Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

1980. november 28. • PETŐFI NÉPE • 3 PECSENYESZAGA LENNE? ÚTTÖRŐÉLET Lángos kontra iskola Hát, kérem,, ha ilyesmit meg lehet csinálni nálunk, akkor va­lami nincs rendben. Vagy azok­nak az ítélőképességével van baj, akik egy lángossUtőt segítenek a Célezres létszámú iskola ellené­ben, vagy az enyémmel. A ma­gam részéről hajlandó vagyok le­vonni és vállalni alkalmi szerep­lésem minden következményét. Talán elég tisztességes az aján­lat ahhoz, hogy előadjam: Bács­almáson a nagyközségi tanács né­hány képviselője, az OTP helyi fiókja és a KISOSZ megyei tit­kára előmozdította, a bajai KÖ­JÁL pedig helybenhagyta, hogy Tóth Lajos bácsalmási lángos- sütő közvetlenül az általános is­kola alsó tagozatos épülete mel­lett fejtse ki áldásos, ám az ok­tató-nevelő munkát eléggé zavaró tevékenységéit. Jószerivel min­denki, aki tehetett volna vala­mit, sorsára hagyta a közösségi intézményt. A két legnagyobb létszámú osz­tály — a IV/a és IV/b — termei­hez áll legközelebb, alig néhány karnyújtásnyira a farostlemezből készült pavilon. Az öreg épület ablakai rosszul zárnak: ére/.ni és hallani lehet szinte mindent. Kí­vül hosszú sor kígyózik. Az út másik oldalán szeszes italt lehet venni. Az egyszerűség kedvéért többen palackokkal a kezükben térnek vissza. Nagy a zsivaj, lárma, ha er­dő szélén lennénk, azt hihetném, hogy esküszik a cigányvajda lá­nya. Aztán bezár a sütöde, elül a hangzavar, összeszedik a szétdo­bált papírdarabokat, csak valami áporodott szagot tárolnak tovább az iskolatermek és a folyosók. □ □ □ I'él tizenkettő van, amikor Szi­geti Mihály tanácselnök meg­jegyzi, hogy még sohasem taní­tott, ezért nem tudja, hogy a lán- gossütés, ^varja-e a tanítást... _ — Lassúk hat, ha lehet, nögy kellő mérlegelés előzte-e meg az engedélyező ejárást? — indítvá­nyozom. A tanácselnök kéri az ügyira­tokat. A dosszié — az előadói ív — gyanúsan szellős. Egyetlen hi- vatalos irat árválkodik benne a bajai KÖJÁL pecsétjével. A tar­talma sem olyan, ami a döntés mellett, vagy ellene szólna: dr. Ceál Irén, állami közegészség- ügyi, járványügyi felügyelő fel­sorolja az Egészségügyi Minisz­térium irányelve alapján, hogy milyen tárgyi és személyi felté­telek ^szükségesek a lángossütő kisipari tevékenység gyakorlásá­hoz. Közben Szigeti Mihály való­színű indoklásként fölveti, hogy jobb. ha a gyerekeknek nem kell messzire szaladni, hanem az is­kola közelében vásárolhatják meg a lángost. A titkárnő újra az irattárba siet. De hiába, több ügyiratot nem talál. Az ügyintézők irodái pedig üresek. Igaz is, elhatan- gozták a toronyban a delet. □ □ □ — Jó az. ha a kisgyerekek lán­gost , vesznek reggelire, vagy tíz­óraira? — kérdezem dr. Czeglédi Jánosnétól, a bácsalmási általá­nos iskola alsó tagozatos igazga­tóhelyettesétől. — Ha annak lehet nevezni azt. hogy zsírfoltosak a füzetek, a padok, köpenyek, kabátok, s ha jó az, hogy egészségesebb élel­miszerek helyett fogyasztják — válaszolja. — Ráadásul az „illa­ta” is beterít mindent. Szellőz­tetni sem lehet. Ha kinyitjuk az ablakokat, növekszik a bűz. A kinti nyüzsgés, lárma is zavaró. Hiába az ügyelet, a tanulók ki- szökdösnek a szünetekben, a tes­ti épségüket is nehéz garantálni. — A tantestületnek is éz a vé­leménye? — Igen, csak nem megyünk vele semmire: meg sem kérdez­tek bennünket. □ □ □ Ezek után Tóth Lajossal is be­szélnem kell. — Hány lángost vásárolnak a gyerekek egy-egy nap? — Körülbelül százat. — És mennyit ad el összesen? — Ezret. — Miért pont az iskola melletti helyet választotta? — Nem én akartam. Csupán azt kértem, hogy a piac közelé­ben maradhassak. Előtte otthon sütöttünk, de más célra kell a helyiség. — Hiszen sokfelé akad szabad terület! Például odaát, a FÜSZÉRT raktára előtt. — Engedelmet, a KÖJÁL_ _azt TáíiSsiiniSlég' S ném * engedélyezte volna, mert piaci napokon az emberek oda szoktak vizelni. □ □ □ Az iskolában természetesen van vécé. Itt a KÖJÁL nem is gör­dített akadályokat az „üzemelés” elé. Elvégre a lángosok higiéniai minőségét nem befolyásolja köz­egészségügyi és járványügyi szempontból az, hogy a szellöz- tetőből és az időnként zakatolva nekilendülő ventillátorból ki­áramló zsírgőz pedagógusoknak és gyerekeknek okoz kellemetlen- órákat nap mint nap. A felügyelő egyébként mindent rendben ta­lált: a lángossütő-pavilon belső felületei moshatók, mosogatás céljára megfelelő nagyságú me­dencét szereltek fel hideg és me­leg folyóvízzel, a raktárhelyiség függönnyel elválasztható a sütő- résztől. v KONCZEK JÓZSEF: Mi ez a vacogás? (9.) — Tudod, hogyan nevezte Bálintot a kisfiú? Anna féltérddel a kádra tá­maszkodik, kihalássza a szappant. Leteszi a mosdókagyló peremére és rámnevet: — Azt mondta neki, bájos bá­csi. — Micsoda? Bájos bácsi? Nevetünk. — Amikor kimentéi. Így neve­zi a mostani felesége, és a kisfiú is Tudtam, hogy nem édes fia. — No és, mi van abban rossz, ha íg.y nevezi? — Semmi. De azért megint csak nevetünk. — Mégis milyen szeretettel tudta mondani a kissrácnak: kis­fiam. — Mit gondolsz, Bálintnak nem lehet gyermeke? — Hát éh ezt már honnan tud­jam? Mosolygok magamban. Bálint könnyedén hidalta át a rokonság kérdését. Egyszer egy nagyméretű tengeri kagylót láttam a lakásában a könyvespolcon,,sietve elmagyaráz­ta, hogy ezt a testvérétől, kapta. Azt már nem kérdeztem meg, hogy az a népi faragottas doboz. amiben a Fekete-tengeri kis kagy­lókat hoztam neki, amikor kinn jártam, hová lett. Sehol nem lát­tam, Meglehet, restellte. Hogy mi­ért? Azt kellett gondolnom, azért, mert kicsi kagylók voltak. Ez vi­szont jó nagy volt, jól szemet szúrt. Fejemet csóválom, ahogy eszembe jut. Rokona volt-e egyáltalán ez a testvér, akitől, mint mondja, kap­ta a nagy kagylót, nem derült ki. Nem is érdekelt a dolog. Azért, ha belegondolok, iszonyú dolog lehet, ha valaki testvért, rokono­kat kénytelen hazudni magának, meg a világnak. S ez amúgy is hiábavaló. A zaj, amire kimegyek, már halatszott egy ideje a folyosónk­ról. Három kisgyerek álldogál a fél­árnyékos folyosón, ők suttognak. Közelebb lépek hozzájuk. — Ti zörögtetek? Néznek szótlanul. Rázzák a fe­jüket, Igazuk is van. nem zör­gőit senki. Mielőtt még kijavíta­nám a kérdést, meglátom, hogy egymás mellett, tenyerüket a fal­nak támasztva álldogálnak. Bőrig áztak az utcán. — Mit csináltok itt? • Otött-kopoU az iskola, tipp-topp a szagos kis építmény, köztük egy keskeny járdacsík. A fotó akkor készült, amikor építési engedély még nem. OTP-hitel viszont már volt a lángossütő-pavilonra. (Pásztor Zoltán felvétele) — Még nem láttam az építési engedélyt — jut hirtelen eszembe. Tóth Lajos keresi, de nem le­li az otthon űzött kisipari tevé­kenység illatemlékeitől egyre in­kább tisztuló és — meg kell hagyni — szép lakásában. Szó. ami szó, ilyen bútorok közé tényleg nem való a befurakodó góz és zsírszag. n □ □ Mire visszaérek a tanácsházá­ra, hogy bezárjam a kört, ott van az engedély. Tóth Lajos hoz­ta be, kölcsönkérve az OTP-nél levő aktájából. Nem az építési engedélye, mert az még nem lé­tezett, amikor a kisiparos már megközelítően százezer forintot ruházott be a pavilonjába, a kö­zeli villanyoszlopról áramot ka­pott, egy hónapja a dagasztógép is dagasztott, sercegett a zsír a gázsütőben, s a mosogatóié be­tonozott szikkasztóba csörgött és csorog. A tanácselnök,' .akii!«jugyanab­ban az utcában, &< tetthelytől nem messze lakik, Keresztesi Csabára mutat: ő adta ki a közterület­használati engedélyt. De miért éppen oda? Ha eddig egyikőjük sem sejtette volna, közvetítem a pedagógusok ellenvéleményét. Az ügyintéző nagyokat és hosszúkat hallgat. Semmi olyan újabb érv. ami megállná a helyét. Mi lehet a háttérben ? Nem értem. Szigeti Mihály vi­szont azt nem érti, hogyan kap­hatott Tóth Lajos építési köl­csönt a lángossütő-pavilonra épí­tési engedély, jóváhagyott terv­dokumentáció és műszaki leírás nélkül. □ □ □ Lassan négy óra, mire elhang­zik a nap első önkritikus monda­ta — Csovcsics Antalné, az OTP bácsalmási fiókvezetője szájából: — Fázunk. — Éhesek vagytok? Bólogatnak. Beterelem őket a lakásba. A ki­sebbek nem szólnak, a nagyobbik válaszolgat, de nem tudok belőle többet kihúzni, mint azt. hogy apuka bezárta az ajtót, és rájuk parancsolt, hogy amíg a szép néni el nem megy, ne merjenek haza­menni. És anyuka hol van? ö már régóta nem lakik otthon. Jött egy bácsi az autójával és el­vitte ... Anna először meglepődik, az­tán szó nélkül letesz róla. hogy színházba menjünk. Kenyeret ken nekik, kakaót rak eléjük. Elég az köszönet helyett, hogy olyan szé­pen csillog a szemük. Ruhájuk a radiátorra teregetve szárad. Anna kérdezgetné őket. de le­intem. Csak nem akarja fizetség gya­nánt az ennivalóért kifaggatni olyan dolgokról, amikről szemmel láthatólag nem szívesen beszél­nek? Igazad van, mondja. Utána kompótot ad nekik. Piroska szót­lanul nézi mind a hármukat. Nincs telefonjuk, így hát magam rakom őket a kocsiba jó másfél óra után, és megyünk, amerre a kislány mutatja. Útközben megered a nyelvük. Nem először vacsoráznak már így. idegenben. Kedvenc szórakozásuk a trolizás, és messzire el szoktak csatangolni. Mindig akad, aki megkérdezi, mit csinálnak, miért nincsenek otthon. Még ez a szerencse. Hogy akad valaki. (Folytatjuk.) — Sajnálom, hogy mi is beug­rottunk — és elgondolkodik. Lá­tom a szemén, hogy sejt valamit, amit viszont nem mond ki han­gosan. Helyette a hiteligénylést megtámasztó ajánlásokat teríti ki. Bögre Károly igazgatási előadó hivatalosan igazolta 1980. augusz­tus 25-én. hogy „Tóth Lajos. Bács­almás. Petőfi Sándor u. 61. sz. alatti lángossütő magán­kiskereskedő lakossági szolgálta­tást végez és ellátatlan te­rületen végzi tevékenységét." Ellátatlan volt a terület? Hiszen Tóth Lajos a jelenlegi pavilon­jától nem egészen 200 méterre ko­rábban is sütött lángost. „Első­rendű lakossági szükségletet elé­gít ki” — toldotta meg a pecsétes papírokat Rozsnyai Simon a KI­SOSZ megyei titkára. □ □ □ Hátha született valamilyen, az iskola érdkeit is figyelembe vevő megoldás — kérdezem levélben a tanácselnöktől és áz" OTP-ffók vezetőjétől. Hiszen a kládott en­gedély végső esetben lehetővé te­szi az ötödik pont szerint: „A köz­terület-használat közérdekből bártnikor megszüntethető”. Csov­csics Antalné jelentkezett is: „Megkeresésére a következő vá­laszt tudom adni. A bácsalmási nagyközségi tanács elnöke közöl­te. hogy a közterület-használatot nem kívánja felbontani a lángos- sütővel. Utólagos beadvány alap­ján az építési engedélyt kiadja.” Tehát itt tartunk. Nekem egy kicsit fura. netán mintha pecse- nyeszagú lenne ez a lángoshistó- ria. Ezek után tényleg szeretném, ha valakik eldöntenék a tétet. Amit az elején ajánlottam: ma- radhatnak-e hasonló ügyek sze­replői abban a helyzetben, mint­ha mi sem történt volna? Halász Ferenc A Bacskovo kolostor kincsei Bulgária híres szebbnél-szebb ősi kolostorairól. Ezek közé tarto­zik a Csája folyó jobb partján. Aszenovgrad közelében alapított Bacskovo kolostor, amelyet XI. században a Bakuriani grúz test­vérpár épített.' A kolostor rendkívül érdekes építészeti műemlékeket és a XI.. XIV.. XVII. és XIX. századból származó, egyedülállóan értékes falfestményeket tartalmaz. Itt lát­ható teljes nagyságában egyik 1344-ből származó ikonon Iván Sándor bolgár cár, a kolostor egy­kori védnöke és egyházi elöljáró­ja. Az ikonok java része a bolgár nemzeti újjászületés korszaka ikonfestészetének megalapítója. Szahari Szograf művészetét di­cséri. Bár a kolostort sokszor kirabol­ták, leégették — fennmarádt mint a bolgárság, a bolgár szellem iga­zi erődítménye. Az oszmán elnyo­más idején ide száműzték a kiváló hazafit és írót, Evtimij pátriárkát, aki iskolát nyitott ezen a helyen, műveivel pedig utat mutatott író- társainak. Hatása nemcsak hazá­jában érvényesült, hanem a szom­szédos szláv nyelvű országokban is. Az orosz birodalom csaknem két évszázadon keresztül azt a bol­gár helyesírást alkalmazta, ame­lyet Evtimij dolgozott át. A kolostor érdekességei közé tartozik az antik filozófusok alakjait ábrázoló falfestmény, amelyet I bolgár restaurátorok há­rom vakolatréteg alatt fedezlek fel és állítottak helyre. (BUDAPRESS—SOFIAPRES) Fenyőünnep Kecskeméten Nagyszabású és emlékezetes eseménnyel kívánnak megemlé­kezni a megye úttörővezetői a mozgalom harmincötödik szüle­tésnapjáról: fenyőünnepet ren­deznek hatszáz, tanulásban, moz­galmi munkában kitűnt megyénk­ben kisdobosnak és úttörőnek! Az eseményre december 22-én, Kecskeméten kerül sor. A Me­gy ti Művelődési Központ előcsar­nokában állítják, feldíszítik a ju­bileum ünnepére a fenyőt, hogy az egész napos eseménysorozattal is közelében legyenek. A járások­ból, városokból átlagosan ötven pajtás kap meghívót, és lehető­séget a különféle fakultatív prog­ramokon való részvételre. A mozgalom születésnapját ez­zel is emlékezetessé tenni — nyilvánvaló cél volt a rendezők előtt. Az esztendő folyamán kü­lönböző ajándékokat adnak át az úttörőelnökségek a csapatoknak, rajoknak. Lesz láborátadás, és játszóudvar-avatás — de most, a soron következő legnagyobb ese­mény kétségkívül a béke és sze­retet jegyében rendezett fenyő­ünnep lesz. Természetesen itt is meglepe­tések sora várja a diákokat. Egyet árulunk el csupán: hagyo­mányos karácsonyi ételekből ál­lítják majd össze az ételsort, amivel megkínálják a megjelen­teket! A fát pedig december 27-ig minden érdeklődő megtekintheti Az eseményről pedig természete­sen beszámolunk valamennyiö­löknek! Tudósítóink jelentik Először jelentkezett' beszámo­lóval Horváth Márta, a kalocsai I. számú általános iskola ötödikes últörője — köszöntjük őt az út­törőtudósítók sorában! Amint írja, a csapat tagjai is részt vettek a betakarítási mun­kában. egynapi munkabérüket pe­dig valamennyien felajánlották az iskolarádió létesítésére. Az összeg pedig elérte a húszezer forintot! A hét folyamán megrendezték a Tudományos Technikai Üttörö- szemle iskolai fordulóját. A tár­sadalomkutatók közül a nyolca­dikos Balatoni Judit, és a hete­dikes Varga Tünde került az él­re A matematikusok közül Mede Ildikó, illetve Diós Julianna je­leskedett. Herczeg János nyolca­dikos. és Fejes Zsuzsanna hete­dikes úttörő került az első hely­re a természetkutatók versenyé­ben. Orosz nyelvi vetélkedőn csak nyolcadikosok vettek részt, az első három helyen Halász Berna­dette. Mede Ildikó és Bujdosó Andrea osztozott. A. hamarosan sorra kerülő városi vetélkedőn a csapat minden tagja szurkol az indulóknak! * Az október 31-én megjelent: így vetélkedtek Izsákon ... című írásban hibásan közöltük a ve­télkedőt rendezett intézmény ne­vét : a versenyt az OTP helyi fiókjának szocialista brigádja rendezte. ♦ Hosszú levelet kaptunk a kecs­keméti Buday Dezső úttörőcsa­pat tudósítójától. Perger Tímeá­tól. Amint írja. csaptának minden tagja kettős születésnapra ké­szül- az úttörőmozgalom 35. és az iskola fennállásának 100. év­fordulójára! Külön felelősséget jelent számukra, hogy az ő csa­patuk alakult meg elsőként Kecs­keméten, 1947-ben! A csapatve­zetőség az úttörőtanáccsal kar­öltve úgy döntött, hogy ebből az alkalomból egy hosszabb idősza­kot magába foglaló akciót hirdet­nek meg, önkéntes részvételi le­hetőséggel. Ügyeltek arra, hogy minden őrs találjon magának munkát, megismerje csapata, is­kolája történetét. A csapatmú­zeum anyagát tehát kiegészítik, újra rendezik. Szervezik már a találkozókat is az iskola hajda­ni diákjaival, úttörőivel, moz­galmi vezetőivel. Az akció befejezéseként Ünne­peljünk együtt — címmel egy nagy találkozót szerveznek — erre már minden „meglelt" csa­pattagot meghívnak — adják át a győztes, munkában élenjáró ra­joknak a jutalmakat. * Hármas jubileumra készülnek Kiskunhalason a Jurinovics Mik­lós Úttörőházban decemberben és januárban. Az úttörőházat har­minc esztendővel ezelőtt, decem­ber 4-én nyitották meg. névadó­juk születésének 50.. a mozgalom megalakulásának 35. évforduló­jának megemlékezéseit ehhez, az eseményhez kapcsolják. 'A tervek'szerint az ünnepiem^' lékülés után megnyitják az út- törőtörténeti kiállítást. Kiállításon mutatják be munkájukat a bé­lyeggyűjtők. gyermek-divatbemu­tatóra. és sakktalálkozóra is sor kerül. Sok érdeklődőt várnak a rádiótávírászok. iránymérők is. A kisdobosok karácsonyát decem- bet 19-én. délután rendezik meg 3551... ■jhi.jlf! : • Nagyszerűen sikerült a több mint kétezer kisdobos cs úttörő szá­mára tartott gyermeknap Kecskeméten, a Széchenyivárosban. Két napon keresztül a három lakótelepi iskola ifjúsága találkozott, sza­való- és rajzversenyen, sportvetélkedőn, és bábkészitésen vehettek részt. Sokan mentek a Lánchíd utcai iskolába, a mesefilmek vetíté­sét megtekinteni. Képünk a sportvetélkedő megnyitásán készült, elő­térben a Molnár Erik, mellettük a Forradalom utcai iskola verseny­zői láthatók. (Karáth Imre felvétele) REJTVÉNYFEJTŐKNEK Ezen a héten vers- szerető pajtásoknak köziünk rejtvényt. Körbe-körbe — cím­mel. Ha a képen látha­tó kör szeleteit meg­felelő sorrendbe he­lyezitek, egy József Attila-költeményből kaptok idézetet. Mi a címe a versnek, és hogyan szól az idé­zet? Erre a két kérdés­re feleljenek levele­zőlapon azok az úttö­rők, akiknek sikerül megfejteni a rejt­vényt. december 3-ig. A megfejtéseket szer­kesztőségünk címére kell beküldeni — Pe­tőfi Népe Szerkesz­tősége, Kecskemét. Pf. 76. — hogy a he­lyes megfejtők közül kisorsolt tíz szeren­csés nyertesnek el­küldhessük a könyv- jutalmat. A levele­zőlap címoldalára most is írjátok rá Ottörörejtvény! Selmeci Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents