Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-18 / 245. szám

Z • PETŐFI NfiPE • 1980. október 18. Ülést tartott az OBT elnöksége A közelmúltban Szófiában meg* rendezett Népek világparlamentje a békéért nemzetközi fórum ta­pasztalatait, s a bolgár főváros­ban elfogadott határozatokból adódó hazai mozgalmi teendőket vitatta meg pénteki együttes ülé­sén az Országos Béketanács el­nöksége és a Béke-világparlament magyar nemzeti előkészítő bizott­sága. A tanácskozáson — amelyet Kállai Gyula a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a magyar előkészítő bizottságnak elnöke ve­zetett — megjelent és felszólalt Sailós István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára. A Béke-világparlament munká­éról Sebestyén Nándorné, az BT elnöke, a Béke-világtanács elnökségi tagja számolt be. Hang­súlyozta, hogy a több mint 130 or­szágból részt vett 2260 küldött fe­szültségekkel terhes, bonyolult nemzetközi helyzetben tanácsko­zott, s az összefogás, a közös cse­lekvés parancsoló szükségességé­re hívta fel a nemzetközi közvé­lemény figyelmét. A több mint 350 párt, s a száznál több nemzetközi szervezet képviselői az enyhülés folytatásának és védelmének, a le­szerelésnek, az európai biztonság és együttműködés, valamint a fej­lődő országok ügyének szentelték a legnagyobb figyelmet. A következő hetekben, hónapok­ban a világparlamentben és az azt 8 követő béke-világtanácsi ülés ál­lásfoglalásának széles körű megis­mertetése lesz a hazai mozgalom egyik legfontosabb feladata. A továbbiakban Kovács Béla, aá OBT főtitkára, a HNF OT tit­kára felhívta a figyelmet annak a felhívásnak a jelentőségére, ame­lyet a BVT elnöksége idén má­jusban tett közzé Budapesten megtartott ülésén. Ügy tűnik, hogy e mozgósító dokumentum szelleme — a „Ne azt keressük, ami szétválaszt, hanem aztj ami összeköt” — széles körű egyetér- ' tésre talált, s mindinkább meg- ! határozza a nemzetközi mozgalom tevékenységét. Gazdag program megvalósítása vár a közeljövőben az OBT akti­vistáinak népes táborára. Egy­mást követik az őszi szolidaritási hónap akciói, november 10. és de­cember 15. között pedig ország­szerte papi békegyűléseken talál­koznak a különböző egyházak képviselői. Az Országos Béketa- náes a magyar ENSZ-társasággal, és a TIT-tel közösen az idén is mi grendezi a leszerelési hetet. A szófiai világparlament anyagát nagy alapossággal feldolgozzák az OBT munkabizottságai is. Az elnökségi -ülésen felszólalt még Angyal Barnabás, Bíró Jó­zsef. Bugár Jánosné, Harmati Sándor, Pethes István, Réczei László, és Szádeczky-Kardoss Ele­mér. (MTI) New Yorkban az iráni kormányfő Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön éjszaka New York­ba érkezett Mohammad Ali Rad- zsai iráni kormányfő, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában ki­fejtse országa álláspontját az Irak­kal vívott háborúban. Carter el­nök, Muskie külügyminiszter és Warren Christopher külügymi­niszter-helyettes csütörtökön egy­más után nyilvánította ki készsé­gét, hogy találkozzék az iráni kor­mányfővel, ha az hajlandó tár­gyalni a túszok szabadon bocsá­tásáról. Az amerikai külügyminisztéri­um csütörtökön délután cáfolta a chicagói, televízió értesülését, amely szerint a mcguire-i lágitá- mászponíón öt szállítorépülőgép áll készenlétben, hogy repülőgép­alkatrészeket szállítson Iránba „az 52 amerikai túszért cserébe”. Ugyanez a tévéállomás tudni véli, hogy csütörtökön az összes ame­rikai túszokat visszaszállították a teheráni amerikai nagykövetség épületébe. A tévéállomás igazga­tója a cáfolatokra válaszolva ki­jelentette: „folyamatban levő tár­gyalásokról lévén szó, a külügy­minisztérium nem adhat megerő­sítést”. Carter elnök azt mondta, hogy nem lát reális lehetőséget arra, hogy találkozzék az iráni minisz­terelnökkel, de hozzátette: „po­tenciális lehetőség mindig van. Nem készítettünk elő találkozót, de ha hajlandó lenne rá, kétség- l kívül folytatnánk azt a gyakorla­tot, hogy bármely iráni hivatalos személyiséggel készek vagyunk felvenni a kapcsolatot, akinek meghatalmazása van kormányá­tól, hogy tárgyaljon”. Hasonló bizonytalansággal nyi­latkoztak az amerikai vezetők an­nak lehetőségéről, hogy felújítsák az amerikai pótalkatrész-szállítá­sokat Teheránnak. Muskie külügy­miniszter például újságírók előtt kijelentette, hogy a túszok haza­térésével „az amerikai szankció­kat automatikusan megszüntetik”. “Washingtohhan ezt a kijelentést egyértelműen Iránnak szóló biz­tatásként értékelik: az amerikai embargó feloldása a katonai szál­lításokat is magában foglalja. Az iráni kormányfő tegnap szó­lalt fel a Biztonsági Tanácsban, s washingtoni megfigyelők szerint a Fehér Házban eddigi reagálásai­ból bizonyosra vehető: a nap fo­lyamán az Egyesült Államok leg­alábbis kísérletet tesz a túszügy megvitatására. A tervezett alku minden körül­mények között ellentétes a koráb­bi amerikai fogadkozásokkal, hogy Washington „semleges” marad az iraki—iráni konfliktusban. Car­ter elnök már kedden óvatos cél­zásokat tett arra, hogy az ameri­kai kormányzat hajlandó Irán ol­dalára állni, ha a választások előtt sikerül pontot tenni a lassan egy­éves túszválságra. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok ellenzi Irán feldarabolását, vagy területe egy részének elszakítását. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialistái Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. október 16-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) martinique-i testvérpárt főtitká­rát. Megbeszéléseket folytattunk több szocialista, fejlődő és tőkés ország kommunista pártjának képviselőivel. Pártküldöttségünk részt vett a Kor'eai Munkapárt VI. kongresszusán!. Hasznos véleménycserére került sor' á Finn Szooiáludemokrata Párt elnökével és más sizocialista, szo­ciáldemokrata pártok képviselői­vel. II. A Központi Bizottság megálla­pította, hogy az iparirányítás mai szervezete hosszú időn át jól szol­gálta a szocialista építőmunkát. A népgazdasági tervezéshez és a gazdasági szabályozáshoz képest azonban elmarad az ipar központi irányító és vállalati szervezetének fejlődése.. Az előttünk álló gaz­dasági feladatok megoldása azt követeli, hogy az irányítás vala­mennyi fő elemét, a népgazdasá­gi tervezést, a gazdasági szabá- , lyozást, és a szervezeti kereteket egyaránt összhangba hozzuk a magasabb színvonalú munka kö­vetelményével. Az utóbbi években számos in­tézkedés javította a népgazdaság irányítását. A Központi Bizottság ezek folytatásaként olyan további intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormány munkájában erősödjék az iparpolitika kidolgozásának és megvalósításának irányítása, a végrehajtásban pedig növekedjék az érdekeltségre alapozott válla­lati felelősség és önállóság. Az ipar központi irányításának feladata: — Az i parpolitikai koncepciók, az ágazat!- és termelésfejlesztési javaslatok kidolgozása Ős össze­hangolása; — A műs-zaki fejlesztést és az ipari kutatások fő irányainak ki­jelölése és koordinálása, a tudo­mány és a g.vakorlat közvetlen kapcsolatának elősegítése; — Részvétel a népgazdasági tervek és a gazdasági, szabályozó- rendszer kialakításában; — A KGSTVovszágok közötti szocialista integráció elmélyítése, szélesebb értelemben a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok fej­lesztése; — A vállalatfe.lügyeleti funk­ciók gyakorlása, a hatósági teen­dők ellátása. Az iparirányítás fejlesztésének része a vállalati szeVvézet; vala­mint a trösztök és a nagyválla­latok belső irányítási és érdekelt­ségi rendszerének korszerűsítése. Ez folyamatos feladat, és azt a célt szolgálja, hogy előisegítse a vállalatok eredményesebb műkö­dését, versenyképességének javu­lását, a változó feltételekhez való alkalmazkodását. Kínai „miniszteri menü 55 Vang Lej kínai kereskedelmi miniszter meglehetősen gyakori vendége volt Peking egyik leghí­resebb és legelőkelőbb vendéglő­jének. Sokfbgásos ebédeket és vacsorákat ..fogyasztott,.;-, s fölöt­tébb kedvélte*' a drága ínyencsá-' geket és italokat. Mindezt köny- nyen megtehette, mert mint „ma­gas rangú és megkülönböztetett” vendég, bármennyit fogyasztott is, ■mindig csak a napi menü, azaz a legolcsóbb ételek árát számolták fel neki. Ez a gyakorlat távolról sem rit­ka kivétel Kínában, s a szóban forgó vendéglő a kereskedelmi mi­niszteren kívül sok más vezető kádernek biztosította a „megkü­lönböztetett kiszolgálást”. Általá­nos vélemény ugyanis a kínai vendéglátóiparban, hogy a vezető kádereknek kedvébe kell járni. Így azután valahányszor Vang Lej miniszter megtisztelte jelen­létével a „Feng Co-juan” vendég­löt, az igazgató és a párttitkár személyesen utasította a szaká­csokat és a pincéreket a legjobb és a legdrágább ,t ételek és italok 't'eísZolgálásáVa. : ' ” A kínai sajtó pénteken, közölte an'iíak a körlevélnek a szövegét, amelyben a KKP KB központi fe­gyelmi és ellenőrző bizottsága a „miniszteri menü”-ügy kapcsán felszólítja a vezetőket és a párt- szervezeteket a korábban elfoga­dott „magatartási kódex” szigo­rú betartására és a „kiváltságok élvezése gonosz gyakorlatának”, felszámolására, mivel ez a gya­korlat súlyosan árt a kínai párt tekintélyének a tömegek szemé­ben. A Zsenmin Zsipao pénteki köz­lése szerint Vang Lej kereskedel­mi miniszter „előzetes önkritikát” gyakorolt és felajánlotta, hogy visszamenőleg megtéríti a vendég­lőnek a „miniszteri menük” tény­leges árát. SZOVJET VELEMENY A rakéta-tárgyalás távlatai MEGKEZDŐDÖTT hát a közép­hatótávolságú rakétákról a dialó­gus, melynek halaszthatatlanságát a Szovjetunió nemegyszer hangsú­lyozta. Gromiko szovjet és Muskie amerikai külügyminiszter szep­tember végén New Yorkban meg­állapodott: október közepén Géni­ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői megkezdik az európai nukleáris fegyverek kor­látozásával kapcsolatos tárgyalá­sok előkészítését. A GENFI TALÁLKOZÓ kiutat jelenthet és azt is kell, hogy je­lentsen a nukleáris zsákutcából, melybe Európát az a NATO-hatá- rozat vitte, amely szerint a konti­nensen új amerikai atomfegyvere­ket helyeznek el. A kiút keresése szülte azt a szovjet javaslatot, hogy egyidejűleg és egymással összefüggésben vitassák meg az európai közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverek és az előretolt ál- lomásoztatású amerikai eszközök kérdését. Miért együtt? Azért, mert az Európában elhelyezett előretolt állomásoztatású eszközök a Szovjetunió területe ellen irá­nyulnak, azért, mert ugyanaz a funkciójuk, mint az új rakéta- rendszereknek. Közismert, hogy a nyugat-európai támaszpontokon 400 amerikai vadászbombázó van, mintegy 300 gépet a földrész vi­zein cirkáló repülőgép-anyahajók hordoznak és az USA tengeralatt­járói is rakétákkal vannak felsze­relve. A NATO tavaly decemberi határozata értelmében 1983-tól 572 Pershing—2 és cirkáló szár­nyasrakétával bővül ez a nukleá­ris arzenál. A Szovjetuniónak ter­mészetesen számolnia kell ezzel a veszéllyel. Moszkva nemcsak javaslatokat, hanem gyakorlati lépéseket is tett, hogy elkerülje a nukleáris zsákut­cát, csökkentse a katonai szemben­állást, fokozza az európai bizton­ságot. A Szovjetunió európai ré­szén a közép-hatósugarú atomesz­közök az utóbbi időben sem az in­dítóberendezések számát, sem a töltetek nagyságát tekintve nem növekedtek, sőt csökkentek. MOSZKVÁNAK a közép-ható­távolságú rakétákkal kapcsolatos álláspontja teljes összhangban van az ország külpolitikájával. A NATO rakétadöntése ellenére a Szovjetunió kivont az NDK-ból 2u ezer katonát, 1000 harckocsit és más haditechnikát. Csapatki­vonások történtek Afganisztánból is. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország májusban együtt tettek javaslatot az európai és nem európai államfők legmaga­sabb szintű találkozójára, ame­lyen a nemzetközi feszültség góc­pontjainak felszámolásával és az új háború kirobbanásának meg­előzésével' összefüggő problémá­kat vitatnák meg. A Szovjetunió indítványozta továbbá, hogy a ka­tonai szövetségek utasítsák el az újonnan jelentkező tagok felvéte­lét, hogy ne növekedjék az egy­mással szembenálló katonai-poli­tikai csoportosulások száma. Mindebből nyilvánvaló: Moszkva az utóbbi időben is több fontos lépést tett azért, hogy a békét megvédje az atomfenyegetéstől, és megőrizze az enyhülési folya­matot. Vajon az Egyesült Államok fel tud-e sorolni hasonló gyakorlati intézkedéseket és kezdeményezé­seket? Sajnos, Amerika más poli­tikai irányvonalat választott. Az USA Nyugat-Európában már meg­kezdte az új rakéták indítóállá­sainak építését, növelte és szö­vetségeseit is kényszerítette a ha­dikiadások növelésére. Robbanás- veszélyes helyzetet teremtett az Indiai-óceán térségében, ahová számos hadihajót és „gyorshadtes­tet” küldött. Végül az amerikai elnök meghirdette „az új nukleá­ris stratégiát”, a Szovjetunió elle­ni megelőző atomcsapás stratégiá­ját. A Szovjetunió és az USA poli­tikája közötti kontraszt, mint lát­juk, igen éles. Ugyanazon a ta­lálkozón, ahol Gromiko és Mus­kie megállapodott a genfi tárgya­lások megkezdéséről, a szovjet külügyminiszter kijelentette: Wa­shington eltér azoktól az alapel­vektől, melyekben korábban a két ország megállapodott és amelyek­re a szovjet—amerikai kapcsola­tok kizárólagosan épülhetnek. Ahelyett, hogy a mindkét fél ál­tal elismert erőegyensúlyból kiin­dulva a katonai szembenállás szintjét csökkentené, az USA az erőegyensúly megbontására és egyoldalú katonai előnyök eléré­sére törekszik. WASHINGTONBAN három hó­napig „tanulmányozták” a közép­hatótávolságú rakétákkal és az előretolt állomásoztatású ameri­kai eszközökkel kapcsolatos szov­jet javaslatot. A világ a szovjet kezdeményezésre várta a választ, ám helyette az 59. számú elnöki intézkedést kapta, mely előirá­nyozza, hogy a Szovjetunió ellen ugyanazokat a Pershing—2 és szárnyasrakétákat vetnék be, amelyekről jelenleg a vita folyik. Az USA „új nukleáris stratégiá­ját” még Nyugat-Európában is sokan úgy értékelték, mint az európai biztonság ellen irányuló fenyegetést. Többek között Schmidt nyugatnémet kancellár nemegyszer kijelentette: le kell küzdeni á „hallgatás időszakát" Moszkva és Washington között. Vajon nem ez-e az oka annak, hogy a washingtoni adminisztráció vé­gül is elállt a szovjet javaslat el­utasításától? > BÁRMI LEGYEN is az oka, a Washington álláspontjában bekö­vetkezett eltolódás pozitív jelen­ség. A Szovjetunió bízik abban, hogy a józan gondolkodás és a fe­lelősségteljes álláspont az európai helyzet javításával kapcsolatban mégis győzedelmeskedik az USA- ban, hogy az amerikai tárgyalási készség őszinte és konstruktív. Ezt hangsúlyozni azért szüksé­ges, mert már most, az amerikai politikusok némelyike a genfi tár­gyalásokat maratoni hosszúságú­nak jósolja. Vajon nem a NATO amerikai vehetőit kell-e keres­nünk emögött, akiknek az a célja, hogy a tárgyalások elhúzásával kiépítsék az új rakéták elhelyezé­séhez szükséges támaszpontokat? Amennyiben ugyanis az USA va­lóban enyhíteni akarja az európai helyzetet, úgy semmi értelme a genfi tárgyalások elnyújtásának. Edgar Cseporov (APN—KS) A vállalati önállóság növekedé­sével, , a szervezéti és belső irá­nyítási rendszer fejlesztésével egyidejűleg tovább kell erősíteni az üzemi demokráciát. A vállalat munkáját, fejlődését, a kollektívát érintő fontos kérdésekben javí­tani kell a döntésihozatal demok­ratikus előkészítését, és egyben növelni szükséges az operatív döntésekért viselt személyes fele­lősséget. A Központi Bizottság támogat­ja, hogy e célok elérése érdeké­ben az iparirányításban ésszerű szervezeti változtatásokra, hatás­köri összevonásokra, átcsoportosí­tásokra, új iparirányító szervezet létrehozására kerüljön sor. Egyet­ért azzal, hogy a Minisztertanács a szükséges szervezeti intézkedé­seket kidolgozza és megvalósítsa. III. A Központi Bizottság a XII. kongresszus megbízása alapján áttekintette a tagdíjfizetés hely­zetét, és döntött annak új rend­jéről. Megállapította, hogy á Magyar Szocialista Munkáspártban a tag- díjfizetés alapvetően rendben történik. A párt a tagdíjakból fe­dezi kiadásainak zömét. A rend­szeres tagdíjfizetés a párttagság fontos feltétele, és a pártfegyelem egyik kifejezője. A tagdíjfizetési "rendszer alapjaiban megfelel a kö vetelményeknek. /\ Központi Bizottság határoza­tában megerősítette a tagdíjfize­tés rendjének bevált elemeit. A tagsági díj fizetése továbbra is alapszervezeti hovatartozás sze­rint, havonként, bélyeggel való igazolás ellenében történik, A tag­díjat a havi átlagkeresetet figye­lembe véve, a párttaggal egyet­értésben, évente állapítják meg. A Központi Bizottság hasznosí­totta a párttagoknak a kongresz- szusi irányelvek vitájában el­hangzott észrevételeit és javasla­tait. Ennek megfelelően a tagdíj- fizetés alapjául szolgáló havi át­lagkereset megállapítása egyértel­műbb lesz, a tagdíj ka tegóriák számának növelésével a tagdíj jobban igazodik a keresethez, és összege a párttagság zöménél csökken. A tagdíj megállapításában nö­vekszik a taggyűlések, az alap­szervezeti vezetőségek jogköre és felelőssége. A Központi Bizottság Szükségesnek tartja, hogy a tag­díjjal kapcsolatos politikai tevé­kenységre a pártszervezetek to­vábbra is nagy figyelmet fordít­sanak. A Központi Bizottság a határo­zatot, a tagdíjtáblázatot a Párt­élet című folyóiratban közzéteszi. A párttagok alapszervezeti tag­gyűlésen kapnak részletes tájé­koztatást. * A Központi Bizottság jóváhagy­ta azoknak a kiemelt feladatok­nak a tématervét, amelyekkel az elkövetkező években a XII. kong­resszus határozatainak végrehaj­tása érdekében a Központi Bizott­ságnak' és végrehajtó szerveinek folyamatosan és rendszeresen fog­lalkozni kell. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Barátok párbeszéde Két napja folynak-Moszkvában a szovjet-—afgán tárgyalások. Az afgán küldöttség tiszteletére-adott díszvacsorán Leonyid Brezsriyev, az SZKP KB főtitkára hangsú­lyozta, hogy a felek azonos néze­teket vallanaíc minden megvitatott kérdésben. Ez természetes, hiszen a két szomszédos ország közötti hagyományos ibaráti kapcsolatok az afganisztáni nemzeti demokra­tikus forradalom győzelmével, a testvériség és a .sokoldalú együtt­működés kapcsolatává Váltak. Afganisztán az elmúlt időszak­ban célpontjává v.ált a nemzetkö­zi imperializmus támadásainak, amely a belső reakciós erőkre tá­maszkodva kísérletet tett a de­mokratikus rendszer megdöntésé­re. A szovjet kormány, szerződé­ses kötelezettségeinek eleget téve, a törvényes kormány .kérésére, az afgán nép segítségére sietett, hogy támogassa a kívülről jövő provo­kációk elhárításában. Babrak Karmai államfő, az af­ganisztáni küldöttség vezetője, amikor köszönetét mondott a Szovjetunió sok irányú támogatá­sáért, egyben jelentős eredmé­nyekről is beszámolhatott. El­mondhatta, hogy a forradalmi ta­nács a lakosság széles rétegeinek támogatásával számos olyan sür­gős intézkedést hajtott végre, amelyek a feudalizmus maradvá­nyai, a munkanélküliség, az írás- tudatlanság felszámolására, a la­kosság joletenek jemeléséjfp • .irá­nyulnak. S mindezt teszi aközben, amikör'élszánt harcot kell Vívnia a kívülről indított agresszió ellen, a belső ellenforradalom maradvá­nyainak felszámolásáért, az ápri­lisi forradalom vívmányainak megvédéséért, nemzeti független­sége, területi sérthetetlensége és szuverenitása megőrzéséért. Teljes az egyetértés a két fél között abban a tekintetben, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tár­gyalás útján kell rendezni. Ezt a célt szolgálja az afgán kormány május 14-én közzétett nyilatkoza­ta, amely konkrét és reális prog­ramot tartalmaz a problémák megoldására. Ennek a program­nak fontos eleme az a javaslat, amely szerződés kötését ajánlja fel az Afganisztán-ellenes játsz­mába bevont Pakisztánnak. Ezen a játszmán azonban Pakisztán semmit nem nyerhet. Reális az a követelés, hogy a Kínával szövet­kezett imperialista amerikai körök hagyjanak fel az Afganisztán bel- ügyeibe való beavatkozási kísér­letekkel, s bízzák az afgán népre, hogy eldöntse, milyen legyen a kormánya, miként alakítsa életét. A moszkvai tárgyalás újabb fon­tos lépést jelent a szovjet—afgán együttműködés útján, elősegítheti az afganisztán körüli ellenséges kampány megszüntetését, a kér­dés politikai rendezését. G. I. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Francia nukleáris erőmüvek Kínának Sajtóértekezleten ismertette pénteken Pekingben Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, a kínai vezetőkkel az elmúlt három napon tartott megbeszéléseinek eredményét. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti. Giscard d’Estaing „nyíltnak és biztatónak" nevezte a francia—kínai kapcsolatokat, majd beje­lentette, hogy látogatása során elvi megállapodás született, amely­nek értelmében Franciaország két, egyenként 900 megawatt telje­sítményű nukleáris erőművet épít Kínának. A két erőmű együttes építési költsége csaknem egymilliárd dollár lesz. Giscard d’Estaing kijelentette: a tárgyalásokon nem került szóba, hogy francia fegyverzeteket és hadianyagot adjanak el Kí­nának. Ugyanakkor hangoztatta, hogy politikai, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális téren egyaránt fejleszteni kell. a két ország kap-l csolatait. A francia elnök látogatása során konzuli egyezményt ír­tak alá, amelynek alapján Sanghajban francia, Marseille-ben -pedig kínai főkonzulátus nyílik. (MTI) • Todor Zsivkov fogadta a magyar parlamenti küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, pénteken fogadta a magyar parlament kül­döttségét, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének veze­tésével a bolgár nemzetgyűlés meghívására, hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodik Bulgáriában. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a felek megelégedé­süket fejezték ki amiatt, hogy a két ország közötti testvéri kap­csolatok. amelyek a szocialista internacionalizmus elvein alapulnak, sikeresen fejlődnek' és az együttműködés minden területén gyü­mölcsözőek.

Next

/
Thumbnails
Contents