Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

2 d PETŐM NÉPE £ 1980. július Sl események sorokban BELGRAD____________________ Hétfőn egész Szerbiában és Szer­bia két autonóm ‘tartományában, a Vajdaságban és Kosovóban tö­meggyűlésekkel, a hősök emlék­műveinek megkoszorúzásával, új létesítmények átadásával emlékez­tek meg július 7-ről, a felkelés napjáról. BEJROT _____________________ Ha tvan halálos és ugyanannyi sebesült áldozata volt hétfőn Li­banonban a két legnagyobb jobb­oldali szervezet, a falangisták és a Nemzeti Liberális Párt fegyveresei közötti összecsapásoknak. A fegy­veres harcot a falangisták provo­kálták ki, hogy leszámolhassanak a másik párt fegyvereseivel. A csatározások a nap folyamán ki­terjedtek Bejrút északi és keleti részére és a lövöldözés csak hét­fő estére csitult el. A .szemben ál­ló felek harckocsikat, aknavető­ket és ágyúkat vetettek be. _____ LU SAKA_____________________ A pretoriai rezsim olyan előfel­tételeket támaszt a namíbiai ren­dezésre, amelyek egyrészt ellent­mondanak a délnyugat-afrikai kér­dés megoldására vonatkozó ENSZ- tervnek, másrészt megakadályoz-, zák az állapot tényleges rendbe­tételét. Ezek fényében a namíbiai hazafiaknak a fegyveres harc fo­kozásán kívül nincs más válasz­tásuk — hangsúlyozta a Times of Zambia című lusakai lapban meg­jelent interjújában Sam Najomá, a Délnyugat-afrikai Népi Szérve­zet (SWAPO) elnöke. ___________ BE CS Az osztrák szövetségi gyűlés két háza együttes ünnepi ülésén ked­den beiktatták tisztségébe dr. Ru­dolf Kirchschläger szövetségi el­nököt. A párton kívüli politikus a május 18-án megtartott elnökvá­lasztáson nyerte el a lakosság bi- zalmát újabb hatéves időtartamra. GENF __________________ A Nemzetközi Vöröskereszt és az ENSZ gyermeksegélyezési alap határozatot hozott, hogy felfüg­geszti élelmiszersegélyek szállítá­sát Thaföld Kambodzsával határos keleti területeire, melyeket mene­külteknek álcázva Pol Pot-ista erők tartanak kezükben. A döntést kommentálva a két nemzetközi szervezet vezetői rámutattak, hogy a polgári személyeknek, emberies­ségi okokból juttatott nemzetközi ' éTélVMáZersegélyék á'PóT'Pot-iáták kezébe ^kerülnek, akik — mint> ismeretes — az utóbbi’ ‘náp'öjiban több ízben támadást intéztek kambodzsai területek ellen. LUANDA________________ Az Angolai Népi Hadsereg (FAPLA) vezérkara és a nemzet- védelmi minisztérium hétfőn este közleményben jelentette be, hogy az angolai fegyveres erők fel­szabadították az ország déli tar­tományait a dél-afrikai katonai megszállás alól. A vezérkari köz­lemény szerint azonban a fajül­döző rezsim változatlan hevesség­gel folytatja a légitámadásokat an­goiai célpontok ellen. __________ MO SZKVA___________________ A Szovjetunió és Vietnam kö­zösen aknázza ki a Dél-Vietnam parti vizein található kőolaj- és földgáztartalékokat — erről írtak alá megállapodást a Moszkvában nemrég lezajlott magas szintű szovjet—vietnami tárgyalások so­rán. A nagyszabású megállapodás ér­telmében a két ország közösen végez geofizikai kutatásokat és próbafúrásokat Dél-Vietnam kon­tinentális talapzatán. A munkák elvégzésére közös szovjet—vietna­mi vállalatot hoznak létre és ha­marosan szovjet szakemberekből álló küldöttség utazik Vietnamba a geofizikai és mérnök-geológiai munkálatok megkérésére. * Szovjet közlemény az iráni hatóságokhoz A teheráni szovjet nagykövetség sajtóattaséja hétfőn egy közle­ményben felhívta az iráni illeté­kesek figyelmét arra, hogy a Szov­jetunióval szemben ellenséges be­állítottságú elemek provokatív cse­lekményeket szándékoznak vég­rehajtani a Szovjetunió teheráni nagykövetsége ellen, s készek el­menni a nagykövetség épületének megszállásáig. Ghotbzadeh iráni külügyminisz­ter a Pars hivatalos iráni hírügy­nökség tudósítójával közölte, hogy a külügyminisztériumot hétfőn reggel tájékoztatták a szovjet saj­tóattasénak a Pars hírügynökség­hez, valamint a teheráni rádióhoz és televízióhoz eljuttatott nyilat­kozatáról. Közölte továbbá, hogy az iráni biztonsági szervek meg­felelő utasításokat kaptak: tegye­nek további intézkedéseket mind a szovjet, mind a többi nagykö­vetség biztonságának szavatolásá­ra. Ghotbzadeh hangoztatta, ‘ hogy az Iránban működő külföldi diplo­máciai képviseleteket ugyanolyan védelem illeti meg, mint a külföl­dön levő iráni nagykövetségeket. GISCARD TALÁLKOZÓJA GENSCHERREL Középpontban a kelet-nyugati kapcsolatok BONN „A kibékülés szakasza már mögöttünk van, most a közös cselekvés útjára kell lépnünk” — hangoz­tatta a. tiszteletére adott hétfő esti vacsorán Giscard d’Estaing. A francia elnök vendéglátói előtt ezek­kel a szavakkal jellemezte a kétoldalú kapcsolatok alakulását az NSZK és Franciaország közötti barát­sági szerződés 1963. évi aláírása óta. Ami pedig e közös cselekvés célját illeti, a fran­cia államfő szerint együttes erőfeszítésekkel visz- sza kell szerezni Nyugat-Európa számára „az őt megillető helyet” a világpolitikában. Giscard d’Es­taing külön kiemelte, hogy mindkét ország egyazon katonai szövetségnek, a NATÖ-nak tagja. Ez a kö­tődés — tette hozzá — „biztonságunk garanciája”, de semmi esetre sem akadályozza „az önálló, Nyu­gat-Európa” kialakulását. A francia elnök pohárköszön­tőjével kapcsolatosan megfigye­lők csupán egy dologra hívták fel a figyelmet. Bár a vacsorát Karl Carstens, köztársasági elnök adta, Giscard d’Estaing több al­kalommal is személyesn. Schmidt kancellárhoz intézte szavait, ki­emelve a köztük fennálló baráti viszonyt, valamint közös erőfe­szítéseiket a két ország együttmű­ködésének elmélyítése érdekében. Giscard d’Estaing kedden dél­előtt a Bonn melletti Gymnich kastélyban rövid megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel. A külügyminisztérium szóvivője a találkozóval kapcsolatosan any- nyit közölt, hogy a két politikus a kelet—nyugati kapcsolatok ál­lását, valamint „a nyugat-európai egységgel összefüggő kérdéseket vitatott meg. Megfigyelők szerint Genscher tájékoztatta a francia díszbemutatót. Ezt 'követően mind Giscard, mind Schmidt rövid be­szédet mondott, és ebben mind­ketten a két ország katonai együttműködésének jelentőségét méltatták. Később a francia elnök a város és környéke történelmi és kultu­rális nevezetességeivel ismerke­dett, majd Lothar Spath ebédet adott tiszteletére. Giscard d’Estaing kedden dél­után a Hessen tartománybeli Kasselbe repült. (MTIj államfőt azokról a tárgyalásokról is, amelyeket Schmidt kancellár társaságában a közelmúltban Moszkvában folytatott. A tanácskozás után Giscard d’Estaing megkezdte vidéki útját, amelynek első állomása Baden- Württemberg. Az elnököt Baden- Badenban Lothar Spath tartomá­nyi miniszterelnök fogadta. Első programpontként a magas rangú francia vendég Sdhmidt kancellár­ral együtt megtekintett egy fran­cia—nyugatnémet közös katonai SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT TARTOTT A KABULBAN JÁRT DELEGÁCIÓ A DÍVSZ támogatja az afgán forradalmat A DÍVSZ messzemenően támo-' gatja Babrak Karmai kormányá­nak az ország, a nép felemelkedé­sét szolgáló politikáját, szolidáris Afganisztán népével és ifjúságá­val. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség — amelynek tagja az Afgán Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség (ADISZj is — s meggyőző­dését juttatja kifejezésre ez év őszén, amikor is Afganisztánban nemzetközi szolidaritási konfe­renciát szervez — jelentette be Barabás, Miklós, a haladó és de­mokratikus ifjúsági' szervezeteket tömörítő világszövetség főtitkára kedden a szervezet székházában tartott sajtókonferencián. Ezt kö­vetően a francia, az NSZK-beli, a Sri Lanka-i és a magyar újság­írókból álló DlVSZ-delegáció tag­jai számoltak be személyes tapasz­talataikról. Az Afgán Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség meghí­vására nemrég 8 napon át ismer­kedtek a társadalmi felemelkedé­sért küzdő ország életével, mun­kájával. Ellentétben a nyugati sajtó rémhíreivel, az ország fővárosában és vidéken is fokozatosan normali­zálódik a helyzet, alapvetően bé­kés és nyugodt á légkör — hang­zott el