Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

:V,'­IDŐJÁRÁS Várhatö Időjárás ma estig: túlnyo­móan borult Idő» országszerte Ismét« lődő eső» havaseső» majd egyre több helyen hö. Erős» Időnként viharos és általában északkeleti Irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet az ország nagy részén 0—S fojr között, néhány szélvédett és átmenetileg kevésbé felhős he­lyen gS'^ge fagy. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 — plusz S fok között (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Három űrhajóssal útnak indult a Szojuz-T-3 SÍÜS7AKI FFjLESéTÉSV VERSENYKÉPESEBB TERMEK Tavaszra készül a vetőmagüzem AZ MSZMP BACS-KI8KUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 279. szám Ár»: 1,20 Ft 1980. november 28. péntek November 27-én, moszkvai idő szerint 17 éra, 18 perckor a Szov­jetunióban felbocsátották a há­romszemélyes Szojuz—T—3 jel­zésű űrhajót, amelynek legénysé­ge Leonyid Gyenyiszovics Kizim alezredes, Olqg Grigorjevics Ma­karov, a Szovjetunió űrhajóspiló­tája, a Szovjetunió kétszeres hő. se — fedélzeti mérnök és Gen- nagyij Mihajiovics Sztrekalov ku­tató űrhajós. Az űrhajó felbocsátásának cél­ja a Szojuz-sorozathoz tartozó korszerűsített űrhajó fedélzeti rendszereinek és konstrukciós meg­oldásainak további tökéletesítése az autonóm repülés különféle rendszereiben, illetve a Szaijut—6 — Progressz—11 űrkomplexummal végzendő közös munka keretében. Korábban már végrehajtottak Űrrepülést ilyen típusú űrhajókkal. (Folytatás a 2. oldalon.) A KAMBODZSAI ELNÖK CSÜTÖRTÖKI PROGRAMJA Kádár János fogadta Heng Samrint Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Heng Samrint, a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambod­zsai Népi Forradalmi Tanács elnökét. Az internacionalista szolidari­tás jegyében lezajlott szívélyes, baráti légkörű találkozón áttekin­tették a két ország kapcsolatainak alakulását és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a délkelet-ázsiai helyzetre. Hang­súlyozták, hogy a térség békéjé­nek és biztonságának megterem­tésére irányuló törekvés jelentős hozzájárulás a nemzetközi enyhü­lési folyamat erősítéséhez, a vi­liág békéjének ügyéhez. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Hun Sen kambodzsai külügyminiszter, valamint Almási Alfréd, hazánk Phnom Penh-i és Khuon Ran, a Kambodzsai Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete., Csütörtökön befejeződtek a ma­gyar—kambodzsai hivatalos tár­gyalások. A parlament Munkácsy- termében magyar és kambodzsai részről több megállapodást, il­letve egyezményt írtak alá. Az ünnepélyes aktuson jelen voltak a két tárgyaló delegáció tagjai és szakértői. Először a két ország közötti egészségügyi együttműködési egyezményt írta alá Medve László egészségügyi miniszterhelyettes és tárgyaló partnere, Nuth Savoeun kam­bodzsai egészségügyi miniszter- helyettes. A pénzügyi és gaz­dasági segítségnyújtási meg­állapodást magyar részről Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, kambodzsai rész­ről Chea Soth tervezési és kül­gazdasági miniszter írta alá. A két ország közötti kulturális és tudományos együttműködési egyezményt Pozsgay Imre műve­lődési miniszter, valamint Chan Ven közoktatási miniszter látta el kézjegyével. A Magyar Népköz- társaság és a Kambodzsai Nép- köztársaság közötti konzuli egyezményt Púja Frigyes, a ma­gyar és Hun Sen, a kambodzsai diplomácia vezetője írta alá. Végül Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Heng Samrin, a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke kézjegyével látta el a hi­vatalos tárgyalások eredménye­ként megfogalmazott magyar— kambodzsai közös nyilatkozat ma­gyar és khmer nyelvű dokumen­tumát. Este a Heng Samrin elnök ve­zette magas szintű kambodzsai küldöttség megtekintette az Álla­mi Népi Együttes műsorát az együttes székházában. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jó­váhagyólag tudomásul vette Mar­jai József miniszterelnök-helyet­tes beszámolóját a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudomás nyos együttműködési kormányközi bizottság moszkvai ülésszakáról. Elfogadta Borbándi János mi­niszterelnök-helyettesnek, a ma­gyar—mongol gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Ulánbátor!, valamint Marjai Józsefnek, a Ma­gyar—NDK gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bi­zottság budapesti ülésszakáról tett jelentését. A kormány megtárgyalta és el­fogadta a népgazdaság VI. ötéves tervére vonatkozó javaslatot és úgy határozott, hogy a törvény- tervezetet az országgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. A Minisztertanács a VI. ötéves lakásfejlesztési tervvel kapcsola­tosan több intézkedést fogadott el. Egyes lakásépítési formáknál bő­vítette a lakosságnak adható álla­mi kedvezményeket, kedvezőbbé tette a településfejlesztési kon­cepciók érvényesülését segítő pénzügyi feltételeket. E lakáselosztással és -gazdálko­dással kapcsolatos jogszabályok egyes előírásainak módosításával 1981. január 1-től anyagilag is jobban ösztönzik a lakások cse­réjét, az ésszerűbb lakásgazdálko­dást. Az új rendelkezések segítik az otthonházak létesítését, a nyug­díjasok és a fiatal házasok lakás­hoz jutását. 1981. július 1-től emelkednek a lakás-használatba­vételi díjak, illetve a lakásépítési hozzájárulás összege; a szociálpo­litikai kedvezményeket arányosan. növekvő összegben az arra jogo­sultak — az eddigi gyakorlat sze­rint — továbbra is megkapják. A Minisztertanács azokra az ál. lami tulajdonban lévő telkekre is kiterjesztette a tartós használat­ba adás 1977-ben létrehozott in­tézményét, amelyekre hagyomá. nyos családi házak épülhetnek. Az 1981. január 1-én életbe lépő rendelkezés a magántulajdonban lévő telkek értékesítését nem érinti. Az új döntések növelik a taná­csok hatáskörét, és előírják, hogy korszerűsítsék lakásügyi rendele. telket, illetve a lakásigénylések nyilvántartását. (MTI) A jövő évi vállalati tervet vitatta meg a BÁCSÉP bizalmi testületé A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat Szakszervezeti Bi­zottsága tegnap összehívta a bi­zalmi testületet az 1981. évi ter­melési-gazdálkodási tervek meg­tárgyalására. A több mint száz szakszervezeti bizalmi előtt az ez­zel kapcsolatos írásban kiküldött előterjesztéséhez Kertész Gábor termelési igazgató fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy az idén mindazt teljesíteni akar­ják, ami a BACSÉP-re hárült az V. ötéves tervben. Elmondta, hogy a lakásépítési tervét túlteljesíti a vállalat, 'befejezték a Bajai Húskombinát építését, s már ' megkezdték a beköltözést a 880 ágyas új kecskeméti kórházba is. összességében teljesítik az V. ötéves tervelőirányzatot. A terv-/ tői ott van eltérés, ahol a beru­házások visszafogása miatt visz- szaléptek a megrendelők. Az év első hónapjaiban a vállalat fizi­kai dolgozóinak létszáma mintegy 3 százalékkal csökkent, mert úgy tűnt, hogy nem lesz elegendő munkája a vállalatnak. Ez a hely­zet azóta megváltozott, s decem­ber végére ismét elérik a tava­lyi' létszámot. Ez lehetővé teszi, hogy ez év végéig még 400 la­kást és az idénre tervezett léte­sítményeket átadják a beruhá­zóknak. A jövő évi tervről szólva Ker­tész Gábor elmondta, hogy az ideivel azonos — 2 milliárd 472 millió forintos — termelési ter­vet irányoztak elő. Csökken a lakásépítés üteme — 1981-ben csak 1358 lakás — építését ter­vezik. Az árbevételi terv rende­lésállománnyal még nincs teljes mértékben kitöltve. Most olyan helyzet állt elő, hogy nem a be­ruházók jönnek a vállalathoz, a BACSÉP-nek kell a munkát fel­kutatni. Ezért a vállalat vezető­sége elhatározta, hogy széles kö­rű piackutatást végez, a kisebb beruházások kivitelezését is vál­lalja. A kapacitás kitöltése érde­kében a vállalkozási apparátust és a saját, tervező részlegét nö­veli. A lakásépítési ütem csökkené­se miatt az ipari főmérnökség hagyományos panelgyártó kapa­citása sem lesz kellő mértékben kihasználva. A vállalat veutő- sége természetesen sokoldalú tár­gyalásokat folytat jelenleg is. és kilátás van arra, hogy még nö­velni is tudják a termelést. A feladat természetesen az, hogy szervezettebb, fegyelmezettebb, minőségileg jobb munkát kell végezni a BÁCSÉP dolgozóinak, hogy az új körülmények között megállja helyét a vállalat. Végül Kertész Gábor a bérkér­désekről beszélt. Elmondta, hogy az idén 7,5—8 százalékos bérfej­lesztést hajt végre a BÁCSÉP, amit a gazdálkodás javulása tett lehetővé. Jövőre f,7 százalékos bérnövekedést irányoztak elő. Hangsúlyozta, hogy ezt csak a vállalati kollektíva fegyelmezet­tebb, jobb munkájával lehet megalapozni. Arra kérte a bizal­miakat, hogy erre mozgósítsák bi­zalmi csoportjaik tagjait. A beszámolót igen élénk vita követte. A felszólalók hangoztat­ták, hogy egyetértenek a válla­lati tervekkel. Több hasznos ja­vaslatot tettek a munka jobb megszervezésére. Néhányan a közvetlen termelésirányítóktól a határozottabb intézkedések meg­tételét kérték számon. Figyelem­re méltó volt az a javaslat, hogy hozzák létre az önelszámoló bri­gádokat. A bizalmi testület ezután ál­lást foglalt a jövő évi vállalati bér-, és jövedelemfejlesztési terv, valamint a részesedési, jóléti és kulturális alap felosztását ille­tően, döntött a szociális, műve­lődési, sport, segélyezési alap fel- használása, az szb. költségvetési terve és a szakszervezeti vezető­testületek működési szabályzata felett. N. O. Jövőre már ötszáz állami és szövetkezeti gazdaság használja majd fel a Bácsalmási Naprafor­gó Termelési Rendszer vetőmag- vait, amelyet ezekben a hetekben készítenek elő. Az olajos mag szá­mára viszonylag kedvező volt az 1980-as év. A rendszergazda nagyüzem másfél ezer tonna nyersmaghoz jutott a saját, vala­mint a szaporítóanyag-termelés, ben társult 9 gazdaság területéről. Bács-Kiskun megyében az idén a tavalyinál jóval nagyobb terüle­ten termett napraforgó. A bács­almási gazdaságé tíz százalékát tette ki a megyei vetésterületnek. Szakmailag jól felkészült, gyakor­lott szakmunkások, mezőgazdászok dolgoznak az állami gazdaság sor­ház-majori kerületében, ahol a műszaki fejlesztés eredményeként, magas színvonalú vetőmag-előállí­tás folyik évek óta. A BNR térhódítása összefügg az olajosmagvak termesztésének jövedelmezőségével, a kiváló mi­nőségű fajták és hibridek iránti kereslettel. A bácsalmási gazda­ság vetőmagüzemének teljesít­ménynövelésére jelentős összege­ket költ. Az eddiginél nagyobb kapacitású kalibráló gépeket ál­lít üzembe. Mindezek várhatóan a következő tíz esztendőre képe­sek megfelelni a műszaki köve­telményeknek. A korszerű vetőmag-feldolgozó gépek beállításával egyidőben — a terv szerint — a nyerstermény szárításának a leggazdaságosabb módját is igyekszik megkeresni a bácsalmási gazdaság. Várható, hogy a kőolajlepárlás egyik mel­• A közelmúltban vásárolt, NDK gyártmányú tisztítógépekkel jobb hatásfokkal dolgoznak a vetömagfizemben. léktermékét is kipróbálja. Ha be­válik, a vetőmag-előállítás energia, költségét tudja majd csökkenteni. A BNR rendszergazdának és az eljárást álkamazó, valamennyi napraforgó-termesztőnek egyaránt hasznára válik ez. Még verseny­képesebb olajosmaggal jelentkez. hetnek a piacon. —a —I 9 Fémzárolt vetőmagvak szállításra előkészítve, amelyeket tavaszig folyamatosan továbbit a felhasználó nagyüzemekbe a bácsalmási gazdaság. (Pásztor Zoltán felvételei) A lakossági szolgáltatásról tárgyalt a megyei NEB Tegnap Kecskeméten ülést tar­tott a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Gaál József előterjesztésében a bizottság tag­jai megtárgyalták Az anyagi ösz­tönzés eredményei és lehetősé­gei a megye fogyasztói szolgálta­tó ágazatában című témavizsgá­latáról készített összefoglaló je­lentést. A vizsgálat során a népi ellenőrök arra a kérdésre keres­tek választ, hogy a bérgazdálko­dás. miként ösztönzi a vállalato­kat, szövetkezeteket a lakossági igények kielégítésére. Köztudott tény, hiszen közvet­lenül tapasztalhattuk, hogy a szolgáltatások fejlődésének üteme a 70-es évekig lényegesen lassúbb volt a népgazdaság más ágaza­taihoz viszonyítva. A párt XI. kongresszusának határozata a me­gye közép- és hosszú távú terve a növekvő lakossági igények ma­gasabb színvonalú kielégítését, a szolgáltatási hálózat bővítését irányozta elő. A megye V. ötéves terve a la­kossági szolgáltatás 33 százalékos növekedését irányozta elő a szo­cialista szektor szolgáltató háló­zatának bővítésével. Ennek meg­valósítására, vagyis új létesít­ményekre, a meglevők bővítésére, korszerűsítésére több mint 200 millió forintot fordítottak. Ez je­lentősen elősegítette a szolgálta­tások gyorsabb ütemű fejlődését. A 14 vállalatnál, szövetkezet­nél tartott vizsgálat során kide­rült, hogy a szolgáltatásokat job­ban fejlesztették az erre a fel­adatra kijelölt üzemekben. A kecskeméti ÉPSZISZ például a szolgáltatás fejlesztése során ugyan csökkentette a felvevőhe­lyeket, de az összevont területe­ken jobb kiszolgálást ad. A Szé­chenyivárosban 5 millió forintos költséggel szolgáltatóházat épí­tett. Az épületkarbantartásra egy üzemet hozott létre. Az Árpád­városban most alakítanak ki új szolgáltatóegységet. Mérsékeltebb fejlesztést való­sítottak meg azok az üzemek, amelyek döntően nem szolgálta­tással foglalkoznak. A népi el­lenőrök azt tapasztalták, hogy a szolgáltatással kisebb arányban foglalkozó szövetkezetek arra tö­rekednek, hogy a nem eredmé­nyes tevékenységüket' más gaz­dálkodó szerveknek átadják. A szolgáltatást végző vállala­tok, szövetkezetek különböző bér­szabályozási formába tartoznak. A szolgáltatásra nem kijelölt üzemek az árbevételi, vagy a ■ ténylegesen ledolgozott munka­óra figyelembevételével részesül­nek kedvezményes bérfej lesztés- - ben. A szolgáltatásra kijelölt üze­mek részére rendeletek alapján központilag meghatározott mér­tékben tették, illetve teszik lehe­tővé az adómentes bérfejlesztést. A szolgáltató vállalatok, illet­ve szövetkezetek a bérfejlesztést a különböző bérezési formák ke­retén belül oldották meg. A fej­lettebb bérezési módszerek, ame­lyek a hatékonyságra és a minő­ségre ösztönöznek, még nem ter­jedtek el kellő mértékben. A bé­rezési formák között például nem érvényesül a differenciálás. A bér egy részének mozgóbérré ala­kításától idegenkednek, így a szolgáltatás " minőségét befolyá­soló ösztönzők kevésbé jutnak ér­vényre. A közös műhelyben dolgozók és a megrendelőkkel közvetlen kapcsolatban állók jövedelme között jelentős különbségek van­nak, azonos besorolás mellett aránytalanul magas jövedelmet biztosít a borravaló. Ezt a kü­lönbséget a gazdasági vezetők felismerték, és több helyen in­tézkedéseket tettek a jövedelem- különbségek kiegyenlítésére. A vizsgált vállalatok, szövetke­zetek bérszínvonala között is igen nagy a különbség. Nemcsak az üzemek között van bérszínvonal­eltérés, hanem szakmánként is ez tapasztalható. A KUNÉP Vál­lalatnál például az időbérben fog­lalkoztatott dolgozók 1979. évi át­lagbérszínvonala 49 400 forint volt, s ugyanezt a munkát az ÉP- SZISZ-nél teljesítménybérben végző dolgozóknak a tavalyi át- - lagbérszínvonala nem haladta meg a 44 ezer forintot. Az üze­men belüli differenciálásra jel­lemző a jánoshalmi Bácska Szö­vetkezet példája, ahol tavaly a szövetkezet átlagbérszínvonala 35 ezer 844 forint volt, az ipari ága­zatban 43 500 forint, a rádió-, te- leviziószerelő műhelyben 26 750 forint. Mint arra a népi ellenőrzési bizottság felhívta a vizsgált szer­vek figyelmét, a jövőben gondos­kodni kell egyebek között az ösz­tönző bérezési rendszerek és a helyes bérarányok kiaiakitására. A személyi szolgáltatásoknál a jelenlegi gyakorlattól eltérően az anyagmentes árbevétel utáni ösz­tönző bérezést kell alkalmazni. Az összefoglaló jelentést és az ajánlásokat a megyei NEB elfo­gadta. Az ülés további részében a bi­zottság' tagjai megtárgyalták és elfogadták a megyei NEB jövől évi ellenőrzési tervjavaslatát. T. L. i

Next

/
Thumbnails
Contents