Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMB BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évf. 228. szám Ára: 1,20 Ft 1980. szeptember 28. vasárnap A KEDVEZŐ IDŐJÁRÁS ELŐSEGÍTI AZ ŐSZI BETAKARÍTÁST Elkészült a megye mezőgazdaságának munkaerő-mérlege • A Bajai Mezőgazdasági Kombinát mátéházi kerületében vetik az árpát. Naponta 45 hektáron kerül fűidbe a vetőmag. Egy John Deere után három vetőgépet kapcsoltak. Az utóbbi hetek napfényes, száraz időjárása kedvezett az őszi betakarítású növények érésének. Az elmúlt héten nem volt eső és ez elősegítette a munkák zökkenő- mentességét. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának legutóbbi összesítése szerint legjobban a burgonyaszüret haladt. A vetésterület 80 százalékáról betakarították a termést. A cukorrépának mintegy negyede, a szójának több mint negyven százaléka került biztonságba. A napraforgó szedése csaknem ötven százaléknál tart. Megkezdődött a fővetésű kukorica törése is. A silózásra szánt tengeri mintegy háromnegyedét tartósították. A betakarítással egyidőben mindenütt jól Halad a talajelökészítés és megkezdődött a vetés is. Az ősziek alá csaknem ötven százalékban elvégezték a szántást és 25 ezer hektárnyi területen a tavasziak alá is megtörtént a talajmunka. Az őszi árpa magjának mintegy harmada, a rozsnak a fele került a földbe. Megkezdődött az őszi búza vetése is. Általános tapasztalat, hogy a mezőgazdasági üzemek megfelelően készültek fel az őszi feladatokra. A talajelőkészítést jó minőségben végzik. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet csaknem félszáz hektárnyi rozsvetési előirányzatát eddig kilencven százalékban teljesítette. Ä burgonya-betakarítást néhány hektár kivételével befejezte.. A szövetkezet a több mint 460 hektárnyi fővetésű silókukorica kilencven százalékát a hét végére betakarította. A szabadszállási Lenin Termelő- szövetkezetben 250 hektáron ötszázan kezdték meg a fűszerpaprika szedését. A kunpeszéri Parasztbecsület Termelőszövetkezetben befejezték a rozs, a takarmánykeverék és káposztarepce vetését. A konzervipari célra szánt paradicsom betakarítása jó ütemben halad. A becslések szerint a leszerződött mennyiség nyolcvan százaléka kerül feldolgozásra, amennyiben az időjárás kedvező marad. A megye melegebb fekvésű sző- löskertjeiben megkezdődött a szüret. Elsősorban a vegyes hasznosítású Irsai Olivér fajtát szedik, helyenként az ezerjó is kádakba kerül. Továbbra sem kielégítő a szőlő érése. Csak a korai fajtáknál /tapasztalható a cukorfok emelkedése. Mindenütt megkezdték a téli alma szedését. A nagyüzemekben a fehér almafajtákat zömében betakarították. A piros fajtákat hűtőházakban tárolják, nagyrészt exportra, a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, valamint Csehszlovákiába szállítják. Az alma minősége általában elfogadható. Sajnos, a szállítóvagonok néha hiányoznak, mind a ZÖLDÉRT - nél, mind a konzervgyárnál. Ez utóbbi 350 vagon csomagolt készáruja vár továbbításra. Az üzemek jelzése alapján ösz- szesítették a munkaerő-mérleget is. Az őszi betakarításban több mint 60 ezer diák segít. Ezenkívül jelentős számú ipari munkás. Bekapcsolódnak a kézimunka-igényes növényi kultúrák termésének szedésébe a néphadsereg katonái is. Természetesen a munkák elvégzése elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek feladata. Nagyobb mértékben vonják be tehát tagjaikat, a nyugdíjasokat, a családtagokat az őszi betakarításba. A minisztertanács határozata szerint a belföldi igények kielégítéséhez és az exportfeladatok teljesítéséhez fűződő érdekek megkövetelik, hogy a betakarítás idejében és jó minőségben történjék meg. Külső munkaerő szervezett bevonására csak akkor kerüljön sor, ha az üzem másképp nem tudja megoldani. A megyei tanács szakosztálya elkészítette a nagyüzemek munkaerő-mérlegét. Abból indult ki, hogy az őszi munkacsúcs szeptember második felétől november elejéig tart Ezalatt a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére álló és a külső munkáskezeknek csaknem 14 millió 240 ezer órát kell dolgozniok ahhoz, hogy az őszi munkákat elvégezzék. Ehhez viszont az szükséges, hogy a jelenleginél jobban éljenek az állattenyésztésben és más ágazatokban dolgozók részleges bevonásának lehetőségével, is. Ezenkívül szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a környező ipari üzemekkel. A gondok üzemenként különbözőképpen jelentkeznek. A helyi vezetés feladata, hogy alaposan átgondolja: mennyi segítségre van szükség a zökkenőmentes munkához, számítva az esős időjárás esetleges beköszöntésére is. K. S. Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete jesebb fejlesztésére, a munkaerőgazdálkodás javítására, a társadalmi munkaakciók megyei szintű szabályozására. Javaslataikat az illetékes állami szervák elfogadták. A terv végrehajtásának megszervezéséiben is részt vettek, figyelemmel kísérték a megvalósítást, jelzésekkel éltek, ha gondokat tapasztaltak. — Jó módszernek bizonyult, hogy a szakmai szakszervezetek központi vezetésével közösen vizsgálták és tárgyalták meg a textil- és élelmiszeripari dolgozók helyzetét. — A mögöttünk levő öt esztendő során szakszervezeti szerveink eredményesen vették ki részüket a versenyszervező munkából. Ezt tanúsítják a különböző évfordulók alkalmából meghirdetett munkaversenyek tömegessége, s a kiemelkedő eredmények. A minőségre, hatékonyságra és takarékosságra való törekvés jegyében folyó versenyben változatlanul a szocialista brigádok képviselték a legnagyobb szervező erőt és kezdeményezőkészséget. Munkájukért, aktivitásukért, áldozatvállalásukért meleg szavakkal mondott köszönetét az SZMT vezető titkára. Ezután arról beszélt, miként működött közre a szakszervezet a területfejlesztési tervek kidolgozásában és végrehajtásában. A sokoldalú összefogás fontos eleme volt a városi, nagyközségi párt- és tanácsvezetőkkel évenként sorra került megbeszélés a munka jobb összehangolása végett. Fejlődő érdekvédelem, érdekképviselet Javult a megye szakszervezeti szervezeteinek — az SZMT-nek is — érdekvédelmi, érdekképviseleti munkája. Az SZMT átfogó vizsgálatot folytatott az ipari munkások bérezéséről, szociális helyzetéről, életkörülményeiről, amit a párt megyei végrehajtó bizottsága is megtárgyalt. — Megvizsgálták és testületi ülésen tárgyalták meg a differenciált bérezés tapasztalatait, megjelölték .a további tennivalókat. Intézkedéseket javasoltak az egyes alkalmazotti ágazatokban —. egészségügy, oktatás — a bérfejlesztések felhasználása terén tapasztalt visszásságok megszüntetésére. A főhatóságokkal, trösztökkel, nagy- vállalati vezetőkkel folytatott viták során sikerült a bérezésben fennállott indokolatlan megkülönböztetést jórészt megszüntetni a textil-, ruházati-, gépipari és egy sor más ágazatban, valamint a pedagógusok s orvos-egészségügyi dolgozók körében. — Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy még néhány ágazatban, pl. a nyomdaiparban, építőiparban, egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatnál . njég jelentős a bérkülönbség az országoshoz viszonyítva és más hasonló vállalatoktól való elmaradás, ami nem kizárólag a hatékonyság és a teljesítmény különbözőségeiből adódik. E téren tehát még van elég tennivaló. Előtérben a minőség és a hatékonyság A XII. pártkongresszus', a megyei pártértekezlet határozatai alapján a szakszervezetekre háruló feladatokat vette ezután sorra Borsodi György. Kifejtette, hogy a népgazdasági céloknak megfelelően megyénkben is elsősorban a minőségi, hatékonysági követelményeknek kell eleget tenni. Gazdasági szabályozó rendszerünk is erre kényszeríti a válla tokát. Objektív vállalati .eredményességi mércévé a nyereséget tette. Azok á vállalatok fejlődnek, amelyek a világpiacon és ményeket, a szóbeli beszámolóban csak röviden tért ki azokra. Sokat mond az a summázó adat is, hogy míg a IV. ötéves tervben 20,9 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a megye szocialista szektorában, addig az V. ötéves tervben 34—35 milliárd forintra emelkedik a beruházások összege. Nem hatott dicsekvésnek, amikor Borsodi György megállapította, hogy ebből az „összmunkából” a megye szakszervezeti szervezetei is kivették részüket, a tagság. mozgósításával hozzájárultak az eredmények eléréséhez. Erről a legutóbbi megyei pártértekezlet, s a SZOT Titkársága egyaránt elismeréssel szólt. A választások során az egész tagság jobban megismerte a szakszervezetek tevékenységét, sok javaslat szolgálta a munka további javítását. Az is ‘kiderült, hogy hiba van a tájékoztatásban, mert a tagság egy része nem ismeri eléggé sem a helyi, sem a felsőbb szakszervezeti szervek munkáját, erőfeszítéseit, melyeket a gazdaság fejlesztése, a tagság, a kollektívák érdekeinek védelme, ügyeinek intézése során elvégzett Ezen, változtatni kell, elsősorban azzal, ihogy minden dolgozót jobban be kell vonni az ügyek eldöntésébe, szélesebb alapokra kell helyezni a döntések előkészítését és végrehajtását — s ismét hangsúlyozzuk — megjavítani az egész tagságnak szóló tájékoztatást. a A szakszervezetek megyei vezető szervének munkálkodását vázolta fel ezután a vezető titkár. Az eltelt öt év alatt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa igyekezett eleget tenni a kettős hivatásnak: a munkáshatalom erősítésének és a magasabb színvonalú érdekvédelemnek. Abból kiindulva, hogy a munkáshatalom erősítése most elsősorban a termelési feladatok megoldását követeli, a termelést, gazdálkodást segítő tevékenységük megújítására, korszerűsítésére törekedtek. Ennek megfelelően alakították munkastílusukat, -módszerüket. Segítették s arra ösztönözték a vállalati szakszervezeti szerveiket is, hogy a gazdasági folyamatokra való ráhatásuk sokoldalúvá váljék, kezdve a termelési koncepció kialakításától egészen a végrehajtásig, s ne szűküljön le „csak” a verseny szervezésére. Érdemibbé vált az SZMT részvétele az V. ötéves területfejlesztési terv elkészítésében, annál is inkább, mivel szélesebb körű információk. ismeretek álltak rendelkezésére. Kiegészítő javaslatokat tettek többek között az egészségügyi, szociális, oktatási, gyermekintézményi 'hálózat erőtelTegnap Kecskeméten, a szakszervezeti székház tanácstermében tartották meg a szakszervezetek VIII. megyei küldöttértekezletét. Megnyitó beszédet Némedi Sándor, az SZMT titkára mondott. Köszöntötte a megye százhatvanezer szervezett dolgozója képviseletében megjelent százhetvenöt küldöttet, az elnökséget, amelyben többek között helyet foglalt dr. Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Sáli Ferenc, a SZOT Elnökség és Titkárság tagja, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Borsodi György beszámolója Némedi Sándor megnyitójában hangsúlyozta, hogy a tanácskozásra olyan időszakiban kerül sor, amikor a megye munkásosztálya, szövetkezeti parasztsága, lakossága a párt XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatában megjelölt politikai, gazdasági és kulturális feladatok megvalósításán munkálkodik. A cél az, hogy eredményesen teljesítsük az V. ötéves tervet, s ezzel jó alapot teremtsünk a VI. ötéves terv megkezdéséhez. A levezető elnök ezután javasBorsódi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára bevezetőjében — többek közt — elmondotta, hogy a bizalmi, alapszervi és megyebizottsági választások során közel 40 ezren szólaltak fel. A tagság, a megye szervezett dolgozói egységesek alapvető politikai céljaink értelmezésében, elfogadásában, megértik a bonyolultabb kérdéseket is, és készek arra, hogy politikáink megvalósításáért jobban dolgozzanak.' Ugyanakkor elvárják a problémák nyílt felvetését, az őszinte tájékoztatást, nem szeretik és nem viselik el a mellébeszélést. Politikai érettségüket mutatja, hogy magukénak vallják a párt XII. kongresszusán programba vett célkitűzéseket. A bíráló • hang az említett szakszervezeti tanácskozásokon élesebb volt, mint a korábbi időkben. A tagság sok esetben szenvedélyesen tette szóvá a még sok helyen meglévő, a szocialista életmódtól, felfogásunktól idegen jelenségeket, akár közéletünkben, akár a munkahelyen tapasztalták azokat. Különösen a munka nélkül szerzett jövedelmeket, a nagylábon élést, egyes rétegek kirívó, feltűnő költekezését ostorozták. Hasonlóképpen kárhoztatták a korrupciós jelenségeket, a kivételezést, a bürokratikus ügyintézést, a hálapénz és a borravaló terjedő divatját. — Kritikusabban szóltak a helyi vezetés mulasztásairól is. A munkások követelik a rendet, fegyelmet, s joggal hangsúlyozták, hogy ha előbbre kívánunk lépni a végzett munka szerinti jövedelemelosztásban, akkor mindenütt biztosítsák a munkához szükséges feltételeket — mondotta Borsodi György. Igen sokat vitatott téma volt a lakáskérdés is. Kérték, a kormány törekedjék arra, hogy javuljanak a munkások, nagycsaládosok és a fiatal házasok lakáshoz juttatásának feltételei. Szak- szervezeti szerveink maguk is szorgalmazzák, hogy a munkáltatók megfelelő alapot képezzenek, és még hatékonyabban támogassák a lakásépítési akciókat. A tagság általában értékelte, elismerte azt, hogy a szakszervezeti szervek a korábbinál jobban t Némedi Sándor megnyitja a küldöttértekezletet. latot tett a napirendre és a munkabizottságokra. Ezt követően mondta el Borsodi György vezető titkár a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának szóbeli kiegészítését az írásban kiadott jelentéshez és határozati javaslathoz. Eredményes gazdaságszervező munka Foglalkozott Borsodi elvtárs a beszámolási időszakban elért jelentős fejlődéssel. Miután az előre kiadott írásos anyag részletesen taglalja az öt év során elért főbb gazdasági és szociális ereddolgoznak, többet foglalkoznak az adott területen felmerült gondokkal, erőfeszítéseket tesznek az üzemi demokrácia fejlesztésére. Ám bírálat is akadt bőven. Sok helyütt konkrét példákkal érzékeltették, hogy a szakszervezeti vezetők nem mindig állnak ki a dolgozók jogos érdekeiért a gazdasági vezetőknél. Belenyugvőak, nem elég harcosak a hibákkal szemben. Különösen sok bíráló szó hangzott el az üdülőjegyek elosztása, a családos üdülőjegyek kevés volta miatt. A tagság egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a következő időkben jobb és hatékonyabb munkát vár el a szakszervezetektől. # A küldöttértekezlet résztvevői a beszámolót hallgatják. (Folytatás a 3. oldalon.)
