Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

1980. Oktober 28. • PETŐFI NÉPE • S NEMZETKÖZI, ORSZÁGOS ÉS HELYI FELADATOK Ötéves a Kodály intézet Ot éve kezdte meg működését Kecskeméten a Kodély Zoltán Ze­nepedagógiai Intézet, ihogy a ze­neszerző nevelési alapelveit, ének- zeneoktatási koncepcióját az ok­tatásügy és közművelődés szerve­zetei mind szélesebb körben al­kalmazzák. Az intézmény .munká­ját, az elmúlt öt év tevékenységét a közelmúltban tárgyalta a Kecs­kemét Város Tanácsának műve­lődésügyi és koordinációs bizott­sága. Oktatási tevékenység Az intézet oktatási tevékenysé­ge három nagy testületet ölel fel: az úgynevezett éves itanfolyamot, a nyári Kodály szemináriumot, il­letve a tanévközi továbbképzést. Az intézettben valamennyi tanfo­lyam résztvevőinek már rendel­keznie kell felsőfokú zenei vagy zenepedagógiai végzettséggel. Az eddigi öt tanéviben, az intézmény­nek összesen kilencvennyolc hall­gatója volt. Közülük hatvanhétén kapták meg a végbizonyítványt. (Azok, akik nem töltenek el tel­jes .tanévet az intézetben, vagy nem teljesítik a (tantervben meg­határozott szakmai követelmény­szintet, csak részvételi igazolást kaptak.j 'Eddig tizenöt országból fogadtak hallgatókat a tanfolya­mokra. Az oktatás angol nyelven folyik. Zenei készségfejlesztést, vala­mint fakultatív tárgyként magyar nyelvet és zenepszichológiát, va­lamint a Kodály koncepcióhoz tartozó elméleti és gyakorlati szaktárgyakat tanulnak a hallga­tók. Többek között szolfézst, zene­elméletet, módszertant, népzenét, karvezetést, partitúra-olvasást. il975 óta minden nyáron kéthe­tes intenzív továbbképző szeminá­riumot Szerveznek az intézetben magyar énektanárok, karvezetők és alsótagozatos nevelők számára. Kétévenként kerül sor négyhetes nemzetközi, .tanfolyamra a Kodály Szeminárium keretében. Mind­kettőre az .intenzív jelleg a jel­lemző, csoportos oktatási formá­ban, .komplex módon fejlesztő foglalkozásokkal. Az utóbbi öt év­ben összesen nyolcszáznegyven- öten vettek részt ilyen jellegű tanfolyamon. Közülük ötszázhet­venhat volt a magyar hallgató. Rekord év volt az 1978-as — a vf/'Nerrtzetközl Kodály Szemiflá- •riütÉ* évé-—amikor a százhar- miincöt .magyar résztvevő mellett százhuszonhárom külföldi zenei szakembert fogadtak. Sikeresnek .mondható a három­hetes kecskeméti kórustábor, me­lyet 1989 nyarán az Ifjú Zeneba­rátok Magyarországi Szervezete és a KISZ megyei bizottsága tá­mogatott. A tábor harmincnégy ének-zene szakos főiskolai hallga­tónak adott lehetőséget nyári kó­rustevékenységre. Az ülésen elhangzott, hogy a Kodály Intézet feladatköreinek bővítésével az eddigieknél na­gyobb gondot kell majd fordítani a magyar énektanárok, karveze­tők továbbképzésére. Közművelődési program A Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézet a város más oktatási és közművelődési intézményeivel közösen szervezi kulturális prog­m • Az idei szeminárium néhány résztvevője az intézetben. romokat. 1977-ben például a vá­rosi és a megyei tanács, a TIT és a Katona József Társaság kö­zös vállalkozásaként került sor az Ady—Kodály konferenciára. Az egyedülálló rendezvény előadásai és hangversenyei csaknem két­száz érdeklődőt vonzottak, az or­szág egész területéről. E konfe­rencia egyik programja volt az állandó Kodály-emflékkiállítás megnyitása. Az intézet közművelődési 'tevé­kenységéhez tartozik még a többi között a tanévközi és nyári hang­versenyszervezés. Az 'intézet nagytermében, valamint a hangu­latos díszudvaron tartott nagy si­kerű 'koncertnek állandó törzskö­zönsége alakult ki az elmúlt öt évben. A meghívottak között volt az ország jónéhány jeles előadó- művésze, így például Onczay Csa­ba gordonkaművész, Lux Erika magánénekes, Schiff András és Rados Ferenc zongoraművész. 1977 óta a városi tanáccsal kö­tött szocialista együttműködési szerződés értelmében helyet ad­nák a Kecskeméti Zenei Hetek rendezvényeinek. Ilyen módon például az idén -három hangver­senynek is az intézet volt a hely­színe. A nyári Kodály Szeminá­riumok programját szintén nyil­vános hangversenyekkel egészítik ki. Ot év alatt harmincöt ilyen koncertet tartottak — részben az intézetben, részben a Megyei Mű­velődési Központban. Jó 'kapcsolatot építettek ki ez Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetével, mely a Federation International Jeunesses Musical Szervezet részeként, hazai fiatal művészeket és külföldi előadókat is közvetít koncertjeire. E szerve­zet ösztönzésére az intézmény munkatársai széles körű zenei is­meretterjesztő tevékenységet foly­tatnak. Az eddigiek közül a 007-es Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben -tartott előadások, valamint a Megyei Művelődési Központban végzett ilyen irányú munka érde­mel külön említést. (Kórusprog­ramok, óvodás hangversenyek is­mertetései stb.) Kapcsolatok harminckét ország képviselőivel Az intézménynek kezdettől fog­va helyi, országos és nemzetközi feladatokat kell ellátnia. Jó vi­szonyt alakítottak ki az elmúlt öt év alatt a tanácsokkal és a .város néhány oktatási intézményével. Többször helyet adnak például a Kecskeméti Állami Zeneiskola egyes.. . .rendezvényein^:., (Házi hangversenyek, ;, s^olfézstanár-to- vábbképzés.) De rendszeresen hospitálnak az intézet hallgatói a szomszédos Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskolában és Gimnáziumban. Sorolhatnánk még a jő példákat, mégis — mi­ként az ülésen is elhangzott —, a közeljövőben még nagyobb gon­dot kell fordítani a kecskeméti közép- és felsőfokú oktatási in­tézményekkel való kapcsolatra. A város zenei élete szempontjából ez újabb lehetőségeket rejt ma­gában. Az intézet rendkívül széles körű nemzetközi kapcsolatokat épített ki az elmúlt öt évben, eddig ösz- szesen harmickét országgal. A szocialista országok közül a Szov­jetunióval és -Lengyelországgal fennálló együttműködés érdemel külön is említést. A VI. Nemzet­közi Kodály Szemináriumon har­mincöt szovjet zenei szakember vett részt, az ottani művészeti, tu­dományos kutatóintézettel létre­jött kapcsolat révén. Az intézet tanárai több alkalommal vezettek tanfolyamot Lengyelországban. A közelmúltban két munkatársuk is járt Varsóban, illetve Katowicé­ben, egyikük az ISME-konferen- cián tartott előadást. Ennek ered­ményeként az idei nyári szeminá­riumon már tíz 'ösztöndíjas len-' gyet zenepedagógus vehetett részt. A nem- szocialista országok közül a legnagyobb érdeklődés az USA- ban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban, Norvégiában és Dániá­ban tapasztalható a Kodály Inté­zet tevékenysége iránt. Az utóbbi években már a fejlődő országok­ból — Ghánából, Kenyából — is jelentkeztek az egyéves kurzusra. A Kodály Intézet tanárai eddig tizenkét országban 'tartottak hosz- szabb-rövidebb tanfolyamokat. Az 1979-es IV. Kodály Szimpó­ziumon — melyet Ausztráliában rendeztek — négy intézeti mun­katárs vett .részt. Űjabban ,az éves 'tanfolyamok és a nyári szeminá­riumok mellett lehetőség nyílott három — (tíznapos speciális prog­ramok összeállítására, külföldi csoportok számára. A speciális in­tenzív tanfolyam iráát egyre na­gyobb az érdeklődés. Ezen eddig hat országból több mint három­száz ének-zenetanár vett részt. P. E. Megírtuk lapunkban nemrégi­ben, hogy milyen sokoldalú fel­készülés folyik megyeszerte az idei téli politikai könyvnapok elő­készítése érdekében. Ez alkalom­mal néhány frissen megjelenő műre igyekszünk felhívni a figyel­met. Jean-Paul Sartre A Kossuth Könyvkiadó ebben az esztendőben új sorozatot indí­tott. Ennek a címe: „A polgári fi­lozófia a XX. században”. Az el­ső kötet a spanyol Ortega müvei­vel ismertette meg az érdeklődő olvasókat, míg ez a második kö­tet a nemrégiben elhunyt Sartre sokoldalú és rendkívül értékes munkásságát tárja elénk. A könyv a világhírű szerző legfontosabb gondolatait követi nyomon, és be­tekintést nyújt századunk egyik legjelentősebb gondolkodójának műhelyébe. Pozsgay Imre: Demokrácia és kultúra A kötetben az érdeklődők gaz­dag válogatást olvashatnak a mű­velődési miniszter írásaiból, be­szédeiből. A kötetben szereplő írások mindegyike valamilyen for­mában korunk valóságával, idő­szerű történéseivel foglalkozik. A gazdag tartalmú kötetet haszon­nal forgathatják a pedagógusok, népművelők, a társadalmi és tö­megszervezeti vezetők; vagyis mindazok, akik valamilyen for­mában a neveléssel, a műveltség terjesztésével foglalkoznak hiva­tásszerűen. Kulcsár Kálmán: A mái magyar társadalom _ A szerző, hozzáértően és., sokol­dalúan elemzi, hogy a mai ma­gyar társadalom milyen problé­mákkal küzd, s hogy a viszony­lagos elmaradásokat milyen mó­don, milyen eszközzel lehetne fel­számolni. Több olyan társadalmi­politikai kérdést, témakört vizs­gál meg tudományos alapon köze­lebbről, amely mai fejlettségi szintünkre jellemző. Kállai Gyula: Életem törvénye Ez a több mint hatszáz oldalas könyv betekintést nyújt egy sok­oldalúan gazdag élet régebbi ese­ményeibe. A szerző személyes sor­sán keresztül ábrázolja a kort, amelyben élt és él. Különösen fi­gyelmet érdemelnek azok az em­lékezései, amelyeknek során lehe­tősége nyílott saját korának élet­hű ábrázolására. V. M. Szimferopoli beszélgetés a bábról Az utóbbi években alaposan megnőtt az érdeklődés a bábszínházak munkája iránt. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is készítik műsorukat. A bábművészek a klasszikus irodalmi művek sorával ismertették meg a kö­zönséget. Tanulmányok, kritikák, elemző cikkek foglalkoz­nak e művészet jelentőségével és hatásával. A Krimszkaja Pravda munkatársa, Kurenkova interjút készített a Krím területi Állami Bábszínház főrendezőjével, Borisz Azarovval. — Mi az oka annak, hogy olyan nagy az érdeklődés manapság a bábművészet iránt? — A bábszínház a népi művé­szetből fejlődött ki — kezdte a beszélgetést Azarov. A báb 'képes megvalósítani azokat az álmokat, eszméket, érzéseket, amelyek az emberben munkálkodnak, de 'rea­lizálásuk hétköznapjainkban gya-. korta akadályba ütközik. Ugyan­akkor magában hordozza az álta­lánosítást, az allegóríkus és me­taforikus vonásokat. >Ez utóbbit egy példával illusztrálom. Az 1976-os Moszkvai Nemzetközi Bábfesztiválon, egy NSZK-beli 'bábművész semmi mást nem tett, mint a fényszóró kíséretében las­san átvezetett egy íbábot a színen, aki egy rokkant embert jelenített meg. A látvány egyszerre érez­tette meg velünk a világ összes rokkantjának a nyomorúságát és tragédiáját, tiltakozást váltott ki belőlünk és a háború iránti gyű­löletet, meg a béke akarását. Sze­rintem egyetlen tehetséges színész s'.ncs, aki képes lenne ilyen sűrí­tett, mindenre kiterjedő megjele­nítésre. Csak a báb képes. A bábszínház felvirágzásának másik oka gyermekeink esztétikai nevelésének és ízléskultünájának fejlesztésében fejük. A nekik .be­mutatott - jó művekkel szélesít­hetjük 'látókörüket, kulturáltsá­got, erkölcsi tartást mutathatunk, azaz felkészítjük őket arra, hogy tartalmas életet éljenek. A múlt század végéig nálunk erre alig volt példa. A fejlődés ezután kez­dődik, s napjainkban teljesedik ki. — Megtudhatnánk valamit a modem bábszínház történetéről és hagyományairól? — A bábszínház mindig élesen támadta a társadalmi visszássá­gokat. Fellépett a feudális ural­kodó osztály ellen, de a forrada­lom és a polgárháború idejében is igyekezett válaszolni a legaktu­álisabb kérdésekre. Az orosz (báb­művészet felejthetelen, kedves hő­se a Petruska. Ám nincs egyedül. Európa számos országában meg­találjuk „'testvérét". Itáliában Pul­cinella, Németországban Kasperi, Spanyolországban Cristobal. Ez utóbbira emlékezett a nagy spa­nyol .költő, Garcia Lorca, amikor báb bohózatait írja. A század ele­jén — amikor Oroszország intelli­genciája minden forradalmi jelen­ségre érzékeny volt — Petruska lett az ideál. Színpadira állították, rajzolták, darabokat írtak róla. — Nálunk nagy figyelmet for­dítanak a gyermekszínházakra. Országunkban alakult először ze­nés gyermekszinház. A Szovjet­unióban jelenleg 160 van, ebből 110 bábszínház, s 23 Ukrajnában működik. A Krim területi báb szín. háznak milyen tervei és feladatai vannak? — Mint mondottam, a bábszín­ház nagyon alkalmas a gyerme­kek .világnézeti, erkölcsi és eszté­tikai nevelésére, örömöt, könnyet, részvétet, azonosulást tapaszta­lunk a nézőtéren, de közömbössé­get soha. A gyakorlati munkában az a cél vezérli a művészeket, hogy 'képesek legyenek a gondo­latok közlésébe úgy, mint a pe­dagógusok, és képesek legyenek éreztetni dolgokat úgy, mint a művészek. Mint ahogyan minden jó művész pedagógus is, és min­den jó pedagógus művész is a szó bizonyos értelméből. Báb­színházunk gyakori vendége az iskoláknak. Megjelenésünk min. dig örömet jelent. Alkotó kollek­tívánk ebben az évadban is nagy jelentőséget tulajdonít a műsor összeállításának és a repertoár ki­alakításának. Ezért működünk együtt az iskolákkal. Olyan dara­bokat igyekszünk bemutatni, ame­lyek mély eszmei tartalommal, humanista eszmékkel telítettek. Színházunk komolyan akar (be­szélni a legfontosabb emberi prob­lémákról és 'legszentebb érzése­inkről: a hazáról, a jóságról és gonoszságról, az igazságról és ha­zugságról, az ember és a termé­szet viszonyáról. Nagyon fontos, hogy a gyermek megtanulja ér­teni a művészet nyelvét, az ábé­céjét. Az óvodás korú gyermek ne­velését sem hanyagoljuk el. Me­sedarabjaink előadásában, cse­lekményében tevékenyen részt vesznek, szerepeket is alakítanak. Minden „nyílt titok”, de a gyere­kek feltétel nélkül hisznek. Meg­értik a színházi ábrázolás formá­it, „olvassák" az előadást.. — A színházi gyakorlatban ez a nyitottság a divatnak való hódo­lóé, vagy a fejlődés törvényszerű­sége? — Ügy gondolom, törvénysze­rű. A 'báb — Furkovszkij lengyel professzor szavait idézve — az ember szimbóluma, jelképe. És ez a tény már átvezet az utánzás területéről az alkotás területére. Ez tehát követelmény és az ilyen előadásban, való részvétel komoly mesterségbeli tudást kíván a mű­vésztől. Fordította: Győri Ilona Mielőtt a gong megszólal... Kiss Jenőből a Vé­geladóéra gyülekező közönség előtt lesz Csömöre bácsi, Ba­logh Tamás a nézők szeme láttára alakul Borbéllyá, Tucsni András is az előtér­ben változik színésszé- A Tolnai Ottó játéká­ban szereplő művé­szek valamennyien a Kamaraszínház sok­célú „előszobájában" készülnek jelenésük­re. Itt dolgozik a sminkes, itt veszik szemügyre még egy­szer a kellékeket, itt pillantanak utoljára a nehezebb szövegré­szekbe, itt ütik el a várakozás feszült per­ceit. Kényszer (öltözők hiánya) vagy rende­zői szándék, újítás következménye ez a nyíltszíni készülő­dés? Nem tudom, de az biztos, hopy érde­kes, újszerű, gyorsan az előadásra hangolja a nézőket a „kihelye­zett" öltöző. • Mint a nemes anyagot mintázó szobrász... Nagy Endre főfodrász és Szennyai Mária. • Egy jó vicc földobja az embert. Balogh Tamás és Karancsi Pál berendező. • Mit mond a rendező? Tömöry Péter, Jablonkay Mária, Szennyai Mária. Ragó Iván, Kiss Jenő és Buga Ildikó. • Lám. mire jó a darabban játszó tükör? Jablonkay Mária elége­dett ... • Lassan kiürül „az öltözö". (Straszer András felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents