Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
VILÁG. PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXy. évi. 160. szám Ára! 1,20 Ft 1980. július, 10. csütörtök Hazánkba látogat Veszelin Gyuranovics Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának etnöke. (MTI) Kereskedés régen és ma 3. oldal Mocsári dió az ártéren 4. oldal Irányjelző 6. oldal Sport %— A mi otthonunk 7. oldal A MEGYEI TANÁCS V. B. ÜLÉSE Napirenden az ifjúsági törvény végrehajtása A közelmúltban történt megválasztása után, tegnap dr. Gajdó- csi István elnökletével megtartotta első ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Köszöntve az új összetételű testület tagjait, s» a meghívottakat, a megyei tanács elnöke külön is üdvözölte Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Barabás ‘‘Jánost, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárát. A testület munkájának megkezdése alkalmából a megyei pártbizottság titkára kért szót. A következő időszak felelősségteljes, a kölcsönös bizalom jegyében végzendő, a szerényebb anyagi lehetőségek mellett nagy megfontoltságot, igényességet, kezdeményezést kívánó munkájához jókívánságait fejezte ki a végrehajtó bizottságnak dr. Romány Pál. Ezután a megyéi tanács elnöke, mintegy a testület munkája mottójaként, felvázolta a végrehajtó bizottság szerepét, ténykedésének területeit és módszereit. Ez utóbbiról külön is hangsúlyozta a szabad, alkotó, a vb tagjainak egyénisége szerinti vitaszellem jelentőségét. Hiszen ki-ki önmaga munkaterületének tapasztalatai, politikai hangulatának ismeretében — s ez a munkásképviseletet ellátó testületi tagok i esetében kiemelkedő jelentőségű — járul 'hozzá a testületi. döntések kialakításához. Érdemi munkáját 'a végrehajtó bizottság az előző megyei tanács által meghatározott munkaterv szerinti téma: az ifjúsági törvény végrehajtásáról készült jelentés megtárgyalásával kezdte. Érsek György, a megyei ifjúsági titkár által előterjesztett jelentés az utóbbi öt év tükrében érzékeltette az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtását, így az elért fejlődést, s a bekövetkezett változásokkal együtt az újszerűén jelentkező gondokat. A jelentésnek az ifjúság nevelése, oktatása, s a szakemberképzés tárgyi, technikai és személyi feltételeinek fejlesztését taglaló fejezetében egyebek között beszédes adaték: jelzik az általános, valamint a szakmunkásképző iskolai tanteremfejlesztés eredményeit, az általános . iskolai, kollégiumi, szakmunkástanuló-otthoni, valamint a középiskolai diákotthoni helyek gyarapodását. Hasonlóképpen a diákétkeztetés főleg mennyiségi fejlődését, az általános iskolai napközis ellátás javulását. .Ez utóbbi például az 1976. évi 25 százalékkal szemben, a tervidőszak végén az általános iskolások 35 százalékának napközis ellátását teszi lehetővé. Figyelemre méltó a tankötelezettségi törvény végrehajtásában elért eredmény, hiszen a megyében lényegében teljessé vált a beiskolázás, és 94 százalékra emelkedett a nyolc osztályt 16 éves korukig befejezők aránya. Ezen belül eredményes a cigány tanulók beiskolázása, gond viszont; hogy közttük csak igen mérsékelten növekszik a nyolc osztályt elvégzők száma. Ugyancsak szerteágazó részletességgel, ugyanakkor átfogóan taglalta a végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés az ifjúságnak a munkára nevelésével, s a munkában való részvételével összefüggő feladatok végrehajtását, így az eredményeket és tapasztalatokat. A pályakezdésnél,, a munkahelyi •beilleszkedésben, a munkakörülmények javulásában, a fiatalokról való törődésben történt figyelemre méltó előrehaladás mellett, többféle gondra is ráirányította a figyelmet a jelentés. A többi között ilyen a fiatalok körében meglehetősen nagyarányú munkaerőmozgás. Ez egyben a pályaválasztási munka további javítása, a megye gazdálkodásában bekövetkezett változáshoz történő igazodás igényét is felveti. Az ifjúság kulturális helyzete alakulását — ideértve a fiatalok családalapításának segítését, a gyermeknevelés terhei csökkentését stb. — taglalva, szintén céltudatos munkáról és fokozatos előrehaladásról ad számot a jelentés. A fiataloknak juttatott lakások aránya például az 1972. évi 28 százalékról a múlt év első felében 69 százalékra emelkedett. Ám azt is jól érzékeltette az előterjesztés, hogy a fiatalok lakásgondja megoldásának elősegítése iránt változatlanul nagy az igény, továbbra is nagy jelentőségű tehát a tanácsok lakásépítést szervező, előkészítő munkája. Az ifjúsági törvény végrehajtá-. sára készült megyei intézkedési terv végrehajtásáról előterjesztett átfogó jelentés jó alapot nyújtott a végrehajtó bizottsági ülés vitájához. Ennek összefoglalásaként megállapította a testület, hogy az ifjúsági törvény végrehajtása megfelelő eredményességgel folyik, a tanácsi szervek és intézmények. ifjúságpolitikai munkája tudatosabbá vált, jelentős szemléletbeli- változás következett be. Mint azt összefoglalójában dr. Gajdócsi István megállapította, az ifjúsági törvény megyei végrehajtásának áttekintése különösen a további munka szempontjából jelentős, hiszen az ezúttal számba vett tapasztalatok nélkülözhetetlenek a VI. ötéves tervi feladatok meghatározásához. Ülésének további részében az' országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások eredményéről dr. Árvay Árpád vb-titkár tájékoztatóját hagyta jóvá, majd néhány bejelentés jóváhagyásáról döntött a testület. • P. I. Üj fajták és módszerek a paprikabemutatón Aratási ügyelet A Zöldségtermesztési Kutató Intézet budaiétényi osztályán tegnap délelőtt ihajtatási fajtabemutatón adtak számot a zöldségkutatók legújabb eredményeikről. Az itt előállított — nemesített — nagy termőképességű, betegségeknek ellenálló, hajtatási papri- kafajta-jelöltekkel a magyar üzemek a világ legeredményesebb kertészállamainak termésátlagait képesek elérni a fólia alatti termesztéskor. A tanácskozáson, melyet dr. Somos András, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitott meg, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet osztályvezetője, Tuza Sándor értékelte a pap- rikafajta-jelölteket. Ezt követően dr. Moór Józsefné és dr. Zatykó Lajos, a budatété- nyi nemesítő kollektíva tagjai a fajtákról és az új, nagy termőképességű fajtajelöltekre alapozott hajtatási, szabadföldi termésátlagnövelő lehetőségekről beszéltek. (Dr. Zatykó Lajos elmondta, hogy a haj tatásban a hegyes, erős fajták között a — 110 napos tenyészidejű, jó termőképességű — Bu- datétényi F,-es hibridfajta alkalmas a legkorábbi időszakban is termesztésre. A fehér paprikák közül a közepes átlagbogyósúlyú, de rendkívül gyors fejlődésű Budai édes, és a lassúbb fejlődésű, de nagyobb bogyójú Fehérözön-fajták emelkednek ki. Az utóbbi előnye, hogy gyengébb fényben is jól köt, ezért egész évben vethető, és négyzetméterenként 10 kilogramm körüli termést hoz. A megyei paprikatermesztésről a kutató elmondta, hogy a Duna —Tisza-közén, szabadföldön a Fe- hérözön és a Táltos fajtajelöltek a legbővebben termők, de a hagyományos termesztési módokon kívül — a meleg homoktalajokon — az öntözhető területeken hely- revetéses termesztéstechnológiával nevelik a növényeket. Az ismertetett fajtákkal országosan elérhető a hajtatásban a 160 tonnás hektáronkénti terméseredmény. A közepes adottságú üzemekben sem távoli cél hajtatásban a 80—100 tonnás; szabadföldön pedig a 25— 30 tonnás hektáronkénti termés elérése. •A bemutatón a meghívott szakemberek — közöttük számos megyei gazdaság képviselője — megtekintette a budatétényi fajtakísérleti parcellákban nevelt, 60-nál több hazai és külföldi hajtatási fajtát, nemesítés alatt álló törzset. Felmérhették, hogy egy-egy fajtára miként hatnak a különböző termesztési módszerek, mert ezt is bemutatták. Délután érzékszervi bírálattal minősítették az országos fajta- kísérletben részt vevő paprikákat. Cl. P. Megyénk szövetkezeteinek műszaki vezetői találkoztak tegnap Kecskeméten az MHSZ székházában. A tanácskozáson megvitatták az üzemi javító-karbantaró bázisok kialakításának lehetőségeit. Szóba került, hogy a gépek, berendezések nagyjavítása kapcsán elérhető megtakarítások jelentősen csökkentik az általános költséget. A kecskeméti MEZŐGÉP vevő- szolgálata június 28-tól augusztus 15-ig aratási ügyeletet tart. Ebben az időszakban kötelesek minden betakarítással kapcsolatos munkát a lehető legrövidebb időn belül elvégezni. Jóllehet, az idén is — sajnos a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan — alkatrészhiány gátolta az idei felkészülést, ennek ellenére mindent megtesznek az. AGROKER és a MEZŐGÉP vállalat vezetői, hogy a lehető legkisebb veszteséggel takarítsák be az idei kenyérnekvalót. A szövetkezet vezetői elmondották, hogy továbbra is hiánycikknek számít az E—5 12-es kombájn szalmarázó ládája, az SZK 5-ös kombájn gumiköpenye, de nagyon nehéz beszerezni a nehéz talajon dolgozó T 150-es traktorhoz a dugattyút és a hüvelyt. A következő napok, hetek során dől el, hogy mennyi szem megy veszendőbe azért, mert egy- egy kombájn kénytelen leállni, néhány forintos alkatrész meghibásodása végett. LÁNYKARUHÁK, BLÚZOK, KÖNTÖSÖK A HABSELYEMBŐL BNV-díjra pályázik az Alföldi Cipőgyár Kétségtelen, hogy a korszerű, gazdaságosan előállítható, jó minőségű termékek gyártása az egyik alapvető feltétele annak, hogy a vállalatok, üzemek megállhassák helyüket a belföldi, és versenyképesek tudjanak maradni a külföldi piacokon. Különös érvénnyel vonatkozik mindez, a divatcikkeket gyártó vállalatokra. Új modelleket, új és korszerűbb megoldásokkal készített termékeket igényelnek a megrendelők, s az állandóan változó piaci feltételékhez állandóan és rugalmasan kell igazodniuk a termelőknek. A HABSELYEM Kötöttárugyár kecskeméti gyárának idei termelési terve 186 millió forint. Az első fél évet eredményesen zárták: Több mint kétmillió 300 ezer darab késztermék hagyta el a gyárat ez idő alatt, s az első hat hónapra eső időarányos tervüket 104 százalékra teljesítették. lő Szovjet megrendelésre készü- lánykaruhák a varrodában. • Kuvaiti exportra köntösök csomagolás Sándor felvételei.) induló női előtt. (Tóth — Szovjet exportra csaknem 500 ezer lánykaruiiát, köntöst és női blúzt készítettünk június végéig — mondta Zala Ferenc, a kecskeméti' gyár főmérnöke. — Évek óta egyre jobban érdeklődnek termékeink iránt szovjet partnereink, ami megelégedésükről tanúskodik. A harmadik negyedévtől kezdődőben, jelennis változások történnek tőkés kivitelünket illetően. Kuvaít részére — az első félévi ötezer darabbal szemben — 63 ezer lánykaruhát és női hálóinget gyártunk a következő hónapokban. Továbbá megállapodást kötöttünk •az angol Nova-Knitt céggel, miszerint a második fél évben 22 ezer női köntöst, ugyanennyi hálóinget, illetve négyezer női pizsamát készítünk részükre, bérmunkában. Tizenhárom-féle új modellről van szó, amelyekhez az angolok szállítanak minden szükséges alapanyagot és kelléket. Egyébként évente átlagosan 150—180-féle modell gyártását végezzük. Ezek jelentős része évről évre új, korszerűbb megoldásokkal kerül a hazai és a külföldi piacokra. AZ ALFÖLDI Cipőgyár 760 millió forint értékű árbevételt tervezett az idei esztendőre, amelynek teljesüléséhez hárommillió pár lábbeli gyártása’ szükséges. Ebből több, mint másfél millió párat készítettek el június végéig, csaknem hétezerrel haladva meg, az első hat hónapra előirányzott mennyiséget. — Szocialista partnereink közül a legnagyobb megrendeléseket a Szovjetuniótól, Lengyelországtól és az NDK-tól kaptuk az idén — mondta Horváth István, a cipőgyár kereskedelmi osztályának vezetője. — összesen 880 ezer pár cipőt készítünk szocialista relációban, amelyből 430 ezer hagyta el gyárunkat az első félév folyamán. A tavalyi esztendőhöz viszonyítva, mintegy 35 százalékkal növekszik ebben az évben a tőkés kivitelünk. Első ízben kaptunk megrendeléseket . Hollandiától és Ausztriától, s ha jelenlegi tárgyalásaink sikerrel járnak, akkor a jövőben Belgium és az USA részére is készítünk lábbeliket. Az első hat hónapban 190 ezer pár cipőt gyártottunk nyugati exportra. A második félévben, új modellként, 110 ezer pár férfi bokacipőt szállítunk osztrák partnereinknek, továbbá ugyancsak új kollekcióként angol, illetve. holland piacokra sportos, férfilábbeliket, NSZK megrendelésre pedig, lánykacsizmákat és fiú szárascipőket készítünk. Sláger lett, az alföldi papucs néven emlegetett termékünk, amelyből 280 ezer párat gyártottunk belföldi értékesítésre, az elmúlt hat hónapban. — Jelenleg már az őszi és téli kollekciókon dolgozunk üzemeinkben — mondotta befejezésül az osztályvezető — s túlnyomó részben ezek jelentik harmadik, illetve negyedik negyedévi feladatainkat Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra.is készülődünk: öt új modellel pályázunk á BNV-díjra. Valamennyi sportos, kényelmes, fiú és férfi divatcipő, tetszetős felsőrésszel, poliuretán talppal. Részt veszünk továbbá a Könnyűipari Minisztérium által meghirdetett, gyártmányfejlesztési pályázaton is, amelyre augusztus közepéig kell elküldenünk új kollekcióinkat és azok gyártmánydokumentációit. Ezek már a jövő termékei lesznek, s remélhetőleg ugyancsak népszerűvé válnak majd, bel- és külföldön egyaránt. K. E. Mostanában sokat beszélünk, írunk, vitatkozunk a differenciált bérezésről. Sürgetően hangoztatjuk — az eddiginél szigorúbban, következetesebben kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy a keresetek a munkateljesítmény minőségét, hasznosságát tükrözzék. Mondogatjuk, hogy bár nem ez a kulcsa fejlődésünknek, mégis haladásunk egyik fontos eszköze, ösztönzője. Nyilván — azért is szerepel szinte nap mint nap szőnyegen ez a kérdéskör, mert az esetek többségében elég nehézkesen, vagy még sehogy sem a követelményeknek megfelelően érvényesül a végzett munka szerinti anyagi és erkölcsi elismerés. Minél többször elemezgetjük ezt a problémakört, annál inkább felismerjük, hogy' a megoldás korántsem olyan egyszerű, mint a sokszor hal- lott, bizakodó-müv formula: „A jó Jpéldák győzik meg a dolgozókat. Ha látják, hogy X jobbat, többet produkált, s azért több pénzt is kapott, mint Y, aki trehányul végezte munkáját — máris megértik: ez a helyes út." Nem mintha gz nem volna igaz, csak annyira leegyszerűsítetté válik ebben a sémában az egész kérdés, hogy ettől semmi nem mozdul előre. Sokkal bonyolultabb a feladót, minthogy ennyivel elintézhető lenne. Mert vegyünk szemügyre a feltételek közül egy igen lényeges területet, amelyet nevezhetnénk az emberi munkaerő differenciálásának. Azaz, hogy üzemeinknél, intézményeinknél qtt és olyan szintű munkakörben foglalkoztatjuk-e a szakembereket — szakmunkástól a mérnökig, kutatóig —, ahol képzettségüknek megfelelően a legtöbbet nyújthatják, illetve amilyen színvonalra ta- nultságukkal feljutottak. Mert ugyan miképp örüljön a munkateljesítmény szerinti bérezés demokratikus elvének az a szervezői képességekkel megáldott mérnök, aki rajztáblája mellé szögezve évek óta csak rutinos részletmunkák elvégzésére kényszerül, holott tele van életrevaló szervezési elképzelésekkel. Ahol pedig igazán ő tudna alkotó módon lendíteni, ott a nálánál jóval szerényebb képességű kollégája erőlködik... Vagy szintén fájó szívvel álmodozik a kvalifikált szakmunkás a szakképzettségének megfelelő, speciális munkáért dukáló vastagabb borítékról, ha őt huzamos idő óta segédmunkási feladatkörben foglalkoztatják? Nagyon fontos vezérelv legyen tehát — s mint a differenciált bérezés igazságos, tárgyilagos keresztülvitelének egyik előfeltétele —, hogy ipari vagy mezőgazdasági üzemben, vállalatnál, intézménynél a. képzettségüknek, tehetségüknek megfelelő feladatokat lássák el az emberek. Mert amikor a magas képzettségű munkaerőt — legyen az jó fejű értelmiségi vagy aranykezű szakmunkás' — alacsonyabb szintű feladatok végzésére, egyhangú szériamunkába próbálják beleerőszakolni, végeredményben szellemi energiánkat pazarolják. Azzal — hogy a tehetséget, többre képességet parlagon hevertetik. S ha a XII. kongresszuson úgy fogalmazódott meg a feladat, hogy meg kell szüntetni szellemi energiánk országos méretű pazarlását — ebből mindannyian érthetünk. Az ország rendelkezésére álló emberi munkaerő gazdasági és társadalmi hasznossága, hatékonysága, eredményessége — ami döntő a munkateljesítmény szerinti bérezésben is — függ a képességek, adottságok, szakképzettségek szerinti differenciálástól is. Ki-ki ott és olyan munkát végezzen, ahol és amelyben a legjobban kamatoztathatja a benne levő te- remtő-alkotó értékeket. Ez is döntő feltétele a hathatós anyagi fellendülésnek, hiszen aki azt végzi, amihez legjobban ért, azt nagyobb kedvvel, örömmel csinálja; ami teljesítménye minőségi, mennyiségi színvonalát is emeli. . Így lesz mód arra is fokozottabb mértékben, hogy a differenciált bérezés érvényesítésekor az eddiginél komolyabb anyagi alapunk álljon rendelkezésre, a legjobb és leggyengébb munkaerők teljesítményének mostaninál szélesebb ol- lójú munkadíjazására. T. I.
