Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-11 / 213. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 213. szám. Áia: 1,20 Ft 1980. szeptember 11. csütörtök Púja Frigyes az NSZK-ban Szerdán délután háromnapos hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba érkezett Púja Frigyes magyar külügyminiszter. A megérkezés után Bonnban megkezdődtek a magyar—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes ma találkozik Helmut Schmidt szövetségi kancellárral, felkeresi Kari CarstenSt, az NSZK köztársasági elnökét, és folytatja megbeszéléseit Hans- Dietrich Genscherrel. (MTI) Elővesszük a csekkfüzetet? 3. oldal Kárba veszett a fáradozás 4. oldal Egy sikeres mozgalom mérlege 5. oldal A mi otthonunk 7. oldal i Vendégek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból A Koreai Munkapárt lapjának, a Nodon Szin- munnak háromtagú küldöttsége tartózkodik hazánkban a Népszabadság szerkesztőségének vendégeként. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból érkezett újságírók szerdán Bács-Kiskun megyébe látogattak. Útjukra elkísérte őket dr. Mezei István, a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezetője. A küldöttség tagjait — Meng Ki Rokot, a lap kiadójának vezetőjét, Csői Jang Hot, a Nodon Szin- mun külpolitikai rovatának helyettes vezetőjét és Kvon Ze Kjut, a lap munkatársát — a megyei pártbizottságon Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta, és tájékoztatta őket Bács-Kiskun politikai, gazdasági, társadalmi életéről. Az eseményen megjelent dr. Romany Pál, a megyei párt- bizottság első titkára is. A koreai újságírók ezután a Petőfi Népe szerkesztőségét keresték fed, ahol dr. Weither Dániel főszerkesztő tájékoztatása alapján ismerkedtek a megyei pártbizottság lapjának a munkájával. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból érkezett újságírók ezután a keceli Szőlöfürt Szakszövetkezetét keresték fel, ahol a 11 ezer hektáron gazdálkodó nagyüzem vezetői ismertették az ötszörös kiváló mezőgazdasági szakszövetkezet gazdálkodási eredményeit, az ott működő politikai és társadalmi szervezetek tevékenységét és a tagság szociális ellátottságát, szociális helyzetét. A koreai vendégek a szövetkezet vezetőinek kíséretében ezután megtekintették a keceli szakszövetkezet gazdasági egységeit, majd a késő délutáni órákban utaztak vissza a fővárosba. • Katanics Sándor köszönti a vendégeket. Export a megye három üzeméből • Külföldre induló baromfiárukat csomagol a vállalat „exportbrigádja”. (Pásztor Zoltán felvétele) A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása nagymértékben függ attól is, hogy a vállalatok mennyi és milyen minőségű áruval tudnak jelentkezni a külföldi piacokon. Az év eddig eltelt időszakának ilyen jellegű tapasztalatai kedvezőek. Bács-Kiskun megye ipari üzemei termelésüknek csaknem egyharmadát exportálják. A megye két legnagyobb élelmiszeripari és egy fémipari üzemében kértünk tájékoztatást a külföldi megrendelések teljesítéséről. A Kecskeméti Konzervgyárban most tetőzik a csúcsszezon. A mezőgazdasági termékek a kedvezőtlen időjárás miatt egyszerre érnek, ezért nyújtott műszakokban, az iirodiai dolgozók egy részének termelésibe vonásával folyik a munka. Erre azért is nagy szükség van, mert a gyár a termelésének csaknem 80 százalékát exportálja. Jelenleg a csemege- kukorica feldolgozása folyik fokozott ütemben. A másik sláger a paradicsom, ebből azonban kevesebb termett, mint amennyire számítottak. A gyümölcsök közül szilva érkezik a gyárba a legnagyobb mennyiségben, de még tart az őszibarack és a körte feldolgozása is. Mint Csombovai Tamás áruforgalmi főosztályvezető ’ elmondta, a szocialista országokba a tavalyival csaknem azonos mennyiségben, a tőkés országokba pedig a múlt évinél 20 százalékkal többet szállítottak eddig. A legnagyobb gondot a szállítóeszközök — elsősorban a vasúti kocsik — hiánya okozza. A vagonellátás egyébként az év eleje óta akadozik. Ezt úgy hidalják át a MÁV-val közösen, hogy hetente egy v irányvonatot kapnak, s ilyenkor 35—40 vagon árut indítanak útnak. Az áru minőségére évek óta nem kaptak reklamációt. Nyilván ennek eredménye, hogy az amerikai Del-Monte cég 900 tonna csemegekukoricát , vásárolt, s kilátásiba helyezett újabb megrendelést is. Előreláthatóan 300 vagon csemegekukoricát állítanak elő, s ezt teljes égészében a tőkés piacokon értékesítik. Kudron László, az IGV kiskőrösi Finommechanikai Gyárának igazgatója is elégedett az idei exporttevékenység alakulásával. — Gyárunk egész évi termelésének min tegy ■ harminc százalékát szállítjuk szocialista, illetve tőkés exportra — mondta. — Igen jól fejlődik üzleti kapcsolatunk az NSZK-val. Míg tavaly az év első felében 3,8 millió forint értékű szerelt egységet gyártottunk NSZK-beld partnerünk megrendelésére, addig az idén június végéig 6,7 millió volt a részére átadott pénztárgépekhez szükséges szerelt egységek értéke. Év végéig várhatóan még ugyanennyit .szállítunk. Csehszlovák megrendelőinknek az idén a tavalyinál kevesebb szerelt egységre volt szükségük. Szeptember végén azonban képviselőik meglátogatják gyárunkat, s ekkor beszéljük meg a jövő évi, illetve a hatodik ötéves terv időszakára szóló együttműködésünket. Már jelezték, hogy jövőre várhatóan az eddiginél többre — 4,5—5 ezer darab szerelt egységre lesz szükségük. Exporttevékenységünk jövőre jelentősen megnövekszik, szocialista és tőkés piacra egyaránt. A negyedik negyedévben megkezdjük ugyanis a felkészülést a fénymásológép gyártására. Szovjet megrendelésre 1981 végéig 600 ilyen gépet készítünk. Az új termékkel együtt 1981- ben várhatóan 80 millió forint értékű termék kerül tőlünk szocialista államokba. Az NSZK-tói az ideihez hasonló megrendelésre számítunk — mondta befejezésül Kudron László Igazgató. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 2 milliárd 131 millió forint árbevételiben irányozta elő ez évi termelési tervét. Termékeiknek csaknem 75 százalékát — 13 ezer 684 tonna vágottbaromfit — exportálják. A kivitelből származó idei árbevételük. várhatóan meghaladja a másfél milliárd forintot. Megrendelőik többnyire a (Folytatás a 2. oldalon.) ETIÓPIA, TANZÁNIA, MOZAMBIK, ZAMBIA Losonczi Pál négy afrikai országba látogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap délelőtt elindult négy atCráíkiai országba teendő látogatására. Az Elnöki Tanács elnökét útjára elkísérte felesége A küldöttség tagja Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Soós Gábor, mezőgazdasági' és élelmezés- ügyi államtitkár, Garai Róbert külügymämiszter-helyettes és Melege Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Losonczi Pál különgépe elsőnek Cipruson szállt le, itt államfőnk Szpirosz Kiprianu ciprusi elnökkel — Nikosz Rolan disz külügyminiszter és Dobos István, hazánk ciprusi nagykövetének jelenlétében — rövid megbeszélést tartott. Ojabtb 3260 kilométeres repülőút után Aden, a Jemeni, NiDK fővárosa fogadta az elnöki külön- gépet. Losonczi Pál találkozott Ali Nasszer Mohammed Hasszanival, a JNDiK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnökiéivel, a demokratikus Jemen miniszterelnökével. Losonczi Pál és kísérete ma indul tovább Etiópiába, afrikai útjának első állomására. • Bűcsúzás a Ferihegyen. AZ EDZETT IFJÚSÁGÉRT MOZGALOM HÁROM ÉVE Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a KIBE Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A testület első napirendi pontként új tagok koop- tálásáról döntött, mivel korábbi ülésén négy bizottsági tagot — saját kétesükre — felmentett e tisztsége alól. A titkos szavazás eredményeként Hegedűs Andrea kiskunfélegyházi gimnazista, ■Hegedűs Zoltán, a KISZ Kecskeméti városi Bizottsága titkára, Má- csai Mária bajai technológus és Sulik József kecskeméti csoportvezető lett a testület négy új tagja. Ezt követően foglalkozott a bizottság az Edzett Ifjúságért mozgalom három év alatt szerzett tapasztalataival — e napirend tárgyalásába bekapcsolódott a KISZ KB illetékes osztályának munkatársa, az SZjMT és a megyei sporthivatal képviselője is. A jelentés legfontosabb megállapítása az, hogy az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalom . bevezetése jelentősen fejlesztette az ifjúsági szövetség sportmunkájáí. Ennek alapvető feladata a helyes szemlélet kialakítása volt A párt és állami döntések eredményeként ma már minden szinten támogatják a sporttal — és különösen a tömegsporttal — összefüggő 'kezdeményezéseket, új akciókat Persze, hiába az akármilyen jó szemlélet ha nincs hol focizni, futni, pingpongozni; épp ezért örvendetes, hogy nőtt a kispályák száma. Még ha pontosan nem is tudni mennyivel — a testületi ülésen is elhangzott: nincs pontos kimutatás — annyi azonban biztos, hogy évente körülbelül 80 pálya nyílik. Ezek csaknem teljesen társadalmi munkáiból, szerény anyagi befektetéssel létesülnek, ám a célra tökéletesen megfelelnek. Huszonhat új tornaterem és két sportcsarnok is elkészült, azokban a községekben pedig, ahol erre nem volt pénz, a művelődési házat tették alkalmassá a testedzésre. Az elmúlt évek azzal a haszonnal is jártak, hogy nőtt a sporthoz értő aktivisták száma, a többi között annak köszönhetően, hogy ma már a járási-városi bizottságok éves felkészítő tanfolyamain is oktatják a testneveléssé! ösz- szefüggő teendőiket, tudnivalókat. A KISZ megyei bizottsága és a megyei sporthivatal közösen indított alapfokú sportszervező tanfolyamokat — az első év, 1977 sikere: 180-an tették eredményes vizsgát — ezek azonban már az érdektelenség miatt ellaposodtak. Erre vonatkozóan a testületi ülésen az SZMT képviselője tett hasznos javaslatot, miszerint a jövőben a szakszervezet és az ifjúsági szövetség indítana közös továbbképzéseket. Külön téma a tömegsport- mozgalom követelményrendszere, ami annak idején heves bírálatok célpontja volt: miinek bármiféle kimutatást készíteni, szintieket előírni azoknak, akik csupán focizni, túrázni akarnak és szeretnek.? Reprezentáns akció volt az Aranyjelvényesek az olimpiára — öt országos próbát négyem, négy próbát pedig 35-en teljesítették. Talán túl szerencsés is, hogy közülük a 200 olimpiai küldöttségben hatan voltak, és egy kalocsai fiatal az ifjúsági’ delegáció tagjaként utazott Moszkvába. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága szerint a jövőben sem veszik le a napirendről a tömegsportot, hanem jelentőségének megfelelően foglalkoznak vele. Előrelépés szükséges viszont'a lakótelepi sportlehetőségek bővítésében, és megfontolandó tömegsportszövetség, lakótelepi klub létrehozása is. Ugyanakkor megállapították, hogy a legtöbbet azok a sportegyesületek teszik és tették a tömegsportért, amelyeknek elsőrendű feladatuk a minőségi munka fejlesztése — azaz, a sok száz külön tömegsport célra létrehozott egyéb egyesület alig tett valamit... B. J. I Altermék becsülete Városföld haitárában az érintetlen gabonatarlón kövérre hízott fácánok szemezik a búzát. Következtetni erre onnan lehet, hogy a közeledő traktor láttán is csak éppen hogy szaladnak néhány métert. Vadász- területükön bizonyára szalaj- tott a ikombájnos, a megengedettnél is lényegesen több veszteséget hagyva maga után. Egy jelentésben olvasom, évente több mint 20 ezer tonna kenyeret dobunk a szemétkosárba. Oly korban nevelkedtem, amikor a kenyér szentségéről sokat hallottam, tanultam a szülői háznál. Indulat tölt el ma is, ha kiflivéget rugdosó diákokat látok az utcán. A kenyér mellett annyi minden másnak, megtermelt javaink jó részének nincs* kellő becsülete. Vajon törvényszerű-e, hogy az életszínvonal emelkedése egyúttal pazarlást eredményezzen? Természetes, hogy felesleges pazarlással degradáljuk a szántó-vető, a pék, a fűszerüzleti eladó munkáját? Azokét, akik közvetve, vagy közvetlenül részt vállalnak a termék, példánk esetében a kenyér előállításában. De beszélhetünk a konténerben tárolt, konzervgyári feldolgozásra szánt paradicsomról, amely a hosszú tárolás után szépen lassan levet ereszt, és épp az folyik el, ami a sűrítök sorozatán keresztül paradicsompürét eredményezne. Külföldön járt szakemberek gyakran emlegetik ámuldozva, hogy „odakint", mármint nyugaton, minden mennyire más. Mennyivel jobb ez, meg az. Mitől jobb? A gépektől talán? Hisz nálunk, Magyarországon is oly sok világhírű nyugatnémet, amerikai, francia, olasz gépsor dolgozik a mezőgazdaságban, hogy ez nem lehet akadálya a jobbnak. Vagy a szemlélettel van baj? Tartok tőle, hogy igen. Gondoljunk csak az Ausztriában gyakori ágasfára, amelyre minden szál levágott lucerna, rétifű felkerül. Miközben nálunk bőven szed sápot az enyészet, a rendeken maradt szénából... Sőt, nem olyan régen történt az eset: a megye egyik vezetőjének kellett kiszólni az illető gazdaságba, döntsék el, hogy az út mellett található füves puszta, az rét-e vagy legelő? Mert, ha rét, akkor kaszálják, ha legelő, akkor pedig legeltessék. Jóllehet a telefon után volt kapkodás a tsz- ben, mégis nem örömteli, hogy csak ilyen figyelmeztetés árán került helyére a végtermék. Nem szólva arról, hogy nincs elég becsülete az úgynevezett mezőgazdasági mellék- termékeknek sem. A répafej és a kukoricaszár alig hányadát értékesítik csak a megyében. Jelentős része tönkremegy, egyszerűen beszántják. Pedig de sok millió liter tejet, sok tonna húst lehetne előállítani abból az értékből, amelyik a szántóföldön ebek har- mincadjára ment. Még egy példa a gyepről és a legelőről. Hazánkban 1,3 millió hektár a gyepterület. Az összes mezőgazdasági kultúrának több mint 19 százaié- j ka. Ezek a földek alig több j mint 1£ tonna szénát adnak. 3 hektáronként. Elképesztően kevés. Korszerű gyepgazdálkodással, megfelelő talajerő- | utánpótlással, különösebb erőfeszítés nélkül lehetne ennek a mennyiségnek a dupláját, I háromszorosát megtermelni. Akadnak felfedezések a hozamszintekkel kapcsolatban. Az egyik szomszédos Csongrád j megyei termelőszövetkezet el- I nőké mesélte nemrégiben. I Mondhatni, kényszerhelyzet- I bői, kiváló, jó minőségű talaj- I ba vetették az árpát, az őszön. A következő év aratáseredmé- I nye meglepő volt. Közel 5 ton- I nőt takarítottak be héktáron- I ként. Azon a területen ember- I emlékezet óta erre nem volt I példa. Mit tettek a szomszéd I megyebeliek? Megbecsülték a I magas tápértékű árpát, kiváló I földbe került a mag, és az I eredmény: várakozáson felüli I termés... Lehetne sorolni a példákat tovább, a jót és rosszat egy- l aránt. A foghíjason dolgozó I terméspocsékoló fűszerpapri- I ka-kombájnokról, és gazdasá- I gokról, ahol tiltják, hogy a 1 kombájn által elszórt termést I összeszedjék a tagok, akár har- I mádéból is, vagy lehetne szól- I ni az országutak huppanóinál I elszóródott gabonáról, kukori- I cáról, amelyet a teherautók I hagynak (hagyták) el betaka- I rítás idején. Lehetne szólni I tovább azokról a termésvesz- I tesépekről, amely mindig, I vagy zömében az emberi fele- I lőtlenség következménye. Sz. P. M.
