Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

isi I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 207. szám Ara! 1,20 Ft 1980. szeptember 4. csütörtök Németh Károly és Lázár György fogadta a kongói külügyminisztert Németh Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szer­dán a KB székháziban fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Pierre Nze-t, a Kon­gói Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagját, a Kongói Népi Köztársaság külügy- és együttmű­ködési miniszterét. A megbeszélés során áttekin­tették az MSZMP és a Kongói Munkapárt, valamint a két or­szág kapcsolatainak alakulását és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A baráti légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes külügymi­niszter. Délután Lázár György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fogadta Pierre Nze-t. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. (MTI) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI MUNKA KORSZERŰSÍTÉSÉVEL A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap dr. Gajdócsi István el­nökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Na­pirendjén elsőnek az államigazga­tási munka korszerűsítésére vo­natkozó határozatok végrehajtá­sáról készült jelentés szerepelt, melyet dr. Egyedi Ernő, átszerve­zési és jogi osztály vezetője ter­jesztett elő. Amint a jelentés is utalt rá, az állami munka korszerűsítéséről — a vonatkozó párt- és állami döntések mellett — számos me­gyei határozat és egyéb állásifog­lalás intézkedik. Ezek közül is igen jelentős a vb ez évi február 27-i ülésén elfogadót „Az állami munka korszerűsítésének, egysze­rűsítésének, fejlesztésének közép­távú terve”, amely a fejlesztő munka hosszabb távú megalapo­zása érdekében született. A jelen­tés az eddig tett intézkedésekről adott számot, megállapítva: me­gyénkben is egyre inkább érvé­nyesül az a szemlélet, hogy csök­kenjenek az állampolgárok igaz­gatási ügyekkel kapcsolatos ter­hei, s, növekedjenek a tanácsi szervek szolgáltató funkciói. Ennek a szolgáltató, tehát az állampolgárok ügyeiben intézkedő tevékenységnek a korszerűsítését, meggyorsítását célozta az ügyfél- szolgálati irodák létrehozása, me­lyek beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket. Csökkentették a szakigazgatási szervek adminiszt­ratív terheit és ügyfélforgalmát is azáltal, hogy a leggyakoribb ese­tek intézését összevonták, s a tájékoztatást is megjavították. Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Baján a hatósági ügyek túlnyo­mó részét a kibővített ügyfélszol­gálati irodák intézik. Ilyen iroda létesül Kiskőrösön, /ásókon és Kecelen is. Kunszentmiklóson pe­dig már augusztus 1-ivel meg is kezdte működését. A járási hi­vataloknál megvalósított átszer­vezés a tapasztalatok szerint szintén eredménnyel járt. Megtörtént a korszerű költség- vetési gazdálkodási formák kiala­kítása, az Illetékhivatalban befe­jeződött az ügyviteli munka kor­szerűsítésének egy jelentős sza­kasza, amelyet a célnak megfelelő új gépek is segítenek. A tervosz­tályon kísérletek folynak számító­gép felhasználására a tervezői munkában, s lehetővé vált a szá­mítási anyag egy részének géppel való kidolgozása. Kezdeménye­zői voltak több szomszédos megye ügyvitel-korszerűsítési együttmű­ködésének. Megállapodtak, hogy összehangolják ezt a munkát és átadják egymásnak a tapasztala­tokat. A technikai fejlesztés egyik le­hetősége az ügyiratok mikrofil­men való tárolása, aminek elter­jedését ma még a korábbi jogsza­bályok nehezítenek azzal, hogy például a számfejtés alapját ké­pező személyi anyagok a mikro­filmre vétel után sem selejtezhe- tők. Az ügyiratkezelési szabályok módosítását kellene elérni, hogy megszűnjön ez az ellentmondás. A gyakorlatban az is gondot okoz, hogy a korszerű irodatechnikai eszközökkel való ellátásra sem az ipar, sem a kereskedelem nincs felkészülve. Az államigazgatási munka kor­szerűsítése nyilvánvalóan nem csupán az adminisztráció egysze­rűsítését jelenti, hanem arra irá­nyul, hogy javuljon a munka ha­tékonysága, szűnjenek meg a fe­lesleges kötöttségek, s alakuljon ki a helyes szemlélet minden te­rületen. Ezt szolgálják a külön­böző tanfolyamok, továbbképzé­sek, s a tapasztalatcseréket lehe­tővé Itevő fórumok, szakmai viták. Szükség van továbbá a kimagasló eredményeket elért egyének és kollektívák erkölcsi és anyagi el­ismerésére is. A vitában többszörösen hang­súlyt kapott az egész tevékenység emberi oldala, az állampolgárok érdekében végzett felelősségteljes szolgálat, s az a cél, amely így foglalható össze egy mondatban: közelebb a lakossághoz! A végre­hajtó bizottság a feladatok ered­ményes megvalósítása érdekében több konkrét intézkedést fogadott el. Az energiaellátás helyzete, a szolgáltató és forgalmazó válla­latok Bács-Kiskun megyei tevé­kenysége volt a vb-ülés követke­ző napirendi témája, amely tájé­koztatóként szerepelt a testület előtt. A felmerülő kérdésekre az illetékes vállalatok, országos és területi vezetői adtak választ, majd a megyei tanács elnöke fog­lalta össze a tapasztalatokat. Fő­ként az energiatakarékossági kö­vetelmények előtérbe állítását hangsúlyozta a most következő új tervidőszak fontos feladataként. Ennek érdekében további egyez­tetésekre és kölcsönös informá­ciókra kerül majd sor, hogy az in­tézkedések valóban célszerűek, a lakosság alapvető igényeivel össz­hangban levők és hatékonyak le­gyenek. A végrehajtó bizottság ezt kö­vetően előterjesztést fogadott el a megye településfejlesztési ter­vének felülvizsgálatára, és a fej­lődéssel összhangban álló módosí­tására, melyet tanácsülés elé ter­jesztenek megvitatásra és jóváha­gyásra. T. P. TELJESÍTMÉNY- ÉS NAGYDÍJAS GAZDASÁGOK Arany-, ezüst- és bronzérmes termékek a vásáron A 69. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari- Kiállításon és Vásáron számos díjat szereztek Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemei, válla­latai, tudományos intézetei. A vásárrendező HUNGEÍXPO Vállalat tájékoztatója szerint a 69. OMÉK-on kiállított műszaki újdonságaiért elis­• Sterilizálásra készítik elő a gombacsírát a Boro- tai Mezőgazdasági Tsz-ben. A gazdaság arany- és ezüstérmet szerzett a 69. OMÉK-on. (Pásztor Zoltán felvétele) merő oklevélben részesítették a Bajai Mezőgazdasá­gi Kombinátot. Az erdészeti tevékenységet hűen visszatükrözd bemutatójáért a Kiskunhalasi Állami Gazdaság bronzérmet, a Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság elismerő oklevelet szerzett. A 69. OMÉK teljesítménydíját kapta a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet, valamint a Gyümölcs- és Díszgövény-termesztési Kutató Intézet. Bronzérem­mel ismerték el a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet kiállítási bemutatóját. A zöldségtermesztő gazdaságok csoportjában a kiállításon az étkezési paprikájáért kapott aranyérmet a tompái Kossuth Tsz, kiváló minőségű gombájáért pedig a borotai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Paradicsomtermesztéséért a Kecskemét-szikrai Ál­lami Gazdaságot és a mélykúti Lenin Termelőszö­vetkezetet bronzéremmel jutalmazták. A kiállítás szőlészeti nagydíját a Kiskunhalasi Állami Gazda­ság kapta. A borszőlő termesztéséért a Kunbaja- bácsszöllősi Állami Gazdaság aranyéremben része­sült. Á Hosszúhegyi Állami Gazdaság pedig a gyü­mölcstermékek termelési nagydíját kapta a kiállí­táson. A szántóföldi növénytermesztő gazdaságok öntö- zetlen kukoricatermesztési bemutatójáért a rémi Dózsa Tsz aranyéremben, a Borotai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ezüstéremben részesült. Öntö­zött és öntözés nélkül termesztett lucernájáért egyaránt bronzéremben részesült a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz, és elismerő oklevelet ka­pott A gabonaágazat kockázatvállaláson alapuló szerződése című munkáért a Bajai Kukoricater­melési Rendszer. K. A. Késett az őszi zöldség- és gyümölcsszezon Csak pontos szervezéssel oldható meg a feldolgozás ® Hosszúhegyről megérkezett a csemegekukorica a • Az első kékszilva-szállítmányokat az NDK-ba Kecskeméti Konzervgyárba. küldték. (Méhesi Éva felvétele) A szakemberek véleménye szerint az időjárásnak még mindig közel háromhetes lemaradása van. Soha így nem kívánták még a gazdák, hogy az őszi fagyok minél később jöjjenek, mert a konzervipari zöldségek jelen­tős része még^a földeken van. Késik a szilva és körte szedé­se is. A Kecskeméti Konzervgyárban és a megyei ZÖLDÉRT- nél arra kerestünk választ, mit tesz a feldolgozó és kereske­delmi vállalat annak érdekében, hogy az időjárás miatti le­maradás a lehető legkisebb veszteséget okozza. Korábbi években a Kecskeméti Konzervgyárban ilyenkor már túl­jutottak a paradicsomszezon idusán. Bárány Andrásnak, a gyár főmérnökének tájékoztatása szerint az idén a tervezett 57 ezer tonna paradicsomból alig 9 ezer tonnát dolgoztak fel. A becslések szerint, ha az időjárás kedvez, akkor sem várnak többet 45 ezer tonna paradicsomnál. Pedig a szállító gazdaságokra igazán nem lehet panasz. Ütemesen, meg­egyezés szerint szállítják a püré- nekvalót. Különösen a szomszéd megyei forráskúti Haladás Tsz, valamint a bátyai Pirospaprika Termelőszövetkezet és a Szikrai Állami Gazdaság figyel arra, hogy a konzervgyáriaknak minél kevesebb gondjuk legyen a fel­dolgozásnál. Sajnos, a sok hideg, hűvös haj­nal nem kedvez a főzeléknövény egyenletes érésének. .Ez különösen a gépi betakarításra berendezke­dett gazdaságoknak jelent gon­dot. Még szerencse, hogy a para­dicsom szárazanyag-tartalma a szokásosnál magasabb, tehát a beltartalmi értéke jó. Zárt rendszerben termesztik a csemegekukoricát a konzervgyá­riak a Hosszúhegyi és Kalocsai Állami Gazdasággal. Á hűvös ta­vasz már májusban rányomta bé­lyegét az idei terméseredmények­re, de később sem fogadta ke­gyeibe az időjárás a növényt. Jó,' ha a tervezett 9 ezer tonna ku­korica kétharmad részét leszállít­ják majd a gazdaságok. A nagyüzemek sárgabarackból a tervezett 3 ezer 740 tonnával szemben több mint 4 ezer tonnát szállítottak. Jóllehet nincs még vége az őszibarackszezonnak, de mégis több gyümölcs került eddig az üvegekbe, mint amire szerző­désük volt. Szeptember közepéig 1800 tonna ízletes gyümölcskon- zervet állítanak majd elő. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat­nál is teljes őszi nagyüzem előtt állnak. Késik a paradicsompapri­ka és a szilva érése is. Ezért most a nagykereskedelmi vállalat kecskeméti telepén Csongrád me­gyéből vásárolt vöröshagymát dolgoznak fel nyugatnémet, finn és svéd exportra. Az első vago­nok még a múlt hét végén el­hagyták az országot. Az első kékszilvás vagonokat ugyan már megrakták, de az igazi csúcs csak a hét végére várható. Sz. P. M. A gyerekek korához alakítható Egy év alatt elkészül a FILLOD-típusú épület • FILLOD-típusú francia általános iskola, amely átalakítható szakkö­zépiskolának vagy Szakmunkásképző intézetnek is. Olvasóink talán emlékeznek ar­ra a — lapunk augusztus 20-i számában megjelent — cikkre, amelyben az úgynevezett PIL- LOD-típusú, könnyűszerkezetes építési rendszerrel, annak elő­nyeivel foglalkoztunk. Mint azt az előnyök között megemlítettük, a hagyományosnál ez az új építke­zési mód sokkal gyorsabb, amit a gyakorlat is bizonyított: tavaly a kecskeméti Árpádvárostoam, egyelőre még kísérletként PIL- LOD-rendszerrel rekordidő alatt felépítettek egy óvodát. A Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyá­rának csarnokaiban a lakatosok, hegesztők, acélszerkezetekből el­készítették az épület elemeit, eze­ket a helyszínre szállították, s ott rövid idő alatt összeszerelték. Tekintettel arra, hogy a PIL- LOD-rendszerrel egyebek között iskolákat is ki lehet alakítani, a kecskeméti Városi Tanács a gyár központjától árajánlatot kért egy 24, 16 és 12 tantermes iskola épí­tésére. De minden bizonnyal nemcsak a megyeszékhelyen, ha­nem Bács-Kiskun megye szinte valamennyi településén igényt tartanak az eddiginél kedvezőbb, gyorsabb építkezési rendszer al­kalmazására, hiszen az általános iskolás korú gyerekek számának gyors növekedése miatt a követ­kező években az egyik legfon­tosabb fejlesztési feladat lesz az új iskolák létrehozása, a meglévők bővítése. , Felkerestük Tóth Imrét, a Fém­munkás Vállalat vezérigazgatóját, I arról beszélgettünk, hogy a jö­vőben Bács-Kiskun megye tele­pülésein lesz-e mód ilyen típusú iskolák építésére. Mint azt a vezérigazgató el­mondta, a FILLOD-rendszer fran­cia licenc, amelynek megvásárlá­sára 1974-ben kötöttek szerződést, s a következő évben megkapták a tervdokumentációt. Ezt köve­tően megkezdődött a beruházás, a kiskunhalasi gyárban új, hatezer négyzetméter alapterületű üzem­csarnok épül, a kecskeméti gyár pedig új gépsort kap. A mintegy- 400 millió forintos beruházás ha-. marosan befejeződik, s a jövő, év­től megkezdik a FILLOD-típusú elemek gyártását. Az 1981 első felében kapott megrendeléseknek a Fémmunkás egy éven belül ele­get tud tenni, tehát gyakorlatilag 1982 őszétől már az ilyen rend­szerben épített iskolákban' tanul­hatnak a gyerekek. A kecskeméti Városi Tanács árajánlat-kérésével kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, hogy egyelőre még nem, csak a jövő év elején tudnak az árról pontos tá­jékoztatást adni. Előzetes számí­tásaik szerint. a FILLOD-rend­szer alkalmazásával épített isko­lák a hagyományosnál 20—25 százalékkal többe kerülnek. — A tanácsi pénzeszközöket fi­gyelembe véve ez egyáltalán nem kedvező. — Rövid távot nézve, valóban többletköltséget jelent — jegyezte meg Tóth Imre. — De tudni kell azt is, hogy a FILLOD-rendszer­rel épített létesítményeket jó ide­ig, 5—6 évig nem kell felújítani, karbantartani, tehát hosszabb tá­von ez költségmegtakarítást ’je­lent Nem beszélve arról, hogy az ilygn rendszerű létesítmények építésénél jóval kevesebb a mun­kaerő-ráfordítás, valamint a szál­lítási költség, is jelentősen csök­ken; A vezérigazgató egy érdekes újdonságról tájékoztatott: a Bu­dapesti Műszaki Egyetemmel kö­zösen egy tervet készítenek, mely­nek gyakorlati alkalmazása során lehetőség nyílik a belső válaszfal­rendszer mozgatásával óvodák ál­talános iskolákká, ezek szakkö­zépiskolákká, szakmunkásképző intézetekké való átalakítása. A FILLOD-rendszerrel egyébként -nemcsak óvodákat, iskolákat, tor­natermeket, hanem például egész­ségügyi intézményeket, üzemi konyhákat és egyéb közösségi jel­legű épületeket is ki lehet majd alakítani. T, L. • Ügyes asszonykezek válogatják a szomszéd me­gyéből érkezett vöröshagymát. Csak teljesen ép, sé­rülésmentes áru kerülhet a zsákokba.

Next

/
Thumbnails
Contents