Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-12 / 214. szám

4 • PET0FI NÉPE • 1980. szeptember 18. NEMCSAK MŰLTJA. JÖVŐJE IS VAN Merre tart a Finomposztó Vállalat? A Bajai Finomposztó Vál­lalat a megye egyik legna­gyobb múltú ipari üzeme, s a hazai textilipar jelentős egységei közt tartják szá­mon. A negyedik és az ötö­dik ötéves tervben nagy­szabású rekonstrukcióval korszerűsítették, és ebben az időszakban ' különösen gyors ütemben fejlődött, egészen 1978-ig. Azóta ne­hézségekkel küzd a vállalat. A gondokról és az útkere­sésről beszélgettünk Teleky Zoltánnéval, a vállalati párt- bizottság titkárával és Varga Attila igazgatóval, akit két hónapja neveztek ki a Posz­tó élére. Kimozdultak a holtpontról — Milyen okok miatt került a Finomposztó meglehetősen súlyos helyzetbe? T. Z.-né: 1977-ben mintegy 8 millió négyzetméter árut állítot­tunk elő, és 89 millió to ránt nye­reséget értünk el. A kővetkező évben már csak 6,5 millió négy­zetmétert tudtunk értékesíteni, és 17 millió torintos veszteséggel. A hirtelen bekövetkezett törést szer­vezettségben hiányosságok, az új technológiák alkalmazására való szakmai felkészülés gyengeségei idézték elő. <Ktülső okok, a nem­zetközi piac textilipari termékek­kel való telítettsége és a magasra nőtt minőségi követelmények is közrejátszottak. A minőség iránti igényeket nem tudta a vállalat kielégíteni, ezért nem lelhetett ki­használni a kapacitást megrende­lések hiányában. A hí tel-visszafi­zetési kötelezettségeknek nem tudtunk eleget tenni, fejlesztési és forgóalaphiánya keletkezett a vál­lalatnak, föléltük aTartalékala- opt. . Az 1979-es éviben a kapacitás kihasználása, a piaci keresletnek megfelelő termékek meghonosítá­sa, és mindenekelőtt a vesztesé­gesség elkerülése volt a célunk, s ezt sikerült is elérni. Sőt, 2,2 millió forint nyereségről -beszél­hettünk, ami rendkívül szerény eredmény volt, de jelezte, hogy a holtpontról kimozdultunk. Cél: a nagyobb nyereség — Az idén sikerül-e tovább­lépni? V. A.: Erre az évre lekötöttük a teljes kapacitást. A megváltoz­tatott termékösszetétel gazdasá­gos, és az iparágihoz hasonló ará­nyú nyereségre számíthatunk. A vállalat előző években fenn­maradt tartozása a Magyar Nem­zeti Banknak mintegy 50 millió forint. Ehhez jön évenként újabb 30—35 millió forint törlesztési kö­telezettség, 1965-ig. Az elmúlt évek tartozásainak törlesztését kérésünkre az MN'B a jövő év március végéig felfüggesztette, ami pillanatnyi könnyebbségünk­re szolgál, de gondjainkat nem szünteti meg. Az a legfőbb prob­lémánk, hogy a hiteltörlesztési kötelezettségünknek a várható nyereséges gazdálkodás mellett sem tudunk 'határidőn beiül ele­get tenni, minthogy ehhez kevés lesz az eredményünk. Megjegyzem, hogy a törlesztést illetően most akkor is nehéz hely­zetben lenne a Finomposztó, ha az 1978-as hullámvölgyet elkerül­te volna. Ugyanis a hiteltörlesztés ütemét, mértékét a régi szabályo­zók mellett állapították meg, amikor még nagyobb nyeresége­ket lőhetett elérni. Az idén életbe­lépett módosítás nyereségelvonó hatása olyan mértékű, hogy a. korábban megszabott összegeket egyetlen velünk egy cipőiben járó vállalat sem tudja határidőn be­lül törleszteni az iparágon belül. — Céljuk bizonyára a nyereség növelése. Milyen lehetőségeket látnak erre? V. A.: Dinamikusabb piackuta­tással, az export .bővítésével, a mostani termékösszetétel mellett lehetséges nagyobb nyereség el­érése. Ezzel együtt javítani kell a belső szervezettséget. A keres­kedelmi osztály dolgozóinak job­ban tisztában kell lenniük a Fi­nomposztó önerejével, és minő­ségben, mennyiségben, határidő­ben csak a képességeink szerint szabad eladnunk termékeinket. Ez idő szerint a belső problé­mák miatt nem vagyunk megbíz­ható partnerei megrendelőinknek. A határidő és a minőség állan­dóan reklamáció tárgya. Ezt a problémát magunknak kell meg­oldanunk, erre helyettünk sem­miféle külső szerv nem vállal­kozhat. — Hogyan akarják megterem­teni a szerződéses fegyelem belső föltételeit? V. A.: Nagyon lényeges a szer­vezeti fölépítés piac- és határidő­központú korszerűsítése. A jelen­legi szervezeti fölépítés nagyvál­lalati rendszerű, lényegében nem változott azóta, hogy az újpesti gyár levált a Finomposztóról és önállósult. A 70-es években^ ter­vezett 3000—3200-as létszámmal szemben most csak 2200 körül van a dolgozók száma. A műszaki és alkalmazotti állomány a fölépíté­sében, összetételében és létszám­arányában az iparághoz viszonyí­tottan túlzottan nagy. A műszaki­gazdasági intézkedéseket túl sok lépcsőiben hajtják végre, és e las­súság és bonyolultság miatt ezek az intézkedések sok esetben nin­csenek összhangban a termeléssel. Emiatt csökkentjük a műszaki-al­kalmazotti létszámot, amit a szer­vezeti fölépítés korszerűsítésével oldunk meg. A dolgozók betanítása szeptember 1-én megkezdődött. A szövetek mennyiségét nem növeljük, hanem a minőséget ja­vítjuk, a technológiák célszerű módosításával, és a hiányzó cél­gépek más vállalattól állóeszköz­cserével való beszerzésével. Ter- mékcsaládok kialakítását kezdtük meg, ami nagyobb mennyiséget adó folyamatos gyártást tesz le­hetővé, s általa ütemesebb lesz a termelés. A körkötött termékekre nagy a piaci kereslet, még bérmunkában is készíttetünk egy-másfél millió folyóméter árut. Ezért ennek a gépparkunknak a fejlesztését ter­vezzük. Alapelivünk, hogy gyártmány- fejlesztést szigorúan a piaci igé­nyek ismeretében végzünk, s egy- egy termék- nagyüzemi gyártását csak akkor kezdjük meg, ha megfelelő vevőkörrel rendelke­zünk hozzá, és a jó technológiai föltételeket már megteremtettük. Megjegyzem, hogy a kellő minő­ségi színvonal elérése esetén minden, termékcsoportunknál van lehetőség exportszállításokra. — Nem kis feladatok állnak a Növelik a fonalgyártást — A nyereség növekedése mennyiben függ az export bőví­tésétől? 'T. Z.-né: Az új szabályozók erőteljesen ösztönzik a vállalato­kat a gazdaságos tőkésexport­termelésre. Abban az esetben, ha a tőkés export az értékesítés öt százalékát nem éri el, akkor árai­ban „kővető” a vállalat. Ez azt jelenti, hogy a mi áraink nyere­ségtartama csak megközelítheti az 5 százalék felett exportáló gyap­júipari vállalatokét. Ha 5 száza­lék feletti a tőkés értékesítésünk, akkor „vezető” vállalat vagyunk, aminek az az előnye, hogy a bel­földi árainkban kalkulálható nye­reség -is elérheti a tőkés export nyereségének mértékét. Ezért cé­lunk a tőkés export növelése, hi­szen ezáltal lényegesen nagyobb nyereségre tehetünk szert. — Képes a Finomposztó export­minőség előállítására? V. A.: Minden feltétel adott a legmagasabb minőségi igények kielégítéséhez. Az általunk fel­használt alapanyagok zöme nyu­gati import. A gépeink, berende­zéseink korszerűek, s javarészük szintén tőkés gyártmányú, vagyis olyan, amilyeneket a konkurrens cégek üzemeltetnek. Tehát reális a feltételezés, hogy elő tudjuk ál­lítani ugyanazt a minőséget, ame­lyet ők. Csupán az emberi fölté­teleket kell éhhez megteremteni. Emelni kell az irányítás színvo­nalát, meg -kell szilárdítani a technológiai fegyelmet. Rendnek, tisztaságnak kell uralkodnia az üzemekben, s mindenkinek lelki- ismeretesen kell dolgoznia. — A termékösszetételt miként alakítják? V. A.: A piaci helyzet ismereté­ben növeljük a fonálgyártás ará­nyát, amihez jók az adottságaink. Kedvező számunkra e termék rö­vid átfutási ideje. A cél érdeké­ben a kártolt fonodát Bajáról át­telepítjük a 'bácsalmási gyáregy­ségbe, s ott folyamatos munka­rendiben üzemeltetjük. Három gépcsoport már ott termel, s még az idén átvisszük a másik hár­mat is. A bácsalmási folyamatos munkarend révén 200 tonna fo­naltöbbletre számíthatunk. A gyáregység szövödéjének régi gé­peit kiselejtezzük, a korszerű be­rendezéseket pedig Baján állítjuk üzembe, a még itt meglévő elavult eszközök helyére. A fésűs fonoda 150 tonnával termel majd többet, mint eddig. Javítjuk a berendezések műszaki állapotát, és a svájci Werner cég létszámhiányt pótló szervezésével, munjtamódszer-átadásával 60—70 százalékkal növeljük a termelést. vállalat gazdasági vezetése előtt. Hogyan támogatja munkáját a pártszervezet? T. Z.-né: A gazdasági vezetés elképzeléseivel egyetért a párt- végrehaj tóbizottságunk, és azok megvalósítását közös erővel vé­gezzük. Nagyon fontos mpst, hogy egységesen ítéljük meg a vállalat helyzetét és a tennivalókat. Erről tanácskoztunk az öt alapszerve­zet vezetőivel és a bizalmiakkal. Az aktívahálózatot mozgósítottuk, és az segíti a feladatok végrehaj­tását. Rendkívül lényegesnek tartjuk, hogy a vállalaton belüli, egymástól különböző érdekű cso­portok belássák: most a Finom­posztó érdeke a legelső. Gondolok itt többek közt a lét­számhelyzetre, arra, hogy a kulcs- fontosságú fonodába létszámot kell átcsoportosítani. Ezt agitáoió- val segítik a párttagok, igyekez­nek megértetni az emberekkel, hogy erre szükség van, ezt kíván­ja az ő érdekük is. A szervezeti fölépítés korszerű­sítése szintén közös feladat, a gaz­dasági vezetéssel. A végrehajtó bizottság az igazgató elvtárs által előterjesztett javaslatot jónak ta­lálta. Embereket érint a korsze­rűsítés folyamata, személycseréje történnek, / s ez nagy körültekin­tést kíván a gazdasági vezetéstől és a pártszervezettől is. Az alap­szervezeteknek fokozniuk kell a termelési ágitációt, hiszen a ki­bontakozás sikere végül is az üze­mekben dől el. A továbblépés feltételei — A hiteltörlesztés problémája megoldhatatlannak látszik ... V. A.: Meggyőződésünk, hogy a Bajai Finomposztó Vállalatnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Emellett tények szólnak. Az például, hogy a műszaki-techni­kai színvonala a legmagasabb ha­zai színvonalat képviseli, az épü­letállománya a legjobbak egyike, és korszerűek szociális létesítmé­nyei is. Tavaly óta igen szigorú gazdál­kodási rend uralkodik a vállalat­nál, s ezt továbbra is megtartjuk. A VI. ötéves tervben a nyereség növelésére kisebb, eredményjaví­tó fejlesztéseket valósítunk meg, amelyek létszámmegtakarítást is magukkal hoznak. A kapacitások kihasználásával a következő évék­ben meg lehet közelíteni, esetleg el lehet érni akkora nyereségét, amellyel az évenként esedékes hiteltartozásunkat kiegyenlíthet­jük. Azonban a jelenlegi helyze­tünkben kérni fogjuk a Magyar Nemzeti Banktól, hogy a visszafi­zetés időtartamát szerződésmódo­sítással hosszabbítsa meg. A. Tóth Sándor Czerénytelenül J bár, de úgy képzelem, hogy ebbe a cikkbe — már csak a címe miatt is — — legalább bele­néz az olvasó. Mert 'mit is fejez 'ki ez a fonetikusan leírt szó? „Blickfangos” — mondják a reklám em­berei mindarra, ami szembetűnő. „Blickfongos” — ez igen! — örülnek az újságszerkesztők az ötletes, találó címnek, amely 'bizonyára megfogja az olvasó pillantását (amint- a német eredetű szónak is ez a jelentése). A blikkfangos cím „elolvastatja” a ri­portot, a blikkfangos címke „megveteti” a porté­kát. Maradjunk most a címkénél. Kell-e hosszadal­mason győzködni afelett, hogy a címke — a pla­kát kicsinyített formája, s ha a címke jó — szép a grafikája, szerencsésen eltalált a 'mérete, érdeke­sen különleges a formája s ráadásul a nyomtatása is kifogástalan — hatása felér a jó plakátéval. 'Blikkfangos megjelenésével csábított közelebbi ismerkedésre a Petőfi Nyomda üvegfalú pavilonja a 69. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Ki­állításon és Vásáron. Maga a tény meglepett: nyom­da egy mezőgazdasági 'kiállításon?! Aztán a bemu­tatója. Mintha egy csemegebolt és delikátesz cuk­rászda állította volna ki válogatott cikkeit — iga­zán mondom — fővárosi színvonalú, ízléses kira­katba. Hogy passzolnak ezek is a Petőfi Nyomdá­hoz? Mikor aztán tekintetem a felújító-öblítő flakon „Bip” feliratával találkozott, nem haboztam; ide be kell térnem! Szinte ugyanazt a sürgetést véltem 'hallani, amit az önkiszolgáló boltban szoktam, ami­kor a gyarapodó tartalmú kosárral a kezemben nagy fejtörések közepette ténfergek a polcok között: „Mit is mondott még a feleségem?” — Ilyenkor pittyeg rám a karcsú flakon oldaláról a figyelmeztetés: „bip, bip, bip...” — s már nyúlok is érte. Hát per­sze, ez kellett még. Hallgathattam volna, ha nem viszek haza öblítőt. íme a jó címke egyik — talán pszichikai- * nak is nyugodtan mondható — hatása. A sok közül persze, amellyel felkeltik érdeklődésün­ket például az élelmiszerüzletben a palackokon, mű­anyag poharakon, konzerveken, dobozokon, edénye­ken, papír, fémfólia, textil s ki tudja hányféle cso­magolóanyagokon ékeskedő, színeskedő címkék. Rajtuk keresztül természetesen a bennük levő áruk kelletik, kínálják magukat. Jó 'bornak nem kell cégér — tartja a régi köz­mondás. De 'milliónyi szín-, forma- és egyéb hatá­sokkal „bombá­zott" életünkben igencsak magára maradna sok jó bor, ha konokul az öreg közmon­dás igazához „tartaná magát”. Könnyen ott ragadna a po­ros álláson, eladatlanul a maga pucér üvegében, míg a vele legalábbis azonos minőségű, de még gyengébb borokat is „vinné” a palackjukra ragasz­tott vonzó címke. Ezzel már el is árultam — úgy hiszem —, amit az OMÉK-on, odabent a Petőfi Nyomda pavilonjá­nak „tárgyaló”-fülkéjében részletesen megtudtam Goár 'Imrétől, a nyomda gyántáselökészítő csoport- vezetőjétől. Csomagolócímlcéinek bemutatásával je­lent meg a kecskeméti Petőfi Nyomda az ÖMÉK-om. 'Hiszen ezek gyártásában élen jár országosan is. Ez a 'bemutatójuk tudatosította a vásárlátogatókban — s bennem is teljesebbé tette az eddigi, ilyen tevé­kenységére vonatkozó ismereteket —, hogy ennek a nyomdának a terméke az a címketömeg, ami az emberek mindennapi ismerőseiről, az ország bolt­jaiban kipolcozatt árucikkekről ránk köszön. Ezek mennyisége — szálanként véve — a szó szoros ér­telmében számtalan és sokféleségében is nehezen számba vehető. Hiszen öntapadócímke-rendszerek vannak már belőlük. 