Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■7T Jmíi mmmm W jL glraP' f B / vzm v r ,\V| .ríj AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 264. szám Ára: 1,20 Ft 1980. november 11. kedd Decemberben összeül a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa hétfőn ülést tartott. Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhe­lyettesének előterjesztésében meg­tárgyalta és elfogadta a SZOT-nak a XXIV. kongresszus elé kerülő jelentését, valamint a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítására vonatkozó terveze­tet. Megvitatta és elfogadta Jakab Sándornak, a SZOT főtitkárhe- . lyettesének előterjesztésében a kongresszusi határozati javaslat- tervezetet. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára ismertette a XXIV. kong­resszus szóbeli referátumának főbb gondolatait. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa úgy döntött, hogy a magyar szakszervezetek XXIV. kongresz- szusát december 12, 13, 14-re hív­ja össze. HAZÁNKBA ÉRKEZETT PETR MLADENOV Kádár János és Lázár György fogadta a bolgár külügyminisztert Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos ba­ráti látogatásra Budapestre érke­zett Petr Mladenov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Púja Frigyes fogadta. Je­len volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai és Boncsó Pencsev Mitev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövete. Petr Mladénov hétfőn délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a külügyminisztériumiban Púja Fri­gyes és Petr Mladenov megkezd­te a tárgyalásokat. A két külügy­miniszter eszmecserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről és a magyar—-bolgár kapcsolatok alakulásáról. A megbeszélésen részt vett Sebestyén Jenő és Bon­csó Pencsev Mitev. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Petr Mladénovot, a Bolgár Kommunis­ta Párt KB Politikai Bizottságá­nak tagját, a Bolgár Népköztár­saság külügyminiszterét. A szívé­lyes, elvtársi légkörű megbeszélé­sen részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Jelen. volt Sebes­tyén Jenő hazánk szófiai és Bon­csó Pencsev Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy­követe. Lázár György a Minisztertanács elnöke , ugyancsak hétfőn a par­lamentben fogadta a bolgár kül­ügyminisztert. A bolgár vendég tiszteletére Púja Frigyes este vacsorát adott. (MTI) LVERSENYKÉPES TERMÉKÉK Űj gépek a mezőgazdaságnak Az utóbbi években a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatot a sikeres termekszerkezet-váltás jellemez­te. Ezt részben licencvásárlással, részben pedig saját fejlesztéssel valósította meg. Erről és a további kilátásokról beszélgettünk Nagy Bélával, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesével. . — Termékeink versenyképessé­gét többek között azzal alapoztuk meg, hogy nem feledkeztünk el a gyártmányfejlesztésről — mond­ta Nagy Béla. — A felszíni ta­lajművelő gépeink közül az NSZK-licenc alapján gyártott Rau kombinátorból az ország me­zőgazdasági nagyüzemeiben már mintegy kétezret használnak mag­ágy előkészítésére. A 4,4 métertől 8,4 méter munkaszélességű gépe­ket 80 és 240 lóerős traktorok vontatják. A hazai sikereken túl, várhatóan eljut ez a gyártmá­nyunk a közel-keleti államokba is, ha a most folyó tárgyalások sikerre vezetnek. A gazdaságokban egy viszony­lag új gép az ásóborona. Eddig ezeket Finnországból vásárolták. Vállalatunk szakemberei kifej­lesztették az ásóborona magyar változatát, amely az OMÉK-on nagy sikert aratott. Az ősz folya­mán a Városföldi Állami Gazda­ságban munka közben is bemu­tattuk mintegy kétszáz szakem­bernek a gépeket, és a jövő évre már 200-ra kaptunk megrende­lést.' A talaj megmunkálásának fon­tos eszköze a -tárcsa. Nemrég egy új tárcsacsaládot alakítottunk ki, ami a korábban használatos gé­peknél jobb minőségű, termelé­kenyebb munkát végez. Ezt egy angliai kiállításon is bemutattuk, méghozzá olyan sikerrel, hogy jö­vőre 200 ezer dolláros megrende­lést kaptunk. Gondoltunk a háztáji gazdasá­gok gépsziikségletének kielégíté­sére is. Korábban csak nagy tel­jesítményű — 6—8 és 12 soros sorközművelő kultivátort gyártot­tunk. Most, hogy a háztáji gaz­daságok termelését már segítik a szovjet kistraktorok, az ezekhez szükséges háromsoros kultiváto- rok készítéséhez is hozzálátunk. Jövőre 125 darabot gyártunk be­lőle. Vállalatunk igen sikeres termé­ke még a szemestermény-tárolö te­lep. A hazai szükségletek kielégí­tésén túl jelentős exportmegren­deléseket kell teljesítenünk. Je­lenleg például Algériában* dolgoz­nak szakembereink a helyszíni szereléseken. Minden évben nagy gondot je­lent a mezőgazdaságban a külön­böző termények szárítása, ezért továbbfejlesztettük a tárolóberen­dezéseket. Az új típus már alkal­mas lesz nedves termények minő­ségi romlás nélküli tárolására is.* Két — egyenként 50 vagonos — tárcló már működik Rakamazon és Szekszárdon. Jövőre ezekből a tárolókból is nagyobb mennyisé­get gyártunk. — Még számos — a gazdaságok által keresett — gyártmányunkat említhetném — mondta a továb­biakban Nagy Béla. — Kiskun- majsai gyárunkban például hosz- szú évek óta foglalkoznak külön­böző — teherautó, kombájn stb. — kabinok gyártásával. Mintegy há­rom évvel ezelőtt megrendelőink sorába léptek francia és NSZK- beli cégek is. Azóta 10 ezer da­rab silózógépre, valamint kom­bájnra szerelhető kabint szállí­tottunk részükre. E termékeink sikerét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a VI. ötéves terv kabingyártó kapacitása már le van kötve, és évente átlag 3 ezer kabint küldünk majd Fran­ciaországba és az NSZK-ba. Eze­kért mezőgazdaságunk silózó gé­peket és kombájnokat kap majd cserébe — mondta befejezésül Nagy Béla. O. L. t A továbbfejlesztett nehézkultivátorok egyik ki- • Kothencz Sándor és Tasi István lakatos az ásó" sérleti példányán dolgozik Lapéta József lakatos. borona művelő elemsorát szereli. Í ÖSSZEFOGÁS .1 KI KO RICA BETA KA RÍ7ÁSBA \ ö szí munka a földeken • Van még szüretelni való a megyében. November másodika óta szinte egyfolytában esik az eső vagy hull a hó megyénk­ben. Ez kedvező a már föld­be került őszi gabonának, de jelentősen hátráltatja a be­takarítást. A gazdaságoknak a legnagyobb feladatot most az adja, hogy a még kint levő javakat minél előbb biztonságos helyre tegyék. A Kecskeméti Konzervgyártól, a Helvéciái Állami Gazda­ságtól, valamint a Kalocsai Ál­lami Gazdaságtól' arra kér­tünk és kaptunk választ, hogy melyek azok a felada­tok, amelyek gondot okoz­nak. Kalocsai Állami Gazdaság A fűszerpaprika szedését befe­jezték. Háromszázötven hektár átlagában több mint 10 tonna ter­mett, egységnyi területre számít­va. Összesen 600 tonna szárított féltermékre számítanak. Elmon­dották a gazdaság vezetői, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt csu­pán 400 tonna nyers csövet gyűj­töttek be géppel áz idén, s a töb­bit kézzel szedték. Ez lesz a biz­tosítéka annak, hogy a Kalocsai Állami Gazdaságban nem lesz gond majd a féltermékátadással. Jól számoltak a szakemberek, amikor kint hagyták hektáron­ként a körülbelül egy tonna zöld termést. Ebből ugyanis jó minő­ségű árut előállítani nem lehet. Tehát pazarlás lett volna — szá­rított kilogrammra vetítve — to­vábbi 20—25 forintos költséggel terhelni a gazdaságot. A 609 hektár kukorica 60 szá­zaléka még kint van a földeken. Sajnos, a több napos esőzés miatt a kombájnokkal nem tudják be­takarítani a termést. Ügy terve­zik, ha kedvezőre fordul az idő­járás, akkor megindulnak a gé­pekkel. Az eddig begyűjtött sze­mek termésátlaga jó — 6—6,5 tonna hektáronként. Őszi búzából a tavalyinál 200 hektárral többet, összesen 720 hektárt vetettek az idén. Gyakor­latilag befejezték ezt a munkát. Hátravan még ugyan 40 hektár őszi kalászos vetése, mert csak így tudják megoldani, hogy a jö­vő őszön ne legyen gond a „for­góval”. Jól fizetett a 62 ' hektár almás is. Több mint ezer tonna zama­tos gyümölcsöt szedtek le, ame­lyet a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságon keresztül értékesítettek. Helvéciái Állami Gazdaság A gazdaságban a legnagyobb munkát a 800 hektár szőlő vesz­teségmentes szüretelése jelentet­te az elmúlt napokban. A kézi szedést a múlt hét végén befe­jezték. A két amerikai szőlőkom­bájnnak van még egynkét napra való munkája. Remélik, hogy ha­marosan nem lesz fürt a szabad ég alatt. Elmondotta a gazdaság igazga­tója, hogy veszteséggel csak az utolsó néhány hektáron számol­nak. Az elhullott, kárbaveszett bogyók mennyisége azonban itt sem több 10 százaléknál. A 4 ezer tonna szőlő mellé, amely a gazdaság tábláin termett, további 5 ezer tonnát vásároltak fel. A 460 hektár almás összesen 9500 tonna termést adott. Ezer- ötszázzal többet, mint amennyit terveztek. Szerencséjük volt- a helvéciaiaknak, mert a még kint levő 500 tonna gyümölcs nem fa­gyott meg. Hatszáz ember várja, hogy néhány nap alatt, le-, illet­ve felszedje a termést, ugyanis az alma jelentős hányada a fa alatt található, de ez már csak ipari feldolgozásra alkalmas. Az idén először termeltek ku­koricát 300 hektáron. Ennek be­takarítását a napokban kezdik meg a Városföldi Állami Gazda­ság segítségével. összefogással alig egy hét alatt begyűjtik a csö­veket. Kecskeméti Konzervgyár Szezonvéghez közelednek a Kecskeméti Konzervgyárban is. A gyár igazgatójának tájékoztatása szerint a legnagyobb feladatot most a paradicsompaprika feldol­gozása jelenti. A zamatos, vita­mindús zöldségből 1500 tonnát kockázva szárítanak. Ennek á ter­méknek jó piaca van. Angliába, Hollandiába és Nyugat-Németor- szágba már megkezdték az idei termésből szárított paradicsom- paprika-kooka kiszállítását. A készletben levő mennyiségből naponta 50—70 tonnát dolgoznak fel, elsősorban savanyúság készül a szeletből, amelyet majd a de­mokratikus országokba exportál­nak. Befejezték a paradicsom feldol­gozását is. összesen 43 ezer tonna bepirosodott bogyó sorsáról kel­lett gondoskodniok. . A gyümölcsök közül a birs, az alma és a körte feldolgozása van még hátra. A birsből ivólevet ké­szítenek, a még raktáron levő 500 tonna almából pedig befőtt, steril­velő, valamint vegyesíz-alapanyag lesz. Jól zárják a körteszezont, több mint 3 ezer tonna gyümöl­csöt dolgoztak fel eddig. Sz. P. M. Margitkáról, a magyar nyelv őréről már sokan tudnak. Meg­írtuk, hogy az Édes anyanyel­vűnk országos .versenyén dijat nyert. Ott, ahol Horváth Mar­gitka tanul, a kecskeméti Egészségügyi Szakiskolában, a lányok egy másfajta pályázat­ra — vagy inkább pályára — is elkötelezték magukat. KISZ- es társai közül sokan már most szerződésben vállalták, hogy mint kezdő ápolónők két esz­tendeig az új megyei kórház­ban fognak dolgozni. Máshol, máshogyan is job­bítják az életet a fiatalok. A félegyházi Vörös Csillag Tsz- ben szintén fiatalok dolgoztak ki hasznos módszert a fáradt­olaj tisztítására, újbóli fel- használására.. . Izsákon a Táncsics Mihály úttörő csapat és a helyi KlSZ-alapszerveze- tek együttmunkálkodásának a legutóbb egy sikeres hulladék- gyűjtési akció lett az eredmé­nye. Izsáki példa igazolja azt is, hogy a korosztálybeli kü­lönbségek nem sokat számíta­nak, ha valamibe közösen be­lefognak, Kisdobosok, úttörők, KISZ-esek és felnőttek együtt tartottak az idén egy Sportve­télkedőt. A több mint 24 ezer 14—29 éves fiatal szűkebb hazájában, a kecskeméti járásban — sok­sok példa mutatja — az ifjú­sági, azaz a KISZ- és az úttörő­szervezetek irányításával ké­szül a felnőttéletre. A nyárlő­rinci általános iskolások kedv­vel járnak el a mezőgazdasá­gi szakkör foglalkozásaira. Nem szójátékot, de jó alapot teremt ez arra, hogy a kis ál­lattenyésztők közül később töb­ben nagy állattenyésztőként dolgozzanak felnőtt korukban valamelyik mezőgazdasági nagyüzemben. „Az iskola az életre nevel­jen”, fogalmazzuk meg mind gyakrabban a társadalom jo­gos elvárását. Jó dolog tapasz­talni, hogy ennek az elhatáro­zásnak már van foganatja. Jól­eső érzés látni, milyen szívesen járnak a könyvkötő szakkör tagjai Kecskeméten — o Pe­tőfi Sándor Általános Iskolá­ban — arra a kéthetenkénti foglalkozásra, amelynek szín­helye az iskolájuk nevével azonos nyomda a város hatá­rában. Ezek a mai fiatalok. Ok, akik „Tessék mondani, van-e pa­pír?” kérdéssel hangyaszorga­lommal járnak falut és várost, hogy ne valljanak szégyent eb­ben sem. Negyvenhét kiló, 64, 72, 90 — büszkén újságolják másnap, hogy kinek mennyit sikerült gyűjteni. Amikor az úttörőcsapat megkapja a fel­adatot: ma papírgyűjtés, taní­tás után, ebéd helyett házalni indulnak, hiszen azt mondták az iskolában: „Siessetek, mert holnap jön a bácsi.' (Mármint ,a MÉH-átvevő.) Ezekről az apró részeredmé­nyekről, részsikerekről vajon tudűnk-e eleget? És még mindig az iskolák­nál maradva, az oktatás-neve­lés helyes arányával, egyen­rangúvá tételével még sok a rejtett tartalék, amellyel az ifjak személyisége tovább gaz­dagodhat. Noha a jó példa er­re is mind több, létezik még az a szemlélet, hogy a refor­mok, mint írott passzusok min­dent megoldhatnak. Tévedés. A legjobb reformer maga a pedagógus, ha nemcsak oktat, előad, hanem nevel is; Az úttörő- és a KlSZ-szer- vezetek azonban, hogy felada­taiknak eredményesén eleget tegyenek, nem nélkülözhetik a szülői ház, a család segítségét -sem. A velük való szövetség, jó kapcsolat, mindkét fél szá­mára hasznos. A nézetazonos­ságot megteremteni az élet főbb területein, ez is az ifjú­sági mozgalom egyik — nem kevésbé fontos — feladata. Amíg azonban egyes szülők a fiatal házasok anyagi támoga­tását eleinte attól teszik füg­gővé, hogy a „gyerekek” pap­tól, vogy „csak” anyakönyvve- zetötől kívánják-e hallani bol-- dogságuk kimondását, amíg az igazmondást — az őszinteséget — a családban tettlep torolják meg, az iskola és a KISZ mel­lett a harmadik felet, a csalá­dot is egyre jobban szükséges megnyerni közös céljaink ér­dekében. Jó alkalmat kínál a szám­adásra a KISZ kecskeméti já­rási bizottsága és a járási út­törőelnökség e hónap végi együttes tanácskozása, ame­lyen a járásban élő több mint 24 ezer 14—19 éves fiatal éle­téről, sorsáról lesz szó. K — I

Next

/
Thumbnails
Contents