Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

t 1980. július 10. # PETŐFI NÉPE • 7 SPORT-SPORT - SPORT A MI OTTHONUNK. ✓ l 'l I , J® .S •• . 1 í tói ?.i$ SAKK Kovács és Ádok vezet a vidéki bajnokságban A Kecskeméten folyó vidéki sakkbajnokság ötödik fordulóján Csalá döntetlenül mérkőzött az addig pontvesztés nélkül álló Ádok ellen. Brandies pedig sötét­tel kikapott a miskolci Kovács mestertől. A kecskeméti sakkozók további eredményei: Ponyi—Kor­mányos 0:1, Salánki—Sztojka, dön­tetlen, Harpai—Miklós 1:0, Abel— Zsédely 1:0, Salékovics—Pólyák 0:1, dr. Erdélyi—Honváth S. dön­tetlen^ A férfi élmezőny állása: Kovács L.. Adok 4,5 pont, Csala, Kormá­nyos, Györkös, Józsa 4 pont, To­CSMSK—Kecskeméti SC 6—3 (1—1, 1—2, 2—0, 2—0) Bp. Komjádi uszoda. Vezettet Koós, Tibai. KSC: Németh — Kiss, Rozgo- nyi, Végh, Szeleczki, Markó, Bod­nár. Csere: Horváth, Székely, Cseh, Hegedűs. Edző: Magó Gábor. A bajnokság éllovasát a kecske­méti csapat kemény küzdelemre vábbi 11 versenyzőnek — köztük a kecskeméti Ábel. Lovass, Salán- ki és Brandies — van 3,5 pontja, 15 versenyzőnek 3, 14 versenyző­nek 2,5 pontja. A női verseny 7. fordulója: Kövesd—Szalai döntetlen, Ja- kusch—Kurucsainé 0:1, Bánkúti Gy.—Léhárt M. 1:0, Bánkúti M.— Németh M. 1:0, Jobbágyné—Csor­dás 1:0, a Lakner—Toplak, és a Kertész—Klajkó mérkőzés függő. Az állás: Bánkúti Gy. 6, Bán­kúti M„ Lakner. Csordás 4,5, Lé- nárt, Németh 4 pont. késztette. Az eredmény a harma­dik negyed közepén még 3—3 volt,- s a biztos helyzetek alapján a to­vábbiakban is megvolt a lehető­séé a döntetlen kivívására. Góllövők: Végh, Markó, Bodnár. A kecskeméti csapat július 12- én, szombaton délután 13 órai kezdettel itthon, a fedett uszodá­ban sorsdöntő mérkőzést játszik a Miskolci VSC-vel. MA: LABDARÚGÁS Országos Serdülő Kupa megyei selejtezője: Honvéd Kun B. SE— Kecskeméti SC. Kiskunfélegyhá­za, 15 óra; KAC-MBDOSZ—Bajai TSZ SK, 16.30; Tiszakécske—KTE, 16.30; Izsák—Lajosmizse, 16.30; Softvadkert—Kiskőrös, 16.30; Fájsz —Sükösd, 16.30. Országos Ifjúsági Kupa megyei selejtezője: valamennyi mérkő­zés 16.30-kor kezdődik: Honvéd kun B. SE—Kecskeméti SC Ka­locsai SE—Baja. Tompa—János­halma, Tass—Csengőd, Miske— Kecel, Érsekcsanád—Vaskút, Ti- szaalpár—KAC-MEDOSZ. RÖPLABDA NB l-es mérkőzés az 1—6. helyért: Kecskeméti SC—Csepel SC, Kecskemét, Városi Sportcsar­nok, 17 óra. SOROKBAN KARATÉTANFOLYAM Kecskeméten a GAMF Izsáki úti tornatermében július 15-től shotokan karatétanfolyam indul. Jelentkezni lehet hétfőn és szerdai napon a hely­színén 19—20 óráig Fazekas Miklós tanfolyamvezetőnél. Jelentkezési kor­határ 14—30 év. TERMÉSZETBARAT-TALALKOZÖK Országos motorostalálkozót rendez­nek július 11—13-a közt Sírokon, a Kútvölgyben levő kultúrparkban. A közalkalmazott természetbarátok jú­lius 12—13-án Kaposváron találkoznak, végül a ..TID-Mosoni Duna Túra 1980” résztvevői július 15-én Mosonmagyaró­váron a Spartacus SK vízitelepén gyü­lekeznek. - * A bajai-kiskunhalasi összevont járási labdarúgó-bajnokság végeredménye FELNŐTTEK: L Bácsborsód 20 16 2 2 55—28 34 2. Bajai Tsz II. 20 15 2 3 80—31 32 3. Nemesnádudvar 20 13 3 4 65—30 29 4. Szeremle 20 9 4 7 42—32 22 5. Felsőszentiván 20 9 3 f 8 46—35 21 6. Csávoly 20 10 1 9 44—37 21 7. Kunfehértó 20 9 3 8 40—44 21 8. Bátmonostor 20 5 4 11 26—55 14 9. Borota 20 3 4 13 38—76 10 10. KAC II. 20 4 1 15 54—59 9 11. Csikéria Ifjúságiaké 20 3 1 16 15—78 7 1. Nemesnádüdvár 14 9 2 3 49—17 20 2. Szeremle 14 9 1 4 43—24 19 3. Csávoly 14 7 2 5 34—26 16 4. Kunfehértó 14 7 2 5 27—29 16 5. KAC II. 14 6 1 7 38—34 13 6. Bácsborsód 14 3 5 6 24—37 11 7. Bátmonostor 14 5 1 8 19—32 11 8. Felsőszentiván 14 2 2 10 26—61 6 Barátságos mérkőzés Apostag—KTE öregfiúk 4—3 (1—0) Apostag, 200 néző, vezette: Ha­lasi (Dunaújváros). Apostag: Németh — Várhelyi, Király, Krepsz, Bencze, Andrási, Komáromi, Hunyadi, Józan, Styme- í»i, Hernádi. Csere: Kovács, Gud- mann, Balogh. Edző: Sümegi Jó­zsef. KTE öregifúk: Szabó — Gyu­rik, Pavlovics, Gyorsa, Barta II.,. Dobó, Parádi, Mányoki, Dezsőfy, Bohács, Barta I. Csere: Vis^pvics, Fekete I., Fekete II., Bpzsó^ilacsgs Edző: Fekete Sándor. * Kedves meghívásnak tett eleget a KTE öregfiúk csapata, amikor Apostagra egy barátságos mérkö-' zésre ellátogatott. A nézők érdekes, gólokban bő­velkedő, látványos, jó iramú küz­delemnek lehettek tanúi. Az első félidőben a vendégcsa­pat rutinos játékosai uralták a mezőnyt. Az ellenfél megillető- dötten játszott, inkább védekezés­re rendezkedett be. A második félidőben váratlanul kiegyenlített a helyi csapat, pár perc múlva a vezetést is megsze­rezték. Ettől kezdve lendületesen, bátran szőtték támadásaikat az egyre jobban fáradó öregfiúk jel­ien és végül megnyerték a mérkő­zést, t ^-jGqíigyők: Gudmann 2, Sümegi, CfittiSraStf illetve Parádi, Barta II., Mányoki. Jók: Krepsz, Sümegi, Várhelyi, illetve Parádi, Dezsőfy, Bohács. A játékvezető kifogástala­nul vezette a mérkőzést. ■ Kristóf Tibor VÍZILABDA Szombaton lesz a kiesési rangadó ATLÉTIKA Nagy és Szeverényi az ifjúsági aranyjelvényes szint felett Az elmúlt hét végén a Csongrád és Bács-Kiskun megyeiek részvé­telével rendezték meg Kecskemé­ten a serdülő A és B korcsopor­tos atléták összetett megyei baj­noki versenyét, amelyen a kecske­méti Nagy Mária ért el ifjúsági aranyjelvényes szintű eredményt. Rajta kívül húszán teljesítették az ezüst-, harmincnégyen a bronzjel­vényes szintet, örvendetes, hogy az ezüstjelvényes szintet teljesí­tett Bács-Kiskun megyeiek közül Garas Ildikó és Szenek Róbert megközelítette az aranyjelvényes követelményt. A meghívásos ver­senyszámok közül a gerelyhajítás­ban született ifjúsági aranyjelvé­nyes szintnél jobb eredmény, ame­lyet Szeverényi Kálmán, a KSC atlétája ért el. Megyénk versenyzőinek jobb eredményei, négypróba fiúk, ser­dülő B változat, 1967-es kcs.: 2. Vasvári Attila (Kun Béla SE) 1154 ponttál. 1966-os kcs.: 2. Fehér Ró­bert (BSK) 1502 ponttal. 1967-es kcs.: 3. Juhász Ferenc (Kiskunha­lasi AC) 1112 ponttal, ötpróba 1965-ös kcs.: 1. Szenek Róbert (KSC) 2785 ponttal (110 gáton: 16,0, 1000 m-en: 3:16,0, súly: 12,38, távolugrás: 612, magasugrás: 180), ezüstjelvényes szintnek megfelelő eredmény. 3. Szűcs Csaba. (Kun Bé­la SE) 2223 ponttal. Serdülő A, nyolcpróba, 1964-es kcs.: 2. Tóth György (KSC) 4094 ponttal (110 gá­ton: 16,2, 1000 m: 3:01,2, magas: 140, gerely: 40,62, 100 m: 12,0, 300 m: 40,0, távolugrás: 641, súly: 11,06), ezüstjelvényes szintnek megfelelő eredmény. 3. Görög Im­re (Kun Béla SE) 3193 ponttal Lányok, serdülő A, B négypró­ba, 1966-os kcs.: 1. Szanyi Márta (Kiskunhalasi AC) 1965 ponttal. _B változat, 1966-os kcs.: 1. Szekszár­di Katalin (Kiskunhalasi AC) 2599 ponttal (80 gát: 13,6, 200 m: 44,9, 800 m: 2:26,8, távol: 463), ezüst­jelvényes szintnek megfelelő ered­mény. B, C változat, 1967-es kcs.: 1. Berekes Györgyi (Kiskunhalasi AC) 1851 ponttal. B, C változat, 1966-os kcs.: 1. Nagy Mária (Kecs­keméti SC) 2920 ponttal (100 m: 13,7, súly: 11,72, gerely: 36,20, tá­vol: 495), ifjúsági aranyjelvényes szintnek megfelelő eredmény. 2. Varga Éva (Kiskunhalasi AC) 1595 ponttal. Serdtülő A ötpróba, 1964-es kcs.: 1. Garas Ildikó (Kiskunhalasi AC) 3754 ponttal (100 gát: 15,4, 600 m: 1:40,3, magasugrás: 140, súly: 9,04, távol: 521) ifjúsági ezüstjelvényes szintnek megfelelő eredmény. 2. Bagó Beatrix (BSK) 2965 ponttal. Serdülő A hétpróba, 1965-ös kcs.: 1. Könyves Tóth Anna (KSC) 4918 ponttal (100 gát: 15,7, 200 m: 27,0, magas: 145, súly: 9,04, 600 m: 1:49,2, távol: 508, gerely: 27,48), 2. Czanik Éva (KSC) 4736, 3. Horváth Margit (KAC) 4408 ponttal, mind­hárman az ifjúsági ezüstjelvényes szintnek megfelelő eredményt ér­ték el. Meghívásos számok, hármasug­rás: 1. Vajda Rudolf (1963-as, KSC), 13,60, 2. Pólyák István (1962-es, KSC) 12,36. Gerelyhaji- tás: 1. Halász Tamás (1960-as, KSC) 70,16, 2. Szeverényi Kálmán (1965-ös, KSC) 65,16 (3,16-tal jobb mint az ifjúsági aranyjelvényes szint). Nők: súlylökés: 1. Hatlaczky Zsuzsanna (1962-es, KSC) 11,48, 2. Hegedűs Sára (1961-es, KSC) 10,65, 3. Kovács Márta (1963-as, KSC) 9,99. 300 m gát: 1. Garas Ildikó (KAC) 46,7, 2. Juhász Sára (KSC) 50,7. Az öregkor egészségügyi problémái Néhány szó az idős korú em- , bér só- és vízháztartásának zavarairól. Ez ugyan szigo­rúan vett orvosi kérdés, de hasz­nos, ha a nem orvosok is tisztá­ban vannak vele, bogy mi is tör­ténik itt valójában. A folyadéktérnek a megfogyat­kozása súlyos elváltozások kiindu­ló pontja lehet olyan életfontos­ságú szervek vérellátásában, mint az agy, a szív, vagy a vese. A ría- gyon öreg ember nem érez szom­júságot. Hiányzik ugyanis a visszajelző képessége, különösen, ha ez az állapot láncreakciókéit következik be, valamilyen egyéb betegség, például tüdőgyulladás következtében. Az ilyen idős bete­get kórházi ágyon látva: passzí­van fekszik, nyelve, szemgolyója száraz. Itatni kell őt, folyadékot és sókat adagolni neki. Ha nyelni tud, szájon át, ha nem, infúziók formá­jában. Hogy milyen összetételű oldatot kapjon az infúzióban, azt az orvos dönti el. Ha a beteg nem kórházban fekszik, akkor a leghe­lyesebb az egyszerű megoldás: a taáztatása, sóval ízesítve, vagy cit­romosán. Hallottam már olyan ' mondást is, hogy ágyában szomjan több ember hal meg, mint a siva­tagban, a tengeren. Nézzük azonban mit történik az emberekkel idős korukban? Egy nagyon régi mondás szerint az em­ber olyan öreg, amilyen öregek az erei. Itt is a vízvesztés a kiváltó ok, amelyhez más tényezők is társul­nak. Az erek rugalmassága csök­ken, idegen anyagok rakódnak le benne. Elsősorban cholesztrin, eb­be még mész is beépül, innen az érelmeszesedés kifejezés. Az orvos számára ennek az állapotnak fel­ismerése nem jelent gondot. Hasznos tudni, hogy a kórlapo­kon, vagy körzeti orvosi kartono­kon a vérnyomás értékét mindig két számmal jegyzik fel. Egy szá­mot a vonal előtt, egyet pedig a vonal után. Érelmeszesedés okoz­ta vérnyomás-emelkedésnél min­dig csak a vonal előtti érték a magas. Ennél komolyabb vérnyo­más-betegségre utal, ha mindkét érték emelkedett. Egy példa: 180 60 érték egyenlő érelmeszesedéssel, a 180 120 vérnyomásbetegség jele. Hogy milyen gyógyszereket kell ilyenkor adni, azt bízzuk az or­vosra. Megjegyzendő azonban, hogy az érelmeszesedésben szen­vedő betegnél a hirtelen vérnyo­máscsökkentés nagy .veszedelmek­kel jár, különösen az agyi és szív­beli funkciókra nézve. Sok idős embertől halljuk, hogy nem kíván enni, mert mint indo­kolja: zsugorodott a gyomra. Ez természetesen nem így van. Igaz viszont, hogy az idős ember sav­termelése — a savtermelő miri­gyek sorvadása miatt — kisebb. Ha étvágytalanságról panaszkodik és ha ez tartós, akkor feltétlen in­dokolt a kivizsgálása, mert a pa­nasz mögött komoly elváltozás lappanghat. Az idős ember étrendjéről szól­va, sokan a régi hiedelmeknek megfelelően azt tartják, hogy a korosodó ember . étrendje legyen könnyű. A modern geriátria meg­cáfolta ezt a helytelen nézetet: a pépes, könnyű étrend egyhangúvá teszi az étkezést, élvezeti értéke is csekély. Az idősödő ember bél­renyheségben szenved és ha csak pépes, könnyű étket fogyaszt, ez a bélrenyheséget még fokozza. Ezért ne a tilalmak képezzék a tanács­adást, hanem a pozitív előírások: változatos, rostokban gazdag ét­rendet írunk elő, napjában több­ször elosztva, bőséges folyadékbe­vitellel, gyümölcsökkel, vagy gyü­mölcslevekkel, esetleg befőttel ki­egészítve. A túlzott hashajtás, ká­ros, mert só- és folyadékvesztés­hez vezet, amely legyengülést okoz. Kevés alkohol fogyasztása meg­engedett, fröccs, vagy könnyű bor formájában. Ezt lehet étkezés köz­ben, vagy azután fogyasztani. Oly­kor egy kupica töményebb rövid­ital ideiglenesen élénkíti az agy­működést, és hangulatemelő hatá­sa is van. Káros azonban bizo­nyos altató szerek bevétele, mert ezekhez könnyen hozzászokik az idősebb ember és azok adagját folyton emelni kell az orvosnak. Az idős korú betegek, főleg a nők között, hazánkban különösen sok az elhízott. Ebben lényeges szere­pe van a korábbi életmód elha­gyásának, egy másik ok az is le­het, hogy az idős embernek más öröme nincs az életben, csak az evés. Hazánkban az idősebb, nyugdí­jas korosztály már csaknem meg­közelíti a lakosság 20 százalékát. Ennek okai közismertek: a fertőző betegségek elleni oltások, a kiter­jedt járványügyi szolgálat, a cse­csemőhalálozás csökkenése. Míg hazánkban csökken ez a gond, nagy jelentősege vaíi a fejlődő or­szágokban. Nemrég Algírból kap­tam levelet, amelyben egyik kol­légám azt írja, hogy ott az idős ko­ri érelmeszesedésben, szívinfark­tusban szenvedő betegek száma el­enyésző. Európában a civilizációs ártal­mak, a városiasodás jelent leg­több gondot. Ehhez hozzájárul az agglomeráció, a fokozott élettem­pó, a közlekedési nehézségek a tömegek egymás iránti tűrőképes­ségének csökkenése, Hogyan előzhetők meg a nyug­díjas korban jelentkező betegsé­gek? Elsősorban a mozgással kell kezdeni, mely a kocogástól* a sé­tán át, a futáson keresztül az úszá­sig terjedhet. Az idősebbek is el­kezdhetik ... tv-műsort 65—70 év felettieknek már kissé túlzottnak tartom. Akinek azonban kis kertje van, azt műveli, korán kel és nem­csak abban leli örömét, hogy a kert terméséből jövedelemkiegé­szítéshez jut, hanem abban is, hogy friss levegőhöz jutva, elkerüli a tunyaságot, ugyancsak sokat tesz egészsége megőrzéséért. Vigyázat, nem a megerőltető mozgáson van a hangsúly! A kertben mozgó em­ber, ha elfárad, csökkentse a munkatempóját. Az Egészségügyi Világszervezet nagyon körülményesen hatátozza meg az egészséget. Én ezt ennél sokkal egyszerűbben szeretném meghatározni, Freud Zsigmond szavaival: „Egészséges ember az, aki tud szeretni és dolgozni." A testi szerelem ebben a vonatko­zásban elhanyagolható, de megha­tározó lehet a gyerekeink és uno­káink iránt megnyilvánuló szere­tet. dr. Benedict János Gombaveszély! A jó idő kicsalja az erdőbe, a csa- litos dombok közé a túrázó város­lakót és a munkából hazafelé ipar­kodó falusit egyaránt, s ha megvan rá a lehtősége, bizony csak rákap a gombászásra. ... és a lehetőség? Mikor terem legdúsabban a gomba? Az olyan ned­ves, nyirkos időkben, amikor egyik órában süt a nap, de a másikban már szakad az eső és az erdő mélyén a bokrok tövében nyirkos, nedves, hűvös a talaj. ... és ilyenkor van itt a gombamér­gezések ideje. „Mi falusiak vagyunk, ismerjük a gombát.. .** — mondja az egyik cso­port. „Több előadást hallgattam, ahol a mérges gombákról volt szó. Mi vi­gyázunk magunkra!.. — dicsek­szik a városi ember. Nagyon komoly tájékozottság, igen nagy gyakorlat kell ahhoz, hogy va­laki ismerje a gombát és még a leg- tájékozottabb gombász is akkor lehet nyugodt, ha a felszedett gyűjteményét másik hozzáértő — a gombaszakér­tő — is végigvizsgálja. Nem múlik el tavasz néhány sú­lyosabb — sajnos néha halálos — gombamérgezés nélkül. A gombák nagy családjában nemcsak a' legva­dabb, a legveszedelmesebb, a legmér­gesebb — a galócacsoport két tag­ját kell mindenkinek megismerni. Ki- sebb-nagyobb kellemetlenséget, sőt mérgezést is több gomba okoz, mint hinnénk. A pirostetejű, fehér pettyes „légyőlő galóca*' megjelenése olyan riasztó, hogy a mesekönyvekben igen gyakori képét« leghamarabb megta­nulja a gyermek. No de amilyen könnyű ezt felismerni, olyan nehéz rá­bizonyítani személyazonosságát a „gyilkos galócára**. Közepesen nagy. Kalapjának színe változatos: zöldes­barna, olajzöld, zőldessárga, piszkos­fehér vagy egészen fehér. Tönkje — szára — is fehér, éppen úgy, ahogyan a kalap alatti lemezei is fehérek. Fent a tönkön fejlett lelógó fehér gallér­ja, lent a rendszerint gumós tönk­nél, kehelyszerűen körülvevő, jól fej­lett bocskora van; ami rendszerint fe­hér, de néha zöldesen márványozott. Húsa puha, kissé vizenyős. Szaga fur­csa, szokatlan, de nem kellemetlen. Összefoglalva a legfontosabbakat: fehér lemezek alatt a tönkön gallér és á tönk gumójánál bocskor. A ha­lálos gombamérgezések 95 százalékát ez a' nagyon sok ehető gombához — például a csiperkéhez, a zöld galamb­gombához, az őzlábgombához — ha­sonló gyilkos okozza. Mérgezésének tünetei: az elfogyasztás után 8—28 óra múlva kezdődik a rosz- szullét. Hirtelen fellépő igen makacs hányás, fejfájás, eszméletvesztés. A beteg nyelve kiszárad, a bőr ráncol­ható, mert rugalmasságát elveszíti. A mérgezett teste nyirkos, hűvös. Arca sápadt, beesett, orra meghegyesedik, ajka, szeme környéke kékes, tekin­tete lárvaszerű, szinte megmerevíti súlyos állapota. Érverése gyenge, alig tapintható és izmaiban görcsök je­lentkeznek. No és a legfontosabb: rosszulléte előtt gombát evett. ALKALMI FRIZURÁK VIRÁGGAL Az idei divat egyik kel­lemes szinfoltja: viráe a hajban. És nem is kell hozzá hosszú hajból konty. mert a rövid haj­ba éppolyan ügyesen le­het betűzni, mint a fél­hosszúba. Igaz. hogy leg­szebb élővirágból, no de. aki például hajnalig tar­tó rendezvényen mulat, annak hamar elhervad az ilyen fej dísze. Erre gondoltak bizonyára azok a külföldi divatter­vezők. akik gyönevbői bársonyból. szaténból terveztek ízléses, finom, apró virág-hajdíszeket. Néhány ötletet mutatunk be. 1. A rövid hajból ké­szült frizura oldalt kife­lé csavart, fejtetőn si­mán hátrafésült. A lila ibolyákat ezen a sima részen koszorúszerüen tűzték be. Különösen szőke hajhoz illik. 2. A félhosszú haj kö­zepén elválasztva, kifelé formálva főnkefével. A haj alatt — a fület ta­karva — apró piros gyöngyökből 1 háromágú cseresznye, zöld levéllel. 3. Félhosszú és hosszú hajból állítható össze ez a frizura. Közepén vá­lasztva. a hajat teljesen simára keféljük, a fülre összpontosítva gumival összefogjuk, majd szét­huzigáljuk. s a csigákból kis kontvot alakítunk két oldalt, ebbe tűzünk bele itt-ott egy-egy vi­rágot. A hosszú hajat pedig a fülön összefogva befonjuk, s a fonatból tekercset. úgvnévezett diabolót készítünk, ebbe tűzve a virágot. 4. A jaoán kon tv ter­mészetesen hosszú haj­ból készül.' A hajat egy­bekefélve a fejtetőn fog­juk össze, de ne tapad­jon teljesen a fejbőrhöz feszesen, hanem a hom­lok fölött és hátul a tar­kónál engedtük lazább­ra. A többi hajat nagy. dús csigákba tekerve la­zán rögzítjük, és ízlése­sen közéje helyezünk né­hány virágot. BK. MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 16.20: Hírek 16.25: A hőmérő. Szovjet kisfilm (Színes.) 16.45: Stop! Közlekedj okosan! Áthaladás a villamossíne­ken (Színes.) 16.55: Nyári Cttörő Olimpia. Összeállítás a szolnoki döntő versenyeiről, mér­kőzéseiről 17.55: Tévébörze 18.05: TELESPOBT (Színes.) 18.30: Hová látni • •. ? a Ganz Mávagból 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna (Színes.) 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó (Színes.) 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Megalkuvó macskák. Magyar rajzfilm (Színes.) 20.05: Oj partok között. Magyar ismeretterjesztő rövidfilm (Színes.) 20.35: A hörcsög olyan, mint a hörcsög. Magyar doku­mentumfilm (Színes.) 20.55: Magyar szecesszió. Magyar dokumentumfilm (Színes.) 21.15: Nem létező várak. Magyar dokumentumfilm (Színes.) 21.25: Lord Killanin (Színes.) Beszélgetés a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével 21.55: NYITOTT KÖNYV. A százegyedik 22.55: Tv-híradó 3. (Színes.) 2, MOSOK: 20.00: Televíziós mesék felnőt­teknek. Gulliver a törpék országában. Szatíra Jonathan Swift regényéből (ism.) (Színes.) (14 éven felülieknek!) 21.10: <|,v-hfradó 2. (Színes.) 21.30: „Domaházi hegyek kö­zött . • .** Filmszociográfia« VI 6. rész: „Domaházán kidobolta a bíró •. .** KOSSUTH 8.25: Maud Tortelier és Paul Tortelier gordonkázik 8.44: Örökzöld dallamok 9.44: Brummadzag, a zenebo­hóc 10.05: Tudod-e? — A Gyermek­rádió műsora 10.35: Ravel: A pásztoróra. Egy- felvonásos opera 11.22: Amit teszek, az vagyok 11.39: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha 12.35: Ottlik Géza: Próza — könyvszemle 12.45: Zenemúzeúm 14.30: A századforduló irodalmá­nak hetei 15.10: A Szovjetunió népeinek ze­néjéből 15.27: Sztárok anekdoták nélkül 16.05: Rádiónapló 18.00: Operaáriák. 19.15: A fekete kakas — Mik­száth Kálmán regénye rá­dióra alkalmazva 20.14: Hangverseny. A Magyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekarának műsora 21.14: Operettdalok. Rudolf Schock énekel 21.29: Népzenekedvelőknek 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Világhírű zongoraművé­szek 23.12: Gioconda — Részletek Ponchielli operájából 0.10: Schönberg: Hat darab fér­fikarra. PETŐFI 8.05: Hrennyikov és Kabalevsz- kij operettjeiből 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.00: Verbunkosok, nóták 9.40: Határidő: június 30. volt ío.oo— 12.30: Zenedélelőtt 12.33: Mezők, falvak élete 12.55: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba 13.25: Ifjúsági könyvespolc 13.30: Nyári kirándulások 14.00: Kettőtől fél ötig ... 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Ki tud többet Franciaor­szágról 18.33: Országtérkép hangjegyek­ből 19.33: Kovács Andor gitározik, Ráduly Árpád gordonká­zik 19.55: Slágerlista 20.33: Hívja a 334-322-es tele­fonszámot! 22.00: Sláger múzeum. 3. MŰSOR 9.00: Lift off — Angol nyelv ki­csiknek — nagyok segít­ségével 9.15: Richard Strauss: Itália — szimfonikus fantázia 10.00: Változatok egy pályára 11.05: Kórusok. A debreceni Bar­tók Béla IX. nemzetközi kórusversenyről jelentjük 11.35: Glenn Gould zongorázik. 12.45: Világirodalmi miniatűrök 13.07: Gyöngyhalászok — Részle­tek Bizet operájából 14.00: Századunk zenéjéből * 14.57: „Mit akart József Attila?** — Montázs József Attila és Juhász Ferenc művei­ből 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Muzsikus leszek 16.50: Popzene sztereóban 18.00: Külpolitikai műsor 18.30: Schubert kamarazenéjéből 19.50: Wozzeck — Részletek 20.34: A dzsessz történetéből 21.14: Herbert von Karajan ve­zényel 22.15: Bemutatjuk új felvételein­ket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents