Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 235. szám Ára: 1 ,20 Ft 1980. október 1. kedd Ma összeül az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei Bizott­sága ma összeül Kecs­keméten. A végrehajtó bizottság az alábbi na­pirend megtárgyalását javasolja a testületnek: Tájékoztató a megye V. ötéves tervének várható teljesítéséről, az időszerű gazdaság- politikai feladatokról. Beszámoló a végre­hajtó bizottság 1980 első félévi munkájá­hm. , A MÚZEUMI HÓNAP MEGYEI MEGNYITÓJA Nagyszabású avar kori kiállítás nyílt Kecskeméten I Dr. Major Imre tárlatnyitó beszédét mondja. A kecskeméti Katona József Múzeumban vasárnap nagy szá­mú érdeklődő közönség gyűlt össze, hogy részese legyen a Ká- gánok népe című nagyszabású ré­gészeti kiállítás megnyitásának. A rendezvényt — amely egyben a múzeumi hónap Bács-Kiskun megyei eseménysorozatának a nyitánya volit — a tiszakécskei általános iskolások kórusának al-'' kálómhoz illő ünnepi műsora ve­zette be, tette hangulatosabbá. A műsor után Bánszky Pál me­gyei .múzeumigazgató üdvözölte a. résztvevőket, köztük Bács-Kiskun megye és Kecskemét város köz­művelődési életét irányító szer­veinek vezetőit, s a megjelent szakembereket. Ezt követően dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg az avar korról át­fogó képet adó, reprezentatív ki­állítást. — Csaknem két évtizede, hogy az ország múzeumai minden év októberében szélesre tárják ka­puikat az érdeklődők előtt Az intézmények gazdag gyűjtemé­nyeinek a kiállításai, szakmai és ismeretterjesztő előadásai mind szervesebben épülnek be a köz- művelődés egészébe. A ma embe­rének táguló érdeklődését a Bács- Kiskun megyei múzeumok is mind eredményesebben elégítik ki. Népszerűsítik történeti, nép­rajzi, régészeti és képzőművészeti értékeiket, a fiatalok számára pályázatokat, vetélkedőket hir­detnek, szaktáborokat szerveznek. Az intézmények átgondolt, tema­tikus kiállításokkal járulnak hoz­zá aihhoz, hogy a raktárakban felgyülemlett kultúrtörténeti kin­csek folyamatosan közönség elé kerüljenek, közkinocsé váljanak — mondotta bevezetésül dr. Ma­jor Imre. Ezután méltatta a múzeumi szakemberek lelkes munkáját, amelyet a tárgyi gyűjtés és a tu­dományos feldolgozás mellett a közművelődés ügyéért végeznek. Majd arról beszélt, hogy ez az összetett tevékenység jól tükröző­dik a Katona József Múzeum mostani, avar kori kiállításán is. Utalva a történelmi körülmé­nyekre, a többi között elmondta, hogy a kagánok a Belső- és Kö- zóp-Ázsiából menekülő, s a VI. század derekán Európa keleti ha­tárán feltűnő — máig vitatott származású — avarok rettegett, teljhatalmú urai voltak. A Kár­pát-medencét megszállva tartó germán néptörzsekét részint le- igázták, részint menekülésre kész­tették, majd 569-tól csaknem két- és fél évszázadon át szilárdan megvetették lábukat a magyar­ság majdani hazájának területén. Az avar hatalom a VII. század derekán fokozatosan a Kárpát- medencére, a kagán székhely pe­dig a Duna—Tisza közére tele­pült. E korszakról, a honfoglalást megelőző mintegy három évszá­zad kutatásainak eredményeiről ad áttekintést ez a kiállítás. A bemutatott tárgyak között az egyik legjelentősebb a megyebeli — kunbábonyi — kagán sír gaz­dag leletegyüttese, amelyet az évszázad leleteként emlegetnek, s amely több évi restaurálás ered­ményeként teljes pompájában lát­ható a kiállításon. Ám nemcsak Bács-Kiskun megyei leleteket lát­hatunk itt. A Nemzeti Múzeum jóvoltából országos régészeti anyagot reprezentál a kiállítás, amely úgy válhatott még telje­sebbé, hogy Békés, Csongrád, Hajdú-Biihar és Szolnok megye múzeumai is kölcsön adták ez alkalomra legújabb avar kori szerzeményeiket. A megyei tanács elnökhelyette­se végül köszönetét mondott va­lamennyi közreműködő múzeum­nak azért, hogy a tudományos ér­tékű, esztétikai szempontból is figyelmet érdemlő régészeti kiál­lítást létrehozták. Bánszky Pál a kiállítás rendezőinek, H. Tóth Elvirának, a Katona József Mú­zeum tudományos főmunkatársá­nak, dr. Garam Évának, a Nem­zeti Múzeum, osztályvezető-helyet­tesének és segítőiknek fejezte ki köszönetét. A múzeumban egyidejűleg mű- tárgyvédellmi kamarakiállítás nyílt R. M. Befejezés előtt a könnyűszerkezetes kormányprogram beruházása |f|í a halasi Fémmunkás gyárban | Ip.' $S§| Az V. ötéves tervidőszak­kal befejező­dik a kormány­nak a könnyű- szerkezetes épitési mód meghonosítá­sára még az előző tervidő­szakban kidol­gozott prog­ramja. A ha­gyományos­nál gyorsabb építkezést le­hetővé tevő rendszerek ha­zai előállításá­ra és szerelésé­re való fölké­szülés célja a beruházások hatékonysá­gának növelé­se volt. A prog­ramban töb­bek közt a francia FIL- LOD-licencet is megvásárol­ták, amelynek itthoni hasznosító­ja a Fémmunkás Vállalat lesz. A cég kiskunhalasi gyárában az év végére fejezik be a beruházást, amellyel megteremtik a föltétele­ket a „Fémmunkás-FILLOD”- nak elnevezett épületek elemei­nek termeléséhez. • A részlegesen üzembe helyezett nagycsarnokban már FILLOD-termékeket készí­tenek. A szociális épületnek, óvodá­nak, bölcsődének, iskolának, tor­nacsarnoknak és egyéb, közösségi létesítménynek alkalmas „Fém- munkás-FILLOD”-rendszer acél vázát a vállalat kecskeméti, a külső megjelenést meghatározó részeit — szakmai pontossággal: elemkomponenseit — pedig a kis­kunhalasi gyára készíti majd 1981-től. Az utóbbi helyen nem egészen két esztendeje kezdődött el a beruházás, amellyel megújul az üzem, s a korábbinál maga­sabb színvonalú munka végzésé­re lesz képes. Dr. Judák Imre, a halasi gyár igazgatója elmondta, hogy a már meglevő egyetlen korszerűhöz kapcsolódva négyha­jós gyártócsarnokot építettek, fes­tőüzemet létesítettek, amelyben' a svájci LÜEM-cég technológiáját alkalmazzák, s fedett raktárt hoz­tak létre. Ezen kívül hőközpon­tot és sűrítettlevegő-ellátó rend­szert, valamint szociális és üzem­viteli épületet foglal még magá­ba a beruházás, s természetesen belső utakat és közművesítést is. A gyárban október elején vezér- igazgatói szemlét tartottak, ame­lyen áttekintették a beruházás helyzetét, s a jelenlegi legfonto- ' sabb tennivalókat. Kulcsfontossá­gú a gőzenergia-ellátás feltételei­nek gyors megteremtése, s ettől függően' a festőüzem berendezé­seinek beszabályozása. Nagy munkát igényel a szociális épület és irodaház építésének időbeni befejezése, ami a létszám szük­séges növelésének alapvető fölté­tele. Mindebben egyetértettek a beruházó Fémmunkás Vállalat, a generálkivitelező BÁCSÉP és al­vállalkozói, a Könnyűszerkezetes Program Iroda, valamint az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium képviselői, akik a szemlén részt vettek. A halasi gyár kollektívája tel­jes erővel dolgozik a technológiai szerelésből, s más beruházási tennivalókból magára vállalt fel­adatokon, s természetesen az ez évi termelési terv megvalósításán is, hiszen közeleg az év vége. A vállalat és a kiskunhalasi egysé­ge eddig eleget tett a beruházó A kulcsfontosságú hőközpont. (Pásztor Zoltán (elvételei.) iránti követelményeknek, amit az is alátámaszt, hogy Budapesten, a Soroksári úton már készül a „Fémmunkás-FILLOD” referen­cia-épület, az EPGÉP Vállalat szociális létesítménye. Ez lesz az első, hazai elemekből szerelt FIL- LOD-ház, amelyet a beruházás befejezésének év végi határidejé­re szintén átadnak. Az első „Fém­munkás-FILLOD” épület elemei­nek elkészítésével és helyszíni összeszerelésével az érintett lét­szám gyakorlatot szerez a későbbi igények kielégítéséhez. A beruházási alapokmányban benne foglaltatik, hogy az új gyártókapacitást akkor is ki kell tudni használni, ha éppen FIL- LOD-megrendelés nem lenne. Mi­vel az EPGEP szociális épülete csak részben foglalja le az embe­ri—gépi erőket a már részlegesen üzembe helyezett nagy gyártócsar­nokban, ott tőkés exportra acél- szerkezeteket is készítenek. Ter­mészetesen a jövőt előkészítő munka során arra törekednek, hogy a FILLOD-kapacitást ren­deltetésének megfelelően használ­ják majd ki. Dr. Judák Imre igazgató arról tájékoztatott, hogy a beruházás sikeres befejezése után, 1981-ben nő a halasi gyár exportjának ará­nya. Az ezzel együtt járó műsza­ki-szervezési munkát szívesen vállalja a kollektíva a hatékony­ság fokozása érdekében. A. T. S. A JOBBOLDALI ^POLITIKA VERESÉGE Az utasellátás Bács-Kiskun megyében A kereskedelemnek — s ezen belül a vendéglátásnak — egyik sajátos formája az utasellátás. Míg az állanii és a szövetkezeti kereskedelem az összes településnek gazdája, Tompától Kecskemétig 14 vasúti állomáson — a megye­székhelyen a távolsági autóbusz-pályaudvaron is — az Utasellátó Vállalat száznegyvenhárom dolgozója szolgálja ki az indulókat és az érkezőket. Számolni még nem szá­molták, hogy hányat, de áz Utasellátó Vállalat Bács— Csongrád megyei területi igazgatóságán bízvást számítanak a Bács-Kiskun megyei 1980. évi 40 millió 150 ezer forint bevételi terv teljesítésére. Választások az NSZK-ban — Nem mindegy, hogy az utas. — az idegen is — hogyan hagyja el a várost, az állomást, ahol megfordult — mondta elöljáróban Tóth László igazgatóhélyettes, amikor Szegeden munkájukról beszállt. Megtudtuk, hogy november 7- töl ismét fogaidnak vendégeket — 19 asztalnál nyolcvanat — a nagy forgalmú kecskeméti Nagy­állomás felújítás alatt lévő étter­mében, amelynek éves forgalmát 1 'millió forintra tervezik. A fogyasztókat azonban nem­csak várják: eléjük is mennek az utasellátók. A két kecskeméti ál­lomási mozgókocsis árustól, a pa­vilonból, az automataszekrények­ből, az ideiglenesen a sétakertbe telepített .negyedosztályú faház- pavilonból, valamint a máriavá- rosi vasútállomáson és a távol­sági buszpályaudvaron havonta 800—900 ezer forintért vesznek fogyasztási, cikkeket az utasok. Az utazók napi igényéhez iga­zodó áruválaszték négyötödében már szeszmentes. Egyre több az üditő — a szörpök, a kólák, a fe­kete- és a tejeskávé. Kecskemé­ten naponta 12—15-féle olcsó sajt. tál, kétezer péksüteménnyel, napi 120—140 tasak iskolatejjel és ka­kaóval is javítják a választékot, amely hamarosan újabb itallal lesz gazdagabb. Tejautomatát he­lyeznek el a Nagyállomás utas- csarnokában. További javulás várható a jövő évben, amikor két jégkrém- és két gyümölcslé-auto­matát vásárol az Utasellátó, s ezekből egyet-egyét a távolsági buszpályaudvaron és a MÁ>V Nagyállomáson, állít föl. A tejtermékek népszerűsítésére a kiskunfélegyházi vasútállomás utasellátó üzletében november­ben és decemberben kéthónapos tejtermékvásárt rendeznek a fél­egyházi tejiüzem áruiból. Tejet, kávét éppúgy kínálnak-majd, mint kefirt és joghurtot. Az itteni — a megyében a legelmaradottabb — ellátáson azonban jelentősen csak akkor tudnak javítani, ha a következő ötéves terviben elké­szül az új bisztró. A Bács—Csongrád megyei terü­leti igazgatóság — amelynek fel* adata a pécsi és a miskolci gyors™ vonaton a kosaras szolgálat is — hat, megyebeli melegkonyhájával frissensültekiből és másból jó vá­lasztékot képes nyújtani. A leg­utóbbi felmérés szerint áraik szo- lidabbak a többi vendéglátó vál­lalaténál : általában 30 forint alattiak. Kiterjedt üzleti kapcso­lataik más nagykereskedelmi vál­lalatokkal,' a rendszeres piac­kutatás, . s a jó gépesítés nemcsak azt jelenti, hogy jók .a beszerzési és a higiéniai körülmények (föl­des sárgarépával és gyökérrel nem bánnak), hanem törekszenek egyúttal az új ízek, a változato­sabb készítmények megkedvelte- tésére is. A hot-dog már nem any- nyira „sláger”, mint volt kezdet­ben — most már a hamburgerrel és a pizzával kísérleteznek. Az utóbbi olasz vajastésztából való, lepénnyé formált sonkás, parajos csemege, melyet úgy készítenek el, hogy az a magyaros ízléssel egyezzen. Igen kedveltek azok a — mínusz 40 'Celsius-fok alatt tartósított — gasztrofol-ételek, amelyekből je- / lenleg már harmincfélét rendel az igazgatóság az Alföldi Vendéglátó Vállalat szegedi gasztrofol-üze- méből. Az eredeti ízét megőrző pacalnak, pirított májnak, ragu­levesnek, májgombóclevesnek, csi- kóstokánynak, leesés virslinek stb. nagy a keletje az Utasellátó ét­termeiben, ami egyúttal igazolja egyik szakemberük mondását is: „Nem akarunk csupán a kétfelé vágott zsömlénél kikötni". K—1 Kedden reggel koalíciós tár­gyalást kezdenek a vasárnapi nyugatnémet parlamenti válasz­tásokon győztes Szociáldemokrata és Szabad Demokrata Párt veze­tői. Az SPD és az FDP, amely a nemhivatalos végeredmény sze­rint 45 mandátumos többséggel rendelkezik az új Bundestagban, újból Helmut Schmidt kancellár vezetésével alakít kormányt. Hétfőn hajnalban Bonnban köz­zétették a szavazás nem hivatalos végeredményét. Eszerint a tör­vényhozásban ezentúl eggyel több, összesen 497 képviselő fog­lal helyet, mert a szociáldemok­raták eggyel több választási kör­zetben szereztek viszonylagos többséget, mint ahány mandátu­mot az országos eredmények ará­nyában kaptak volna. A kedden kezdődő koaliciós tár­gyalásokon bonni politikai megfi­gyelők szerint az FDP — újult ön­bizalommal — az eddiginél na­gyobb beleszólást követel majd a kormányprogram kialakításában. Genscher már a választás éjsza­káján jelezte, hogy pártja elége­dett az eddig rendelkezésre bo- csájtott négy miniszteri .tárcával, nem törekszik arra, hogy növel­je minisztereinek számát. A szo­ciáldemokrata elképzeléseket több tekintetben fékező FDP-vonal azonban várhatólag az eddiginél jobban rányomja majd bélyegét az NSZK kül-, bel- és gazdaság- politikájára. A szociáldemokraták Herbert Wehner parlamenti frakcióveze­tő szavai szerint elsősorban lagy­matag, védekező választási kam­pányuknak köszönhetik, hogy nem sikerült jobban kiaknázniuk Schmidt népszerűségét és csak tö­redékszázalékukkal gyarapították szavazataik számát. A vereséget szenvedett ellenzé­ken belül az első jelek sze­rint egyelőre elmarad a szakítás: mind Strauss, mind Kohl keresz­ténydemokrata pártelnök vasár­nap éjjel megerősítette, hogy a CDU/CSU a következő négy évre is fenntartja politikai szövetségét. A Bundestagban jelentősen meg­gyengült unió elsősorban az észak­német körzetekben vesztett jelen­tősen: a hagyományos CDU-vá­lasztók jó része a jelek szerint nem fogadta el a bajor Strauss kancellárjelöltségét. A CDU és a CSU vezetői a hét közepén ülnek tárgyalóasztalhoz az ellenzéki po­litika- jövőbeli súlypontjainak meghatározására. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents