Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
— - ■ ~r --■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 163. szám Ára: 1,20 Ft 1980. július 13. vasárnap \ Nyikolaj Bajbakov fogadta Faluvégi Lajost Nyikolaj Konsztantyinovics Bajbakov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke szombaton Moszkvában fogadta Faluvégi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét és megbeszélést folytatott vele az 1981—1985. évi tervidőszak gazdasági kérdéseiről. (MTI) A címzett ismeretlen? 3, oldal Negyven év a MÁV szolgálatában 4. oldal A tárgyalóteremből 4. oldal SZMT művészeti díjasok 5. oldal Sport 7. oldal Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete Tegnap Kecskeméten IX. megyei küldöttértekezletét tartotta az Orvos-Egész_ ségügyi Dolgozók Szakszervezete. Dr. Horányi Elemér levezető elnök köszöntötte Bács- Kiskun egészségügyi dolgozóinak képviselőit és <iz elnökség tagjait: Gera Sándort, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, dr. Kedvessy György professzort, a szakszervezet központi vezetőségének ' alelnökét, Princz # Az értekezlet elnöksége. Lászlót, az SZMT titkárát, és dr. Gubacsi Lászlót, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjét. Az előzetesen kiadott írásbeli beszámoló részletesen taglalta az 1975 óta eltelt időszakban végzett munkát. A legutóbbi, küldöttértekezleten meghatározott fő feladatok közül kiemelkedő jelentőségű volt a szakmai munka: az egészségügyi ellátás fokozatos fejlesztése. Ennek legfontosabb része az integráció végrehajtása: az egységes gyógyító, megelőző munka, az egységes szervezeti gazdálkodási tevékenység' megvalósítása. Megállapították, hogy az integráció szervezési része megoldódott, de a gyakorlatba való átültetése hosz- szabb időt igényel. E cél elérését segítik az elmúlt öt esztendő alatt végrehajtott fejlesztések. A megye kórházaiban 213 új ággyal számolhattunk, s ez év végéig elkészül Kecskeméten a 680 ágyas kórház, valamint 95 hellyel bővül a kiskunfélegyházi. A tervezéttnél kedvezőbben alakult a körzeti, gyermek- és üzemorvosi szolgálat, valamint az anya- és gyermekvédelem helyzete. Elmaradt viszont a várttól a szakorvosi ellátás fejlődése. Nehezíti a munkát, hogy a tízezer lakosra jutó dolgozó orvosok száma Bács- Kiskunban kisebb az országos, és az országos vidéki átlagnál is. Hasonló tapasztalatot hozott a többi ' egészségügyi dolgozókról készült felmérés is. A szákmai rendezvények, tudományos előadások, rhunkamegjavító mozgalmak értékelésekor azonban jelentős fejlődésről, szép eredményekről lehet szólni. Immár húszéves múltra tekint visz- sza az orvos-gyógyszerész napok eseménye, és gazdag hagyományokkal büszkélkedik a különböző szakorvosi társaságok munkája is. A fentiekhez hasonló — ugyancsak a szakmai fejlődést szolgáló — tudományos tanácskozásokat szerveznek az egészségügyi szakdolgozóknak is. Az egészségügyi intézményekben kibontakozott munka meg javító mozgalom, amelynek haszna közvetlenül a betegellátásban is megnyilvánul, szintén szépen fejlődik. A szakszervezet megyei bizottsága nagy fontosságot tulajdonít az egészségügyi dolgozók politikai, világnézeti szemlélete, etikai magatartása alakításának. Éppen azért, fnert az orvosok, asszisztensek munkájuk során rengeteg emberrel 'találkoznak, s helyzetüknél fogva nagymértékben befolyásolni tudják az egyéni közérzetet és a társadalmi közhangulatot is. A gyógyítás, megelőzés fontosságát a társadalom is elismeri és értékeli. Ennek bizonyítéka, hogy a szakmában dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítására hathatós intézkedések történtek (béremelés, ügyeleti dijak emelése). A munkahelyek is gondoskodnak dolgozóikról: orvoslakások, nővérszállók építésével, bölcsőde, óvoda létesítésével. Nem titok azonban, hogy minden igényt sajnos nem tudnak kielégíteni. A beszámoló megállapította, hogy az elmúlt időszakban növekedett az alapszervezetek, munkahelyi szakszervezeti tanácsok és bizottságok szerepe, kiteljesedett a bizalmiak jogköre, tevékenysége. A megyebizottság gyümölcsöző kapcsolatot tart az országos szakmai vezetőséggel, a szakszervezetek megyei tanácsával, a párt- és tanácsi ■ szervekkel. A jelentéshez dr. Bruncsák András, a szakszervezet megyebizottságának elnöke fűzött kiegészítést, majd vita következett. Ezután a küldöttek a beszámolót, a kiegészítésekkel együtt elfogadták. Második napirendi pontként került sor a választásra, amelynek során a jelölő bizottság tizenhét tagú elnökség, tizenöt munkabizottság, valamint a kongresszusi küldöttek megválasztására tett javaslatot. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Bács-Kiskun megyei Bizottságának elnöke ismét dr. Bruncsák András lett, a bizottság'titkárává pedig dr. Vétek Jánosnét választották. Y. T. TÖBB MINT 93 EZER HEKTÁR VÁR BETAKARÍTÁSRA Megkezdődött a búza aratása Megtréfálta az idei nyár az aratókat. Várják már hetek óta a .búzaszemek érését gyorsító kánikulát. Helyette az átlagosnál sokszor 4—5 fokkal alacsonyabb napi középhőmérséklet a jellemző, s gyakran vonul át zápor, zivatar a gabonatáblák felett. A sok kedvezőtlen előjel ellenére az őszi árpa zömét már learatták. Volt ~ gazdaság, a császártöltési Kossuth például, ahol az álomhatárnak számító 5 tonnánál is többet fizetett a föld hektáronként. De 4,5 tonna felett volt az átlagtermés a dunavecsei Béke és a katymári Egyetértés Tsz-ben is. Végre megkezdődött a búza aratása is a megyében. Több mint 94 ezer hektárról kell majd begyűjteni a kenyémekvalót. Javarészt homokos területtel bíró jászszentlászlói termelőszövetkezetben érett be elsőként a korai búza. Pénteken délután vágták az első rendeket. A múlt héten meghirdetett, SZK—5-ös kombájnra vonatkozó kedvezményes vásárlási akciónak sikere van a megyében. Eddig 9 gép talált gazdára. Az idén módosították a gabo- felvásárlás menetét, s áttértek a minőség szerinti átvételre is. Mindez komoly feladat elé állítja majd a nagykereskedelmi vállalatnál és a közös gazdaságokban dolgozókat egyaránt. A gabonások 78 átvevőhelyen napjában 12 ezer 500 tonna szem fogadására képesek. Aláírták a bértárolási szerződéseket is, ösz- szesen 77 ezer 500 tonna búzát helyeznek majd el idegen raktárakban. • • • A Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegyházi kerületében vihar utáni kép fogadja az arra té- vedőt. A 129 hektár őszi árpa zöme a földön fekszik. A dőlt gabona különösen nehéz feladat elé állítja Molnár Ferenc, Vízhányó János és Kovács László kombáj- noso'kat. Ügy tervezik, 3—4 nap alatt „megeszik” az egész táblát;. Napjában 140—250 tonna szemet hordanak majd el a Claasok mellől a pótkocsis IFA-k. A reggeli gépkarbantartást már elvégezték a kombájnosok. Átvizsgálták a fontosabb alkatrészeket, feszesre húzták az ékszíjakat, megzsírozták a csapágyakat. Csak a harmat állja még az útját az ■indulásnak. Az idén az átlagosnál gyomo- saibb a gabona. Könnyebben megszorul a cséplőtokban a forgó motolla. Különösen ilyenkor, ha a gaz mellé dőlt gabona is párosul. • A félegyházi határban még az őszi árpát aratják. Ekkor mondják a kombájnosok, hogy rókát fogtak. Igazi, szép, aranyszőrű, hosszú farkú rókát. Segítségül hívják a társat, előkerül a pájszer is, á van úgy, hogy 1,5—2 óra hosszáig is kínlódnak míg kitakarítják a gépet. — Ilyenkor reggel, hűvösben még csak istenes — mondja Kovács László. — De ugyanezt a melót végezni tűző napsütésben, 40 fokban úgy, hogy verítéktől izzadt. hátunkra hull a por, mintha millió tű csípné,'azt nem kívánom az ellenségemnek sem*... — Indulnunk kéne — mondja egyikőjük — s máris kapaszkodnak a Claas nyergébe, hogy megkezdjék tábla végétől, tábla Végéig tartó ingázásukat... Kiskunma jsárói Szánkra tartó út. Bent, a kukoricáson túl, ketten. Mészáros István és Lajter Ferenc. Kezükben kasza és sarló. A sarlót a marokszedéshez hívták segítségül. Különös, század elejét idéző kép. Kaszálni mindketten, 13—14 éves korukban megtanultak. Kevesen vannak ma már... Lajter szerint az ötvékás, egy egész egynegyed hold rozstábla jobban fizet mint tavaly. A kévéket keresztbe rakják, úgy szárad a napon. A csépi és t is öreg masina végzi majd. Ott azon a néhány ölön, konzerválódott a múlt... Valamikor a jászszentlászlói határban csak a rozs termett meg. így volt ez a közelmúltig. Ma már a különféle agrotechnikai eljárások nyomán a rozs kiszorulóban van. A helyét a búza foglalja el. Igaz, termésátlaguk még hejn világra szóló, alig több 3 tonnánál hektáronként. A jászszentlászlói Jászszentlász- ló Termelőszövetkezet főagronó- musának Farkas Andrásnak, véleménye szerint évekkel ezelőtt, ha valaki azt mondja, hogy 4 tonna árpával fizet a föld hektáronként, bizony megmosolyogták volna érte. Ma már ez valóság, mégpedig 130 hektár átlagában. Rekorddal fizet a búza is. A 900 hektár termőterület java része Libelulla, Rána 2, javító Lju- bilejnaja 50 és GKF2 korai fajta, • Kovács László kombájnos: — Kínos, ha „rókát fog” az ember ... amelynek vágásához péntek ebéd után fogtak hozzá. Többek között Pintér Sándor is, aki. 1968-ban minden aratáskor a kombájn nyergében ült. Valamikor SZK—4-es, SZ—5- sel kezdte, nem csoda hát, ha most becsüli a zárt fülkéjű E— 512-est. Ügy mondja, árpát aratni is szép dolog. De a búza, az mégiscsak más. Más azért, mert éhből kenyér készül, kenyér, mindannyiunk asztalára. Tudja nemcsak Pintér Sándor, hanem a többiek is, akik kombájnokon ülnek, hogy a következő hetek lelkiismeretes munkája meghatározója lehet a kisebb közösség, a szövetkezet, sőt egész élelmiszer-gazdaságunk eredményességének is. Tudomásul veszik mindnyájan, hogy ilyenkor hajnalban 4 óra, fél 5-kor kelnek, s bizony nemegyszer elmúlik este 11 óra, mire lepihenhetnek. Erőt ad nekik a gabona, a kenyér iránti tisztelet, az elkövetkezendő hetek erőfeszítéseiben... Sz. P. M. Akár mottó is lehetne: az még nincs eldöntve, hogy mennyi pénzből lehet gazdálkodni a következő tervidőszakban, csak az a biztos, hogy a korábbinál és a szükségesnél kevesebb lesz az .összeg. A kevesebb pénzt jobban kell elosztani. Mit jelent ez? Hogy a legfontosabbat említsük először: valószínűleg 7—8 ezerrel kevesebb lakás épül a következő öt évben, mint 1976—1980 között, amikor nagyjából 25 ezer otthonba költöztek be. A legégetőbb gond tehát megmarad. Előállt az a helyzet, amelynek lényege: nem a fiatalokkal van gond — nekik vannak gondjaik. A nem is olyan rég még farmernadrágja és hajviselete miatt ostorozott beat- generáció minden igyekezetével azon van, hogy minél jobban beilleszkedjék a felnőtt társadalomba. Dolgozik, családot alapit, lakásra gyűjt. Cseppet sem különbözik tehát az idősebbektől. A helyzet elemzésre késztet, megoldási javaslatokat vár. Sőt, érvényben levő rendelkezések •megváltoztatását teszi szükségessé. Már-már elodázhatatlanná is egyszersmind. Ha OTP-beruházású lakást akar venni a fiatal, kedvező, ha ifjúsági takarékbetétet nyit. Előnyeit számtalanszor ecseteltük már; ezért most csak összefoglaljuk: például havi 800 forintos, ötévi rendszeres spórolás után nemcsak plusz egy százalék kamatot kap, hanem összegyűlt pénzével egyező nagyságú úgynevezett kü- lönkölcsönt is. összesen tehát 112 ezer forintja van. Ez eddig — nagyjából — fedezte a „beugrót". Ideális megoldásként tartották nyilván, ajánlották, példaként idézték. Már csak azért is, mert az a többség, amely kizárólag saját magára számíthatott öt év alatt elő tud. ta teremteni a kért összeget. Nézzünk szembe a valósággal: már most többet kell befizetni, s egy-két év múlva 160 —180 ezer forint lesz a beugró. (Esetenként már ma is annyi). Hasonló feltételek mellett havi 1000 forintos takarékoskodás eredményezne 140 ezer forintot^ kérdés azonban, hogy öt-hat év múlva elegendő lesz-e ez? Aligha. Nem tűnik azonban megoldhatónak a törlesztési összeg emelése, hiszen a zömében 1000—1500 forintos albérletben élő fiatalok ezt nem képesek fizetni. Kielégítő eredményre vezetne azonban az elötakarékossági idő 2—3 évvel történő meghosszabbítása. A töprengés — szakemberek között is — megkezdődött. Remélhetőleg döntés is szüle- ' tik, addig, amíg nem lesz késő. Lapunk legföljebb megemlítheti — mert hiszen a változtatás nem a szerkesztőségen múlik — pusztán azért, hogy lakásügyi látókörünk kissé táguljon: van olyan megye, ahol tanácsi bérlakásra kell várni másfél (!) évet. Bács-Kiskun- ban OTP-otthonra öt év a szokásos kivárás. Ugyanakkor azt sem érdektelen megjegyezni, hogy a főváros az összes állami •lakásépítésből már-már mérhetetlen hányaddal részesedik. Ügy gondoljuk, van mit tenni a társadalmi igazságosság erősítéséért — hangzott el a megyei tanács alakuló ülésén. A megyei pártbizottság ifjúsági bizottságának legutóbbi ülésén, amelyen a VI. ötéves | terv ifjúságpolitikai célú fejlesztések lehetőségeiről esett szó, a figyelem akaratlanul is ráirányult a magánlakás-építésre. Azzal a XI1. pártkongresszusi határozattal összefüggésben, hogy a jövőben a társadalmi méretű gondok megoldásába az eddigieknél erőteljesebben kell bevonni a magánerőt. Nagy kérdőjel, hogy miként váltható ez valóra a gyakorlatban úgy, hogy eredményre vezessen. Az elmúlt tíz évben csaknem megháromszorozódtak az anyagárak. Ennek ellenére nem csökkent az építési kedv. Kedv? Helyesebb lenne szükségszerűségről beszélni, hiszen nagyközségben, falun sem állami, sem OTP beruházású lakás nem épül, építeni tehát nem kedv kérdése... Ugyanakkor az is tény, hogy a családiház-építés kalákarendszere máshonnan elő nem teremthető ^erőket szabadít fe1. Célszerű és szükséges lenne nagyobb kölcsönnel, szervezetten segíteni. Tovább sorolva a magánerőből megvalósítható otthonokat, a lánc- és a sorház következik. A szakembereken kívüli alig találni valakit, aki.ismerné őket, következésképpen lanyha a propagandájuk is. Amiről nem tudnak az emberek, .azt nyilvánvalóan nem is akarhatják ... Szó volt arról, hogy mintalakótelepet építtet valahol az OTP — a terv terv maradt, sajnos. A VI. ötéves tervidőszakban szűkösebb, vagy mondjuk úgy, szegényesebb fejlődésre van kilátás. De kis mértékű fejlődés is fejlődés. Amire szükség van, az már-már elkoptatott jelszóval fejezhető ki: célszerűbben, gondosabban, mindenre figyelve kell dönteni; a társadalom érdekeinek megfelelően. Nagy felelősséggel tehát. B. J. • A küldöttek. (Tóth . Sándor felvételei.)
