Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-12 / 214. szám
4 • PET0FI NÉPE • 1980. szeptember 18. NEMCSAK MŰLTJA. JÖVŐJE IS VAN Merre tart a Finomposztó Vállalat? A Bajai Finomposztó Vállalat a megye egyik legnagyobb múltú ipari üzeme, s a hazai textilipar jelentős egységei közt tartják számon. A negyedik és az ötödik ötéves tervben nagyszabású rekonstrukcióval korszerűsítették, és ebben az időszakban ' különösen gyors ütemben fejlődött, egészen 1978-ig. Azóta nehézségekkel küzd a vállalat. A gondokról és az útkeresésről beszélgettünk Teleky Zoltánnéval, a vállalati párt- bizottság titkárával és Varga Attila igazgatóval, akit két hónapja neveztek ki a Posztó élére. Kimozdultak a holtpontról — Milyen okok miatt került a Finomposztó meglehetősen súlyos helyzetbe? T. Z.-né: 1977-ben mintegy 8 millió négyzetméter árut állítottunk elő, és 89 millió to ránt nyereséget értünk el. A kővetkező évben már csak 6,5 millió négyzetmétert tudtunk értékesíteni, és 17 millió torintos veszteséggel. A hirtelen bekövetkezett törést szervezettségben hiányosságok, az új technológiák alkalmazására való szakmai felkészülés gyengeségei idézték elő. <Ktülső okok, a nemzetközi piac textilipari termékekkel való telítettsége és a magasra nőtt minőségi követelmények is közrejátszottak. A minőség iránti igényeket nem tudta a vállalat kielégíteni, ezért nem lelhetett kihasználni a kapacitást megrendelések hiányában. A hí tel-visszafizetési kötelezettségeknek nem tudtunk eleget tenni, fejlesztési és forgóalaphiánya keletkezett a vállalatnak, föléltük aTartalékala- opt. . Az 1979-es éviben a kapacitás kihasználása, a piaci keresletnek megfelelő termékek meghonosítása, és mindenekelőtt a veszteségesség elkerülése volt a célunk, s ezt sikerült is elérni. Sőt, 2,2 millió forint nyereségről -beszélhettünk, ami rendkívül szerény eredmény volt, de jelezte, hogy a holtpontról kimozdultunk. Cél: a nagyobb nyereség — Az idén sikerül-e továbblépni? V. A.: Erre az évre lekötöttük a teljes kapacitást. A megváltoztatott termékösszetétel gazdaságos, és az iparágihoz hasonló arányú nyereségre számíthatunk. A vállalat előző években fennmaradt tartozása a Magyar Nemzeti Banknak mintegy 50 millió forint. Ehhez jön évenként újabb 30—35 millió forint törlesztési kötelezettség, 1965-ig. Az elmúlt évek tartozásainak törlesztését kérésünkre az MN'B a jövő év március végéig felfüggesztette, ami pillanatnyi könnyebbségünkre szolgál, de gondjainkat nem szünteti meg. Az a legfőbb problémánk, hogy a hiteltörlesztési kötelezettségünknek a várható nyereséges gazdálkodás mellett sem tudunk 'határidőn beiül eleget tenni, minthogy ehhez kevés lesz az eredményünk. Megjegyzem, hogy a törlesztést illetően most akkor is nehéz helyzetben lenne a Finomposztó, ha az 1978-as hullámvölgyet elkerülte volna. Ugyanis a hiteltörlesztés ütemét, mértékét a régi szabályozók mellett állapították meg, amikor még nagyobb nyereségeket lőhetett elérni. Az idén életbelépett módosítás nyereségelvonó hatása olyan mértékű, hogy a. korábban megszabott összegeket egyetlen velünk egy cipőiben járó vállalat sem tudja határidőn belül törleszteni az iparágon belül. — Céljuk bizonyára a nyereség növelése. Milyen lehetőségeket látnak erre? V. A.: Dinamikusabb piackutatással, az export .bővítésével, a mostani termékösszetétel mellett lehetséges nagyobb nyereség elérése. Ezzel együtt javítani kell a belső szervezettséget. A kereskedelmi osztály dolgozóinak jobban tisztában kell lenniük a Finomposztó önerejével, és minőségben, mennyiségben, határidőben csak a képességeink szerint szabad eladnunk termékeinket. Ez idő szerint a belső problémák miatt nem vagyunk megbízható partnerei megrendelőinknek. A határidő és a minőség állandóan reklamáció tárgya. Ezt a problémát magunknak kell megoldanunk, erre helyettünk semmiféle külső szerv nem vállalkozhat. — Hogyan akarják megteremteni a szerződéses fegyelem belső föltételeit? V. A.: Nagyon lényeges a szervezeti fölépítés piac- és határidőközpontú korszerűsítése. A jelenlegi szervezeti fölépítés nagyvállalati rendszerű, lényegében nem változott azóta, hogy az újpesti gyár levált a Finomposztóról és önállósult. A 70-es években^ tervezett 3000—3200-as létszámmal szemben most csak 2200 körül van a dolgozók száma. A műszaki és alkalmazotti állomány a fölépítésében, összetételében és létszámarányában az iparághoz viszonyítottan túlzottan nagy. A műszakigazdasági intézkedéseket túl sok lépcsőiben hajtják végre, és e lassúság és bonyolultság miatt ezek az intézkedések sok esetben nincsenek összhangban a termeléssel. Emiatt csökkentjük a műszaki-alkalmazotti létszámot, amit a szervezeti fölépítés korszerűsítésével oldunk meg. A dolgozók betanítása szeptember 1-én megkezdődött. A szövetek mennyiségét nem növeljük, hanem a minőséget javítjuk, a technológiák célszerű módosításával, és a hiányzó célgépek más vállalattól állóeszközcserével való beszerzésével. Ter- mékcsaládok kialakítását kezdtük meg, ami nagyobb mennyiséget adó folyamatos gyártást tesz lehetővé, s általa ütemesebb lesz a termelés. A körkötött termékekre nagy a piaci kereslet, még bérmunkában is készíttetünk egy-másfél millió folyóméter árut. Ezért ennek a gépparkunknak a fejlesztését tervezzük. Alapelivünk, hogy gyártmány- fejlesztést szigorúan a piaci igények ismeretében végzünk, s egy- egy termék- nagyüzemi gyártását csak akkor kezdjük meg, ha megfelelő vevőkörrel rendelkezünk hozzá, és a jó technológiai föltételeket már megteremtettük. Megjegyzem, hogy a kellő minőségi színvonal elérése esetén minden, termékcsoportunknál van lehetőség exportszállításokra. — Nem kis feladatok állnak a Növelik a fonalgyártást — A nyereség növekedése mennyiben függ az export bővítésétől? 'T. Z.-né: Az új szabályozók erőteljesen ösztönzik a vállalatokat a gazdaságos tőkésexporttermelésre. Abban az esetben, ha a tőkés export az értékesítés öt százalékát nem éri el, akkor áraiban „kővető” a vállalat. Ez azt jelenti, hogy a mi áraink nyereségtartama csak megközelítheti az 5 százalék felett exportáló gyapjúipari vállalatokét. Ha 5 százalék feletti a tőkés értékesítésünk, akkor „vezető” vállalat vagyunk, aminek az az előnye, hogy a belföldi árainkban kalkulálható nyereség -is elérheti a tőkés export nyereségének mértékét. Ezért célunk a tőkés export növelése, hiszen ezáltal lényegesen nagyobb nyereségre tehetünk szert. — Képes a Finomposztó exportminőség előállítására? V. A.: Minden feltétel adott a legmagasabb minőségi igények kielégítéséhez. Az általunk felhasznált alapanyagok zöme nyugati import. A gépeink, berendezéseink korszerűek, s javarészük szintén tőkés gyártmányú, vagyis olyan, amilyeneket a konkurrens cégek üzemeltetnek. Tehát reális a feltételezés, hogy elő tudjuk állítani ugyanazt a minőséget, amelyet ők. Csupán az emberi föltételeket kell éhhez megteremteni. Emelni kell az irányítás színvonalát, meg -kell szilárdítani a technológiai fegyelmet. Rendnek, tisztaságnak kell uralkodnia az üzemekben, s mindenkinek lelki- ismeretesen kell dolgoznia. — A termékösszetételt miként alakítják? V. A.: A piaci helyzet ismeretében növeljük a fonálgyártás arányát, amihez jók az adottságaink. Kedvező számunkra e termék rövid átfutási ideje. A cél érdekében a kártolt fonodát Bajáról áttelepítjük a 'bácsalmási gyáregységbe, s ott folyamatos munkarendiben üzemeltetjük. Három gépcsoport már ott termel, s még az idén átvisszük a másik hármat is. A bácsalmási folyamatos munkarend révén 200 tonna fonaltöbbletre számíthatunk. A gyáregység szövödéjének régi gépeit kiselejtezzük, a korszerű berendezéseket pedig Baján állítjuk üzembe, a még itt meglévő elavult eszközök helyére. A fésűs fonoda 150 tonnával termel majd többet, mint eddig. Javítjuk a berendezések műszaki állapotát, és a svájci Werner cég létszámhiányt pótló szervezésével, munjtamódszer-átadásával 60—70 százalékkal növeljük a termelést. vállalat gazdasági vezetése előtt. Hogyan támogatja munkáját a pártszervezet? T. Z.-né: A gazdasági vezetés elképzeléseivel egyetért a párt- végrehaj tóbizottságunk, és azok megvalósítását közös erővel végezzük. Nagyon fontos mpst, hogy egységesen ítéljük meg a vállalat helyzetét és a tennivalókat. Erről tanácskoztunk az öt alapszervezet vezetőivel és a bizalmiakkal. Az aktívahálózatot mozgósítottuk, és az segíti a feladatok végrehajtását. Rendkívül lényegesnek tartjuk, hogy a vállalaton belüli, egymástól különböző érdekű csoportok belássák: most a Finomposztó érdeke a legelső. Gondolok itt többek közt a létszámhelyzetre, arra, hogy a kulcs- fontosságú fonodába létszámot kell átcsoportosítani. Ezt agitáoió- val segítik a párttagok, igyekeznek megértetni az emberekkel, hogy erre szükség van, ezt kívánja az ő érdekük is. A szervezeti fölépítés korszerűsítése szintén közös feladat, a gazdasági vezetéssel. A végrehajtó bizottság az igazgató elvtárs által előterjesztett javaslatot jónak találta. Embereket érint a korszerűsítés folyamata, személycseréje történnek, / s ez nagy körültekintést kíván a gazdasági vezetéstől és a pártszervezettől is. Az alapszervezeteknek fokozniuk kell a termelési ágitációt, hiszen a kibontakozás sikere végül is az üzemekben dől el. A továbblépés feltételei — A hiteltörlesztés problémája megoldhatatlannak látszik ... V. A.: Meggyőződésünk, hogy a Bajai Finomposztó Vállalatnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Emellett tények szólnak. Az például, hogy a műszaki-technikai színvonala a legmagasabb hazai színvonalat képviseli, az épületállománya a legjobbak egyike, és korszerűek szociális létesítményei is. Tavaly óta igen szigorú gazdálkodási rend uralkodik a vállalatnál, s ezt továbbra is megtartjuk. A VI. ötéves tervben a nyereség növelésére kisebb, eredményjavító fejlesztéseket valósítunk meg, amelyek létszámmegtakarítást is magukkal hoznak. A kapacitások kihasználásával a következő évékben meg lehet közelíteni, esetleg el lehet érni akkora nyereségét, amellyel az évenként esedékes hiteltartozásunkat kiegyenlíthetjük. Azonban a jelenlegi helyzetünkben kérni fogjuk a Magyar Nemzeti Banktól, hogy a visszafizetés időtartamát szerződésmódosítással hosszabbítsa meg. A. Tóth Sándor Czerénytelenül J bár, de úgy képzelem, hogy ebbe a cikkbe — már csak a címe miatt is — — legalább belenéz az olvasó. Mert 'mit is fejez 'ki ez a fonetikusan leírt szó? „Blickfangos” — mondják a reklám emberei mindarra, ami szembetűnő. „Blickfongos” — ez igen! — örülnek az újságszerkesztők az ötletes, találó címnek, amely 'bizonyára megfogja az olvasó pillantását (amint- a német eredetű szónak is ez a jelentése). A blikkfangos cím „elolvastatja” a riportot, a blikkfangos címke „megveteti” a portékát. Maradjunk most a címkénél. Kell-e hosszadalmason győzködni afelett, hogy a címke — a plakát kicsinyített formája, s ha a címke jó — szép a grafikája, szerencsésen eltalált a 'mérete, érdekesen különleges a formája s ráadásul a nyomtatása is kifogástalan — hatása felér a jó plakátéval. 'Blikkfangos megjelenésével csábított közelebbi ismerkedésre a Petőfi Nyomda üvegfalú pavilonja a 69. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron. Maga a tény meglepett: nyomda egy mezőgazdasági 'kiállításon?! Aztán a bemutatója. Mintha egy csemegebolt és delikátesz cukrászda állította volna ki válogatott cikkeit — igazán mondom — fővárosi színvonalú, ízléses kirakatba. Hogy passzolnak ezek is a Petőfi Nyomdához? Mikor aztán tekintetem a felújító-öblítő flakon „Bip” feliratával találkozott, nem haboztam; ide be kell térnem! Szinte ugyanazt a sürgetést véltem 'hallani, amit az önkiszolgáló boltban szoktam, amikor a gyarapodó tartalmú kosárral a kezemben nagy fejtörések közepette ténfergek a polcok között: „Mit is mondott még a feleségem?” — Ilyenkor pittyeg rám a karcsú flakon oldaláról a figyelmeztetés: „bip, bip, bip...” — s már nyúlok is érte. Hát persze, ez kellett még. Hallgathattam volna, ha nem viszek haza öblítőt. íme a jó címke egyik — talán pszichikai- * nak is nyugodtan mondható — hatása. A sok közül persze, amellyel felkeltik érdeklődésünket például az élelmiszerüzletben a palackokon, műanyag poharakon, konzerveken, dobozokon, edényeken, papír, fémfólia, textil s ki tudja hányféle csomagolóanyagokon ékeskedő, színeskedő címkék. Rajtuk keresztül természetesen a bennük levő áruk kelletik, kínálják magukat. Jó 'bornak nem kell cégér — tartja a régi közmondás. De 'milliónyi szín-, forma- és egyéb hatásokkal „bombázott" életünkben igencsak magára maradna sok jó bor, ha konokul az öreg közmondás igazához „tartaná magát”. Könnyen ott ragadna a poros álláson, eladatlanul a maga pucér üvegében, míg a vele legalábbis azonos minőségű, de még gyengébb borokat is „vinné” a palackjukra ragasztott vonzó címke. Ezzel már el is árultam — úgy hiszem —, amit az OMÉK-on, odabent a Petőfi Nyomda pavilonjának „tárgyaló”-fülkéjében részletesen megtudtam Goár 'Imrétől, a nyomda gyántáselökészítő csoport- vezetőjétől. Csomagolócímlcéinek bemutatásával jelent meg a kecskeméti Petőfi Nyomda az ÖMÉK-om. 'Hiszen ezek gyártásában élen jár országosan is. Ez a 'bemutatójuk tudatosította a vásárlátogatókban — s bennem is teljesebbé tette az eddigi, ilyen tevékenységére vonatkozó ismereteket —, hogy ennek a nyomdának a terméke az a címketömeg, ami az emberek mindennapi ismerőseiről, az ország boltjaiban kipolcozatt árucikkekről ránk köszön. Ezek mennyisége — szálanként véve — a szó szoros értelmében számtalan és sokféleségében is nehezen számba vehető. Hiszen öntapadócímke-rendszerek vannak már belőlük. 'Tájékoztatnak ezek a címkék arról, hogy a cso- 1 magolóanyag miből, mennyit tartalmaz, ki — mikor gyártotta a terméket. Reklámoznak is, hiszen például a műszaki berendezésekhez alkalmazott, fém alapú címkéken műszáki adatok, kapcsolási rajzok, rövid használati útmutatók közölhetők. Többek közt; — tegyük hozzá úgy általában az öntapadós címkékről, melyek az olcsó reklám szerepét is 'betöltik. A Petőfi Nyomda e címkéken kívül — magas nyomdatechnikával, színes felületek, szövegek feltüntetésével korszerű dobozokat is előállít. Kell-e ecsetelni e dobozok reklámhatását, amikor a nyílt 'polcokra kitéve külsejükkel, formájukkal, sokszor már művészi hatású színes-képes felületeikkel is érthetően mutatják be tartalmukat, s ránk bízzák a választást. Iifij. Goór Imrével „két szakaszban” tudtunk beszélgetni. Megszakították ezt az érdeklődő, tárgyalni érkező üzleti partnerek. Míg ott jártam, a Magyar Édesipari V. Budaipesti Csokoládégyárától, ennek Zamat Keksz- és Ostyágyárától, a Skálától — s hogy a ,;hazaiak” se maradjanak ki, a Kecskeméti Sütőipari Vállalattól érkeztek üzletfelek, illetve az utóbbitól 'már előző napon közölték megrendelésről való elképzelésüket... Ennyi idő alatt — egy nyomdának, — mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon! — ez nem is olyan rossz eredmény. T. I. Blikkfangos HÁZUNK TÁJA Telepítés előtt • Az AGROKER őszi tájékoztatója szerint javul a kisgépellátás. Várják a szüretre készülőket is faprésekkel és egyéb szőlőfeldolgozó eszközökkel. A szőlőszüret még várát'' magára, de a letermett fásszárú növények téli felkészítését már megkezdhetjük. A GYÜMÖLCSÖSBEN az őszi faültetéshez a talajt készíthetjük elő. Jobban megköt a fiatal növény, ha négyzetméterenként 20 kilbgrammnyi szerves trágyát forgatunk a talajba. A már eltelepített szamócát öntözzük folyamatosan úgy, hogy minden négyzetméterre egy lo- csolókannányi víz jusson. A gyümölcsfákat viszont már ne öntözzük, mert a késői vízadagolás fellazítja a vesszők szöveteit, ezzel gátolja beérésüket, aminek következménye a növény télállóságának csökkenése. A fiatal gyümölcsfák alvószem- zésének legkedvezőbb időszaka a szeptember közepe. Az ilyenkor szemzett fák csak a következő tavasszal fognak kihajtani. Egyúttal ellenőrizzük a nyári hajtás- szemzéseket is. Ha a szem alatti levél könnyen pattintható, akkor fellazíthatjuk a kötéseket, mert a szem megeredt. Az alföldi kiskertekben is meghálálja a gondoskodást a szeder, annak ellenére, hogy a nagyra és buján növő növényt nehéz kordában tartani. A legkorszerűbb tüs- kétlen fajták elterjedésével várhatóan elszaporodik ez a bogyós gyümölcs a kiskertekben. Ismert gond a szaporítóanyag-ellátás, különösen egy ilyen ritka növénynél. A kertbarátok között azonban ez nem jelent áthidalhatatlan akadályt. Ismét a régi gyakorlathoz, a fejbújtáshoz nyúlhatunk. Szeptember elején a szeder közelében komposzttal, műtrágyával dúsított talajba ássunk kis gödröt, és ebbe borítsunk egy jól fellett indát, fejjel lefelé. A búit- ványt nem szabad levágni a tőről! Ha az eső pótlásaként gyakran öntözzük, akkor már október elején megjelenik az új növényke első hajtása. Csak kora tavasszal vágjuk le az anyatőről a már önáltó életre képes vesszőt, és ültessük új termőhelyére. A SZŐLŐBEN folytassuk a szüreti munkák előkészítését. A ház körüli szőlősorokban, lugasokban viszonylag nagy az édes fürtű csemegeszőlők aránya. A korábban érő fürtök szedésekor ügyeljünk arra. hogy a hibás, beteg fürtmaradvánvokat. bogyókat ne hagyjuk a tőkén, mert ezek ott, vaev a földbe jutva kiváló melegágyai a gombafertőzések kialakulásának. A fertőzött levelekkel együtt gyűjtsük össze és semmisítsük meg. Az eladásra szánt fürtökből metszőollóval távolítsuk el a hibás részeket, bogyókat, mert ezek rontják az értékét, és tovább fertőzhetik a szőlőt. A ZÖLDSÉGESKERTBEN hozzáláthatunk a bimbóskel szedéséhez. Ajánlatos ilyenkor a szár alján — az előbb érő, keményebb tapintásúakkal — kezdeni. A növény felső részén levő bimbók érését a hajtáscsúcs visszatérésével gyorsíthatjuk. A másodvetésű borsót tíz naponként szedjük, és hetente legalább egyszer alaposan öntözzük meg. A téli sarjadékhagyma szárán fejlődött sarjhagymákat szedjük le és ültessük 20 centiméteres sortávolságra. Ha melegágyba ültetjük, akkor egész télen szedhetjük a kihajtó zöldhagymát. Ugyanilyen sortávolságra vessük a hónapos retket is. Fólia alatti áttelelésre vethetjük a rövid és közepes tenyészidejű sárgarépát 10 centiméteres sortávolságra. A DlSZKERTBEN az öntözés csökkentésével kezdjük meg a tél végén virágzó amarillisz vissza- húzódtatását. Addig csökkentsük a vizadagot, míg a növény levelei le nem száradnak. Szobanövényeink átültetését legkésőbb a hét végén fejezzük be. Most dugványozhatjuk a kúszónövényeket. A rózsaszemzéseket vizsgáljuk át. az élő. megeredt szem világoszöld. Anélkül, hogv megsértenénk az alany bőrszövetét, a szemmel átellenes oldalon — a megered- teknél — vágjuk el a kötöző- an vágót. A gvepet nyírás után még most is öntözzük. A NÖVÉNYVÉDELEMNÉL elsősorban a kártevők ellen védekezzünk. Az amerikai fehér szövőlepke ^rajzása elhúzódott, és csak szeptember elején petézett. Ebből következik, hogy még az almaszüret kezdetén «is várható lárvakelés. A fertőzött területek mentesítésére igen nagy gondot kell fordítani, hiszen a kártevők jelenléte az exportot kizáró ok. Nem szabad megvárni a lárvák szét vándorlását. Ha az élelmezésegészségügyi várakozási idő megengedi, permetezzünk Unitron 40 EC- vei vagy Fekáma AT—25-tel, 0.25 százalékos oldattal. A málnatöveket is permetezzük még egyszer, vesszőfoltossá- gck és vesszőszúnyog ellen Cup- rosan Super D, rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos oldatával, de keverjünk az állati kártevők miatt 0,1 százalékos Bi 58 EC-t is a permetlébe. A szamócát a levélfoltosság és a sodrómoly kártétele ellen kell védeni: Zinebbel, Di thane M 45- el, 0,2 százalékos oldatban, és hernyókártétel esetén Unitron 40 EC-vel, vagy Bt 58-cal, 0,2, illetve 0,1 százalékos oldatban. A csemegeszőlő-tőkékről távolítsuk el a szürke-, fakórothadással, peronoszpórával fertőzött részeket. A darazsak ellen zacskózással védekezhetünk. Az ,őszi telepítések előtt érdemes a talajlakó kártevők egyed- számát megállapítani. Ha négyzetméterenként két cserebogárpajornál többet találunk, akkor száz négyzetméter nagyságú területre 35 dekagramm Basudin 5 C-t ássunk sekélyen a talajba. Az idősebb pajorokat pusztítsuk mechanikus módszerekkel már a gödörásás idején is. A káoosztaféléket a káposzta- lénké és a bagolylepkék károsítják. Gvakorlatilag csak a fiatal hernyók ellen védekezhetünk, amikor azok a leveleken tartózkodnak. Pusztítsuk őket Unitron 40 EC-vel. v3"v Dit.rifon 50 WP- vel. 0,2 százalékos permetlével. A levéUetű-fertőzés esetén használóink Unifosz 50 EC-t, 0.1 százalékos töménységben. A permetezéskor ügyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására! Cs. P.
