Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-24 / 224. szám

1989. szeptember 24. • PETŐI I NÉPE • 2 HÚSTÓL A HŰTŐSZEKRÉNYIG |A kereskedelem Baján A nehézipar újdonságai az őszi BNV-n A közegészségügyiek képviseletében Baján szép múltja van a kereskedelemnek. A Duna-parti városban évtizedekkel ezelőtt kialakult az akkori viszonyok­nak megfelelő, korszerű üzlethálózat. Arról, hogy milyen a mostani, s hogy áll a kereskedelem dolga ma — Albert Jó­zseffel, a városi tanács termelési és ellátási osztályának veze­tőjével beszélgettünk. — A hagyományokról annyit — jegyzi meg elöljáróban az osztály- vezető —, ami régen jó és mo­dern volt, az ma már a kereske­delem gátjává válik. Az öreg üz­lethelyiségekre, a városban több­felé fellelhető, főként kis élelmi­szer- és vegyesboltocskákra gon­dolok itt. Ezek működnek ugyan, de fenntartásuk az üzemeltetőnek sem kedvez — ez még csak hagy- ján, mert annak az a dolga, hogy boltot nyisson és árusítson —, és a vevőnek is inkább bosszúságot okoz, mert teszem azt, nincs hű­tőpult, s így hamar megromlik a tejtermék. — E rövid bevezetés után el is jutottunk az egyik legfontosabb témához, az élelmiszer-ellátáshoz. — Az alapvető élelmiszerekből a kinálat jó, az ellátás kiegyensú­lyozott. Kenyér mindig kapható, különösen a burgonyásat szeretik a vevők. A korábbiakban a leg­megbízhatóbb szállítónk volt a tejipar, pontosabban a Bácska Tsz és a Bácsbokodi Tejüzem. Termékeiket mindig időre eljut­tatták a boltokba, de a közel­múltban bevezetett újítás, a 72 órás előrendelés miatt, úgy lát­juk, hogy adódhatnak problémák. A BÁCSHŰS — a kezdeti ne­hézségek után — nagyban növeli majd a hús- és töltelékáru-vá­lasztékot, s mivel itt helyben ta­lálható,_ tartani tudja a szállítási határidőket is. A húsüzem a jövő esztendő első felében a Tóth Kál­mán téren mintaboltot nyit, és saját készítményeinek teljes ská- ját tartja majd. — Volt-e, van-e elegendő meny- nyiségű és választékú zöldség és gyümölcs a bájai üzletekben? — Primőrféleségből kevés ju­tott nekünk az idén, és a tömeg­áruval is gondunk volt. Úgy ta­pasztaltuk, hogy a ZÖLDÉRT Vállalat meglehetősen mostohán bánik a várossal. Csaknem min­den árut Kecskeméten keresztül kell beszereznünk. — Azt is, ami itt terem ... — A környékbeli gazdálkodók, tsz-ek inkább Pécsre szállítanak — úgy látják, hogy ott több pénzt kapnak érte. De ha a gyümölcs, a zöldség mégis marad a megyé­ben. akkor azt a ZÖLDÉRT vásá­rolja fel, s ha az áru esetleg nem is, -a számla mincíenképpen uta­zik. A ZÖLDÉRT-boltok szegé­nyes választéka (jellemző, hogy augusztus elején 12 forintért ad­ták az apró barack kilóját, ugyanakkor a megyeszékhelyen 6 forintba került a java) okozta azt is, hogy az üzletek nem tudták betölteni ármódosító szerepüket sem. — A miértre az illetékesek nyilván megadják majd a választ. Nem. beszéltünk viszont eddig a lakótelepek élelmiszer-ellátásáról. Általában erre van mindig a leg­több panasz — főként amíg az építkezés nem fejeződik be telje­sen. — Sajnos, az újvárosi lakóte­lep is beleillik a képbe. Mindösz- sze egy, kis alapterületű, szűk, túlterhelt BÉK-bolt működik, képtelen ellátni négyezer embert. Ezért aztán az itt lakók kénytele­nek a központban vásárolni, és onnan hazacipelni a nehéz szaty­rokat. Valamit javít majd a helyzeten — ha az összes gondot nem is szünteti meg — az a 800 négyzet- méter alapterületű ABC-áruház, amelynek még az idén lerakják az alapjait. A későbbiekben arra törek­szünk, hogy az idejétmúlt élel­miszerbolt-hálózat helyett minden városrészben építsünk egy, a na­pi igényeket kielégítő ABC-t. Ez persze nemcsak elhatározás kér­dése. — Térjünk rá a ruházati keres­kedelemre. Köztudott, hogy Baja ebben mindig élen jár. — Az egy lakosra jutó forga­lom ma is nálunk a legnagyobb a megyében. Ez nem annyira az itt lakók fokozottabb vásárlási kedvével, sokkal inkább a város szívóhatásával magyarázható. A. választék itt is olyan, mint bár­hol másutt az országban — igaz van néhány sajátosság is. — Éspedig... KÜLÖNDÍJAK, ÉRMEK, OKLEVELEK A megyei borverseny eredményhirdetése A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán .hétfőn délután hirdették ki az 1980. évi borver­seny végleges eredményét. Dr. Ki­rály László osztályvezető ismer­tette a 'huszonnegyedik alkalom­mal megrendezett megyei ver­seny értékelését, a borbírálatok során szerzett tapasztalatokat. El­ismerését fejezte ki a borászatban kiemelkedő munkát végzett szakembereknek, és mindazoknak, akik Bács-Kiskun megye orszá­gos jelentőségű szőlőtermelésé­ben, borászatában éveken át min­dig .helytálltak és helytállnak ma is. Bács-Kiskun, valamint a szom­szédos Pest és Csongrád megye az ország árubortermelésének 75 százalékát adja, és jelentős sze­repet tölt' be a szőlészeti, borá­szati termékek exportjában is. Ezt jól érzékelteti a borversenyen dí­jazott minták nagy száma. A riie­■ gyei versenyen szereplő borok minősége magasan felülmúlta az előző évjáratokét, sokat javult a borászati technológia a megye gazdaságaiban. Általános a véle­mény, hogy a szüret idejének még kedvezőbb megválasztásával, az elmúlt évek során eltelepített több .mint 6 ezer ihektár szőlő termőre fordulása után a jobb minőséget adó fajtákkal, ' tovább javítható a Bács-Kiskun megyei borok illat-, íz- és zamatanyaga, versenyképessége. A megyei tanács v. b. mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezetője ezután átadta az arany-, ezüst- és bronzérmeket, okleveleket, valamint a különdí- jakat a nyerteseknek. Az idei versenyre a termelők, forgalmazók és kutatóintézetek 400 italmintát neveztek, ebből 364 ■ kapott érmet, oklevelet. A 83 aranyérmen a kiskunhalasi, a ' hosszúhegyi, a helvéciai, a Kecs- kemét-szikrai, az izsáki, a kun­bajai, a Kiskőrösi Állami Gaz­daság, az Állampusztai Célgazda­ság, a Bajai Mezőgazdasági Kom­biinát, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint a Közép­magyarországi Pincegazdaság osz­tozott. A szövetkezti pincészetek közül a szabadszállási Aranyho­mok, a tafbdi Szőlőskert, a lakite­leki Szikra Tsz, a Jánoshalmi Szö­vetkezetek Közös Vállalata, a ke­celi Szőlőfürt Szakszövetkezet szerzett aranyérmet. A 168 ezüstéremből 20-at a kis­kunhalasi, 19-et a kunbajai, 14- et a hosszúhegyi, 13-at a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaság, 12-t a Bajai Mezőgazdasági Komlbinát, 11-et a Helvéciai Ál­lami Gazdaság kapott,' 18-at szer­zett a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet, 9-et az Állampusz­tai Célgazdaság, 8-at a balota- szállási Aranyhomok Közös Vál­lalat és ugyanennyit a keceli Sző- lőfürt Szakszövetkezet. A többi ezüstérmet az Izsáki Állami Gaz­daság, valamint a szabadszállási Aranyhomok, a csávolyi Egyesü­lés, a kiskunmaj'sai Jonathán, a tabdi Szőlőskert Tsz, a Kiskőrösi Állami Gazdaság, a kiskőrösi Kossuth, a keceli Szőlöfürt, a soltvadkerti Jóreménység és a Szőlőskert, a jakabszállási Nép­front, valamint a soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet kapta. A 85 bronzéremből 11-et a ba-* lotaszállási Aranyhomok Közös Vállalat, 8-at a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet, valamint a Hosszúhegyi Állami Gazdaság pincészete szerzett meg. Hat bronzérmet kapott az Állampusz­tai Célgazdaság, 5 vagy ennél ke­vesebb bronzéremben részesült hét állami gazdaság, 12 tsz, szak- szövetkezet, a fajtakísérleti állo­más, továbbá a Közép-magyar­országi Pincegazdaság. A 28 elis­merő oklevélben 14 mezőgazda- sági nagyüzem, vállalat bora ré­szesült. A megyei tanács v. b. mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályának kiülöndiíját kapta a leg­több érmet szerzett Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a keceli Szőlő- fürt Szakszövetkezet, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató In­tézet, valamint a Közép-magyar­országi Pincegazdaság. K. A. — A Bács-Kiskun megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat — szép üzletek és a vonzó Bácska Áruház gazdája — keresi az új lehetőségeket. A kishatár-árucse- reforgalom keretében Jugoszlá­viából, a zombori Pannónia-ceg- től vásárolt férfi- és női szövete­ket, és szőnyegeket. Továbbra is működik a Finomposztó Vállalat egykori mintaboltja, ahová az üzem a saját gyártmányait szál­lítja. — Mit kínálnak a vevőknek iparcikkekből? — A terület gazdája, az ipar­cikk-kereskedelmi vállalat, a BIK azt adja, amit tud. A tartós fogyasztási cikkek kínálata így is kielégítő, némi zökkenőkkel. Nyá­ron például nincs elég hűtőszek­rény. Bútorokból számos garnitú­rát és egyedi darabot tart az áru­ház, a baj ezzel az, hogy vagy, a színe, vagy a kárpitozása nem olyan, mint ami a vásárlónak kel­lene. Másikra várni pedig... Épp oly bizonytalan, mint „kifogni” egyet a néhány nagyon keresett, nagyon népszerű bútorcsaládok közül. Az iparcikküzletek hálóza­ta megfelelő, rövidesen elkészül a Dunatáj szövetkezeti áruház, de a három háztartási bolt már ke­vés, és az árukészlete is hiányos. Mosóporból például mindig kevés van. — Hasonlóképpen ellentmondá­sosak a vendéglátással kapcsola­tos tapasztalatok. — Kezdjük a jóval. A kemping remekül működik, kedvelt, kere­sett hely. Igaz, az idei nyár nem volt olyan kedvező, mint lehetett volna — a hídlezárás megnehe­zítette a közlekedést. A Duna Szálló hozzávetőlegesen azt telje­síti, amit várunk tőle, de ugyanez nem mondható el a vendéglőkről. Csaknem minden egység korsze­rűtlen. elavult. Űj már hosszú ideje nem épült, csak felújításra került sor egy-két esetben. — Azaz volna mit tenni. Jó példáért sem kell messzire men­ni. itt a dinamikusan fejlődő Pe- tőfi-szigeti kemping, igaz. a fel­adata eltér a vendéglőkétől. — A kemping az idegenforgal­mi hivatalé, a vendéglőket pedig a Bács-Kiskun megyei Vendég­látó Vállalat üzemelteti. Ott is tudiák. hol szorít a cipő, s remél­hetőleg mihamarabb megtalálják majd az előrelépés módját — mondta befejezésül Albert József. Váczi Tamás Az idén a legutóbbinál valami­vel' több, mintegy 2800 négyzet- méter fedett és szabadtéri kiál­lítási területen az újdonságok tö­megét tárják az őszi BNiV láto­gatói elé a nehézipari ágazat vál­lalatai, szövetkezetei. Megismer­tetésük érdekében sok hasznos gyakorlati tanáccsal is szolgálnak az érdeklődőknek. A fánál jobb műanyagablak és -redőny népszerűségének babér­jaira pályázhat a Borsodi Vegyi Kombinát pvtc harmonika-ajtaja. A Tiszámén ti Vegyiművek, a To- tmi-mosószerek korszerűsített vá­lasztékát és közte „újszülöttjét”, a narancsil'l'atú Skála-Toimif kí­nálja. A zuhanyozással tisztálko­dóik mind népesebb táborát szol­gálja a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár Fabulon-sorozatának 28-ik tagja, a Falbulon tusfürdőszer. A vegyipari újdonságok hosszú sorát példázzák a vízzel hígítható alapozó- és zománcfestékek, újabb pvc-,padlók, a műanyag és a szőnyeg elektromos feltöltődé- sét megakadályozó tisztítószerek, az olasz kooperációban gyártott Fortecolor—II. színes negatívfil­mek, és gazdag választékban új kozmetikai cikkek. A Magyar Szénibányászati • Tröszt arról ad' tájékoztatást, hogy a dráguló szénhidrogének megta­karításában, legalábbis a fűtés vonatkozásában, a lakosság szá­míthat szénbányászatunk meg­újulására, mert új dúsítóművek építésével javítja a brikett és a háztartási szén minőségét. Ennek kapcsán érdemes odafigyelni a korszerűbb széntüzelésű kályhák, berendezések gazdagodó válasz­tékát kínáló bemutatóra is. (MTI) íróküldöttség utazott Szófiába Garai Gábornak, az Írószövet­ség főtitkárának vezetésével író­küldöttség utazott kedden Szófiá­ba, hogy részt vegyen „A népek világparlamentje a békéért” ülé­sein, ezt kővetően pedig szeptem­ber 29-én és 30-án sorra kerülő III. szófiai nemzetközi írótalál-'' közön. A küldöttség vezetője ok­tóber 1-én és 2-án képviseli a magyar írókat, költőket, a Bol­gár Írószövetség IV. kongresszu­sán. Értessük kedves vásárliinkat, hogy vállalatunk KECSKEMÉTI NÖVÉNYVÉDÖSZER-KAKTÁRA október 1—15-ig, KISKŐRÖSI, KISKUNHALASI ÉS BAJAI növényvédöszer-raTctAra október 1—4-ig leltározást tart A leltározás alatt az árukiadás szünetel. AGROKER VÁLLALAT KECSKEMÉT, 3931 A megyei KÖJÁL település- és közegészségügyi osztályán dolgozó Tromfos Erzsébet közegészség- és járványügyi ellenőr egyike azok­nak, akik a szakszervezetek me­gyei küldöttértekezletén az egész­ségügy dolgozóit képviselik majd a hét végén. Küldötté történt megválasztásában nyilván szerepe van a felelősséggel végzett mun­kájának, hivatásszeretetének és nem utolsósorban társadalmi ak­tivitásának. Hiszen a nyolc évvel ezelőtt megkezdett szakmai pálya­futásának legelején bekapcsolódott az egészségügyi szakdolgozók hi­giénikus szakcsoportjának mun­kájába, a szakcsoport megyei tit­kára. Mint szakszervezeti aktivis­ta huzamosabb ideig a társada­lombiztosítási tanácsban tevé­kenykedett, a múlt év elején pe­dig az szb-titkári teendők ellátá­sával bízta meg a megyei KÖJÁL szakszervezeti alapszervezetének száztíz tagú közössége. Amióta küldötté választották, bizonyára többször is számba vet­te a szakma dolgozóit foglalkoz­tató problémákat Amikor ezek felől érdeklődve kérdeztük, előbb fontosnak tartotta megemlíteni: — A levegő, a víz és a talaj vé­delme, valamint a személyi hi­giénia, a szállodák és a strandok — munkámnak ezek a főbb terü­letei. A legfontosabb az első há­rom. A vizmű vállalatoknál a la­borellenőrzéskor készült jegyző­könyvek képezik az alapját az esetleges hatósági eljárásnak. Eb­ből is kitűnik, hogy feladatunk ellátása nagy felelősséggel jár, gondosságot igényel. Egyébként a vízmű vállalatok területén elég jól állunk. Csak néhány község akad, ahol kissé meghaladja az előírt értékhatárt például a víz cloridtartalma. A tanyai ásott kutak vizével több a gond. Na­gyon lényeges, hogy ott, ahol ba­bát vár a kismama, megvizsgál­juk, megfelelő-e a víz, hogy mire a pici megszületik, a lehetséges módon megoldódjék ez a problé­ma. Ami a kérdés lényegét illeti: sok minden foglalkoztat, amit a megyei küldöttértekezleten érde­mes lenne elmondani. Például a közegészségügyi ellenőr helye és szerepe. Akiket ellenőrzünk, azok tudják, a lakosság viszont kevés­bé, holott ez hozzá tartozna a tár­sadalmilag nagyon fontos szakma megbecsüléséhez. Nem egyszer hallani olyan megjegyzést, hogy a KÖJÁL merev, ragaszkodik a pa­ragrafusokhoz. Megvallom, nekem a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat melléküzeme kapcsán — amelyik oly sok bosszúságot okoz a lakosságnak — épp az ellenke­zője jutott eszembe. Tudniillik, ha az üzem létesítésekor a KÖJÁL szakvéleménye érvényesül, s a la­kott területen kívül épül meg az üzem, ma nincs ez a gond ... Mi jól tudjuk, hogy a munkánk során differenciálni kell, de a leg­fontosabb mindig a legnagyobb közösség érdekének képviselete. Emberileg én is sajnálom a felet, például azt a kisállattartót, akit feljelentettek, s akinek azért, mert vagy nincsenek meg az állattartás feltételei, vagy képtelen azokat biztosítani, el kell adnia mondjuk húsz sertést. Tudom, hogy nép- gazdaságilag milyen nagy jelentő­ségű a kisárutermelés, de adott esetben a járványveszély megelő­zése a fontosabb. Rendszeres kapcsolatban állok az egészségügyi szakdolgozókkal, ismerem az őket foglalkoztató problémákat is. Például a védőnő­ket és a közegészségügyi ellenőrö­ket egyformán érinti a rendkívül keserves utazás. De jó lenne va­lamilyen kedvezményes gépkocsi­vásárlási lehetőség! Vagy a veszé- lyességipótlék-rendelet, amely el­avult, érdemes lenne tehát felül­vizsgálni. Aztán ami valójában mindenkit érintő téma: a köztisztaság. Néz­zük például a szeméttelepeket. E tekintetben korántsem lehetünk elégedettek a megyében. Különö­sen nem Kecskeméten, ahol a la­kott területtől nincs meg a kellő 500 méteres védőtávolság. Ugyan­ez a helyzet Kiskunhalason és Ka­locsán is. Szerintem az a baj, hogy a szeméttelepeknek több gazdája van. Ha a KÖJÁL javasol, meg­annyi akadály: ez termőtalaj, amott magas a talajvíz, és Így to­vább. A másik előírás a szélvédett terület. A megyében Igencsak nyílt területekről van szó, ame­lyeket jobb esetben hetenként kétszer-háromszor beborítanak földdel. Nehéz kérdés. Mindenkép­pen hasznos lenne élősövénnyel, fákkal övezni ezeket a lerakóhe­lyeket. S akkor nem említettem még a lakossági szemléletformá­lásnak fontosságát. Annak érde­kében, hogy ne az útszélre és ne a kuka mellé hordják, borítsák a fertőző veszélyt is jelentő szeme­tet... P. fc Megszűnnek a közületi motorbenzin- és motorolaj-utalványok Az ÁFOR értesíti a közületi fel­használókat, hogy az érvényben levő közületi motorbenzin-, vala­mint motorolaj-utalványok 1980. szeptember 30-ával lejárnak. Ok­tóber 1-től — a nehézipari mi­niszter most megjelent rendelete értelmében — új motorbenzin- és motorolaj-utalványokat az ÁFOR nem hoz forgalomba. 1980. októ­ber 1-től a töltőállomásoknál csak készpénzfizetés ellenében — ki- rendeltségeken, telepeken csak hi­teleladás formájában — vásárol­hatók ezek a termékek. A vásár­láskor az eladóhelyek a belkeres­kedelmi miniszter rendelete értel­mében sem számlát sem másféle igazolást nem adnak (menetlevé­len sem). A lejárt közületi utal­ványokat az ÁFOR 1980. október 1-től december 31-ig kezelési költ­ség nélkül, a további egyéves el­évülési időszakon belül kezelési költség felszámításával váltja vissza. A gázolajra és könnyű kénmentes tüzelőolajra szóló utal­ványok továbbra is fennmarad­nak, ezek forgalmazási rendje változatlan. (MTI) Perlitfejtö Aki a Zempléni hegység keleti szegélyén fekvő Sátoraljaújhely­ről kirándulásra indul a Hegyköz felé, idegenforgalmi szempontból érdekes községekbe jut el. Ezek egyiike Pálháza. forgalmas turisz­tikai és közlekedési csomópont a Hegyköz szívében, ahonnét kitű­nő túralehetőségek nyílnak a környező nevezetességek irányá­ba; erdei kisvasút vezet a Kő­kapui Udülőháizig. A kisközség, Pálháza nemcsak XVIII. századi barokk stílusú templomával, s kö­zelében a vele egyidős, a régi népi építészetre jellemző harangtor­nyával dicsekedhet. Hazánkban Pálházán — és Gyöngyössolymoson — fejtik a perlitet, ezt a zöldes-szürkés, gyöngyös elválású vulkanikus kőzetet. Ennek egyik tulajdonsát ga, hogy nagy hő hatására duz­zad. Az építőiparban szigetelő- anyagként és könnyű idomok elő­állítására alkalmazzák. # Egyik legszebb hegyvidéki tájunkból méreteinél, s a látvány különlegességénél fogva is megkapó ha fással tárulkozik ki a perlitfejtö. (Tóth Sándor (elvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents