Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. szeptember 30.

SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS

Szakosodás a gyógyszergyártásban

A HOSSZÚHEGYI GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI RENDSZER ÖT ÉVE

A nagydíj története

A 69. OMÉK-on a szakmabeli látogatók, de az érdeklődők is érzékelhették, hogy sokszínű kertészeti termelésünknek számottevő eredményei születtek az elmúlt időszakban. Ehhez szükség volt a legkorszerűbb — nagyüzemekben kipróbált — termesztéstechnika, -technológia elterjedésére. Mindez elősegítette a meglévő és az eddig kihasználatlan tartalékok feltárását.

Evek aprólékos, megfeszített munkájának eredményeként a Hosszúhegyi Állami Gazdaság nagydíjat kapott a gyümölcstermesztés és -feldolgozás rendszerbe foglalásáért.

• A válogató gépsor beruházási költsége hamar megtérül a kíméletesen kezelt, ezért jő minőségű gyümölcs értékesítéséből.

A KGST-országok gyógyszertermelésének részaránya a világ gyógyszergyártásában 13-ról 17 százalékra emelkedett, 1970 és 1978 között. Lendületesen fejlődött a gyógyszerkivitel és -behozatal egyaránt. A gyógyszerimport átlagos évi növekedési üteme Magyarországon 26,3, Lengyélország- ban 22,8 és az NDK-ban 21,1 százalék volt. Ugyanekkor ez a három ország exportálja a legtöbb gyógyszert Nyugatra. Ebben az időszakban Magyarország kivitele átlagosan 16,9, Lengyelországé és az NDK-é 13,7 százalékkal bővült.

A lakosonként számított gyógyszergyártásban Svájc után Magyarország következik, s e terméKGST-hírek

A CSEHSZLOVÁK GÉPIPAR exporttermékeinek több mint 80 százalékát szállítja a szocialista országoknak. E termékek jelentős részét a szakosítási programok alapján készítik, s állandó törekvésük,’ hogy a KGST-n belül folyamatosan bővítsék ezt a hatékony munkamegosztást. Így a gépipari exporton belül 1970 óta 13-ról több mint 30 százalékra növekedett a szakosított termékek aránya. Csehszlovákia aktívan részt vesz a KGST-országok tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagellátási együttműködésének hosszú távú célprogramjában is. Közreműködik a Hmel- nyicki Atomerőmű építésében, s ennek arányában majd 1980-as évek végétől évi 3,6 milliárd kilowattóra villamos energiát kap a közös beruházással létesített új erőműtől.

A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG gabonatermelése a következő ötéves tervek szerint, eléri majd az évi 238—243 millió tonnát. Ennek érdekében jelentősen továbbfejlesztik a mezőgazdaság gépellátását. A következő ötéves tervidőszakban 1 870 000 traktort kap a mezőgazdaság. 21 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Ennél is erőteljesebben bővítik a mezőgazdasági nagyüzemek tehergépjárműállományát A következő öt évben 45 százalékkal több tehergépkocsit, összesen 1 450 000 járművet szállítanak a mezőgazdaságnak,. mint 1976 és 1980 , között. Komplex gépesítést hajtanak végre az állattenyésztő-telepeken. Egyebek között fejő- és tejfeldolgozó futószalagokat, automata takarmány-előkészítő gépsorokat és más korszerű berendezéseket állítanak munkába.

0

A LENGYEL KÜLKERESKEDELEM tavaly a számítottnál

keinek mintegy 70 százalékát exportálja. A KGST-országok kölcsönös gyógyszerellátásában Magyarország az első és Lengyelország a második, a teljes szállítások csaknem 30, illetve több mint 25 százalékos arányával. A tagországok nagy teret szentelnek a gyártásszakosítás bővítésének és a műszaki-tudományos együttműködésnek. Magyarország, Lengyelország és a Szovjetunió folytatja a legtöbb közös kutatást. Jelenleg a KGST-államok közötti gyógyszer- forgalomban, a kivitel 30—40, a behozatal 55—68 százaléka gyártásszakosítási megállapodásokon alapul.

kedvezőbben alakította forgalmát, az előző évhez viszonyítva 8,9 százalékkal növelte, ami 4 százalékkal haladta meg az előirányzatot. Az import 6, az export 12,2 százalékkal emelkedett, s ennek eredményeként 2,4 milliárd de- vizazlotyval csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya. A teljes áruforgalomnak 58 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le, s 11,8 százalékkal több árut szállítottak szocialista partnereiknek, mint 1978-ban. Ugyanakkor , behozataluk 6,5 százalékkal növekedett, így Lengyelország hosszú évek óta először a múlt évben zárta többlettel a KGST-országokkal folytatott ke- (eskedelmének mérlegét. A legnagyobb forgalmat továbbra is a Szovjetunióval bonyolította le. A kölcsönös áruszállítások értéke elérte a 7,7 milliárd rubelt, ami az előző évinél 13 százalékkal nagyobb. A tőkés országokba irányuló kivitelük is meghaladta a behozatalt, csökkentette a mérleghiányt, ami azonban még mindig számottevő, és így továbbra is fontos feladat, hogy viszonylag rövid időn belül helyreálljon a külgazdasági egyensúly.

*

HATÉKONYABB GAZDÁLKODÁS az építési területtel az NDK-ban. Az építésügyi tárca irányításával felülvizsgálták az idén' és a következő években beépítésre kerülő új lakókörzetek terveit. Megállapították, hogy a kijelölt 100 új építési területen a tervezettnél 20 ezerrel több lakást lehet felépíteni a műszaki tervek ésszerű módosításával és egyéb intézkedések segítségével. így a számítások szerint mintegy 280 hektár szántó- és erdőterület mentesül a beépítés alól, tehát tovább hasznosítható. Az ésszerű építési- terület-gazdálkodás egyúttal mintegy 250 millió márkával csökkenti a lakásépítések költségeit is.

Sükösdön, Szabó Lajostól, a nagydíjas Hosszúhegyi Gyümölcs- termesztési Rendszer vezetőjétől szervező és fejlesztő munkájuk eddigi eredményeiről tájékozódom.

— Milyen célokat sikerült elérni, amelynek elismerése volt az ÓMÉK-nagydíj?

— A rendszert, mint önálló szervezetet, 1975-től tartjuk számon. Jelenleg 64 partnergazdasá- gpnk van az ország különböző pontján. Mintegy 9300 hektáron gazdálkodunk hasonló technológiával, Győr-Sopron, Vas, Csong- rád és természetesen Bács-Kis- kun megyében.

Ez idő alatt sikerült partnereinket korszerű gépparkkal felszerelni, így a megfelelő termesztéstechnológiai előírásokat betartva, számottevő eredményeket tudnak felmutatni. Rendszerünk átlagtermésének értéke az alakulástól számítva 27 százalékkal nőtt, Győr-Sopron megyében az almatermés átlaga megháromszorozódott. Nem általános ugyan, de vehetjük a csapodi termelő- szövetkezet példáját is, ahol korábban csak nyűg volt az alma, az elmúlt évben viszont a termés 86,4 százalékát tudták jó jövedelemmel első osztályú exportként értékesíteni.

— Az ország gyümölcsültetvényére jellemző, hogy jelentős hányada kedvezőtlen fajtaösszetételű, kiöregedőben lévő, korszerűtlen, a komplex gépesítést hátráltató sor- és tőtávolságú ... Hogyan sikerült |mégis ilyen eredményeket elérni az eddig gyakran hányatott sorsú gyümölcsfákkal?

— Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzetében nagy jelentősége van a rendszereknek. Gyakorlatilag egy kéz irányítja az ágazatot, a szaporítóanyag-termeléstől az értékesítésig.

Az tény, hogy a biológiai alap, vagyis a szaporítóanyag-termelés a gyümölcs termeszt és sarkalatos pontja. A rendszer a taggazdaságait a saját, hosszúhegyi faiskolájából látja el. De tagja vagyunk a Faiskolai Termelési Rendszernek is. így az úgynevezett rotációs telepítéskor, már a korszerű fajtákat terjesztjük el, érvényesítve azt az elvet, hogy a megfelelő termőhelyre megfelelő fajtát telepítsenek. .

Jelenleg a rendszer területén 17-féle sortávolság van, ami hátráltatja az egyöntetű gépesítést. Célunk, hogy az elkövetkező időszakban minél gyorsabban kialakítsuk a 4—5 méteres, egységes sortávolságot.

0 A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban már évek óta tartály^ ládába gyűjtik az almát.- (Pásztor Zoltán felvételei.)

öt éve úgy kezdtük, hogy radikális ritkító-ifjító metszést javasoltunk, ami lehetővé tette a hatékonyabb növényvédelmet, és a napfény jobb hasznosítását is. Elképzelésünk helyességét bizonyítja a majd harmadával megnőtt terméseredmény.

— A fejlesztésben, továbblépésben milyen lehetőségek állnak a rendszer előtt?

— A gépi metszést egyértelműen javasolhatjuk, így nő az egységnyi teljesítmény és javul a munka minősége. A betakarítás munkáit korszerűsítettük, áttértünk a tartályládába történő szedésre, ami hatékonyabbá teszi a gépi szállítást. A manipulációt, illetve a válogatást, főleg FMC és Hungária Rekord válogató gépsorokkal végzik partnereink. A kíméletes gyümölcskezelés eredményességét az 50—60 százalékos exportarány bizonyítja.

Az almás gyümölcsűek mellett rendszerünk tevékenységét kibővítettük őszibarack, kajszi, meggy és szilva termesztésteöhnológiai szaktanácsadásával. Jelenleg 3339 hektáron teremnek ezek a csonthéjas gyümölcsök. A betakarító gépsorok elterjesztésével nagyot léptünk az elmúlt időszakban. Jól használhatók a Schaumann — amelyből 11 darab van—, a három Kilby és az FMC-rázógépek.

Állami gazdaságunk a műszaki fejlesztés során szakosodott az egyedi, külföldi gépek alkalmazására és kipróbálására. Ezzel nemcsak honosításukat, hanem a magyar kertészeti gépfejlesztést is segítjük. Rendszerünknek csak a

műszaki fejlesztés jelenthet gondot, Bátran állíthatom, hogy <a technológiai fegyelem betartásával nincs probléma, hiszen partnereink érzik ennek súlyát. Ez évtől alkatrészraktárt és szervizbázist alakítottunk ki, ahol taggazdaságaink növényvédő gépeit szakszerűen javítjuk. A közeljövőben szeretnénk ezt a szolgáltatásunkat tovább bövitenÄa NOBI- L-I-gépcsalád garanciális és garancián túli javításával.

— A i termesztéstechnológiai színvonal továbbfejlesztése mellett a gyümölcs többcsatornás értékesítésére milyen elképzeléseik vannak?

— Rendszerünk tulajdonképpen horizontális szaktanácsadási szervezet. Ezt tovább kívánjuk bővíteni úgy, hogy nemcsak a termelést és a nyersgyüümölcs-érté- kesítést irányítjuk, hanem a feldolgozást is. Társulásos formában feldolgozó üzemek létesítését tervezzük. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság jelenlegi almatermékeit a bort, a pezsgőt, az ecetet és a sűrítményt távlati célként, üdítőital-feldolgozással is szeretnénk bővíteni, és ezt a tevékenységet az egész rendszerre kiterjeszteni. Már az idén valószínűleg megkezdjük az almaaroma készítését is.

Telepítési programunkat folytatni szeretnénk, és 1985-re 12

ezer hektárra bővítjük rendszerünk tevékenységi területét — mondotta végezetül a rendszer vezetője.

Czauner Péter

TÖBB ÉS JOBB MINŐSÉGŰ BŰZA AZ ŐSZI VETÉSRE

tavalyi tapasztalatokat

0 Megkezdték az ősziek vetését a madaras! Béke Tsz-ben, ahol hektáronként 5510 kilogramm búzát termesztettek az előző idényben.

0 Az' érsekcsanádi Búzakalász Tsz traktorosa az állattartó telepről származó szerves anyagot teríti szét, majd beiéforgatja a talajba a tavaszi vetésű növények számára.

Pártszervezet,

fél évvel a kongresszus után

Hasznosítják a

A kalászos gabona, főkéht a búza termesztésének tapasztalatait széleskörűén hasznosítják az őszi munkában Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei. Mindenekelőtt a termelési-rendszerek előnyeit igye-l keznek gyümölcsöztetni, alkalmazva a korszerű agrotechnikát, tápanyag-gazdálkodást, a jó minőségű terményt adó, nagyhozamú, magas termésbiztonságú fajtákat.

A termésátlag alakulásának fő tényezői ezek, s közöttük igen nagy szerepe van a fajtának. Az 1979/80-as idényben, a megye 94 ezer hektár kenyérgabona vetésterületén húsz búzafajtát termesztettek. Az összes étkezési és takarmánybúza termésének 75 százalékát azonban öt fajta adta. Magyar, szovjet, jugoszláv és olasz búzák voltak közöttük, s örvendetes, hogy a hazai nemesítésűek már több mint egynegyedét foglalták el • a megyei vetésterületnek.

A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának értékelése szerint a különböző termőtájakon általában igen megbízható volt a szovjet Jubilejnaja, a hazai MV—4-es, a szegedi intézetben nemesítettek közül a Tiszatáj és a GK—Szeged. A Jugoszláviából származók közül a Rana szerepelt a legjobban az 1979/80-as termesztési idényben.

A takarmánybúza-fajták közül változatlanul az olasz Libellula adta a legnagyobb termést, ezért termesztették ezt a fajtát olyan jelentős vetésterületen. Csekély terméskülönbséggel a jugoszláv Száva és Partizánka volt a legjobb.

Az étkezési és takarmánybúzát ez év őszén az előző esztendőnek megfelelő arányban és hasonló nagyságú területen vetik. Nemcsak a hazai és külföldi fajták vetési arányára, hanem a tenyészidő szerinti megoszlására is ügyelnek a közös gazdaságok, hiszen előmozdítja a termelési biztonságot. Érdemes megemlíteni, hogy ezen

a nyáron betakarított búzafajták közül 61,7 százalék volt a korai, 37,3 százalék a középérésű, és csupán 1 százalék a kései érésű. Ez utóbbit az 1979/80-as idényben csupán kétezer hektáron termesztették.

Az előző időszak tapasztalatait felhasználva, a megye mezőgazda- sági nagyüzemei az őszi vetéskor 8 százalékkal emelik a martonvá- sári nemesítésű étkezési búza arányát, s 6 százalékkal a jugoszláv Rana I., II., III. vetésterületét.

A szükséges vetőmagot Bács- Kiskun gazdaságai megtermelték, s a Vetőmag- és Szaporítóanyag Félügyelöség közreműködésével fémzároltatták. A kereskedelmi vállalat szeptember közepéig az ősziárpa. és rozsvetőmagot eljuttatta a gazdaságokba. A búza vetőmagját pedig a felhasználás idejére szintén kiszállítják. Ez ideig a megrendelt mennyiségnek csaknem háromnegyed részét kapták meg a mezőgazdasági üzemek.

K. A.

Fél évvel az MSZMP XII. kongresszusa után arról beszélgetünk Sajdik Sándorral, az MMG Automatika Művek kecskeméti gyárának párttitkárával, hogy mi történt az elmúlt hat hónap alatt az üzemi pártszervezetben, mit tettek a gyár kommunistái a kongresszus határozatainak végrehajtásáért.

Sajdik Sándor nem keresgél jegyzőkönyveket, nem kutat hosz- szasan emlékezetében, máris sorolja az eseményeket, ha nem is napokat megjelölő dátum szerint.

— A kongresszuson sok szó esett a termékek minőségének javításáról, ami nagymértékben befolyásolja a versenyképességet a külső és belső piacokon — kezdte a feladatok végrehajtásának számbavételét. — Ezért közvetlenül a kongresszus után, már az áprilisi taggyűlés napirendjére tűztük ezt a kérdést. S bár minőségi reklamációkat eddig nem kaptunk sem a külföldi, sem a belföldi megrendelőktől, mégis nagyon tanulságos volt a taggyűlés vitája. Sok olyan javaslat hangzott el ugyanis, ami még megbízhatóbbá teszi a gyárunkban készült berendezéseket.

Szó volt a párt legfelsőbb fórumán a termékszövetkezet korszerűsítésének fontosságáról. Tavaly novemberben lett a Lada műszerfal-gyártásnak teljesen gazdája a kecskeméti gyár. Ez nem kis feladat, hiszen évente 400 ezer darabot kell szállítani belőle a megrendelőnek. A termék gyártásának tapasztalatait a májusi taggyűlésen vitattuk meg.

— Készült-e terv a kongresszusi határozatok végrehajtására?

— A pártszervezet második félévi munkatervét természetesen már a kongresszusi határozatok szellemében állítottuk össze — folytatta Sajdik Sándor. — Ennek keretében számolt be Vári Csaba igazgató a taggyűlésnek az első

félévi tervek teljesítéséről és a második félévi feladatokról. Szeptemberben dr. Boromissza Tamás műszaki főmérnök a célgépszerkesztés, a technológia és a rendszertervezés munkájáról adott számot. Októberben az ányag- és áruforgalmi osztály beszámoltatása, novemberben a Gépipari Automatizálási és Műszaki Főiskolával kötött szocialista' szerződés " megvalósítása, decemberben pedig a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása kerül a taggyűlés elé.

— Milyen gondok merültek fel a taggyűléseken?

— Az igazgató elmondta, hogy a Lada műszerfal kilométerórájának gyártása során 10—12 ezer darab javítható selejt keletkezett, ami tulajdonképpen a gyártás le-? telepítésének következménye. Az ifjú kommunista Lecza Erzsébet művezető és Csizmadia János csoportvezető kezdeményezésére a csoport dolgozói a selejtes kilométerórákat társadalmi munkában kijavították.

Az igazgató a taggyűlésen fő feladatként határozta meg a Paksi Atomerőműhöz készülő biztonsági jelzőközpont július 31-i határidőre történő szállítását. Ez teljesen új konstrukció, és a részegységek tervezése még folyt. Ám, hogy elkészüljön időre, a gyártást ilyen körülmények között is el kellett kezdeni. Kollarik László pártvezetőségi tag. a biztonsági jelzőközpont művezetője és Szabó Mátyás pártcsoportbizalmi, a gyártás csoportvezetője megbeszélte a dolgozókkal, hogy mennyire fontos az országnak ezen a nagy beruházásán a határidők betartása. A munkában személyesen is példát mutattak. A berendezés el Is készült határidőre. Azóta tudjuk, hogy a próbaüzemelés alatt kifogástalanul működött a jelzőközpont és kivívta az ottani szakemberek elismerését.

A megyei és városi pártszervek nagy súlyt helyeznek a beruházások határidőre történő átadására. A júliusi taggyűlésen Vári Csaba is a gyárban folyó beruházások idei befejezésének fontosságát emelté ki. Épül ugyanis a forgácsolóműhely, az üzemviteli épület, a kazánház és a trafóház. Ez egyébként nem kapacitást bővítő beruházás, hanem hiánypótlás. Ugyanis sok termék gyártása került le az anyavállalattól, de a zavartalan termelés feltételei csak az új létesítményekkel teremtődnek meg.

— Milyen tettekre sarkallta mindez a gyár kommunistáit?

— Az építkezés jó ütemben halad, az egyik alvállalkozó villany- szerelői csak a jövő év márciusában tudnák befejezni az üzemviteli épület két szintjének szerelését. Az egyik szinten gyárunk villanyszerelői, a másikon pedig Schu- buez Dénes szb-elnök, fiatal párttag kezdeményezésére egy ifjú műszakiakból álló, tizenöt tagú csoport vállalkozott a munka elvégzésére. Rendszeresen ott látni őket munkaidő után, s eltökélt szándékuk, hogy még az év vége előtt befejezik a villanyszerelést.

A példák is azt bizonyítják, hogy lelkesen, jól dolgoznak nálunk a fiatalok. Közülük a legjobbak pártszervezetünk tagjaivá válnak. Tavaly öt KISZ-tagot vettünk fel, az idén hetet, közöttük egy szakszervezeti bizalmit is. Egyébként fíatalodásunkra jellemző, hogy 1978-ban 34 év volt a pártszervezet tagjainak átlag- életkora, tavaly már 29, és az idén felvettek is, egy kivételével 30 éven aluliak. Ebben az évben lett párttag Lecza Erzsébet is, a selejtes kilométerórák kijavításának egyik szervezője.

Nagy Ottó