Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Budapesten a brit külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn este hivata­los látogatásra' Budapestre érke­zett lord Carrington brit külügy­miniszter. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Púja Frigyes fogadta. Meg­jelent Lőrincz Nagy János, ha­zánk londoni nagykövete és Bry­an George Cartledge budapesti brit nagykövet is. (MTI) Magyar felszólalás Madridban AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 253. szám Ára: 1,20 Ft 1980. október 28. kedd A vitás problémák megoldásá­ra tett javaslatot hétfőn felszóla­lásában a madridi találkozó elő­készítő tanácskozásain részvevő magyar küldöttség vezetője, Pet­rán János nagykövet. A nyolca­dik hetébe lépett tanácskozás részvevői között kedvező fogadta­tásra talált javaslat három lénye­ges elemet tartalmaz: 1. Kezdjék meg az érdemi ta­lálkozó időbeosztására előterjesz­tett NDK-indítvány alapján a kompromisszum kialakítását; 2. Fogadják el . azt az elvet, hogy az érdemi találkozó fő ré­szei közül a helsinki záróokmány elfogadása óta megtett út elemzé­sére, valamint az enyhülés tovább folytatását biztosító új javaslatok­ra kiegyensúlyozott időtartamo­kat állapítanak meg. 3. A találkozó még függőben levő napirendjének kompromisz- szumos formába öntését a koráb­ban benyújtott magyar, illetve spanyol javaslatok alapján kezdik meg. Petrán János felszólalásában hangsúlyozta: itt az ideje annak, hogy valamennyi küldöttség együttes és ésszerű erőfeszítést te­gyen a valamennyi részvevő szá­mára elfogadható döntés kialakí­tására az érdemi találkozó napi­rendjéről és időbeosztásáról. Eh­hez nyugodt munkakörülmények, építő légkör szükséges. Ezzel ösz- szefüggésben a magyar küldött­ség vezetője felhívta a figyelmet a nyugati sajtó felelősségére. Egyes nyugati sajtószervék ugyan­is egyoldalú, célzatos beállításaik­kal rossz hatással vannak az elő­készítő munka légkörére. (MTI) A KGST SZEKCIÓÜLÉSE A kereskedelmi együttműködés pillére a jó minőség és a pontosság Szákszervezeti kongresszusok Kisárutermelők ötéves a Kodály Intézet Sport 3. oldal 4. oldal S. oldal 6—1. oldal • Tóth Sándor felvétele. mp ___ • a J OBB KÖRÜLMÉNYEK, NAGYOBB FORGALOM A papír és az írószer kereskedelem év végi kínálata A KGST megalakulását követő­en előtérbe került az egyes tag­országok minőségszabályozási és ellenőrzési rendszereinek tovább­fejlesztése és összehangolása. Ezek a rendszerek a speciális gazdasá­gi együttműködés keretén belül szervesen illeszkednek az adott ország gazdasági mechanizmusá­hoz. Jóllehet, zömében alapelvei­ben azonosak, de több esetben pontosításra, közeledésre mégis szükség van.. A hetvenes évek közepétől szá­mítva, éppen a kereskedelmi fel­lendülés -egyik eredményeként, különösen fontossá vált, hogy a szabvánnyal és minőséggel fog­lalkozó szakemberek közös neve­zőre jussanak. Az idén Kecskemét adott ott­hont a KGST szabvány- és mi­nőségügyi szekciójának tanácsko­zására. A résztvevők, bolgár, csehszlovák, NDK, kubai, lengyel, román, szovjet és magyar delegá­ción kívül megfigyelőként eljöt­tek a jugoszláv szabványügyi hi­vatal vezetői is. A megjelenteket, dr. Sütő Kál­mán, a Magyar Szabványügyi Hi­vatal elnökhelyettese, a magyar delegáció vezetője köszöntötte. A tanácskozást dr. Romány Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak első titkára nyitotta meg. El­mondotta, hogy a mai minőség- igényes világunkban a szóba ke­rült szakmai témák újszerűek, je­lentősek, tehát ami ebből követ­kezik, időszerűek .is. Időszerűek azért, mert mindennapi életünk, gazdasági tevékenységünk egyik legkritikusabb részéről, a minő­ségről és a szabványok egysége­sítéséről