Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-15 / 191. szám

IDŐJÁRÁS Várható idő járás ma estig: lassan tovább csökkenő felhőzet» csütörtökön még többfelé, pénteken már csak né­hány helyen kisebb esővel, futó záporesővel. Továbbra is élénk, időn­ként erős északnyugati, északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet: 10. 15 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet. 20. 25 fok között. •; ’ ' V VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 191. szám. Árai 1,20 Ft 1980. augusztus 15. péntek Magyar—NDK külügyi tárgyalások Dr. Herbert Krolikowski, a Né­met Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának állam­titkára az elmúlt napokban meg­beszéléseket folytatott Budapesten Nagy János külügyminisztériumi államtitkárral és Roska István külügyminiszter-helyettessel a magyar—NDK kapcsolatokról, va­lamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. Dr. Herbert Kroli- kowskit fogadta Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Bei'ecz János, az MSZMP Központi Bizottsága kül­ügyi osztályának vezetője és dr Pozsgay Imre művelődési minisz­ter. Az államtitkán augusztus 14-én elutazott Magyarországról. Magyarország a külföldi szemével 3. oldal Ugyanennyi energiával négyszer annyi fényerő 4. oldal Német vendégek Kecskeméten Karl Heim Schröder, a Német Kommunista Párt Elnökségének tagja, a vezetőség titkára, aki fe­leségével pihenés céljából ha­zánkban tartózkodik, tegnap Kecskemétre látogatott. A vendégeket Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fo­gadta, és tájékoztatta Bács-Kis- kun megye gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséről (képünk). Ezután Kecskemét nevezetessé­geivel ismerkedtek, majd elláto­gattak a jakabszállási Népfront Szakszövetkezetbe. A vendégek a délutáni óráka* Bugacon töltötték. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI NEB Intézkedések a törvénysértések ellen A megszokott napirendtől eltért a Bács-Kiskun megyei Népi El-, lenőrzési Bizottság tegnapi ülése, mert fő témaként nem egy átfogó vizsgálat tapasztalatait, hanem a megyei, valamint a járási-városi NEB-ek fegyelmező intézkedéseit, illetve ezek alakulását, hatását tárgyalták meg. A korábbi években ritkán és rendszertelenül foglalkoztak ezzel a témával, vagyis munkájuk e lé­nyeges részének elemzésével, s er­re a hiányosságra felhívta a figyel­met a párt XII. kongresszusának határozata: „Az állami szervek szorosabban hangolják össze tevé­kenységüket Fokozottabban tá­maszkodjanak a munkahelyi kö­zösségekre, a népi ellenőrzési bi­zottságokra, a társadalmi ellenőr­zés más formáira és hasznosítsák jobban tapasztalataikat. A népi ellenőrzési bizottságok munkájának alapvető célja, hogy a vállalatoknak, üzemeknek, ter­melőszövetkezeteknek, intézmé­nyeknek segítséget nyújtson a hi­bák, elkerüléséhez, a törvénysérté­sek megelőzéséhez, de tevékeny­ségüknek szerves része az is, hogy ha szükséges, akkor fegyelmező intézkedéseket kezdeményezzenek és rendszeresen figyelemmel kísér­jék ezek alakulását. A XII. pártkongresszus határo­zata alapján a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöksége el­rendelte a NEB-eknek, hogy a ko­rábbiaknál rendszeresebben, éven­te térjenek vissza erre a témára. Az elmúlt öt év alatt hozott fe­gyelmező intézkedések — büntető- eljárás, gazdasági bírság, fegyel­mi, kártérítési, szabálysértési és egyéb eljárás kezdeményezése — alakulásával kapcsolatban Miklós Zoltán, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke elmondta, hogy a feljelentések döntő többségben megalapozottak voltak, tehát az intézkedéseket körültekintő vizs­gálatok előzték meg. A törvény- sértők feljelentése előtt a népi el­lenőrzési bizottságok rendszeresen konzultálnak a területileg illeté­kes ügyészségekkel. A fegyelmező intézkedések túl­nyomó részét az ügyek természe­téből adódóan a lakossági jelzések, vagy az úgynevezett célvizsgála­tok alapján kezdeményezték. Mint azt a testület az eddigi ta­pasztalatok alapján, megállapítot­ta, a népi ellenőrzési bizottságok­nak a jövőbeli következetesebben, szigorúbban kell fellépniök a tör­vénysértésekkel szemben, bátrab­ban alkalmazzák a fegyelmező in­tézkedéseket, ha szükséges a bün­tető feljelentéseket is, és addig nem lehet befejezni a vizsgálato­kat, amíg a törvényesség helyre nem áll. A törvénysértések felderítése ér-, dekében a NEB-ek szorosabb kap­csolatot alakítsanak ki a gazdál­kodó szervekkel, az ottani párt­szervezetekkel, a dolgozókkal, az üzemek, közös gazdaságok irányí­tó felügyeleti szerveivel és más hatósági szervekkel. Ez ugyanis nagyban elősegíti az alapos, ered­ményhez vezető vizsgálatokat. Az elmúlt években a népi el­lenőrzési bizottságok nagy gondot fordítottak a bejelentések, magán­panaszok vizsgálására, illetve ezek intézésére is. Sőt, figyelemmel kí­sérték a más munkahelyekre be­érkezett bejelentések, magánpa­naszok intézését. Az idén például huszonegy ta­nácsi szakigazgatási szervnél, in­tézménynél, két szövetkezetnél és hét vállalatnál megvizsgálták, ho­gyan intézik a lakossági jelzéseket. E szervek tavaly csaknem ötszáz alapos lakossági jelzést kaptak, de csak tizenkilenc esetben alkalmaz­tak valamilyen fegyelmező intéz­kedést a jogszabályok ellen vétők­kel. A népi ellenőrzési bizottságok ugyancsak tavaly hetvenhat mun­kahelyen fegyelmező intézkedést, tizenkilenc személy ellen szabály­sértési eljárást kezdeményeztek. Tehát arra lenne szükség, hogy a munkahelyek az eddigieknél sok­kal alaposabban foglalkozzanak a lakossági jelzésekkel. Törvény hív­ja fel erre a figyelmüket. A megyei NEB ülése a két tes­tületi ülés között végzett munkát értékelő beszámolóval, illetve be­jelentésekkel fejeződött be. T. L. Szovjet, amerikai és brit javaslat az atomkísérletek általános betiltására GENF Az atomsorompó-szerződés hosz- szú évekig a nemzetközi kapcso­latok stabilitásának fontos ténye­zője volt, és kedvező feltételeket teremtett a leszerelés területén létrejövő széles körű megállapodá­sok kimunkálása és az ehhez kap­csolódó tárgyalások számára — jelentette ki Eugeniusz Kulaga lengyel külügyminiszter-helyet­tes, a szerződés betartását vizsgá­ló II. nemzetközi konferencia szer­dai általános vitájában. A lengyel delegáció vezetője ugyanakkor rámutatott a nukleá­ris fegyverek elterjedését meg­akadályozó mechanizmus tovább­fejlesztésének szükségességére, különös tekintettel egyes, a világ feszültséggel terhes térségeiben fekvő államoknak arra a törekvé­sére, hogy atomfegyverhez .jussa­nak. Tovább kell lépni a szerződés aláírói körének kiszélesítése felé,' íhogy végül is valamennyi részese legyen — hangsúlyozta felszólalá­sában Milos Vejvoda csehszlovák külügyminiszter-helyettes, a kon­ferencián részt vevő csehszlovák delegáció vezetője. Klaus von Dohnanyi nyugatné­met külügyi államminiszter, vala­mint Cristoph van der Klaauw, holland külügyminiszter felszóla­lásában egyaránt' megelégedéssel állapította meg, hogy a szerződést aláírt államok szigorúan betartják a rájuk eső kötelezettségeket. Az utóbbi években egy sor ország csatlakozott a szerződéshez. Minél több állam válik a szerződés ré­szesévé, annál inkább növekszik súlya és jelentősége — állapítot­ták meg egybehangzóan. Gheorghe Dolgu román külügy­miniszter-helyettes felszólította a nukleáris hatalmakat: tegyenek hatékony lépéseket a nukleáris le­szerelés terén, és az atomenergia békés célú felhasználásában való, megkülönböztetésektől mentes együttműködés mellett foglalt ál­lást. A szerdai ülésen felszólalt Görög- és Törökország képviselő­je is. ' A Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia az atom­kísérletek általános és teljes betil­tásáról szóló szerződés kidolgozá­sának céljával ugyancsak szerdán háromoldalas jelentést terjesztett a konferencia elé. (MTI) FIGYELŐSZOLGÁLAT A GÁTAK Tartós lesz a magas vízállás • Tiszaalpáron így fogták meg a buzgárt. Az árhullám alakulásáról, a Ti­sza védvonalán folyó árvízvédel­mi munkálatokról Dorogi Bélától. a kecskeméti járási hivatal el- nükheiyettesetől tegnap délelőtt az alábbi információt kaptuk. Augusztus 14-én reggel 8 óra­kor a szolnoki vízmérce 860 cen­timéter szintmagasságot mutatott, a szomszéd megyeszékhelyen a folyam 13 centimétert apadt. Ti- szakécskén az apadás addigi mér­téke 8 centiméter volt.­A védekezés az átszivárgó víz ellen folyamatos. A tiszabögi nyá­ri gátat 60 katona és 80 polgári személy védi. Az üdülőterület! gátnál különösebb probléma nincs, azon a szakaszon nyolcán teljesítenek szolgálatot. A fő védvonalakon^ ahol jelen­tős átszivárgások mutatkoznak, a vízügyi erők létszáma 128 főre növekedett. Intenzív figyelőszolgálatot tar­tanak. A kapcsolat a vízügyi szer­vekkel zavartalan, rendkívüli ese­mény — 14-ére virradóan — nem történt. A tiszaalpári védvonalon 4 cen­timétert apadt a folyó. Az éjszaka folyamán hullott je­lentős csapadék miatt az árvízvé­delemhez vezető utak nehezen járhatók, viszont a tegnapi na­gyobb szél segített jelentősén fel­szántani az utakat. A gáton 200 ember dolgozik, az árvízvédelmi brigádok példásan helytállnak, s erre a továbbiak­ban is szükség lesz, hiszen — bár a több helyütt bekövetkezett át- szivárgás miatt nagyobb gond ed­dig nincs — a magas vízállás előreláthatóan hosszabb ideig fog tartani. • Szállítják a homokzsák-utánpótlást a nyúlgáthoz. 0 Szolnoknál a Tisza árterületén hétvégi házak, kertek kerültek a víz fogságába. Sok évtizedes, a gyakorlat­ban igazolódott tapasztalat, hogy a gazdálkodás első félévi adatai lehetővé teszik, hogy a népgazdasági terv megvalósu­lására, a teljesítés mértékére következtessünk. Az első félévi gazdálkodást két tendencia érvényesülese jellemezte. A pozitív irányú abban nyilvánult meg, hogy a terv első számú gazdaság poli­tikai célja, a külgazdasági egyensúly javítása hónapró1- hónapra, s a félév egészében a tervezettnél is kedvezőbben alakult. Megtörtént az, amire rég volt példa: egy rövid idő­szakon belül — az I. negyedév­ben — szerény mértékű,, in­kább csak jelképes, aktívum is létrejött a nem rubel elszámo­lású kereskedelem egyenlegé­ben. Ez ugyan a későbbiek során eltűnt, de a június 30-i mérleghelyzet is sokkalta jobb a reméltnél és a tervezettnél, a passzívum mértéke, összege rendkívül alacsony. Van azonban ennek a kedve­ző mérleghelyzetnek, a külgaz­dasági egyensúly javításában elért eredménynek egy olyan negativ vonása is, amelyet más körülmények között hajlandók lennénk „szépséghibának” te­kinteni, jelen esetben azonban nem, mert a belgazdasági fo­lyamatokhoz kapcsolódik. Az idei népgazdasági terv a kül­gazdasági egyensúly javítását arra építi, hogy a nem rubel elszámolású import néhány százalékkal csökken, a kivitélé pedig igen erőteljesen, leg­alább 10—11 százalékkal nö­vekszik. Az első félévi egyen­leg-helyzetre ezek az összete­vők a tervezettől eltérően ha­tottak, a kivitel kisebb mérték­ben emelkedett, mig a behoza­tal nagyobb mértékben csök­kent. Márpedig nyilvánvaló, hogy az egyensúlyi helyzet biztonságosan és folyamatosan csak az export dinamikus nö­velésével javítható. Az első félévi gazdálkodás - negatív jellegű tendenciája, a belgazdasági folyamatokban, a termelésben mutatkozott. Az építőipari termelés kisebb mértékű csökkenése még össz­hangban van a tervvel, amely ezt a beruházások mérséklésé­vel párhuzamosan számításba vette, előirányozta. Az ipari termelés csökkenése viszont a tervvel ellentétes jelenség, mert a tavalyinál valamivel alacsonyabb belső felhasználás közepette a külgazdasági egyensúly javítása mindenkép­pen megkívánja az ipari ter­melés növelését. Az objektív szemléletű érté­kelés alig-alig talál olyan támpontokat, tényeket, ame­lyek segítségével a hazai gaz­dasági életben eddig nem ta­pasztalt jelenséget elfogadha­tóan értelmezhetné. Az ipar évkezdeti rendelésállománya ugyan már problémákat és gondokat jelzett, egyebek kö­zött azt, hogy a rendelésállo­mány nem elegendő a termelés tervezett növeléséhez. Az első félévben leginkább az tűnt szembe, hogy az ipar átlagá­nál mindig erőteljesebben fej­lődő ágazatok — például a gépipar, a vegyipar — terme­lése is visszaesett, míg az e te­kintetben kevésbé „élenjáró” ágazatok — például építő­anyagipar, textilruházati ipar, élelmiszeripar -- állóképeseb­beknek bizonyultak. Bár az ipari termelés stag­nálását a tervezettnél alacso- ! nyabb exportnövekedési dina- « mika is magyarázhatja, úgy ! tűnik, hogy a termelésben tűk- ] rözödö ipari magatartásnak j mélyebben rejlő okai is lehet- j nek. Gondoljunk csak arra, ] mennyi mindent tételeztünk i fel, „vártunk el” egyrészt a j szabályozóváltozásoktól, más- j részt az új' árrendszertől, a külkereskedelmi árakhoz iga- i zodó árképzéstől A szabályozó_ I változásokhoz való alkalmaz- j kodásban már van némi gya- korlata az iparnak, a gazda- j ságirányitásnak pedig abban, j hogy a várható hatásokat fel- j mérje, kiszámítsa. A január el- \ sejei módosításokhoz ezúttal a termelői árrendszer gyökeres j változása, új alapokra való he- I lyezése és új ármechanizmus társult. Feltételezhető, de még nem bizonyítható, hogy az ipar termelési és értékesítési ma­gatartását, gazdálkodását rész- i ben már az „elvárt” hatások alakították. Az elmondottakból kiolvas- ható, hogy az ipari termelés alakulását, s főként annak okait nem tudjuk tényekre, bi­zonyítékokra támaszkodva megítélni, minősíteni. Ami bi­zonyos, az viszont nem meg­nyugtató: az ipari termelés előreláthatóan éves szinten sem követi, közelíti meg a tervelőirányzatot, következés­képpen az előirányzott idei gazdaságnövekedés sem való­sul meg. E tekintet ben csak a mező- gazdaság teljesítményé javít­hatja a kilátásokat, de semmi­képpen nem ellensúlyozhatja, pótolhatja az ipar tervtől való elmaradását. Az is valószínű­síthető, hogy a mezőgazdaság jó terméseredménye az év de­rekán a kedvező külgazdasági egyenleghelyzet fenntartásá­hoz, javításához is tevőlegesen hozzájárulhat. G. L id M

Next

/
Thumbnails
Contents