Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

lu*Y YlbAe PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évi. 234. szám ÁfSt 1,20 Ft 1980. október 5. vasárnap Púja Frigyes átvette a magyar ENSZ-küldöttség vezetését NEW YORK Púja Frigyes külügyminiszter pénteken este megérkezett New Yorkba és átvette az ENSZ-köz- gyűlés 35. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetését. NAPRAFORGÓ. SZÓJA, BURGONYA. Meggyorsult a betakarítás Élenjár a borotai Kossuth brigád 9 Az alma szedését és szállítását lassítja a vagonhiány, jóllehet az ipari munkások, katonák és a diákok is segítenek. A növénytermesztőgépész-szak- ma mesterfogásait ismerő, s az évek során jól összekovácsolódott közösség a Borotai Mezőgazdasági Tsz Kossuth szocialista brigádja. Olyan traktorosok, kombájnosok, szerelők a tagjai, akik ponto­san teljesítik a növénytermelési rendszer technológiájában előírt, magas műszaki követelményt a maguk munkaterületén. A boratai téesz-szakmunkások mindennapos helytállása a tit­ka — az egyéb termelési tényező­kön kívül — a kedvezőtlen talaj- adottságú szövetkezet megyei át­lagon felüli hozamainak. Borotán a legutóbbi öt évben mindig meg­haladta a kukoricatermés a hek­táronként 6,1 tonnát, sőt tavaly 8,4 tonnás átlagtermést gyűjtöttek be a téesz kombájnosai. Az idén a kezdet kezdeténél tart az őszi termény betakarítása Borotán és másutt. A termésátlag alakulása még számos tényezőtől függ. Annyi bizonyos, hogy a boro­tai szövetkezet gazdái, közöttük a Kossuth szocialista brigád tag­jai, most sem adják alább, mint az előző években. Erről tanúsko­dik a kenyérgabona-termésük is. A Bácskai és a Duna melléki TESZÓV körzetében gazdálkodó '58 téesz közül a borotait csupán a Duna menti öntéstalajt művelő fajszi Kék Duna és a solti Rá­kóczi Tsz múlta felül a búza-át­lagtermésben, s az ágazat költsé­ge elég kedvezően alakult, ami többek között a példásan szerve­zett szántóföldi növénytermesztés, a termelési rendszer eljárásai pontos alkalmazásának az ered­ménye. A borotai szakmunkás szocialista brigád szeptember 29- én kezdte a legkorábban érő ku­koricafajták kombájnolását. Claas- Dominator típusú gépeivel, napon­ta öt tonna tengerit gyűjt össze a téesz 1200 hektáros kukorica ve­tésterületén. Amint a termény éré­se jobban előrehalad, a brigád növeli teljesítményét. A megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya összesítette az őszi terménybeta­karítás eddigi eredményét. E sze­rint a megyei vetésterület 8 szá­zalékáról takarították be a kuko­ricát, 28 százalékáról a cukorré­pát. A répát a cukorgyárak üte­mezése szerint szedik és szállít­ják a közös gazdaságok. A ter­més cukortartalma az elmúlt hé­ten mintegy 2—3 százalékkal gya- . rapodott. A száraz, verőfényes időjárás ugyan hasznos volt, de a hőmérséklet alacsonyabb a sokévi átlagnál, és a napsütéses órák szá­ma sem érte el az évszakra jellem­ző mértéket. A kisszállási Bácska Tsz gazdáit mindez nem hátráltatja az őszi munkában, többek között a cukor­répaszedésben. A szövetkezet több éves kihagyás után ismét ter­meszt répát, az idén 130 hektáron, de jövőre 180 hektárra növeli a vetésterületet. A cukorrépa jól értékesíthető nyersanyag, különö­sen a mai körülmények között, amikor a cukor világpiaci ára szinte ugrásszerűen emelkedik. A kisszállási szövetkezet gazdái előrelátóak, és jól össze tudták^ egyeztetni a szűkebb közösség, a téesz érdekeit a népgazdaságéval. Nemcsak a cukorrépa értékesítési körülményeit veszik alapul az ágazat jövedelmezőségének számi-' tásánál, hanem a répabetakarítás és gyári feldolgozás melléktermé­keit is, amit jól hasznosíthatnak a közös gazdaságban. A többi szántóföldi termény be­takarítása megyeszerte előreha­ladt. A napraforgónak és a szójá­nak 70, a burgonyának és a siló- kukoricának 85 százalékát gyűj­tötték be az elmúlt időszakban. A munkában élenjárnak a Bácsal­mási Napraforgó Termelési Rend­szer taggazdaságai. Ez ideig 4100 hektár termését kombájnolták el, már csak 2 ezer hektár (hiányzik. Befejezte a napraforgó termesz­tését a kunszentmiklósi Egyetér­tés, a dunavecsei Béke Tsz és 200 hektár híján a mélykúti' Lenin Tsz is, amely az őszi szántásban, vetésben szintén élenjár. Az több mint 2 ezer hektár talajmunka 60 százalékát végezte el a szövet­kezet szakmunkásbrigádja, és az őszi búza vetésterületének több mint egyharmadán elvetette a kenyérnekvalót. K. A. • Négy kombájnnal naponta öt tonna szemes tengerit takarít be a borotai téesz Kossuth brigádja. A y y j yy • • A KUNÉP építi a kecs­megye építőipara ° a negyedik negyedév elején Utolsó szakaszába érkezett nemcsak az idei esztendő, ha­nem az V. ötéves tervidőszak is. A megye építőipari szer­vezetei a végső erőfeszítéseket teszik az éves és a középtá­vú terveik teljesítésére. A megye három legnagyobb válla­latánál érdeklődtünk, hogyan haladnak a beruházásokkal, s ezek közül melyek készülnek el még az idén. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat ez évi árbevé­teli terve csaknem 2,2 milliárd fo­rint. A tervek alakulásáról, az idén befejezett nagyobb építkezé­sekről, s az utolsó negyedév fel­adatairól Andrássy Ákost, a BÁCSÉP főmérnökét kérdeztük. — Az eltelt kilenc hónap folya­mán 1500 lakást adtunk át — mondta tájékoztatásul a főmérnök —, s december végéig további 600 lakás építésével készülünk el. Termelői kapacitásaink jelentős részét/ két nagyberuházás, a me­gyei kórház és a Bajai Húskombi­nát építésénél kötöttük le az első félévben. Június végéig építőmes­teri szempontból mindkettő át­adásra került, s a hiánypótlási munkákat is határidőre elvégez­tük. — A negyedik negyedévben csaknem 600 millió forint árbevé­telt kell realizálnunk terveink tel­jesítése érdekében. Ez év végéig átadjuk a Fémmunkás Vállalat Kiskunhalasi Gyáránál épülő új létesítményeket. Vállalatunk végzi a bajai hűtőház bővítési munkáit, s a Bács-Kiskun megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat új koncentrátumgyártó üzemének kivitelezését is. Mindkét helyen eleget teszünk december végéig, az általunk vállalt beépítési köte­lezettségünknek. Baján folyamat­ban van egy iskola, egy óvoda és egy bölcsőde építése, s a helyi ta­nács, illetve a pártbizottság példa­szerű közreműködésének, segítő- készségének eredményeként, vár­hatóan még ebben az évben át tudjuk adni rendeltetésének mind­három gyermekintézményt Kis­kunfélegyházán ugyancsak épít vállalatunk egy iskolát, egy óvo­dát és egy bölcsődét, de itt már rosszabb a helyzet, s jelentős erő­feszítéseket kell tennünk a hátra­levő hónapokban, hogy behozzuk lemaradásainkat. A nagyobb lé­legzetű munkáink közül megemlí­teném végezetül a kecskeméti új mentőállomás építését, amelynek talpgerenda-rendszerével még az idén elkészülünk, s az új kecske­méti Centrum Áruház alapozását is befejezzük az utolsó negyedév folyamán. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat kollektí­vája az V. ötéves tervben azt a célt tűzte maga elé, hogy 1,9 mil­liárd forint értékű kivitelezői munká^ végez el. Zima Tibor, a vállalat főmérnöke most arról szá­mol be, hogy a tervet túlteljesítik és elérik a 2,1 milliárd forintot. Hozzátette, mindez annak is kö­szönhető, hogy az egész tervidő­szak alatt több volt a megrende­lés, mint amennyit el tudtak vál­lalni.- A tanácsi beruházásokat mindig kiemelt feladatként kezel­ték, s ezeket határidőre be is fe­jezték. Erre az évre is 32 iskolai tanterem építése volt például a tervük és 36 tanteremmel készül­nek el. Az ÉPSZER az idén 470 millió forintos termelési tervet irányzott elő, a beruházások mérséklése miatt azonban csak 430 millió fo­rint teljesítése várható — folytat­ta a főmérnök. Eddig több fontos létesítmény átadására került sor, ilyen Kecskeméten, az Alupig- mentnél folyó beruházás, amely­nek 55 millió forintba kerülő lé­tesítményeit fejeztük be. Az év hátralevő három hónap­jában átadjuk a tervidőszak leg­nagyobb kereskedelmi létesítmé­nyét, a kecskeméti UNIVER' áru­házát, 27 lakást és a nyugdíjashá­zat, Kalocsán a FÉKON gyár szo­ciális létesítményeit, a megyében három iskolát. Folytatjuk a jövő év közepére elkészülő kunszent­miklósi VÁV gyárnál és a ZIM kecskeméti gyáránál a munkát. A befejezés előtt álló létesítmé­nyeken igen sok a szakipari mun­ka, több mint amennyit szakmun­kásaink el tudnak végezni. Tár­gyaltunk társvállalatokkal, tsz- melléküzemágakkal, sőt kisiparo­sokkal is. Ezek most alvállalkozó­ként dolgoznak nálunk, hogy idő­re befejezhessük az átadásra ter­vezett létesítményeket. • * * Csapó István, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat (KUNÉP) igaz­gatója a következő tájékoztatást adta: — Vállalatunk az V. ötéves terv időszakában legfontosabb felada­tának az építési igények gyors és gazdaságos kielégítését, termelő tevékenysége hatékonyságának nö­velését tekintette. Elképzeléseink a tervidőszak első éveiben reális­nak bizonyultak. Az 1980. évre célul tűzött 298 millió forintos éves termelést már'X979-ben mint­egy 30 millió forinttal túlteljesí­tettük. Középtávú terveinket vég­rehajtottuk, sőt, egyes vonatkozó- - sokban túlteljesítést is elértünk. Az öt év alatt termelésünk vár­hatóan 95 százalékkal, termelé­kenységünk 47 százalékkal, ezzel szemben létszámunk csak 6 szá­zalékkal növekszik. A beruházások mérséklése tevér kenységünkben már a múlt évtől kezdve éreztette hatását. Az 1980. január 1-én életbe léptetett gazda­sági szabályzók nyomán vállala­tunk idei terveinek módosítására kényszerült. Az építési igények és vállalatunk kapacitása közötti fe­szültség'ilyen arányú mérséklődé­se miatt azonban eszközállomá­nyunkat, gépparkunkat nem tud­tuk kellő mértékben kihasználni. Mindezek ellenére vállalatunk a jól összeforrott, megfelelően kép­zett szakemberek irányítása mel­lett teljesíti idei feladatait. Befe­jezzük és átadjuk a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál a hulladéktárolót és a tmk-üzemet. Több létesítményt adunk át az olajipari telepen. Kecskeméten be­fejeződik a növényvédő állomás építése, valamint az Alupigment- üzem gyártócsarnokát is átadjuk rendeltetésének. Nyilvánvaló, hogy tiszta, ren­dezett munkahelyen a kornak megfelelő öltöző, fürdő birto­kában, jól szervezett munka közepette saját bőrén érzi az ember, mit jelent a szociális gondoskodás, a kulturált kör­nyezet, amely szükségszerűen az egészségkultúra terjesztője is. Furcsa ellentmondás, hogy éppen ez utóbbi fellegvárai­ban, kórházak, szakorvosi ren­delőintézetek jó részében nem jellemző ez. Az Orvos- Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége nemrég ala­pos, módszeres felmérést vég­zett a helyzet pontos megis­merése végett. Kilencezer ápo­lónő, asszisztensnő, védőnő, gondozónő — gyűjtőnéven: egészségügyi szakdolgozó — töltött ki kérdőíveket, választ adva élet* és munkakörülmé­nyeiről, lakásviszonyairól, mű­velődési lehetőségeiről, családi életéről. A kép egyáltalán nem meg­nyugtató, mondhatni, kedvezőt­len. A könnyűiparban dolgozó­kéval összehasonlítva, az egész­ségügyi szakdolgozók elmarad­nak munkakörülmények tekin­tetében. Bármilyen különös, a kórházak egyikében-másikában hiánycikk a mosdó, a fürdő, a gyermekintézmény. Az iparban polgárjogot nyert időszakos orvosi vizsgálat az egészség- ügyi intézmények egyharmadá- ban nem szokás. ', Ám a szociális gondoskodás egyéb vonatkozásaiban sem je­leskednek az egészségügyi in­tézmények. A könnyűiparból vett hasonlatnál maradva, öl­töző-, fürdőellátottságuk is jócskán alatta marad az iparé­nak. A higiéniai szempontból indokolt fehér-fekete öltöző enyhén szólva nem jellemző. Jellemző viszont a nehéz fizi­kai munka, amelynek a köny- nyitését szolgáló gépeket ré­gen feltalálták ugyan, a kór­házakban mégis úgyszólván is­meretlenek. . Néhány példa az említett fel­mérésből; nővérhívó berende­zés az érdekeltek felének mun­káját könnyíti meg. Gördülő ágy nélkül dolgozik a klinikai ápolónők 30, a kórháziak 40 százaléka. Gördülő asztallal, tolószékkel, ágytálmosóval alig egyharmaduk rendelkezik. Még nagyobb ritkább a betegemelő készülék, amely az ápolónők mindössze 5 százalékánál áll rendelkezésre. A szolgálat meg­könnyítését célzó központi ételelpsztás jó esetben minden második nővérnek, központi sterilizáló nyújtotta előny pe­dig 65 százalékuknak jut. Mindez a műszerberendezés nehézségeinek, költségeinek is­meretében sem indokolt. Mert ha már a legnagyobb terhen, a három műszakon az ápolás természetéből következően nem lehet változtatni, legalább - a munkát kell amennyire csak lehetséges megkönnyíteni. Mert — ismét visszatérve a hason­lathoz — mig a könnyűipar­ban a munkásnők 29 százaléka dolgozik három műszakban, addig az ápolónők 60 százaléka teljesít éjjel-nappal szolgála­tot. Figyelemreméltó viszont, hogy iskolai végzettségük meg­haladja a más ágazatok női szakmunkásaiét. Az egészség- ügyi szakdolgozók csaknem 60, közülük az ápolónők 44 száza­léka középiskolát végzett. Egy okkal több ez is fokozott~meg- becsülésükre. Annál is -inkább, mert a krónikus létszámhiány­ban nyilvánvalóan szerepe van a munkakörülményeknek. E szubjektív tényező mellett szép számmal akadnak objektívek, amelyek előidézhetik a lét­számhiányt^: betegség, szülés, gyes, szabadság és a hiányzók pótlása szinte lehetetlen. L. M. Van másféle lakótelep is ... 3. oldal Több hazai nyersbőrt! 3. oldal Adalékok a Halasi Kötöttárugyár történetéhez 4. oldal Színikritika 5. oldal Ki lesz Karpov ellenfele? 9 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents