Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-10 / 212. szám
1980. szeptember 10. • PETŐFI NÉPE • 3 HOZZÁSZÓLÁS Számolhatnak-e a gázvezeték-építéssel? Milyen lesz a megyei kórház új központja? 1. Problémákat old meg, hiányosságokat pótol A kecskemétiek és a környékbeliek közül minden bizonnyal sokan látták már a megyeszékhelyen, a Széche- nyivárosban a Nyíri út és az Akadémia körút által határolt területen épült 680 ágyas új egészségügyi létesítményt. A megye távolabbi településein lakók is többször hallhattak, olvashattak arról, hogy Bács-Kiskun megye, illetve Kecskemét új kórházzal gazdagodik. De a tervezőkön, kivitelezőkön, a megyei vezetőkön, egészségügyi dolgozókon kívül eddig más nem járt még a monumentális épülettömbben, tehát a lakosság nem ismeri belülről a hamarosan átadásra' kerülő új kórházat. A félreértések elkerüléséért, álljunk meg az új kórház kifejezésnél, mert igaz ugyan, hogy a közvélemény új megyei kórházként említi a valóban új egészségügyi létesítményt, de ez téves. Nem beszélhetünk régi és új megyei kórházról. Egy megyei kórházunk van, s ennek az intézménynek egy új központja készült, illetve készül el. Visszatérve az előbbi gondolathoz, Bács-Kiskun megye lakosságának valóban nagy az érdeklődése — jogosan — a csaknem egymilliárd forintos költséggel épített és berendezett egészségügyi létesítmény iránt. Ezért felkerestük — több alkalommal is — az új épülettömböt, s a látottakról, tapasztalatokról cikksorozatban számolunk be olvasóinknak. • A 680 ágyas új kórház: elöl a hotel-, mögötte a toronyépület, s az ötszintes diagnosztika. Innen egy zárt folyosón lehet eljutni a kép bal oldalán levő gazdasági épületbe. Kérésünknek eleget téve, látogatásunkra elkísért Sőreg Dénes, a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat főmérnöke, dr. Gubacsi László megyei főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Losoncz Mihály, a megyei kórház főigazgató főorvosa, Kiss Balázs, a megyei kórház gazdasági, műszaki főigazgatóhelyettese. Ami eddig hiányzott Kórházi látogatásunk elején arról beszélgettünk, hogy az új létesítmény az eddigi egészségügyi ellátásiban milyen problémákat old meg, illetve milyen, hiányosságokat pótol majd, tehát tulajdoniképpen a gyógyító munka jelenlegi helyzetéről váltottunk szót. — A városi kórházi feladatokat eddig is a megyei kórház látta el — mondta dr. Gubacsi László. — De alapelv, hogy a megyei kórházakat alkalmassá kell tenni, hogy a bonyolultabb feladatokat magasabb szinten ellássák. Ehhez viszont személyi és tárgyi feltételek szükségesek. Igaz, hogy a megyei kórház eddig is végzett megyei szintű feladatokat, de ez nagyon sok gondot okozott, rendkívül nehéz, gyakran szinte lehetetlen volt. — Elsősorban mi okozta a problémákat? — Gondjainkat nehéz rangsorolni. A kevés ágy zsúfoltságot okozott, s gyakran előfordult, hogy a betegeket a kelleténél sajnos hamarabb hazaengedték. És szintén a zsúfoltság miatt a betegek egy részét elküldték Pécsre, vagy Szegedre. — Az is probléma volt, hogy a gyógyító munka egyes területein nem alakultak ki profilok. Egy példát említek: a belgyógyászaton belül nem kerülhetett sor például a szívbetegek, vagy a vesebetegek magasabb szintű gyógyítására. Tehát hiányzott a szervezett rendszerű és maigas szintű gyógyítás. — A gyakorlatban mit jelent a magasabb szint? — Mint már említettem, a megyei kórház feladatának egyik része az, hogy a megyeszékhely és a járás lakosságát ellássa, gyógyítsa az itt élő beteg embereket, gyakorlatilag városi szintű funkciót végezzen. 'De feladata az is, hogy az egyes osztályok szakellátást nyújtsanak az egész megye lakosságának, illetve az arra rászorultaknak. Ilyen példáiul a traumatológiai ellátás, ezen belül is a különböző ízületekbe úgynevezett protézisek beültetése, az újszülöttek intenzív ellátása, az idegsebészetil, orthopediai szakellátás, az izotópdiagnosztika, en- doscópiai vizsgálatok végzése, és sorolhatnám tovább. — Lényeges dolga a megyei kórháznak az is, hogy ellássa azokat a .betegeket, akiknek a gyógyításához a betegségük természete miatt a városi kórházakban nincsenek meg a feltételek. — Mindennek a megyei kórház eddig csak részben, bizonyos területeken pedig . egyáltalán nem tudott eleget tenni. Cél: a korszerű, szervezett ellátás — Az elmúlt évtizedeikben a kórház fogalma lényegesen megváltozott — kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Losoncz Mihály. — Az orvosi és technikai tudományok fejlődésének példátlan fel- gyorsulása lehetővé tette az orvosi1 munka körének kibővítését. Az egészségügyi ellátás kiemelt jelentőségű központja, az integrált, egységes el látási rendszer magja lett a kórház, s ennek jellemzője a korábbi, hagyományos helyzettől' eltérően az, hogy ennek az intézménynek a feladata a kórházon kívüli gyógyító munka szakmai irányításai, támogatása és ellenőrzése, az orvosok továbbképzése, a lakosság megbetegedési helyzetének állandó tanulmányozása, figyelemmel kísérése, az orvostudomány új eredményeinek hasznosítása a betegellátásban. — A megyei kórház új központi tömbjének létesítésével tehát ez, vagyis a következő volt a fő cél: az ágyak számának növelése, korszerű, szervezett betegellátási rendszer megteremtése. Mint az az 1975. április 25-én keltezett alapkőletételi okmányban is olvasható: „Az itt épülő új területi vezető kórház 680 ágyával lehetőivé teszi, hogy az ellátási körzetéhez tartozó 200 ezer lakos számára a szocialista humanizmus elveinek és az egészség- ügyi törvény előírásainak megfelelően magas színvonalú egészség- ügyi ellátást nyújtson.” Az alapkőletétel után öt év telt el. És most, az év végén átadják rendeltetésének a megyei kórház Új központját (Folytatjuk) Tárnái László I I': : * * ; >* t* Az augusztus 28-án megjelent Gyorsan jöttek, lassan mentek című cikkünkre reagálva tesz fel kérdést, s fűz gondolatokat az abban foglaltakra a kecskeméti Szamos utca, Béke tér és Kükül- lő utca páratlan oldalának lakói nevében tollat ragadó olvasónk. Íme, a sorai: „Lázba hozta a környéket is, amikor láttuk, hogy az áldásos gázt a Temes téren kezdik bevezetni, s később a Maros utcában is elkezdődött az ásás. Találgattuk, hogy vajon meddig vezetik? A cikk szerint „tájékoztatják a lakókat, ismertetik a lehetőségeket, illetve a feltételeket. Az érdekeltek tehát számolnak az év folyamán esedékes munkával, költséggel.” Ez az írás. A gyakorlat viszont: a környék, tehát a Szamos és Küküllő utca, valamint a Béke tér páratlan oldala (összesen 14 ház) bizonytalanul várja, mi lesz, hiszen a Küküllő utca végén régen megvan az elágazócsap, tehát elképzelésünk szerint elérhető itt is a bevezetés. Volt, aki a Temes téri szomszédjának könyörgött (a másik pénzt is fölajánlott), hogy kertjén keresztül ők is részesüljenek az életet megkönnyítő fűtésben. Akadt, aki nem hozatott több tüzelőt, a bizakodók lemondták a tervezett festést, hogy majd később, ha bent lesz a gáz. Szeretnénk tisztán látni, értesülni róla, hogy mire számíthatunk. A cikkbe foglalt panaszos levélhez csak annyit, hogy annak hangja nem tárgyilagos. A Temes téren lakóktól érdemes lenne megkérdezni, hányán fizettek 600 forintot. Tudomásunk szerint többen családtagokkal együtt ásták Szeptember 13-án zeneakadémiai díszhangversennyel kezdődik a 18. budapesti nemzetközi zenei verseny rendezvénysorozata — jelentették bp kedden, a Vörösmarty téri kulturális központban tartott sajtótájékoztatón. A nyitókoncerten az utóbbi évek nagy nemzetközi zenei versenyeinek legsikeresebb magyar előadóművészei lépnek fel, s köszöntik a verseny résztvevőit. Ugyanezen a napon a világ 21 országából érkezett 90 fuvolaművész kezdi meg A városok és községek üdülő- területén, az üdülőfalvakban és a csökkenő népességű településeken gyakran adott okot vitára annak megítélése, hogy lehet-e üdülés céljára lakást vagy családi házat vásárolni. Erre a kérdésre válaszolt igennel és az egységes értelmezés érdekében tisztázta a jogszabályok adta lehetőségeket és korlátokat is az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak és az Igazságügyi Minisztériumnak most megjelent együttes közleménye. Azért fontos az értelmezés tisztázása, mert a tulajdon- szerzés nem haladhatja meg a jogos mértéket, az egynél több lakás vagy üdülőtulajdon ugyanis túllépné a törvényes lehetőséget. Nem mindegy, hogy a vásárolandó ingatlan lakásnak vagy üdülőnek minősül-e. Az együttes közlemény szerint sorrendiséget kell érvényesíteni és így elsősorban a létesítés célja, másodsorban pedig a használat módja a döntő annak megítélésében, hogy az épület vagy az ösz- szefüggő helyiségcsoport lakás vagy üdülő. Nincs gond akkor, ha a létesítés célja és a használat módja megegyezik, vagyis a lakásnak épített létesítményt lakásként, a hétvégi házat üdülőként hasznosítják. Ha viszont a létesítés célja és a használat módja nem fedi egymást, akkor az utóbbi, a használat módja a döntő, kivéve ha a lakások esetében az üdülőhasználat ellentétben áll a jogszabályok rendelkezéseivel és a lakáspolitikai célokkal. Az ország háromezer településének nagy része azonban nem tartozik a kivételhez, így a lakóépületet is lehet üdülőként hasznosítani a városok és községek üdülőterületén, az üdülőfalvakban és a csökkenő népességű településeken. Az üdülőterületeknek ugyanis alapvető rendeltetése, hogy a pihenést szolgálják, s gyakorlatilag az a helyzet, hogy ezeken a helyeken az állandó lakás iránti igények lényegében kielégítettek. Ugyanakkor célszerű, hogy az üdülőteki az árkot. Olyan esetről is hallottunk, hogy a DÉGÁZ emberei készségesen kiásták, pedig csak üdítő italt kaptak, amit elégedetten megköszöntek.” * Ami a levélben feltett kérdést illeti, arra a következő tájékoztatással szolgált Gyulai Tibor, a kecskeméti Városi Tanács tervosztályvezetője : — A gázvezeték-hálózat idei fejlesztési tervéről — csakúgy, mint a többi feladatról — az év elején döntött a város tanácsa. A gázvezeték-építésre előirányzott területek közé iktatta a Száva utcát, Temes teret, valamint a Maros utcát is. Az ott élők ugyanis még a múlt évben megkeresték tanácstagjukat, akinek közbenjárására az illetékes tanácsi szakosztály megvizsgálta az igény teljesítésének lehetőségét. Erre csak a vezetéképítés költségének 50 százalékos lakossági átvállalása mellett kínálkozott mód. A megyeszékhely számos területéhez hasonlóan — amelyek közelében szintén ott az elágazó gázcsap — a Szamos utca, Béke tér, és Küküllő utca gázvezetékkel való ellátása nem szerepel az idei tervfeladatok között A soron következő tervidőszakban a várhatóan szerényebb ilyen célú anyagi lehetőséget nagyrészt a meglevő hálózat fenntartására kell majd fordítani. A gyors ütemű gázhálózat-fejlesztésre tehát kevés a remény, de ha az érdekelt területek lakói vállalják annak teljes költségét, tanácstagjuk után kezdeményezhetik a fejlesztést. P. I. programját; a fuvolások szeptember 21-dg versenyeznek. A budapesti nemzetközi zenei versenyek történetében először rendezik meg a kürtösök versenyét; ebben a kategóriában 14 ország 40 fiatal előadóművésze mutatja be produkcióját. Ezúttal kerül sor az immár hagyományos „Pablo Casals” nemzetközi gordonkaversenyre is, amelyen 18 ország 63 csellistája méri össze tudását. A verseny október 1-én — a zenei világnapon — gálaesttel fejeződik be. (MTI) rületek túlzsúfoltságának elkerülése érdekében a pihenni vágyók egy része az üdülőkörzet háttérterületein, az úgynevezett üdülőfalvakban telepedjen le, s a pihenés, üdülés céljára régi lakóházat is megvásárolhasson. Nép- gazdasági érdek az is, hogy a kisebb, elnéptelenedő falvakban megüresedő és hasznosítható lakóépületek ne menjenek tönkre, ne csökkenjen az ország épület- vagyona, s az üdülni vágyó vásárlókkal gondos gazdára leljenek. Más a helyzet a városokban és a fejlődő településeken, amelyeken a lakáspolitikai céloknak megfelelően nagy gondot kell fordítani a lakásigények mielőbbi ■kielégítésére. Ezért a városokban és azokban a községekben, amelyek a megyei tanács rendelkezése szerint társadalmi elbírálás alapján elégítik ki a lakásigényeket, a használat módja alapján nem minősíthetik üdülőnek a lakóépületet, a lakást vagy az ösz- szefüggő helyiségcsoportot. Kizáró ok az átminősítésre, ha a tulajdonos 1953. április 1-ét követően állami lakásépítési kölcsön felhasználásával építette a lakást, vagy állami szervtől, mezőgazdasági termelőszövetkezettől vásárolta. Ez az üdülőhasználati tiltás azokra is vonatkozik, akik az épület tulajdonjogát a még fennálló kölcsöntartozás átvállalásával szerezték meg. Ezeken a településeken a lakást akkor sem minősíthetik üdülőnek, ha ez a használati mód 1971. július 1., az új lakásügyi jogszabályok hatályba lépése után keletkezett. A lakásigények kielégítésének fontossága érvényesül abban az állásfoglalásban is, amely szerint ha üdülőt használnak állandó lakásként, akkor amíg a használatnak ez a módja fennáll, lakásnak kell tekinteni. (MTI) Családi ház is lehet üdülőtulajdon • A csaknem tíz hektárnyi területen sétálópark, díszmedence is lesz. • Az Akadémia kőrútról nézve: a diagnosztikai épület első emeletéhez vezető mentőfeljáró. (Méhesi Éva felvételei) ■- • - .......- r j ISI * * « jg jiaSMSH«'» La ****»■•«■ tóö- ■ :í; _ ' ' ■ . síiéi Budapesti nemzetközi zenei verseny
