Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-09 / 237. szám
1980. október 9, • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT-SPORT - SPORT A MI OTTHONUNK Gabonaipari sportnap Kunfehértón Hagyomány már a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, hogy a sportot, mozgást, játékot kedvelő dolgozói részére sportnapot rendeznek. Az eseményre ebben az évben Kunfehértón kerül sor, és a megye, minden részéről érkeztek a verseny színhelyére a vállalat dolgozói. Már ekkor folyt a találgatás, ugyan ki viszi haza a verseny fődíját a „Fakupát”. Közel kétszáz sportoló és szurkoló sorakozott fel az ünnepélyes megnyitóra, ahol Bodor Istvánné szb-titkár köszöntötte a résztvevőket és kívánt eredményes, hasznos vetélkedést. Atlétikában, labdarúgásban és kézilabdázásban mérték össze tudásukat az üzemek dolgozói. Csúcsok persze nem születtek, de ha a lelkesedés mérhető lenne, aligha vallottak volna szégyent a résztvevők. Nem volt hiány biztatásban, tapsban, sőt az egyik versenyző kislány — mivel csak a második hely jutott neki — éppen olyan keserves könnyekre fakadt, mintha olimpiai érmekért folyt volna a küzdelem. A versenyben természetesen olyan fiatalok is részt vettek, akik már apukák, anyukák. Kedves színfoltja volt a sportnapnak, ahogyan az apróságok szurkoltak szüléikért, sőt egy kislány a nagy segíteni akarásban még a pályára is besétált anyukája után. Tulajdonképpen ez is a célja ennek a sporttalálkozónak, hogy a vállalat szétszórt munkahelyein dolgozók kötetlenül, szórakozva, kikapcsolódva lehetőséget találjanak egymás megismerésére, közös szép emlékek megszerzésére. A verseny azonban mégiscsak verseny. A legélesebb harc talán a kézilabdapályán folyt, ahol az utolsó mérkőzésen a bajai és a kecskeméti férficsapatok a körmérkőzések során azonos pontot értek el, és az utolsó — egymás elleni mérkőzés — döntött a kecskemétiek javára. A férfi labdarúgás vándorserlegét is a kecskeméti csapat nyerte el. Az összesített pontversenyben legjobb eredményt — különösen az atlétikai számokban nyújtott jó teljesítményével — a bajai csapat érte el, és ezzel egy évig tulajdonosai lehettek a Fakupának. A legfontosabb pedig: lelkes versenyzés folyt, jó volt a hangulat, és a versenyzők így' búcsúztak egymástól: viszontlátásra jövőre. Nagy Ákos Sükösdi és lakiteleki győzelem a Szövetkezeti Élet horgászversenyén • Ez a potyka döntötte el az egyéni elsőség sor sát Kecskés János javára. (Banczik István felvétele.) A megyében havonként megjelenő Szövetkezeti Élet című újság vándorserleget alapított a horgászegyesületi vezetők részére, akik horgászbottal a kezükben ezúttal első ízben vetélkedtek az elsőségért. Az újszerű kezdeményezésnek a sükösdi Május 1. Mg. Tsz HE adott otthont a tőzegtavon október 4-én. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a tizenhárom szövetkezeti csapatból tizenegy meg is jelent. Az érdeklődés sem volt kisebb. A versenyt megtekintette Katanics Sándor, a megyei partbizottság titkára is. Magony Imre, a MOHOSZ és a kiskunsági, dr. Bogács Géza pedig a bajai tsz-szövetség nevében — a' verseny felett védnökséget vállalt szervek képviseletében — adott át értékes tiszteletdíjakat a legjobbaknak. A csapatversenyt a hazai pálya előnyét élvező sükösdi Május 1. Mg. Tsz HE (Bolvári István, Sebestyén Pál, Sánta Tibor, Ga- risa Lukács) nyerte 18 helyezési számmal, 2. lakiteleki Szikra Tsz HE 34, 3. Hajósi József A. Tsz HE 34, 4. Kkfh. Lenin Tsz HE 34 helyezési számmal. Az egyéni versenyben Kecskés János (Lakitelek) bizonyult a legjobbnak 1750 grammal, 2. Ginál János (Hajós) 225, 3. Bolvári István 200 grammal. Különdíjat kapott Didón Károly (Császártöltés) és Nagy Sándor (Baja). A verseny végén Bulláné Nagy Éva, a Szövetkezeti Élet felelős szerkesztője köszönte meg a versenyzőknek a részvételt, a sükös- dieknek a példás vendéglátást. Egyúttal meghívta a szövetkezeti csapatokat a jövőre rendezendő újabb kupaversenyre, amely a tervek szerint újabb versenyszámmal, a halfőzőversennyel bővül. KOSÁRLABDA NB II-ES MÉRKŐZÉSEK Kkfházi Lenin Tsz SK— Szegedi Postás 85—83 (44—43) NB II. térfii Kiskunfélegyháza. Vezette: Hável, Virik. Lenin Tsz SK: Bódi T. (22), Ná- dasdy (8), Hevér (28), Bódi S. (15), Csáki (2). Csere: Győri (10), Anthony, Bense. Edző: Bódi Sándór. Küzdelmes mérkőzésen, az utolsó pillanatban dobott kosárral nyert a félegyházi csapat. Kkfházi Vasas—Olefin SC 49—48 (21—27) NB II. női. Kiskunfélegyháza. Vezette: Hável, Virik. Vasas: Kiss (8), Törteli (5), Dá- nyi (3), Borbás (5), Halász (12). Csere: Bertalan (10), Seres, Fricska. Edző: Bódi Tivadar. A Vasas női csapata is az utolsó percben fordította a maga javára az eredményt. MA: LABDARÜGÄS Előkészületi mérkőzés: Kecskeméti SC—Szovjet katonai válogatott, Kecskemét, Széktói Stadion, 15 óra. Előkészületi mérkőzés Szovjet katonai válogatott— Honvéd Kun B. SE 1—0 (0—0) Kiskunfélegyháza, 300 néző. Vezette: Horváth I. H. Kun B. SE: Osztopáni (Vadon) — Pavelkó (Húszai), Koczka (Kálmán), Cséve, Podmaniczky, Evanics, Fuksz, Somogyi (Széli), Agócs (Szenthy), Szarvas, Janicsák. A 72. percben a hazai csapat térfelén Kopejkin lesgyanús helyzetben kapta a labdát. A védők leálltak, a játékvezető azonban tovább engedte az akciót. A volt szovjet válogatott csatár kicsalta a kapujából Vadont, majd éles szögből is a hálóba talált. I—0. Élénk iramú, küzdelmes mérkőzést vívott a két csapat. A szovjet együttes kevés húzásból szőtte a támadásait, s elég sok helyzetük is volt, de Osztopáni biztos kézzel hárította a lövéseket. A hajrában a hazai csapat Széli és Janicsák révén kétszer is a kapufát találta el. Jók: Pata, Lucsenko, Kuznye- cov, Antosevszkij, Kopejkin, illetve Koczka, Cséve, Janicsák, Evanics, Osztopáni. VÍZILABDA Győzelemmel fejezte be az MNK-t a KSC Kecskeméti SC—Békéscsaba 7—3 (2—0, 2—0, 1—2, 2—1) Kecskemét. Vezette: Hídvégi, Patonai. KSC: Németh — Kiss K., Marton, Vancskó (2), Villám (1), Markó (1), Jenei . (2). Csere: Filep,, Végh, Simon G.; Rozgonyi (1). Ed-, ző: Magó Gábor.' Az MNK-ban eddig meglepően jól szereplő békéscsabaiak ellen a KSC három 16 éves játékossal állt fel. A kecskemétiek valamennyi gólt akcióból, vagy emberhátrányból (!) lőtték, s közben öt emberhátrányos helyzetet hárítottak. KOMJÁDI KUPAÉRT MAFC—Kecskeméti SC 9—4 (1—0, 3—1, 1—1, 4—2) Bp., Hajós A. uszoda. KSC: Hegedűs T. — Marton, Horváth A. (2), Vancskó, Simon G. (2), Villám, Jenei. Csere: Nagy- pál, Hrabina, Fáy. Edző: Magó Gábor. ÜTTÖRÖ I. A-OSZTÁLY Kecskeméti SC—FTC 6—4 (3—1, 0—1, 1—2, 2—0) Bp., Szőnyi út. Vezette: Ruttkai, Lehoczky. KSC: Kovács — Nagy O., Király, Tasi (1), Máriás (1), Berki (3), Nagy I. (1). Csere: Bán, Garay, Nyilas Z., Erdélyi. Edző: Val- kay Ferenc. A kecskeméti csapat fegyelmezettebb játékával és jobb helyzet- kihasználással nyert. Érdekes mozzanata volt a mérkőzésnek, amikor Nagy I. a középkezdés után, csaknem a félpályától lőtt hatalmas gólt. ÜTTÖRÖ II. A-OSZTALY Egri SE—Kecskeméti SC 5—4 (2—2, 2—1, 1-M), 0—1) Bp., Szőnyi út. Vezette: Mátsik. KSC: Mucsi — Deák, Szabó, Pap (1), Gyenes, Loványi (2), Nyilas T. (1). Csere: Balassi, Komáromi. Edző: Valkay Ferenc. Az őszi fordulóra nagyon feljavult egri csapat nemi szerencsével nyert a betegség miatt tartalékos csapattal kiálló KSC ellen. Türelem egymás iránt AZ ÉLETBEN vannak olyan napok (vagy időszakok), amikor okkal vagy ok nélkül valami érthetetlen feszültség uralja egész lényünket, amelynek feloldása nem könnyű (a külső ok igen gyakran lehet az időjárás-változás az arra érzékenyen reagáló embereknél). Ez az idegállapot befolyásolja az emberek érintkezési formáit, így természetesen a házastársi érintkezésben is. A feszültséggel terhes napokon nagy idegi megterhelést jelent a munkahelyen szükséges önuralom. Mire az otthonába kerül áz ilyen lelki teherrel küzdő ember, legtöbbször elfogy az önuralma és otthon „kiadja a mérgét”. Ez az a kritikus helyzet, amely veszekedést szül, ha a másik házastárs nem ismeri fel a helyzetet, és okos tapintattal nem segíti át társát ezen a nehéz időszakon. Hogyan lehet felismerni ezt a helyzetet? Talán legjobban abból, ha valaki keresve keresi a hibákat, a kisebb jelentőségű problémákat felnagyítja, „beleköt” mindenbe stb. A másik félben joggal felmerülhet a kérdés: köteles vagyok én mindent eltűrni? Nehéz erre kijelenteni őszintén, hogy a házastársak egymás iránti szerete- téből, önként vállalt áldozatvállalásából fakadóan — köteles tűrni.. Sőt. A jó házassági kapcsolat fenntartása érdekében ajánlatos szeretettel, tapintattal, megértéssel „levezetni” a feszültséget, amelynek disszonáns érzelmi hatása után következik a mindent feledtető feloldást jelentő összhang. Az egymás iránti türelemre minden életkorban nagy szükségük van a házastársaknak. Férjnek, feleségnek egyaránt. Mégis vannak olyan életszakaszok (vagy napok), amikor ez fokozottan vonatkozik a házastársi kapcsolatokat helyesen ápoló felekre. Talán a nőnél havonta jelentkező egészségügyi folyamatról kell elsősorban beszélni, amikor a „biológiai vihar” nemcsak testi fájdalmakat okoz, hanem kihat a nő egész lényére (ingerlékeny,- türelmetlen, kedvtelen, neurotikus stb.). Ezekben a napokban nemcsak fizikai, hanem lelki kíméletre is szüksége van a feleségnek (minden nőnek). Nyilvánvalóan ebben a férjnek van a legnagyobb szerepe. A munkahelyen — egyes kirívó esetektől eltekintve — nincs lehetőség ezeket az egészségügyi panaszokat figyelembe venni, és megfelelő kíméletet biztosítani. Viszont az otthon biztonságos légkörében védettséget kell kapnia. Ezt a figyelmet a családtagok százszorosán visszakapják. A HÁZASSÁG közismerten válságos korszaka a férjnél a „kapuzárás” egész személyiségét érintő problémája. A feleségnél viszont a klimax jelent súlyos testi és lelki megrázkódtatást. Amíg a feleségnél a klimax fokozott gyengédsége^ szeretetet, figyelmet, törődést, sok lelki finomságot igénylő állapot — a férjnél a férfiklimax igen gyakran „kapuzárás” előtti pánikot kelt. Ez nem ritkán abban nyilvánul meg, hogy koránál húszhuszonöt évvel fiatalabb nőkkel kezd kapcsolatot és — esetleg komoly anyagi áldozatok árán — így akarja visszahozni életébe a fiatalságát idéző szerelmet. Ez rányomja bélyegét a házastársak közötti harmóniára, megromlik a bensőséges viszony. Igen gyakran a férj csak akkor ébred tudatára helytelen magatartásának, amikor már megcsalták, kifosztották (anyagilag és érzelmileg), otthagyták a számításból nagy szerelmet színlelő fiatal partnernők. De akkor sem jobb a helyzet, ha elválik, és elveszi azt a bizonyos harMÁS MINT EDDIG Egyszerű ötlettel újszerűvé varázsolhatjuk régi ruhánkat. Az első alakításhoz nem túl vastag szőrmemaradék szükséges. Az egyszínű ruhának akkor ad hangsúlyt, ha a prém mintázott, például ocelot utánzatú. A sima szabású, elkerekített nyakú, hosszú ujjú ruha ujjúból annyit vágunk le, hogy könyökig érjen. A szőrméből kiszabjuk a keskeny álló- gallért, a karöltő felső részére az elálló díszpántot, és a nem túl széles, röviden egymásra hajtott övét. j A következő variációnál a ruha ujja rövid lesz, s a gallér csücskébe egy-egy gomblyukat varrunk. Maradék fekete bársonyból készül a vállpánt nélküli, erősen karcsúsított mellény, amely (hogy ne csússzon le) az oldalvarrásoknál a ruhához uan dolgozva. Fekete bársonyból szabjuk ki a nyakkendőt is, amelynek végét a mellény mögé bújtatjuk. A gallér alá két szép kis ékszergombot varrunk, s rágomboljuk a gallért. B. K. madikat, mert a nagy korkülönbség előbb vagy utóbb, de megbosz- szulja magát IDŐSEBB korban már gyakrab- bak az egészség megromlásával kapcsolatos panaszok is. Ne engedje el a férj annak a házastársnak a kezét, akinek a lelket gyógyító simogatására, ápolására minden bajban biztosan számíthat. .. F. K. Kezdőknek: a főtt tésztákról Bár manapság kiváló kész tésztákat lehet vásárolni, sokan ragaszkodnak a maguk gyúrta házitésztákhoz. Aki pedig kezdő, annak bizony a tésztagyúrást is jól meg kell tanulnia. A kellő mennyiségű lisztet átszitáljuk, és a gyúródeszka közepére halmozzuk fel. A dombocska közepére kezünkkel kis mélyedést vájunk. Ebbe ütjük bele a tojást, kis sót teszünk hozzá, majd kevés vizet úgy, hogy jobbkezünkkel már lassan a lisztet közé is keverjük. Sohase öntsünk egyszerre sok folyadékot bele, mert lágy lehet, ha meg folyton lisztet kell hozzápótolni, túl sok tésztánk lesz. Mikor jobb kezünkkel elkevertük a tojást, vizet és lisztet, és érezzük, hogy éppen kellő nedvesség van benne, azaz gyúrható, nem pancsos, akkor mindkét kezünkkel nekilátunk gyúrni, forgatni, amíg csak a deszkától el nem válik és sima, kicsit lyukacsos nem lesz. Miközben gyúrjuk, mindig szedjük egy csomóba ösz- sze, ami szétszóródik, és hintsünk alája kevéske lisztet. Ezután pihentetjük, illetve nyújthatjuk. " A tésztakifőzésnek (laska, metélttészták, gombócok, galuskák, makarónik) is vannak apró fortélyai. A lábas, amelyben a tésztát kifőzzük, mindig akkora legyen, hogy a tésztamennyiség kényelmesen elférhessen benne, meg is kavarhassuk vagy felrázhassuk. Ha nincs elég nagy edényünk, úgy két-három részletben főzzük .ki a tésztát- A lábasnak pontosan ráülő-fedője legyen. Tartsunk külön tésztáfőző'"' lábast, amelyben legfeljebb tiszta vizet melegíthetünk, de egyebet ne főzzünk benne. Á tésztaszűrő, a kanál szintén külön legyen. A lábasba annyi vizet tegyünk főni, hogy a tésztát beletéve, ki ne fusson. Gyengén meg is sózzuk, és diónyi zsírt is rakjunlc a főzővízbe, így nem lesz ragacsos a tészta. Mikor a víz bugyborékolva forr, beleengedjük a tésztát (makarónit, derelyét Ugyanígy főzzük), óvatosan megkeverjük, hogy össze ne törjön, és a fedővel úgy takarjuk le, hogy kis rést hagyjunk a gőznek. Legjobb, ha a fakanalat fektetjük végig a lábason, erre tesszük a fedőt. Ha friss a téSzia, elég, ha egyet-kettőt forr, ha száraz, akkor tovább kell főzni. Próbaképpen kiemelünk egyet és kettévágva megnézzük, át- főtt-e. Ha igen, tésztaszűrőbe szedjük, és hideg vízben megmártjuk, különben összeragad. Elég, ha a tésztaszűrőt egy pillanatra a csap alá tartjuk. Kihűteni, áztatni nem szabad a tésztát. A hideg vizet jól lecsepegtetjük úgy, hogy a szűrőt óvatosan rázogatjuk, a. tésztával. Utána a zsírral átmelegedett másik lábasba rakjuk. Itt sem kavarjuk, csak rázogatjuk a lábassal együtt, míg az egész át- zsírosodik. Túl zsíros - ne legyen! Ezután jöhet rá a dió, mák, sonka stb. ízlés szerint. Ha galuskát főzünk, egyenesen a. vízbe szaggassuk, közben keverjük, hogy össze ne ragadjon. Mikor a víz felveti, leszűrjük, leöblítjük. Gombóc kifőzésénél egyenként eresztjük vízbe (avagy levesbe) és nem kavarjuk. Csak egy sort teszünk bele. Mikor a víz színére emelkedik, akkor megfőtt, de azért egyet szeljünk ketté próbaként. MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (ism.) Színes 8.05: Iskolatévé: Fizika. (Alt. lsk. 7. oszt.) 8.50: Fizikai kísérletek. Mechanikai munka és mozgási .energia 9.30: Rajz. (Alt. isk. 1—I. oszt.) 9.50: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor 10.05: Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) 10.35: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) Szó-ra-ka-té-nusz. 11.05: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) A testek kölcsönhatása 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) Az élet keletkezése 13.35: Iskolatévé: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt. — ism.) lf.25: Élővilág, (ism.) 14.55: Rajz (ism.) Színes 15.10: Fizika. (Alt. Isk. 6. oszt. 15.40: Orosz nyelv. (Alt. isk. 8. oszt.) Csere-here. Színes. 16.25: Hírek 16.30: Idős emberek a közlekedésben. 16.40: Tízen Túliak Társasága 17.20: Illés Árpád — portré (ism.) 17.45: Tévébörze 17.55: Telesport 18.20: Eredményeink — tennivalóink. Riportműsor. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. Színes 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó. Színes 20.00: BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK: IV. Henrik király. Füst Milán királydrámájának tévéváltozata. Színes. (16 éven felülieknek!) 22.05: Még egyszer. Angol, zenés film. Színes 22.35: TV-Híradó 2. Színes 2. MŰSOR: 17.15: Iskolatévé: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) 17.45: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 18.10: Az újvidéki televízió estje. — Bevezető 18.15: A Tisza virágzása. Rövidfilm. Színes 18.35: Júlia és a nyolc Rómeó. Könnyűzenei film. Színes 19.00: Vis sziget. Rövidfilm. 19.30: TV-Híradó. Színes 20.00: Bevezető. Színes 20.05: Lifka mozi. Dokumentum- film. Színes 20.35: Hét magyar ballada. 21.05: Szívem szerint anyám. 21.15: Martic tanár úr. Jugoszláv Dokumentumfilm. Színes tévéfilm. Színes 22.10: Régi húrok, új hangok. KOSSUTH 8.27: Népdalok. 8.44: Donizetti: A csengő. Egy- felvonásos vígopera 9.44: Zenevár 10.05: Dominó 10.35: Dvorzsák: VI. szimfónia 11.19: A brigád tekintélye. A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 11.39: Széchenyi István naplójából. IX. rész (1845—47) 12.35: Panaszaink útja. Riport 12.50: Zenemúzeum 14.17: A Könnyűipari Miniszté- > rium Bartók-kórusa énekel 14.29: Szabadpolc 15.10: Szopránáriák 15.28: Litera-túra 16.05: Krúdy Gyula: Királyregények. Könyvszemle 16.15: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 16.28: Hanns Eisler műveiből 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében 17.32: A Rádiószínház bemutatója 19.15: Couperin-művek. Zuzana Ruzicková Játszik csembalón 19.30: Budapesti Művészeti Hetek. A küszöbön. Turgenyev kisregénye rádióra alkalmazva 20.32: Nótaest 21.40: A Dunánál 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Az új magyar zene hónapja 23.21: Brankovics György. Részletek Erkel operájából 0.10: Birtwistle: Grimethorpe Air PETŐFI 8.05: Indulók fúvószenekarra 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10.33: Zenedélelőtt 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből 12.55: Kapcsolás a győri körzeti stúdióba 13.25: Ifjúsági könyvespolc 13.30: Gyerekeknek. Tündérsíp. Karai József gyermek- kórusaiból 14.00: Színe — Java 16.00: Honthy Hanna operettfelvételeiből 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Zenei Tükör 18.00: Disputa 18.33: Hétvégi Panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Tűnődés a Gyorsuló időben. I. rész 21.08: Kabarécsütörtök 22.08: Fényes Szabolcs szerzeményeiből 23.15: Népdalok, néptáncok 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: A zeneirodalom remekműveiből 10.17: Együttesek Mozartoper álból 11.05: Láthatatlan múzeum 11.35: Zenekari muzsika 13.07: Dessau: Einstein. Három- felvonásos opera 14.4?: Nagy mesterek kamarazenéjéből 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Itthon és a nagyvilágban. 1. rész 16.50: Popzene sztereóban 18.00: Népdalok 18.19: Az új magyar zene hónapja 19.05: Disputa 19.35: Hangverseny. Kapcsoljuk Az Erkel Színházat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar műsora a Budapesti Zenei Heteken kb. 20.25: Miért? Hogyan? kb. 20.45: A hangverseny- közvetítés folytatása kb. 21.35: Dzsesszfelvételekből 21.51: Schütz: Cantiones Sacrae