Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 2i9. szám Ára: 1,20 Ft 1980. szeptember 18. csütörtök Losonczi Pál Tanzániába utazott ADDISZ ABEBA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke - etiópiai látogatásának utolsó aktusaként, szerdán reggel a nemzeti palotában ünnepélyes külsőségek között látta el kézje­gyével a két ország első barátsági és együttműködési szerződését. Az Elnöki Tanács elnöke és Mengisz- tu Hailé Mariam, az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnö­ke által aláírt,, nagy jelentőségű dokumentumon kívül — a tárgya­lások eredményeként — új mű­szaki-tudományos, valamint kul­turális! egyezmény is született. Röviddel az aláírási aktus után Losonczi Pált és kíséretét állam­főnek kijáró külsőségekkel bú­csúztatták vendéglátói az Addisz Abeba-i repülőtéren, majd az El­nöki Tanács elnöke kiüönrepülő- gépén elindult afrikai kőrútjának következő állomására, a Tanzá­niai Egyesült Köztársaságba. Az etiópiái tárgyalásokról tegnap kö­zös közleményt adtak ki. (MTI) LÉTREJÖTT AZ ÖTÖDIK TESTVÉRMEGYEI KAPCSOLATUNK Lengyel pártdelegáció érkezett Bács-Kiskun megyébe < Bács-Kiskun me­gye és a szovjetunió- ibeli Krím terület, a romániai Álba Iulia, az olaszországi Mo­dena, a jugoszláviai Vajdaság között ko­rábban kialakult test­véri kapcsolat a len­gyelországbeli Tar- now megyével létre­jött baráti együtt­működéssel bővült. A két megye kapcsola­tában az első találko­zásra tegnap Kecs­keméten került sor. E célból pártdelegá- ció érkezett hozzánk Tarnow megyéből. A delegáció veze­tője Hudeczek Zyg- munt, a Tarnow me­gyei pártbizottság tit­kára, Rachwal Fran- ciszek, a megyei tanács elnökhe­lyettese, Dopart Antoni, a megyei pártbizottság ideológiai osztályve­zetője, Osuch Roman, a Tarnow városi pártbizottság ellenőrző bi­zottságának vezetője. A vendégeket Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fo­gadta, és tájékoztatást adott Bács- Kiskun megye gazdasági, társa­dalmi és kulturális fejlődéséről. A településeket bemutatva egye­bek között megemlítette Kiskőrös és Tarnow testvér-városok gyü­Katanics Sándor fogadta a lengyel pártdelegációt. (Tóth Sándor felvétele.) mölcsöző kapcsolatát, amely jól szolgálta a két megye közötti test­vérkapcsolat kialakítását. A program további részében Gera Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője elmondta, hogy a kapcsolat kiépítésére egy tervjavaslat készült, s ennek alap­ján a későbbiekben célszerű meg­beszélni az együttműködés fő irányát. Ezután Hudeczek Zygmunt Tar­now megye gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséről adott tájé­koztatást. A vendégek a délutáni órákban Kiskőrösre utaztak. A város gaz­dasági, társadalmi, kulturális éle­téről Ferró Imre, a városi párt- bizottság titkára adott tájékozta­tást. Ezután a lengyel delegáció tagjai megnézték a Petőfi-házat és a szlovák tájházat, majd fel­keresték a Kossuth Mezőgazdasá­gi Szakszó vet kezetet, s az ottani gazdálkodással ismerkedtek. A vendégek programja ma a megyeszékhelyen folytatódik. T. L. ZAVARTALAN TANÉVKEZDET UTÁN Oktatás és gyakorlat öt felsőfokú iskolában • Dr. Fodor István kémiai előadást tart az első éves kertészeti főisko­lásoknak. (Pásztor Zoltán felvétele.) Tájékozódásunk során a zavar­talan tanévkezdet, illetve a folya­matos munka tényeivel találkoz­tunk a megye területén működő valamennyi felsőfokú oktatási in­tézményben. A hét elején megkezdődött az 1980,/81-es szorgalmi időszak a pécsi központi Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai vitgaz- dálkodási intézetében is. Ezt meg­előzően almaszedéssel vették ki részüket a diákok az időszerű me­zőgazdasági munkák segítéséből. Csaknem száz első éves hallgató kezdte el az új tanévet a nappali tagozaton, idősebb társaikkal együtt kétszázötvenen készülnek itt leendő hivatásukra. Köztük ketten Dominikából érkeztek, két mongol hallgató pedig vízellátási és csatornázási, illetve általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási szakon végez jövőre. ötödik tanévét kezdte szeptem­berben jelenlegi szervezeti föl­építésével és szakkollégiumi tan­tervével a Bajai Tanítóképző Fő­iskola. összesen négyszázhetvenen sajátítják el a magyar nyelv, matematikai és természetismereti alaptárgyak, valamint a kapcsoló­dó tantárgy-pedagógia tudnivalóit, illetve a pedagógia, orosz nyelv, ének-zene, rajz, testnevelés és technika speciális szaktudását. A száznyolcvan első évfolyamos hallgatót a főiskola szeptember első hetében előkészítő táborban fogadta, ahol az előképzettség szintjétől, érdeklődéstől függően a szakosodási döntések is kiala­kultak. A Baján végző tanítók nagyobb része valószínűleg azokkál a gye­rekekkel foglalkozik majd, akik a Bács-Kiskun megyei óvodákból kerülnek az iskolapadba. Az óvo­dapedagógiai hivatásra három- százhetvenen készülnek föl a kecskeméti felsőfokú intézet nap­pali tagozatán. Bár a létszámuk csökkent, az utóbbi években csak­nem ötszázan járnak levelező kép­zésre. A változás lehetővé teszi az oktató-nevelő munka további minőségi javítását és több idő jut a kísérletező, tudományos tevé­kenységre is. A levelező tagoza­tos hallgatók például a korábbi­nál több, félévenként hatvan órát kitevő konzultáción vesznek részt, s emellett gyakorlattal és számon­kéréssel egybekötött kiscsoportos foglalkozások szerepelnek a te­matikájukban. Fordított aránnyal találkoztunk a Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolán: a nyolcszázas összlétszámból 'több mint hatszáz ,a nappali tagozatos diák. A ta­valyi kezdeményezés nyomán a kétszázhuszonhat első éves hallga­tó rögtön a meghatározott szakot választva kezdte meg tanulmá­nyait, s az elmúlt hetekben már a szaktanárokkal is megismerked­hettek. A kecskeméti műszaki fő­iskolán egyébként rövidesen hoz­zálátnak az új, integrációs 'tan­terv bevezetésének az előmunká­lataihoz. A mérnöki gyakorlat igényeit jobban figyelembe vevő és az ezredforduló várható köve­telményeit is számon tartó terve­zet 'tantestületi vitáját a jövő hé­ten tartják meg. A Kertészeti Egyetem Kecske­méti Főiskolai Karán ezen a hé­ten vette kezdetét az őszi ter- ménybetakarítási gyakorlat, a harmadévesek részvételével. Áz izsáki és szikrai állami- gazdasá­gokban, valamint az úgynevezett tanüzemben folyó munka szorosan illeszkedik a tanterv meghatároz­ta gyakorlati oktatáshoz. Közben a több mint száz első éves hallga­tó is megismerkedett az intéz­ménnyel, a magasabb szintű köve­telményekkel. H. F. A BKR KÖRZETI BEMUTATÓJA JÁSZSZENTLÁSZLÓN Homoktalajon is | jól terem a kukorica ­Az alacsony humusztartalmú, rossz vízháztartású homo­kon, különösen a szárazabb évszakokban alig fejlődik, csu­pán sínylődik a kukorica. Ez a vízigényes, de sokoldalúan felhasználható növény miként válhat mégis a homoktalaj fő takarmánynövényévé? Ez a kérdés foglalkoztatja hosszú ideje a szakembereket Bács-Kiskun megyében is, ahol ép­pen elég gyenge minőségű talaj van, amelyet megművelni, jól hasznosítani mégis kötelesség. A Jászszentlászlói Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet és az ásctthalmi Felszabadulás Tsz köz­reműködésével éppen ennek a feladatnak a megoldása érdeké­ben folytat sikeres kísérletet a Bajai Kukoricatermelési Rend­szer. A BKR-nek egyik erőssége az, hogy a növénytermesztés műszaki és biológiai alapjának fejlesztése mellett, az emberi tényezőkre, a szaktanácsadásra fordít nagy gon­dot. Számos kutatóintézettel, fel­sőfokú oktatási intézménnyel tart kapcsolatot, hogy átvegye, és szé­les körben elterjessze az új, tudo­mányos eredményeket, meghono­sítsa a korszerűbb technológiai elemeket a szaktanácsadás segít­ségével, fejlesztésével. A Jászszentlászlói Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben ezen a héten megrendezett szakmai bemutató ezt a célt szolgálta. Jó alkalom volt ugyanakkor a gyen­ge minőségű homoktalajon gaz­dálkodó szövetkezet termelési eredményeinek a megismerteté­sére, az ott beállított fajta-, táp­anyaggazdálkodási, növényvédel­mi kísérletek tapasztalatainak összegezésére, a homoktalajon ku­koricát jövedelmezően termeszte­ni akaró gazdaságoknak a jó pél­da erejével, a biztatásra. Gonda Ferenc, a Bajai Kukori­catermelési Rendszer főmezőgaz- dá.sza számolt be a BKR-taggaz- daságok szakembereinek a Csong- rád megyei Ásotthalmán két éve megkezdett, majd Jászszentlász- lón is folytatott, homoki szemes­kukorica- és silókukorica-ter­mesztés kis- és nagyparcellás kí­sérletének eredményeiről, a nit­rogén- és biokatalizátorok alkal­mazásának hasznosságáról a ku- koi ica tápanyag-gazdálkodásában. Kanyó István, a jászszentlászlói termelőszövetkezet elnöke az 5080 hektáros közös gazdaság termelé­si szerkezetével, s adottságaival ismertette meg a körzeti bemuta­tó résztvevőit. A jászszentlászlói téesz hektáron­ként 7,93 aranykorona értékű ho­moktalajt művel. A szántóföldi növénytermesztésben a BKR, a szőlőtermelésben a. halasi rend­szer, a szarvasmarha-tartásban a TAURINA-rendszer taggazdasá­ga. Százhetvenmillió forint értékű a szövetkezet vagyona, évi 120 millió forint a termelési értéke, ötéves átlagban 15 millió forint a nyeresége, annak ellenére, hogy Csupán mezőgazdasági alaptevé­kenységet folytat. Kalászos gabonát pár száz hek­táron termeszt évente, főként ro­zsot és őszi árpát, Földjén ez ad­ta eddig a legmagasabb hozamot a kalászosok közül. Kukoricát megközelítőleg hatszáz hektáron termeszt évente a közös gazdaság. Ebből 210 hektár szemes, a többit teljes növényként betakarítva si­lónak tartósítja, vagy hőkezelve pelletnek, lisztnek dolgozza fel. A jászszentlászlói téesz takar­mányüzemében a zölden levágott rozs és a lucerna terméséből, a 800- hektár gyep fűterméséből is készül szükség szerint takarmány- liszt vagy pellet. Évente jelentős mennyiségű takarmánylisztet és peiletet szállít külföldre a közös gazdaság, amelyet a földgázfűté­sű üzemében gyárt. A résztvevők megtekintették a szövetkezetben használt, a BKR által rendszeresített kukoricabe­takarító, silózó gépeket. A szom­szédos Kiskunhalasi Állami Gaz­daságtól kölcsönzött dán és USA gyártmányú járvaszecskázók be­mutatásával pedig a nagy telje­sítményű munkaeszközök széle­sebb körű alkalmazásának elő­nyéről győződhettek meg a szak­emberek. Mível ezeket a költsé­ges' gépeket egyetlen gazdaság nehezen tudja beszerezni, az együttműködés, az anyagi erőfor­rások összefogása a megoldás. A Bajai Kukocicatermelési Rend­szer ebben a tekintetben is támo­gatást nyújthat a taggazdaságai­nak. K. A. # A szerves és műtrágyával táperöben tartott, nitrogén- és biokatalizátorokkal kezelt talajon, bőven terem a silókukorica. Óránként 4 ezer tonna zöldtömeget takarít be a Hesston típusú járvasilózó gép. (Straszer András felvétele.) Mostanában naponta mint­egy húszán teszik félre néhány órára az irodai munkát a Kecskeméti. Konzervgyárban, s mennek le az üzembe a gép­sorok mellé fizikai munkát végezni. Aki egy hónap alatt legalább 32 órát tölt el a ter­melésben, az a fizetésén felül 300 forint prémiumot is kap. Voltak néhányon, akiket a . pénz „csalogatott", az admi­nisztratív dolgozók zömét azonban a termelési célkitűzé­sek teljesítése iránti felelős­ségérzet vonzotta a gépek mellé. Általában a kényszer szüli a munkaerőgondok ilyen fajta megoldását. Az irodisták még­is azonnal megértették, hogy ha a kedvezőtlen időjárás miatt egyszerre beérett mezőgazda- sági termékek tönkremennek a gyár udvarán, mielőtt fel­dolgozásra kerülnének, nekik sem lesz mit adminisztrálni. Többségük tehát úgy gondolta,1 hogy nem esik le az a bizo­nyos aranygyűrű az ujjúkról, ha a termelés megmentése, a minőség megőrzése és a gyár éves tervének teljesítése érde­kében fizikai munkát is vé­geznek. Nem.egyedülálló, hogy egy- egy üzem párt-, tömegszerve­zeti és gazdasági vezetői moz­gósítani tudták termelési fel­adatokra az irodai dolgozókat. Az év elején, amikor a Szik­lai Sándor vasöntő brigád munkaverseny-felhivására or­szágszerte műszakokat rendez­tek az MSZMP XII. kongresz- szusa tiszteletére, a megye számos ipari üzemében, men- , tek a műhelyekbe fizikai mun­kát végezni az adminisztratív dolgozók. Nem ritka dolog az sem. hogy üzemi beruházások meg­gyorsításába kapcsolódnak be az irodisták, miközben a fizi­kai munkások is többet vállal­nak. A Szerszámgépipari Mű­vek kecskeméti gyára a közel­múltban két fontos üzemrész­szel gyarapodott. Az építkezés meggyorsítása érdekében an­nak idején a gyáriak maguk végezték el a tereprendezést, s ebből jelentős mértékben vet­ték ki a részüket az adminiszt­ratív dolgozók. A beruházások között egyébként sok olyan van, amit az idén be kell fe­jezni, mert a fejlesztésre szánt összegek nem vihetők át a jö­vő esztendőre. Ilyen a többi között az MMG Automatika Művek kecskeméti gyárában épülő üzemviteli épület, mű­helycsarnok és kazánház. Itt az egyik alvállalkozó a villany- szerelést csak a jövő év már­ciusára tudta volna elvégezni. Ezért a gyár mérnökei és tech­nikusai vállalkoztak arra, hogy amennyi villanyszereléssel az alvállalkozó nem tud megbir­kózni, azt ők végzik el még az idén, természetesen munkaidő után. Közeledik az év vége. Ezút­tal nemcsak az idei tervek tel­jesítéséről, hanem egyben az V. ötéves tervidőszak lezárá­sáról és a VI. ötéves terv mi­nél gondmentesebb indításáról is szó van. Éppen ezért nem mindegy, hogyan váltjuk való­ra termelési, beruházási célki­tűzéseinket. Sok megyei válla­latnál a tervteljesítés egyik akadályának a munkaerőhiányt jelölik meg. Éppen ezért érde­mes most a Kecskeméti Kon­zervgyár, vagy az MMG Au­tomatika ■ Művek Gyára példá­jára odafigyelni. Jóllehet a két gyár módsze­rét nem lehet sémaként alkal­mazni minden vállalatnál. Fel­villantották azonban a minden üzemben meglévő belső tarta­lékok feltárásának egy újabb formáját, amit tovább lehet csiszolni, fejleszteni a vállala­ti tervek minél teljesebb tel­jesítéséért. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents