel­mében az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok, több évre szólóan változatlan adó fizetésével tehet­nek eleget adózási kötelezettsége­iknek. Magyarul: érdemes vállal­kozni, s ha valaki elszánja ma­gát a vállalkozásra, akkof lehe­tősége nyílik „bevezetni” az üz- - letet. Az adóhatóság lojális. Be­számítja a kezdeti nehézségeket, megértőén kezeli az első eszten­dők hullámzó üzletmenetét, köz­vetve lehetőséget ad a műhely jobb felszerelésére, a vevő-, illet­ve a megrendelőkor kiépítésére. A kormány döntése alapján a pénzügyminiszter részletes vég­rehajtási rendeletet ad ki, amely az adómegállapítás eljárási szabá­lyait is egyszerűsíti. S ez nem­csak a kisiparosokat érinti majd, hanem például a magánkereske­dőkét is, akiknek léte, működése megintcsak a kistelepülések ellá­tása szempontjából a legfonto­sabb. Mert nem biztos, hogy a kis falvakban, kisvárosokban csakis a nagy kereskedelmi vállalatok „boltegységeinek” kell működ­niük (mely egységek áruellátása olyan, amilyen, adminisztrációja viszont kíméletlen következetes­séggel igazodik a „központ”’ elő­írásaihoz; működésük már csak ezért is nehézkes). Egy magán- zöldségbolt, egy magán vegyeske­reskedés, uram bocsá’ egy magán­pékség adott esetben célszerűbb, rugalmasabb, s mindenki számá­ra hasznosabb, kifizetődőbb vál­lalkozás lehet. Egy feltétellel: ha e kiskereskedők árubeszerzési le­hetőségeit nem nehezítik külön­böző megkülönböztetésekkel. Ha az áruellátásért — s egyáltalán: a magánkisipar' és kiskereske­delem működéséért — felelős in­tézmények és szakemberek is fel­ismernék azt, ami a kormány ha­tározatából egyértelműen kiderül: ösztönözni, segíteni kell a lakos­sági szükségleteket kielégítő kis­iparosi és magánkereskedői te­vékenységet. V. Cs. Hazai autós tűzoltókészülék A tűzoltókészülék hasznos tar­tozéka a gépkocsinak, bár besze­relését semmiféle előírás nem szabályozza. Az autósok eddig csak import készüléket vásárol­hattak, 700 forinton felüli áron. Az. év végére azonban a boltokba kerül az a hazai autós tűzoltóké­szülék is, amelynek gyártását már megkezdték az ELZETT mű­vekben, s ára — a nagyobb telje­Válaszolt az Lapunk október 30-i számá­ban „Ki tudja?” címmel képeket közöltünk a kecskeméti Széche- nyivárasban található — álta­lunk bírálandónak tartott — hibák­ról és fogyatékosságokról. A bí­rálatra a következő válasz ér­kezett a városi tanács általános elnökhelyettesétől, Veliczky Ist­vántól. ,‘,A Petőfi Népe október 30-i számában megjelent közérdekű kérdéseket felvető fényképek megjelenését köszönjük. Élünk az alkalommal és válaszolunk az ott felvetett kérdésekre. Az autóbusz-megállók beüvege- zésére a városi tanács vb műsza­ki osztálya az ÉPSZISZ-szel kö­tött szerződést. Ennek alapján a kivitelező évente egy-két alka­lommal újra üvegezi a buszmeg­állókat. 1979-ben e költségek meghaladták a 25 000 forintot, és várhatóan ez évben ennél nagyobb összeget kell ilyen célra fordíta­ni. Itt kívánjuk megemlíteni an­nak fontosságát, hogy a lakosság érezze jobban magáénak a város közterületi létesítményeinek meg­óvását, s azt kérjük, hogy a ron­gálok cselekedetét, ha szükséges, a rendőrség értesítésével, akadá­lyozza meg. Az Akadémia 'körúti épület véghomlokzatára az OTP Bács- Kiskun megyei Igazgatósága rek­lám elhelyezésére kapott enge­délyt. A 8x12 méteres, takarékos­ságra buzdító, fotómozaik-reklám kivitelezését a Budapesti Építő­anyagipari Szövetkezet vállalta, majd az .állványozási és alapva­sítmény ellenére — olcsóbb lesz az eddig beszerezhető külföldi­nél. Az új tűzoltókészüléket olyan nagy hatású lángoltóporral töl­tik fel, amelynek oltóképessége az eddig forgalomba hozott, ha­sonló méretű készülék háromszo­rosa, és a befújt felületet nem ' károsítja. (MTI) illetékes kolat-készítési munkáira társvál­lalkozót kért. A Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalat az állvá­nyozási munkákat soron kívül el­végezte. Az alapvakolatot a váro­si tanács építési költségvetési üze­me a kivitelező kapacitás és időjárás függvényében .1981 első negyedévében tudja elkészíteni. Ezt követően a Budapesti Építő- anyagipari'Szövetkezet a reklám­készítést 1981. április 30-ig fejezi be. Ami a kikövezett utcák utóla­gos fásítását illeti: a városi ta­nács építési, költségvetési üzeme folyamatosai?, tervszerűen végez­te a gyephézagos burkolatok épí­tését. Tudvalevő, hógy a faültetés csak a vegetációs időn kívül, te­hát ősszel és kora tavasszal le­hetséges, így a kövezéssel egyidő- ben azt elvégezni nem lehetett. Az ezer négyzetméteres ABC át­adását ez év december 31-ig ter­vezi az UNIVER ÁFÉSZ, míg a konyha és étterem üzembe helye­zése jövőre, az első negyedévben várható. Az idén a megközelítést biztosító járdák és utak kivitele­zésére kerül sor, ezt követően pe­dig a terep rendezését, a környe­ző park építését 1981. június 30-ig fogjuk elvégeztetni. A környezet­rendezési zöldfelület kialakítási munkáiban számítunk a lakosság cselekvő támogatására, öntevé­keny részvételére. Bízunk abban, hogy a szerkesz­tőség az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is foglalkozik a város gondjaival, problémáival. Köteles­ségünknek tartjuk, hogy a város lakosságát a felvetett kérdések megoldásáról is tájékoztassuk.

Next

/
Thumbnails
Contents