lesz szó. Hisz ez nemcsak hazánk, hanem az egész szocia­lista közösség, a nemzetek és né­pek érdekeit is szolgálja. # A megyei pártbizottság első titkára, dr. Romány Pál megnyitójá­ban a többi között a szabványok egységesítéséről is szólt. (Tóth Sán­dor felvétele) Mostanság, amikor országaink nemzeti jövedelmének jelentős ré­sze külhoni piacon értékesül, a minőség, az írott szó, a szabvány és annak állandósága egyfajta biztos kategóriává válik, amely egy-egy ország adottságait figye­lembe véve meghatározója lehet gazdasági fejlődésének. A jó minőség alapvető a bel­földi ellátásban is. Hisz a legész- szerűbb takarékosság az, ha a rossz, a selejt, a szabványnak nem megfelelő termékek nem kerülnek piacra, mert mindez egyenértékű nemzeti javaink pa­zarlásával. Kereskedni, külföldi és hazai partnereink tetszését megnyerni és megtartani, tehát jól keresked­ni csak úgy tudunk, ha a szállí­tási határidőktől kezdve a ter­mék, az áru valamennyi minősé­gi paraméterét garantáljuk és megtartjuk — hangsúlyozta dr. Romány Pál, majd így folytatta: A vizsgálati eredmények köl­csönös elismerése, a KGST-orszá- gok kereskedelmi együttműködé­sének egyik pillére és ami ennek természetes velejárója, hogy a minőségellenőrzés matematikai, statisztikai módszereiben is egy­re inkább közös nevezőre kell jut­nia a tagországoknak. Energiata­karékos világunkban különösen nagy jelentősége van a közgazda- sági és gyártásközi körülmények alapos elemzésének. Többek kö­zött ebben is van tanulnivalónk egymástól. Eredményként kell ’ elkönyvel­nünk, hogy a hazai kutatásban és gyakorlatban biztató sikereink vannak, amikor új termékek elő­állításáról van szó. Ugyanakkor viszont tény., hogy e munkánk során messze elmaradunk lehető­ségeinktől. Közhelyszerű megállapítás, hogy a szocializmustól a jó minő­ség, a jó minőségű munka nem idegen. Tehát a szabvány sem le­het merev, statikus kategória. Fejlődnie kell. Fejlődnie, a mű­szaki színvonallal együtt, vagy még inkább előtte járni, hogy serkentse, ösztönözze a magasabb műszaki igények kielégítését — mondta befejezésül a megyei párt- bizottság első titkára. A megnyitó után D. Pencsev, a bolgár szabványügyi bizottság elnökhelyettese, miniszterhelyet­tes, a tanácskozás vezetője emel­kedett szólásra. Elmondotta, hogy az ötnapos értekezletsorozat szer­ves része a KGST-közösség haté­kony együttműködése. Az ülés szünetében dr. Sütő Kálmán tájékoztatta a sajtó kép­viselőit arról, hogy számos fontos kérdés megtárgyalása mellett szóba kerül a szocialista országok közötti árucsere-forgalomban leg­alapvetőbb szerepet játszó termé­kek minőségi követelményeinek vizsgálata, a törekvés arra, hogy ezek a módszerek egységesek le­gyenek. Tervbe vették, hogy a mezőgazdasági gépek és berende­zések balesetvédelmi standardjait közös nevezőre hozzák. Számunk­ra, importunk szempontjából fon­tos, hogy a hűtőipar és a kon­zervipar által előállított termékek elemzési „technológiája” olyan legyen, hogy ne zavarja a keres­kedelmi együttműködést. A plenáris ülés végeztével az * egyes szakbizottságok külön-külön folytatják munkájukat. Sz. P. M. Fél éve, hogy jobb körülmények közt, másfél ezer négyzetméter új raktár használatba vételével tesz eléget megyei ellátó feladatának Kecskeméten, a Vasút utcában a MÉRT 21-es számú lerakat». Har­minchat dolgozója 1600-féle pa­pírárut és írószert továbbít az üzleteknek abból a 30 millió fo­rint értékű készletből, amelyből jelenleg gazdálkodnak. Azt, hogy milyen jelentős lakossági igényt elégítenek ki, az idei, tervezett löd millió forintos értékesítési tervük jól példázza. A háromnegyed év eredménye bizakodással tölti el a lerakat dol­gozóit. Arányos-e azonban ez az elégedettség a fogyasztókéval, akik a kirakatokra, pontosabban a bol­ti 'kínálatra kiváncsiak? Mint Hajagos István lerakatve- zető elmondta, elsősorban az élel­miszer-, az iparcikk- és az áfész- üzletek, valamint az Alföld Ke­reskedelmi Vállalat és a Centrum áruházak papír- és írószer-ellátá­sáért felelősek, de a MÉRT-tői kap árut a megyében több mint száz magánkereskedő is. Közü­lük azonban csupán kettő — egy kecskeméti és egy kiskunfélegy­házi — a papír- és írószer-keres­kedő, a többi kiegészítőként, a legkeresetébb napi papírcikkek­ből tart boltjában* árudájában va­lamennyit. Az év vége felé meg­nyíló kecskeméti, városközponti UNIVER ABC-vel a PIÉRT-nek tovább bővül majd az • üzleti kö­re. Mivel október vége, november eleje hagyományosan az ünnepek előtti készülődés jegyében telik, nem érheti váratlanul ez a papír- és az írószer-ellátókat sem. Mintha és előzetes megállapodás után, október 1-tőLa közelmúltig az üzletekbe szállították az 1681-es naptárakat. Ezek a zseb- és a munkaügyi naptáraktól a legna- gyobbakig. 48 féle változatban kaphatók. - A legkeresettebb, egy­szerű nyomdai asztali naptárakból 140 ezer, s a Képzőművészeti Alap kiadásában megjelent hétféle fa­li-, nyolcféle asztali és háromféle egyéb — fotó, képes, mini — naptárból 7700 az idei kínálat a me­gyében. A naptárakkal együtt forgalomba hoztak ezer darab 1881-es határidő naplóit is. GólyosítóUból az év korábbi ré­szében nem volt egyenletes az ellátás. Most már jobb a helyzet: hét—nyolféle golyósiront árusíta­nak. Érkezett az ajándékozás idő­szakára ezer fotó- és párszáz bélyegalbum is, jóllehet a ked­velt, dekoratív kínai bélyegalmu- mokból több is elfogyna, ha len­ne. November 6-a a képeslapok el­osztásának — bolti kiszállításának — az első napja. Háromféle, mint­egy 350 ezer karácsonyi és új­évi képes levelezőlap közül lehet választani, aszerint, hogy színes, magas-fényűre, színes, de nem ma­gasfényűre, illetve ofszet eljárás­sal nyomtatottakra van-e szük­sége a vevőnek. A Pl ÉRT le­rakató az üzleteken kívül szállít képeslapokat a Szegedi Postaigaz­gatóság részére is: 1981. évi meg­rendelésre 100 ezer darabot, me­lyet a megyei postahivatalokban árusítanak majd. Amit viszont váltakozó sikerrel keresnek a vevők: színes pasztell iron, stencilfesték, fűzőgép, zseb. könyv, alufólia, betűrendi muta­tó, rád ex szövegjavító és írógép- szalag — többnyire hiányzik az üzletekből. Nem 'kis gondja a PIÉRT-le- rakat dolgozóinak az őszi áru­szállítás. Egészen a közelmúltig még naprakészen szállíthattak cikkeikből a kiskereskedelemnek, újabban azonban már 4—5 na­pos a 'lemaradás az ütemtervhez képest. A szükséges öt helyett csak három gépkocsit indíthatnak útra áruval rakottan a megyei üzletekbe Ezért a lerakatnál szí­vesen fogadják azokat az ellátó­kat — például a lajosmizsei áfész és a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ megbízottait, valamint a lakite­lekieket és a kerekegyháziakat —, akik a fuvardíj visszatérítése fe­jében eljönnek, hogy saját gép­kocsival szállítsák el egy-egy te­lepülésre a papírárut és az író­szert. r* K — 1 Magyar kitüntetés szovjet építőknek MOSZKVA Dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykö­vete hétfőn magas kormányki­tüntetéseket nyújtott át szovjet szakembereknek a Szöveség gáz­vezeték építésében nyújtott ki­váló munkájuk elismeréseképpen. A magyar nagykövetség épületé-* ben tartott bensőséges ünnepsé­gen a kitüntetetteket köszöntve dr. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az El­nöki Tanács, egész népünk rend­kívül nagyra értékeli a testvéri szocialista országok között egyre jobban elmélyülő együttműkö­dést. Mint mondotta, ennek az összefogásnak nagy szerepe van gazdasági fejlődésünkben, abban, hogy éppen ezekben a hetekben sikeresen fejezzük be a jelenlegi ötéves tervet. A szocialista orszá­gok együttműködésének a Szov­jetunió és hazánk kapcsolatai el­mélyülésének szép példája a több mint 3000 kilométer hosszú oren- burgi gázvezeték, amely — nem utolsósorban a most kitüntetettek odaadó munkájának köszönhetően — négy évvel a munkálatok meg­kezdése után teljes kapacitással működik. A mérnökök, technikusok, mun­kások közül egy a Béke és Ba­rátság Érdemrendet, négy a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendjét, öt a Munka Érdemrend arany foko­zatát kapta. A nehézipari minisz­ter tíz szovjet szakembert Kiváló munkáért kitüntető jelvénnyel ju­talmazott. (MTI) Hagyományos immár, hogy az ősz második hónapjában, októberben a szokásosnál na­gyobb tisztelettel foglalkoznak a társadalom tagjai az időseb­bekkel. Így van ez a mezőgaz­daságban is. Mindenütt baráti találkozókat szerveznek, ame­lyeken a nagyüzemek vezetői beszámolnak a gazdálkodásban elért legújabb eredményekről, a tervekről, elképzelésekről. Rendszerint hangulatos ebéd­del vagy vacsorával fejeződnek be ezek a találkozók. A bugaci Petőfi Termelőszövetkezetben több mint kétszáz idős tag ta­lálkozott a napokban tartott összejövetelen. Hasonló híre­ket más szövetkezetből is kap­tunk. Az alapitó tagokkal, az idő­sebbekkel való törődést azon­ban nemcsak ez jelzi. Közis­mert, hogy nyugdijat, járadé- - kot kapnak, ezenkívül számos kedvezményben részesíti őket a közösség. A termelőszövetke­zetek és szakszövetkezetek nő­bizottságai mindenütt részt vállalnak az idősebbek segíté­sében. Különösen azoknak esik jól ez a gondoskodás, akik egyedül vannak, betegesked­nek, már a ház körüli munkák elvégzése is nehezükre esik. A kecskeméti Törekvés Termelő­szövetkezetben például har-\ mincnyolc idős ember ■ részére visznek ki naponta ebédet. Sorolhatnánk tovább a ha­sonló példákat. Ide tartozik az is, hogy több közös gazdaság­ban orvosi rendelőt létesítet­tek. Van olyan üzem, ahol minden kerületben. Ez a kül­területben lakó idős tagok egészségügyi ellátását is segi- ti. A tanyavilágban megszer­vezték a betegek szállítását. A megbecsülésnek egy má­sik jele az, hogy azokat a nyugdíjasokat, akik még mun­kaképesek, megkérik, vegye­nek részt' a betakarításban. Ezzel jelzik a szövetkezeti közösségek, hogy szükség van rájuk, nem szigetelődnek el a kollektívától. Megható példát hallottunk a fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A gaz­daság vezetősége az elmúlt év- I ben minden idős, de még mun- 1 kaképes taghoz levelet küldött, hogy segítsenek — amennyi­ben egészségük engedi — az őszi munkában. A címzettek ingyen felajánlották, hogy el­jönnek dolgozni, annyira jól- ! esett a kedves, baráti hangon írt meghívás. Természetesen ezt nem kívánták tőlük. Meg­fizették őket teljesítményük arányában. Ugyanezt megismé­telték az idén. Más szövetke­zetben szintén bevonják a nyugdíjasokat a betakarításba. Különösen az idén van ennek nagy jelentősége, amikor min­den munkáskézre szükség van, jobban mint más esztendők­ben, hiszen az őszi érésű nö­vények termésének biztonság­ba helyezése, a vegetáció késé­se miatt elhúzódik. A példák azt bizonyítják, hogy megérdemlik a tiszteletet azok, akik annajc idején első­ként léptek a szocialista mező- gazdaság útjára. Ma már keve­sen élnek az alapító tagok kö­zül, hiszen több szövetkezet megünnepelte fennállásának 30. évfordulóját is, de az első belépők és az őket követők el­évülhetetlen érdeme, hogy nél­külük ma nem lenne fejlett mezőgazdasági termelés ha­zánkban. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents