Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. augusztus 10. HÉTI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Brezsnyev—Ceausescu találkozó a Krímben. — Waldheim, ENSZ-főtitkár Hanoiból Bangkokba utazik. — Vita az olasz par­lamentben a bolognai merénylet hátteréről. — Fokozódó terror Törökországban. KEDD: A genfi leszerelési bizottság ülése. — Belgium szövetségi állammá alakul. — Tüntetés Teheránban, tiltakozásul iráni fi­atalok amerikai letartóztatása ellen. — Üjabb elnyomó intézke­dések Bolíviában. SZOMBAT: Folytatódik a belső harc a demokrata konvenció előtt, a közvéleménykutatások Carter népszerűtlenségi rekordjáról tu­dósítanak. — Az iráni parlament Radzsait javasolta kormány­főnek. SZERDA: Brezsnyev—Zsivkov találkozó. — Elhalasztják a kínai külügyminiszter indiai útját, mert Új-Delhi elismerte a Kam­bodzsai Népköztársaságot. — Rogers NATO-főparancsnok a délkeleti szárny sorainak rendezéséről tárgyal Ankarában és Athénben. CSÜTÖRTÖK: Bejelentik a Gierek—Schmidt találkozót. — Az ira­ki—szaúd-arab csúcstalálkozón kilátásba helyezik a szakítást mindazokkal, akik elismerik a Jeruzsálemről hozott izraeli dön­tést. PÉNTEK: Jeruzsálem napja Iránban, az arab országok a Biztonsági Tanács összehívását követelik. — Súlyos harcok Salvadorban. — Belpolitikai bonyodalmak Zicnbabwe-ban a ZANU főtitkárának letartóztatása nyomán. A hét három kérdése Milyen kérdések szerepeltek a krími találkozók napirendjén? Immár jó-néhány éves hagyo­mány, hogy a nyár derekán, kö­tetlen .keretek között, munkata­lálkozókra kerül sor a Krímben a Varsói Szerződéshez tartozó or­szágok pártvezetői között. A hé­ten Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ccaüsescu, illetve Todor Zsivkov eszmecseréje tette 'teljessé' azt a tanácskozássorozatot, amelyben korábban Edward Gierek, Gustáv Husak, Erich Honecker, s termé­szetesen Kádár János is részt vett. F. megbeszélések jer .lehetőséget nyújtottak arra, hogy az ötéves tervek „finisében” tájékoztassák egymást országaik belső helyze­téről, az elért eredményekről, s a meglevő problémákról, de nem maradt’ el a nemzetközi politiká­ra történő kitekintés- sem. En­nek kapcsán a megjelent tömör közlemények. hangsúlyozták: a szocialista országok a 'nehezebbé vált körülmények és Washington feszültségkeltő magatartása elle­nére az enyhülési irányzat vé­delme és fenntartása mellett szállnak síkra. Ennek jegyében különösképpen fontosnak tartják a madridi Európa-talákozót, hogy az valóban folytatása legyen Hel­sinkinek, s a résztvevők ésszerű és építő módon közelítsék meg a vitás kérdéseket. Szinte kulcs­szóként tért vissza a krími köz­leményekben a katonai enyhülés előmozdításának szükségessége. Az. a kontinentális értekezlet, amelyet Varsó javasolt ebben a tárgyban, s a többi szocialista or­szág is támogat, megfelelő műhe­lye lehetne újabb megállapodá­sok előkészítésének. (Az európai asztalon fekszik egy hasonló tár­gyú francia kezdeményezés is, s jóllehet nem teljesen ugyanaz a megközelítési mód, nem látszik kizártnak egy kompromisszumos megegyezés. A tárgyalásokat az mozdíthatná elő legjobban, ha Európában nem valósítanának meg egyoldalú, egyensúlyt fenye­gető lépéseket, s ez mindenek­előtt az eurorakéta-tervekre vo­natkozik.) A szocialista országok európai diplomáciájához tartozik, hogy ké­szek a konstruktív párbeszédre. Erre utal az a bejelentés, hogy a közeli napokban, - Hamburgban Gierek—Schmidt találkozót tar­tanak, s egy korábbi megállapo­dás. értelmében időszerűvé vált a két német állam csúcsszintű eszmecseréje is. A tárgyalási le­hetőségek tehát adottak, s a ke­let-nyugati beszélgetések gyako­ribbá. intenzívebbé válása Euró­pában javíthatja a légkört; ami kihat világviszonylatban is. Milyen új fejlemények történtek a Közel-Keleten? Költözik a venezuelai nagykö­vetség Izraelben: eddigi jeruzsá- lemi irodáját egy Tel-Aviv-i épü­letre cseréli fel. A gesztus közért­hető, eddig is csupán Hollandia és néhány latin-amerikai ország tartotta diplomáciai misszióját Je­ruzsálemben; 'most eggyel máris megfogytak. A visszhang és a felháborodás óriási, még a nyugati sajtó, nagy része is értelmetlen provokáció­nak tartja a knesszet döntését, amelyben örök időkre az egyesített Jeruzsálemet nyilvánította Izrael íővárosává. (A kommentátorok két okot látnak Begin elhatáro­zására: egyrészt így akarta csök­kenteni a belpolitikai feszültséget, másrészt az amerikai elnökvá­lasztási évet kihasználva, „kész helyzetet" szeretne teremteni a jövőre.) A Jeruzsálem-döntésnek viszont volt egy olyan következménye is, hogy megint jobban összeková­csolja az arab frontot. A két leg­nagyobb közel-keleti olajexportőr, Szaúd-Arábia és Irak között hu­szonkét év után első ízben került sor közvetlen csúcstárgyalásokra. Ennek során megállapodtak ab­ban, hogy a Jeruzsálem-határoza- tot elismerőkkel szemben közösen lépnek fel, megszakítva velük min­den politikai és gazdasági kap­csolatot. Az Arab Liga tagálla­mainak több mint a fele máris csatlakozott ehhez az elhatáro­záshoz, és ott a sorban valameny- nyi jelentős olajállam Algériától Kuvaitig. Ha nem is esett szó az olajcsapok elzárásáról, az olaj­fegyver alkalmazásáról, közvetet­ten áll a fenyegetés. Főképpen az Egyesült Államokkal szemben, miután a közös piaci kilencek és Japán igyekszik óvatos tartózko­dást tanúsítani, s aligha vállalja majd a kockázatos jeruzsálemi játszmát. 9 Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (jobbra) a Krímben találkozott Nicolae Ceausescuval. a Román Kommunista Párt fő­titkárával. (Fotó: TASZSZ — MTI — KS.) " -2»-a**»' ßSS läKpS 9 Csaknem 80 halálos áldozatot követelt az a robbantás, amelyet valószínűleg egy szélsőjobboldali csoport követett el Bolognában. Képünkön: a szakértők vizsgálják a terrormercnylet színhelyét. Mennyiben járt eredménnyel az ENSZ-főtitkár délkelet-ázsiai utazása? Kurt Waldheim egyszer a világ leglehetetlenebb állásának mond­ta az ENSZ-fótitkári posztot. Va­lóban nem könnyű olyan tisztsé­get betölteni, ahol a „megbízók”, a világszervezeti tagállamok szá­ma már meghaladta a százötve­net, s természetesen a legkülön­bözőbb érdekek, törekvések ér­vényesülnek. Igaz, éppen ebben a világban van lehetőség és szük­ség bizonyos közvetítésekre is. Nem titok, hogy Waldheim a jobb megértés előmozdítása ér- dekébep vállalkozott egy délke­let-ázsiai utazásra, hiszen ez a térség ma a válságövezetek közé tartozik. A diplomáciai élénkülés­re az indokínai szocialista orszá­goknak, a VSZK-nak, Laosznak és Kambodzsának az a javaslata adhatott okot, hogy az összeüt­közések megelőzése végett, alakít­sanak ki demilitarizált sávot Kambodzsa és Thaiföld határán. Ezt a gondolatot az ASEAN-or-. szagok sem utasították el, de Ha­noi és Bangkok álláspontja kö­zött igen lényeges eltérés mutat­kozik. Vietnam és a népi Kam­bodzsa a határ mindkét oldalán fegyvermentes zónát sürget, azon lehet vitatkozni, hogy ez milyen hely legyen, s hogyan valósítsák meg az ellenőrzést. Thaiföld vi­szont csak kambodzsai területen Járulna hozzá a demilitarizált övezethez. Megmaradnának tehát a Thai részen a határra valóság­gal ráépült kiképzőtáborok: tele­víziónézőinknek nemrég alkalmuk volt látni egy helyszíni riportot, 9 Ismét tömegtün­tetés volt az USA teherá- ni nagykö­vetsége előtt. Képünkön: a majd ne­gyedmilliós felvonulás résztvevői amiatt tiltakoztak, hogy az Egyesült Államokban iráni fiata­lokat vettek őrizetbe. hogyan is festenek a bajkeverés­nek e fészkei. Nyilvánvaló, hogy az eeész demilitarizálásnak az ad­na értelmét, hogy nyugalom le­gyen a határon, ezért kívánatos a kölcsönösség. A Waldheim-utazás aligha tűz­hette célul, hogy néhány nap alatt minden rendeződik. Lénye- ees mozzanat azonban, hogy meg­állapodás született: az ENSZ köz­gyűlésének idején, külügyminisz­teri szinten, vietnami—thaiföldi párbeszédre kerül sor New York­ban. Egy külügyminiszteri talál­kozó mindig ad legalább szerény biztatást, s ez visszájáról is érvé­nyes. A Délkelet-Ázsiával kapcso­latos hírekhez tartozott ugyanis, hogy lemondták a kínai külügy­miniszter, Huang Hua tervezett indiai útját. Az ok: Új-Delhi el­ismerte a Kambodzsai Népköztár­saságot, s ezzel tovább szűkítette a Peking által támogatott Pol Pot-csoport diplomáciai játék­terét. Réti Ervin TOLLHEGYEN Százalékok Johnson elnök 1968-ban akkor döntött úgy, hogy nem jelölteti magát újra az államfői tisztségre, amikor kézhezkapta a Gallup In­tézet általában igen komo­lyan vett közvéleményku­tatási eredményét. Aszerint — a vietnami háború hát­terével — népszerűségi rá­tája 35 százalék alá zuhant. Carter kitart szándéka mellett, hogy újrajelölteti magát a holnap kezdődő demokrata konvención. Népszerűségi indexe ugyan­akkor a héten 21 százalék­ra esett vissza.* Ilyen ala­csonyan még nem mérték az amerikai elnök popula- ritását, amióta r- negyven éve — a Gallup Intézet dolgozik. Cartert legfeljebb az vigasztalhatja, hogy köz­vetlen vetélytársai sem áll­nak rózsásan, Kennedy például 26 százaléknál ál­lapodott meg. A kérdezgetések során egyetlen esetben mutatko­zott kiugró százalékarány: a megkérdezettek 52 száza­léka nyilatkozott úgy, hogy mást kell jelölni. Csak ar­ra nem tudtak válaszolni, ki legyen ez a más, az adott választékból. SALVADOR: HÁROMNAPOS SZTRÁJK Tömeges menekülés A salvadori ellenzéki csoporto­sulásokat tömörítő Forradalmi De­mokratikus Front háromnapos ál­talános munkabeszüntetésre szólí­totta fel az ország dolgozóit. A sztrájk célja a felhívás szerint az, hogy a hatóságokat rákénysze- rítsék az egyetem újbóli megnyi­tására és az érvényben levő rend­kívüli állapot megszüntetésére. A munkabeszüntetés augusztus 13-tól 15-ig tart. A szervezet szóvivője egyben azt is közölte: a sztrájkot szükség szerint gerillatevékenység is kíséri majd. Hivatása gyakorlása közben éle­tét vesztette San Salvadorban teg­nap Ignacio Rodriguez 28 éves mexikói újságíró. A fiatalember —, aki a San Salvadorban akkre­ditált külföldi tudósítók szerveze­tének titkára vblt — egy állítólag eltévedt golyónak esett áldozatul a katonaság és a gerillák egyik összecsapása során. A kormány sájnálatát fejezte ki. San Salvadorból és Teguclgalpá- ból érkező jelentések szerint egyre többen menekülnek Salvadorból Hondurasba. A határmenti salva­dori településeken több ezren vár­ják, hogy átjuthassanak a hatá­ron A polgári lakosság tömegei azért hagyják el az országot, mert a „gerillák elleni” katonai tiszto­gatási akciókban naponta igen so­kan esnek áldozatul. (MTI) Radzsait támogatja az iráni parlament A lehetséges iráni miniszterel­nök-jelöltek sorába újabb név ke­rült tegnap: a képviselők többsé­ge egyetértett Mohammad Ali Radzsai jelölésével. A teheráni rádió az esti órák­ban számolt be, hogy a parlament elnöke, Hasemi Rafszandzsani ja­vasolta Radzsait a miniszterelnö­ki tisztségre és a jelenlevő 155 képviselő közül 107 elfogadta a jelölést. Radzsai állítólag már megbeszélést folytat Baniszadr államfővel és Khomeini ajatollah- hal is. Teheránban úgy tudják, hogy az elnöknek fenntartásai vannak Radzsai személyével kap­csolatban. Baniszadr hangsúlyoz­ta: amennyiben olyan politikus lesz a miniszterelnök, akinek el­veivel az államfő nem ért egyet, úgy nem is vállalja a felelősséget annak működéséért. Elvileg a miniszterelnök tiszt­jére az államfőnek kellene javas­latot tennie. Abol Hasszán Bani­szadr elnök több javaslatot ter­jesztett eddig a parlament elé, de a képviselők mindet elvetették. Radzsai jelenleg közoktatási miniszter. Nevét nem ismerték a politikában mindaddig, amíg Ba- zargan miniszterelnök kormányá­ban át nem vette mindeddig be­töltött posztját. Miniszteri tiszt­ségében bezáratta az Iránban mű­ködő külföldi és vallási iskolákat és elrendelte a teljes oktatási rendszernek az iszlám szellemé­ben végrehajtandó reformját. Mint ismeretes, a reformok kidol­gozása következtében több hónap­ja nem működnek az ország egye­temei és várhatóan még sokáig nem is kezdik meg az oktatást. (MTI) Hétfőn zártkörű BT-tanácskozás NEW YORK Az ENSZ-ben pénteken hivata­losan bejelentették, hogy a Biz­tonsági Tanács hétfőn egy zártkö­rű konzultatív tanácskozást tart az izraeli parlament által hozott alaptörvényről, amely egyoldalúan Jeruzsálemet nyilvánította i Izrael állam új fővárösává. A tanács ösz- szehívását Pakisztán, az iszlám konferencia egyik résztvevője kér­te. A 40 állam részvételével meg­tartott iszlám konferencia, mint is­meretes szankciók foganatosításá­ra szólított fel Izrael ellen és ilyen értelmű határozattervezetet dolgo­zott ki a tanács részére. A szaúd-arábiai rádiónak a Biztonsági Tanács tervezett ülésé­vel kapcsolatos kommentárja han­goztatja, hogy ha a BT-nak nem sikerül határozatot hoznia a kér­désben az háborúhoz vezethet. NYÁRI VÁSÁR SKÁLA VÁSÁR NYÁRI VÁSÁR A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK SKÁLA-COOP ÁRUHÁZAIBAN, AUGUSZTUS 11-TÖL 23-IG. Alföld Aruház, Kecskemét: bakfisszoknya, -blúz, hosszú női pongyola. 30—40%-os árengedmény. A nyári vásárt is kesdje a Skála-COOP áruházakban! 1169 Kisdobosok, úttörök, tlüafcä figyelem! ^BOII^ Tanévnyitó ünnepéire most vásároljatok! Most érdemes! 1980. augusztus 11-től szeptember 20-ig 40%-kal olcsóbban kaphatók az alábbi cikkek, minden méretben: Úttörő és kisdobos Peszter pantalló 97—116 Ft Úttörő és kisdobos Peszter alj 53— 84 Ft Kisdobos Peszter rövid nadrág 71— 76 Ft Címünk: Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat 9. sz. boltja, Kecskemét, Nagykőrösi u. 9. Nyitvatartási idő: hétköznap: 10—18-ig, szombaton: 8—12-ig! _____________________________, ________1 1180

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents