Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-09 / 237. szám

1980. október 9. • PETŐFI NÉPE • 3 MAGÁNNYOMOZÁS Fodor Andrea nem A téma az utcán... Nem, nem hever, legalábbis nem mindig. De ott van. Legutóbb például álldogált és integetett. S hogy egyáltalán téma — méghozzá szomorú téma —, csak napokkal később derült ki... t Az utolsó simítások a bagi csomópontnál. „Nem élem túl” Kiskunimajsa, este 8 óra, átuta­zóiban Halas és Félegyháza kö­zött. Az út szélén bizonytalan karmozdulat — stapos talán? — index jobbra, fék. Harminc kö­rüli nő dugja be fejét, rekedtes hangja csuk 1 adózik a zokogástól. Erős, dohányfüsttel elegy alko- hoIpára önti el a 'kocsit: — Uram, vigyen ki Szánkra, meghalt a kislányom ... ! — De hát nem arra/ megyek.'.. — Vigyen ki, kérem! Csak nyolc kilométer. Nincs már bu­szom, s órák óta várom a taxit... Kifizetem, csak Vigyen haza. Ma reggel meghalt a kislányom... Nyolcéves volt, szörnyű... Nem élem túl... Robogunk Szánk felé. A gáz- fáklyák fényénél látom: a nő ma­gáiba roskadva, kezében zsebken­dővel, .sír. Nagyon odavan. Csak ez á kocsmaszag ne zavarna... Bánatában ivott? Nyugta tóként? Mindegy, vigasztalni kéne. — Mi történt? — Az Andrea...' ma reggel, Halason, a kórházban ... Ha még látott gyönyörű gyereket... Égy hete vitték be a mentők, innét Majsáról, a kollégiumból. A hasa fájt, rosszul - lett... Mindennap nála voltam, nem látszott azon semmi. Csak Vizsgálták szegényt állandóan. Még tegnap is... azt mondta: anyukám hozzál kólát... Ha látott szép kislányt... — És?... — Borzasztó!... Ma reggel, 9 tájban, ahogy odaérek, hallom az ápolónőiktől: az Andrea meghalt. Hajnali öt órakor. Vakbélben. Teljesen elgennyesedett néki... És nem operálták meg... — Vakbél? Az nem lehet. Ma már egy rutinműtéttel' elhárítha­tó ... — Nem tudom, nem tudom, de én belepusztulok, egész biztos ... Négy éve váltam el a férjemtől, van még egy kisfiam, a Zsolt hat­éves, ő is kollégiumban. Mert én három műszakban dolgozok, itt a tsz-ben ... És itt is lakom... .Csillapítani próbálom. Mielőtt a faluban, a presszó előtt kiszáll — magam sem tudom, miért — a nevét kérdem. Bemutatkozik — „Fodor Dezsőné vagyok” — és csöndlben jajveszékelni kezd. A kórházban nincs, nem is volt — Fodor Andrea? Nyolcéves? Nem emlékszem — rázza a fejét dr. Makay László, a halasi Sem­melweis kórház igazgató főorvo­sa. — De várjon, mindjárt kide­rül. Télefon a k ór bonc tanra: ott sem ismerős a név. „Biztos? Azért nézzétek meg még egy­szer!” — kéri a direktor. Eltelik néhány perc — az eredmény ne­gatív. Következik a gyermekosz­tály, „mert ha egy kiskorút be­hoznak az épületibe, arról a fő­orvosasszonynak tudnia kell”. Ám Fodor Andreáról ő sem tud. Most már gyanús a dolog. Kezdem ké­nyelmetlenül .érezni magam. Még egy telefon — utolsó pró­bálkozás — a betegfelvevőbe. „Tessék viszalapozni szeptember 1-íg, hátha...” Türelmetlen szü­net, majd a válasz: nincs, nem is volt. — Elnézést, igazgató úr. Én ezt nem értem... — Lehet, hogy Kiskunfélegy­házára vitték. Elképzelhető, hogy az asszony összekeverte a két vá­rost. Abban' az idegállapotban, ugye... Elképzelhető. Csak a szesz, az a piás lehellet ne zavarna, így utólag is ... A nagymama segítséget kér Általános iskolai diákotthon, Kiskunmajsa. Keresem a fekete lobogót, sehol. (Kisdiák koromban halt meg mi is meggyászoltuk egyik tanuló- társunkat, aki a nyári szünetben a Tiszába fulladt.,) Mióta ez az ügy- foglalkoztat, most először re­ménykedem: a nő átvert, a kis­lány él. A két kapuügyeletes ál- mélkodva néz össze: nem, az in­tézet lakói közül nem halt meg senki. Felföldi László igazgató sem akar hinni a fülének, amikor elő­adom a történteket. őszintén szólva, őt hallgatván, én sem: — Szeptember elején már mu­lasztottak két hetet, most meg 29-e óta nem láttuk őket. Sem Andreát, sem Zsoltot. Ügy hal­lottam, az iskoláiból is hiányoz­nak. Már többször üzentünk a szülőnek, nem' jelentkezik. Ma délelőtt viszont fölkeresett a nagymama, aki tanyán él, és a segítségünket kérte: a lánya iszá­kos, állandóan férfiakkal csava­rog, éjszaka jár haza, a gyere­kek nála vannak, nem törődik velük, iskoláiba se engedi őket, mondván: tanítási szünet van. 0 úgy látja: veszélyeztetett helyzet­ben vannak a gyerekek, és sze­retné, ha állami gondozásba ke­rülnének. Mi mást nemigen tehe­tünk : értesítettük a tanácsot... Intézkedni fognak Valóban, a kiskunmajsai Nagy­községi Tanács gyámügyi előadó­jának, Nyerges Máriának már nem újság Fodorné viselkedése. Tisztában is van vele, mi a teen­dő. Dolgát az nehezíti, hogy az asszonyt bodoglári bejelentett la­kásán nem lehet megtalálni, sőt Szánkon is csak ritkán. Minden­esetre sUrgösen- felhívják az ot­tani tanács figyelmét is, és gond­juk lesz a két gyerekre. Fodor Andrea — kinek „édes­anyja”, mindegy milyen okból, képes volt lánya halálhírét köl­teni, s efölötti világnagy fájdal­mat eljátszani —, Fodor Andrea tehát nem halt meg. Nem talál­koztam, nem beszéltem vele, mi­ként öccsével, Zsolttal sem. De kívánom nekik: amennyire le­hetséges, vegyen kedvező fordula­tot sorsuk. K. F. Október közepén, határidőre át­adják az M3-as autópálya új sza­kaszát. Az új út a 34-es kilomé­tertől az 55-ös kilométerszelvényig tart, ahol a 21-es számú, Hatvan— Salgótarján utat keresztezi. Hat­vantól északra. A Gyöngyös felé utazóknak nem kell majd Hatvan városán áthaladniok. Jelenleg már a befejező munkálatok foly­nak; padkakészítés és rendezés, a jelzőtáblák, korlátok .kihelyezése, stb. Az elvégzett munka nagysá­gát jellemzi az egymilliárd-ötszáz- ötvenmilliós beruházási költség: kilométerenként megközelíti a nyolcvanmilliót. Ez a szám maga­sabb a korábbi pályaszakaszoké­nál, amit az árak emelkedésén kívül az itteni domborzati viszo­nyok, illetve a két csomópont költ­ségei indokolnak. Két és fél millió köbméter föl­det mozgattak meg az építők, és az új pályát bevezető, 156 méteres kisbagi völgyhíd mellett még to­vábbi tizenhat épült. Az új útvo­nal elkerüli Aszódot — ide a Bag határában létesített csomóponton térhetnek le a járművek — a má­sik csomópont Hatvantól északra, a már említett 21-es útnál léte­sült. A következő, Gyöngyös határá­ig vezető szakasz átadása 1982— 83 táján várható, majd 1984 végére Visontáig kell elkészülnie az út­nak, egyelőre fél pálya szélesség­ben. K. T. * HAZAI TÁJAKON Aki Badacsony után akár autó­val, akár vonattal tovarobog Keszthely vagy Tapolca felé, nem is sejti, mit mulaszt, mi rejlik a tóparti dombok, vonulata mögött. Ám aki bekanyarodik közéjük, százarcú tájra lel1, lépésről lépés­re változóra, hol erdővel, hol sző­lővel borított hegyoldalakra, sze­líd hajlású völgyekre, jegenye­sorra, ősparkkal1 övezett kastélyra a völgyiben, várra a hegyen. Szeszélyes szépségű pannon táj ez a vidék, ősi sízőlökuRúrája fe­lett mélység és magasság harmó­niája uralkodik, az az emberi lép­ték, mely otthonossá teszi a he­gyet és a völgyet. Látogatód kö­zül sokan beleszeretnek, e von­zalmak nyomán változik a vidék, s nem is mindig javára. Régi térképek tanúsága szerint sziget volt valaha, parányi falut rejtő. A víz idővel lahúzódott, csupán egy öblöt' hagyott meg régi térségéből, a falu pedig cse­rélgeti helyét, legkorábbi nyomait csupán egy régi torony jelzi. A helyváltoztatás oka nem annyira a vizek, mint inkább a hadak já­rása volt, a tatárdúlás ' nyomán megmaradt félelem űzte fel a fa­lu lakóit a vár közelébe, ott is maradtak szinte - napjainkig a Várhegy oldalának apró házaiban, a teraszosan formált virágosker­tek között, amelyek olasz falvak hangulatát idézték. „Vár állott, most kőhalom” — büszke erősség emelkedett egykor a hegy ormán,, de a Rákóczi-sza­badságharc leverése után császári parancsra felrobbantották, kövei­nek egy részéből kiskastély épült a Várhegy oldalán, a XVIII. szá­zadi egyszerűbb nemesi kúriák legszebb példánya. (Ma Vár-ven­déglő.) Amikor a környék az Eszter- házy család birtoka lett, új kas­tély épült a falu főterén, a völgy­ben (ima az Irodalmi' Alap Al- kotóháza), messze elnyúló, ősfák­ban, egzotikus növényekben bő­velkedő parkja természetvédel­mi terület. A régi faluban nem voltak ke­rítések, két-két zsellérporta né­zett egy udvarba, de a többitől sem elhatárolva, a csirkék fején pedig festék jelezte, melyik ud­variba tartozik a kóborló -— so­sem veszett el egy se —, és a gu­lya hazatértét »együtt várták az asszonyok a hegyre kígyózva ka­paszkodó utak kanyarulatainál. Az utóbbi két évtizedben mind­ez megváltozott, iElőször is a falu ment el a helyéből. Lassan, csön­desen, családonként szivárgott a vízpart közelében épült Újtelep­re. A kiáramlást a 'fészebrakó fia­talok kezdték, a régi faluban lakó öregek aztán vagy gyermekeikhez költöztek, vagy meghaltak, talán össze is dűltek volna a dombol­dal vén házai (az északi Balaton­part népi építkezésének legszebb gyöngyszemei), ha az Alkotóház írót el nem mondják városi ba­rátaiknak, milyen néprajzi', mű­vészeti emlék megy veszendőbe. Néhány lelkes értelmiségit meg­ragadott az öreg porták varázsa, no meg a Vároldalból nyíló kilát tás, megvettek pár házat, odalá­togató barátaik is föllelkesültek, egy évtized leforgása alatt amo­lyan élő skanzen lett a régi falu, szépen karbantartott műemlék­nyaralóházakkal, eredeti búto­rokkal, köcsöggyűjteményekkel. Szigliget a tuszkulánumok vi­lága, a nyugalom és szépség álom. szerű tája. Minden gondot feled­tető, jókedvet, önfeledt- örömet adó. Sok minden hiányzik még: megfelelő éttermek, mozi, szabad­téri. hangverseny, turistaszálló, de amint a helybéliek és nyaralók egylbehangzóan mondják: addig jó, míg mindezek hiányoznak. Ha elszökik a csend, megtörik a va; rázs. B. É. Paradicsommag a baromfiknak Hulladékból kiváló takarmánykiegészítő A tudományos kutatók és az ál­lattenyésztők, állatorvosok együt­tes munkáival új takarmányki ­egészítőt „találtak”; erre a célra a konzerviparban viszonylag nagy mennyiségben jelentkező paradi­csommagot használták fel. A Köz­ponti Élelmiszeripari Kutató In­tézet és az Állatorvostudományi Egyetem több éves munkája nyo­mán a szakemberek arra számí­tanak, hogy évente akár ezer tonna paradicsommag-hulladékot használhatnak fel, és ezzel a me­zőgazdasági üzemek több tízmil­lió forintos megtakarítást érhet­nek el. A próbák során bebizonyoso­dott, hogy' a konzervipari hulla­dék nemcsak viszonylag magas fehérjetartalmánál fogva fejt ki kedvező hatást a baromfitelepe­ken. (Bár ez is lényeges, hiszen a kísérletek adatai szerint külföld- ről vásárolt szóját lehet helyette­síteni a paradicsommag-őrle- ménnyei.) A mag nagyon lénye­ges tulajdonsága, hogy úgyneve­zett antioxidáns hallással rendel­kezik; megakadályozza a takar­mányban lévő zsiradékok bomlá­sát, oxidációját. Az újszerű módszer " kísérleti eredményei kedvezőek. Bebizo­nyosodott: a paradicsommagot is fogyasztó baromfiállomány súlya 5 százalékkal haladja meg a ha­gyományos takarmánnyal felne­velt állományét. Az új tudományos eredmény gyakorlaiti bevezetésének előké­szítését megkezdték. (MTI) Kórtermi monológ MAGA se tud aludni? Ez az én bajom is, de még a beszéd is nehezemre esik. Még kérdik az orvosok, mi a panaszom. Csak nézzen jól rám egy dok­tor, s menten itt fektet vagy két hétig. Le vagyok én rob­banva kérem. Nem lehet ezt a tempót bírni egyfolytában, ki­csinálja az embert ez a felspa- nolt élet. IHajt az ember az üzemben, mert kell a pénz, nagyon kell. Aztán ott az a nyolcszáz szögöl fiolái szőlő, az idén kilencszer .is permetez­ni kellett. Nem mondom, meg­ériL jó termést ígér. Az öre­gektől örökölt házat is rend­be kell hozni, aláfalazni, újra padlózni; kicseréltük a két ut­cai ablakot is. De még legalább ötheti munka van rajta, mire a festőket rászabadíthatom. Persze könnyű azt monda­ni: pihenjek, ne hajtsak egy­folytában. De mondja meg ne­kem őszintén: megcsinálja va­laki. mindezt helyettem? Szid az asszony is, hogy csak nyö­gök esténként, meg hogy nem foglalkozom vele, de eszi a fene, mert a Túriék háza há­rom ablakos, meg csempézett az előszoba is, alattunk meg padlásszobás a szomszédék új háza. Búcsúkor meg azzal piszkált fel, hogy az előrelátó emberek ilyen korban már vesznek, vagy csináltatnak csa­ládi kriptát is, mi meg csak sírhelyet váltottunk a papnál. AZ AZ IGAZSÁG, hogy az ember rá van kényszerítve a hajszára, no meg egy kis szá­molásra is. Mert ugye itt el­heverhetek 10—12 napot, ki­csit felszedem magam, aztán jön az a 2—3 hét táppénz. Ha minden jól megy, ezalatt vég­zek a belső munkákkal, lesze­dem a korai szőlőt is, ami piacra megy, mert hogy cse­megeszőlőnek szántam. Ha jól számolok, legalább öt darab ezrest fogok így meg, mert ami a biztositótól csurran, az kipó­tolja a táppénzt, a többi meg tiszta haszon. A szőlő árából meg tudom venni a sódert, a cementet, meg a vasat. Csak jó hoészu ősz legyen, akkor még elkészül az idén a krip­tánk is. TALÁN ALSZIK már, szom­széd? Beszélhet az ember a világba, még 1 csak azt se mondja: igaza van, nem köny- nyű az élet a magamfajta sze­gény embernek. Lejegyezte: , Szakács Gyula • A régi nt mellett már készen áll az új pályaszakasz kiindulópontja, a kisbagi völgyhíd. Tovább az M3-ason Szigliget

Next

/
Thumbnails
Contents