Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-18 / 219. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1980. szeptember 18. TUDOMÁNY—TECHNIKA Számítógépen a kukoricatermesztés Milyen fegyelmezetten tartják be a nagyüzemekben a technológiát? Milyen magas fokú a munka szervezettsége? Bármilyen furcsának tűnik, a termelés ilyen és hasonló, nagyrészt szubjektív feltételeinek az alakulására is választ ad az a számítógépes értékelés, amellyel a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR tavaly 200 000 hektár kukoricatermő területén több mint 200 taggazdaságában kisérte végig az egész termelési évet. Taggazdaságai közreműködésével minden, a hozamokat jelentősen befolyásoló elemet számba vettek, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát R 22-es számítógépén, a kombinát számítástechnikai szakembereinek a segítségével. A számítógépes értékelés nagy jelentőségű, mert a következtetések hasznosítása nagy segítséget ad a termelés gazdaságos növeléséhez, ez pedig rendkívül fontos népgazdasági érdek, hiszen igaz az a szólás-mondás, hogy a kukorica Magyarországon aranyat ér. Nemcsak az állattenyésztés legfontosabb energiaszolgáltatója, hanem hosszú távon is jól értékesíthető .valuta. A számbavétel a termelés ökológiai feltételeinek az elemzésével kezdődött, hiszen a természeti adottságok nagymértékben befolyásolják a hozamokat. A kukoricatermelés feltételeivel legjobban a Fejér, Tolna, Somogy, Csongrád és Békés megyei nagyüzemek rendelkeznek. Általában ezeken a területeken érték el a legjobb termésátlagot, de az értékelés megmutatta azt is, hogy a rendszer technológiájának fegyelmezett betartása „pótolhatja” az adottságokat, a fegyelmezetlenségek pedig sokat „elvisznek” a jó termőhelytől. Jól bizonyítja ezt többek között a gyengébb adottságú Vas megyei ikervári termelőszövetkezet 7,76 tonnás átlagtermése, amellyel túlhaladta több nagyon kedvező feltételekkel rendelkező Fejér megyei gazdaság hozamát. Két azonos ökológiai feltételek között dolgozó ceglédi nagyüzem példája pedig azt tükrözi, hogy mit jelent a technológiai fegyelem. A Lenin Tsz héttonnás hektáronkénti átlagával szemben a tangazdaság csupán 3,3 tonnát takarított be. Érdekes, hogy a táblák mérete — amely a természeti viszonyok mellett a szervezettségre is utal — ugyancsak befolyásolja a hozamokat. Csaknem háromezer táblát vizsgálva, kiderült, hogy a 100 hektáros, illetve ennél „testesebb” táblák hozama nagyobb az átlagosnál. Ezért ahol mód van, javasolják ilyenek kialakítását. A talajtípus egyébként is közismert jelentőségét tovább árnyalták a számítógépes értékelések. A magas humusztartalmú, jó minőségű csemozjom talajok 20 százalékkal adtak többet, mint a gyenge minőségű, savanyú lúgozott erdőtalajok. Fontos, hogy az őszi szántást december 1-ig befejezzék, mert az ilyen területek „érnek be” jól a tavaszi vetésig. Ennek jelentőségét a számítógép is bebizonyította: az október—novemberben felszántott területek öt-nyolc százalékkal teremtek többet, mint a decemberben szántottak. A talaj művelése a továbbiakban még sokrétűbben kihat a termelés gazdaságosságára. A rendszer alapelve, hogy a kukorica-vetőágyat minél kevesebb műveléssel készítsék elő. Ezzel jelentős mennyiségű energiát takarítanak meg, ugyanakkor növelik a hozamokat. A számítógép bebizonyította: ahol öt-hatszor mentek rá a talajra, 10—15 százalékkal kisebb volt a termés, mint ahol két-háromszor művelték meg a földet. Az értékelés ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy sokba kerül az' oktalan takarékosság. Egyetlen fontos elem „megspórolásával” sok-sok megtermelhető tonnát dobnak ki az „ablakon”. Fényesen bizonyítja ezt a műtrágya felhasználása, ezért ezt kiemelten elemezték. A növény igényének megfelelő harmonikus tápanyagellátás ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a termelésre fordított más költségek is megtérüljenek. Az átlagosnál nagyobb termelésnél mindenütt az átlagosnál nagyobb mennyiségű műtrágyát adagoltak. Ugyanakkor ezekben az. üzemekben kisebb volt az egy tonna kukoricára jutó műtrágyá- zási költség, fnint a kevesebb műtrágyát alkalmazó és kisebb termést elérő gazdaságokban. A számítógép azt is kimutatta, hogy haszon nélkül növelik a műtrágyázás költségeit, akik többet adagolnak, mint amennyit a rendszer — az évek óta végzett táb- lánkénti talajvizsgálatok alapján — előír. A vetésidő, a fajta és a tőszám vizsgálatánál a tőszám alakulása adott különösen figyelemre méltó tanulságokat. Amíg ötvenezres tőszámmal 5,8, hatvanezressel 6,5, ' hetvenezer felett pedig 6,6 tonna átlagtermést takarítottak be. Mindezeket és a számítógép által közvetített sok más tapasztalatot az idén messzemenően hasznosították a rendszer alternatív technológiájának a finomításánál. Ennek lényege az. hogy mindenütt annyi termelési költséget fordítsanak a kukoricára, amellyel — a helyi adottságoknak megfelelően — a leggazdaságosabban érhető el a lehető legnagyobb hozam. b. e. ÍGY MINDIG SZÜLETIK VALAMI ÚJ... A solti Szikra Termelőszövetkezetben D. Papp Gyula elnökkel, és Rácz Imre főagronómussal a gazdálkodás gondjairól beszélgetünk, főként arról, hogy melyek azok a tartalékok, amelyek feltárásával csökkenteni lehet a ráfordítási költségeket és növelni a termelést. Az elnök így kezdi : — Az egyik ilyen kísérletünk volt tavaly a hibridkukorica vetőmagjának termesztésében az, hogy növeltük a fertile tkihaszná- lást, ugyanakkor emelkedett a maghozam is. A hagyományos vetőmag-előállítási módszer az, hogy hat anyasor után két apasor következik. Mi, szakemberek tanácsára, kisebb területen úgy oldottuk meg, hogy két-két anyasor közé köztesként egy apasort vetettünk. Természetesen figyelembe vettük, hogy a sűrűbb vetés több talajerő- utánpótlást, gondosabb agrotechnikát kíván. Az eredmény minket is meglepett, mer.t kisebb területen 30 százalékkal több magtermést értünk el. Ezért az idén már 180 hektáron alkalmazzuk ezt a módszert, ebből 140 hektár a háztájiban van, természetesen egy táblában. A gazdák szívesen vállalták a magtermesztést, mert sokkal jövedelmezőbb, mint a szokvány kukorica. Egy gondunk volt még az idén, az, hogy a meg- termékenyülés után az apasorokat kapával kellett kivágni. Jövőre ezt is géppel oldjuk meg. — Még így is megérte a tagságnak — teszi hozzá a főagronó-1 mus —, de a termelőszövetkezetKevesebb költséggel,, jobb eredmények a solti Szikra Termelőszövetkezetben Épül az új növendékmarha-istállő. nek is, hiszen a többletmunka a jövedelemben többszörösen megtérül. Az állattenyésztő tagok pedig a háztáji jószágtartáshoz az értékes magkukorica helyett szokvány tengerit kapnak. Ha átszámoljuk, így több mini; kétszer annyi takarmányhoz jutnak. Nem véletlen, hogy fellendült a sertés- tenyésztés a kisüzemekben. — Arra külön büszkék vagyunk — veszi át a szót ismét az elnök —, hogy a háztájiban vetőmagot tudunk előállítani. Egyébként a termelőszövetkezetünk szívesen foglalkozik ezzel, mert jövedelmező. Többek között a szója, a 'zeller, a burgonya szaporítóanyagellátását segítjük azzal, hogy az utóibbi két esztendőben egyre inkább rátérünk az ágazat fejlesztésére. Már ötszáz hektárnyi a vetőmagtermesztő területünk, ehhez jön az említett háztáji. A Soltiak az idén először foglalkoznak hajtatott zöldségfélék termesztésével. A tavasszal kezdték a paradicsom, a paprika, a saláta hajtatását, azóta már 1 millió 460 ezer forintot hoztak a zöldségfélék. Most helyükön 100 ezer szegfűtő van, amely rövidesen virágot bont. Ily módon egész évben kihasználják a területet. Üj kezdeményezés az is, hpgy 25 hektáron magról vetett étkezési paprikát termesztenek. Az állattenyésztésiben is keresik az olcsóbb módszereket. Saját erőből most építenek egy négyszáz férőhelyes növendékmarha-istál- lót, 2 millió forint éirtékben. A faszerkezetes épület jóval olcsóbb, mint a hagyományos. A szarvasmarha-tenyésztésben. az elmúlt években jó eredményeket ért el a gazdaság. A fajtajavító keresztezések eredményeként a tehenenként! hozam 4600 liter volt tavaly, amelyet az idén 5300-ra növelnek. Kihasználják a legeltetési lehetőségeket. Milliókat takarítottak meg a juhhodály építésén is. Saját erőből, hungarocell- és alufólia-borítással készült el a 800 férőhelyes istálló. Tovább lehetne sorolni a szövetkezet kezdeményezéseit, amelyek sok-sok millió forintot jelentenek a gazdálkodásiban. — Igyekszünk tanulni másoktól. Magunk is törjük a fejünket, és így mindig születik valami új. A lényeg az, hogy a jelenlegi helyzetben megtaláljuk azt az utat, amely jövedelmezővé teszi a gazdálkodást. Nemrég örömmel olvastam egy országos statisztikát, amelyből kitűnt, hogy termelőszövetkezetünk az egy személyre jutó nettó gazdálkodási eredményben az ötödik helyet foglalja el — mondja a szövetkezet elnöké. K. S. 9 Ilyenkor is hasznos és szükséZFSZJZZZZ'ZZ méretek, alapanyagok, műszaki megoldások az öntözőberendezés a mesterséges i 1 1 ffi • f • • a ■ A megrendelők igényéi szermt • A zöldségfélék helyére százezer szál szegfű került. (Méhes! Éva felvételei.) Korszerűsítik az árufuvarozást A VOLÁN 9. SZÁMÜ VÁLLALATNÁL A Volán 9. számú Vállalata eredményesebb gazdálkodásra, többletbevételre éppen a megváltozott közgazdasági körülmények miatt csak az árufuvarozás korszerűsítésével, a megbízók magasabb szinten történő kiszolgálásával, a kisebb nagyságrendű és esetenkénti fuvarfeladatok elvállalásával számíthat. A vállalat fuvarpiaci helyzetének stabilizálása, tevékenységi körének kiszélesítése, az eddig mások — főleg kózületek — által végzett feladatok átvételére csak hatékony, gazdaságos fuvarszervezés mellett kerülhetett sor. Ezért a fuvarozásban részt vevő járművek kihasználásának növelését elsősorban a fuvaridők, ezen belül a rakodási idők csökkentésével igyekeztek elérni. Az új helyzet megkövetelte a vállalat rakodógépparkjának felújítását, és ezért az elmúlt két esztendőben 17 millió forintot' költöttek új rakodóberendezések beszerzésére. Vásároltak tizenhárom Tico K 450 W-típusú, egy Hiab 650 AB-típusú fedélzeti darut, három Unicon 6000 Hl-tipusú középkonténer-emelő berendezést, két EP 103. és öt Rak—3-típusú emelővillás targoncát. Ezeket a rakodóberendezéseket tulajdonképpen a vasútállomási fuvarozásban foglalkoztatják. A speciális kocsinak számító ZIL 130 G Unicon 6000, Hl-típusú egységeket a MÁV szervezésében bonyolódó öttennás konténerek házhoz fuvarozásában üzemeltetik. E rakodóberendezések kihasználtságát nagymértékben növelheti az a kezdeményezés, hogy a konténerekből mintegy húszat tartalékoltak, amellyel megszüntették azt a régi gyakorlatot, miszerint a konténeremelős gépkocsik sok esetben kénytelenek voltak megvárni a konténer feltöltését, kiürítését a feladónál, illetve a fogadónál. A FŰSZERT Vállalatnál foglalkoztatott járművek közül jelentősen hozzájárult a nehéz fizikai munka és a rakodási idő csökkentéséhez az itt foglalkoztatott öt IFA W 50 L/LB típusú hátsó emelőfalas berendezés. A tizenöt, nagyobb részben egy tonna teherbírású homlokemelős targonca közül tizennégy a darabárus szolgálati helyek rakodási tevékenységét segíti ' elő. Az ezeken a helyeken végzett rakodási és raktározási munka színvo-. nalát kívánják ezek alkalmazásával növelni. Az árufuvarozás korszerűsítését mutatja az a tény is, hogy nagy teherbírású, általában pótkocsis szerelvényeket foglalkoztatnak, ugyanis ezek az áru- fuvarozás fajlagos teljesítménymutatóit és termelékenységi mutatóit növelik. A vállalat árufuvarozási tevékenységének korszerűsítése alapvétőéit két irányban valósul meg. Az egyik oldalról a fuvarfeladatok elvégzésére, alkalmazott eszközök magasabb színvonalában, műszaki felszereltségében, specializáltságában meglevő magasabb szolgáltatási szinvonalban, másik oldalról pedig a fuvarozott termékek, áruk korszerűbb csomagolási színvonalában jelentkezik. Az üzletpolitika fejlesztésének egyik legjárhatóbb útja néhány nagyüzem komplex kiszolgálása, s ahol etre nincs mód, részfeladatok, speciális igények megvalósítása, ellátása. Áz ilyen szolgáltatás nyilvánvalóan a termelési mutatók javítását is eredményezi, s bevételi többletet jelent. Ezért a vállalat nem zárkózik el a már meglevő gépkocsik átalakításától — a visszaalakítás lehetőségének megtartásával — éppen a speciális feladatok ellátása miatt. A közeljövőben két nagy teherbírású Skoda-szerelvényüket alakítják át folyadékszállításra alkalmas tartálykocsikká. A vállalat piackutatásának eredményeképpen olyan szervekkel állapodott meg, akik eddig az üzemanyagszállítást az ÁFOR szállítási szolgáltatása nélkül oldották 'meg. Felajánlották számukra e fuvarfeladatok átvételét speciális üzemanyag-szállító járművekkel. A vállalat ezenkívül a jövőben jelentős mértékben kívánja bővíteni hűtökocsiparkját is. Jelenleg még kísérleti stádiumban van az egységrakományos üdítőital-szállítás bevezetése és alkalmazása. amely termelékenységénél fogva igen jelentős megoldásnak számít. Az előzetes felmérések és tapasztalatok alapján igen jelentős nagyságrendű fuvarigényre számítanak a lakossági szolgáltatások körében a kavics, a Szén és a panel házhoz fuvarozá- zásában. Az előző években már bevált — igaz, ez csak időszakosan jelentkező feladat, de megéri — a törkölyfuvarozás. A kisebb, rakodógéppel nem rendelkező pincék, mint törköly lelőhelyek bevonhatósága érdekében hat markolókanállal felszerelt Pico-gó- lyadarut alkalmaznak, s ezzel növelik az' elfuvarozandó törköly nagyságrendjét. A vállalat vezetőinek, szakembereinek megítélése szerint cél- szerűenk látszik a jövőben a szállítmányozás jellegű tevékenység bővítése. Ez a fuvarozási forma egyrészt magában rejti az árufuvarozás további korszerűsítésének lehetőségeit, ugyanis az árunak a feladási helyről a rendeltetési helyre történő . eljuttatásának megszervezése és lebonyolítása egyetlen fél kezében van. Ez egyben lehetőséget biztosit arra is, hogy a gyártó műben az áruszállítás és a rakodás a maximális védelmet, biztosító csomagolás kialakítására, az egységrakományra. Ugyanakkor biztositja a teljes gépesítettséget, amely csökkenti az élőmunka-felhasználást, javítja a jövedelmezőséget. Gémes Gábor Hogyan alakultak az idei tervek? Melyek a legnépszerűbb termékeik? Elégedett-e a lakosság a szövetkezet javító szolgáltatásaival? Milyen nehézségek adódtak az elmúlt nyolc hónap folyamán? — Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Herczeg Pált, a Kiskunfélegyházi Fémipari Szövetkezet elnökét. A tavalyi esztendőt csaknem hatmillió forint nyereséggel zártuk. Idei tervezett árbevételünk meghaladja a 60 millió forintot, és szeretnénk az elmúlt évhez hasonló eredményeket elérni, bár elég sok gondot okoz jelenleg szövetkezetünkben a munkaerőhiány 9 A különböző tároló- és légtartályok a megrendelők igényei szerint készülnek. — kezdte tájékoztatását az elnök. — Különösen esztergályos, hegesztő és lakatos szakmunkásokra lenne szükségünk, hogy még több megrendelésnek tudjunk eleget tenni. Körülbelül másfélszer nagyobb a megrendelői igény, mint amennyit jelenleg ki tudunk elégíteni. — Ma már össztermelésünknek a felét, a különböző tároló- és légtartályok gyártása jelenti. Az idén mintegy ötszáz darabot készítünk ezekből a termékekből. A tárolótartályok megrendelői többnyire a gyógyszer- és konzervipari üzemek. A rendeltetésüknek megfelelően, a tárolók szénacél burkát rozsdamentes, sav-, vagy lúgálló anyagokkal béleljük, s ellátjuk a tartályokat fűtp-, hűtő-, vagy keverőberendezésekkel is, ha kell. Méreteik, a gyártásuk során felhasznált anyagok fajtái, illetve a különböző műszaki megoldások, a megrendelők igényei szerint változhatnak. Ugyanez vonatkozik a légtartályok, s az alkatrészmosó berendezések gyártására is. A sűrített levegő tárolására — kompresszorokhoz — készítjük a különböző légtartályokat. Termelőszövetkezetek és ipari üzemek egyaránt szép Számmal találhatók megrendelőink között. — Es kiknek gyártják az alkatrészmosókat? — Általában gépgyártó és fémipari üzemeknek. Ugyanis ezekkel a berendezésekkel gyorsan eltávolíthatók a fémipari félkésztermékek, alkatrészek szennyeződései, rozsdarétegei. Készítünk kisebb és nagyobb alkatrészek mosására alkalmas berendezéseket egyaránt, s olyan speciális szivattyúval, szórófejekkel látjuk el valamennyit, amelyek jól ellenállnak a nagy hatású oldószereknek. Legnagyobb tételben, a Rába Vagon és Gépgyár rendelt az idén e termékünkből. Az alkat- részmosó berendezések gyártása, több mint 10 millió árbevételt jelent ebben az évben. — De nemcsak fémipari termé- Ikek készülnek szövetkezetünkben — mondotta a továbbiakban az elnök. — Gyártunk kubikos fatalicskákat, malteros ládákat, szerszámnyeleket is, faipari részlegeinkben, az idén mintegy kétmillió forint értékben. Javltó- szolgáltatásainkkal úgy érzem, elégedett a lakosság. Vállalunk gumijavftást. kerékcentírozást, különböző lakatosmunkákat. Továbbá televíziók, rádiók, háztartási gépek, motorkerékpárok garanciális és garancián túli javításával is foglalkozunk, s az ebből származó ez évi árbevételünk, a terveink szerint két és fél millió forint lesz. Ha megfelelő az alkatrész-ellátottságunk, három-öt napon belül kijavítják szakembereink a meghibásodott készülékeket. — Az idén is vállalt bérmunkát a szövetkezet? — Igen. A Lipcsei Mezőgazda- sági Gépgyárral 14 éve tartunk fenn kapcsolatot, amit a jövőben még tovább szeretnénk bővíteni. Ebben az évben, hat és fél millió forint értékű bérmunkát végzünk német partnereinknek, különböző mezőeazdasági gépalkatrészek gyártásával. A vállalt munkák java részével már elkészültünk. Összesen mintegy 25 ezer darab ekefejet, traktorolgali- hárómszöget, s hátsó eRekerék- támasztót szállítottunk eddig a lipcsei gyárnak, amelynek termékeiből egyébként, igen sokat vásárolnak a magyar mezőgazdasági üzemek is — mondotta végezetül a szövetkezet elnöke. K. E. • Alkatrészmosó berendezés gyártásával évek óta foglalkoznak a kiskunfélegyházlak. Többnyire a vasipari és gépgyártó üzemek rendelnek e termékükből. (Archív felvételek.)