Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. november 20.

TUDOMÁNY TECHNIKA

Növények hőemelkedése

Sok emberi betegség egyik korai tiinetjelensége az egészséges szervezetre jellemző állandó test- hőmérséklet szokatlan megemelkedése, a láz. Ugyanez háziállatainknál, sőt a vadonélő emlősöknél, madaraknál is jól ismert kórtünet. Annál különösebb az a legújabb megállapítás, hogy a növények is lázasak lehetnek.

Amerikai kutatók cukorrépánál és gyapotnál észlelték, ha a növény gyökerei megbetegednek, és emiatt a gyökéren át történő vízfelvétel korlátozottá válik, akkor növekszik a levelek hőmérséklete. A délben mért hőmérséklet

3—4 fokkal haladja meg az egészséges növényre jellemző értéket. Az akut vízhiányban szenvedő növényeknél már korábban is mértek hőemelkedést, eddig azonban nem tudtuk, hogy a gyökerek egy részének megbetegedése

is hasonló következményekkel jár.

Ez a felismerés újabb eszköz a növényvédő szakember kezében a növényi betegségek korai felismeréséhez, A levelek hőmérsékletének mérése azonban nagyon munkaigényes eljárás, ' ami termesztett növényeinknél nagyüzemi' méretekben aligha lenne alkalmazható. Megszületett azonban a korszerű megoldás is: infravörös légi felvételek segítségével jól megállapítható, hogy a nagyüzemi tábla mely részén, milyen mértékben szenved a növény gyökérbetegség miatt vízhiányban (azaz hol és milyen mértékben lázasak a növények). Ez hatékony módszer lehet az időben foganatosítható és térbe- lileg is jól körülhatárolható szakszerű növényvédelmi intézkedések alátámasztására.

Olcsóbb napelemek

A fotoelefctronrlos úton — napelemek segítségével — termelt villamos energia fajlagos költsége ma még magas, jóllehet a beruházási költségek hosszú távon amortizálódnak, hiszen a napelemek gyakorlatilag örök életűek. A kutatók két fő irányiban igyekszenek csökkenteni a fajlagos energiaköltséget.

Ígéretes lehetőségnek mutatkozik a kadmiumszulfid-rézszul- fid vékonyréteg poHkristályos napelemszerkezete. Maximális hatásfoka elméletileg 16 százalék lenne. Olcsó technológiával is előállítható, de az elemek élettartama még nem megfelelő. Egy másik megoldás lehet a galliumarze- nid egykristályos napelem. Bár ennél az alapanyag előállítási költsége még a szilíciumnál is nagyobb, de az elméletileg elérhető maximális hatásfok kb. 26 százalékos. Mivel az ilyen napelem a szilíciumnál magasabb hőmérsékleten képes működni, tükörrend- szerrel többszörösen koncentrált napsugárral is megvilágítható, s így már gazdaságosabban szolgáltathat áramot az egykristályos szilíciumnál.

A kristálygyártó cégek komoly erőfeszítéseket tesznek az ún. szalagkristályos szilícium gyártási technológiájának kidolgozására is, ami legalább felére csökkentené a hagyományos szilíciumnapelemek árát. Szovjet kutatók különleges lézersugaras technológia bevezetésével igyekeznek növelni a szilícium-napelemek hatásfokát, és csökkenteni azok előállítási költségeit.

Képünkön a Dors nevű naptelepet láthatjuk, nyugatnémet szakemberek produktumát, amely híradástechnikai mesterséges holdak áramellátásának biztosítására készül. A két, egyenként 2.8 méter széles és 22 méter hosszú kiteríthető szárnyrészbe összesen negyvenhatezer napelemet ültetnek be. amelyeknek kezdetben 9 kW az óssz- l.eljesítményük.x de még a tervezett élettartam vége felé — hét év után — sem csökken 6 kW alá.

A hengeKszék megalkotója

A kenyérgabona őrlésé az egyik legősibb emberi tevékenység. De ipari méretekhez csak! a múlt. század derekán, a múlt század második felében érkezett el, amikor az őrléstechnológia I gépesítettsége elérte a gyáripari jelleget. A malomipar vezérgépeinek a fejlesztése a magyár gyárak, magyar feltalálók nevéhez fűződik.

E területen is kiemelkedik a schwinfurti születésű, de magyarrá lett Mechwart András. Műegyetemi tanulmányait Augsburg- ban végezte, majd Németországban dolgozott. 1859-ben jött Magyarországra, és Ganz Ábrahám az akkor negyven munkást foglalkoztató gyárában alkalmazta.

Ganz nem választhatott volna szerencsésebben. Mechwart, a bajor születésű mérnök, nemcsak kitűnő üzemmérnök, hanem öt- . letes tervező és egyben zseniális szervező is volt. Fáradhatatlan kutatásaival sikerült feltalálnia egy új, az eddigieket tökéletességében messze túlhaladó lisztőrlő szerkezetet, a Mechwart-féle kéregön tésű hengerszéket. Ez a találmány a malomipar gyökeres átalakulását eredményezte nemcsak Magyarországon, hanem mind az öt világrészben. Az 1874-ben megépített kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszéke a tisztított és koptatott búzát nyolcszor-kilencszer egymás után következő töréssel fokozatosan kisebb darabokra aprította, majd a darát és dercéket riagyság és fajsúly szerint osztályozta, végül a szíridarákat fehér, korpamentes lisztté őrölte.

Mechwart alkotói tevékenységét még egy jelentős találmánya örökíti meg, az 1896-ban bemutatott motoros sz.ántógápe. talajmarója. a mai traktorok egyik

t Mechwart András (1834—1901).

őse. amely forgómozgást végző maróvasakkal működött.

Ganz 1867-ben bekövetkezett halála után a gyár élére Mechwart állt. Felismerte a múlt század második felében rohamosan fejlődő elektrotechnika óriási ipari jelentőségét, és ez indította arra. hogy 1878-ban a Ganz Gyárban megalakította a villamos osztályt. Innen indult el diadalútjá- ra az egyik legnagyobb magyar elektromos találmány, a transzformátor.

A magyarrá v^lt Mechwart András a hazai malomipar megteremtője, s utódai — méltón nagy elődjükhöz — a kor színvonalának megfelelően fejlesztették a magyar malomipart, amely jelentős exportjövedelmet hoz Magyarországnak.

P. J.

NEMZEDÉKVÁLTÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN

Nemcsak Dániában

Megkedvelt és új termékek

A Kecskemét-szlkrai Állami Gazdaság élelmiszeripari főágazatának főmérnökétől, Balogh Sándortól érdeklődtünk, milyen italokat készítenek a gyorsan közeledő év végi ünnepekre.

— A nyárlőrinci juicepa- lackozó üzemünk és a borászatunk éves terveit várhatóan 5 százalékkal túlteljesítjük, s így az év végi igényeket ki tudjuk elégíteni.

Egyre növekvő a kereslet a

görög—magyar kooperációban készülő Olympos gyümölcslevek iránt. Két évé kezdtük e termék készítését. Tavaly 12 millió, az idén pedig már 15 millió műanyag, illetve üvegpalackkal küldtünk az üzletekbe. Még az idén megkezdjük a narancssűrítmény — SQUASH — gyártását, melyet a kereskedelem eddig dán importból szerzett be. Várhatóan az év végéig félmillió palackkal adunk át belőle.

• Az élelmiszeripari főágazat jól felszerelt laboratóriumában dr. Miklós Györgyné vegyész irányításával tizen foglalkoznak a gyártásközi ellenőrzéssel és az új termékek vizsgálatával. Felvételünkön: Kéri Károlyné laboráns, a narancssűrítmériy minőségét ellenőrzi.

9 Óránként 3 ezer palack pezsgő kerül a töltőgépről a kartondobozokba. (Opauszky László felvételei)

A jövő év elején megkezdjük a földieper-sűrítmények gyártását, miután erre is kereslet mutatkozik. Gondos kísérletek alapján kidolgoztunk egy új italt, a paradicsompaprika-koktélt. Ennek a magában is fogyasztható, de más koktélok alapanyagául szolgáló italnak a készítését, szintén a jövő év elején kezdjük.

Borászati üzemünk legfőbb terméke az ÁMOR-család. Ez 4-féle pezsgőből és 3-féle vermutból áll. Az év végéig 1,2 millió üveg pezsgő kerül ki a palackozóból, s ebből 400 ezret a Szovjetunióba már el is szállítottunk. Vermutból 5 millió palackot töltünk meg, de csak kisebbik része marad itthon. A napokban indítjuk útnak az NDK-ba a 4,1 millió palackos rriegrendelés utolsó Szállítmányát.

Borászatunk választékát is bővítjük: a jövő év elején az ÁMOR- család új taggal, a Bitter nevű keserű vermuttal gyarapodik.

O. L.

Nemrég szűkszavú jelentés számolt be arról, hogy hazánkban az idén számos mezőgazdasági üzem hektáronként több mint hat tonna búzát termelt, sőt akad közöttük néhány, amely héttonnás — hétezer kilogrammos! — eredményt ért el. Hozzá kell tennünk: ezek az eredmények nem kísérleti parcellákon születtek, hanem több száz hektáros, esetenként ezer hektáron felüli nagytáblákon, állami gazdasági, termelőszövetkezeti átlagban, mint Bolyban, vagy Tisza- földváron, de hozhatnánk példákat Csongrádból, Győr—Sopronból éppúgy, mint Fejérből és Bács- Kiskunból. Olyan tájairól az országnak, ahol nem is rég — tíz, tizenöt évvel ezelőtt — a mostani hozamok fele is szép sikernek számított: talán elegendő utalnunk az 1966—70. közötti öt esztendő országos átlagtermésére, amely alig valamivel haladta meg a huszonnégy mázsát. Igen, az intenzív'faj- ták, a nagy adagú műtrágya, a gépesítés viszonylag magas szintje — mondják azok, akik számára ismerős a téma. mintegy magyarázatként a titok nyitjára. És ez a sum- mázat valóban a lényeget hangsúlyozza, természetesnek véve azt az össztársadalmi erőfeszítést, a tudomány, az ipar maximális segítségét a mezőgazdaságnak, amelynek révén ennyire jutottunk. Mégis, úgy gondolom, többről van itt szó.

Dániában jártamban, annak idején, elidőzve az ottani falusi portákon, szót váltva a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó gazdálkodókkal, leginkább a szemléletük korszerűsége hatott rám. A fogékonyság minden iránt, ami új fejlemény a termelésben, a nyitottság annak befogadására, megvalósítására, törekvés az eszközök koncentrálására egy-egy új módszer alkalmazásánál. Az akkori mienkénél jóval fejlettebb kulturáltsággal találkoztam, aminek csak egyik tükröződése volt a búzából elért, akkor négy tonna körüli, országos termésátlaguk. A hatvanas évek elején jártunk, nálunk idehaza akkoriban kezdett terjedni a szélesebb körű mező- gazdasági szakmunkásképzés.

Ha néhol gonddal-bajjal is, de benépesült az új intézményhálózat. önmagában ez a körülmény azonban nem oszlatta el a mező- gazdasági üzemek vezetőinek fé-. léiméit. Hányszor hallottam mondogatni: „nem lesz majd, aki átveszi tőlünk a stafétabotot, ha mi nyugdíjba megyünk ...”

Az újat teremtés lendületében nagyon gyorsan múlik az idő: mire körülnéztünk, elkövetkezett falun a .nemzedékváltás ideje. Ma pedig elmondhatjuk, hogy a hatvanas évek végének ifjú szakmunkásai mára a derékhadhoz tartoznak, s kapcsolatuk a földhöz, a gazdálkodás régebbi hagyományai, hoz merőben más, múlt apáiké volt. Kevesebb benne *az érzelmi momentum, sokkal több az ésszerűség.

S ami különösgn figyelemre méltó: megváltoztak a gazdálkodás méretei. Mondhatná erre valaki: ez aztán a nagy felfedezés, hiszen ezért tüntettük el a mesgye- karókat. Igenám, csakhogy jó időnek kellett eltelnie ahhoz is. hogy a tudatban is bekövetkezzék a méreteknek ez a Változása.

Meg kellett tanulni nagyobb méretekben gondolkodni. Nem volt ez egyszerű. Kiváltképp nem a tényleges érdekek helyes felismerése vonalán. Emlékszem: hosszú éveken át lehetetlennek tűnt megvalósítani az irányító testületeknek azt a törekvését, hogy október végéig földbe kell kerülniük az őszi gabonaféléknek, be kell fejezni a vetést. Akkor vált csak lehetségessé, amikor a határidő betartását központi alapból jutalmazták szép összegekkel. Egykét év után azonban ez elmaradt, s azóta sem jött elő.' Mégis, friss vetés várja a téli hótakarót mindenütt, reméljük, így lesz az idén is.

A nagyobb tugás, a korszerű szemlélet, s tegyük hozzá, a korszerű eszközök birtokában, a mostani gazdálkodók nem érzik többé kiszolgáltatottnak magukat, mint elődeik. Holott milyen közelről csengenek még Erdei Ferenc szavai, azok is, amelyeket a Futó- homokiban leírt: „... örökkévaló világnak tetszik ez a parasztvilág, eleve elrendeltnek és megváltoztathatatlannak a világegyetemben. A termőföld kiismerhetetlen és szenvtelen szeszéllyel tartja tenyerén az embert. Terem, vagy nem terem az elvetett mag. abban a föld, az eső, és a napsütés a döntő, sem az ember, sem az elültetett mag nem vehet erőt rajta ...”

Legutóbb, az országgyűlés őszi ülésszakán hangzott el, hogy gabonatermelésben hazánk világviszonylatban az elsők közé került. Annyi bizonyos: nem kell már Dániába mennünk, hogy a korszerűséget búzatermelésben és gondolkodásban megcsodáljuk. Itt van előttünk.

K. I.

Hajrá, üveges!

• Hogy ne hiába fűtsünk!

Faragó Gergely üvegvágójával a melegért dolgozik. (Straszer András felvétele)

Amikor még puttonyos üvegesek jártak házról házra, maguk se tudták, hogy ők szolgáltatnak. Ma viszont szolgáltatókról illik beszélni, az iparos szakiparossá lett, de ha egy kéményt be kell szegni bádoggal, egy vaskosabb ajtónak kitörött az üvegje, szabnánk, vagy szabatnánk hozzá (bele) újat mindjárt, ha lenne kivel és mivel.

A házalók, sajna, elmentek öt ökre.

Helyettük?

Üvegesnek egy se...

— 1968-ban 1200 ipari tanuló közt az egyetlen üveges én vol. tam.

Pámer Tibortól tudom ezt, aki Kecskeméten tizenkét éve megmaradt a szakmájában. Az ÉPSZÍSZ üvegező részlegénél dolgozik.

— S ma? .

— Az 1980—81-es évre egyetlen nyolcadikos se jelentkezett üve-" gezőnek — így a megkérdezett Korbély Istvánná satisztikus, a kecskeméti 607-es szakmunkás- képzőben.

Az tehát, hogy ügyfél és szakiparos a szakmák eme „súlycsoportjában" szerencsésen találkozhasson egymással, érthetően igen 1 nagy szívósságot kíván ma mindkét féltől.

Az első menetet papíron . kell . megvívni. Üzenet írásban egy levelezőlapon (nem postai!) az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet üveges részlege címére (6000., Kecskemét. Nagykőrösi utca 14.), amennyiben önnek biztosítása van. A mintegy 50 rovatos levlapon „A betört üveg nagyságát az ábra szerint szíveskedjék mérni!” — felirat eligazít az első lépést illetően.

A második lépés: várni, várni. Am a boldog találkozás helyhez, ajlószámhoz, perchez és napszakhoz kötött, reggel 8 és 16 óra

között. Munkaidőben. Ahhoz tehát, hogy a szél ne fütyüljön be a csukva is nyitott ablakon, X. úr. vagy Y. asszony a legjobban teszi, ha beteg, vagy szabadságot vesz ki. hogy csengetésre ajtót tudjon nyitni az üvegesnek.

A sors „rendelése”

A döntő végül a körzet helye, ahol a kárvallott él. A hét öt munkanapján ugyanis az ÉP- SZISZ üvegezői — naponként váltakozva — öt körzetet. látnak el Kecskeméten. Akit a sor (vagy az élet) a Muszájba, a Budai út. netán a Bethlen körút mellé „rendelt” lakni, azoknál az ablaktörést jobb a hét elejére időzíteni., mert az ő napjuk a péntek. Ha jókor szólnak, remélhetik, hogy meglesz a munka, de ha nem ... akkor csakis a következő pénteken.

Nemsoká rájövünk: a bosszúság oka több, mint a bürokrácia.

Herodek Jánosné, a Klapka úti ca 8. szám alóli házból jött el érdeklődni a Nagykőrösi utcai részleghez:

—r Szeptember végén kitört az erkélyablakom. 50x60 centiméteres. Mi lesz vele?

— Asszonyom, mi kint voltunk, háromszor is. Nem találtuk odahaza' — érvel Bakos Istvánná vezető.

— Igen. mert szüretben voltam — így a károsult. — Háromszor, három szerdán.

— Szerda, az a körzetnapunk a

Klapka utcában..Nem tudta?

— Most, szerdán otthon legyek?

— Elavult a bejelentése, asz- szonyom. Jelentse újra. Mi van ma? Hétfő? Megpróbáljuk ... Legyen otthon szerdán.

Az első negyedévben 348, a másodikban 402, a harmadikban 572. s októbertől idáig 317 olyan üvegpótlást végeztek el az ÉPSZISZ üvegesei, melynek a költségét az Állami Biztosító térítette meg. A múlt havi számlák végösszege: 32 ezer 105 forint.

Máról holnapra is

Míg a szövetkezet Szegedi úti műhelyében hat új, most érkezett kettős ablakot állítanak a fal mellé. ezzel átellenben három nagy ablakot kerülgetnek régóta. A por vastagon befogta valameny- nyit. Még júliusban elkészültek .veié, úgy látszik, hiába!

Itt egy másik, kész munka is: Ivctnyosi-Szabó Antal két lakásablaka az Árpád körút 17. szám alól. November 10-én hozta be a kereteket.- Tizenegyedikén már száradt rajta a gitt.

— Ez gyors munka volt — jegyzem meg Nusser Elemér elnöknek.

— Az. Főleg, mert a* megrendelő elhozta hozzánk az ablakát, a műhelybe. Itt gyorsabban megy a dolog. Bárcsak ilyen gyorsak lehetnénk mindenütt.

Az üveggel célhoz-érni sokszor nehéz. Az ÉPSZISZ nyolc lívege- .zője. a kevés számú magánkisiparossal együtt, képtelen versenyt futni háztól házig. Egy nap 25 címre mennek ki. Van úgy, hogy tíz megrendelőből csupán ötöt találnak otthon. Az öt üresjárat elkeserítő, bosszantó! Mit tehet a szolgáltató? Irattömböt vesz elő. hárompéldányos értesítőt tölt ki. hogy ott járt ekkor és ekkor. Újabb napot jelöl meg, és indul a következő címre.

Tör-zúz és társai

Az ÉPSZISZ széchenyivárosi üvegező- és képkeretező részlegénél a kirakatban hagyott tábla: „Külső munkán vagyunk!”, tulajdonképp menekvés, elbújás, is akaratlanul, mert annyi a bezúzott lépcsőházi ajtó a lakótelepen. Az egyiken, a 6-os számú zöld tízemeletesén, anélkül belépek, hogy magát az ajtót kinyitnám.

ömlik a hideg, a nyakamon érzem.

Kiss Sándorné, házfelügyelő:

— Nálunk mindegyik zöld tízemeletes háznak betörték a lépcsőházi ajtóüvegét — mutat a házak irányába. — Pár hete még hiányzott a gitt; nem volt befogó- léc. Most már van. Várjuk az üvegest, hogy megcsinálja.

Tör-zúz és társai, úgy látszik, nem nyugodhattak az idén sem a Széchenyivárosban. A ■ védőrács' nélküli, védtelen üvegajtók így eshettek sorjában áldozatul a vandalizmusnak. tgy ütötfék ki az ifjúsági garzonház bemutató-kirakatának az üvegét, is.

Kesergéssel. tudom, ^nem megyünk semmire. Az üvegező szakma, amely szülőnél, gyermeknél, s valamelyest a társadalom tudatában is, a zimankóval — a hóval. a'széllel — válik a lakhatást meghatározó tényezővé, egészpn tavaszig, „utolsó pór előre fuss!”- rangsorolással. ettől még nem virul fel. Kókai István ÁB-megbí/- zolt szerint azonban:

— Nyáron is észre kellene venni, ha hiányos az ablak, az ajtón nincs üveg. Meggyőződésem, hogy ezt az idén sok házfelügyelő' — es lakó is — elmulasztotta.

Kohl Antal