Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-22 / 196. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1980. augusztus 22. Fő céljuk: az erdészek munkájának könnyítése • A Kiss Ferenc brigádnak a lajosmizsei határban dolgozó munka* csapata a 23 hektárnyi akácos területen végez fakitermelést. (Straszér András felvételei) Az elgörbült szög becsülete A Kiskunsági Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyolc erdészete közül a kerekegyházi az egyik legnagyobb. Mintegy 10 ezer hektárnyi szétszórt területe Kerekegyházától Soltig tart. Vár hőnyi Vilmos, az erdészet vezetője elmondja: — Ha a fafajok szerint osztjuk meg a telepítéseket, akikor azt mondhatjuk, hogy egyűiarmada az akác, ugyanennyi a fenyő, ugyanennyi. a nyárfa. Évente 60-—70 hektáron végzünk új telepítést, 180 hektáron felújítást. Nagy gondot fordítunk a környezetvédelemre, parkerdők létesítésére is. Dunaegytházán és Duna vecs én most tervezünk egy-egy parkerdőt, Solton hangulatos autós pihenőt létesítettünk. A iho- mokfásitás mellett óvjuk, és feltárjuk a természetvédelemre érdemes fákat, a homoki ősborókásokat. Megjegyzem, hogy az üzemi erdősítésen túlmenően évente mintegy 30 hektár új ültetvényt létesítünk a termelőszövetkezetekben. Erdészetünk végezte a Kígyós csatorna teljes fásítását, Tasstól az 52-es útig. Évente 40 ezer köbméter fát termelnek ki. Ez a megye legnagyobb fakitermelő erdészete. — Igyekeztünk a munkát gépesíteni — hangoztatja Várkonyi Vilmos — hat önrakodóval felszerelt tehergépkocsink, ezenkívül két korszerű Hl AB-daruval felszerelt teherautónk, ötvenkét modern Stihl -motorfűrészünk van. A fa hordásában segítenek az MTZ-traktorokra szerelt rönkvonszolók. A kitermelt faanyag egy részét szőlőtámnak és karónak készítjük el, amelynek 60 százalékát exportra szállítjuk Ausztriába és a Német Szövetségi Köztársaságba. A gallyak és az úgynevezett tüzelő- fa a lakosság részére megy, a tus- kókat is géppel szedjük ki. Ezeket is a lakosság vágja szét, és felhasználja tüzelőnek. Az akác egyébként kitűnően alkalmas erre a célra. Beszélgetésünk során elmondja, hogy az erdőművelést is gépesítették, a talajforgatást, a csemeteültetést. A csemetesorok közötti kézi kapálást felváltja a vegyszeres gyomirtás. Egyébként a gazdaság az új telepítésekhez és a felújításokhoz maga- gondoskodik szaporítóanyagról. Büszkék szocialista brigádjaikra, különösen a Kiss Ferenc nevű kollektívára, amely két munkacsapatból áll, és már többször első lett az erdőgazdaság brigádjainak versenyében. — Nemrég Gödöllőn tizennyolc erdőgazdaság fakitermelési versenyében mi is részt vettünk, három kerekegyházi — akik az említett brigád tagjai közül kerültek ki —, és ketten voltak a nyárjasi erdészetből. A negyedik helyezést értük el, az egyéni versenyben pedig Kollár István, a mi erdészetünk fiatal szakmunkása második lett. Valószínű, hogy jövőre teszt vesz a norvégiai Európaibajnokságon — tájékoztat. Gondoskodnak — amennyire a lehetőség engedi — a dolgozók szociális ellátásáról. Két lakókocsijuk van. Olyanok, amelyeket mosdóval, fűtőberendezéssel szereltek fel. Bizony a fakitermelők gyakran mostoha körülmények között dolgoznak. Könnyítés szálltukra, hogy hat terepjáró gépkocsi szállítja őket munkahelyükre. Az erdészetben vadgazdálkodás is van. Mesterségesen tenyésztik a vadkacsát Vadászni lehet fácánra, nyálra, őzre és a imár említett vadkacsára. Várkonyi Vilmos hangsúlyozza: fő céljuk a fizikai munka teljes megszüntetése az erdészetben, a gépesítés fokozása, amely egyúttal a termelés hatékonyságát is növeli. A motoros fűrészeknél a rezgés okozta egészségi ártalmak miatt gyakran váltják egymást az emberek. K. S. • Nincs feltétlenül igaza annak, aki szerint valóban takarékoskodva még a görbe szöget is érdemes kiegyenesíteni. Noha, kétségtelen: rozsdás és görbe szög valóban százmázsaszám akad az építkezéseken, gyárudvarokon szerteszét, deszkákkal, lécekkel, ládákkal együtt, s végsősoron tényleg nem ártana összeszedni őket. Sőt: az is igaz, volt idő, amikor a fiatal inasnak, ipari tanulónak faipari üzemekben, raktárakban, építkezéseken azt adták napi, heti feladatául, hogy a halomba gyűjtött fahulladékot szétvágassa és kihúzza, kiegyengesse a bennük rejtőző szögeket. Elvileg tehát nem vitás, hogy itt is van mit. megtakarítani. Csakhogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szegen kívül egyáltalában nem árt takarékoskodni a munkaerővel sem. A szegek kikalapálása ugyanis időt rabló munka, s jó, ha egy- egy óra. alatt 20—30 forint termelési értéket eredményez. Tehát ott gondolkodnak helyesen, ahol igyekeznek ennél hasznosabb feladatokkal megbízni a segédmunkaerőt is, a fiatal kezdőket, vagy a nyári gyakorlaton levőket. Arra különben sem gondolhat senki komolyan, hogy a termelés fő sodrában részt vevő szakmunkásokat ültesse le használt szeget menteni. Az elgörbült szegnek tehát — konkrétan — a mai gazdasági életben, objektíve nincs, nem is lehet nagy becsülete. A termelő munka mai méretei — és órabérei, vállalati költségei — mellett az efféle anvagvisszamentés már drága takarékosság lenne. Ma inkább arra kell törekedni, hogy a nagyipari folyamatokban — a szállításban, csomagolásban, az asztalosiparban, az ácsmunkában stb. — egyre kevesebbet kelljen szegelni. A szegelést, mint technológiai elemet érdemes kiküszöbölni. az lenne az igazi takarékosság. s ezáltal lehetne jó hatásfokkal sok szeget is megtakarítani, tudniillik, hogy eleve fel sem használják, mert szegelés helyett ragasztanak, kötnek, préselnek, fröccsöntenek stb. A korszerű gazdálkodásban a hulladékokkal való törődés — hiszen itt erről van szó —.a hulladékokból a még felhasználható anyagok visszanyerése ma már más léptékű feladat, mint amikor munkaerőbőség lévén, a kisinast még odaültették szeget kalapálni. Az „elgörbült szög becsülete” tehát ma mór csak képletesen lehet, hasonlatként fontos. Így viszont teljes mértékben. Tehát az „elgörbült szegben” még rejtőző értékért való egykori aggódás lényegét, az ebben megtestesülő takarékoskodó szemléletet érdemes (lenne) ma is, mindenütt hasznos példaként követni. Jelenleg a magyar iparban átlagosan a bruttó termelési érték minden 100 forintjából megközelítően 70 forint az adott termékhez felhasznált anyag és energia értéke. Ráadásul az anyag és az energia a népgazdaság importjának legjelentősebb tételei. S éppen ezek ára emelkedett (emelkedik még most is) gyors ütemben a világpiacon. Egyáltalában nem mindegy tehát, hogy a termeléshez szükséges nyersanyagimport mekkora része takarítható meg például a keletkező ipari — és háztartási — hulladékból kibányászott, visszamentett, s újra felhasználhatóvá tett anyagok révén. 1—2 százalékos megtakarítás az anyagimportban a népgazdaság számára 12—14 milliárd forint értéket eredményez. S az import a jobb hatásfokú hulladékgazdálkodással is jelentősen csökkenthető. 12—14 milliárd pedig nagy összeg. Ebből, ha egy új lakás árát félmillióba számoljuk, 26—28 ezer lakás építhető fel. A hulladékok eddiginél jobb hasznosításában rejlő lehetőségek kifogyhatatlanok. Jelenleg az úgynevezett másodlagos nyersanyagként (tehát bizonyos kezelés, munka után újra felhasználható anyagként) számításba vehető fém, papír- és textilhulladéknak csak alig több mint a felét menti vissza a hazai gazdaság a termelés számára. A fémhulladéknak még aránylag a nagyobb része (55—60 százaléka) jut vissza a kohókhoz. (Főleg a vas, de a színesfém már kevésbé). A textilhulladékoknak viszont már csak a töredéke hasznosul újra, a hulladék 10—12 százaléka. A kiselejtezett gumi és a fáradtolaj pedig eddig szinte teljesen megsemmisült, mindössze 4, illetve 2 százaléka jutott vissza regenerálás után a felhasználókhoz. • A fém-, papír-, textil-, gumi- és fahulladékok meg nem mentett részével óriási értékek mennek veszendőbe. Például az 1977-ben begyűjtött 155 ezer tonna papírhulladék 2 ezer hektárnyi erdőt mentett meg a kivágástól; egy ugyanekkora erdőt viszont hagytunk elpusztulni, sorsára hagyva a szemétbe került papírt. Továbbá egy tonna vashulladék 4 tonna vasérc, és az ennek feldolgozásához szükséges 2 tonna feketeszén megtakarítását teszi lehetővé. Vagy pl. a hulladék alumíniumból tízszerte kevesebb villamos energiával állítható elő új alumíniumtuskó, mint bauxitból. E kiragadott példák nyomán is érdemes végiggondolni, hogy az anyagtakarékosságnak mekkora lehetőségei rejlenek a hulladékokkal való bánásmód ésszerűsítésében, a hulladékanyagok jobb megbecsülésében. A műhelyek kollektívái, a szocialista brigádok, ifjúmunkások versenyvállalása lehetne a területük hulladékgazdálkodása feletti védnökség. Hatalmas értéket lehetne pl. megmenteni azzal, ha megszerveznék, hogy a különféle értékes anyagok hulladéka ne keveredjen össze a műhely, a gép takarításakor. Érdemes lenne kü- lön-külön gyűjtőedényt felállítani a színesfém-, a vas-, a műanyag-, az alumínium- a papír-, s az üveghulladékoknak az ipari munkahelyeken, a műhelyek sarkában, az építkezéseken. így nem kellene az anyagokat szétválogatni, azok nem szennyeznék egymást, s ezzel gyorsabbá válhatna a begyűjtés, olcsóbbá az újrahasznosítási folyamat megindítása. , . • Igaz, van teendő népgazdasági szinten is: a hulladékok begyűjtési, tárolási, újrafeldolgozási kapacitását növelni, bővíteni kell. Ezekre készülnek a tervek. Ezek melleit azonban valamennyi vállalatnál, a népgazdasági beruházásokra nem várva, azok nélkül is, meg lehet kezdeni az ésszerű hulladékgazdálkodás fejlesztését, kiépítését. Elvégre a visszagyűjtött értékes anyagok nemcsak a népgazdaság importterheinek csökkenésén keresztül érintik kedvezően a lakosság életszínvonalát, hanem konkrétan úgy is, hogy — az értékesített, válogatott, nagy mennyiségű hulladék új bevételi forrást nyit a vállalatok számára növelve a vállalati eredményt. G. F. Mire, mennyi kölcsönt kaphatnak a kistermelők? Tiszaalpári vasasok • Az egyik termelőszövetkezetből jtr&ji • Bodor Sándor lakatos, akit a nagy teljesítményű jött át három éve Szabó Kálmán, «agárfúrógép mellett örökítettünk meg, tavaly taég aki felvételünk Idején egy kom- • p«pp Sándor esztergályosnak Is nagy szerepe van az Április 4. Gépipari Művek meósa volt. Most lak- binátor alkatrész megmunkáló- abban, hogy a telepről kikerülő alkatrészek minőhelyén megbecsült szakmunkás. sán dolgozott. sége ellen nincs kifogás. Mezőgazdasági termelési hitolt Igényelhet az OTP-től mindenki, akinek mezőgazdasági művelésre alkalmas földterülete — háztáji, kert, udvar, bérlet stb. — van, és azt növénytermesztéssel, állat- tenyésztéssel, illetve állattartással kívánja hasznosítani. Vonatkozik ez zöldségtermelésre (vetőmag, műtrágya, növény-- védő szer, öntözőbemdezés beszerzésére stb.), gyümölcsös telepítésére. felújítására (facsemete, műtrágya, támrendszer beszerzésére), állat, állattáp, takarmány beszerzésére, a háztáji gazdaság méreteinek megfelelő szerszámok és gépek megvásárlására, gazdasági épületek felújítására, korszerűsítésére, istálló, ól, kaptár, gyümölcstároló, szerszámoskamra építésére, valamint egyéb eszközök (fóliasátor, olajkályha, stb.) költségeinek fedezésére. Az önellátás célját szolgáló mezőgazdasági termelésre az igénylők általában 15 ezer forintot kaphatnak, évi 8 százalékos kamatra, s a visszafizetés időtartama legfeljebb 5 év. Mezőgazdasági kisgépek beszerzésére is lehet kölcsönt kérni. Ennek összege — na állami vagy szövetkezeti üzletben vásárol a kistermelő — a vételár 80 százaléka, s legfeljebb 50 ezer forint. A törlesztés időtartama és a kölcsön kamata azonos a már említettel. A kisgazdaság és a nagyüzem együttműködésének segítésére az értékesítési szerződést kötő kisgazdaságoknak kedvezményes hitelt nyújt az OTP, illetőleg a takarékszövetkezet. Például a szarvasmarha-hizlaláshoz, szarvasmarha-tenyészállat beszerzéséhez, ha az eladó az Állatforgalmi Vállalat, az Állatforgalmi Felügyelőség, termelőszövetkezet (vagy, ha 'a felsoroltak a közvetítők), 'akkor a vételár erejéig, s legfeljebb 50 ezer forintig terjedhet a kölcsön. A kamat ezekben az esetekben évi 6 százalékos, és 5 éves lejáratú. Istálló építésére további 25 ezer forint kölcsönzésére van lehetőség, évi 8 százalékos kamattal. Szerződéses állattenyésztéshez, korszerű állathizlaló rendszerek kialakításához, ha a tervező és a kivitelező tsz, vagy éfész, 50 ezer forintig, 5 éves lejáratú, évi 6 százalékos kamatú kölcsön igényelhető. Szerződéses zöldségtermelés, állathizlalás és állattenyésztés esetében a kölcsön felső határa hitelakcióként 25—25 ezer forint lehet, s ez összesen nem haladhatja meg az 50 ezer forintot. A kölcsön időtartama legfeljebb öt év, kamata pedig a terlelés közvetlen költségeire évi 6, a járulékos kiadásokra viszont évi 8 százalék. Bogyós, csonthéjas nyári gyümölcsök telepítésére, felújítására — ha a földterület eléri az 1500 négyzetmétert, s a telepítéshez van engedély — 25 000 forint kölcsönt lehet felvenni. A kölcsön lejárata — a termőrefordulás évétől függően — legfeljebb 10 év. A termőrefordulás évéig törleszteni nem kell, csak az éves kamatnak megfelelő összeget kell befizetni. A kölcsön kamata évi 6 százalék. 1982. december 31-ig a méhész szakcsoportok tagjai is kaphatnak kölcsönt. Ennek feltétele, hogy méz értékesítésére kössenek szerződést, és évente és méhcsaládonként legalább 24 kiló mézet értékesítsenek. Méhészet fejlesztésére legfeljebb 50 000 forint igényelhető. A kölcsön kamata 8 százalék, de ebből a Hungaronéktár Szövetkezeti Vállalat 6 százalékot átvállal. A mezőgazdasági hiteleknél is a fedezet elsősorban a kölcsönt igénylő és házastársa havi, rendszeres keresete. Ha a kölcsön meghaladja kettőjük együttes fizetésének a háromszorosát, akkor kezesekre van szükség. A kezesek részére külön munkáltatói igazolás szükséges. Szerződéses termelés esetén a szerződést is mellékelni kell. A kölcsönkérelmet a lakóhely szerinti illetékes OTP- fióknál vagy takarékszövetkezetnél kell benyújtani. ,A kölcsönök felhasználását általában 30 napon belül igazolni kell. A kedvezményes feltételekkel igénybe vett kölcsönöknél — ha nem állami vagy szövetkezeti szervtől történt a vásárlás — a felhasználást magánszámlával is lehet igazolni. Ebben az esetben az eladó és vevő aláírásán kívül, két tanúval is szükséges megerősíteni. (KS) Sudár nyárfákkal, drótkerítéssel körülvett jókora területen két nagy műhelycsarnok, egy csöppnyi, irodának használt faházikó, portásfülke, az udvaron különböző vasanyagok, szállításra váró gépalkatrészek. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat tiszaalpári telepének vezetőjével, Hack Miklóssal tettünk a napokban egy rövid körsétát ebben a minivizemben. Olykor-olykor' félrekaptuk a fejünket, szemünket védve a hegesztőgépek vakító fényétől, vagy éppen megismételtünk egy- egy mondatot, ha elcsitult a súlyos kalapácsütések éles hangja. — A vállalat négy évvel ezelőtt vette át ezt a telepet a helybeli Virágzó Halászati Tér- 'melőszövetkezettől — tájékoztatott Hack Miklós a munkahely múltjáról. — Akkor mindössze huszonhármán dolgoztak itt, meglehetősen mostoha körülmények között. Az első és legfontosabb ‘ feladatunk volt a meglevő, mintegy 420 méteres műhelycsarnok téliesítése, a fűtés megoldása. Ezt követően, 1978-ban -egy új, 600 négyzetméteres csarnok épült. A vállalat nagy gondot fordított megfelelő géppark kialakítására, és a dolgozók szerszámellátására. Egyszóval, minden segítséget megkaptunk ahhoz, hogy a központi gyárunk alkatrészigényét ki tudjuk elégíteni. — Mit gyártanak? — A Rau kombinátorokhoz jelenleg mintegy 25—30-féle alkat' részt készítünk, ezenkívül számos termékünk a szemestermény-tá- rolókba kerül beépítésre. Így azután — ha követve is — munkánk eredményei eljutnak távoli országokba is. — Hogyan alakult az elmúlt négy év alatt a létszám? — Már az első hetekben többen jelentkeztek, amikor látták, hogy ebben az új üzemben „van fantázia”. Jelenleg 45-en vesznek részt a termelő munkában, közülük 38-an szakmunkások. Sokan hagyták ott más városban levő munkahelyüket, hogy itthon dolgozhassanak. Úgy gondolom, az, óta sem bánták meg, hogy hazajöttek. Most is van jelentkező nap, mint nap. A mércénk viszont magas, a kilépett bejegyzéssel rendelkező dolgozót nem vesszük fel. Jelenleg két esztergályosunk van, s örülünk annak, hogy a nyáron Kiskunfélegyházán szakmunkás-bizonyítványt szerzett négy fiatal forgácsoló szakember nálunk jelentkezett felvételre. Pontosan hatra akarjuk növelni a forgácsolók létszámát. — Ezek szerint megfelelő a munkahelyi légkör? — Örömmel mondhatom, hogy viszonylag kis kollektívánk egyre jobban összekovácsolódik. Egyre több az üzemen kívüli közös rendezvényünk. Júniusban például jól sikerült horgászversenyt tartottunk, szeptemberben újabbat is rendezünk. Tavaly az üzem mellett társadalmi munkában sportpályát létesítettünk. Rendszeresen patronáljuk az egyik óvodát, az öregek napközi otthonát, és a tavasszal részt vállaltunk a község utcáinak takarításában, szépítésében, vízlevezető árkainak rendbehozásában. A községben most épülő szabadtéri színpad létrehozásából is kivesszük a részünket. Az egyik legnagyobb gondunk megszüntetéséhez viszont most, augusztus 23-án, szabad szombaton fogunk hozzá. Telepünknek eddig nem volt szociális létesítménye, a halászati tsz-től béreltük. Vállalatunk építési osztályának szakemberei társadalmi munkában elkészítették egy ilyen létesítmény tervét, dolgozóink pedig ugyancsak társadalmi munkában felépítik az öltözőt, fürdőt és étkezőt. A másik gondunk megoldása sajnos, nem rajtunk múlik — teszi hozzá Hack Miklós. — Rendkívül fontos lenne részünkre a saját telefon, amit most ügyeink intézésére csak a szomszédban tudunk használni — ha éppen nekik nem kell. Már régen befizettük a szerelési díjat, s két hónappal ezelőtt szent ígéretet kaptunk, hogy „harminc napon belül” itthonról telefonálhatunk, illetve hívhatnak bennünket. Azóta már hatvan nap is eltelt... Arról még nem is beszéltünk — vált témát a telepvezető —, hogy dolgozóink körében növekszik a tanulási kedv. Tavaly 8-an végezték él a védőgázas hegesztő tanfolyamot. Ma már négy ilyen korszerű gépet használunk. Most, szeptemberben újabb oktatás kezdődik, eddig tizenketten jelentkeztek, s vállalták, hogy elsajátítják az ív- és Jánghegesztést. Tavasszal két szocialista címért küzdő brigád megalakulásával megkezdődött nálunk is ez az önkéntes mozgalom. Remélem, a jövőben nagy hasznát látjuk a vállalások teljesítésében. O. L.
