Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-26 / 199. szám

" VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 199. szám Ára: 1,20 Ft 1980. augusztus SS. kedd ENSZ-közgyűlés New Yorkban hétfőn délelőtt, közéB.-európai idő szerint kevés­sel 16.00 óra után, a tanzániai Salim Ahmed Salim, a közgyűlés 34. ülésszakának elnöke megnyi­totta az ENSZ-közgyűlés gazdasá­gi kérdésekkel — elsősorban a harmadik világ gazdasági problé­máival és ezen .belül az „észak— dél párbeszéddel” — foglalkozó rendkívüli ülésszakát. A kéthetesre tervezett tanács­kozás első napirendi pontja a nemrégen függetlenné vált Zim­babwe tagfelvételi kérelmének el­bírálása. Robert Mugabe zimbab­wei miniszterelnök részt vesz a közgyűlés rendkívüli ülésszakán. A közgyűlés 11. rendkívüli ülés­szakán. központi helyet’ foglal el az iparilag fejlett országok és a fejlődő országok gazdasági kap­csolatrendszerének átalakítása, különös tekintettel arra, hogy az új gazdasági rend megteremtésé­ről az elmúlt évtizedben tartott tárgyalások csak kevés ered­ményt hoztak. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn szavazás nélkül, közfelkiáltással felvette a tagálla­mok sorába a nemrég függetlenné vált Zimbabwét. A világszervezet tagjainak száma ezzel 153-ra emelkedett. SZAKMAI RENDEZVÉNYEK, ELŐADÁSOK AZ OMÉK-ON Ma: termelőszövetkezeti nap Hétfőn folytatódott a szakmái rendezvények sora az OMÉK-on. Megtartották Csehszlovákia nap­ját. Ez alkalomból Oldrich Do- lák, a csehszlovák kiállítás igaz­gatója sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: a felszabadulás óta megkétszereződött az ország me­zőgazdasági termelése. A Lakosság ellátásában jelentős- szerepe van a Magyarországról importált élel­miszereknek, mezőgazdasági ter­mékeknek, ezek értéke az idén meghaladja a 92 millió rubelt. Amint a kiállítás anyaga is tük­rözi, jelentős együttműködések is kialakultak a két ország mezőgaz­dasági vállalatai között, így pél­dául a csehszlovák gazdaságok sikeresen hasznosítják a különféle, Magyarországon már jól bevált termesztési rendszereket. A tudo­mányos munkában a többi között a szarvasmarha- és baromfifajta- nemesítésben, újabb géptípusok kifejlesztésében eredményes az intézetek közötti kapcsolat. Több pavilonban szakmai elő­adásokat tartottak. Különösen sok érdeklődőt vonzott az energia­takarékosságról tartott ismertető. A termelők és a feldolgozó ipar­ágak közötti kapcsolatok további erősítéséről is elhangzott hétfőn előadás a szakmai rendezvények keretében. A gasztronómiai rendezvények sorában hétfőn az üdítő ital volt a téma. Jelenleg már 50 liter fölötti az egy főre jutó üdítőital­fogyasztás hazánkban és 70-féle választék szerepel a kínálatban. A gyártásnál, a fejlesztéseknél most az a feladat, hogy a cola- félék rovására az egészségesebb, kisebb cukortartalmú, vitaminok­ban gazdag ivólevek arányát nö­veljék. Négy év alatt évtizedek lema­radását hozták be a hazai tejter­melők — ezt állapították meg a kiállítás szakmai rendezvényén részt vevő állattenyésztők, akik a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére hozott kormányprog­ram eredményeit és a további teendőket vitatták meg. Csomós Zoltán MÉM-főosztály vezető-he­lyettes az MTI munkatársának el­mondotta, hogy az év első felének adatai alapján arra számítanak, hogy az idén az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 3500 kilo­grammot, ami európai mércével mérve is jó eredménynek számít. A kormányprogram teljesítése időarányos. Az OMÉK-on Ozsváth Zoltán, az AG'ROBER vezérigazgató-he­lyettese tájékoztatta az újságíró­kat a mezőgazdasági és élelmi­szeripari tervező, beruházási vál­lalat munkájáról. Elmondotta, hogy az országos beruházási terv teljesítéséhez 1976—80 között több mint 30 milliárd forint értékű ter­vező, építő és fejlesztő munkával járultak- hozzá. A nagyobb beru­házásoknál jelentős költség­megtakarítást értek el. A szarvas­marhatelepeken egy-egy állati hely beruházási költségeit 40—60 százalékkal sikerült csökkenteni. A legújabb típusú faanyagszer­kezetekkel az épületek költségeit a MÉM által meghatározott árak alá szorították, mégpedig mint­egy 20—25 százalékkal. A legkü­lönbözőbb fajú állatokat tartó te­lepeken használhatják fel ezeket jó eredménnyel. Az OMÉK-on kedden a termelő­szövetkezeti napot rendezik meg. Véget ért a nyári vásár Augusztus 11-től 23-ig tartott az immár hagyományos szezonvégi kiárusítás, a nyári vásár, amikor az áruházak 30—40 százalékos engedménnyel adták a kijelölt cikkeket. Az ötmillió forintos forgalmat bo­nyolított le a Centrum Áruház (az adat tartalmazza a félegyházi egység eredményeit is). Az áruk a Centrumban egységesen 40 szá­zalékkal lettek olcsóbbak, így a lakossági megtakarítás is könnyen kiszámítható: 2 millió forint. Leg­gyorsabban a méteráru fogyott, főként a könnyű, mintás-színes karton és kasmír anyagok. A kel­mék mellett cipőből is sokat, a tavalyinál 27 százalékkal többet, vásároltak, kevésbé volt viszont kelendő a divat- és darabáru. Ennek ellenkezőjét tapasztalták az Alföld Áruházban, ahol,éppen a konfekciótermékeket: férfipan­tallókat és zekéket, valamint női ruhákat és köntösöket kerestek a vevők elsősorban. Fogyott is min­den, 1,3 millió forint értékben. De a többi termék legnagyobb része Is gazdára talált, mert a négy és fél milliós árualapból 4 milliót sikerült pénzzé tenni. A készruháktóí alig maradt le a cipő (1,1 millió forint forga­lom), amelyből a női szandálokat és víkendcikkeket vitték egyre- rnásra. Kapósak voltak a fürdőru­hák, és a színes, rövid ujjú ingek, akárcsak a vékony, nyári kelmék (18 százalékkal több fogyott, mint tavaly), s a függönyök is. De nemcsak az áruház járt jól — el­fogyott az áruja —, hanem a ve­vők is, akik 1,6 millió forintot spóroltak meg. A BRK Szivárvány Kisáruhá- zában a méteráru volt a sláger. A 4 milliós összforgalom felét tették ki az engedményes áruk, s ezek­ből 1 millió forint értékben vá­sároltak kelmét, szövetet. El is fogyott a méteráruk 90 százaléka, s ugyanennyi a cipőkből is. A nyár vége ellenére a női és férfi­szandál bizonyult legkapósabb- nak. Érdekes, hogy a vásárlók — akik 650 ezer forintot takarítot­tak meg — nemcsak a leértékelt árukat keresték, hanem a regu- ler (vagyis változatlan) áron for­galomba hozott termékeket is. Az áruház a még megmaradt készletet végleg leértékeli, s azt a nyári vásár befejezte után is ol­csóbban lehet megvenni. árcsökkentés ténye hatalmasra növelte az ér­deklődést, rengeteg áru-talált gazdára a 11 nap alatt. Tegnap a megyeszékhely három nagy kereskedelmi egységéből kértünk infor­mációkat. Clyannyira sikerült az akció, a kéthetes szezonális kiárusítás a Pajtás Áruháznak, hogy az el­múlt évinél 38 százalékkal több engedményes árut értékesített. A kurrens cikkek: fürdőruhák, na­pozók, bébi- és lánykaruhák, gye­rekszandálok már az első héten elfogytak. Sokan vásárolták — alacsony termetű felnőttek is — a farmeröltönyöket, nadrágokat, bakfis- és kamaszruhákat. Az 517 ezres forgalmon felül megmaradt cikkek egy részét továbbra is en­gedménnyel árusítják. Két nap alatt semmi sem ma­radt a jerseyböl a Kéttemplom közi szövetboltban. Az első há ■ rom napon az átlagosnál három - szórta többen jöttek vásárolni, s a vevők el is vitték a 600 ezer fc- rint értékű ruhaanyagok négyötö­dét. Az üzlet pénzforgalma is nőtt — a februári árcsökkentés elle­nére is —, igaz, ezért a tavalyi­nál 30 százalékkal több árut kel­lett megmozgatni. Szépen fogyott az egyéb hurkolt és pámutkel- mÉkből is, így nemcsak a vevő, hanem az üzlet is jól járt. V. T. Ki«!*« »WTV» Uj lehetőségek a szabadföldi zöldségtermesztésben !>> *>***,. T • A Zetor vontatta praktikus berendezés ágyast készít, bakhátat emel, fóliát feszít és rögzít. A hagyományos szabadföldi zöldségtermesztés . mellett kiala­kult egy úgynevezett korai szar badföldi zöldségtermesztési mód­szer is. Ez meglehetősen rövid karriert futott, mert esetenként jelentős Túlfizetéssel járt. A szél­sőséges, kedvezőtlen időjárás, a tavaszi fagyok, a tartós lehűlések okozta károsodás veszteségeket hozott. Kiutat a fóliás és üvegházas hajtatott zöldségtermesztés jelen­tett. Jóllehet e módszer beruhá­zást, az üvegház esetében számot­tevő anyagi befektetést igényelt. Megyénk gazdaságai az elmúlt tizenöt, húsz éviben közel sem használták a geotermikus energia, a hévízkutak adta telepítési lehe­tőségeket. Mostanság pedig, ami­kor a beruházásoknak gátat szab a pénzügyi keret, nehezen pótol­ható az évtizedes lemaradás. Ezért- különös, hogy megyénk­ben alig néhány hektáron alkal­mazzák a vázszerkezet nélküli fóliatakarásos zöldségtermesztést. Pedig ez az újszerű technológia Csongrádban, Békésben és So­mogyiban már több ezer hektáron tért hódított. A közelmúltban Pál monos torán a helyi Keleti Fény Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet és a Ker­tészeti Egyetem főiskolai karának zöldségtermesztési tanszéke tar­tott meglehetősen gyér érdeklődés mellett termelési bemutatót. A gazdasági vezetők egyértelműen bizonyították, hogy fóliás takarás­sal hektáronként 70—80 ezer fo­rinttal magasabb termelési értéket állítottak elő, minitha azt hagyo­mányos módszerrel tették volna. Bizonyították azt is, hogy sár­ga- és görögdinnyéből 20 száza­lékkal többet szedték, mint a kontrol Iparcellákról. A módszer nemcsak a kabáto­soknál alkalmazható, hanem fejes saláta, fejes káposzta, karalábé, karfiol, paradicsom, paprika, sőt a legújabb kísérletek szerint do­hány esetében is beváltja a hozzá fűzött reményeket. A hajtatott és a szabadföldi zöldség érése között meglehetősen hosszú idő telik el. E ciklusban megnő a kereslet a viszonylag ol­csó, de mégis korai áru iránt. Ez a gondolat vezérelte a Ker­tészeti Egyetem Kertészeti Főis­kolai Karának munkatársait, hogy kifejlesszék az olcsó, szántóföldi viszonyok között teljesen gépesít­hető fólia borítású, termesztő­ágyas technológiát. A perforált fóliatakarás- az in­tenzív zöldségtermesztéssel fog­lalkozó nyugat-európai országok­ban már közismert. Ott azonban a fóliát magasító bakhátak nélkül fektetik a növényekre, vagy a magvetésre. A 'könnyű, laza taka­rót a növények fejlődésük során fokozatosan emelik és végül kife­szítik. A takarás időtartama nö­vényfajtánként változik. Ezt a módszert — ismerve ha­zánk sajátos klímáját — közvet­lenül átvenni nem lehet. A nö­vényeknek a kezdeti stádiumban is megfelelő élettér szükséges. Ennek ismeretében szerkesztették azt a gépet, amely elvégzi az ágyáskészítést, kétoldalt magosí- tó bakhátat emel, fóliát adagol, terít, feszít és rögzít, ugyanakkor teljesítménye sem elhanyagolható; másfél hektár naponként. Tulajdonképpen az ágyást két­oldalt 15—20 centiméter magas, bakhát övezi,. amely fölött feszí­tik ki a perforált fóliát. Ilyen magas légtérben már a paprika, a paradicsom, az uborka és a tök is hosszabb ideig zavartalanul fejlődhet. A takarás időtartama az időjá­rástól és a növényfajtától függően változik. Lényeges, hogy a növé­nyek fejlődésének kezdeti, kriti­kus időszakában védjen a hideg ellen. Eddigi tapasztalatok szerint a takarás 30—40 napnál nem hosz- szabb. A fólia leszedését úgy kell meghatározni, hogy kivédje az esetleges május eleji fagyokat, de ugyanakkor paprika, paradicsom esetében már virágzáskor fólia­mentes legyen a tábla. Kiszámították, hogy a takarásos módszer hektáronkénti többlet- költsége, a fokozott vegyszeres növényvédelem, a felhasznált fó­lia árából és a fektetógép üze­meltetési költségeiből áll. Mindez hektáronként nem több 12—15 ezer. forintnál. Ezzel szemben, mint már korábban említettük, nem ritka a hektáronkénti 70—80 ezer forinttal magasabb termelé­si érték sem. A kísérletek bizonyítják, hogy a váz nélküli fólia alá átlagosan. 20—30 nappal korábban telepíthe­tők a növények. A termésbetaka­rítás is 2—3 héttel hamarabb tör­ténik. Emellett a fóliatakarás nö­veli — épp a kezdeti mikroklíma végett — a termés mennyiségét is. Sőt, mint a dinnye esetében bi­zonyítható, hogy az áru minősége jobb, beltartalmi értéke maga­sabb. Lassan megszokjuk már, hogy az időjárás lépten-nyo- mon megtréfál bennünket. Áp­rilisban van kánikula, június­ban zimankó, és a legaszályo­sabbnak tartott augusztusban árvíz. Augusztus végén járunk, de Borsodban és Hajdú-Biharban a rizs kombájnoknak ad mun­kát az őszi búza betakarítása. Máskor ilyentájt már befejez­ték a tarlóhántást és a gabonák magágy-előkészítését is. A szakemberek véleménye szerint az időjárásnak két-há- rom hetes lemaradása van. Hosszú meleg ősz esetén mind­ez nem jelentene gondot. Csak­hogy véletlenre bízni egész évi munkánk eredményét, nem le­het, hisz az igazi nagy kam­pány, az őszi betakarítás még csak mostanában kezdődik. Ügy, hogy nem fejeztük be a nyárit sem. Mert megyénkben a gabonatarlók egyharmadán még kint sorol a szalma. Mind­ez akadályozza a szántó trak­torok munkáját. Más években július végén, augusztus elején javában tart a csemegeszőlő-szüret, az idén még alig kezdtek hozzá a gaz­daságok ehhez a munkához. Sok helyütt még most bontja másodkötésú virágait a para­dicsompaprika, jóllehet au­gusztus végén ebből az ízletes zöldségből is árudömping szo­kott lenni a piacokon. A hét eleji hajnalon hallhat­tuk az időjárás-jelentésben, hogy a hőmérséklet az ország egyes területein nem érte el • 3 fokot. Alig néhány fokkal volt magasabb csak a hőmérő higanyszála a fagypontnál. A kukorica, a cukorrépa, a sző­lő, az alma, a kender betaka­rítása még hátravan. Ugyan­akkor sürgető feladat sok ezer hektár silókukorica begyűjtése is. Ügy, hogy közben az erőgé­pek java része már felkészülaz őszi vetésekhez. Soha ekkora összefogásra nem volt szükség, mint ami­lyen szükségeltetik az idei őszön. Milliókat nyerhet az a gazdaság, ahol az őszi betaka­rítási munkákat akárcsak egy­két napra is előrébb hozhatják. A tökéletes szervezés mellett kookáztatni is kell az üzemek­nek. Kockáztatni azért, mert a silókukorica például még nem érte el az optimális érési fokot, de mégis megkezdődött — helyesen — a betakarítása. Harminc kombájn vágja a szi- lázsnak valót. A következő he­tek sürgető feladata, hogy le­szedjék a friss fogyasztású és ipari feldolgozásra szánt zöld­ségeket, fűszernövényeket. Hu­szonegyezer hektár terméséről van szó. A hűvös éjszakák miatt ugyan egyenetlen az érés, de azért bőven találni piros paradicsomot, sárguló cecei paprikát. Sok ezer ember dol­gozik azért, hogy a már meg­termelt és beérett javaink mi­nél előbb biztonságba kerülje­nek. Az őszi kampány munkáit annyiszor akasztotta meg, sok­szor filléres értékű alkatrész­hiány. A következő napokban a gépeket ellátó vállalatokra i^ komoly felelősség hárul. Mert hiába a mezőgazdaság­ban dolgozók áldozatos munká­ja, ha a kapcsolódó cégek nem tesznek meg mindent a siker érdekében. A gabona aratásakor megta­nulták a gazdaságok, miként kell szervezni a kombájnosok munkáját úgy, hogy adott eset­ben a szomszéd tsz földjére is időben, szempergés előtt érjen a segítség. Nagy szükség lesz majd erre a kukorica begyűj­tésénél is. Különösen azok a gazdasá­gok segíthetnek majd sokat, ahol helyesen jelölték ki a fajtaválasztékot. Nem hajszol­tak rekordhozamokat, hanem alacsonyabb FAO-számú, igaz kevesebb termést adó, de a ko­rábban érő kukoricát részesí­tették előnyben. Bizonyára korábban fűtik majd a szárítótornyokat is, hogy költséggel, energiafel­használással, de rövidíthessék a kampányt néhány nappal. Soha ennyire nem bizonyí­totta még igazát „az idő pénz" mondás. Különösen akkor nem, ha az időjárás okozta kény­szerhelyzetben már most, az őszi kampány startja előtt minden eshetőségre felkészül­ve programoznak az üzemek, szervezik úgy a munkát, hogy ha majd érkezik a „mindent betakarító" őszi fagy, akkor kárt már ne tudjon tenni megtermelt javainkban. Sz. P. M. 1 7

Next

/
Thumbnails
Contents