Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

/ ‘2 • PETŐFI NAPE • 1980 augusztus 14. A szovjet javaslatok jó alapot adnak a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez Schmidt kancellár őszre várja a kelet—nyugati tárgyalások megkezdését DEMOKRATA KONVENCIÓ Kennedy elbúcsúzott a jelöltségtől események sorokban LISSZABON__________________ A portugál Szocialista Párt és a Portugál KP szerdán hivatalosan kerte a parlamentben, indítsanak vizsgálatot Sá Carn'eiro miniszter- elnök pénzügyi helyzetének tisz­tázására. Mint ismeretes, az utób­bi hetekben a jobboldali kormány miniszterelnökének anyagi hely­zetét firtató cikkek egész sora je­lent meg az ország haladó sajtó­jában. Többek között azzal vádol­ták a kormányfőt, hogy 1977-ben „csalárd módon” szabadult meg egy államosított banknál 35 mil­lió escudo (mintegy 3 millió fran­cia franki adósságától. A minisz­terelnök tagadta az állításokat és pert indított a cikkek szerzői ellen. LONDON A múlt heten letartóztatott irá­ni diakok támogatására újabb tüntetés volt Angliában. A képen tiltakozók egy csoportja az előtt a londoni bíróság előtt, ahol a 49 iráni ügyének tárgyalását kezdték meg. (Telefoto — MTI) BÉCS .Lehet, hogy sikerül megakadá­lyozni 100 osztrák harckocsi Chi­lének történő eladását — jelen­tette be szerdán Bécsben Josef Cap. az Osztrák Szocialista Ifjú­sági Szövetség vezetője. „A jobb- és baloldal országszerte tiltakozik az üzlet ellen” — mondotta Cap azzal kapcsolatban, hogy egy ko­rábban megkötött 2 milliárd schil­linges (167 millió dolláros) szer­ződés értelmében az osztrák ha­diipar vállalta a 100 harckocsi leszállítását. BUENOS AIRES Több száz neves argentin művész, politikus, egyházi és üzleti sze­mélyiség kedden újsághirdetésben fölszólította a kormányt: adjon számot több ezer személy hollé­téről, akik politikai vagy szak- szervezeti tevékenységük miatt tűntek el a kormány terrorista­ellenes kampánya idején. Emberi jogi szervezetek 5 és 15 ezer kö­zöttire becsülik azok számát, akik a katonai kormányzat 1976. évi hatalomra jutása után megindí­tott kampány folyamán eltűntek. Nagy érdeklődésre és támoga­tásra találtak szerte a világon a fegyverkezési hajsza megfékezését célzó szovjet javaslatok, amelye­ket Leonyid Brezsnyev ismerte­tett a Szovjetunió és az NSZK vezetőinek legutóbbi moszkvai tárgyalásain — állapítja meg Igor Orlov, a TASZSZ politikai szemleírója. A Szovjetunió — kiemelve a nukleáris fegyverkezés megszün­tetésének elsődleges fontosságát — azt javasolta, hogy kezdjenek tár­gyalásokat a nukleáris fegyverek összes fajtái gyártásának meg­szüntetéséről és a készletek foko­zatos csökkentéséről, majd meg­semmisítéséről. Azzal a felhívással fordult ' a Nyugathoz, hogy tegyen félre mindenféle „pótfegyverkezési” programot és mondjon le az új típusú fegyverrendszerek gyártá­sáról, akár rakéta-, akár neutron-, akár vegyi- vagy egyéb fajta fegy­verről legyen szó. A Szovjetunió javasolta továh- bá. hogy vitassák meg, a közéD- hatótávolságú nukleáris fegyver­zetek és ezzel együtt és szoros összefüggésben az amerikai előre­Tiz esztendeje, a szovjet diplo­mácia kitartó erőfeszítéseinek eredményeként megszületett szá­zadunk egyik legfontosabb egyez­ménye, az úgynevezett atomso- rompó-szerződés. Ennek lényege az, hogy nemzetközi megállapo­dással veszi elejét a nukleáris fegyverek tömeges elterjedésének, vagyis leereszti a józanság és fe- lelősségérzet sorompóját egy olyan folyamat előtt, ami beláthatatlan következményekhez vezethetne. Sajnos, a megállapodást nem minden nagyhatalom írta alá. Megtagadta az aláírást Francia- ország, bár Párizsban kijelentet­ték, hogy „enélkül is tartják ma­gukat az egyezmény szelleméhez”, valamint a Kínai Népköztársaság, amely még szóbeli ígéretet sem tett és magát a megállapodást is nyíltan ellenezte. Az egyezmény fontos pontja volt, hogy ötévenként a konferen­ciák svájci városában, Genfben összeülnek az érdekeltek és meg­vitatják. hogyan valósultak meg a megállapodás előírásai és mit kell tenni a jövőben a maradékta­lanabb megvalósulásért. Genfben most másodszor került sor ilyen tanácskozásra. Az összkép meole- hetősen vegyes. 114 állam aláírta az egyezményt, amelyről megálla­pítható. hogy lénveges szerepe volt a nemzetközi feszültség eny­hítésében. Az aláíró nagyhatalmak közül — mint erre Genfben a perui de­legátus most újra rámutatott — tolt fegyverrendszerek kérdését. Az erről szóló megállapodásak a SALT—II. szerződés ratifikálása után léphetnének életbe. Az új szovjet javaslatok — írja •Orlov — reális lehetőséget nyúj­tanak a megállapodásra, ezért még nem késő, hogy megállítsák a Wa­shington és a NATO határozata nyomán a közép-hatótávolságú ra­kéták terén megindult fokozott fegyverkezést. Európa népei égetően érdekel­tek abban, hogy reális alapon ha­ladéktalanul megkezdődjenek a tárgyalások a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverekről. Er­re nyújt valós lehetőséget a szov­jet javaslat — hangsúlyozza be­fejezésül a TASZSZ szemléiről» A Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár arra számit, hogy késő ősszel, vagy télen megkezdődnek a hivatalos tárgyalások kelet és nyugat között a fegyverzetkorlá­tozás aktuális kérdéseiről. A kormányfő a Nürnberger Nachrichten című lapnak adott interjújában konstruktívnak ne­vezte Leonyid Brezsnyev tárgya­csak a Szovjetunió vállalt olyan kötelezettséget, hogy nem alkal­maz atomfegyvert az atomfegy­verrel nem rendelkező országok­kal szemben. Sajnos, ugyancsak egyedül a Szovjetunió tesz meg mindent valamennyi atomkísér­let teljes betiltásáért a nagyhatal­mak közül és ez a törekvése eny­hén szólva nem talál igazán po­zitív visszhangra több, nukleáris arzenállal rendelkező hatalom ré­széről. Nincs minden rendben a szer­ződés elsőrendű célja, az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozása körül sem. A megál­lapodás értelmében nukleáris technológiát valamennyi állam csak a nemzetközi atomenergia ügynökségen keresztül, tehát e szervezet ellenőrzésével kaphat — természetesen kizárólag békés cél­ra. Bizonyos nyugati cégek, sőt, államok ezt a kulcsrendelkezést kerülik meg azzal, hogy támogat­ják egyes országok atomfegyver- szerzési törekvéseit. Izraeltől kezdve Dél-Afrikán át egészen a pakisztáni katonai diktatúráig növekszik azoknak az agresszív rezsimeknek a száma, amelyek nyugati — Pakisztán esetében kí­nai — segítséggel megkerülik a most tízéves megállapodást. Márpedig a sorompó azért so­rompó, hogy mindenki megálljon előtte. Ez alól nem tehet kivétel semmiféle önmagában is gyanús politikai indíték. H. E. lási javaslatát, amely júliusban a moszkvai szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozón hangzott el. „Eze­ket a javaslatokat -r- és ebben egyetértünk az Egyesült Államok­kal — a nyugati szövetségben gondosan és építő szellemben kell tanulmányozni” — jelentette ki az NSZK kancellárja. Schmidt szerint a Varsói Szer­ződés tagországainak július 10-i, a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lásokra vonatkozó új javaslata „elébe megy bizonyos nyugati megfontolásoknak. A NATO fel­adata most, hogy kidolgozza a vá­laszt erre a javaslatra”. A kancel­lár szerint ugyanakkor változatla­nok a két fél nézeteltérései a Kö- zép-Európában állomásozó had­erőket érintő adat-vitában. Edward Gierekkel és Erich Ho- neckerrel küszöbön álló találko­zóiról szólva Schmidt utal azokra a megbeszélésekre, aftielyeket Belgrádban Tito temetése alkal­mából folytatott a lengyel és az NDK-beli vezetővel.' Kiemelte, hogy a szocialista partnerek el­határozott szándéka az európai enyhülés és együttműködés foly­tatása a béke szolgálatában. Peking területeket követel Indiától Naraszimha Rao indiai külügy­miniszter élesen elítélte a pekingi vezetést, amely az Indiával fema­il'ló határviszályt úgy próbálja „megoldani”, hogy provokatív cikkeket jelentet meg. A külügy­miniszter ezúttal is hangoztatta, hogy kormányának nincs tudomá­sa egyfajta „történelmi dokumen­tum” létezéséről, amellyel nemré­giben álltak elő a kínai hatóságok, a mintegy 90 ezer négyzetkilomé­ternyi indiai terület iránti igé­nyük igazolására. Kijelentette, hogy az indiai térképeken feltün­tetett határvonal megfelel az India és Kína közötti eredeti államközi határnak. Dánia elutasította a NATO követelését „Dánia nem akar bekapcsolód­ni a fegyverkezési verseny foko­zásába, és ezáltal növelni a fe­szültséget Európában és az egész világon. Ebből kiindulva a kor­mány és a szociáldemokrata párt szeptemberben a katonai kiadások növelése ellen foglal majd állást” — idézi Anker Jörgensen dán kormányfő szavait szerdán a Pravda. Jörgensen kormánya ismét el­utasította az Egyesült Államoknak és a NATO-nak azt a követelését, hogy az új költségvetési évben is növelje három százalékkal a ka­tonai kiadásokat. Csütörtökön hajnalban — meg­választja elnökjelöltjét az ameri­kai Demokrata Párt New York­ban folyó konvenciója. Az elnök­jelölt személye feletti vita lénye­gében már hétfőn eldőlt. Edward Kennedy visszalépése után a kon-, venció bizonyosan Jimmy Carter jelölése mellett foglal állást, aki­nek a novemberi választásokon Ronald Reagannal, a republiká­nusók jelöltjével, illetve a füg­getlen John Andersonnal kell megküzdenie. Kennedy szenátor kedden este politikai pályafutásának egyik legjobb beszédével búcsúzott el az 1960-as elnökjelöltségtől. Az a tény azonban, hogy szónoki ké­pességeinek csillogtatásával sike­rült még egyszer lelkes éljenzésre ragadtatnia, majd megríkatnia párthíveit, nem változtat a lénye­gen : egyéves választási kampánya folyamán nem volt képes meg­győző válaszokat adni a demok­ratákat megosztó gazdasági kér­désekre, holott ezeket állította hadjáratának előterébe. Katona József Színház bérleti hirdetménye az 1980-81-es színházi évadra Gogol: A REVIZOR bohózat Bartha Lajos: . SZERELEM színjáték Görgey Gábor: BULVÁR játék zenével Hunyady Sándor: feketeszArü CSERESZNYE színjáték Jean Anouilh: BECKET VAGY ISTEN BECSÜLETE dráma Moliére: NŐK ISKOLÁJA vígjáték , Peter Kovacik: kocsma a zöldfánál dráma Georges Feydeau: OSZTRIGÁS MIC! zenés vígjáték Kamaraszínházi bérleti hirdetmény: Tadeusz Rózewicz: Tolnai Ottó: Ryszard Latko: FEHÉR HÁZASSÁG színjáték VÉGELADÁS színjáték ÉDESAPÁM, ÉDESAPÁM, KIBÜJT ÄM A SZÖG A ZSÁKBÓL ... vígjáték .............. A 8 előadásra szóló nagyszínházi bérlet ára 10—230 Ft-ig, Katona (bemutató)-bérletben 126—286 Ft-lg, a kamaraszínházi bérlet ára egységesen 80 Pt. Szeretettel várjuk bérlőink sorában! Szervezési irodánk nyitva: naponta (szombat délután és vasárnap kivételével) 10—13 és 17—19 óra között. Régi bérlőink helyét szeptember 6-ig tartjuk fenn, a bérletezés szeptember 30-ig tart. 1168 NAPI KOMMENTÁR Á legfontosabb sorompó ÖTSZÁZ HIROSIMAI ATOMBOMBA EREJE Szeszélyes Szent Ilona 9 A 2950 méter magas Szent Ilona tűzhányó. A robbanás ereje 200 méterrel csökkentette a hegy magasságát. „Központ, figyelem, központ fi­gyelem! Morajlást hallok, nukleá­ris gomibafelhőhöz hasonló jelen­séget látok. Azt hiszem, megkez­dődött”. A rádióüzenetet jól hal­lották — és természetesen mag­nószalagra vették — az Egyesült Államokbeli (nem a kanadai) Vancouver geológiai intézetének ügyeletén. A jelentés az intézet tudományos munkatársától, a har­mincéves David Johnston vullka- nológustól érkezett, akiben az ér­deklődés legyőzte a félelmet, és alki az akkor már nyolc hete nyugtalankodó, Washington ál­lambeli Szent Ilona tűzhányó lá­bánál ütött tábort. Ez volt tőle az utolsó életjel. A nagy reményekre jogosító, te­hetséges és bátor, fiatal tudóst soha többé nem látta senki. A rádióüzenet vételekor a nap­tár 1980. május 18-át, vasárnapot, az óra pedig reggel 8.31-et muta­tott. Ebben a pillanatban követ­kezett be, amitől a szakemberek már régóta tartottak: kitört a Szénit Ilona. Ma már kiszámítot­ták, hogy a kitörés ereje a Hiro­simára ledobott atombombáénak ötszázszorosa volt. Kafkái látomás A mintegy háromezer méter magas csúcs a kitörés előtt — ahogy a Time magazin fogalma­zott — „levelezőlapra kívánko- zóan szabályos” kúp volt. A kitö­rés után a kúp csonkakúppá vált; a detonáció úgy tarolta le a hegy tetejét, mintha borotvával nyisz- szantolták volna le: a hegy teljes magasságából vagy kétszáz mé­ternyit harapott le. A hegy gyomrából szabadult gázok tizenöt kilométer magas­ságba lövelltek a hamut, és az égen valóban kirajzolódott az atomrObbantások gombafelhőre emlékeztető apokaliptikus kép­ződmény. Az iszonyatos !hő hatá­sára a megolvadt hóból, forró ha­muból és porrá zúzódott kődara­bokból keletkezett sajátos iszap­lavina indult pusztító útjára a hegy lejtőin. Ez a kafkai látomás átzúdult a környező völgyeken, mindent és mindenkit maga alá temetve, ami és aki útjába került. Úgy féktette el és úgy görgette maga előtt a hatalmas szálfák millióit, mintha egy rosszkedvű óriás játszotta volna hurkapálci- kákikal a maga elképesztő marok­kó-játékát. „Élni akarok!... ” A kitörés pillanatában a 28 éves David Crockett, a seattlei televí­zió riportere, aki egy hegyközeli erdei kunyhóban, kamerájával a kezében várakozott a nagy riport­ra, siketítő dübörgést hallott, és máris hatalmas iszapfalat látott maga felé közeledni. Ilyen sze­rencséje embernek csak egyszer lehet életében: mivel a kunyhó hegygerincen állott, az iszapfal úgy vált ketté Crockett tágra nyílt szeme előtt, mint a biblia szerint Mózes előtt a Vörös tenger. A fiatal riporter ezekben a pil­lanatokban is hű maradt hivatá­sához: miközben életéért futott a gerincen húzódó keskeny ösvé­nyen, minimikrofonja segítségével kazettára rögzítette, amit átélt: „A sötétség mind sűrűbb lesz. Minden morajlik körülöttem. A hamu égeti a szememet, egyre for­róbb és ritkább lesz a levegő. Ez maga a pokol! Űristen, mi lesz velem? Élni akarok!” És Crockett él: tiz órával a drá­mai hangfelvétel után rátalált egy mentőhelikopter. Már a kitörés estéjén 18 halá­los áldozatról és „legalább 71 el­tűntről” szóltak a jelentések. Az „eltűntek” (tehát a csaknem biz­tosan elpusztultak) között volt egy izmos, vidám, makkegészséges öregember, aki 84 esztendősen' 16 macskájával egyediül élt a kitö­rés körzetében lévő Szellem-tónál és akit — véletlen névrokonság — pontosan úgy hívnak, mint az Egyesült Államok egykori elnö­két: Harry Trumannak. Amikor néhány nappal korábban egy jár­őr figyelmeztette a veszélyre, a derűs matuzsálem így felelt: — Ó, Szent Ilona és én megfo­gadtuk, hogy szeretjük és nem bántjuk egymást, ö, szegény, megtartotta ígére­tét, Ilona néni, A nők szeszélye­sek. Vulkán-csitri Szénit Ilona vulkán társaihoz képest csitrinek «számított: mind­össze 37 ezer éves. Utoljára 1857- ben tört ki, akkor — lévén Iákat­lan vadon, volt a környék — nem ölt még senkiit. A mostani kár — letarolt erdők és termőföldek, el­pusztított vasutak, uiak, hidak, hajlékok — meghaladja a másfél milliárd dollárt. És Ilona még szelídnek számit: 79-iben a Vezúv Pompejiben és Heroulaneumban kétezer, az Etna 1669-iben éppen tízszer annyi, 1902-ben. a Martini­que-szigeten lévő Pelée-vulkán csaknem 30 ezer embert ölt meg. A csonkakúppá, vált Szent Ilo­na kitörése újra arra figyelmezte­ti az Embert, hogy bőven akad még dolga a Természettel szem­beni gigászi küzdelemben. A ma még titokzatos erők megszelídíté­séhez — sőt esetleg munkába fo­gásához! — sok pénz kell. És mindenekelőtt béke. Harmat Endre • Mintha egy rosszkedvű óriás játszott volna

Next

/
Thumbnails
Contents