Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 193. szám Ára: 1,20 Ft 198». augusztus II. vasárnap VÍZFOGYASZTÁS KORLÁTOZÁS NÉLKÜL Űj kutak, vezetékek NAGY TELJESÍTMENYU ERÓGEPEK SEGÍTIK A TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉST Még időben jött az eső \v^í 9 Tiszakécskén a Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben nagy teljesítményű szovjet traktor vontatta tárcsával készítik elő a talajt az ősziek alá. (Fotó: Méhest Éva) Mondhatni az utolsó pillanatban — de még időben — érkezett az a 25—30 milliméter csapadék, amelynek hatására újra éledni kezdett a határ. Mert a tartós kánikula miatt egyre több helyen láthattunk „furulyázó” kukoricát a megyében. A szakemberek véleménye szerint a kukoricánál hektáronként mázsákban mérhető terméstöbbletet jelentett az eső. Igaz, mindez a szalmabetakarítást lassította, de kedvezett a másik legalább annyira fontos munkának, az őszi vetések talaj-előkészítésének. A kalászosok betakarítása gyakorlatilag befejeződött. Néhány hektár tavaszi árpa és rozs áll még lábon a megyében. A termésátlagok kedvezőbbek a tervezettnél. Az idei nyár legmelegebb napján — augusztus 5-én — minden eddiginél több, 44 990 köbméter vizet szolgáltatott Kecskemét lakosságának és ipari .üzemeinek a vízmű. Az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat — egyéb tevékenysége mellett — a terület 30 településének, iköztük a megye- székhely és Kiskunfélegyháza, vízellátásáról' gondoskodik. Arról, hogy miként tudnak e feladatnak eleget tenni, Szekeres István főmérnöktől kértünk tájékoztatást. A megyeszékhely vízellátását kiemelt feladatként . kezelik. A ‘harmincnyolc üzemelő kútiből nyerik a vizet, a vízmű kapacitása 33 ezer köbméter naponta. Ennek ellenére, ha több a fogyasztás, az igényeket ki tudják elégíteni, de a,1 víz nyomásának csökkenésén érezhetik a fogyasztók a többlet-vízfelhasználást. Vízfogyasztási korlátozás bevezetésére azonban az idén nyáron sem került sor — tudtuk meg a főmérnöktől Mint minden tavasszal, az idén is gyors fejlesztési programban határozták meg, milyen kisebb beruházások szükségesek ahhoz, hogy a várhatóan megnövekedett követelményeknek éleget tudjanak tenni. Kecskeméten és Tős- erdőn 2—2 kút készült, hamarosan üzemelni kezd a két kiskun- majsai is, és készülnek a kerekegyházi és orgován.yi kutak. A megyének ezen a részén a kutak átlagos vízhozama percenként 1000—1500 liter. A felhozott vizet gyűjtővezetékeken juttatják a gépházakba, ahol a vastalanitás , és fertőtlenítés után a tárolókba kerül a víz. A hálózati szivattyúk juttatják végül is azokba a vezetékekbe, amelyeken, a fogyasztókhoz érkezik. A vízszolgáltatás, a megnövekedőn igények kielégítése korántsem probléma nélküli. Nemi csupán az teszi kiélezetté Kecskemét vízellátását, hogy a fogyasztás túlhaladja a kutakból optimálisan nyerhető vízmennyiséget, de a tároló térfogat is kisebb a kívánatosnál. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy a nagy kapacitású víztorony megépítése késlekedik: s ez bizony a csúcsfogyasztások — a reggeli és kora esti órák idején — érezteti ‘hatását. Ha azonban megépül a Lenin városban az új víztorony — építésének előkészületei folyamatban vannak — a víznyomás viszonyaiban is lényeges változás következik be. A kiskunfélegyházi emeletes házakban lakók bizony tavaly is gyakorta bosszankodtak az alig csorduló csapok mellett. S a tavaly ‘fúrt két új kút sem tudott lényeges javulást eredményezni, amíg a ‘két kilométer hosszú főnyomóvezetéket a közelmúltban üzembe .nem ihelyeztékr Továbbra is problémát jelent, hogy az újonnan épült vezetékrendszer 300 milliméter átmérőjű csövein bőven áramolhatna a víz, de a városi vezetékek 125 milliméteres átmérője fékezi a víz sodrát. A tiszai kistérségi regionális rendszerben működő kilenc kút Bőg, Tiszakécske, Lakitelek, Ti- szaaipár ellátásában azonos vízellátási helyzetet teremt. Az üdülőövezetet is magában foglaló terület is csúcsot állított az idén nyáron, a lí 077 köbméteres víz- fogyasztással. Azt, hogy az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat ellátási területén hosszú idő óta nem kellett korlátozni nyáron a vízfogyasztást, nem kizárólag a természeti adottságoknak és a technikai feltételek szükséges szintjének köszönhetjük. A vízszolgáltatásban dolgozó kezelők és karbantartók gárdája éjjel-nappal becsülettel helytáll- va teljesíti feladatát. S igazán nem tűnik teljesíthetetlen kívánságnak, .hogy bölcs belátással a fogyasztók is segítsék munkájukat. Például azzal, bogy a veteményes kertek öntözésére nem a csúcsfogyasztás óráit választják, vagy az autók mosását vasárnap délelőttre halasztják. Tudniillik a munkaszüneti napokon több nagyobb vízfogyasztó üzem nem használ vizet; tehát több marad a lakosság igényeinek kielégítésére. N. M. Szabod cs-Szatmár és Borsod megyében még sok dolguk van az aratóknak. A Bácskai és Duna- melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége szervezésében 28, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének koordinációja alapján pedig 18 kombájn dolgozik hazánk északi megyéiben. A csehszlovák partnergazdaságokban összesen 9 megyénkben kombájn segíti a begyűjtést. A Tisza-iménti részen tovább folyik az árvíz elleni védekezés. Összesen 270-en dolgoznak a gátakon, munkájukat 36 nagy teljesítményű gép segíti. Lassan befejezéshez közeledik, az utóbbi tíz esztendő ‘legnagyobb sárgabarack-termésének betakarítása. Számottevő szedetlen gyümölcs csak a dunavecsei és kecskeméti termőtáj néhány gazdaságában található. Sajnos a rózsába rack a hirtelen beköszöntött kánikula miatt apróbb lett mint amire számítottak. Ezért a későbbi fajtának az exportja is lényegesen kisebb. A megyei ZÖLDÉRT eddig 7530 tonna barackot vásárolt fel. Ennek alig felét szállította külföldre. A HUN GAROFRU CT Külkereskedelmi Vállalat közvetlenül is vett át barackot gazdaságoktól, így az összes megyei export megközelítette a 4 ezer tonnát. Három kajszitermelő nagyüzem segítette, Budapest gyümölccsel való ellátását. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz napjában 6. a helvéciai Petőfi Termelőszövetkezet 12, a dunavecsei Béke Tsz pedig 7,5 tonna ízletes gyümölcsöt szállít a fővárosi barackvásárra. Sajnos megyénk lakossága kevesebbet részelt kedvezményes kiárusítás adta előnyből, mert itt a termőhelyen meglehetősen későn kezdték meg az akciót. A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának tájékoztatása szerint paradicsomból és görögdinnyéből megfelelő lesz az ellátás a következő napokban. Annak ellenére, hogy mindkét cikknek megkezdődött az exportja is. A görögdinnye átlagsúlya lényegesen kisebb az idén, mint azt korábban megszoktuk. Mindez nem jelent nagy gondot, mert exportra époen ilyenek mehetnek, meglehetősen kedvező feltételek mellett. Hét végére várható a csemegeszőlő megjelenése is. Sz. P. M. Ha véletlenül felbillen egyéni háztartásunk pénzügyi egyensúlya, mindjárt nagyobb gondossággal 'fogunk hozzá az anyagiak pontos beosztásához, mint a bőségesebb időkben. Ha bármi okból a szokásosnál nagyobb hiány keletkezik a nemzeti háztartásban, még a nálunk jóval fejlettebb, gazdagabb országok is arra töreksze- ’ fiák, hogy helyreállítsák az egyensúlyt. A magyar népgazdaság irá- I nyitó szervei már hosszabb ideje azon fáradoznak, hogy egyensúlyba hozzák az ország gazdasági, főként külkereskedelmi mérlegét. Lényegében erre irányultak az év eleje óta elindított gazdasági változások, az új szabályozók, amelyek hatásáról részben már a fél esztendő statisztikáiban is olvashattunk. Hosszabb távra szólóan pedig a párt XII. kongresszusának határozata állapította meg: „A VI. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladata a külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának javítása. Ebben alapvető szerepe van a belső egyensúlyi tényezők megszilárdításának ...” S arról is szól a határozat, hogy a gazdaság- politikának a hatodik ötéves terv időszakában a valóságos helyzetből kiindulva, a távlati célokhoz és a változó körülményekhez igazodva kell biztosítania a népgazdaság tervszerű fejlődését. A nemzeti jövedelem olyan mértékben növekedjék, hogy összhangban a fejlődés minőségi tényezőivel, a termelés nemzetközi versenyképességével, segítse a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítását. A nemzeti jövedelem elosztása tegye lehetővé a tér- . melés bővítéséhez és korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen beruházásokat, az elért életszínvonal megszilárdítását, valamint a további fejlődéshez szükséges- feltételek megteremtését. Az egyensúlyi tényezők megszilárdításában a legfontosabb a költségvetési kiadások és bevételek, az árualap és a vásárlóerő, a munkaerő és a munkahelyek, valamint a beruházásokra fordítható összegek és a kivitelezési teljesítőképesség jobb összehangolása. A beruházási tevékenységben nagyobb megalapozottságra és tervszerűségre van szükség. Vagyis a jobb műszaki-gazdasági előkészítésre, a döntési és finanszírozási rendszer tökéletes ítésére, a határozottabb állami irányításra és ellenőrzésre. Hassunk oda, hogy minden beruházásnál érvényesüljön a célszerűség és a takarékosság. Az erőket a népgazdasági szempontból legfontosabbak gyors befejezésére kell összI pontosítani. A területfejlesztésben is jobban érvényesüljön a hatékonyság, az erők összefogása. Mindezek a követelmények — amelyeket hosszan lehetne sorolni — méginkább szükségszerűvé teszik a tervezés javítását, a gondos előrelátást, a mindenkori helyzet felmérését és a fejlesztés reális lehetőségeinek nyomon követését, ha kell, a terv módosítását, kiigazítását. Szükség van tehát a tervekre akkor is, ha erősödnek a gazdálkodást befolyásoló, előre nehezen felmérhető külső impulzusok, a nemzetközi piaciét árhatások mozgáshullámai. Egyrészt a szocializmus építésének alapvető fejlesztési céljai: a szociális, kulturális és társadalmi célokkal összhangban levő, érte munkálkodó intézmények üzemeltetése, karbantartása, bővítése és korszerűsítése, de a növekvő követelményekhez való igazítása is megköveteli, hogy előre lássuk a várható igényeket, pénzben és anyagi eszközökben, munkaerőben, stb. így van ez akkor is, ha még nem ismeretes az országosan elosztható összeg, a központi támogatás mértéke és aránya, s hiányzik ennek megyei, városi, járási levetítése, | a községek költségvetésének f lehetséges számbavétele. Amint a napokban a nép- * front országos titkára'y nyilatko- 1 zatából is kicsendült, szükség | van a hatodik ötéves tervidő- 1 szakra szóló elképzelések meg- t vitatására éppen azért, mivel | sok még az előre nem látható * tényező, a módosulás eshető- § sége. A tervek, az elképzelések £ az együttműködés alapját je- < lentik, lehetővé teszik a reális I célok felmérését, a lakosság | támogatásának elnyerését, a közös munkavállalásokra való i felsorakoztatását. Az alternatí- | vák — a tehetséges változatok | — megismerése, az állampolgá- g rok véleményével való egyez- I tété se és szembesítése most a g legjobb előkészítő tárgyalás az i új tervidőszak közeledtével. Igaz, légvárakat nem szabad v építenünk, indokolatlan vára- f hozást sem szabad keltenünk, f de a meglévő alapokra épülő szerény felemelkedés, vagy \ netán a szinten tartás eszkö- I zeit is ismernünk kell, ha nem | akarunk egy helyben topogni, s f a megkezdett útról letérni. 1 Mint a kongresszusi határozat - mondja: „... a távlati célok- : hoz és a változó körülmények- t. hez igazodva kell biztosítani a _ népgazdaság tervszerű fejlődé- sét.” Akkor is, ha a tervszerű- i séget elérni, annak követelményeit meghatározni sokkal ne- | hezebb, mint korábban. A lehetséges változatok át- y gondolása, rögzítése, a már el- i? ért szintekről való továbbié- * pés módozatainak kidolgozása, ■ a szocializmus emberi, társadalmi céljaival való egybevetése nem alkalmi és egyszeri ( feladat. A felülről megszabott ; számokra való várakozás, igaz, kényelmesebb, mint az élet c bonyolult viszonyainak felmérése, a lehetséges és szerteága- : zó igények egybevetése, a viták f tanulságainak leszűrése, a f mozgásfolyamatok állandó nyo- t mon követése. Mégis az új t tervidőszak közeledtével nincs * más járható út a munkahelyek | vezetői, irányítói, dolgozói szá- I mára. Ha felbillen a háztartás t egyensúlya, együtt kell rendbe- | hoznunk — családi és országos | méretekben egyaránt. T. P. Mire képes a magyar mezőgazdaság? 3, oldal Hazánk, Közép-Kelet-Európa 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Már a télre készülnek a félegyházi cipőgyárban • A Szovjetunióba kerülő félcipők ellenőre Farkas Jenő és Fekete János. 9 Szepesi Éva a belföldi forgalomba kerülő leányFigyelmüket a legkisebb hiba sem kerüli el. ka száras cipőket csomagolja. Az Alföldi Cipőgyár közel ezer dolgozót foglalkoztató kiskunfélegyházi gyárában már július eleje óta ezerszámra kerülnek le a gépsorokról a téli áruk. Dr. Nagymarosi Károlyné, a gyár termelési osztályának vezetője ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adta: — Az igen jól sikerült első félév után már bízhatunk abban, hogy sikeres esztendőt zárunk, s legyártjuk december végéig a tervezett 1 millió 760 ezer pár különböző típusú lábbelit. Június végéig a sikeres termékösszetétel, a munka- és üzemszervezési intézkedések végrehajtása, s nem utolsósorban dolgozóink szorgalmas mimikájának eredményéként az időarányos tervet 20 ezer párral túlteljesítettük. Termékeinkből az év első felében 417 ezer pér jutott szocialista államokba, 143 ezer párral tőkés exportigényeket elégítettünk ki, a többi pedig a belföldi kereskedelembe került. A 'második félévünk jól kezdődött, a június 23-tól július 7-ig végrehajtott nagy karbantartás után zökkenőimentesen folyik a termelés. Ekkor kezdtük meg a télen használatos csizmák és cipőik gyártását, s ezekből 'már jelentős mennyiséget át is adtunk a kereskedelemnek. A tervek szerint a 23—30-as nagyságú ragasztott gyermekcsizmákből és a 31— 38-as nagyságú lányka csizmákból 100 ezer párat gyártunk. A téli termékek közé sorolható az a 100 ezer pár gyermek félcipő is, aminek a gyártása szintén a második félév feladatai közé tartozik. 1 *> Exportra kerülő termékeink jórésze szintén télire való. Egy NSZK cégnek például 13 ezer pár műszőnmebéléses lányka csizmát készítünk bérmunkában. Ugyancsak az NSZK-bál kaptunk egy másik cégtől megrendelést 6600 pár műs ző rmebéléses száras fiúcipő gyártására. A Szovjetunióba az év végéig 500 ezer pár .női és férfi félcipőt szállítunk, Lengyelországba pedig 20 ezret. Bízunk abban, hogy tőkés exportunkat hamarosan jelentősen növelni tudjuk. Az év első felében svájci megrendelésre gyártottunk 8400 pár sportos karakterű nehéz férfi félcipőt. A cég már bejelentette újabb igényét s ha a tárgyalások sikerre vezetnek, ebből a termékünkből még az idén 60 ezret jövőre pedig 200 ezer párat kell gyártanunk. Gyárunk életének jelentős eseményére 'kerül sor rövidesen. Az augusztus 19—20-i kiskun napok kiállításán mintegy 200-féle modellünk szerepel, ezenkívül pedig nagyszabású cipőipari ankétot rendezünk. Augusztus 19-én délelőtt 10 órára várjuk az érdeklődő szakembereket gyárunkba, ahol érdekes előadások ‘hangzanak el a cvDőgyártással és az értékesítéssel kapcsolatban. Ezt követően a résztvevők közösen tekintik meg reprezentatív kiállításunkat O. L.
