Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

—,—,—— ­.......—-——— ---------- 1 - ■ " MM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kalevi Sorsa Budapesten AZ MSZMP BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 205. szám. AfS! 1,20 Ft 1980. szeptember 2. kedd DIPLOMAOSZTÁS, ELŐADÁSOK AZ ELSŐ NAFON Az oktatási igazgatóság ünnepsége • Dr. Romany Pál gratulál a vörös diplomás Holló Kálmánnénak, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozójának. Üj iskolákat avattak a megyében 9 Tankönyvkiosztás a tanév első napján. Ünnepélyes keretek között kez­dődött meg hétfőn az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának 24. tan­éve. Az összevont tanári értekez­letet követő eseménynek a Me­gyei Művelődési Központ szín­házterme adott otthont, ahol Szabó Lajos, az igazgatóság ve­zetője üdvözölte az elnökségben helyet foglaló dr. Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát, a városi és já­rási pártbizottság tisztségviselőit, valamint az esti egyetem rendsze­rű tanfolyamok megjelent hallga­tóit. Ok, mintegy négyszázan kép­viselték Kecskeméten a három­éves alaptagozat, a szakosító, ki­egészítő szak- és a speciális tan­folyamok több mint kétezer résztvevőjét. Ennyien gyarapítják, illetve mélyítik el a marxista— leninista műveltséget nyolcvan­kilenc osztályközösségben. Az 1980—81-es pártoktatási évet Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fejlett szocialista társadalom épí­tése feltételezi és magában fog­lalja a növekvő eszmei tudatos­ságot, közösségi aktivitást, a tár­sadalmi problémák iránti érzé­kenységet és tájékozódóképessé­get. Beszélt az emberi tényezők növekvő szerepéről, s így folytat­ta: — Tudás, a műveltség — s ezen belül a politikai, ideológiai felkészültség — társadalmi mé­retekben hatalmas erő. A valóság türelmetlenül kérdez, és világ­nézetünk segítségével mindig vá­laszolni kell az új kérdésekre. A szocializmusban a folytonosság és a megújhodás, az állhatatosság és a . változás iránti érzék, képesség egymást feltételező fogalmak. A Központi Bizottság 1976. ok­tóber 26-i határozatának szelle­mében, a XII. pártkongresszus célkitűzéseit figyelembe véve, to­vábbra is fontos feladat az okta­tó-nevelő munka minőségi köve­telményeinek erősítése. A korsze­rű tudást, szemléletet kifejlesztő tartalmi kérdések között alapve­tő szerepet tölt be a marxizmus— leninizmus klasszikusainak és pártunk hat évtizedes munkájá­nak mély, alapos tanulmányozá­sa, az ismeretek alkotó alkalma­zása. A kialakult hagyományoknak megfelelően, ezen az ünnepségen kapták meg oklevelüket a teljes szakosító tagozat végzett hallga­tói. Dr. Romány Pál kezéből het- venhárman vették át a főiskolai végzettségről tanúskodó doku­mentumot, közöttük tizenhatan a kiemelkedő eredményt elismerő vörös diplomát. A megyei pártbi­zottság első titkára gratulált a bizonyítványok tulajdonosainak, és mindazoknak, akik segítették A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn Budapestre érke­zett Kalevi Sorsa, a Finn Szoci­áldemokrata Párt elnöke. A finn szociáldemokrata pártvezetőt a Ferihegyi repülőtéren Berecz Já­nos, az MSZMP KB tagja, a kül­ügyi osztály vezetője fogadta. Je­len volt Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. őket abban, hogy eleget tehettek a követelményeknek. Mint mon­dotta, ez alkalommal is kiderült, hogy pártunk több, egymást kö­vető nemzedéke tanul folyamato­san, fölkészülve az újabb felada­tok megoldására. Délután 16 órakor már előadá­sokkal folytatódott a program az oktatási igazgatóság tantermei­ben. illetve a Bányai Júlia Gim­náziumban, az Óvónőképző Inté­zetbe és az MHSZ-klubba kihe­lyezett osztályokban. Az esti egyetem rendszerű tanfolyamok rendre megkezdődnek a városi és községi helyszíneken is a héten. A kecskeméti pártiskolán ma lesz az első tanítási nap — a marxista—leninista esti középfo­kú iskolák első és második év­folyamos foglalkozásvezetőinek a részvételével. Ezzel kezdetét veszi a propagandisták felkészítése is. H. F. Tegnap megkezdődött az új tanév. Az országos megnyitó ün­nepséget egy nappal előbb, vasár­nap tartották meg Békéscsabán. Felavatták az új nyomdaipari szakiközépiskolát, amelyben két­százötven tanuló sajátíthatja el a tipográfia, a könyvkészítés isme­reteit. Az iskolát Pozsgay Imre művelődési miniszter adta át ren­deltetésének. Ezt követően a bé­késcsabai iskolacentrumban tar­tották meg az országos tanévnyitó ünnepséget. Gyulavári Pálnak, a Békés megyei tanács elnökének bevezető szavai után Pozsgay Im­re miniszter mondott beszédet: — Abban a korszakiban, amely­ben az emberi erőfeszítés a hoz­záértéssel és becsülettel végzett munka a fejlődés legfőbb forrása, nem lehet haladás jó iskola nél­kül. Fejlődésünk nagymértékben attól függ, hogy az emberek — köztük a fiatalok — tehetségét milyen eredménnyel fejlesztjük. Sikeresen termelő, a hazai társa­dalmi szükségletekre és a világ- gazdasági változásokra gyorsan, rugalmasan reagálni tudó gazda­ság csak _ művelt munkásokkal, értelmiségiékkel teremthető meg. Olyan fejlett köznevelési rend­szer szükséges, amely a szakmai képzés mellett az általános kép­zést helyezi előtérbe. Minél meg­alapozottabb ugyanis az általános műveltség, annál megbízhatóbban épülhetnek rá a szakmai ismere­tek. Eszményünk a szocialista ne­velőiskola, amely olyan emberek­ké neveli az ifjú nemzedéket, akiknek célja a munka, az alko­tás, akik a szocialista társadalom hívei lesznek — mondotta a többi között Pozsgay Imre. Ezt követően a tennivalókról szólt, s hangsúlyozta: folytatnunk kell a tankötelezettségi törvény mind teljesebb megvalósítását, el kell érnünk, hogy a tanköteles korban levő hatéves gyermekek idejében megkezdjék iskolai ta­nulmányaikat. Az oktatási intéz­ményekben folytatni keld az egy­séges követelményrendszer kiala­kítását. Fontos, hogy következe­tesen alkalmazzák a nevelési-ok­tatási terveket, s hasznosítsák e tervek bevezetése során szerzett tapasztalatokat. A miniszter be­széde további részében köszöntöt­te az első osztályosokat, és a töb­bi diákot, a munka mellett tanuló felnőtt hallgatókat, a főiskoláso­kat és az egyetemistákat, a pálya­kezdő, a pólyán dolgozó, a nyug­díjba vonuló pedagógusokat. ■■■■■■■■ Tegnap országszerte, így Bács- Kiskun megyében is tanévnyitó ünnepségeket rendeztek az okta­tási intézményekben. E jeles ese­ményt a megyében több helyen új iskolák avatása tette emléke­zetesebbé. Üj, hét tantermes isko­laépületet adtak át rendeltetésé­nek a többi között Lajosmizsén is. Az avatást egybekötötték a megyei tanévnyitó ünnepséggel, amelyen dr. Major Imre, a Bács- Kiskun megyei Tanács elnökhe­lyettese mondott ünnepi beszédet. Köszöntötte az ünnepélyen meg­jelent szülőket, pedagógusokat, a helyi tanulóifjúságot, Bács-Kis­kun megye valamennyi oktatás­ügyi dolgozóját, általános és kö­zépiskolai tanulóját Ezután arról beszélt, hogy Lajosmizsén a tan­évnyitó nemcsak új tanítási évet, • Dr. Major Imre tanévnyitó és iskolaavató beszédét mondja. hanem új iskoláit is nyit. A most felépült oktatási épület hét új tan­teremmel javítja a nagyközség is­kolai ellátottságát. Ez itt kétsze­resen is nagyszerű eredmény: ez­zel ugyanis befejeződött a tanyai iskolák tíz évvel ezelőtt elkezdő­dött körzetesítést folyamata. A korábban elkészült hétközi diák­otthonnal és a mostani iskolabő­vítéssel lehetővé vált az osztott és a szakrendszerű oktatás álta­lános bevezetése. Az ezzel kap­csolatos megyei eredményekről szólva többek között 'hangsúlyoz­ta, hogy az 1972-ben meghirdetett tanyai kollégiumi akció lényegé­ben megvalósult Ez idő alatt ösz- szesen kétezer általános iskolai felső tagozatos tanuló részére nyúj­tottak diákotthoni elhelyezést mindezt nagyarányú társadalmi összefogás tette lehetővé. Termé­szetesen új iskolákat, tanterme­ket is építeni kellett Jelentős volt az iskolaépítésekhez adott társa­dalmi segítség is. Lajosmizsén pél­dául a most megnyílt új iskola 18 millió forintba került, s ehhez a nagyközség 13 üzeme és szövetke­zete több mint 4 millió forint tá­mogatást nyújtott az értékes tár­sadalmi munkavégzés mellett. Dr. Major Imire ezután átadta az új iskolát a tanulóknak és a pedagó­gusoknak. Bács-Kiskun megyében egyéb­ként az idén eddig — az ötéves fejlesztési program folytatásaként újabb ötvenöt általános iskolai tanterem készült el. Ezek közül Baján és a bajai járásban ugyan­csak tegnap adtak át húsz okta­tási tantermet. A Duna-parti vá­ros József Attila Általános Isko­lája hat új tanteremmel, úttörő­szobával!, orvosi szobával bővült. A kibővült és korszerűsített ál­talános iskola tegnapi tanévnyitó ünnepségén részt vettek Baja vá­ros párt- és tanácsi szerveinek vezetői. Dr. Kincses Ferenc váro­si tanácselnök mondott beszédet. Köszönetét mondott az iskola épí­tőinek, a lelkes társadalmi mun­kásoknak, az üzemi szocialista brigádoknak az értékes segítsé­gért. Hangsúlyozta: ez az iskola a város egyik munkáskerületében, épült, s mindenben megfelel a mai 'követelményeknek. Ezt az is­kolaépítési akciót — mondotta a továbbiakban — a város más ré­szein is folytatni kívánják. A járásban Bátmonostbron is iskolaavatással kezdődött az új tanév. A község két tantermes, több mint 4 millió forint költség­gel létesült iskoláját a vaskúti költségvetési üzem dolgozói épí­tették. Bácsborsódon négy új tan­termet vettek birtokukba a tanu­lók, Érsekcsanádon pedig három tanteremmel bővült az oktatási in­tézmény. Az érsekcsanádi iskola létesítését csaknem másfél millió forint értékű társadalmi munká­val segítette a lakosság. R. M. — Sz. F. A Magyar Biológiai Társaság vándorgyűlése • Dr. Törő Imre akadémikus megnyitja a vándorgyűlést a Tudomány és Technika Házában. (Tóth Sándor felvétele) Hétfőn délelőtt a Tudomány és Technika Házában megnyílt a Magyar Biológiai Társaság XIV. vándorgyűlése, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesülettel kö­zösen szervezett. Dr. Török Imre akadémikus, a társaság elnöke üdvözölte az ország különböző tá­jairól Kecskemétre érkezett tu­dományos kutatókat, vegyésze­ket, biológusokat, pedagógusokat, mezőgazdasági, erdészeti szakem­bereket és más szakmák képvise­lőit. Körvonalazta a rendezvény célját, amelynek ez alkalommal az ad a korábbiaknál nagyobb jelen­tőséget, hogy az V. ötéves terv­időszak befejező évében zajlik le. A vándorgyűlés így fóruma lehet a tudományos kutatás hosszú és középtávú tervei teljesítéséről, a munka eredményedről szóló ösz- szegezésnek. Dr. Matos László megyei ta­nácselnök-helyettes, aki a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. és az Agrártudományi Egyesület me­gyei szervezete nevében köszön­tötte a vándorgyűlést, a három­napos rendezvénysorozat téma- gaZdagságát méltatta. Hangsú­lyozta, högy ez a tudományos esz­mecsere is alátámasztja, milyen széles körű együttműködés ala­kult ki a mezőgazdaságban, s az ágazattal összefüggő kutatómun­kában a biológusok, genetifcusok, valamint az agrárszakemberek között a XII. pártkongresszuson megfogalmazott határozatok tel­jesítésére, a hazánk természeti adottságai által is indokolt tenme- lésfejlesztésre a mezőgazdaságban, hiszen a mezőgazdaság és az élel­miszeripar termelésének 'bővülése biztosítja a kiegyensúlyozott bel­földi ellátást, a gazdaságos ex­port fokozását. Dr. Filus Isfván, a Kertészeti Főiskolai Kar igaz­gatója a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek megyei szervezetének képviseletében mél­tatta a vándorgyűlés jelentőségét, majd dr. Gánti Tibor a biológiai társaság főtitkára ismertetné a programot A résztvevők ezután a külön­böző szakosztályok ülésein foly­atatták a tanácskozásaikat A szer­ves anyag produkciójának alaku­lása hazánk mezőgazdaságában 1960—1980 között címmel dr. Boócz Ernő, a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem tanára tartott elő­adást. Ezt követte a témakörhöz kapcsolódóan Szász Gábor egye­temi tanár előadása és Papp László által megfogalmazott, írá­sos referátum a szerves anyag elsődleges termeléséről (primer produkciójáról) a természetes és mesterséges ökoszisztémák ener­giamérlegének alakulásáról. A másik szekcióban a modem növényigenetika alkalmazása a mezőgazdaságban címmel a hazai növénynemesítés eredményeiről, a nemesítés célkitűzéseiről, módjá­ról, stratégiájáról hangzott el Ba­rabás Zoltán, Bállá László és And­(Folytatás a 2. oldalon.) is nagy í­Szolidaritási akciókkal — a békéért! — így lehetne egy mondatban összefoglalni mind­azt, amit a hagyományoknak megfelelően az idei őszön is meghirdet a Magyar Szolidari­tási Bizottság. Szeptember első napján — a nemzetközi antifasiszta nap al­kalmával — veszi kezdetét az a rendezvénysorozat, amelynek célja: alkalmat nyújtani a ma­gyar dolgozóknak, hogy pár­tunk és kormányunk nemzet­közi törekvéseivel összhang­ban, a legkülönbözőbb formák­ban kinyilváníthassák interna­cionalista szolidaritásukat. Szo­lidárisak vagyunk a testvéri szocialista országokkal, a nem­régen felszabadult és a szocia­lista fejlődést választó fiatal nemzetekkel, a felszabadulá­sukért küzdő mozgalmakkal és szervezetekkel, az imperialista, fasiszta elnyomás alatt sínylő­dő népekkel. Szolidaritást vál­lalunk a békéért és a leszere­lésért küzdő haladó erőkkel, a népek közötti barátság és együttműködés jegyében. Az idei őszi szolidaritási ak­ciók — talán még inkább, mint máskor — azt a célt is szolgál­ják, hogi/ ezek kapcsán váro­sokban és falvakban a legszé­lesebb társadalmi rétegek mi­nél jobban megismerjék a bo­nyolult nemzetközi helyzet összefüggéseit, a magyar és a nemzetközi szolidaritási meg­mozdulások tartalmát és cél­jait. Mint a bizottság elnöke ebből az alkalomból kifejezte reményét: — Számítunk arra is, hogy az őszi akciósorozat nyomán, a politikai és erkölcsi támogatás mellett sokasodnak a szolidaritási alapra történő önkéntes befizetések, és az anyagi támogatás növelése ér­dekében helyi kezdeményezé­seket bontakoztatnak ki or­szágszerte. A Hazafias Népfront megyei bizottsága — mint e rendez­vények szervezője és összefo­gója — valamennyi társadalmi szerv és a különböző rétegszer­vezetek, gazdasági szervek, in­tézmények, tudományos és más egyesületek segítségét és támo­gatását is kéri az akció sikere érdekében. A megyében számos rendezvény ad alkalmat a béke érdekében kifejtett munkánk és a szolidaritási akciók gon­dolatának ismertetésére. Most kerül sor a hős vietnami nép ünnepi évfordulójával kapcso­latban a szocialista építés feladatait is vállaló és abban helytálló testvéri Vietnam né­pe iránti őszinte tiszteletünk és barátságunk újbóli kifejezésé­re. Szeptember első felében a chilei és más latin-amerikai népek melletti szolidaritási rendezvényeket tartanak. A szeptemberi hónap örök mementójaként él emlékeze­tünkben, hogy negyvenegy év­vel ezelőtt tört ki Európában a második világháború, ami­kor a fasiszta német csapatok megkezdték Lengyelország megszállását. Itt Európában már több, mint 35 éve béke •van. Gondterhelt és az enyhü­lésért való küzdelem sok riasz­tó akadályát érzékelő béke ez, de mégis újra megújuló biza­kodásunk békéje is. Bízunk abban, hogy a megváltozott erőviszonyok közepette na­gyobb esélye van en/iek a küz­delemnek, mint a múltban. Bizakodunk, hogy a Varsói Szerződésbe tömörült szocia­lista országok — a Szovjetunió hatalmas erőt sugárzó higgadt politikádtól támogatva — meg tudják őrizni az emberek bé­kéjét és biztonságos életét, az építömunka nemes céljait és értelmét. Erről is szóljunk ezekben a napokban, hetekben. Nem fe­ledve: az emberiség legna­gyobb értéke, kincse nem lehet más, csakis a béke megőrzése. X. P. É Régi vízipuskások, mai D—344-esek i. iidii Tervek és feladatok a félegyházi költségvetési üzemben i. oldal Fafaragók sereglése (. oldal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents