Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

IDŐJÁRÁS kévéi felhff, izáráé Idő. ■yenként erfij párásság. Várható Idd járás ma estig: fokoza­tosan mindenütt csökkend felhőzet és pénteken már országszerte általában Mérsékelt változó Irányú szél. Hajnalban be- Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 7, 12. Legmagasabb nappali hőmérséklet Zl, Z( fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKPN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 220. szám ÁfA! 1,20 Ft 1080. szeptember 19. péntek Dr. Korom Mihály látogatása Kiskunfélegyházán Dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kis­kunfélegyháza országgyűlési kép­viselője szerdán délután — dr. Romany Pálnak, a megyei párt­bizottság első titkárának társasá­gában — Kiskunfélegyházára lá­togatott. Az országgyűlési képvi­sel ő felkereste az Április 4. Gép­ipari Műveket, majd a városi ta­nácsnál' tájékoztató megbeszélé­sen vett részt. A megbeszélésen — amelyeni jelen volt dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács el­nöke és dr. Cseh László városi népfrontelnök is — Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára és dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke ismertette Kiskunfélegyháza ötödik ötéves tervének eddigi eredményeit, a legfontosabb településfejlesztési célkitűzéseket, közösségi építke­zéseket, és a megoldásra váró gondokat. Dr. Korom Mihály Kecskemét ipari üzemeiben is tájékozódott a fejlesztési elgondolásokról, majd az esti órákban visszautazott a fővárosba. Szovjet-kubai firpáros indult a Szaljut-6-ra Fazekas Judit, az MTI tudósító­ja jelenti: Latin-Amerika első képviselője is elindult a világűrbe: a bajko- nuri űrrepülőtérről csütörtökön este útnak indított Szojuz—38 nemzetközi személyzete szovjet parancsnokból és kubai kutató­űrhajósból áll. JURIJ ROMA­NYENKO űrhajós ezredes, a Szov­jetunió Hőse és ARNALDO TA­MAYO MENDEZ, a kubai légierők alezredese személyében a kilence­dik nemzetközi űrexpedíció tart a Szaljut—6 felé, ahol — másfél hó­nappal az előző, szovjet—vietna­mi expedíció távozása után — Leonyid Popovval és Valeri j Rju- minnal közős programot hajtanak majd végre. A kubai kutatóűrhajós két és fél évet töltött a csillagvárosi kikép­zőközpontban, s ebből egy évig parancsnokával együtt készült fel az űrutazásra. Az űrhajósok az indítás előtt két és fél órával foglalták el he­lyüket a Szojuz—38 kabinjában, s moszkvai idő szerint 22 óra 11 perckor léptek működésbe a hor­dozórakéta első fokozatának haj­tóművei. Az űrhajó ráállt a megadott ke­ringési pályára, s irányítását a Moszkva meUetti repülésirányító központ szakemberei vették át. Az első három Föld körüli fordulat során az űrhajósok ellenőrizték az űrhajó különböző berendezéseit és rendszereit, az egyes helyiségek hermetizáltságát, majd levetették szkafanderüket. A tervek szerint ma, a késő esti órákban kerül sor a Szojuz—38 és a Szaljut—6—Szojuz—37 űrkomp­lexum összekapcsolására. Jurij Romanyenko életrajza Arnaldo Tamayo életrajza JURIJ ROMANYENKO ezredes, a Szojuz—38 pa­rancsnoka, a Szovjetunió Hőse, űrhajóspilóta 36 éves. 1944. augusztus 1-én született, az orenburgi terület egy kis falujában. 1966-ban kitüntetéssel vé­gezte el a szovjet légierők tisztiiskoláját, majd re­pülőoktató lett. Romanyenko 1970-ben került az űrhajósok egy­ségébe. Elvégezte a Szojuz-típusú űrhajókon és a Szaljut-űrállomásokon való repüléshez szükséges tanfolyamokat, s részt vett a Szojuz—Apolló prog­ram előkészítésében: a közös szovjet—amerikai űr- kísérlet szovjet tartalék legénységének parancsnoka volt. A Szojuz—38 parancsnokának ez a második űr­repülése. Első ízben 1977. december 10. és 1978. március 16. között a Szojuz—26—Szaljut—6 űr­komplexum parancsnokaként, Georgij Grecskoval együtt, 96 napot töltött a világűrben. Jurij Romanyenko. 1963 óta az SZKP tagja. Je­lenleg levelező tagozaton végzi a Gagarin Repü- lóakddémiát, s aktív társadalmi tevékenységet foly­tai: t Komszomol Központi Bizottságának tagja. Nős, felesége középiskolai zenetanárnő. Két fia van: Roman 9, Artyom pedig 3 éves. ARNALDO TAMAYO MENDEZ Guantanamóban született 1942. január 29-én. Szegény, színes bőrű családból származik, már tízéves korától dolgoznia kellett. Cipőtisztító, zöldségárus, végül asztalos­inas volt, de munka mellett befejezte az általá­nos iskolát és elkezdte középiskolai tanulmányait is. A forradalom győzelme után, 17 éves korában az első forradalmi ifjúsági szervezetnek, az Ifjú Felkelők Szövetségének tagja lett. Tamayo 1961-ben lépett a forradalmi fegyveres erők soraiba, s ekkor a Szovjetunióba küldték ta­nulni. Az egyéves pilótaiskola elvégzése után a légierőknél teljesített szolgálatot. !Qfl8-tól egy évig, első osztályú repülőoktató volt, majd elvé­gezte a, kubai légierők parancsnokképzőjét. 1976- b an előléptették alezredessé, s ezred parancsnok­helyettessé nevezték ki. 1977-ben lett Kuba egyik űrhajós felölt je, s 1978 elején kezdte meg felkészülését a Csillagvárosban. Arnaldo Tamayo 1967 óta a Kubai Kommunista Párt tagja, nős, felesége és két fia — a 12 éves Arnaldo és a 10 éves Orlando — jelenleg Csillag- városban él. I í Kecskemét nevezetességeivel ismerkedett a lengyel pártdelegáció Mint arról lapunkban már hirt adtunk, szerdán a lengyelországi Tarnow itestvérmegyéből hozzánk érkezett a Lengyel Egyesült Mun­káspárt négytagú delegációja. A vendégek látogatásuk máso­dik napját — Gaál Ödön, a vá­rosi pártbizottság titkára és Gero Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője társaságában — a megyeszékhelyen töltötték, Kecs­kemét nevezetességeivel ismer­kedve. Miután megtekintették a Naiv Művészeik Múzeumát, dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első titkára fogadta Hudeczek Zygmunt-t, a Tarnow megyei pártbizottság tit­kárát és a delegáció tagjait. A lengyel .pártdelegáció felke­reste a városi tanácsházát, ahol Fischer István tanácselnök-he­lyettes fogadta őket. Ezt követően a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetbe, majd a Tudomány és Technika Házá­ba vezetett útjuk. Ebéd után Kecskemét új, húsz­ezer lakosú városrészével, a Szé­chényi várossal ismerkedtek: épü­lő lakásokat, az új megyei kór­házat, s oktatási Intézményeket tekintettek meg. 9 A lengyel vendégek a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben. (Tóth Sándor felvétele,) A Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének választási taggyűlése 9 Dr. Greiner József megnyitja a választási taggyűlést. Tegnap Kecske­méten a megyei bí­róság nagytermében választási taggyűlést tartott a Magyar Jo­gász Szövetség Bács- Kiskun megyei szer­vezete. Az esemé­nyen részt vett Ter­he Dezső, a megyei pártbizottság titkára, dr. Antálffy György, a Magyar Jogász Szö­vetség elnöke, dr. Miklós Lajos, a Ma­gyar Jogász Szövet­ség titkára. Dr. Dobos László, az MJSZ megyei szervezetének elnöke beszámolt a tagság öt év alatt végzett munkájáról. Mint mondta, a szervezet elősegítette az öt év­vel ezelőtti megyei pártértekezlet és a párt XI. kongresszu­sa határozataiból a jogászokra háruló feladatok végrehaj­tását. Sajátos eszkö­zeikkel, módszereik­kel közreműködtek az állami élet, a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztésében, a szocialista törvé­nyesség erősítésében. A továbbiakban szólt a jogi fel- világosító munka jelentőségéről. Mint mondta, a szervezet tagjai a gyárakban, üzemekben, vállala­toknál, közös gazdaságokban éven­te több mint ezer ismeretterjesz­tő előadást tartanak. Végül arra kérte a taggyűlést, hogy adja meg a vezetőség részé­re a felmentést A taggyűlés további részében dr. Andrássy Jenő gazdasági fe­lelős beszámolt a megyei szerve­zet? pénzügyi helyzetéről, majd vi­ta következett, melyben felszólalt Terbe Dezső is. — Ezt az alkalmat, az öt év munkájáról számot adó és a kö­vetkező évek munkájának főbb célkitűzéseit felvázoló fórumot szeretném felhasználni arra, hogy a megyei vezető politikai testüle­tének elismerését, 'köszönetét tol­mácsoljam megyénk több mint •félezer jogászának azért a tevé­kenységért, amit a jogász szö­vetség tagjaként végzett, amely- lyel aktív részese a megye előre­haladásáért, a megyei pártérte­kezlet célkitűzései végrehajtásá­ért végzett munkának — mondta felszólalásának elején a megyei pártbizottság titkára, 'majd a me­gye gazdasági, társadalmi fejlődé­sét, az V. ötéves tervidőszak alatt elért eredményeket ismertette. Beszédének további részében emlékeztetett arra, hogy a gazda­sági kérdések 'mellett pártunk je­lentőségének megfelelően foglal­kozik a társadalmi viszonyok fej­lesztésének egyéb területeivel, köztük a szocialista állam és a jog, a szocialista törvényesség té­makörével is. Felszólalásának végén időszerű külpolitikai kérdésekről adott tá­jékoztatást a megyei pártbizottság titkára. A vitában elhangzottakat dr. Dobos László foglalta össze, majd dr. Anfalffy György kért szót és 9 A résztvevők egy csoportja. megköszönte dr. Dobos László­nak, a megyei szervezet elnöké­nek áldozatos munkáját és aján­dékot nyújtott át neki. A taggyűlés további részében a megyei szervezet tagjai megvá­lasztották a 'húsztagú vezetősé­get és tizenkét küldöttet az or­szágos közgyűlésre. Ezt követően a megyei szervezet vezetősége •megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a 'tisztségviselő­ket. A Magyar Jogász Szövetség ■megyei szervezetének elnöke dr. Greiner József lett, a titkári teen­dők ellátásával ismét dr. Árvay Arpádnét bíztak meg. A taggyűlés után Terbe Dezső átadta dr. Dobos Lászlónak a me­gyei pártbizottság köszöntő leve­lét, amelyet dr. Romány Pál» a megyei pártbizottság első titkára írt alá. A levél a következőket tartalmazza: az MSZMP megyei bizottsága nevében köszönetét •mondok a Magyar Jogász Szövet­ség megyei szervezete elnökének közel egy évtizeden keresztül vég­zett áldozatos és eredményes mun­kájáért. Különösen nagyra érté­keljük tevékenységét, amit a me­gye jogás zsága politikai és szak­mai ismereteinek gyarapításáért és a jogi ismeretterjesztés fej­lesztéséért kifejtett Elnöki meg­bízatása alatt a jogász szövetség megyei szervezete és a helyi cso­portok tevékenysége jelentősen fejlődött, munkájuk nagyban se­gítette sikereink elérését. Kívá­nom, hogy jó erőben, egészséggel, családi boldogsággal még hosszú ideig kamatoztassa gazdag ta­pasztalatait, tudását közös ügyünk a szocializmus érdekében. T. L. HETVENÖT ÉVES AZ ÉDOSZ Megemlékezés Kalocsán--------------1 Ül ést tartott I a Miniszter­tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Tervhivatal elnökének a hát téri p>ar hely­zetéről és fejlesztésének irá- I nyairól szóló előterjesztését, s I meghatározta az irányító szer- I vek ezzel kapcsolatos felada- I tait Megjelölte egyes gazda- j sági szabályozóeszközök to- I vábbfejlesztésének módját, | hogy azok jobban segítsék a I szerkezeti anyagok, alkatré- I szék stb. gyártását és ellátá- I ' sát, a minőségi követelmények I kielégítését. A kormány tudomásul vet- I te az Állami Tervbizottság ha- i tározatát a hazai kokszolható- I szén-termelés növelését szol- I gáló beruházási feladatokról. A Minisztertanács tudomá- I I sül vette a pénzügyminiszter I I jelentéséit a közelmúltban be­I fejezett, az év végéig befeje­ződő, és az előkészítés alatt levő nagyberuházásokról. A kormány — a belkereske­I delmi miniszter előterjesztése alapján — rendeletet fogadott el egyes kiskereskedelmi és ■ vendéglátóipari üzletek üze- I meltetésének és elszámolttátá­Tegnap az Élelmezési Dolgo­zók Szakszervezetének Bács-Kis- kun megyei Bizottsága Kalocsán, a városi művelődési házban ünne­pi ülést tartott abból az alkalom­ból, hogy 75 évvel ezelőtt tömö­rültek egységes szervezetbe az élelmezési szakmák dolgozói. A jubileumi ülésen részt vettek a város élelimiszeripjari dolgozói, s többen -a megye és a város köz­életi .személyiségei közül. Mol­nár Ferencné, az ÉDOSZ megyei 'bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Dabró- naki Gyula, az Élelmezési Dolgo­zók Szakszervezete Központi Ve­zetőségének elnöke mondott ün­nepi 'beszédet. . — Elképzelhetetlenül nagy volt az élelmezési dolgozók kizsákmá­nyolása a századforduló előtt — mondotta bevezetőként a szónok, aki a továbbiakban a kezdeti szervezkedés nehézségeiről, a Ta­nácsköztársaság időszakában az egységes szervezet létrehozására irányuló törekvésekről, majd a két világháború közti bérharcok­ról emlékezett. Beszédét így foly­tatta: — Az élelmezési dolgozók vé­gül is a felszabadulás után tudták sikerrel létrehozni szakszerveze­tüket. Első kongresszusát 1948- ban a két munkáspárt egyesülé­se után tartotta az ÉMOSZ, s elő­készítette a szakmák egyesülését. Az egyesülési 'kongresszusi 1949- ben ült össze, A szakszervezet az ÉDOSZ nevet vette fel. A kong­resszus határozott a munkaver­seny kiszélesítéséről, a dolgozók szakmai és általános műveltsé­gének emeléséről, .s a szakszerve­zeti munka megjavításáról. — Szakszervezetünk minden törekvése az volt megalakulása óta — mondotta a továbbiakban dr. Dabrónaki Gyula —, hogy em­berhez méltó környezetet, mun­kafeltételeket teremtsünk az üze­mekben, a gyárakban. Harminc­öt év alatt az élelmiszerip>ar alap­vető változáson ment keresztül. A kézműves jellegű • ipxarágak, nagyüzemekkel rendelkező ipar­ágakká fejlődtek. Olyan nagyüze­mek létesültek, mint a Debrece­ni Konzervgyár, a Kábái Cukor­gyár, a Borsodi Sörgyár, a Ka­posvári Húskombinát, vagy eb-, ben a megyében a Bajai Hűtőház, ugyancsak Baján a Húskombinát és jelentős mértékben korszerű­södtek a Bács-Kiskunban levő többi élelmiszeripari üzemek is. Ezekben természetesen jók a munkakörülmények és megfelelő szociális létesítményekkel is el vannak látva. Szakszervezetünk jelenleg XLV. kongresszusára készül. Számba vesszük eddigi eredményeinket és meghatározzuk a szakszervezeti munka feladatait az elkövetkező öt esztendőre. Célunk a békés épí­tőmunka, a szocializmus erősítése, a dolgozók életszínvonalának meg­szilárdítása — mondta végül az ünnep>ség szónoka. . Az ünnepjség résztvevői ezután megtekintették azt a kiállítást, amelyet a szakszervezet megyei bizottságának felkérésére a Kalo­csai Sütő- és Édesipari Vállalat November 7. szocialista brigádja készített. A 'kiállítás bemutatja az ÉDOSZ 75 éves harcait, vala­mint a most 30 éves sütőipari vál­lalat három évtizedes tevékenysé­gét és termékeit. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents