Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-22 / 248. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. október 22. FORRADALMASÍTJA A ZÖLDTAKÁRMÁNY-TERMELÉST Császárkörte, Tyfon, a csodanövény barackpálinka Kecskemétről Kanadába KÉRDEZZEN — FELELÜNK A növénytermesztés az utóbbi száz esztendőben többet fejlődött, mint eddig sok ezer év alatt. A terméshozamok megtízszereződtek. A nemesitök olyan növényeket állítottak elő, amelyekről őseink álmodni sem mertek volna. Napjainkban már megszokottá vált, hogy az Országos Mezőgazdasági Fajtakisérleti Intézet által évente kiadott jegyzék mindig bővül újabb, nagyobb hozamú fajtákkal. Mégis sokan hitetlenkedve olvassák a híradást egy olyan növényről, amely két hónap alatt 80 tonna zöldtakarmányt hozhat, pedig ez a növény, a tyfon létezik, sőt már 4 ezer hektáron — megyénkben 16 gazdaságban — terem hazánkban. A tarlórépa és a kínai kel keieszteződéséből származó növény két éve, Hollandiából került Magyarországra. Az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet vállalkozott a hazai elterjesztésére. A Budapest határában, Soroksáron gazdálkodó szövetkezetben Syposs Zoltán fejlesztési főmérnököt kerestem fel, hogy bővebb információt szerezzünk az érdekes növényről. — Köztudott, hogy a Vörös Október Tsz felkarol minden új, gyakran kockázatos módszert, vállalkozást. A különböző termelési rendszerek irányítása mellett számos új vegyszerrel, növényfajtával is kísérleteznek. Hogyan keletkezett és került hazánkba a tyfon? — Nem a tyfon az egyetlen újdonságunk, amelytől a termelés forradalmasítását várjuk — kezdte beszélgetésünket a főmérnök. — Nálunk hagyomány az egységnyi termelési területen nagyobb jövedelmet biztosító megoldások felkarolása. Visszatérve a tvfonra, több éves kapcsolatban állunk a holland Sluis en Groot vetőmag- termelő vállalattal. Jó néhány, a hazai választékból hiányzó hajtatott paradicsom-, zöldborsó- és zöldbabfajtájukat vettük már át. Tőlük kapjuk a tyfonmagot is. A világ fehérjekrízis előtt áll, ezért a holland nemesítők mintegy tíz évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni egy jó télálló, évelő, magas fehérjetartalmú zöldtakarmányt adó növény előállításával. Végül a tarlórépa és a kínai kel kereszteződéséből származó tyfon felelt meg ezeknek a követeimé- . nyéknek. A kutatók eredményes munkáját dicséri, hogy az 1975- ben megjelent növény alig néhány esztendő alatt elterjedt a világon, és fokozatosan kiszorítja az eddig termesztett takarmány- növényeket. Nemcsak Európában, de a tengeren túl is nagy sikert aratott. Lengyelországban és Csehszlovákiában számottevő területen vetik. Bugáriában, Jugoszláviában, Romániában és hazánkban most van terjedőben. — Milyen tulajdonságai vannak ennek a csodanövénynek, amely egy-két év alatt meghódította a világot, és amelyet jelenleg 299 gazdaságban termesztenek hazánkban? — A júniusban vetett tyfon még abban az' évben kétszer kaszálható, a sikeres áttelelés után pedig harmadszor is. Jól beálit növényállomány esetén 120 tonna zöldtömegből 2250 kilogramm emészthető nyersfehérje nyerhető hektáronként A tyfon alkalmas 1 legeltetésre, kaszálásra, friss takarmányozásra, valamint zöldtrágyázásra is. Szakaszos vetéssel, legeltetéssel, illetve kaszálással — a 60 napos sarjadzási ciklusának köszönhetően — májustól novem• Solton a - Szikra Termelőszövetkezetben folyamatos öntözéssel termesztik a tyfont. (Méhes! Éva felvétele) bér végéig állandó friss takarmányt biztosít. A tyfon kedvező étrendi (látásának következményeként számos olyan növény is feletethető, amit eddig nem szívesen fogyasztottak az állatok. Az etetési kísérletek bizonyítják, hogy a tejhozamot minden egyéb más- beavatkozás nélkül 10—15 százalékkal növeli, azonos zsírtartalom mellett. — Természetesnek tűnik, hogy ez a kiváló tulajdonságú növény különleges ápolást is igényel. Felkészültek-e erre a hazai növény- termesztők? — A termesztőknek egy kertészeti kultúrát kell szántóföldi körülmények között ápolni. Egyelőre számos gazdaságban gondot okozhat ez, de ott, ahol az állat- tenyésztési és növénytermesztési ágazat szorosabb kapcsolatban van, megoldható. A nagy hazai érdeklődés bizonyítja, hogy érdemes vele foglalkozni, hiszen az eddig szokványos zöldtakarmány-növények hozamának ötszörösét termi, ami jelentős területkiváltást eredményezhet. A növény elsősorban a kötöt- tebb talajokat kedveli, és az öntözést nagyon meghálálja. Bács- Kiskun megyei partnereink is főleg ilyen körülmények között termesztik a Bácskában, a Duna mellett és Kecskemét környékén a Törekvés, valamint a Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben. A házai1 vetőmag előállításakor bizonyára a nemesítők találnak majd igénytelenebb típusokat is. — mondta végül az ócsai Vöiös Október Termelőszövetkezet főmérnöke. Czauner Péter A Budapesti Likőripari Vállalat kecskeméti kirendeltségének egyik fontos tevékenysége a különféle italok palackozása és értékesítése. A hazai igények kielégítésén túl egyre növekszik a kanadai exportra kerülő formaiive- gekbe töltött italok mennyisége. Míg az év első háromnegyedében 115 ezer palack császárkörtét, 11 ezer palack fütyülős barackot és 18 ezer palack pecsétes barackot szállítottak, addig a negyedik negyedévben még 90 ezer palack császárkörtét, 12 ezer palack pecsétes barackot és 6 ezer palack fütyülős barackot kell átadni a megrendelőnek. Elismerésre méltó szorgalommal dolgozik a ki- rendeltség két szocialista brigádja, vállalták a szabad szombati, sőt a vasárnapi műszakot is, hogy eleget tudjanak tenni a kötelezettségeiknek. • Felvételünkön Piti József né, a Május 1. brigád tagja kartondobozokba rakja a Kanadába kerülő, császárkörtével telt palackokat. (Opauszky László felvétele) A beszámoló taggyűlések jó előkészítéséért! Az elmúlt — közel egy — évtized alatt az éves beszámoló taggyűlések egyre inkább a pártélet szerves részévé váltak. E fórumok szerepének növekedését jelzi, hogy ma már vezetőségek beszámoltatásán és a következő évi feladatok meghatározásán túl a pártélet fejlesztésének és a tagsággal folytatott aktív politikai eszmecserének kiemelkedő jelentőségű eseményei. Mindezek azt jelentik, hogy az irányító pártszervek és alapszervezeti vezetőségek jó alapról, mintegy tíz év tapasztalatainak birtokában kezdhetik meg felkészülésüket a — KB Titkársága 1979. szeptember 22-i határozata alapján — november 15. és december 15-e között megtartandó éves beszámoló taggyűlésekre. A beszámoló taggyűlések politikai tartalmát elsősorban az a tevékenység adja, amelyet az alapszervezetek ebben az évben a XII. kongresszus határozatainak a megismertetése, értelmezése' és végrehajtása érdekében folytattak. Tehát a vezetőségeknek elsősorban arról kell beszámolniok, hogy' hogyan sikerült a párttagságot és a párton kívülieket a kongresszusi határozatok megvalósításáért moz. gósítani, illetve jobb munkára serkenteni, és melyek azok a feladatok, amelyeket e cél érdekében a következő időszakra meg kívánnak határozni. A pártvezetőségek beszámolója az alapszervezet jellegének megfelelően kiemelten foglalkozzon az 1980. évi gazdasági munka főbb tapasztalataival. Ezen belül értékelje a termékszerkezet átalakítására; az importtal való takarékosságra; a gazdaságos exportra és á hatékonyság növelésére; a minőség és a munkafegyelem javítására tett intézkedéseket arról az oldalról megközelítve, hogy milyen szervező, segítő és ellenőrző tevékenységet folytatott ezeken a napjainkban egyre fontosabb területeken a pártszervezet. Értékelje a párttagság ideológiai, politikai fejlődését, a pártmegbízatások teljesítését, a párttagság és a dolgozók körében végzett agi- tációs és propagandamunka tapasztalatait. Elemezze a tömeg- szervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták tevékenységét. a pártirányítás helyzetét, valamint az alapszervezet munkájának hatását a pártonkí- vüliek körében. Adjon számot az 1979-es beszámoló, valamint a kongresszusi irányelveket tárgyaló januári taggyűléseken elhangzott észrevételek és javaslatok hasznosításáról, valamint a további tennivalókról. Ugyanez vonatkozik az alapszervezet egy részénél a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tapasztalatainak hasznosítására is. összegezve: a vezetőségek beszámolója szóljon az alapszervezeti pártélet napjainkban aktuális minden fontos kérdéséről, tükrözze annak gazdagságát és sokszínűségét, de ugyanakkor ne markoljon sokat, ne akarjon a kongresszusokat megelőző — öt év munkáját összegző — beszámolóhoz hasonló „tételes leltárt” készíteni, csak a leglényegesebb kérdésekről szóljon. Nagyon fontos, hogy a beszámoló valóban a politikai tevékenység értékelése legyen és reálisan tükrözze a kommunisták munkáját és magatartását, valamint politikai helytállását. Ne feledkezzünk meg arról, hogy csak akkor éri el célját, ha tárgyilagos kritika és önkritika jellemezi. Lényeges, hogy ebben az új rendszerben is a taggyűlések ösz- szegezzék az éves munka azon elmaradt tennivalóit is, amelyeket a jövő évi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni. A beszámoló vagy a mellékelt határozati javaslat egyértelműen tartalmazza témánként, konkrétan meghatározva azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyeket majd 1981. január—február havi taggyűléseken előterjesztett mun. ka tervbe figyelembe kell vénni. Az aktív vita kibontakoztatása szempontjából lényeges — ameny- nyiben külön határozati javaslat készül —, 'hogy az követlenül a vezetőség beszámolója után kerüljön ismertetésre. A, beszámoló taggyűlések előkészítése során — korábbi évekhez hasonlóan a KB 1977. június 22-i határozatának megfelelően — első lépcsőként kerüljön sor az egyes párttagokkal folytatott személyes beszélgetésekre. Az elmúlt évek tapasztalatai — bennük a kongresszusi előkészületek vitái — ismételten és egyértelműen bizonyították, hogy a párttagság igényli ezeket a beszélgetéseket. Emiatt rendkívül fontos azok alapos előkészítése és lékiismeretes lebonyolítása. A beszélgetések több alapvetően fontos követelménynek kell, hogy megfeleljenek. Jelentőségük elsősorban abban van, hogy a pártegység erősítésének nagyon fontos eszközét képezik. Egyben alkalmat, lehetőséget jelentenek arról, hogy okos szóval, türelemmel, esetenként emberséggel kiigazítsák azokat a helytelen nézeteket, amelyek a pártegység — ezen belül elsősorban a cselekvési egység útjában állnak. Szorosan ide kapcsolódik az is, hogy már ezeken a beszélgetéseken is felszínre kerüljenek mindazok a kérdések, választ váró felvetések, amelyek a párttagságot és a pártonkívüli tömegeket foglalkoztatják és akár a legkisebb mértékben is befolyásolják a párt tömegkapcsolatát. Más vonatkozásban a beszélgetés egyben nagyon lényeges konzultáció is az egyes párttagokkal arról, hogy hogyan látják a párta lapszer vezet alapvető politikai feladatainak a teljesítését. Ahhoz azonban, hogy a beszélgetések minden vonatkozásban elérjék céljukat, elengedhetetlenül szükséges, hogy azok nagyon nyílt, őszinte légkörben, valóban emberi közelségiben kerüljenek lebonyolításra. Érezzék az (egyes párttagok, hogy a pártalapszervezet aktívan részt kíván vállalni, segíteni akar egyéni gondjaik, nehézségeik megoldásában. Csak is így érhető el, hogy a párttagok felszabadultan teljes energiával részt vállaljanak közös társadalmi feladataink végrehajtásában. A személyre szóló felkészülés elengedhetetlen része a beszámoló taggyűlésre való felkészülésnek, de ugyanígy nagy jelentősége van annak is, hogy pártcsoporton belül is megvitassák a legszűkebb pártkollektíva sajátos gondjait és feladatait. Az elbeszélgetésekre épülve — azok tartalmát felhasználva, elsősorban a csoport — ezen belül pedig az egyes párttagok magatartásának, tevékenységének az értékelését végezzék. Ennek során vizsgálják az egyes párttagoknál: a kapott megbízatások teljesítését; a közéleti és tár&adalmi tevékenységet, ezáltal környezetére gyakorolt hatását; a párt politikája melletti nyílt kiállást; a párt normáinak a 'betartását és a munka- területén való helytállását. Az alapszervezeti vezetőségek a beszámolók készítésénél ■ nagyon sokat meríthetnek a beszélgetések és a pártcspport-értekezletek tapasztalataiból és ezáltal válnak valóban kollektív munka eredményévé a taggyűlés elé kerülő beszámolók. Amint ismeretes, 1981-től a pártszervek és pártalapszerveze- tek nem készítenek éves gazdaságpolitikai feladataikat magáiban foglaló cselekvési programot. Szükséges azonban, hogy ezt a termelés területén, illetve a gazdálkodó egységekben működő alapszervezetek munkaterveikben dolgozzák ki. A munkaterv készítésénél vegyék figyelembe: a beszámoló taggyűlések tapasztalatait; a KB — későbbi — 1980. decemberi határozatát; az irányitó pártszervek év végi állásfoglalásait és a gazdasági egységek 1981. évi tervét. * Várad! László a Központi Bizottság munkatársa ' / ! Mit kell tudni az egészségügyiek munkaidőn belüli helyettesítéséről? „Egészségügyi dolgozó” aláírással kaptunk nemrég levelet, amely kiskunhalasi keltezésű. Feladója amiatt kesereg, hogy a munkahelyén szervezetlenség, visz- szásság tapasztalható a munkaidőn belüli helyettesítések gyakorlata, s az ezzel kapcsolatos díjazás körül. Például sohasem tudható ■ előre, kit, mikor és milyen pluszteendő elvégzésére utasítanak, s ezért mennyi bérre számíthat. Van olyan alkalmazott, aki a napi 8 órában szinte megállás nélkül lót-fut, hogy a saját munkája mellett maradéktalanul elláthassa a távol levő kollégája feladatát, de mégsem kapja meg a remélt pénzt, másvalaki pedig jóval kevesebb többletmunka árán is simán hozzájut a hasonló jogcímű külön összeghez, panaszolja olvasónk, aki hallott arról, e tárgykörben van már új rendelkezés. Azt kérdezi tőlünk — munkatársai nevében is —: mit tartalmaz az egészségügyiek helyettesítésére vonatkozó jogszabály? Mindössze két hónapja van hatályban az egészségügyi miniszter 10/1980. számú rendelete, mely a kórházak, rendelőintézetek, körzeti egészségügyi szolgálatok, szociális otthonok stb. foglalkoztatottjainak helyettesítési rendjét szabályozza, melyből ezúttal a munkaidőn belüli helyettesítés feltételeit taglaló részt közöljük. Valamennyi egészségügyi dolgozó kötelézhető a helyettesítésre, amit előzetesen kell írásban elrendelni, konkrétan meghatározva a feladatot, ellátásának várható időtartamát, valamint az érte járó díjazást. A fizikai állományban levők és a szakdolgozók esetében a folytatólagosan hét, a más munkakört betöltőknél pedig a harminc napon túl végzett jelentős többletmunka után számfejthető az ilyen bér, melyet vezető nem kaphat meg, ha a neki alárendelt dolgozó teendőit a saját munkaidején belül látja el. Az összeg a helyettesítő személy alapbérének 10—50 százaléka lehet. Ha egyazon munkakört többen látnak el, 10—25 százalékos lehet ^z egyénenkénti díjazás aránya, az együttesen, kifizetett összeg viszont ez esetben sem haladhatja meg a helyettesített dolgozó béralapjának a felét. Íme az alaprendelkezés lényege, mellyel összhangban kell lennie az intézmények munkaügyi szabályzatának, végső soron pedig a napi gyakorlatnak. Ez utóbbira talán érdemes lenne a jövőben jobban odafigyelniük a szak- szervezeti szerveknek, s a felügyeleti hatóságoknak is! Van-e csendrendelet, s kikre A kecskeméti Széchenyi- és Hunyadivárosból többen keresték fel szerkesztőségünket a közelmúltban. Valamennyien azt panaszolták, hogy az új, emeletes házakban található, szépen berendezett ott. hónaik nem mindig nyújtanak számukra nyugalmat, pihenést, mert a szomszédok — a fölöttük, mellettük, vagy éppen az alattuk lakó családok — gyakorta megfeledkeznek a szocialista együttélés írott és íratlan szabályairól, következésképp túlságosan han. gosak, zajosak, s a televíziót, a rádiót, a lemezjátszót stb. néha szinte bömböltetve működtetik. Főleg, a sztereókészülékek okoznak rettenetes hangzavart, s a vékony falak miatt bizony nehezen viselhető el a születés-, vagy névnap alkalmából és még ki tudja milyen apropóból rendezett lakásbeli dáridó is, mely nemegyszer hajnalig tart. Vannak, akik egyszerűen figyelembe se veszik a zenebona miatti tiltakozást, mások nagyotthallásukra hivatkozván állítják erős hangerőre tévéjüket, lemezjátszójukat, jó néhányan pedig azzal a magyarázattal utasítják vissza a kifogásokat, hogy a város tanácsa által egy évvel ezelőtt kiadott házirend nem tiltja a csendháborí- tást, sőt effélére ki se tér. OlvaKiszolgáltatottak-e a buszok Reggel és délután igen sok kisiskolás veszi igénybe a kecskeméti helyi járatú autóbuszokat. A lányok és fiúk felszállása mindig zökkenőmentes, nem így azonban, ha el akarják hagyni a kocsikat. Több szülőtől — Szabó Józsefnétól és másoktól — tudjuk, olykor nem tudnak jelezni a gyerekek, hiszen jó részük még nem éri el karnyújtással sem azt a bizonyos gombot, melyet néha még kérésre sem nyomnak meg az ott álló felnőttek. így előfordul, hogy a kisdiák az Iskolájától, vagy otthonától távolabbi megállóban kénytelen leszállni. Tényleg enyvonatkozik? sóink aziránt érdeklődnek: ha gr- ’ vényben van a csendrendelet, az kikre vonatkozik? A kecskeméti tanács említett házirendjében valóban egyetlen utalás sincs a csendháborítás tilalmára vonatkozóan. Talán a 8. paragrafusnál kellett volna erre kitérni, mely az énekesek, együttesek stb. lakóházban való gyakorlásának feltételeit taglalja. Persze ennek híján sem szabad azt hinni, hogy a város emeletes házaiban korlátlanul lehet zajon- gani. Hiszen érvényben vannak a közrenddel kapcsolatos, kormányrendeletek, miszerint aki lakott területei), lakóházban ^^^igdqjcp^ lattanul olyan zajt. okoz — tekin- j tét nélkül a napszakra —, mely'-, mások nyugalmát zavarja, sza-. bálysértést követ el, s a hatóság háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja. Ami pedig a konkrét eseteket illeti, azokat a tanács igazgatási szervéhez kell bejelenteni, melynek munkatársai például a helyszíni bírságolás intézménye keretében — esetleg rendőri intézkedést is kérve — járnak el a csendháborítók ellen. Igaz, ezt megelőzően van feladata a házfelügyelőnek (közös képviselőnek) is, aki figyelmeztetheti a ház rendjétresendjét zavaró lakókat. kisiskolás utasai? nyíre kiszolgáltatottak ezek az alsótagozatba járó kis utasok? — tudakolják olvasóink. Tapasztalataink szerint is valós a szóvá tett probléma. Elkerülésének egyik módja, hogy a nagyobb iskolatárs, vagy a felnőtt a kisdiák kérésére készséggel jelzi nyomógombbal a leszállási szándékot, s hogy a sofőr nagyobb figyelmet fordít az ajtók kinyitására reggel, amikor a gyerekek iskolába mennek és délután, amikor onnan hazafelé igyekeznek. Összeállította: Velkey Árpád TALAJMINTAVÉTEL... • A korszerű növénytermesztés megkívánja, hogy a talajerő utánpótlása a talaj igényeinek megfelelően történjék. A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben háromévenként vesznek talajmintát. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) t B
