Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-12 / 214. szám
IDŐJÁRÁS Várható Idójárii ma citlg: eleinte eróien felhői Idő, fcéiObb északnyugat felól felszakadozó felhőzet él felhőátvonulások. Szórványosan zápor, megélénkülő déli, délnyugati, majd megerósódó, néhány helyen viharossá fokozódó és északnyugatira forduló szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: I, 14, legmagasabb nappali hőmérséklet: IS, 20 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 214. szám Ára: 1,20 Ft 1980. szeptember 12. péntek Losonczi Pál Etiópiában Nagy szeretettel fogadták csütörtökön' Addisz Aibebában, Etiópia fővárosában Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét. Az Elnöki Tanács elnökének TU—154-es külör.gépe helyi- idő szerint délelőtt tiz órakor szállt le a Bole nemzetközi repülőtéren. Losonczi Pált és feleségét — továbbá Keserű Jánosné könnyűipari minisztert, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt, Garai Róbert külügy- miniszter-lhelyettest, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettest, valamint a delegációihoz itt csatlakozott Tóth Eleket, a Magyar Népköztársaság etdópiai nagykövetét — elsőként Mengisz- tu Heilé Máriáim, az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnöke köszöntötte. A két ország himnuszának elhangzása után Losonczi Pál fogadta a díszszázad tisztelgését, s kezet szorított a fogadtatására megjelent miniszterekkel, a diplomáciai testület képviselőivel. A delegáció gépkocsisorát rendőrmotorosok kísérték a szálláshelyre, a Nemzeti Palotába. A program csak rövid pihenőt engedett: az Elnöki Tanács elnöke lerótta kegyeletét az Etiópia szabadságáért életüket áldozott hősök emléke előtt, ünnepélyesen megkoszorúzta a győzelmi emlékművet. Ezt követően kezdődtek meg a Nemzeti Palotában Losonczi Pál és Haile Mariam Mengisztu tárgyalásai. A két elnök szűk körben, ezúttal a kíséret és a szakértők bevonása nélkül vitatta meg a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének időszerű teendőit, valamint a nemzetközi helyzet mindkét felet érdeklő legfontosabb kérdéseit. Este a szocialista Etiópia államfője díszvacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Megbeszélés a megyeszékhely tanácsánál Tegnap dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, a megyei pártbizottság első titkára felkereste Kecskemét város Tanácsát, ahol dr. Kőrös Gáspárral, a városi pártbizottság első titkárával és dr. Mező Mihály tanácselnökkel a megyeszékhely általános1 rendezési tervéről, a város fejlesztésének időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserét. A munkaimegbeszélés után a megyei pártbizottság első titkára a város vezetőivel megtekintette a kecskeméti posta, a Széchenyi- és árpádvárosi lakótelep építkezéseit, amelyekről az illetékes szakemberek, a beruházók és kivitelezők adtak tájékoztatást. Dr. Romany Pál kecskeméti programja a városi pártbizottságon fejeződött be. Hazánkba látogat Vietnam külügyminisztere Hazánkba érkezik a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szeptember 12-én, pénteken hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Nguyen Co Thach, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere. (MTI) Merre tart a Finomposztó Vállalat? 4. oldal Házunk tája 4. oldal Úttörőélet L oldal ÜLÉST TARTOTT A NÉPFRONT MEGYEI ELNÖKSÉGE A közművelődési törvény érvényesülésének tapasztalatai A Hazafias Népifront Bács-Kis- kun megyei Elnöksége ülést tartott tegnap Kecskeméten. A tanácskozást megnyitva, dr. Dobos László elnök köszöntötte a testület tagjait, valamint a meghívottakat. Ezután az ülés napirendjére tett indítvánnyal egyezően, a közművelődési törvény érvényesülésének, végrehajtásának mozgalmi tapasztalatairól, és a további feladatokról tárgyalt az elnökség. A megyei művelődéspolitikai munkabizottságnak a Lisztes László elnök által előterjesztett jelentése a közművelődési törvény megjelenése óta elvégzett mozgalmi munkát, tehát lényegében öt .év eredményeit, tapasztalatait veszi számiba, a Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfoglalásai, a megyei küldöttértekezleten elfogadott program, s nem utolsósorban a megyei pártbizottság és a megyei tanács idevonatkozó határozatai, útmutatásai alapján. Mint az az előterjesztésből, s az annak alapján folytatott vitából egyaránt beszédesen kitűnt, a művelődéspolitikai munkaibizottság, a helyi néipfrontbizottságok, aktivisták, a népifront jellegéhez illő részfeladatok megoldásával sokrétűen és eredményesen segítették a szocialista gondolkodás és életforma terjedését, ábreszt- gették az öntevékeny műveltség- szerzés igényét, azaz: a közművelődési törvény érvényesülésének támogatásával részesei voltak a szocialista típusú ember alakításának. Erre széles teret és megfelelő keretet nyújtanak a lakóterületeken a népfront irányításával működő klubok, szakkörök, vagy éppen a nő- és rétegpolitikai bizottságok. Az előterjesztés kiülön-külön fejezetekben összegezte a népfrontnak, mint a legszélesebb politikai tömegmozgalomnak a politikai ismeretterjesztés, a közoktatásügy, valamint a közművelődési mozgalmak támogatása érdekében elvégzett öt évi munkáját. Csupán a legátfogóbb tevékenységi területről, a politikai ismeretterjesztésről szólva, említést érdemel: 1976/1977-ben mintegy ezer politikai ismeretterjesztő előadást tartottak á népfront aktivistái, illetve a témákban jártas, felkért előadók. A hallgatói átlag 40—45 személy volt. A legutóbbi évadban, tehát 1079—1980-ban az előadások száma lényegesen meghaladta az 1300-at, s a politikai ismeretszerzés iránti érdeklődés növekedését is jelzi, a hallgatók 55 körüli átlagos száma. A közoktatásügy támogatása érdekében elvégzett mozgalmi tevékenység eredményei között külön figyelmet érdemel az oktatáspolitikai határozatok megvalósításának szolgálatában elvégzett társadalmi munka. Évről évre növekedtek azok az összegek, és önzetlen tettek, amelyek jóvoltából bővültek az óvodák, iskolák, napköziotthonok, gyarapodtak a sportolási lehetőségek a megye számos helységében. Az előterjesztést — melynek vitája során számos javaslat hangzott el a további feladatokra vonatkozóan — elfogadta az elnökség, s elismerését fejezte ki a művelődéspolitikai munkabizottságnak és valamennyi aktivistának. 'Ezután Banos József főelőadó tájékoztatóját hallgatta meg az elnökség a sajtó, a folyóiratok és kiadványok szerepéről. Ezzel ösz- szefüggésben az elnökség köszönetét fejezte ki a Petőfi Népének, a mozgalmi munka eredményességét segítő írásaiért. Ülésének végén bejelentésekkel foglalkozott az elnökség. P. I. Pedagógusok továbbképzése Segítség az időszerű feladatok megoldásához Az oktatásügy reformkorát éljük. A nevelők munkája ezekben az években különösen a figyelem, az érdeklődés középpontjába került. Érthető, hiszen a korszerűsítés folyamatában, annak megvalósításában elsődleges szerepük van a pedagógia művelőinek; az óvónőknek, tanítóknak, tanároknak. Ahhoz, hogy pedagógusaink kellően el tudjanak igazodni az új követelményrendszerek „útvesztőiben”, az önképzésen kívül rendszeres továbbképzésre van szükségük. Ennek szervezői, gazdái a megyei továbbképző intézetek. A Bács-Kiskun megyei intézet is évről évre jól átgondolt, a legidőszerűbb feladatok megoldásához segítséget adó továbbképzési programot nyújt a pedagógusoknak. Az 1980/1981-es tanévben továbbra is az új nevelési-oktatási tervek bevezetésével kapcsolatos teendők határozzák meg a továbbképzése^ jellegét, tematikáját. A megye pedagógusainak mintegy százhúsz helyi, körzeti, megyei és országos szintű, egy vagy többnapos továbbképzési foglalkozást kínál a program. A tervezett továbbképzések közül csupán példaként említünk meg néhányat, annak érzékeltetésére, hogy 'mennyire sokrétű feladatról van szó. Továbbképzéseken vesznek részt az óvodai felügyelők, körzeti munkaközösségvezetők, és a vezető óvónők. A vizuális és az esztétikai kultúra emelése lesz a témája annak a tanfolyamnak, amelyet jövő nyáron szerveznek Baján vagy Kecskeméten. Más rendezvényeken kör- nyezietismeréti, anyanyelvi nevelési, matematikai kérdésekkel, az audio-vizuális ismerethordozók készítésével és kezelésével foglalkoznak majd az óvodapedagógusok. A megyeszékhelyen jövőre ismét megrendezik az óvoda pedagógiai nyári egyetemet. A megye valamennyi tanítója részt vesz majd egyebek között az új tantervekkel kapcsolatos didaktikai-metodikai eljárások kidolgozásával foglalkozó továbbképzéseken, melyekre négy alkalommal kerül sor. Baján, Kiskunfélegyházán, Lajosmizsén és Ja- kabszálláson a magnós, oktatásban részt vevő tanítók munkaközösségi foglalkozásait rendezik meg. Az első és második osztályban tanítók számára beszédművelési tanfolyamot szerveznek, a harmadik és a negyedik osztályosok pedagógusainak jelentkezését pedig az új tantervekkel kapcsolatos tanfolyamokra várják. Mindezekre a jövő tavasszal és nyáron kerül sor. Baja ismét otthont ad majd a tanítók nyári akadémiájának. Az általános iskolai felsőtagozatos tanárok továbbképzési prog(Folytatás a 2. oldalon.) ÚJABB TELEPÍTÉS! PROGRAM Országos szövetkezeti erdőgazdasági nap Bátyán Hazánk erdőállománya a felszabadulás óta örvendetesen gyarapodott. Az évente kitermelt faanyag mégsem képes fedezni az ország szükségletét. Európában számos ország van hasonló helyzetben, és a földrésznek több tízmillió köbméter a fahiánya. A beszerzési lehetőség világszerte csökken. Hazánk például a tervezettnél egymillió köbméterrel kevesebb faanyagot tudott külföldön vásárolni. Äz erdőgazdálkodás fejlesztése, teljesítőképességének növelése a megoldás egyik lehetősége, a másik az ésszerű takarékosság. A cél az, hogy az ország minél kisebb behozatalra szoruljon. Ez volt többek között a fő témája a H. országos termelőszövetkezeti erdőgazdasági napnak, amelyet a bátyai Piros Paprika Tsz-ben csütörtökön rendeztek meg. Dr. Varga Antal, a Bácskai és Duna melléki TESZÖV titkárának üdvözlő szavai után, dr. Gajdó-' csi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke méltatta az erdő- gazdálkodás jelentőségét. Hazánk erdőterülete eléri a 17 százalékos arányt, ennek az erdőnek mintegy 27 százaléka a mezőgazdasági szövetkezetek kezében van. Az exportkötelezettségünk teljesítése, a hazai feldolgozóipar nyersanyagellátása megkívánja, hogy ezt az erdőfelületet legalább olyan gondosan, korszerűen kezeljük, mint az állami erdőt. Élőfakészletüket fokozzuk, minőségüket javítsuk. Az ország nemes- nyárasainak több mint 12 százaléka Bács-Kiskun megyében található. A gyenge, termőképességű,. a mezőgazdaságilag jövedelmezően nem művelhető területek hasznosítására jó lehetőség a nyárfásítás. Jól kiaknázható tartalékok rejlenek nálunk az ártéri nyárgazdálkodásban — hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. A bátyai Piros Paprika Tsz a dunai hullámtér adottságai között is belterjes, ültetvényszerű nyárgazdálkodást folytat. — Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy e fórumon a hazai szakemberek mellett, tisztelettel köszontsem a novi-sadi nyárfakutató intézet képviselőit, akiknek jövetele a rendezvényt nemzetközi méretűvé szélesíti. A magyar nyárfatermesztők nagyon sokat tanultak a világ élvonalába tartozó, jugoszláv nyárgazdálkodástól, s most alkalom nyílik arra. hogy a tanítvány bemutassa a tanítónak, miként sáfárkodott a kapott tudással. szakmai ismeretekkel —mondotta dr. Gajdócsi István. Dr. Királyi Ernő, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának a vezetője hazánk élőfakészletének növelése érdekében teendő intézkedések jelentőségéről szólt. Európa országai 1 millió hektár erdőt telepítettek a közelmúltban. Magyarországnak is követnie kell ezt, és az előző három évtized erdősítési programjának eredményein felbátorodva, a tapasztalatokat felhasználva, folytatni a telepítést. A legújabb terveknek mertette. Dr. Simon Miklós, az Erdészeti Tudományos Intézet főmunkatársa az új nyárfajták ösz- szehasonlító vizsgálatáról tartott diavetítéssel kísért előadást. Papp László, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság igazgatója többek között az erdőgazdaság és a szövetkezetek ágazati együttműködéséről, az ez év tavaszán 9 mező- gazdasági szövetkezettel közösen megalapított társaság eddigi működésének tapasztalatairól szólt, dr. Walter Ferenc, az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi állomásának igazgatója az erdőtelepítésben, fakitermelésben alkalmazható különböző gépi eszközök, jól bevált gépsorok használatára hívta fel a figyelmet. A dr. Johann Markovics, a jugoszláviai nyárfakutató intézet igazgatója vezetésével részt vett küldöttség tagja dr. Jódal István, a novi-sadi nyárfakutató intézet igazgatóhelyettese arról a gyümölcsöző együttműködésről szólt a tanácskozáson, amely a jugoszláviai és a magyar erdőgazdálkodás, tudományos kutatás szakemberei között kialakult a nyárfatermesztésben. Kiterjed ez a kölcsönös kutatásokra, a szaporítóanyagok termelésére, cseréjére, a tapasztalatok átadására, amelyek előtt még tágabb lehetőségek nyílnak a jugoszláviai Vajdaság és Bács-Kiskun megye közvetlen kapcsolatának fejlődésével. Délután a bátyai szövetkezet 209 hektáros hullámtéri erdejében a nyár- és fűzfafajták, kiónok szaporítási kísérleteit, a telepítési, művelési módokat, a különböző erdészeti gépeket, kanadai, finn, osztrák gyártmányú gépsorokat tekintette meg az erdőgazdasági nap több száz fős közönsége. K. A. 9 A mindentudó Timber jack—30. • Dr. Jódal István, a novi-sadi nyárfakutató intézet igazgatóhelyettese a két ország kutatóinak együttes munkája eredményeit méltatja. . megfelelően százezer hektár nyárt, 70 ezer hektár akácfát telepítünk az országban a következő időszakban. Az erdészeti és faipari hivatal vezetője ezután a hullámtéri erdősítés, a nyárfaültetéssel kombinált gyephasznosítás jelentőségét hangsúlyozta, és az eddigi kísérletek tapasztalatait ismertette az ország minden részéből, valamint a külföldről érkezett szakemberekkel. Széli Ferenc a TOT főelőadója az erdőgazdaság fejlesztésében nagy jelentőségű szövetkezeti társulások szerepét elemezte. Molnár László, a Piros Paprika Tsz elnöke, a bátyai szövetkezet erdőgazdálkodásának csaknem két- évtizedes tapasztalatait, a nyár- és füzfafajok, kiónok közül a legalkalmasabbak kiválasztására irányuló kísérletek eredményeit is» au r \ .-dwrarai Figyelem es feg> Bács-Kiskun közvéleményét még most is élénken foglalkoztatja az a tiz nappal ezelőtti közúti baleset, melynek következtében öten vesztették életüket, közöttük egy sokat tapasztalt közlekedési rendőrtiszt. A tragédia kiváltó okaiként — mint már annyiszor — ezúttal is a gyorshajtást, a nagyfokú fegyelmezetlenséget voltak kénytelenek megállapítani a helyszíni vizsgálatot végzők. Ilyen és ehhez hasonló, sajnos elég gyakori tömegszerencsétlenség hallatán újra meg újra előtérbe kerül az állam- polgári fegyelem, a társadalmi morál kérdése. Már csak azért is, mert egy magasabb szinten is deklarált tétel szerint nem létezik külön közlekedési morál, csak erkölcs van — általános értelemben. A közlekedésben tanúsított magatartás a társadalmi viselkedésmód egyik megnyilvánulása, kölcsönhatásuk egymásra állandó és elkerülhetetlen. Érthetőbben fogalmazva: aki a közlekedésben agresszív, erőszakos, fegyelmezetlen, felelőtlen — ugyanolyan a magánéletben is, és megfordítva. Azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy a gépjárműforgalomban előbb-utóbb sikerül kiszűrni a szabályokra fittyet hányó szándékos rendbontókat, míg mindennapi életünkben erre kevesebb lehetőség adódik. A monori karambol rávilágít egy másik, baljós, össznépi tünetre, a fegyelmezetlenséggel rokon figyelmetlenségre is. Még pontosabban: a közömbösségre, az önzésre, arra, hogy vannak helyzetek, amikor egyszerűen nem akarjuk — vagy csak elfelejtjük? — tudomásul venni egymást, tiszteletben tartani egymás alapvető jogait. Sétálsz az utcán, szembe jön egy kisebb társaság, s valósággal elsodor, lesöpör a járdáról. A boltban a jobbra kígyózó sorban szobrozol, valaki kapja magát, s odavágódik a pénztárhoz — balról. Ugyanilyen soronkivüli és visszaverhetet- len támadások érnek a tanácsi, vagy az orvosi várótermekben. A toronyházban, ahol laksz, éjjel kettőig, háromig tartó kíméletlen zenebona-he- jehuja okoz bosszúságot, álmatlanságot ... Ne folytassuk! Egy szomorú közlekedési eseményre emlékeztetve kezdtem ezt az eszmefuttatást. Miért? Mert a közélet, a mindennapi lét színterein sehol másutt nem járhat olyan jóvátehetetlenül súlyos következményekkel bizonyos szigorú kötelmek felrúgása, az oktalan vagánykodás, az összeférhetetlenség, a társak semmibe vétele, mint éppen a közutakon. Elég kimenni Kecskemét határába, az E5-ös főútra: elképesztő, miket müveinek némely gépkocsivezetők. Mintha valami különleges, mindenekfölötti, de főleg társadalmon kívüli térben és közegben élnének- mozognának. Durván felrúgva minden tilalmat, jelzést, tör- I vényt, rendszabályt, percenként veszélyeztetve maguk és mások tesfj épségét, milliós nép gazdasági értéket. Az imént már kimondtuk: közlekedési morál önmagában nincs. Következésképp csupán annak gyökeres megváltoztatásával hiába is kísérleteznénk. Általános emberi tulajdonságok vannak, mint például a fegyelem és a figyelem, amelyek megléte vagy hiánya egyéni magatarásf ormát, attitűdöt determinál. Kialakításuk, elmélyítésük, szükségszerűségük széles körű tudatosítása semmilyen iskola,’ nevelőintézet, munkahelyi kollektíva kizárólagos dolga nem lehet, bár felelősségük tagadhatatlan. Elsősorban mindenkinek magának kell felismerni és kötelező érvénnyel elfogadni a társadalmi együttélés feltételeit, erkölcsi normáit. A szabályt és törvényt tisztelő életforma és magaviselet — tudjuk — jótékonyan hat a társadalmi közérzetre. Sokszorosan igaz ez „országúti szereplésünkre". Az országgyűlés tavaszi ülésszakán a Legfelsőbb Bíróság elnöke egyebek között ezt mondta: „A közlekedés valamennyi ágának — de különösen a közúti közlekedésnek — a rohamos fejlődésével nem tart lépést a közlekedési fegyelem, és morál fejlődésp." Ha így van — márpedig sajnos igen —, ez teljes mértékben rajtunk múlik,.. K. F.