'Tájékoztatnak ezek a címkék arról, hogy a cso- 1 magolóanyag miből, mennyit tartalmaz, ki — mikor gyártotta a terméket. Reklámoznak is, hi­szen például a műszaki berendezésekhez alkalma­zott, fém alapú címkéken műszáki adatok, kapcso­lási rajzok, rövid használati útmutatók közölhetők. Többek közt; — tegyük hozzá úgy általában az ön­tapadós címkékről, melyek az olcsó reklám szere­pét is 'betöltik. A Petőfi Nyomda e címkéken kívül — magas nyomdatechnikával, színes felületek, szö­vegek feltüntetésével korszerű dobozokat is előállít. Kell-e ecsetelni e dobozok reklámhatását, amikor a nyílt 'polcokra kitéve külsejükkel, formájukkal, sokszor már művészi hatású színes-képes felülete­ikkel is érthetően mutatják be tartalmukat, s ránk bízzák a választást. Iifij. Goór Imrével „két szakaszban” tudtunk be­szélgetni. Megszakították ezt az érdeklődő, tárgyalni érkező üzleti partnerek. Míg ott jártam, a Magyar Édesipari V. Budaipesti Csokoládégyárától, ennek Zamat Keksz- és Ostyágyárától, a Skálától — s hogy a ,;hazaiak” se maradjanak ki, a Kecskeméti Sütő­ipari Vállalattól érkeztek üzletfelek, illetve az utób­bitól 'már előző napon közölték megrendelésről való elképzelésüket... Ennyi idő alatt — egy nyomdá­nak, — mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon! — ez nem is olyan rossz eredmény. T. I. Blikkfangos HÁZUNK TÁJA Telepítés előtt • Az AGROKER őszi tájékoztatója szerint javul a kisgépellátás. Várják a szüretre készülőket is faprésekkel és egyéb szőlőfeldolgozó eszközök­kel. A szőlőszüret még várát'' ma­gára, de a letermett fásszárú nö­vények téli felkészítését már megkezdhetjük. A GYÜMÖLCSÖSBEN az őszi faültetéshez a talajt készíthetjük elő. Jobban megköt a fiatal nö­vény, ha négyzetméterenként 20 kilbgrammnyi szerves trágyát for­gatunk a talajba. A már eltelepített szamócát ön­tözzük folyamatosan úgy, hogy minden négyzetméterre egy lo- csolókannányi víz jusson. A gyü­mölcsfákat viszont már ne ön­tözzük, mert a késői vízadagolás fellazítja a vesszők szöveteit, ez­zel gátolja beérésüket, aminek következménye a növény télálló­ságának csökkenése. A fiatal gyümölcsfák alvószem- zésének legkedvezőbb időszaka a szeptember közepe. Az ilyenkor szemzett fák csak a következő ta­vasszal fognak kihajtani. Egyút­tal ellenőrizzük a nyári hajtás- szemzéseket is. Ha a szem alatti levél könnyen pattintható, akkor fellazíthatjuk a kötéseket, mert a szem megeredt. Az alföldi kiskertekben is meg­hálálja a gondoskodást a szeder, annak ellenére, hogy a nagyra és buján növő növényt nehéz kordá­ban tartani. A legkorszerűbb tüs- kétlen fajták elterjedésével vár­hatóan elszaporodik ez a bogyós gyümölcs a kiskertekben. Ismert gond a szaporítóanyag-ellátás, különösen egy ilyen ritka nö­vénynél. A kertbarátok között azonban ez nem jelent áthidal­hatatlan akadályt. Ismét a régi gyakorlathoz, a fejbújtáshoz nyúl­hatunk. Szeptember elején a szeder kö­zelében komposzttal, műtrágyá­val dúsított talajba ássunk kis gödröt, és ebbe borítsunk egy jól fellett indát, fejjel lefelé. A búit- ványt nem szabad levágni a tő­ről! Ha az eső pótlásaként gyak­ran öntözzük, akkor már október elején megjelenik az új növény­ke első hajtása. Csak kora ta­vasszal vágjuk le az anyatőről a már önáltó életre képes vesszőt, és ültessük új termőhelyére. A SZŐLŐBEN folytassuk a szü­reti munkák előkészítését. A ház körüli szőlősorokban, lugasokban viszonylag nagy az édes fürtű csemegeszőlők aránya. A koráb­ban érő fürtök szedésekor ügyel­jünk arra. hogy a hibás, beteg fürtmaradvánvokat. bogyókat ne hagyjuk a tőkén, mert ezek ott, vaev a földbe jutva kiváló me­legágyai a gombafertőzések ki­alakulásának. A fertőzött levelek­kel együtt gyűjtsük össze és sem­misítsük meg. Az eladásra szánt fürtökből metszőollóval távolítsuk el a hi­bás részeket, bogyókat, mert ezek rontják az értékét, és tovább fer­tőzhetik a szőlőt. A ZÖLDSÉGESKERTBEN hoz­záláthatunk a bimbóskel szedé­séhez. Ajánlatos ilyenkor a szár alján — az előbb érő, keményebb tapintásúakkal — kezdeni. A nö­vény felső részén levő bimbók érését a hajtáscsúcs visszatérésé­vel gyorsíthatjuk. A másodvetésű borsót tíz na­ponként szedjük, és hetente leg­alább egyszer alaposan öntözzük meg. A téli sarjadékhagyma szárán fejlődött sarjhagymákat szedjük le és ültessük 20 centiméteres sortávolságra. Ha melegágyba ül­tetjük, akkor egész télen szed­hetjük a kihajtó zöldhagymát. Ugyanilyen sortávolságra ves­sük a hónapos retket is. Fólia alatti áttelelésre vethetjük a rö­vid és közepes tenyészidejű sár­garépát 10 centiméteres sortávol­ságra. A DlSZKERTBEN az öntözés csökkentésével kezdjük meg a tél végén virágzó amarillisz vissza- húzódtatását. Addig csökkentsük a vizadagot, míg a növény leve­lei le nem száradnak. Szobanövényeink átültetését legkésőbb a hét végén fejezzük be. Most dugványozhatjuk a kú­szónövényeket. A rózsaszemzéseket vizsgáljuk át. az élő. megeredt szem világos­zöld. Anélkül, hogv megsértenénk az alany bőrszövetét, a szemmel átellenes oldalon — a megered- teknél — vágjuk el a kötöző- an vágót. A gvepet nyírás után még most is öntözzük. A NÖVÉNYVÉDELEMNÉL el­sősorban a kártevők ellen véde­kezzünk. Az amerikai fehér szö­vőlepke ^rajzása elhúzódott, és csak szeptember elején petézett. Ebből következik, hogy még az almaszüret kezdetén «is várható lárvakelés. A fertőzött területek mentesítésére igen nagy gondot kell fordítani, hiszen a kártevők jelenléte az exportot kizáró ok. Nem szabad megvárni a lárvák szét vándorlását. Ha az élelmezés­egészségügyi várakozási idő meg­engedi, permetezzünk Unitron 40 EC- vei vagy Fekáma AT—25-tel, 0.25 százalékos oldattal. A málnatöveket is permetez­zük még egyszer, vesszőfoltossá- gck és vesszőszúnyog ellen Cup- rosan Super D, rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos oldatával, de keverjünk az állati kártevők miatt 0,1 százalékos Bi 58 EC-t is a permetlébe. A szamócát a levélfoltosság és a sodrómoly kártétele ellen kell védeni: Zinebbel, Di thane M 45- el, 0,2 százalékos oldatban, és hernyókártétel esetén Unitron 40 EC-vel, vagy Bt 58-cal, 0,2, illet­ve 0,1 százalékos oldatban. A csemegeszőlő-tőkékről távo­lítsuk el a szürke-, fakórothadás­sal, peronoszpórával fertőzött ré­szeket. A darazsak ellen zacskó­zással védekezhetünk. Az ,őszi telepítések előtt érde­mes a talajlakó kártevők egyed- számát megállapítani. Ha négy­zetméterenként két cserebogár­pajornál többet találunk, akkor száz négyzetméter nagyságú terü­letre 35 dekagramm Basudin 5 C-t ássunk sekélyen a talajba. Az idősebb pajorokat pusztítsuk mechanikus módszerekkel már a gödörásás idején is. A káoosztaféléket a káposzta- lénké és a bagolylepkék károsít­ják. Gvakorlatilag csak a fiatal hernyók ellen védekezhetünk, amikor azok a leveleken tartóz­kodnak. Pusztítsuk őket Unitron 40 EC-vel. v3"v Dit.rifon 50 WP- vel. 0,2 százalékos permetlével. A levéUetű-fertőzés esetén használ­óink Unifosz 50 EC-t, 0.1 száza­lékos töménységben. A permetezéskor ügyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozá­si idő betartására! Cs. P.

Next

/
Thumbnails
Contents