Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-09 / 186. szám
Németh Károly fogadta a Martinique-i KP főtitkárát Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta Armand Nicolast, a Martinique-i Kommunista Párt főtitkárát, aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszéléseken tájékoztatták egymást pártjaik munkájáról és áttekintették a nemzetközi élet fontosabb eseményeit. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről és a két párt A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun gazdasági, társadalmi életének alakulása 1980 első felében A beruházások helyzete Bács-Kiskun megye területén 1980 I. félévében a ' pénzintézetek által finanszírozott körben 2135,5 millió forintot fordítottak fejlesztési célokra, folyó áron számítva 1,8 százalékkal kevesebbet, mint 1979 I. félévében. Ebből az állami döntésű beruházások értéke 706 millió forint volt, ami azonos az 1979 I. félévi összeggel. A vállalatok által fejlesztésre fordított összeg .755 millió forint — ami az I. negyedévi erőteljes tartózkodást is figyelembe véve — 1,3 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában volt. A szövetkezetek ilyen jellegű kiadása 674,5 millió forint, 6,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az építési beruházás aránya 6,1 százalékkal csökkent, a gépi beruházások körében pedig a belföldi gépek aránya emelkedett. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 186. szám Ára: 1,20 Ft 1980. augusztus 9. szombat kapcsolatainak erősítéséről. A találkozón részt vett Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) HATSZÁZ MILLIÓS ÉLELMISZERIPARI BERUHÁZÁS Bővítik a bajai hűtőházat • Országszerte Igen keresett a lecsónak alkalmas, 606 grammos csomagolású, gyorsfagyasztott paprika és paradicsom. Képűnkön: a gyár dolgozói belföldi szállításra készítik elő az árut. Jó hűtőipari idénynek tekintik 1980 első felét a bajai hűtőházban. A Magyar Hűtőipari Vállalat bajai gyára ugyanis az első fél évben 3500 tonna zöldborsót, 1300 tonna parajt, együttesen 1800 tonna meggyet és szilvát tartósított. Ez megközelítőleg 6,5 ezer tonna gyorsfagyasztott áru, s az őszibarack, az uborka, a zöldbab, a csöves kukorica feldolgozása még ezután következik. Az üzem időarányosan teljesítette a szocialista országokba irányuló exportkötelezettségét. A nyugati cégek megrendeléseinek is eleget tett, és a tavalyi 1800 tonna mirelité kétszítményével szemben, ez ideig 2200 tonna gyorsfagyasztott zöldségfélét, gyümölcsöt és egyéb tciméket szállított a hazai fogyasztók számára. Ebben a hónapban lesz 14 éve, hogy felavatták a Magyar Hűtőipari Vállalat bajai gyárát. A hütőház az első évben 1470 tonna főzeléket, gyümölcsöt tartósított, az idén pedig már 10 ezer tonnás készterméktervet teljesít. 1966 óta kinőtte épületeit. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után pár évvel Baján felépített élelmiszer- ipari üzem, kezdettől fogva nagy hatással volt a környék mezőgazdaságára. 1966 óta ugyanis olyan ' zöldségnövények, ' gyümölcsfajok honosodtak meg a gyár körzetében, a bajai, kalocsai, a kiskun- halasi járás mezőgazdasági üzemeiben, háztáji gazdaságaiban, amelyeket azelőtt ott alig termesztettek, inkább csak fogyasztottak. Ilyen volt többek között a jól gépesíthető zöldborsó, amelynek tartósítása napjainkban jó egyharmadát köti le a hűtőház teljesítőképességének. A mirelité készítmények iránti itthoni és külföldi kereslet olyan mértékben megnőtt, hogy a már ko-' rábban eltervezett beruházás megkezdése halaszthatatlanná vált. Baja Rókusvárosi negyedében a nemrég átadott Bácskai Húsipari Közös Vállalat közelében 1982-ig 600 millió forintot érő UzembőVítés valósul - meg a hűtőházban. A kivitelezési összegnek eddig 10 százalékát használták fel. Elkészült a göngyölegtároló, a kazánház, a gépraktár, egy ideiglenes transzformátorház-, és megkezdődött a 10 ezer tonnás hűtőház alapozása. Sajnos, ez az üzembővítő munka elég körülményes, mert azok, akik annak idején a Magyar Hűtőipari Vállalat bajai gyárának a telephelyét kijelölték, nem gondoltak az üzem további bővítésének a lehetőségére. Más, ipari létesítményeket is odatelepítettek, elzárván a terjeszkedés útját a hűtőház előtt. Jobb híján most 8—10 éves épületeket, vasbeton építményeket kell lerombolni azért, hogy a kivitelezésre kerülő újaknak az alapozásához hely legyen. Micsoda pazarlás az emberek munkájával, anyaggal, idővel! A bajai hűtőház létesítményeinek építésével szinte egyidőben érkeznek a gépek a majdani feldolgozó üzem számára. Ezek egy részét például a zöldbab tartósításánál már fel is használják. így gazdaságos. K. A. • A bővítés első ütemében készült el a kazánház, amely a bajai gyár teljes hőenergia-ellátására képes. / • Hat feldolgozógép helyett a jobb oldali képen látható két új svájci babszeletelő gép végzi el ugyanazt a munkát, de sokkal jobb minőségben. A folyamatban levő fontosabb — 25 millió forint feletti — beruházások tárgyévi költség-előirányzata 3310 millió forint, amelyből az I. félév végéig 28 százalékot használtak fel. A létesítmények ebben az évben is késedelmesen valósulnak meg. A kivitelezés alatt álló 99 fontosabb létesítmény közül tizenhatot már a módosított határidők szerint is üzembe kellett volna helyezni. Ezek zömében vállalati és szövetkezeti beruházások. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben megvalósult beruházások értéke 445 millió forint (folyó áron számítva) 5,4 százalékkal kevesebb, mint az előző év- hasonló időszakában volt. Ezen belül jelentősen (28,8 százalékIpar Az ipari termelés volumene az év első felében mindössze 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szocialista iparon belül a minisztériumi vállalatok 1,7 százalékkal, a tanácsi vállalatok 6,6 százalékkal fokozták termelésüket, a szövetkezetek pedig valamelyest kevesebbet termeltek, mint tavaly az első félévben. A minisztériumi .köny- nyűipar 5 százalékkal növelte termelését, a minisztériumi élelmiszeripar ugyanakkor 3,8 százalékkal kevesebbet termelt, mint az előző év azonos időszakában. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma — az országoshoz hasonlóan — tovább csökkent Legnagyobb létszámcsökkenés az állami iparon belül a könnyűiparban következett be, miközben, az élelmi szeripariban foglalkoztatottak száma valamelyest emelkedett. A fizikai ‘ foglalkozásúak számának csökkenése általában meghaladta az ösz- *»szes létszámcsökkenést. A legnagyobb mértékben az állami köny- nyűiparban foglalkoztatott fizikai állomány csökkent. A némileg növekvő termelést a termelékenység emelkedése tette lehetővé. Kedvező, hogy a terkal) csökkentek az építkezések. A belföldi és a szocialista gépek vásárlása visszaesett, egyidejűleg a nem szocialista importgépekre fordított összeg jelenfősen emelkedett. A szektor üzembehelyezett beruházásainak értéke 15 százalékkal elmaradt az előző év hasonló időszakáétól. A tanácsi beruházások értéke csaknem 500 millió forint, az 1979 I. félévinél 3 százalékkal kevesebb. A létesítmények 61 százaléka kommunális jellegű volt. Az összes üzembe helyezés több mint két és félszeresére, ezen belül a kommunális beruházások üzembe helyezési értéke kilencszeresére emelkedett az elmúlt év azonos időszakához mérten. melékenység mutatói közül a fizikaiak által teljesített egy munkaórára jutó termelés emelkedett legjobban. Kivételt képez az állami élelmiszeripar, ahol a termelékenység romlott. A megfigyelt fontosabb cikkek körében — a Bácska Húsipari Vállalat belépésével — csaknem kétszeresére nőtt a csontos nyershús, s felére esett .vissza a főze- lékkonzerv előállítása. Mintegy ötödével csökkent a gyermekcipő. ugyanakkor 40 százalékkal növekedett a kártolt ruházati szövet termelése. A hidroglóbus- gyártás az előző évinek még a felét sem érte el, 14 százalékkal mérséklődött a fürdőkád, ezzel szemben másfélszeresére nőtt a magnetofongyártás. Csökkent a földgázitermelés, a kőolaj kitermelése viszont 13 százalékkal emelkedett. 1980 I. félévében a megyei székhelyű ipari vállalatok és szövetkezetek értékesítése folyó áron 8,6 milliárd forint, ami több, mint 3 százalékkal elmarad az előző évitől. Míg a belkereskedelemnek történő értékesítés lényegében szinten maradt, addig a külkereskedelmi értékesítés majdnem II százalékkal esett vissza. A nagymértékű csökkenést az összes export mintegy 'kétharmadát adó minisztériumi élelmiszeripar több mint 20 százalékos visszaesése okozta. Ennék hatására csak mérsékelni tudta, hogy a minisztériumi nehézipar 20 százalékkal és a szövetkezeti ipar is 13 százalékkal fokozta exportját. A munkaerőmozgás a megyei székhelyű szocialista iparban 1980 első felében mérséklődött A félév folyamán 3,9 ezer munka- vállaló cserélődött ki, melynek kilenctizedé fizikai dolgozó. A mérséklődő ipari foglalkoztatottsággal összefüggésben a munkába lépők számának csökkenése meghaladta a kilépők számának csökkenését. Vagyis a félév során 4,4 ezren léptek ibe új munkahelyre, miközben a kilépők száma megközelítette az 5,4 ezret. Legnagyobb munkaerőmozgás a minisztériumi élelmiszeriparban és a szövetkezeti iparban volt tapasztalható. A megye szocialista kivitelező építőiparában az 1980 I. félévben végzett saját építési-szerelési munkák értéke folyó áron meghaladta az 1263 millió forintot. Összehasonlítható árakon a csökkenés az egy évvel korábbihoz képest 6,9 százalék volt. (Országosan az építőipari termelés volumene 3—5 százalékkal volt kevesebb, mint 1979. I. félévében.) Az építőipari szervezeték 1980. évre 3052 millió forint értékű termelést terveztek, az előző évinél mintegy 41 miilóval kevesebbet. A félév végéig az éves előirányzatnak 91,4 százalékát kötötték le szerződéssel. Az éves építőipari termelési előirányzat az év első felében 41 százalékos arányban teljesült. A kivitelezés iránti kereslet visszaesésének hatására a beruházási javak piacát korábban jellemző feszültségek nagymértékben csökkentek. Az év első felében mindössze 38 millió forint értékű építési igényt utasítottak el, az egy évvel korábbinak csupán 8 százalékát. Az építőipari termelés változatlan árakon számított 6,9 százalékos csökenését a foglalkoztatottak számának 4.1 százalékos és az (Folytatás a 3. oldalon.) • Igaz, hogy csak nemrég kapták meg jutalmukat a tavalyi településfejlesztési verseny legjobbjai, ám hiba lenne azt gondolni, hogy az idei vetélkedő csak most kezdődött meg, hiszen már az év elejétől tart. Az értékelési rendszer, a feltételek jelentik a viszonylagos állandóságot, az alapelvek ugyanis változatlanul érvényesek. Annyi csupán a különbség az öt évvel ezelőtti és a mostani mérce .között, hogy néhány új körülményre is tekintettel kell lenniük a versenyző településeknek és a bírálóknak. Ilyen például a környezetvédelem. Azonos teljesítmény esetén az a falu a győztes, amelyik jobban gondoskodik a szemét elszállításáról, amelynek összképe szebb. Az alapelvek tehát változatlanok, ez azonban nem jelenti azt, hogy a verseny épp olyan lenne, mint egy-két évvel korábban. Erre az idei eredményekből is következtetni lehet: néhány éve folyamatosan az élen végzett Kunadacs — most nem volt a díjazottak között. Azaz, egy-két esztendő alatt elérték a céljukat a kunada- csiak. ezért ma mát a — nem túl szépen hangzó — szinten- tártás a feladatuk. Ez pedig kevesebb erőkifejtést igényel, mint annak idején egy új létesítmény építése. Épp ezért nem meglepő, ha számos községben járdaépítésen, földútjavításon, makadámkészitésen kívül• nem történik semmi — évek során, a szűkös fejlesztési lehetőséget társadalmi összefogással kombinálva megoldották a legsürgősebb, legfontosabb feladatokat. Arra is felhívják a szakemberek a figyelmet, hogy a megváltozott gazdasági körülmények miatt nem is mindig az építés, az új létesítmény létrehozása a leghasznosabb. Alkalmasint a felújítás a takarékosabb megoldás, s nemcsak azért, mert olcsóbb! Szerencsére a községek alapellátása egész Bács-Kiskunban kielégítő, így a következő évekre a „komfortosítás" után az „őssz- komfortosítás" feladata maradt. összehasonlítva a városi lehetőségekkel, bizony nem kell szégyenkezni a falvaknak, ahol szinte ritkaság, ha helyhiány miatt nem vesznek fel valakit óvodába, ahol mindennapos az egyműszakos oktatás. (Amivel persze eszünk ágában sincs azt mondani, hogy a falvak más vonatkozásban is elérték volv/a a városi kulturális ellátás szintjét.) Bizonyos szempontból tehát az, hogy a falvakban mostanában kevesebb létesítmény épül, mint korábban, nem a szűkös lehetőségek miatti „fékezésnek", hanem épp ellenkezőleg, a fejlődés jelének tulajdonítható. Más a helyzet a városokban. Részint a folyamatos bevándorlásnak és az ebből fakadó lakáshiánynak, részint pedig a környező községekre ható kulturális és kereskedelmi vonzásnak köszönhetően szinte . naponta merül fel új és újabb igény. A településfejlesztés — és persze a hozzá kapcsolódó verseny — itt sokrétűbb, szerteágazóbb feladatokat kell, hogy megoldjon. Bár tart még a verseny, a szervezők és a résztvevők már a következő évek tennivalóin gondolkodnak. Kell-e, s mit hogyan célszerű változtatni a feltételeken, maradjon-e továbbra is ilyen nagy súlya a társadalmi munkának — nagyjából ezek a kérdések foglalkoztatják a szakembereket. Világos, hogy a településfejlesztési verseny nem önmagáért való dolog, hanem konkrét társadalmi célokat megvalósító folyamat, tehát az elbírálás is akkor a legigazságosabb, ha a legnagyobb hasznú eredményt honorálja legkedvezőbben. Épp ezért várható, hogy a következő tervidőszak településfej- I lesztési versenyében a lakással, a közmüvei, a távfűtéssel kapcsolatos felajánlások, s felmutatható eredmények a korábbinál nagyobb súllyal es- j nek latba. Akár így lesz, akár más változást hoznak az évek, az egészen biztos, hogy a verseny folytatódik — mert jó, hasznos, fontos célok érdeké- I ben mozgósítja a megye társadalmát. B. J. 0 Épül a 10 ezer tonnás hűtőház.
