Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-17 / 218. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember II. TÁRSADALMI MUNKA AZ ÉPFA HALASI GYÁRÁBAN Fizetségük: köszönősorok a brigádnaplóban Szép növésű fiatal szomorúfűz bukkan elő két üzemi épület kö-. ' zül. A fal mellett virágágyás nyújtózkodik végig — s ahol még nem nő fű, nem virít virág, ott is készül már a helye a szabad területeken. Idén 'ültetett szelíd- gesztenyék sorakoznak az egyik, parkosításra még csak kijelölt ud­varrészben. Sétánkon egyetértünk Pilz Gyula főmérnökkel és Vin­céé Ferenc technológus munka- verseny-szervezővel abban, hogy az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat halasi gyára küllemét, környezetét tekintve is sokat vál­tozott az utóbbi időben. Azért mondható, hogy „is", mert tavaly a termelésben is újat „mutatott" a kollektíva: első ízben kiharcol­ta a Kiváló Gyár címet. A legtisztább üzem Aki régen járt errefelé, szinte rá sem ismer a gyárrá. Anoi a bejáratnál két éve meg deíekt- tei renyegeto gazos nepenupaa fogadták az autós dolgozókat és vendégeket, most csinos parkolót találni. — a márciusi kommunista szombaton kezd­tük el építeni — tájékoztat a főmérnök. — A kerítés menti fasort is a tavasszal telepí­tettük. Az idén négyszáz facsemetét ültettek el a brigádok, részben benn a gyár területén. A közösségek a társadalmi munkájuk egy részét a munkahelyi környezet szebbé tételé­re ajánlották föl. Parkosítással, egyengetés- sel, takarítással rendbetették az üzemek kör­nyékét. A kommunista szombatokon és sza­bad időben végzett társadalmi munkának az eredménye, hogy a megyei tanács és a Szák­szervezetek Megyei Tanácsa által a város leg­tisztább üzemének adományozott vándorser- legfat és oklevelet legelőször, a június 5-i kör­nyezetvédelmi világnap alkalmából mi kaptuk meg Kiskunhalason. Arról, hogy az esztétikus környezet igénye tartós az ÉPFA Vállalat halasi gyárában, s nem csupán egy sikeres kampánynak köszön­hető a szép bronz serleg, meggyőz a kerítésen kívüli és azon belüli tisztaság és rend. Egy többféle célra használható sportpályának is találtak helyet a gyár területén — és szintén társadalmi munkában építik a dolgozók. A közösség zöme —■ Lelkes emberek kisebb csoportja, vagy a nagy közösség keze munkája, amit itt látni? — kérdezem. — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy min­denki egyformán lelkesedik és vesz részt a • A Kilián brigád tagjai nemcsak a gyári munkában is. (Tóth Sándor felvétele.) termelési feladatukat végzik jól, élenjárnak a társadalmi társadalmi munkában — mondja Vincze Fe­renc munkaverseny-felelős. — Vannak olya­nok is, akik még nem meggyőződésből hozzák az áldozatot a közösségért, hanem csak azért kapcsolódnak 'be, hogy ne lógjanak ki a sor­ból. Ha a 176 brigádtagot nézzük, akkor el­mondhatom, hogy közülük 150—160-an vé­geznek rendszeresen társadalmi munkát. He­lyesnek, mozgósító erejű példamutatásnak tar­tom, hogy a vezetők sem vonják ki magukat az akciókból. A brigádok közül a legaktívabb a Pattantyús, az Asztalos János és a Kilián « György kollektíva. A fizetségük nem több egy beírásnál a naplójukba, mégis szívesen vál­lalnak feladatot a város, vagy a gyár érdeké­ben. Emlékérem és oklevél A kiskunhalasi ÉPFA-gyári kollektíva sok társadalmi 'munkát végez a város fejlődése ér­dekében is. Az elmúlt évben 30 jelentősebb fel­ajánlásnak tettek eleget a brigádok. Többek közt ajtókat és ablakokat készítettek, javítot­tak az átalakuló szociális otthonnak, az Erdei Ferenc téren padokat hoztak- helyre, a szak­maközi bizottság helyiségeiben bútorokat javí­tottak, a gimnáziumot a pinceklubja falbur­kolatának elkészítésével segítették, Kun fehér- tón pedig az úttörőtábor konyháján javították-’ meg az ajtókat-áblakakait. A Kuruc vitézek terén az új óvoda és bölcsőde elkészítéséhez festéssel járultak hozzá az ÉPFÁ-sok. össze- • sen 7 ezer 79 órát dolgoztak társadalmi mun­kában a városnak. Ezért vehették át a gyár dolgozói augusztus 20. alkalmából a Település­fejlesztésért emlékérmet és oklevelet, amely a megyei tanács és a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elismerését fejezi ki. A gyorsaság jellemzi — A brigádok társadalmi munkáját a gyor­saság jellemzi — teszi hozzá az előbbiekhez a versenyfelelos, aki egyben a városi szocia­lista brigádok klubjának vezetője. Előfordul, hogy ott szólnak neki a klubban: ennek, vagy annak az iskolának segíteni kellene, de általá­ban már közvetlenül a brigádokat keresik fel kéréseikkel a patronált intézmények. — Az idei első félévben 2300 óra társadalmi munkát végeztünk, de a tennivalók nagy része még csak ezután következik. Almikor közeleg' az ősz és a tél, akkor derül ki, hogy rosszul zár az ablak, az ajtó, és az iskolákban egyik­másik szemléltető eszköz helyett új kellene. A politechnikai oktatás barkácsgépeit szintén több helyen a mi 'brigádjaink hozzák majd rendbe a téli napokra. — 'Most nem csak a termelő, a gazdasági munkával sikerült felhívni magunkra a fi­gyelmet a ^vácQSbam fyanejm ^ társadalmi te­vékenységgel is. Az a törekvésünk, hogy ha ‘lehet, jövőre. itt, tartsuk a vándorséfleget, s gyarapodjunk egy újabb Kiváló Gyár cím­mel — fedi föl előttem a gyár közösségének terveit Pilz Gyula, az üzem fiatal főmérnöke. A. Tóth Sándor KIJEV—TBILISZI—ASH AB AD Magyar gazdasági napok Egy géppel öt művelet • A kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet minden évben nagy össze­geket fordít beruházásra. A pénz jó részét olyan gépekre és beren­dezésekre fordítják, amelyek termelékenyebbek a régieknél és kivá­lóbb minőségű termék előállítására képesek. A tervek szerint az idén 2,5 millió forintot fordítanak termelést segítő beruházásaikra, új gé­pek beszerzésére. A már használatban lévők közül nagy hasznát lát­ják az NSZK gyártmányú élragasztó gépnek, amely egyszerre öt művelet kitűnő minőségű elvégzésére képes. Felvételűnkön az 1 millió forint értékű géppel Németh Pál asztalosmester és Lerner József be­tanított munkás dolgozik. (O. L.) Turbina melegházi használata Negyedik alkalommal rendez magyar gazdasági napokat a Szov­jetunióban a Magyar Kereskedel­mi Kamara valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége. Az idén ősszel sorra kerülő rendezvényeknek há­rom köztársasági főváros ad ott­hont : a tervek ‘ szerint Kijevben október ‘14—17, Tbilisziben októ­ber 21—24, Ashabadban pedig ok­tóber 28—31. között lesznek a gaz­dasági napok. Az első ilyen jellegű rendez­vénysorozatot 1973-ban tartották a Szovjetunióban. Akkor Moszkva, Novoszibirszk és Taskent volt a színhely. A második esetben Ir- kutszkot és Bakut keresték fel a magyar szakemberek. Harmadik alkalommal — 1978-ban — Alma- Ata és Minszk adott otthont a ren­dezvénynek. A magyar gazdasági napok mos­tani célja: újabb lehetőségek fel­tárása a szocialista integráción be­lül a magyar—szovjet gazdasági­műszaki együttműködés kiszélesí­tésére. A magyar szervezők, ‘ren­dezők azt szeretnék, ha a szovjet szakemberek a három városban — ahol korábban elsősorban készter­mékeink voltak ismertek — az ed­digieknél jobban, sokoldalúbban megismerjék Magyarországot mint kooperációs partnert. Ennek megfelelően állították össze az előadássorozat tematiká­ját. Az előzetes tervek szerint Ki- jevben 21, Tbilisziben 14 és As­habadban 14 , előadás hangzik majd el. Ezek foglalkoznak a táv­közlés, a gumi-,. a járműipar, az olaj- és a földgázipar, a hűtő- gépgyártás, a műtrágyagyártás, a mezőgazdaság, a tej- és a húsipar terén elért magyar eredmények­kel, tapasztalatokkal. A felsorolás is érzékelteti, hogy a KGST-n belüli kooperációs és szakosítási törekvéseknek megfe­lelően, azzal egyezően néhány té­ma többször is napirendre kerül. Ilyen például a Tyler licenc alap­ján gyártott áruházi hűtőberende­zéseket ismertető előadás, amelyet a korábbi rendezvények színhe­lyén megkülönböztetett figyelem­mel kísértek a meghívott szakem­berek. Hasonló ismétlődő téma az autóbuszgyártás és -fejlesztés is. Többször szerepelt már a magyar gazdasági napok témái között a számítógépek sokoldalú felhasz­nálásában elért eredmények, ta­pasztalatok ismertetése. Mindhárom városban több olyan élőadás hangzik majd el, amely a gazdasági napok rendezésében és szervezésében közreműködő szov­jet partnerszervezetek — a Szov­jetunió Kereskedelmi és Iparka­marája, valamint a Műszaki-Tu­dományos Állami Bizottság — ké­résére került be a tematikába. így például szó lesz az élelmiszeripar, a mezőgazdaság területén gyűjtött magyar tapasztalatok közül a me­legházi növénytermesztés műszaki követelményeiről, feltételeiről, a növényolajgyártás és -csomagolás tapasztalatairól, a húsfeldolgozás technológiájáról stb. Az előadásokat dia- és filmvetí­tések kísérik, utána pedig —‘ mint a korábbi rendezvények alkalmá­val — lehetőség nyílik majd a ma­gyar és a szovjet szakemberek kö­zötti közvetlen eszmecserére. A kétoldalú véleménycserék kereté­ben egyrészt a felhasználók sze­gezhetnek hasznos ismereteket a kikísérletezett vagy még kifejlesz­tés alatt álló • termékekről, más­részt az ideérkező magyar szak­emberek részlegesen megismer­kedhetnek a felhasználók sokéves tapasztalataival. Ezeket jól hasz­nosíthatják majd a következő fej­lesztési szakaszban. Az idelátogató magyar szakemberek ugyanakkor információkat kaphatnak az újabb szovjet feilesztési-exportszállí- tási elkéDzelésekről. Ezek megis­merése elősegítheti, hogy a ma­gyar vállalatok jobban számolja­nak a szovjet gépekkel, berende­zésekkel, műszerekkel a saját fej­lesztési programjaikban, s megte­remti annak lehetőségét is, hogy közösen lépjenek fel harmadik piacokon. A Harkov környéki zmijevi kör­zeti vízi erőmű egyik 200 ezer ki- lowattos turbinája most „amúgy mellesleg” a szomszédos gotvaldo- vói zöldséggyár melegházait is el tudja látni megfelelő mennyiségű hővel. Ezt az újszerű megoldást az aggregát rekonstrukciója tette le­hetővé. A turbina külsőre nem is különbözik a többitől. De vízát­bocsátó részébe olyan berendezés­rendszert szereltek, amelynek se­gítségével a kapcsolótábláról sza­bályozni lehet a termelt hő meny- nyiségét. Az aggregát mellett, hő­cserélő berendezések vannak, ahol a turbina fejlesztette gőz felmele­gítLa vizet. A zöldséggyár a vízi* erőműtől kapott hő révén új me­legházakat létesíthet, így lehetőség lesz a harkovi lakosok téli zöld­ségellátásának változatossá tételé­re. Ilyen nagy teljesítményű turbir na rekonstrukcióját most először végezték világviszonylatban. A „kétszázezresek” üzembe állítása a modern villanytelepek számára lehetővé teszi azt, hogy fő rendel­tetésükön kívül a mezőgazdasági komplexumokat is ellássák hővel. Az ötéves terv végéig a Donyec- medencében levő kurahovói vízi­erőmű turbináinak hasonló re­konstrukcióját is tervezik. (BU- DAPRESS — APN) Mikor lesz zavartalan az áramszolgáltatás Ürihegyen? A Hetényegyházához tartozó egyik külterületi körzet, Űrihegy, kö­rülbelül két évtizede villamosított. Két esztendő óta azonban na- gyon sok bosszúságot okoz az itt lakóknak a villany. A részletekről Kovács Józseftől értesültünk, aki a szerkesztőségünkhöz küldött le­velében közölte: igen gyakori az áramkimaradás. Előfordult már, Kogy kilenc napon át szünetelt ez a szolgáltatás, s az sem ritka eset, hogy a szükséges 220 volt helyett mindössze 170 voltnyi fe­szültség jut el otthonaikba, s ilyenkor alig égnek a villanykörték, a különféle elektromos készülékek és háztartási gépek pedig használ- hatalanok. Emiatt reklamált már olvasónk a Dél-magyarországi Áramszolgáltató kecskeméti kirendeltségén, de úgy tűnik hiába, hiszen semmi sem változott. Szeretnénk tudni, mikor foglalkoznak végre gondjainkkal érdemben az illetékesek? — kérdezi mások ne­vében is. A közérdekű ügynek minősülő áramellátási zavarokkal kapcso­latban tájékoztatást kértünk a községi tanács megbízott vb-tit- kárától, Buti Lásziónétól, aki el­mondotta, hogy a régen épített, több kilométernyi hálózat — mely a Helvéciái Állami Gazdaság, va­lamint a helyi Egyetértés Szak- szövetkezet tulajdona — jelenleg már túlságosan elavult, s erre rá­adás, hogy túl is terhelt. Mind­ennék szinte óhatatlan következ­ménye az esetenkénti áramszü­net, meg az alacsony feszültség. E tarthatatlan helyzetről, vala­mint a megoldás lehetőségeiről szeptember 1-én tárgyaltak az ér­dekelt gazdasági üzemek és ható­ságok képviselői, akik megállapí­tották, az ismétlődő hibákat csak az elektromos vezetékrendszer é$ a hozzá tartozó trafóállomások tel­jes kicserélése révén lehet meg­szüntetni. E nagyarányú korsze­rűsítés feltehetően 709—800 ezer forint költséggel jár, melynek te/ dezetét elsősorban a tulajdonosok­nak, s kisebb mértékben az érin­tett lakosoknak kell előteremte­niük. (Ez utóbbiak korábban be­fizettek már ilyen címen összesen csaknem 130 ezer forintot, ám e pénz még kevés.) A testületi dön­tés értelmében a DÉMÁSZ elké­szíti a kivitelezési tervet, hozzá a költségszámítást, s ezek birtoká­ban fog majd a tanács újra tár­gyalni a két gazdasággal és a fo­gyasztókkal. Amennyiben sikerül biztosítani a szükséges összeget — s e célból más forrásból. is sze­rezni pénzügyi támogatást —, a munkát rövid időn 'belül elvégzik az áramszolgáltató dolgozói. Reklamálhat-e a kisipari szolgáltatás megrendelője? Egymás után két hasonló témájú levelet is kaptunk a minap Kecs­kemétről. Az egyik feladója a Muskotály U. 9. szám alatt lakó Szabó József, aki új családi házánál elvégzendő lakatosmunkát rendelte meg a mesteri címmel is rendelkező egyik helyi kisiparos­nál. 0 azonban korántsem a kívánalmaknak, a szakmai követel­ményeknek megfelelően végezte el feladatát, s bár felvette e szol­gál tatás diját, a több mint 17 ezer forintot, arról nem óhajt szám­lát adni. Ennek híján pedig képtelen reklamálni olvasónk. Ilyesféle helyzetben van a Sétatér u. 11. szám alatt lakó Kovács István is, aki 500 forintos előleg kifizetése ellenében rendelhetett meg épí­tési . munkát, szintén kisiparosnál. E szakember nemhogy az idei húsvétig szóló vállalási időt nem .tartotta be, de _a?óta,$em igyek­szik teljesíteni ebbéli Kötelezettségét. Egyálalán reklamálhat-e az ember, ha kisiparossal van dolga? érdeklődnek á jláriá^ZÖsólí'.' Fontos tudni, hogy a szocialista szolgáltató szervek munkáját szervesen, nélkülözhetetlenül ki­egészítő kisipari tevékenységet is szabályozták, melynek értelmében az egyéni vállalkozók mindenkor a megrendelők igényeinek maxi­mális figyelembevételével tartoz­nak elvégezni feladataikat. Ha e szolgáltatás díja eléri, vagy meg­haladja az 1000 forintot, arról számlát kell adniuk külön kérés nélkül is. (Az ilyen érték alatti díjösszeg átvételekor blokkot, esetleg kísérőjegyzéket kell kiál­lítaniuk.) Számos esetben — pél­dául elektromos eszközök javítá­sakor, vagy éppen lakóházak épí­tésénél, szerelésénél — jótállás vállalására is kötelezettek, még­pedig a számlájuk, blokkjuk stb. alapján. Eme időn belül, 'később pedig a szavatossági jog szerint, a megrendelő követelheti a hibá­san, hiányosan végzett munka ki­javítását, vagy a díj arányos csök­kentését, végső esetben pedig — ha a jogos reklamáció eredmény­telen — a már kifizetett teljes összeget is visszakérheti. Befeje­zésül megemlítjük, hogy a meg­rendelők a KIGSZ megyei, illetve helyi szervezeténél tehetnek pa­naszt, s az ottani szakmai bizott­ságok kivizsgálják a2 ügyeket, gondoskodnak a hibák helyreho­zásáról, indokolt esetben pedig fe- gyelmileg is felelősségre vonják a szabályokat megsértő kisiparost. Mikor kell fizetni adót garázs után? Kiskőrösön, a Majakovszkij u. 25. szám alatt lakik Varga Sán- dorné, akinek családi háza 1985-ig adómentes. Nemrégen kis épít­ményt létesített lakóháza mellett, s a farostlemezből készült, hul­lámpalával, ajtóval ellátott helyiségekben a gépkocsiját tárolja. Olvasónk nemrég a helyi tanácstól kapott egy határozatot, mely garázsadó-fizetési kötelezettségről szól. Furcsának találja a döntést akkor, amikor a lakóépülete adómentességének hatálya fennáll. Vajon helyesen járt-e el a hatóság? — tudakolja a lapunkhoz címzett levelében. A pénzügyminiszteri rendelet szerint a házadó szempontjából épületnek minősül a földön elhe­lyezett, fal és tető által határolt, zárt • egységet alkotó építmény, anyagára és méretére tekintet nélkül. Vagyis az ön — ahogy írta — kocsitárolója is ebbe a kategó­riába tartozik. És ha ennek építér séhez, illetve használatba vételé­hez nem kért, vagy nem kapott hatósági engedélyt, jogos a kive­tett adó. Ezen túlmenően akkor is köteles fizetni adót a tulajdo­nos, ha a garázst nem a saját tel­kén építette. Végezetül elmond­juk, az előírásoknak megfelelően létesített és birtokba vett gépko­csitárolók után 1971. július 1-től kezdődően 25 évi adómentességet kapnak az állampolgárok. Megszűnhet-e a munkaviszony a gyes idején? ___________ Az Izsákon lakó.Ifj. Fejszés Istvánná a helyi állami gazdaságban dolgozott határozott időre szóló munkaszerződés, alapján. Közben szült, majd kivette a gyermekgondozási szabadságát. Ez idő alatt szűnt meg a munkaviszonya. Szeretné tudni, jogszerűen járt-e el ügyében munkahelye? Helyesen cselekedett a gazda­ság. A Munka Törvénykönyve ugyanis csak azt szögezi le, hogy felmondással1 nem szüntethető meg a szülési, illetve gyermek- gondozási szabadságon lévő kis­mama munkaviszonya. Ez a tila­lom nem vonatkozik a határozott idejű munkaszerződés alapján foglalkoztatott dolgozó nőre. Tá­jékoztatjuk még arról, hogy je­lenlegi helyzete egyál talán nem ad okot az aggodalomra, hiszen a gyes időszakára — tehát a kis­gyermeke hároméves koráig — folyamatosan kapja a gyermek­gondozási segélyt, számos egész­ségügyi ellátást pedig állampolgá­ri jogon vehet igényibe. Szociális körülményei persze akkor javul­hatnak, ha munkaviszony alapján is kér és kap támogatást. Javasol­juk hát', hogy próbálkozzon be­dolgozóként állásiba kerülni — e munka odahaza, a gyermekneve­lés mellett is végezhető —, s ha teljesítménye megfelel a követel­ményeknek, ugyanúgy lehet biz­tosított, mintha egyéb munkavi­szonya volna. Összeállította: Velkel Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents