Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1980. szeptember 18. TUDOMÁNY—TECHNIKA Számítógépen a kukoricatermesztés Milyen fegyelmezetten tartják be a nagyüzemekben a technoló­giát? Milyen magas fokú a mun­ka szervezettsége? Bármilyen fur­csának tűnik, a termelés ilyen és hasonló, nagyrészt szubjektív fel­tételeinek az alakulására is vá­laszt ad az a számítógépes értéke­lés, amellyel a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR tavaly 200 000 hektár ku­koricatermő területén több mint 200 taggazdaságában kisérte végig az egész termelési évet. Taggaz­daságai közreműködésével min­den, a hozamokat jelentősen be­folyásoló elemet számba vettek, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombi­nát R 22-es számítógépén, a kom­binát számítástechnikai szakem­bereinek a segítségével. A számítógépes értékelés nagy jelentőségű, mert a következteté­sek hasznosítása nagy segítséget ad a termelés gazdaságos növelé­séhez, ez pedig rendkívül fontos népgazdasági érdek, hiszen igaz az a szólás-mondás, hogy a kukorica Magyarországon aranyat ér. Nem­csak az állattenyésztés legfonto­sabb energiaszolgáltatója, hanem hosszú távon is jól értékesíthető .valuta. A számbavétel a termelés ökoló­giai feltételeinek az elemzésével kezdődött, hiszen a természeti adottságok nagymértékben befo­lyásolják a hozamokat. A kukori­catermelés feltételeivel legjobban a Fejér, Tolna, Somogy, Csongrád és Békés megyei nagyüzemek ren­delkeznek. Általában ezeken a te­rületeken érték el a legjobb ter­mésátlagot, de az értékelés meg­mutatta azt is, hogy a rendszer technológiájának fegyelmezett be­tartása „pótolhatja” az adottságo­kat, a fegyelmezetlenségek pedig sokat „elvisznek” a jó termőhely­től. Jól bizonyítja ezt többek kö­zött a gyengébb adottságú Vas megyei ikervári termelőszövetke­zet 7,76 tonnás átlagtermése, amellyel túlhaladta több nagyon kedvező feltételekkel rendelkező Fejér megyei gazdaság hozamát. Két azonos ökológiai feltételek között dolgozó ceglédi nagyüzem példája pedig azt tükrözi, hogy mit jelent a technológiai fegye­lem. A Lenin Tsz héttonnás hek­táronkénti átlagával szemben a tangazdaság csupán 3,3 tonnát ta­karított be. Érdekes, hogy a táblák mérete — amely a természeti viszonyok mellett a szervezettségre is utal — ugyancsak befolyásolja a hozamo­kat. Csaknem háromezer táblát vizsgálva, kiderült, hogy a 100 hektáros, illetve ennél „testesebb” táblák hozama nagyobb az átla­gosnál. Ezért ahol mód van, java­solják ilyenek kialakítását. A ta­lajtípus egyébként is közismert jelentőségét tovább árnyalták a számítógépes értékelések. A ma­gas humusztartalmú, jó minőségű csemozjom talajok 20 százalékkal adtak többet, mint a gyenge mi­nőségű, savanyú lúgozott erdőta­lajok. Fontos, hogy az őszi szántást december 1-ig befejezzék, mert az ilyen területek „érnek be” jól a tavaszi vetésig. Ennek jelentőségét a számítógép is bebizonyította: az október—novemberben felszántott területek öt-nyolc százalékkal te­remtek többet, mint a december­ben szántottak. A talaj művelése a továbbiakban még sokrétűbben kihat a termelés gazdaságosságá­ra. A rendszer alapelve, hogy a kukorica-vetőágyat minél keve­sebb műveléssel készítsék elő. Ez­zel jelentős mennyiségű energiát takarítanak meg, ugyanakkor nö­velik a hozamokat. A számítógép bebizonyította: ahol öt-hatszor mentek rá a talajra, 10—15 szá­zalékkal kisebb volt a termés, mint ahol két-háromszor művel­ték meg a földet. Az értékelés ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy sokba ke­rül az' oktalan takarékosság. Egyetlen fontos elem „megspóro­lásával” sok-sok megtermelhető tonnát dobnak ki az „ablakon”. Fényesen bizonyítja ezt a műtrá­gya felhasználása, ezért ezt ki­emelten elemezték. A növény igé­nyének megfelelő harmonikus táp­anyagellátás ugyanis nélkülözhe­tetlen ahhoz, hogy a termelésre fordított más költségek is megté­rüljenek. Az átlagosnál nagyobb termelés­nél mindenütt az átlagosnál na­gyobb mennyiségű műtrágyát adagoltak. Ugyanakkor ezekben az. üzemekben kisebb volt az egy tonna kukoricára jutó műtrágyá- zási költség, fnint a kevesebb mű­trágyát alkalmazó és kisebb ter­mést elérő gazdaságokban. A szá­mítógép azt is kimutatta, hogy haszon nélkül növelik a műtrá­gyázás költségeit, akik többet adagolnak, mint amennyit a rend­szer — az évek óta végzett táb- lánkénti talajvizsgálatok alapján — előír. A vetésidő, a fajta és a tőszám vizsgálatánál a tőszám alakulása adott különösen figyelemre méltó tanulságokat. Amíg ötvenezres tő­számmal 5,8, hatvanezressel 6,5, ' hetvenezer felett pedig 6,6 tonna átlagtermést takarítottak be. Mindezeket és a számítógép ál­tal közvetített sok más tapaszta­latot az idén messzemenően hasz­nosították a rendszer alternatív technológiájának a finomításánál. Ennek lényege az. hogy minde­nütt annyi termelési költséget for­dítsanak a kukoricára, amellyel — a helyi adottságoknak megfe­lelően — a leggazdaságosabban érhető el a lehető legnagyobb ho­zam. b. e. ÍGY MINDIG SZÜLETIK VALAMI ÚJ... A solti Szikra Termelőszövetkezetben D. Papp Gyula elnökkel, és Rácz Imre főagronómussal a gazdálkodás gond­jairól beszélgetünk, főként arról, hogy melyek azok a tar­talékok, amelyek feltárásával csökkenteni lehet a ráfordítási költségeket és növelni a termelést. Az elnök így kezdi : — Az egyik ilyen kísérletünk volt tavaly a hib­ridkukorica vető­magjának ter­mesztésében az, hogy növeltük a fertile tkihaszná- lást, ugyanakkor emelkedett a mag­hozam is. A ha­gyományos vető­mag-előállítási módszer az, hogy hat anyasor után két apasor követ­kezik. Mi, szak­emberek tanácsá­ra, kisebb terüle­ten úgy oldottuk meg, hogy két-két anyasor közé köztesként egy apasort vetettünk. Természetesen figyelembe vettük, hogy a sűrűbb vetés több talajerő- utánpótlást, gondosabb agrotech­nikát kíván. Az eredmény minket is meglepett, mer.t kisebb terüle­ten 30 százalékkal több magter­mést értünk el. Ezért az idén már 180 hektáron alkalmazzuk ezt a módszert, ebből 140 hektár a ház­tájiban van, természetesen egy táblában. A gazdák szívesen vál­lalták a magtermesztést, mert sokkal jövedelmezőbb, mint a szokvány kukorica. Egy gondunk volt még az idén, az, hogy a meg- termékenyülés után az apasorokat kapával kellett kivágni. Jövőre ezt is géppel oldjuk meg. — Még így is megérte a tag­ságnak — teszi hozzá a főagronó-1 mus —, de a termelőszövetkezet­Kevesebb költséggel,, jobb eredmények a solti Szikra Termelőszövetkezetben Épül az új növendékmarha-istállő. nek is, hiszen a többletmunka a jövedelemben többszörösen meg­térül. Az állattenyésztő tagok pe­dig a háztáji jószágtartáshoz az értékes magkukorica helyett szok­vány tengerit kapnak. Ha átszá­moljuk, így több mini; kétszer annyi takarmányhoz jutnak. Nem véletlen, hogy fellendült a sertés- tenyésztés a kisüzemekben. — Arra külön büszkék vagyunk — veszi át a szót ismét az elnök —, hogy a háztájiban vetőmagot tudunk előállítani. Egyébként a termelőszövetkezetünk szívesen foglalkozik ezzel, mert jövedel­mező. Többek között a szója, a 'zeller, a burgonya szaporítóanyag­ellátását segítjük azzal, hogy az utóibbi két esztendőben egyre in­kább rátérünk az ágazat fejlesz­tésére. Már ötszáz hektárnyi a ve­tőmagtermesztő területünk, ehhez jön az említett háztáji. A Soltiak az idén először fog­lalkoznak hajtatott zöldségfélék termesztésével. A tavasszal kezd­ték a paradicsom, a paprika, a saláta hajtatását, azóta már 1 millió 460 ezer forintot hoztak a zöldségfélék. Most helyükön 100 ezer szegfűtő van, amely rövi­desen virágot bont. Ily módon egész évben kihasználják a terü­letet. Üj kezdeményezés az is, hpgy 25 hektáron magról vetett étke­zési paprikát termesztenek. Az állattenyésztésiben is kere­sik az olcsóbb módszereket. Saját erőből most építenek egy négyszáz férőhelyes növendékmarha-istál- lót, 2 millió forint éirtékben. A faszerkezetes épület jóval olcsóbb, mint a hagyományos. A szarvas­marha-tenyésztésben. az elmúlt években jó eredményeket ért el a gazdaság. A fajtajavító keresz­tezések eredményeként a tehenen­ként! hozam 4600 liter volt ta­valy, amelyet az idén 5300-ra nö­velnek. Kihasználják a legeltetési lehetőségeket. Milliókat takarítottak meg a juhhodály építésén is. Saját erő­ből, hungarocell- és alufólia-bo­rítással készült el a 800 férőhelyes istálló. Tovább lehetne sorolni a szö­vetkezet kezdeményezéseit, ame­lyek sok-sok millió forintot jelen­tenek a gazdálkodásiban. — Igyekszünk tanulni mások­tól. Magunk is törjük a fejünket, és így mindig születik valami új. A lényeg az, hogy a jelenlegi helyzetben megtaláljuk azt az utat, amely jövedelmezővé teszi a gazdálkodást. Nemrég örömmel olvastam egy országos statiszti­kát, amelyből kitűnt, hogy terme­lőszövetkezetünk az egy személy­re jutó nettó gazdálkodási ered­ményben az ötödik helyet foglalja el — mondja a szövetkezet el­nöké. K. S. 9 Ilyenkor is hasznos és szüksé­ZFSZJZZZZ'ZZ méretek, alapanyagok, műszaki megoldások az öntözőberendezés a mesterséges i 1 1 ffi • f • • a ■ A megrendelők igényéi szermt • A zöldségfélék helyére százezer szál szegfű került. (Méhes! Éva felvételei.) Korszerűsítik az árufuvarozást A VOLÁN 9. SZÁMÜ VÁLLALATNÁL A Volán 9. számú Vállalata eredményesebb gazdálkodásra, többletbevételre éppen a megvál­tozott közgazdasági körülmények miatt csak az árufuvarozás kor­szerűsítésével, a megbízók maga­sabb szinten történő kiszolgálá­sával, a kisebb nagyságrendű és esetenkénti fuvarfeladatok elvál­lalásával számíthat. A vállalat fu­varpiaci helyzetének stabilizálá­sa, tevékenységi körének kiszéle­sítése, az eddig mások — főleg kózületek — által végzett felada­tok átvételére csak hatékony, gazdaságos fuvarszervezés mellett kerülhetett sor. Ezért a fuvaro­zásban részt vevő járművek ki­használásának növelését elsősor­ban a fuvaridők, ezen belül a ra­kodási idők csökkentésével igye­keztek elérni. Az új helyzet megkövetelte a vállalat rakodógépparkjának felújítását, és ezért az elmúlt két esztendőben 17 millió forintot' költöttek új rakodóberendezések beszerzésére. Vásároltak tizenhá­rom Tico K 450 W-típusú, egy Hiab 650 AB-típusú fedélzeti da­rut, három Unicon 6000 Hl-tipusú középkonténer-emelő berendezést, két EP 103. és öt Rak—3-típusú emelővillás targoncát. Ezeket a rakodóberendezéseket tulajdon­képpen a vasútállomási fuvaro­zásban foglalkoztatják. A speciá­lis kocsinak számító ZIL 130 G Unicon 6000, Hl-típusú egységeket a MÁV szervezésében bonyolódó öttennás konténerek házhoz fu­varozásában üzemeltetik. E rako­dóberendezések kihasználtságát nagymértékben növelheti az a kezdeményezés, hogy a konténe­rekből mintegy húszat tartalékol­tak, amellyel megszüntették azt a régi gyakorlatot, miszerint a konténeremelős gépkocsik sok esetben kénytelenek voltak meg­várni a konténer feltöltését, ki­ürítését a feladónál, illetve a fo­gadónál. A FŰSZERT Vállalatnál foglalkoztatott járművek közül jelentősen hozzájárult a nehéz fi­zikai munka és a rakodási idő csökkentéséhez az itt foglalkozta­tott öt IFA W 50 L/LB típusú hátsó emelőfalas berendezés. A tizenöt, nagyobb részben egy tonna teherbírású homlokemelős targonca közül tizennégy a da­rabárus szolgálati helyek rakodá­si tevékenységét segíti ' elő. Az ezeken a helyeken végzett rakodá­si és raktározási munka színvo-. nalát kívánják ezek alkalmazásá­val növelni. Az árufuvarozás kor­szerűsítését mutatja az a tény is, hogy nagy teherbírású, általában pótkocsis szerelvényeket foglal­koztatnak, ugyanis ezek az áru- fuvarozás fajlagos teljesítmény­mutatóit és termelékenységi mu­tatóit növelik. A vállalat árufuvarozási tevé­kenységének korszerűsítése alap­vétőéit két irányban valósul meg. Az egyik oldalról a fuvarfelada­tok elvégzésére, alkalmazott esz­közök magasabb színvonalában, műszaki felszereltségében, specia­lizáltságában meglevő magasabb szolgáltatási szinvonalban, másik oldalról pedig a fuvarozott ter­mékek, áruk korszerűbb csomago­lási színvonalában jelentkezik. Az üzletpolitika fejlesztésének egyik legjárhatóbb útja néhány nagy­üzem komplex kiszolgálása, s ahol etre nincs mód, részfeladatok, speciális igények megvalósítása, ellátása. Áz ilyen szolgáltatás nyilvánvalóan a termelési muta­tók javítását is eredményezi, s bevételi többletet jelent. Ezért a vállalat nem zárkózik el a már meglevő gépkocsik átalakításától — a visszaalakítás lehetőségének megtartásával — éppen a spe­ciális feladatok ellátása miatt. A közeljövőben két nagy teherbírá­sú Skoda-szerelvényüket alakít­ják át folyadékszállításra alkal­mas tartálykocsikká. A vállalat piackutatásának eredményekép­pen olyan szervekkel állapodott meg, akik eddig az üzemanyag­szállítást az ÁFOR szállítási szol­gáltatása nélkül oldották 'meg. Felajánlották számukra e fuvar­feladatok átvételét speciális üzemanyag-szállító járművekkel. A vállalat ezenkívül a jövőben je­lentős mértékben kívánja bővíte­ni hűtökocsiparkját is. Jelenleg még kísérleti stádium­ban van az egységrakományos üdítőital-szállítás bevezetése és al­kalmazása. amely termelékenysé­génél fogva igen jelentős megol­dásnak számít. Az előzetes felméré­sek és tapasztalatok alapján igen jelentős nagyságrendű fuvarigény­re számítanak a lakossági szol­gáltatások körében a kavics, a Szén és a panel házhoz fuvarozá- zásában. Az előző években már bevált — igaz, ez csak időszako­san jelentkező feladat, de megéri — a törkölyfuvarozás. A kisebb, rakodógéppel nem rendelkező pincék, mint törköly lelőhelyek be­vonhatósága érdekében hat mar­kolókanállal felszerelt Pico-gó- lyadarut alkalmaznak, s ezzel nö­velik az' elfuvarozandó törköly nagyságrendjét. A vállalat vezetőinek, szakem­bereinek megítélése szerint cél- szerűenk látszik a jövőben a szál­lítmányozás jellegű tevékenység bővítése. Ez a fuvarozási forma egyrészt magában rejti az árufu­varozás további korszerűsítésének lehetőségeit, ugyanis az árunak a feladási helyről a rendeltetési helyre történő . eljuttatásának megszervezése és lebonyolítása egyetlen fél kezében van. Ez egy­ben lehetőséget biztosit arra is, hogy a gyártó műben az áruszál­lítás és a rakodás a maximális védelmet, biztosító csomagolás ki­alakítására, az egységrakomány­ra. Ugyanakkor biztositja a teljes gépesítettséget, amely csökkenti az élőmunka-felhasználást, javít­ja a jövedelmezőséget. Gémes Gábor Hogyan alakultak az idei ter­vek? Melyek a legnépszerűbb ter­mékeik? Elégedett-e a lakosság a szövetkezet javító szolgáltatásai­val? Milyen nehézségek adódtak az elmúlt nyolc hónap folyamán? — Ezekkel a kérdésekkel keres­tük fel Herczeg Pált, a Kiskun­félegyházi Fémipari Szövetkezet elnökét. A tavalyi esztendőt csak­nem hatmillió forint nyereséggel zártuk. Idei tervezett árbevételünk meghaladja a 60 millió forintot, és szeretnénk az elmúlt évhez hasonló eredményeket elérni, bár elég sok gondot okoz jelenleg szö­vetkezetünkben a munkaerőhiány 9 A különböző tároló- és légtartá­lyok a megrendelők igényei sze­rint készülnek. — kezdte tájékoztatását az elnök. — Különösen esztergályos, he­gesztő és lakatos szakmunkások­ra lenne szükségünk, hogy még több megrendelésnek tudjunk eleget tenni. Körülbelül másfél­szer nagyobb a megrendelői igény, mint amennyit jelenleg ki tudunk elégíteni. — Ma már össztermelésünk­nek a felét, a különböző tároló- és légtartályok gyártása jelenti. Az idén mintegy ötszáz darabot ké­szítünk ezekből a termékekből. A tárolótartályok megrendelői több­nyire a gyógyszer- és konzerv­ipari üzemek. A rendeltetésüknek megfelelően, a tárolók szénacél burkát rozsdamentes, sav-, vagy lúgálló anyagokkal béleljük, s el­látjuk a tartályokat fűtp-, hűtő-, vagy keverőberendezésekkel is, ha kell. Méreteik, a gyártásuk so­rán felhasznált anyagok fajtái, illetve a különböző műszaki meg­oldások, a megrendelők igényei szerint változhatnak. Ugyanez vo­natkozik a légtartályok, s az al­katrészmosó berendezések gyártá­sára is. A sűrített levegő tárolá­sára — kompresszorokhoz — ké­szítjük a különböző légtartályo­kat. Termelőszövetkezetek és ipa­ri üzemek egyaránt szép Számmal találhatók megrendelőink között. — Es kiknek gyártják az alkat­részmosókat? — Általában gépgyártó és fém­ipari üzemeknek. Ugyanis ezek­kel a berendezésekkel gyorsan eltávolíthatók a fémipari félkész­termékek, alkatrészek szennyező­dései, rozsdarétegei. Készítünk ki­sebb és nagyobb alkatrészek mo­sására alkalmas berendezéseket egyaránt, s olyan speciális szi­vattyúval, szórófejekkel látjuk el valamennyit, amelyek jól ellen­állnak a nagy hatású oldószerek­nek. Legnagyobb tételben, a Rá­ba Vagon és Gépgyár rendelt az idén e termékünkből. Az alkat- részmosó berendezések gyártása, több mint 10 millió árbevételt jelent ebben az évben. — De nemcsak fémipari termé- Ikek készülnek szövetkezetünk­ben — mondotta a továbbiakban az elnök. — Gyártunk kubikos fatalicskákat, malteros ládákat, szerszámnyeleket is, faipari rész­legeinkben, az idén mintegy két­millió forint értékben. Javltó- szolgáltatásainkkal úgy érzem, elégedett a lakosság. Vállalunk gumijavftást. kerékcentírozást, különböző lakatosmunkákat. To­vábbá televíziók, rádiók, háztar­tási gépek, motorkerékpárok ga­ranciális és garancián túli javí­tásával is foglalkozunk, s az eb­ből származó ez évi árbevételünk, a terveink szerint két és fél mil­lió forint lesz. Ha megfelelő az alkatrész-ellátottságunk, három-öt napon belül kijavítják szakem­bereink a meghibásodott készü­lékeket. — Az idén is vállalt bérmun­kát a szövetkezet? — Igen. A Lipcsei Mezőgazda- sági Gépgyárral 14 éve tartunk fenn kapcsolatot, amit a jövőben még tovább szeretnénk bővíteni. Ebben az évben, hat és fél mil­lió forint értékű bérmunkát vég­zünk német partnereinknek, kü­lönböző mezőeazdasági gépalkat­részek gyártásával. A vállalt munkák java részével már elké­szültünk. Összesen mintegy 25 ezer darab ekefejet, traktorolgali- hárómszöget, s hátsó eRekerék- támasztót szállítottunk eddig a lipcsei gyárnak, amelynek termé­keiből egyébként, igen sokat vá­sárolnak a magyar mezőgazdasá­gi üzemek is — mondotta vége­zetül a szövetkezet elnöke. K. E. • Alkatrészmosó berendezés gyártásával évek óta foglalkoznak a kiskunfélegyházlak. Többnyire a vasipari és gépgyártó üzemek ren­delnek e termékükből. (Archív felvételek.)

Next

/
Thumbnails
Contents