Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. október 24. Ki nyilatkozhat a munkaversenyről? — Házon kfvttl van az elnök is, a főmérnök is meg a főköny­velő Is — mondja tanácstalan gesztussal egy fiatal hölgy, a Ka­locsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet titkárságán. — És a párttitkár elvtárs? — Egy pillanat, megkérdezem. — Telefon, néhány félmondat, s egy újabb tanácstalan mozdulat: — Éppen most ment el, de azt mondják, nemsokára visszajön. — Jó,. addig szeretnék a ver­senyfelelőssel ■ beszélgetni, úgyis ő a legilletékesebb ebben a té­mában. — Miért? Milyen ügyben tet­szik keresni? — Írni szeretnék a szövetke­zet brigádmozgalmáról. — Tessék jönni, megmutatom az irodáját... Az apró helyiségben kicsit ide­gesen fogad Rózsa Lászlóné, a szövetkezeti bizottság elnöke és Wachsmann Jenő versenyíele- iős. . — Az a helyzet, hogy,nálunk csak az elnök elvtársnak van jo­ga nyilatkozni — mondják. — De én a brigádmozgálomra vagyok kiváncsi. Ebben pedig önök az illetékesek. — Hát, nem is tudom ... Azért mégis jobb volna ha az elnök elvtárs... Mert baj lehet belő­le... Tizenöt—húsz perc vita, hogy kinek vagy kiknek van joga bi­zonyos dolgokról felvilágosítást adni az újságírónak, s hogy ez nemcsak joguk, kötelességük is, mert az adott területnek ők a közvetlen társadalmi felelősei. (Csak zárójelben, de sajnálattal jegyzem meg, hogy hasonló men­talitással más szövetkezeteknél, vállalatoknál is találkoztunk már, ahol kategorikusan kijelentették, hogy minden esetben, legyen bár­miről szó, csak a „főnök” nyilat­kozhat.) A vitatkozás után, vég­re rátérünk a tárgyra. — Szövetkezetünknek jelenleg csaknem 600 dolgozója van — mondja a verseny felelős. — öt szocialista meg egy munkásbrigá­dunk tevékenykedik, körülbelül nyolcvan fővel... — Nem kevés ez az összlét- számhoz viszonyítva? — Hát, nem sok. Az a hely­zet, hogy tavaly januárban egye­sült szövetkezetünk a Hajósi Ve­gyesipari Szövetkezettel, s ekkor több személyi változás, több át­helyezés volt, aminek következ­tében néhány brigádunk felosz­lott. Szóval egy kicsit zayaros most az egész... Csatlakoztak a kongresszu­si munka versenyhez? ■ — Nem. — Miért? — Nem tudom... Én az idén lettem versenyfelelős. — A kongresszus is az Idén volt. A Sziklai Sándor szocialis­ta brigád felhívásához sem csat­lakoztak? — Mi is az? Ja... Ahhoz sem. — Kommunista műszakot tar­tottak ebben az évben? — Nem. Ojabb viták, találgatások, dossziéturkálások, s kiderül, hogy mégis csak volt kommunis­ta műszak, sót az is, hogy a Szik­lai Sándor szocialista brigád fel­hívásához csatlakozva szervezték meg márciusban. Megfeledkezett volna minderről a versenyfele­lős? Vagy ezek számára is új hí­rek? 7 • — Itt vannak az idei vállalá­sok — mondja, egy újabb dosz- sziét böngészve. — Szóval folyik itt brigádmunka szépen, csak ezek az átszervezések nagyon sok bonyodalommal járnak ... ' A vállalásokat nézve meg kell állapítanom, hogy valóban szé­pen dolgozik ez a néhány brigád. Kapcsolatban állnak Kalocsa szinte valamennyi gyermekintéz­ményével, s ha adódik valami­lyen asztalosmunka, karbantar­tás, javítás, gyorsan elvégzik a brigádtagok. Jelenleg még folya­matban van a helyi ének-zenei általános iskola belső világításá­nak korszerűsítése, amelyet ugyancsak a szövetkezet szocia­lista brigádjai vállaltak. Csak­nem 80 ezer forint értékű társa­dalmi munkáról van szó, s mind­össze néhány nap van a befeje­zésig. Közben belép az irodába Her­man András — miután üzentek neki a műhelybe —, a Vén Jó­zsef szocialista brigád vezetője. Egyszerű szavakkal, de szakava­tottan beszél a brigádmunkáról, olajos kezében két brigádnaplót szorongatva. Elmondja, hogy 19 tagot számláló kollektívájuk me­lyik iskolát patronálja, s hogy mit és hol dolgoztak az idén. Azután elmeséli, hogy Vén Jó­zsef — akinek a nevét viselik —, forradalmár volt és idős édes­anyjával évek óta kapcsolatban áll brigádjuk, vagyis amiben tudnak segítenek az egyedül élő nénikének. Kollektívájuk eddig háromszor nyerte el az aranyko­szorús címet. Megérkezik Zsemberi István párttitkár is, s ekkor ismét el­kezdődik a vita, hogy van-e joga nyilatkozni vagy sem, az elnök távollétében. Végül mégis tájé- .koztatLw^ .uiuiuul — Igen, márciusban tartottunk kommunista 1 műszakot, amelyen körülbelül 200 dolgozónk vett részt, brigádtagok és nem brigád­tagok egyaránt. Munkájuk ered­ményeként, mintegy 20 ezer fo­rinttal járult hozzá szövetkeze­tünk a város gyermekintézmé­nyeinek fejlesztéséhez. — Mi a véleménye a szövetke­zetben folyó brigádmozgalomról? — Hát... — állát dörzsölget- ve, kicsit eltűnődik. — Van vagy három-négy kollektíva, amelyik nagyon jól dolgozik. A két szö­vetkezet egyesülése, az átszerve­zések azonban okoztak bizonyos megtorpanásokat a brigádmozga­lomban. Most még nehéz össze­fogni, s jól megszervezni a kol­lektívák munkáját, de vélemé­nyem szerint hamarosan rende­ződnek a dolgok... — Lassan két éve, hogy meg­történt az egyesülés. Nem gon­dolják, hogy ennyi idő alatt új­jászervezhették volna a felosz­lott brigádokat? — Ez folyamatban van — mondja a versenyfelelős, érezve, hogy leginkább neki szól a kér­dés. — Igaz, nem megy valami gyorsan, de jövőre várhatóan alakul vagy hásom—négy új bri­gád ... A szövetkezet két éve még 400 dolgozót számlált, s hét szocia­lista brigádja volt. Az egyesülést követően lényegesen emelkedett a dolgozók létszáma, viszont lé­nyegesen csökkent a brigádtagok száma. S ezen a. területen két év óta nem sok változás történt. Pe­dig nem kétséges, hogy nagysze­rű eredményeket tudnának fel­mutatni a ma még nemlétező kol­lektívák is. Hiszen a „talpon ma­radt”, régi brigádok igen jól dol­goznak, sőt azok is bekapcsolód­nak a társadalmi munkába — szép számmal! — akik még nem, vagy már nem brigádtagok. Vé­leményem szerint, a szervezéssel vannak a bajok, ami bizonyos mértékig magyarázható a szövet­kezetek egyesülésével járó meg­változott feltételekkel, problé­mákkal, de ezek arra várnának, hogy minél gyorsabban és rugal­masabban megoldják, nem' pedig arra, hogy évekig takarózzanak velük. Említésre méltó továbbá, hogy egy nagyon jól termelő szövetke­zetről van szó, amelynek termé­kei nem csak belföldön, a kül­földi piacokon is népszerűek. Megnyugtatóbb és természete­sebb lenne, ha a brigádmozga­lom szervezettségében is jobban tükrözné gazdasági eredményei­ket. Végezetül még egy gondolatot: adott esetben nem csodálom, hogy vita volt arról, hogy ki, vagy kik és miről nyilatkozhat­nak az elnök távollétében. Nem kétlem ugyanis, hogy az elnök sokkal tájékozottabb a szövetke­zetben folyó brigádmozgalom te­rületén is, mint az, aki lényegé­ben ennek a területnek a közvet­len felelőse. Koloh Elek Á szőlő feldolgozása Már a történelem előtti idők­ben is kedvelt időtöltés volt a szőlőtermesztés. A természet kö­zelében élő ember hamar rájött, hogy a fürtök édes leve, a must rövid idő alatt mámoritó itallá erjed. Borkészítés titkát sokáig féltve őrzött kincsként óvták. Napjaink­ban több tízezer hektoliteres be- tonlartályokban fortyog a must savanykás, vagy édes borrá. Bács- Kiskun megyében majdnem min­den kertben találhatunk szőlőt. Hol több száz, esetleg ezer tőkét, máshol pedig csak néhányat, ami­ből egy üvegballonnyi bor készül a karácsonyi, húsvéti ünnepekre. A bor készítésének több fontos állomása van. Első lépésként a szőlőből zúzalék lesz. Ezt hívják teljes cefrének. Ha a kocsányokat különválasztjuk a bogyóktól, ak­kor a cefre bogyózott. Ez min­den esetben javítja a bor minő­ségét. Bogyózni kell a vörös bor és a bukéborok, illetve borkülön­legességek készítésekor. A cefre szilárd részeitől nem érdemes a mustot azonnal elvá­lasztani, hagyjuk állni, pihenni, ázni, az illatos, aromatikus szőlő­fajták terméséből készítendő bu- kéborokat hat órán keresztül. Az aszúsodott, vagy nemesen rothadt termés két napig is együtt marad­hat a szilárd részekkel. A vörös, illetve siller-borokat héjonerjesz- téssel egy hétig is áztathatjuk. Az áztatásos kioldást fokozhatjuk a cefre mérsékelt kénezésével, ka- vargatással, valamint melegítés­sel. A hőmérséklet növelése szüksé­ges, ha hideg a szőlő, és nincs meg az élesztő elszaporodásához elengedhetetlen 15—18 Celsius- fokos cefrehőmérséklet. A mele­gítés hatására a bor minőségét javító szín- és aromaanyagok könnyebben kerülnek a mustba, és a káros oxidáló enzimek, bak­tériumok is elpusztulnak. Az erjesztés előtti kénezés je­lentősége egyre csökken. Az újabb 'kutatások ‘alapján a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a pené­szes, rothadt termést kénezetlenül, de minél gyorsabban dolgozzuk fel, míg az egészséges szőlőnél, az áztatott cefréhez száz literenként 2 dekagramm kristályos borként adjunk, ugyanennyit a kékszőlők cefréjéhez is. A sajtolást megkönnyíti,' ha pektimbontó — Phylazim—10 — enzimkészítményt adunk a cefré­hez. Száz literenként 20 köbcenti­métert. A borok derítéséhez is al­kalmazott zselatinból is’ keverhe­tünk 2 dekagrammot száz liter cefréhez, ha a kocsányokat nem távolítottuk el, és nem kívánatos anyagok kerülhettek a mustba, a borba. A zselatinos kezelés első­sorban a nemes borok, illetve a vörös borok készítéséhez java­solható. A mustkészítés a bor előállítá­sának egyik sarkalatos pontja. Legjobb a folyamatos nyomásnö- veléses sajtolás. Meghatározó le­gyen, hogy a nyomólap haladása ne legyen gyorsabb a távozó must áramlási sebességénél. Ha ezt nem tartjuk be, akkor a must szilárd törkölyrészeket is magával ra­gadva csordul ki a présből. Ez a must zavarossága mellett, nehezí­ti a folyamatos áramlást, és egy nagy ellenállású réteg létrejöttét segíti elő a sajtókosárban, ezért amikor még „dől a must”, akkor is lassabban hajtsuk a prés karját. Minél többször lazítunk, annál gyorsabb lesz a léelválasztás. A túl gyakori lazítás viszont hátrá­nyos borászati hatásokkal jár. A must tisztítása fontos állo­mása a bőrfeldolgozásnak. A zár varó anyagokat Útépítéssel, ké- nezéssel vagy derítéssel távo­líthatjuk el. A közelmúltban meg­jelent hazai előállítású Neoder— IBS derítőanyag meggyorsítja a must tisztítási folyamatát, és hoz­zájárul az íz- és zamatanyagok élvezeti hatásoknak maradéktalan érvényesüléséhez. A derítő olda­tot úgy készítsük, hogy egy liter vízhez 60 gramm Neoder—IBS-t adjunk, ezt jól elkeverve 24 óráig pihentessük. Ez a mennyiség 100 liter must kezelésére elegendő. Két-három nap alatt fejti ki tisz­tító, derítő hatását. Ajánlatos az első 24 órában 3—4 alkalommal megkeverni a mustot. A derítő anyagot a megyei TSZKER hoz­za forgalomba, és Kecskeméten a Szalagházban levő háztartási bolt. ban, illetve az Autóscsárda mel­letti Mezőgazdasági Áruházban vásárolható meg. Az erjesztés a legkényesebb fo­lyamatok egyike. A hordót úgy töltsük fel az erjesztendő musttal, hogy — a hordó egyötöde — ma­radjon erjesztési űrként. Az er­jesztéshez legkedvezőbb a 15—18 Celsius-fok. A hőmérséklet eléré­se érdekében szellőztessük, illet­ve zárjuk a pincét. Törekedjünk az erjedés fél napon belüli meg­indítására. Ezt elősegíthetjük faj­élesztővel, vagy más erjedő must hozzáöntésével. Vigyázzunk arra, hogy ezt a 8 százaléknyi — ide­gen — mennyiséget, ne keverjük I • A lelkiismeretes szttretelés meg­határozza a készülő bor minősé­gét. Célszerű folyamatosan, gyor­san lebonyolítani. • Több éves munka eredménye a jó minőségű bor. a mustba, csak a felületére önt­sük. Fontos a kotyogó használata. Az erjedést naponta kell ellen­őrizni! Figyeljünk arra, hogy a must cukortartalma fogy-e? Nem szabad túlmelegedni hagyni, ezért ha a fehér boroknál 28 Celsius- fokos, a vörös bornál pedig 30 Celsius-foknál melegebb, akkor szellőztessünk. Kóstolással ellen­őrizzük a rendellenes íz- és za­matanyagok megjelenését is. Pe­nészes, illetve rothadt termés ese­tén célszerű a must tisztításához hasonlóan derítő anyagot keverni a hordóba. Mindenképpen hasznos a kotyogó használata, mert az er­jedés vége felé meggátolja az új bor feletti széndioxidpára szöké­sét. Ha ez nem alakul ki, oxidá­ciós és egyéb hatások veszélyez­tetik a bor minőségét, például ecetesedhet, vagy megtörhet. Ezért a hordóűrt feltöltögetéssel. meg­szüntethetjük. Cl. P. Hálóját a szerencse... • Egyre közelebb ér a parthoz a háló, szinte forr, buzog a viz a menekülni vágyó halak flcánkolásától. Reggel még nem gondoltam vol­na, hogy délutánra ilyen gorom­ba szél kerekedik. Most azonban megtanultam, hogy aki őszi leha­lászási riportra -készül, öltözzön kissé melegebben. Csikós László­val, a halászbrigád vezetőjével ácsorgunk a pálmonostori Keleti Fény 177 'hektáros tórendszerének kellős közepén, egy keskeny gáton. Mellettünk idegesítően pöfög egy MTZ traktor, mögötte a pótkocsin hatalmas víztartály. A vízről — amelyből a gátat sze­gélyező nádtól csak egy csíkot lá­tunk — hangos haihózás hallatszik. Vagy száz méterre a parttól, egy­más mögött haladva húzzák-von- ják a nehezedő hálót a brigád tag­jai és a szezonmunkások. — öten vagyunk itt állandóan — magyarázza Csikós László. — Ilyenkor ősszel azonban a növény- termesztő brigád tagjaival együtt húszán végezzük a betakarítást. Vincze Imre, Berki József, Szabó Zoltán és a többiek, alig várják az értesítést, hogy jöhetnek ha­lászni. Pedig nem könnyű ez a mu nka... — Mit csinálnak évközben? — Sokan nem is hinnék, hogy mennyi munka van itt. A napi etetés, a tavak gondozása, a víz figyelése állandó elfoglaltságot ad a brigádnak. Tavaink sajnos' el­iszaposodtak, s ha feltör a metán és a szénhidrogén, jaj a halaknak. Iigen emlékezetes volt az idei jú­lius. Zugi Antal a motorcsónak­kal én pedig a motoros búvárka­szával jártam minden hajnalban a tavakat és kavartuk a propelle­rekkel a vizet. Volt dolga a szi­vattyúnak is az oxigénpótlás, a vízfrissítés miatt. Nem is pusz­tultak az idén halak. — Ezek szerint teljesítik az idei tervet? — Ügy gondolom, sikerül ki­emelni tavainkból a tervezett 1500 mázsa halat még a -hideg idő beállta előtt. Míg beszélgetünk, a hetvenmé- teres kerítőháló mindkét vége par­tot ér. A gumicsizmás halászok közben előkészítik a válogatóasz­talt, a merítőhálót és a hatalmas világoskék műanyag üstöket. Egy­más után kerülnek a hallal teli edények a válogatóasztalra. A gyö­nyörű pontyok, amúrok ficánkol­va ifröcskölik le vízzel a halászo­kat. Csikós László méri a zsák­mányt, szorgalmasan jegyzi a té­teleket. — Ez a húzás is lesz vagy húsz mázsa — jegyzi meg elégedetten. — Most a telelőbe szállítjuk a ha­lakat, azután mi, vagy a szegedi Halászati Szövetkezet juttatja el az árut a .városba. Világos gépkocsi közeledik a gá­ton. A pöfögő traktor előtt áll meg. Hegedűs János, a tsz elnöke száll ki belőle. Néhány keresetlen szóval eligazítja a fiatal trakto­rost, aki nem meri leállítani gépe motorját, mért nem jó az önindí- tója. Emiatt órákon keresztül po­tyára fogy az üzemanyag, de nem ő tehet róla. Az elnök nem szól. többet. Látszik az arcán, hogy lesz néhány szava a műhelybeli­ekhez is. — Sajnos, tavaink mintegy 80 centiméter vastagságban eliszapo­sodtak — mondja az elnök. — En­nek a rétegnek az eltávolítására nincs elég anyagi erőnk. Pedig — teszi hozzá — a haltermelés a mos­tani 5—10 százalékos nyereségnél sokkal többet is hozhatna, ha meg­teremthetnénk hozzá a szükséges feltételeket. Egyébként három éve vettük fel a kapcsolatot a szegedi Ha­lászati Szövetkezettel, s együttmű­ködésünk egyre szorosabbá válik. A jövő évtől kezdve már tőlük kapjuk az ivadékot és szakembe­reik irányítása mellett végezzük majd a haltermelést. Sajnos, anyagiakkal ők sem tudnak hozzá­járulni a ihaltenyésztés jobb fel­tételeinek megteremtéséhez. Az elnök búcsúzik, az újságíró is becsukja jegyzetfüzetét. Novem­ber közepére fejeződik be a leha­lászás, majd érdeklődik, sike­rült-e az 1500 mázsa halat kifogni. De akikor már melegebben öl­tözve ,.. O. L. Nem gond az ajándékozás, ha megtekinti a Skála-Coop Alföld Szövetkezeti Áruházban október 29-ig a Itollúházi porcelán bemutatót ás -vásárt A terített asztal a háziasszony tükörképe, hogy hogyan? Tekintsék meg október 25-én 16—19 óráig a Megyéi Művelődési Központban rendezett tepítési bemutatót Az Amfóra-üvért és gz Alföld Szövetkezeti Áruház várja a kedves látogatókat és vásárlókat. 4449 ALFÖLD LFÖLD L X /SZOVETKIZCn\ m \ '< 3 ce. < áruhá; l A Bizományi Áruház Vállalat dunaújvárosi boltja 1980. október 28—31-ig, naponta 9—12, 13—16 óráig helysziii értékesítést tart a dunapatajl művelődési ház presszóhelyiségében Árengedményes férfi-, női és gyermekruházati és cipőáruk nagy választékával állunk kedves vásárlóink rendelkezésére. Most vásároljoo, most érdemes! BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT 1534

Next

/
Thumbnails
Contents