Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-18 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A FAO főigazgatója Magyarországon Dr. Eduard Szauma, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO főigazgatója a magyal kormány meghívására hazánkba érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. A főigazgató látogatásának célja Magyarország és a FAO közötti mezőgazdasági együttműködés elmélyítése és továbbfejlesztése. Or. Eduard Szarnuát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tiszteletbeli doktorává választotta. Az ez alkalomból rendezett ünnepi tanácsülésen dr.' Cselőtei László akadémikus, az egyetem rektora köszöntötte a nemzetközileg ismert mezőgazdasági szakembert, rpajd ár.' Lőrincz József egyetemi tanár, a mezőgazdaság-tudományi kar dékánja méltatta munkásságát. A FAO főigazgatója ezt követően átvette az oklevelet. Az ünnepi aktus után a jelenlevők meghallgatták Eduard Szauma székfoglaló beszédét. A KSH MÉG YÉIIGA ZGTÓ SÁG A JELENTI VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS A IVITESZ-BEN Hasznosítsuk gyorsabban a tudomány eredményeit Tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tartotta tisztűjjitő küldöttértekezletét a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei szervezete. A tanácskozáson részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Jéki László, a MTESZ főtitkárhelyettese, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Princz László, az SZMT titkára és többen a megye és a város közéleti személyiségei közül. Az értekezletet Szendrey Sándor, a megyei szervezet alelnöke nyitotta meg, majd dr. Filius István, a MTESZ megyei szervezetének elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az írásban kiküldött beszámolóhoz. — Hat évvel ezelőtt legutóbbi küldöttértekezletünkön még 17 tudományos egyesület működött Bács-Kiskun megyében — mondotta beszámolója elején dr. Filius István. — Azóta hat új tudományos egyesület alakult. 1974-ben 4280 tagja volt egyesületeinknek, most 6845. A megye tudományos életének fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a Tudomány és Technika Házának létrehozása. Munkánkat alapvetően meghatározta az MSZMP Központi Bizottságának 1977 márciusi, a MTESZ munkájának további fejlesztésére hozott határozata. Cselekvési programjainkban arra törekedtünk,, hogy az országos és megyei célkitűzéseket összehangoljuk. Elnökségünk állandó feladatának tekintette a megyében a technikai és gazdasági haladás előmozdítását az egyesületekben folyó tudományos' tevékenységen keresztül. A MTESZ megyei szervezete minden esztendőben megrendezte a műszaki hónapot* amelyek Bács-Kiskun iparának mezőgazdaságának gazdaságpolitikai céljait szolgálták. Ezek során foglalkoztunk az anyag- és energiatakarékossággal, a gazdaságossággal, a hatékonysággal, az automatizálássál, a minőséggel, stb. Jó a kapcsolatunk a párt- és tanácsi szervekkel; s nem egy társadalmi és tömegszervezettel együttműködési szerződésünk van. Ez lehetővé teszi a MTESZ részére, hogy a gazdasági és tudománypolitikai célkitűzésekről, a társadalom különböző. rétegeiben folyó vitákba bekapcsolódjunk, részt vegyünk az előkészítésben, a tervek kialakításában, valamint végrehajtásában. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a tagegyesületek gyarapodása, és létszámuk bővülése egy• Dr. Filius István beszámolóját tartja. ben a szakmai és közéleti érdeklődés növekedését is jelzi a társadalom különböző rétegeiben. Ez azt a követelményt támasztja a MTESZ-szel szemben, hogy az eddiginél tartalmasabbá, érdekesebbé kell tenni az egyesületi életet. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a tagság egyre nagyobb részét kitevő ifjúság szakmai igényeinek kielégítésére. Dr. Filius István szóbeli kiegészítője után Bánó Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke telt jelentést a küldöttértekezletnek, majd a beszámolók feletti vita következett. Ennek keretében fel-- szólalt dr. Jéki László főtitkárhelyettes. Elmondta, hogy a MTESZ országos elnöksége nagyra értékeli a Bács-Kiskun megyei szervezet eddigi tevékenységét és elért eredményeit. Nagy figyelemmel hallgatták a tudományos egyesületek küldöttei Erdélyi Ignácnak, a megyei pártbizottság titkárának hozzászólását. — Rangos tanácskozás a műszaki és agrárértelmiség mai küldöttértekezlete — mondotta többek között. — Napjainkban, amikor a gazdasági kérdések mindenütt előtérbe kerülnek, mindenki tudásának legteljesebb kibontakoztatására van szükség. Ebben nagy szerep vár a MTESZ tudományos tagegyesületeire. A VI. ötéves tervben mérsékelt. gazdasági növekedést irányozunk elő. Ez azonban nem lesz köny- nyű, s nagy tudatosságot igényel a munkában. Javítani kell a gazdálkodás hatékonyságát, minőségét. Ez nemcsak az ipari és a mezőgazdasági üzemek vezetőinek gondja, hanem minden kollektíváé, köztük a műszaki és agrár- értelmiségé. A MTESZ-szel, illetve tudományos tagegyesületeivel szemben az a követelmény, hogy a tudomány eredményei gyorsabban hasznosuljanak a társadalom javára. Végül Erdélyi Ignác arra hívta fel a megyei pártbizottság nevében a tudományos egyesületek tagságát, hogy munkálkodjanak a VI. ötéves .terv előkészítésén és végrehajtásán. A vita lezárása után kitüntetések átadására került sor. Dr. Filius István átnyújtotta dr. Szenti Jánosnak, a MTESZ bajai intézőbizottsága elnökének. Suba Sándornak, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei titkárának és Hegedűs Balázsnak, a Közlekedéstudományi Egyesület megyei titkárának a MTESZ megyei emlékérmet. Ezután a küldöttértekezlet megválasztotta az új vezetőséget. A MTESZ megyei szervezetének elnöke Ismét dr. FLlius István lett. Titkárává Vágó’ Ivánt, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét választották. Társelnökök: dr. Bauer Ferenc nyugdíjas tudományos kutató, Szabó* Lajos nyugdíjas főmérnök. Alelnökök: dr. Kapitány Sándor, a GAMF főigazgatója, Szendrey Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója. N. O. * NYUGODT, BIZAKODÓ LÉGKÖR A TALÁLKOZÓN A helsinki záróokmány teljesítésének általános vitája Madridban Pirityi Sándor,, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Ot napon keresztül 1000 újságíró figyelte Madridban 500 diplomata munkáját annak a találkozónak első munkahetében, amelyen a helsinki záróokmány aláírói vésznek részt. Hétfőn második hetébe lép az érdemi találkozó, de a 35 állam képviselői lényegében már tizenegyedik hété üléseznek és még legalább ennyi van hátra — a, karácsonyi—újévi szünet leszámításával — a tervezett március 5-i zárásig. A spanyol főváros impozáns kongresszusi palotájában, ahol eddig a világsajtó fül- és szemtanúja volt a 35 küldöttségvezető által tett politikai nyilatkozatoknak, hétfőtől a folyosókra szorulnak a képviselői: zárt ajtók mögött kezdődik a helsinki ajánlások „elmélyült” vizsgálata az általános politikai vita keretében. Nyugati tudósítók, akik az elmúlt héten szívesen dramatizálták az itteni helyzetet, „halálból visszahozott tanácskozásról” beszéltek. Az eddigi találkozó valóban az előkészítő megbeszélések kudarcát áthidalva, jóváhagyott napirend nélkül látott munkához. Miközben a nyílt plenáris ülése# ken kisorsolt sorrendben ' hangzottak a beszédek, az időzavartól és presztízsoktól megszabadulva megszületett a napirend, s most már világos, miről mennyi ideig lehet vitatkozni, anélkül, ‘ hogy akár a hátra-, akár az előretekintés hátrányt szenvedne. A hét végén határozottan nyugodt, bizakodó légkört mutatott a találkozó, bár a nyugati diplomaták némelyike polémikus hangnemével próbára tette a többiek türelmét és mértéktartását. A szocialista diplomaták — és ez különösen vonatkozik azokra az ülésekre, amikor ők elnököltek — céltudatos higgadtságukkal, józan érveléseikkel nagyban hozzájárultak a találkozó „megmentéséhez”. Albánia kivételével minden európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada van kép(Folytatás a 2. oldalon.) Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi élete 1980 I—ül. negyedévében Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi élete az V. ötéves terv utolsó esztendejében is a tervezett irányban fejlődött. Ezt igazolják az 1980. első háromnegyed évében elért eredmények is. Beruházások A szocialista szervezetek 1980 I—III. negyedévében 3,6 milliárd forintot használtak fel beruházásokra, 0,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ez tendenciájában megfelelt az 1980. évi népgazdasági terv előírásainak. Kedvező, hogy az építés aránya 4,2 százalékkal csökkent, a gépberuházásoké pedig 2,8 százalékkal emelkedett, 1979. I—III. negyedévéhez képest. A 103 fontosabb — 25 millió forint feletti — beruházás teljes költségelőirányzata 13,7 milliárd forint. Eddig ennek 62 százalékát teljesítették. Nyolcvannyolc megfigyelt 'beruházásból tizenhatnál lépték túl a tervezett határidőt. Ebből 13 vállalati, 2 célcsopor- • tos és egy egyéb állami beruházás volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a fejlesztési kiadások 19 százalékát építésre, 66 százalékát gépek beszerzésére, a többit a meliorációra, az ültetvénytelepítésre stb.-re költötték, azaz tovább csökkentették az építkezések arányát. A korlátozottan rendelkezésre álló pénzeszközök miatt egyébként 1980. I—III. negyedévében 14 százalékkal csökkent a gépberuházások pénzügyi teljesítése az előző év azonos időszakához képest. A befejezett tanácsi beruházások értéke 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a kommunális ráfordítások 9,3 százalékkal emelkedtek. Az összes üzembe helyezés több, mint két és félszeresére nőtt, ezen belül a kommunális ágazatban 11- szeresére emelkedett. Ipar, építőipar Bács-Kiskun megye szocialista iparának termelési volumene 2,9 százalékkal nőtt az előző éy azonos időszakához mérten. A szocialista iparon belül a minisztériumi ipar 3,5 százalékkal fokozta termelését, ugyanakkor a szövetkezeti Iparban 2,7 százalékos termeléscsökkenés következett be. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma az országosnál mérsékeltebb ütemben, mintegy ezerkétszáz fővel csökkent. A fizikai állományba tartozók létszámcsökkenése némileg meghaladta a nem fizikaiakét. A csökkenő létszám ellenére növekvő termelést a termelékenység emelkedése tette lehetővé. 1980. első kilenc hónapjában a megyei székhelyű ipari vállalatok és szövetkezetek értékesítése folyó áron megközelítette a 13,7 milliárd forintot, ami — összehasonlítható áron — 3,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az erőteljesen exportorientált szabályozás hatása mutatkozik meg abban, hogy ezen belül a belkereskedelemnek történő értékesítés csak 2,4 százalékkal, a külkereskedelmi célú értékesítés viszont 9,6 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi tevékenységben a rubel viszonylatú értékesítés 6.4 százalékkal, a nem rubel viszonylatú értékesítés 28 százalékkal növekedett. A megye szocialista kivitelezd építőiparában 1980. I—III. negyedévében a saját építési-szerelési munkák értéke csökkent, 2,1 milliárd forint volt. összehasonlítható árakon a csökkenés az egy évvel korábbihoz képest 5,7 százalék volt. (Országosan az építőipari termelés volumene 3,5 százalékkal volt kevesebb, mint 1979. év hasonló időszakában.) Az építőipari szervezetek 1980. évre 3 milliárd forint építőipari termelést terveztek, az előző évinél mintegy 31 millió forinttal kevesebbet. A III. negyedév végéig az éves előirányzatnak 96,5 százalékát kötötték le szerződéssel. Az év folyamán 408 millió forint értékű építési igényt utasítottak el, kevesebbet, mint egy évvel korábban. A termelés visz- szaesésében jelentős szerepet játszott, hogy‘a szocialista kivitelező építőipaiban az év első három- negyedévében csak 174 ezer forint saját építési-szerelési munka jutott egy foglalkoztatottra. Ugyanakkor a foglalkoztatottak száma 476 fővel, majdnem 4 százalékkal volt kevesebb. A csökkenés üteme az év első feléhez képest a III. negyedévben kissé lassult. A beruházási erőforrások korlátozott voltának eredménye, hogy harminckettővel kevesebb az egyenként 100 ezer forint feletti kivitelezés alatt álló építmények száma, mint egy évvel korábban. Továbbá az, hogy a 405 építményre vonatkozóan 2,7 százalékkal, — 7,6 millió forintra — csökkent az átlagos generálköltségvetési ösz- szeg is az 1979. I—III. negyedévihez képest. A csökkenés csak a minisztériumi építőiparra volt jellemző, amelynek súlya azonban meghatározó a szocialista szektorban. Szeptember végéig a megye építőipari vállalatai és szövetkezetei 1346 új lakás kivitelezését kezdték el, háromnegyedét az egy évvel korábbinak. Viszont 1592 lakást adtak át. Ily módon minden 100 újonnan megkezdett lakásra 118 befejezett jutott, az előző évi hetvennyolccal szemben. Mezőgazdaság Három éve tartó munka befejező szakaszához jutott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, amikor megtárgyalta és elfogadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Három esztendeje kezdődött ugyanis az a tervezőmunka, amelynek eredményeként — s egyben a széles körű társadalmi vita után — a társadalmi haladásunk gazdasági alapjait erősítő, a középtávú népgazdasági terv irányelveinek javaslata a vezető párttestület elé kerülhetett, s a most már jóváhagyott irányelvek alapján megtörténhet a véglegesítés, a törvénytervezetnek az országgyűlés elé terjesztése. A Központi Bizottság november 13-i üléséről kiadott közlemény a tervezés új gyakorlatát tárta a nyilvánosság elé, hiszen a korábbi középtávú programokhoz gépest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részadatot foglalnak magukba. Sokkal inkább az irányokra, mintsem a konkrét számokra alapozódik az 19S1. és 1985. közötti esztendők társadalmi, gazdasági teendőinek láncolata, azaz szembetűnő a programkeret jellege, s ezzel az is, hogy a megelőző népgazdasági terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtás közbeni igazodásra, a helyi sajátosságok érvényesítésére, a rugalmasság kamatoztatására. Az irányelvek ismeretében úgy fogalmazhatjuk meg öt esztendőre szóló feladataink lényegét, hogy a növekedés mérsékeltebb ütemét összekötjük a gyorsabb — sok területen: a fölgyorsítandó — gazdaságszerkezeti változásokkal. Ez utóbbi a munka minőségét állítja a fő helyre, s ennek következtében az egyes ágazatok, iparterületek differenciált fejlesztésére — a magasabb műszaki, használati értékű, azaz versenyképes termékek előállítására — jut a hangsúly. Célokat, irányokat jelölt meg a vezető párttestület ülése — akár azt is mondhatjuk, az aktuális társadalompolitikai, gazdaságpolitikai feladatok összegezését adta —, ugyanakkor a teendők részleteit, a hogyant az első vonalra, azaz az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szerveire, szervezetéire bízza. Nem adja meg azt a kényelmet, hogy a gyorsan változó gazdasági, gazdálkodási környezetet, feltételeket illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei számára, önállóságot feltételez, s ezzel: nagy felelősséget. Ötvözi a tudatos törekvést a korszerű tervezésre, a rugalmas végrehajtásra, ugyanakkor — hiba lenne elhallgatni — tükre a világgazdasági hatásokban rejlő bizonytalanságoknak, ki nem számítható tényezőknek is. Ez utóbbiak objektiv elemek; tudomásul kell azokat venni. Ilyen, tőlünk független tényező a nyersanyagok, az energia- hordozók szűkössége és drágasága, s ennek is része van abban, hogy az irányelvek szerint a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervidőszakban alatta marad a megtermelt új érték egészének, mert' így mérsékelhetjük külföldi tartozásainkat, javíthatjuk a népgazdaság egyensúlyát. Meghatározó , jelentőségű szempontjait említettük a tervezésnek az előző mondattal. Ennek ismeretében már érthető: az irányelvek szükségesnek, sőt elengedhetetlennek tartják, hogy fokozódjék a gazdaság — annak egésze, s valamennyi alkotóeleme — reagálóképessége és -készsége. Itt ugyanis tetemes adósságok halmozódtak fel, mert bár megtesszük végül, amit kell. amit a külgazdasági hatások követelnek, de jelentős késedelemmel, s ezért — a megnyerhető előnyökhöz képest — tekintélyes veszteségekkel. Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyelmeztetnek rá. hogy a terv nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi program is! Föltételezi és megköveteli a legszélesebb körű részvételt, együttműködést, a helyi döntések előkészítésében. és meghozatalában éppúgy. mint a végrehajtásban. Ez azért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó legfőbb összefoglaló mutató — a nemzeti jövedelem növekedése évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű, ahogy például a mezőgazdasági termelés évi 2—3 százalékos bővítése is tartogat kemény feladatokat, Szorosan a most elfogadott irányelvekhez, s a jóváhagyandó tervhez kapcsolódik sofcA mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen természeti tényezők hatására változó képet mutat. Szó(Folytatás a 3. oldalon.) féle részterület fejlesztésének külön kidolgozott — végső kialakítás alatt most lévő — programja. A korábbiakhoz mérten itt is rálelünk új elemekre, így egyebek között arra, hogy az ún. központi fejlesztési programok mellé — mint amilyen az alumínium- ipari, a számítástechnikai, az elektronikai, a gyógyszer-, nö- vényvédöszer- és intermedier- program — most már olyanok is fölsorakoznak, mint az energiafelhasználás ésszerűsítésére, az anyagtakarékosságra kimunkált elképzelések összefoglalása. Ugyanígy az életkörülmények főbb pilléreinek erősítésére — például az egészségügy, a lakásépítés — szintjén önálló, de a tervvel szoros egységet alkotó program készül. Figyelmet érdemel, hogy a hatodik ötéves tervben — az irányelvek szerint — a megnehezedett gazdálkodási feltételek ellenére is jelentősen nő az alapfokú oktatásra, az egészségügyre fordítható kiadások összege. Az is lényeges eleme az életkörülmények javításának, hogy a 370—390 ezer lakás felépítése mellett sort keríthetünk 90—100 ezer otthon felújítására, 40—50 ezer korszerűsítésére, s a munkaidő-alap csökkenése nélkül fokozatosan bevezetésre kerülhet az ötnapos munkahét. Évi több. mint 200 milliárd forintos beruházást tartalmaznak az irányelvek, itt azonban lényegesen — és kényszerűen — változik az arány, emelkedik a fogyasztás, csökken a felhalmozás aránya, ez utóbbi 18—20 százalékra. Tovább nő a vállalati fejlesztések súlya a teljes beruházási tevékenységen belül, ebben a hitelezés — a versenyeztetéssel elnyert hitelek — szerepe is jelentős. Nyíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok és a követelmények között, azaz úgy kell gondolkodnunk: elérjük ezt és azt a célt, ha ez és az a követelmény teljesül. Ami éppúgy igaz a termelőágazatok állóeszköz-állománya 24—21 százalékos bővítése esetében, mint a nominálbér évi ötszázalékos növekedésében, s érvényes az öt év alatti 6—7 százalékos reáljövedelem emelkedésre is. A célok, az irányok most már a legszélesebb nyilvánosság előtt ismertek; az értékteremtő, fejlődést szolgáló cselekvésen a sor. E cselekvés hogyanja holnapunk mikéntjét határozza meg.
