Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 198«. október 1

0 Hazánkban mindössze két ekkora, hatalmas papírbálázó gép van; az egyik itt, Kecskeméten. Naponta 8—9 vagon hulladékpapirt présel 5—6 mázsás bálákká. Monortól Nagykátáig a többi MEH-telep- ről is Kecskemétre hozzák a papirt bálázni.

Ezt láttuk a MÉH-nél

Papír, vas, színesfém, rongy, üvegcserép: milliókat érő másodlagos nyersanyag

A hulladék pénzt ér. Tanúsítja ezt a Dél-magyarországi Mellék- termék- és Nyersanyaghasznositó Vállalat kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskőrösi, solti, kalocsai, bácsalmási és bajai telepének idei első félévi eredménye. Együttvéve 117 millió forint értékű hulladékvasat, papírt, színesfémet, rongyot és törmeléküveget vásároltak és továbbítottak a külföldi, s a hazai felhasználókhoz.

A másodlagos nyersanyagként igen keresett haszonvassal, papírhulladékkal stb. való kereskedésben nagy a szerepe a MÉH kecskeméti telepe 95 dolgozójának. Augusztus utójáig 70 tonna textil-, 7818 tonna vas-, 5334 tonna papír- és 502 tonna színesfém-hulladékot vettek át, illetve szállítottak külföldi és hazai felhasználókhoz, 55 millió forint ellenértékben.

Számos európai ország vevője a magyar mellékterméknek és hulladéknak. A Német Szövetségi Köztársaságba az év folyamán fitt1' vagon ónozott ' ‘' léméit, rtaz NDK-ba 35 vagon akkumulátorhulladékot és Jugoszláviába 250 vagon bálázott papírt szállítottak Kecskemétről, de eljutott több rakomány Ausztriába és más tőkés államokba is. Olaszország igen sok üvegcserepet fogad. A városi MEH-kereskedők az idén már száz vagonnal szállítottak olasz partnerüknek a jó pénzért eladható üvegcserépből, amelyet Itáliába összezúzva útépítésnél, az úgynevezett hideg betonozásnál használnak, jó eredménnyel. Az üvegzúzaléktól az utak felülete tapadóssá, tartósabbá válik. A napokban kamionban 20 tonna alumíniumhulladékot is küldtek az egyik nyugati vevőnek.

A valutáért történő értékesítésen túl hazai szükségletre is szállítanak anyagaikból a kecskeméti MÉH-gyűjtők, akiknek munkája a városon kívül kiterjed az egész járásra. A vállalatoktól, az ipari üzemektől szerződés szerint sokféle anyagot felvásárolnak. A többi között az Orosházi Üveggyárat is ellátják nyersanyaggal és a kunszeritmiklósi Temaforg Vállalatot pamut alapanyagú háztartási ronggyal. Mivel ez az utóbbi géptörlésre való, követelmény, hogy jól szívja az olajat. Műszálas, vagy szabászati hulladék nem keveredhet közé. Talán e szigorú kikötés miatt is, az idén a tervezett 80 tonnából eddig csupán 7 tonnát tudtak átvenni.

Örvendetes viszont, hogy az ak- kumulátorólom-hulladékot, amelynek .kilogrammjáért 5 forint 50 fillért fizet a MÉH a közületek példájára újabban mind, inkább behozzák eladni a magánautó-tulajdonosok is.

A MÉH mint vállalat természetesen nem csak a társvállalatoktól. hanem mindenkitől — valamennyi lakostól — átveszi az otthonában, a háztartásában felhalmozódott hasznos hulladékot. Izsákon, Tiszakécskén és Lajos- mizsén egy-egy jutalékos átvevő a gyűjtő, míg a járást nyolc lovas kocsis felvásárló járja, aki az idén eddig csaknem egymillió forint értékű másodlagos nyersanyagot vett át a lakosoktól, házról házra haladva.

Jó tudni, hogy a MÉH-nek saját felvásárlóin kívül — például Kecskeméten — magángyűj tők is dolgoznak. Bíró Györgynének a Mátyás király körút 12,- Kanalas Mihálynak a Homokbánya 39, Kiss Lajosnének a Szalvai Mihály körút 16/a szám és Zsigár Ferencnek a Kelemen László utca 6. szám alatt lehet vasat, színesfémet, hulladékpapírt és pamutrongyot eladni.

Megkérdeztük Mandel Rezső kecskeméti telepigazgatót:

— Mennyit segítenek munkájukban,' a hulladék felkutatásában az iskolás fiatalok?

Elmondta, hogy,a vállalat átvevői évente kétszer felkeresik az iskolákat. Körülbelül 60 oktatási intézménnyel tartanak kapcsolatot. A hagyományosan jó együttműködés révén az iskolai gyűjtés sikeres szokott lenni. Alpáron, Lakiteleken többször kitettek magukért a gyerekek, de szorgalmasak voltak a kerekegyháziak is. Ott egy esztendő alatt 500 mázsa vasat és mintegy 60 mázsa papírt tettek pénzzé a gyűjtési akciók során. Az iskolai gyűjtést az idén, október közepén újra megszervezi a MÉH, hasonlóan a lakótelepeken is — a Széchenyivárosban, a Leninvárosban és a Műkertvárosban —, ahol tavaly, már háromszor hirdettek MÉH-napot.

K—I

• Autók — tetőfedő, ablak nélkül — kiszolgálva és kiszolgáltatottan. De mint nyersanyag, még hasznosíthatók,

(Pásztor Zoltán felvételei.)

A fülöpszállásiak nagy vállalkozása

A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé tartozik, 7300 hektárnyi területén a szikesektől a homokvidékig, valamint a mocsaras legelőkig minden megtalálható. A föld jobb hasznosítása érdekében nagy vállalkozásba kezdtek. Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet termelésfejlesztési és agrokémiai osztályának közreműködésével elkészítették 850 hektárnyi rét és legelő javítási tervét, amelyet három szakaszban — az idén, jövőre és 1982-ben — .szándékoznak megvalósítani. A kivitelező: a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat, amely az első három és fél kilométeres csatornaszakaszt már elkészítette.

Vízi Mihály, elnök úgy érzi, hogy ennek a hároméves programnak a megvalósítása fordulatot jelent az üzem életében.

— A csatornák építésével szabályozni tudjuk a vízgazdálkodást. A mélyebb fekvésű területeken levezetjük a vizet, ha pedig szárazság van, akkor öntözni tudunk. Három-négyszeresére növelhetjük a fűhozamot, s ezzel megalapozzuk az állattenyésztés fejlesztését. Főként a szarvasmarha-ágazatot és a juhászatot akarjuk korszerűsíteni. Lehetőség nyílik a szabadtartásos húsmar- hatenyésztésre. Az előkészületeket már megkezdtük, a jelenlegi négyszázas állomány fele magyar- tarka és a francia eredetű Limousine keresztezése. Ez a fajtajavítás már másutt is bevált. Beléptünk a TAURINA szarvasmarha-tenyésztési rendszerbe, amely egyaránt foglalkozik húshasznú és tejtermelő fajtákkal. A rendszer törekvése, hogy minél gazdaságosabbá tegye az ágazatot. A tehenészetben a 200-as magyartarka állományunkat nagyrészt már kereszteztük a magasabb tejhozamú holstein-frizzel., A juhászatban a jelénlegi kétezres létszámú anyaállományt újabb ezerrel növelik.

"'TM á ,hhgyy,hÖrdeFéjű*''gyétSh'áSz!- nosítási program megváltoztatja Fülöpszállás ' határát, gazdag legelőket teremt és jó példája annak, hogyan lehet hasznosítani a kiaknázatlan tartalékokat. A megvalósításhoz a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat számot\JM

a;

%

A7>

• Jól halad a napraforgó betakarítása.

tevő anyagi segítséget ad. A költségvetések szerint több mint

2,5 millió forintot, a termelőszövetkezet ugyanis tagja a társulatnak.

A távlati tervek mellett természetesen a napi feladatok is foglalkoztatják a közös gazdaság vezetőit. Megkezdődött az őszi betakarítás és vetés. Hozzáfogtak 300 hektáron a napraforgó betakarításához, szellemes újítással az E 512-es kombájnokra kuko- ricacső-törő adaptereket szereltek fel megfeleld átalakítás után, ezzel 300 ezer forintot takarítottak meg. Az újítás bevált, veszteségmentesen kerül biztonságba az olajos növény magja. Jól halad a silókukorica betakarítása, a takarmány tartósítása'.

— Ismert okok miatt az idén később kezdődik minden őszi munka. Nagy gondot jelent számunkra a szervezés. Külső segítségre is szükségünk lesz, jóllehet elsősorban a belső tartalékokra alapozzuk a feladatúk végrehajtását. Kétszázhetven hektárnyi szőlőnkben a szüret sok munkáskezet' igényel. A fehérnemű-készítő üzemünk munkásai is 'bekapcsolódnak, a szőlőszedésbe.

Már; tavaly bevontuk az őszi betakarításba a nyugdíjasainkat is. Örömmel jöttek, magunk is meglepődtünk azon, hogy társadalmi munkában segítettek a szüretben. Mi természetesen honoráltuk fáradozásukat. Az idén

hasonlóképpen számítunk a segítségükre, mondja Vizi Mihály.

Fülöpszálláson is hátra van még az őszi tennivalók nagyobb része. Abban bíznak, hogy ha az

időjárás megfelelő lesz, sikerül biztonságba helyezni a termést és jól megalapozni a jövő évi gazdálkodást.

K. S.

• Ezek az asszonyok, lányok is segítenek a szüretben. (Méhesi Éva felvételei.)

Ésszerű takarékosság, nyereségesebb termelés a kecskeméti reszelőgyárban

Néhány esztendeje a vállalatok külön takarékossági intézkedési tervet is készítenek éves munkájukhoz, s abban előirányozzák, hogy a ' különböző költségeket mennyivel akarják mérsékelni. Ezeket az elképzeléseket 1980- ban a korábbinál nagyobb szigorúsággal vetették papírra, hiszen a módosított szabályozók a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözve többet követelnek meg az ésszerű takarékosság terén is. A Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyárában az eddigi hónapokban sikeresek voltak a költségek csökkentésére irányuló törekvések.

Az üzem reszeléket, franciakulcsokat, csípőfogókat, barkács- szerszámokat, húsipari alkalmazású késfenőket és még sok mindent készít. A termékösszetétel anyag- és energiaigényességére jellemző, hogy az előállított termelési értéknek mintegy 50 százaléka az anyaghányad. Ezen belül az alapanyagok, az ötvözött szersfeámacélok értéke körülbelül 25 százalék. A gyár egyes cikkeinek mérete meghatározott, kötött, ezért az alapanyag-felhasználásban mennyiségi megtakarításra alig van lehetőség. Varga József igazgató elmondta, hogy ezzel szemben jelentős mértékű költségcsökkentést tudnak elérni a tőkés import ötvözött acélok hazaiakkal való helyettesítésével.

A tűreszelőket például az Idén már részben a December 4. Drót- művektől Vásárolt alapanyagból készítik, amely körülbelül négyszer olcsóbb a nyugatinál és ugyanolyan jó minőségű termékek állíthatók elő belőle. Erről meggyőződtek a próbagyártások és a minőségellenőrzés alkalmával. 1981-fien — már 1 millió forinttal kisebb anyagköltséggel termelnek ugyanennyi tűreszelőt. A

négyélű reszelőket az idén még osztrák import alapanyagból gyártják, de már tárgyalnak az említett hazai céggel a négyszögprofil ötvözet szállításáról. Ez utóbbi importhelyettesítéssel szintén milliós * megtakarítás várható jövőre.

A kecskeméti reszelőgyárban 1200-féle segédányagra is szükség van, többek közt galván vegyszerekre, edző sókra, különféle olajokra. Tavaly a segédanyagok negyedévenkénti költsége 1,9 millió forint volt. Az idei takarékossági intézkedési terv szerint ezt 1,6 millióra mérsékelik. Az egyes üzemek, műhelyek meghatározott összeggel gazdálkodnak, s az ottani vezetők felelősek azért, hogy a feladatokat kereten belül oldják meg. Az év eddigi részében tervszerűen gazdálkodtak a segédanyagokkal, s ennek köszönhető, hogy a takarékossági elképzelések valóra- váltak. Oly módon, hogy az időközbeni 20 százalékos áremelkedés ellenére sem nőttek ezek a ráfordítások.

A tervezett anyagköltségből 7,5 millió forint az idei energiaköltség. Az év elején lehetőséget láttak a gyár vezetői arra, hogy ebből 650 ezer forintot megtakarítsanak. Intézkedéseket foganatosítottak az elektromos kemencék, edző kályhák és egyéb berendezések üresjáratának megszüntetésére, s fázisjavítókat Is üzembe helyeztek. A villamosenergiafelhasználásnál az első félévben kétszer annyi kilowattórát takarítottak meg, mint amennyit előirányoztak.

A kovácsüzemben gázzal hevítik a reszelőket, s havonta 48— 50 ezer köbméter földgázt tüzelnek el. Olajról tértek ót erre a fűtőanyagra, s ezzel az Idén csaknem félmillió forinttal szorítják

lejjebb Itt az energiafelhasználás értékét. A takarékossági Intézkedési terv előírja a fogyóeszközökkel való takarékos bánásmódot, s e területen mintegy 500 ezer forinttal lesz kisebb az évi tényleges költség.

A tervszerű költséggazdálkodás révén az évközi megtakarításokból olyan üzemtatarozó, korszerűsítő munkálatokra Is futja a

gyárnak, amelyekre a korábbi években nem telt. S természetesen az észszerű takarékosság növeli a termelés gazdaságosságát. Az ez évi 6,4 millió forintos nyereségtervet időarányosan teljesítették az első három negyedévben. Ebben közrejátszik az Is, hogy a reszelőgyár jó árakat kap tőkés export termékeiért.

A. T. S.

1

a

x