Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 240. szám Ára: 1,20 Ft 1980. október 12. vasárnap Több mint fél év után újra a Földön a világ eddigi leghosszabb űrutazásának résztvevői Moszkvai idő szerint szom­baton déli 12 óra 50 perckor a megadott körzetben földet ért a világ eddigi leghosszabb, 185 napos űrutazásának két résztvevőjével, Leonyid Po- povval és Valerij Rjuminnal a Szojuz—37 űrhajó visszatérő egysége. Az első jelentések szerint a két űrhajós egészsé­gi állapota'jó. (MTI) Szakszervezeti kongresszusok Tegnap a XIII. kerületi párt­bizottság székiházában megkezdte munkáját az Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezetének 45. kong­resszusa. A tanácskozáson meg­jelent Gáspár Sándor, az .MSZMP Politikai Bizottságának .tagja, a SZOT főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkáré, Trethon Ferenc mun­kaügyi miniszter, és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A kongresszust Dabrónaki Gyu­la, az ÉDOSZ elnöke nyitotta meg, majd Baloglh Károlyné, a szakszervezet főtitkára'fűzött szó­beli kiegészítést a központi veze­tőség írásos jelentéséhez. Rámu­tatott: az ipari üzemek tervfel­adatait jobban, részletesebben, kell lébontani a munkapadokra. Ha ugyanis a tennivalókat csak álta­lánosságban közük a dolgozókkal, akikor az üzemi vezetők csak ke­véssé számíthatnak a munkabri­gádok lendületes munkájára. Kü­lönösen nagy jelentősége van. en­nék a munka verseny-mozgalom szempontjából, mert még mindig előfordul, hogy a vállalások for­málisak, ami nem írható egyes­egyediül a 'brigádok rovására. Sok­kal inkább a hiányos tájékoztatás­ra vezethető vissza. Az elmúlt években sokat tettek a munkakö­rülmények javításáért, az üze­mekben azonban, még mindig kézi erővel végzik a kisegítő és a be­fejező munkafolyamaitok egyhar- madát, ezért gyorsítani kell a kis­gépesítési program végrehajtását. Az elméleti kutatások szervezé­se, feltételeinek biztosítása, és a gyakorlati gyógyászat minden te­rületén jél segítették az elmúlt esztendőkben az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezetének alapszervezetei az orvosok,- a kór­házi szakalkalmazottak, illetőleg a gyógyszerészek .tevékenységét — állapították meg a szakszervezet tegnap délelőtt kezdődött, sorrend­iben Vilii, kongresszusán. A Jókai utcai szakszervezeti székházban rendezett tanácskozáson meg­jelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, és dr. Schul- theisz Emil egészségügyi minisz­ter. Dr. Babies Antal elnöki meg­nyitója után a kongresszus kül­döttei meghallgatták dr. Fűzi Ist­vánnak, az Orvos-Hgészségügyi Dolgozók Szakszervezírte főtitkárá­nak szóbeli kiegészíitőjiét az elnök­ség írásban szétküldött beszámo­lójához, amely mérleget vont a szakszervezeti munka, több éves eredményeiről, tapasztalatairól, il­letőleg fölvázolta a következő esz­tendők tennivalóit. Moldován Gyula főtitkár beszá­molójával tegnap a Közlekedési és Számítási Dolgozók Szakszer- vezeteénék XXX. kongresszusa is megkezdődött. A tanácskozáson megjelent Kovács. Antal, az 'MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Puiüiai Árpád köz­lekedés- és postaügyi miniszter, Gál László, a SZOT főtitkárhe­lyettese és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára is. A főtitkár a feladatok közül ki­emelte a szakszervezet gazdasági munkát segítő tevékenységét, és érdekvédelmi munkáját, hangsú­lyozva, hogy a vállalatok eredmé­nyességén múlik az élet- és mun­kakörül mények javítása, a szociál­politikai elképzelések végrehaj­tása. MEGVALÓSÍTOTTA CÉLKITŰZÉSEIT AZ ÉPSZISZ Lakáskarbantartás, épületfelújítás Az utóbbi években egyre növekedett az igény a meglévő épületek fenntartási, karbantartási, korszerűsítési munkáinak elvégzésére. Ez orszá­gos gond, ám a VI. ötéves tervidőszakban még tovább növekszik és egyben sürgeti az építőipar termelési szerkezetének bizonyos mértékű'átala­kítását. Bács-Kiskun megyében öt évvel ezelőtt a me­gyei tanács a lakáskarbantartási és épületfelűji- tási tevékenység bázisszervének a kecskeméti Epületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetke­zetei jelölte ki. • Az ÉPSZISZ végzi a Jókai Mór Általános Iskola és Pia­rista Gimnázi­um belső kor­szerűsítését és homlokzatá­nak, tetőszer­kezetének fel­újítását. (Pász­tor Zoltán fel­vétele) Az eddigi tapasztalatokról kér­deztük Nusser Elemért, a szövet­kezet' elnökét. — A bázisszervezeti tevékeny­ség ellátásának megalapozására 15 millió forint fejlesztési támo­gatást kaptunk, amit saját alapiból és bankhitelből több mint ötmil­lió forinttal egészítettünk ki. Vé­gül is négy év alatt 21,5 millió fo­rintot költöttünk kapacitásbővítő beruházásokra. Elsősorban a műn. kák gépesítésére fordítottunk gon­dot, ami lehetővé tette, hogy a la­káskarbantartási munkát a koráb­bi éveikhez viszonyítva többszörö­sére növeljük — mondotta a szö­vetkezet elnöke. — Hogyan változott a szövetke­zet termelési szerkezete? — Az elmúlt évben már a 77,5 millió forintos árbevételből a fo­gyasztási szolgáltatás 36,8 millió, a lakáskiarbaintartás 12,7 millió, a közvetlen, lakossági építőipari szolgáltatás 5,9 millió forint volt. Itt jegyzem meg, hogy a lakás- karbantartási tevékenységünket 1980-ra terveztük 10 millió forint­ra, de már tavaly 2,7 millió fo­rinttal túlteljesítettük. Szolgálták tásaink kedvező árakkal és jó minőségű munkáival gyorsan‘nép­szerűivé váltak a lakosság köré­ben. Ez arra késztette szövetkeze­tünk (az ÉPSZISZ) vezetőségét, hogy az igények minél szélesebb körű kielégítésére önálló lakás- karbantartó építésvezetőséget hoz­zon létre. Ez a rendszer bevált, tovább javította a szolgáltatás pontosságát, kulturáltságát és mi­nőségét. Gyorsan növekedtek az épület- fenntartói feladatok is. A régi épületek felújítása ugyanis már nem tűr további halasztást. Ezért az ÉPSZISZ azon túl, hogy nagy­arányú beruházásokkal bővítette ilyen jellegű kapacitását, mint megyei bázisszervezet, fontos sze­repet tölt be a többi építőipari szövetkezet hasonló tevékenységé­nek koordinálásában. Szövetkezetünk segít az állami építőiiparnak is bizonyos létesít­ményeknek — elsősorban a gyer­mekintézményeknek — a befeje­zésében. Mi magiunk is foglalkoz­tatunk azonban alvállalkozókat, többek között más ipari szövet­kezeteket, tsz építő melléküzem- ágakat, kisiparosokat. — Mondjon néhány példát az állami építőiparral vqló együttmű­ködésre és jelentősebb épület- felújításra. — Szövetkezetünk végezte el Kecskeméten a Széchenyi városban és a H unyadi városban épült böl­csődék, óvodák befejező munkála­tait, a Lánchíd utcai iskola teljes festését, mázolását, központi fűté­sének szerelését. Dolgoztunk az új megyei kórházban, a városköz­ponti épületek üzleteiben. Az Ingatlankezelő Vállalat megrendelésére mi újítottuk fel az árpádvárosi 19—21­es blokkos épületek tető­szigetelését a legkorszerűbb el­járással. Elvégeztük a kórház bőr- gyógyászatának külső, belső fel­újítását, a Petőfi Sándor Általá­nos Iskola .teljes belső korszerűsí­tését a világítástól a gázfűtési rendszer 'beépítéséig. Az óvónő­képző kazánházának rekonstruk­ciója, a Hosszú utcai Általános Iskola központi fűtéssel való ellá­tása is a mi feladatunk volt. Még az idén befejezzük a Jókai Mór Általános Iskola és Piarista Gim­názium teljes belső korszerűsíté­sét, az elektromos hálózat kicse­rélését, a központi fűtés gázfűtésre való átépítéseit, s a jövő tavasszal a külső homlokzattal is végzünk. Elkezdtük a Katona József Gim­názium teljes külső és belső fel­újítását is — hogy csak a.legna­gyobb munkáinkat említsem. — Hogyan alakulnak további épületfelújitási, lakáskarbantartá­si feladataik? — A kormány a VI. ötéves terv­ben előreláthatóan ötven száza­lékkal kívánja növelni az építő­ipar Ilyen jellegű feladatait. Ered­ményeinkre felfigyeltek, s nem véletlenül szervezte az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium éppen, nálunk az építőipari szol­gáltatás tapasztalatairól a közel­múltban országos jellegű kon­zultációját. Saját feladatainkat illetően jelenleg az Ingatlankezelő Vállalattal tárgyalunk arról, hogy számos kecskeméti lakóépület kiül. só-belső felújítását, korszerűsíté­sét végezzük el a VI. ötéves terv időszakában — mondotta végül az ÉPSZISZ elnöke. N. O. ÖSSZEFOGÁSSAL MEGGYORSÍTHATÓ A BETAKARÍTÁS, VETÉS Megyeszerte szüretelnek 0 A fülöpszáilási ^örös Csillag Tsz-ben aratják és szállítják a napraforgót. (Méhesi Éva felvétele) Az időjáirás kedvezőbb fordulatára tartósan aligha lehet már számítani. Ezért az állami és szövetkezeti gazdaságok minden erőt mozgósítottak a terménybetakarításra, a szőlő-, gyümölcs-, a pap­rikaszüretre. Dicséretes együttműködés alakúit ki az ipari, mező- gazdasági üzemek, a falvak, városok, az iskolák és más intézmé­nyek között. Íme, az ágasegyházi példa. A község; határában nagy kiterjedé­sű szőlője, almáskertje van a Helvéciái Állami Gazdaságnak. A helyi lakosság, több kecskeméti üzem dolgozói, a község általános iskolai tanulói az állami gazdasági kerület Petőfi és Micsurin szocia­lista brigádjainak tagjaival ver­senyezve szüreteltek. A húsvéti rozmaringgal kezdték, a jonatán­nal folytatták, s végül a starking- fajtával fejezték be a kerület ül­tetvényén az almaszedést. Nagy igyekezettel gyűjtötték a konténerládákba a szép gyümöl­csöt az ágasegyházi központi is­kola tanulói. Hozzátartozóik, ro- konaik-dolgoznak a gazdaságban, és a hetedik, nyolcadik osztályos diákok megtanulták megbecsülni a mások fáradozásának eredmé­nyét. A felnőtteknek is dicséreté­re váló gonddal szedték, óvták az almát, amelynek egy részét azóta már külföldire szállították. ■ A tompái Kossuth Tsz-ben 241 hektáron termett paprika és para­dicsom. Mivel az idén a napsüté­ses órák száma csupán 65 száza­léka volt a sok éves átlagnak, a hűvös időjárás miatt még jobban elhúzódott a tenyészidőszak, a különböző paprika- és paradi­csomfajták összeértek. A szövet­kezet tagjai a kiskunhalasi gyá­rak, iskolák és más intézmények segítségéivel szedik a termést. Hét­főtől kezdve már hatszázan dol­goznak. Október második feléig szeretnék arról a 80 hektárról is összegyűjteni az étkezési paprikát, amelyen még rajta van a termés. Ez ötmilüós bevételt hoz a közős gazdaságnak, és ekkora vesztesé­get, ha kárba veszne a zöldség­féle. Ilyen és hasonló gondja számos szövetkezetnek van. Ök is a saját erejük teljes igénybevételével, va­lamint a külső segítséggel helyezik biztonságba a termést. Nagyszerű szolgálatot tesznek ilyenkor a szö­vetkezetek kiegészítő ágazatában dolgozók. Izsákon, Páhiban, Ágas­egyházán a közös gazdaságok var­rodáiból is kivonultak a zöldség-, gyümölcsszedésre, szőlőszüretre a lányok, asszonyok, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán a vasipari részlegek szakmunkásai, valamint szombatra, vasárnapra á gazdasá­gokkal kapcsolatban levő vállala­tok, intézmények dolgozói. Sajnos, sok helyen nem is az időjárás, hanem más külső ténye­ző hátráltatja a munkát. Akad olyan almatermesztő gazdaság nem is egy, amelyik a megrendelt vasúti vagonmennyiségnek csu­pán egynegyedét, felét kapta meg, Kecskemét környékén például 55 teherkocsi helyett 27-et. Mindez lassítja a termés szedését, szállí­tását, és feleslegesen feltartja a kertészeti dolgozók munkáját. Holott idejüket sokkal hasznosab- bán is eltölthetnék. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak tájékoztatása szerint, e hét végéig az almatermés 60 százalé­kát szedték le Bács-Kiskun gaz­daságai. A szőlőszüret megyeszer­te egyre nagyobb ütemű. Izsákon, Szabadszálláson, Kiskőrösön, Kunbaján, s a balotaszállási szö­vetkezeti közös vállalat ültetvé­nyén a koránérő fajtákat szedik, ha azok elérték a 16—17 cukor­fokot. A kadarkát is megkezdték, bár ennek a középérésű szőlőfajtának még alacsonyabb a cukortartalma. A kertészek véleménye szerint az olaszrizlinget, vagy a kövidin- kát legfeljebb 10—15 nap múlva lehetne szüretelni, de azok a gaz­daságok, amelyeknek 300—500— 800 hektár, vagy ennél nagyobb szőlőültetvényük van, nem mer­nek tovább várakozni a bizony­talan időjárás miatt. A meteoro­lógiai előjelzés szerint várható eső leronthatja a termés minősé­gét. A napraforgónak 90 százalékát kombájholták le a megye gazda­ságai. Ami nem sokkal marad el a tavalyi teljesítés mögött. A ku­korica betakarítása viszont lassú- A kései érés miatt e hét végéig mindössze 15 százalékát takarítot­ták be a termésnek. A legutóbbi - csapadék jól megáztatta a szántó­földeket, és meggyorsult a szán­tás, az őszi gabona magágyának a készítése. Az előirányzott terü­letnek a 70 százalékát művelték meg. A búzavetésnek viszont még kétharmada hátravan, jórészt azért, mert a kenyémekvaló elő- veteményét — a kései érés kö­vetkeztében — még nem tudták mind összegyűjteni. Jánoshalmán, Városföldön, Kis­kunfélegyházán ezért a szövetke­zetek más növénynek előkészített területen kezdték meg a búzave­tést, hogy a növény számára leg­alkalmasabb időben legyen föld­ben a mag. Ezt a módszert több gazdaság gyakorolja. K. A. A pályaválasztási hónap eseményei Szakmai tanácskozásokkal, tájékoztató előadásokkal készülnek ismét Bács-Kiskunban a megyei pályaválasztási hónapra. Október 14-én a Megyei Művelődési Központban kerül sor az ünnepélyes me.gnj itóra melyet a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet tízéves fennállása alkalmából tudományos tanács­kozás követ. Ezúttal a pályaválasztási értékorientációról és az e lé­nia körben született legújabb vizsgálatokról adnak számot az or­szág jeles szakelőadói. ' Október 14-e és november 13-a között tájékoztató előadásokat tártának „Szülök fóruma” címmel, a megye valamennyi városában. Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Kiskunha­lason találkoznak majd ezidő alatt a középiskolák, és felsőfokú oktatási intézmények képviselői. Az egyhónapos rendezvénysoro­zat utolsó napján szakmai ta­nácskozásra, tapasztalatcserére kerül sor Kecskeméten a szomszé­dos megyék pályaválasztási szak­embereivel. Alaposan felkészült az idei ese­ménysorozatra a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Hasznos kiadványokat je­lentetett meg, amelyek bőséges tá­jékoztatót adnak minden érdeklő­dő számára a megyében levő pá­lyaválasztási lehetőségekről. Ezek­ben módszertani tanácsokkal, a közép- és felsőfokú oktatási in­tézmények jellegének, követelmé­nyeinek ismertetésével kíván­ják segíteni a tizennégy—tizen­nyolcéves fiatalok továbbtanulá­sát. Bepillantást nyújtanak a szakmák világába, megjelölik azo­kat a forrásokat, amelyekből to­vábbi ismeretek szerezhetők a megfelelő pályaválasztáshoz. Ezek az információk kiegészítő jellegű­ek ugyan, de fontos szerepük van a munkahelyekről, iskolákról szerzett eddigi ismeretek gyara­pításában, a társadalmi szükség­letek és az egyéni érdekek ösz- szefüggéseinek felismerésében, ha­sonlóképpen az önismeret növe­lésében. A „Pályaválasztási közlemé­nyek” című kiadványból megtud­juk, hogy milyen beiskolázási le­hetőségek vannak a legkülönbö­zőbb szakmákban. A 607-es Szak­munkásképző Intézetben például a legtöbb fiatalt a szobafestö-má­zoló, autószerelő, vas- és fém­szerkezet-lakatos, valamint épü­letburkoló szakmákra tudnak fel­venni. Az üzemek és vállalatok igényei azonban általában megha­ladják a felvételi keretszámokat. „A pályaválasztási tudnivalók 1981—1985” című kiadványból tá­jékozódhatunk például a hiány­szakmákról, a lányok pályaválasz­tási lehetőségeiről, az egészségi­leg károsodott fiatalok szakmun­kástanulásáról, a megyénkén kí­vüli oktatási intézményekről. Ugyanitt találunk kiegészítő jegy­zéket a pályaválasztást segítő fil­mekről, kiadványokról. A munka, a hivatás megválasz­tása talán a legfontosabb lépés az ember életében. Éppen ezért az iskola, a család és a pályaválasz­tással foglalkozó intézmények mellett a legmegfelelőbb hatást és tájékozottságot a munka helyszí­nén, az üzemekben, és a vállala­toknál tett látogatások alkalmá­val szerezhetik meg a fiatalok. A pályaválasztási hónap rendezvé­nyei remélhetőleg lehetőséget ad­nak az oktatási intézmények és a munkahelyek eddiginél szorosabb kapcsolatának kialakítására. Az odafigyelés és felelősségteljes vá­lasztás nemcsak a döntés előtt ál­ló fiatalok érdeke, de valamen­nyiünké, az egész társadalomé. P. E. A /

Next

/
Thumbnails
Contents