a sajtókonferencián. Jól­lehet, mindmáig nem hagyott fel az imperializmus, a nemzetközi reakció az Országba küldött ellen- forradalmi bandák támogatásával. A delegáció két kabuli kerületben is megszemlélte a Pakisztánban kiképzett ellenforradalmi - csopor­tok „művét”: felrobbantott kórhá­zak, iskolák, megrongált olajfi­nomítók maradtak utánuk. Mód­szereik a nacionalista és vallási érzelmek szításából, az erőszak és a nyílt fenyegetés legkülönbözőbb formáiig terjednek. A közelmúlt­ban több mint 2 ezer iskolás gye­reket kellett kórházba ■’Szállítani azért, mert ételükbe mérget ke­vertek, s előfordult az is, hogy mérges gázzal árasztották el is­kolák környékét. Az afgán forradalom ellenségei oktalan és közönséges bűncselek­ményekkel olyan kormányprogram megvalósítását igyekeznek meg­fékezni, amely az emberek javát, a békés építőmunkát szolgálja. A kabuli kormány és az ország for­radalmi erői éppen azon fáradoz­nak, hogy a világ 5 legszegényebb országa közé sorolt Afganisztán élete gyökeresen megváltozzék. A lakosság 90 százalék analfabéta, ezért azt tervezik, hogy 10 éven belül ezt az állapotot megszünte­tik. Ma már az oktatás ingyenes. A gyárakban, üzemekben szervezett tanfolyamokon felnőtt fejjel sa­játítják el az írás-olvasás tudni­valóit a munkások. Nagy erőfe­szítéseket tettek a járványok le­küzdésére. Az egészségügyi kor­mányzat a lakosságot ingyen lát­ja el gyógyszerekkel, s a falvak­ban egészségügyi központokat hoztak létre. A látogatás alkalmat kínált ar­ra is, hogy meggyőződjenek arról: a fokozatosad konszolidálódó hely­zet részleges szovjet, csapatkivo­nást tett\ lehetővé"áz brszág terü­letéről. A delegáció, amely találkozott az afgán párt- és ifjúsági szerve­zet, a különböző intézmények és társadalmi szervezetek képviselői­vel, tanúbizonyságot szerzett ar­ról is, hogy az Afgán Népi De­mokratikus Párt, az Afgán De­mokratikus Ifjúsági Szövetség nagyra értékeli a DÍVSZ által eddig nyújtott támogatást. A küldöttség kifejezésre juttat­ta: a DÍVSZ és a világ haladó ifjúsága a. jövőben is aktív, cse­lekvő szolidaritásáról biztosítja az afgán népet a szuverenitásért, a forradalom vívmányainak meg­őrzéséért, a nemzeti demokratikus fejlődés érdekében vívott forra­dalmi harcában. (MTIj KÍNA—INDIA Közeledés és hátrálás INDIA hétfőn, az első nem szo­cialista államként elismerte a Kambodzsai Népköztársaságot. En­nek az eseménynek — tekintettel az indokínai helyzet bonyolultsá­gára — világpolitikai súlya van. Annál inkább, mivel alapvetően befolyásolhatja a kínai—indiai kapcsolatokat. Peking szovjet- és Vietnam-ellenes stratégiájában ugyanis középponti szerepet ját­szik a bukott Pol Pot-rezsim fel­színen tartása. 'Az indiai lépés épp ezt a pekingi törekvést ke­resztezi. Kína és India Ázsia, s egyben a földkerekség két legnépesebb ál­lama. ősi, nagy múltú civilizáció­juk az emberiség kultúrtörténeté­nek becses része, kisugárzó hatást gyakorolt a kontinens egészére. Kapcsolataik szinte egyidősek ál­lami létükkel. Manapság kevesen tudják, hogy az olyan földrajzi ka­tegóriáik, mint például Indokína, a két nagy kultúrkör találkozásá­nak kereszteződése. A krónikák ta­núsága szerint viszonyuk mégsem volt háborítatlan. A KÉT ALLAM a második vi­lágháború után nyerte el függet­lenségét. Jó ideig úgy tűnt, hogy — a társadalmi-gazdasági rendszerek különbözősége ellenére — politi­kai előtörténetük hasonlósága és antiimperialista beállítottságuk eredményeként egészséges kapcso­latot építenek majd ki egymással, népeik és Ázsia egészének javára. Á híres bandungi értekezleten 1955 áprilisában a szocialista kínai állam küldötte, Csou En-laj, s a tőkés úton haladó demokratikus India megbízottá, Nehru — ko­ruk kiemelkedő politikai szemé­lyiségei — együtt fogalmazta meg a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Mindez gyökeresen megváltozott a kínai külpolitikának az 1960-as években bekövetkezett fordulatá­val. Amióta Peking politikájának uralkodó vonása a szovjetellenesség a Moszkvával jó viszonyt ápoló India „az ellenségek” egyre bő­vülő listájára került. A mind ag- resszívabbá váló kínai politika 1962-ben a háborúig feszítette a két ország viszonyát. Ezt követően több mint másfél évtizedes fagy­hullám jellemezte Ázsia két ve­zető hatalmának kapcsolatát. A KÍNAI vezetés közben több kísérletet tett arra, hogy a maga előidézett feszültséget némiképp enyhítse, de az 1962-es háború­ban törvénytelenül elfoglalt indiai területek sorsáról még tárgyalni sem volt hajlandó. Amikor 1978- ban hatalomra került Morardzsi Deszai Dzsanata-kormánya, Peking az idős, szovjetellenes nézeteiről ismert indiai politikusban lehető­séget látott a kapcsolat tendenció­zus felújítására. A kísérlet a nem­zetközi politikában is ritkának számító groteszkséggel hiúsult meg: a Dzsanata-kormány külügy­miniszterét, Vadzspajit (16 év után az első magas rangú indiai poli­tikus Kína földjén) abban a pil­lanatban hívták meg Pekingbe, amikor a kínai csapatok elözönlöt- ték Vietnam északi határtérségét. Vadzspaji maga úgy nyilatkozott annak idején, hogy pályafutása so­rán ennél súlyosabb megaláztatás­ban soha nem volt része. AZ ÚJ-DELHIBEN a közelmúlt­ban végbement hatalmi váltással párhuzamosan Peking ismét cé­lozgat a párbeszéd újrakezdésére. Nyugati tudósítók fontos mozza­natként értékelik, hogy Kína húsz év után első ízben képviseltette magát egy India nemzeti ünnepén rendezett fogadáson. A párbeszéd­ben való pekingi érdekeltséget lát­szott erősíteni Hua Kuo-feng és* Indira Gandhi belgrádi tanácsko­zása,' sőt, a tervek szerint, a kínai diplomácia feje szeptemberben Űj- Delhibe látogat. Hogy lesz-e folytatás? — az eny­hén szólva kérdésesnek tűnik. Egy­felől amiatt, mert az indiaiak rég­óta úgy érzikj hogy, de facto szö­vetség jött létre Kína, Pakisztán és az Egyesült Államok között, a többi között India-ellen*5 éllel. Másfelől itt van Észak-kelet-In- dia két államának, Ásnamnak és Tripurának a kérdése. A helyzet ott kétségkívül robbanásveszélyes, a szeparatista tendenciák az indiai állam egységét veszélyeztetik. A Far Eastern Economic Review cí­mű jól értesült hongkongi hetilap nemrég ezt írta: „Üj-Delhiben jó­kora zavart keltett a pekingi rá­dió beszámolója az észak-kelet-iri- diai zavargásokról. A hangnem nemcsak egyszerűen a szeparatis- táik támogatásaként értékelhető hanem egyszersmind az indiai kor­mány intézkedései bírálatának. Peking 1977, azaz Indira Gandhi választási veresége óta tartózko­dott az indiai események bírála­tától” — írta a lap. Vagyis rózsás jövővel nem kecsegtet az a világ- politikailag' azonos súlyú felek közti tárgyalás, ahol az egyik, igé­nyéit/ előadván, bedugja fülét, amikor a másik beszélni kezd. Győri Sándor „Űj célkitűzés áll elnökünk itte­ni tárgyalásának középpontjában” — mondta Bonnban hétfő este Giscard d’Estaing szóvivője az új­ságíróknak. A távirati irodák tu­dósítói kedden pedig kis apróság­ra hívták fel a figyelmet, miköz­ben a nap legérdekesebb hírét rö­pítették világgá. Észrevették,, hogy Carstens nyugatnémet államfő díszvacsoráján Giscard nem any- nyira a házigazdához, mint inkább Schmidt kancellárhoz intézi sza­vait: „Vissza kell szerezni Nyugat- Európa számára az őt megillető helyet a világpolitikában” — mon­dotta, s kiemelte, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak, ami azonban „semmi esetre sem aka­dályozza az önálló Nyugat-Euró­pa kialakulását”/ Igen, az „önálló Nyugat-Európá- ról” az utóbbi napokban már nyíl­tan beszélnek. Cikkekben, eszme- futtatásokban, a sorok között, a gondolat régóta kísért, de most Európa felelős államférfiam nyíltan kimondják: Nyugat-Európa világ- politikai szerepet játszhat. Európának, persze, két fele van. És tegnap — nyugati szóhaszná­lattal — „Kelet-Európából” is ér­keztek hírek, amelyek érdekesen egészítik ki a bonni híradást. A tegnapi Pravda — emlékeztetve Schmidt kancellár moszkvai, tár­gyalására — rámutat: Moszkvá­ban arra a kérdésre kellett választ kapni, hogy a jelenlegi világpoli­tikai légkörben „működőképes-e az államközi konzultációk koráb­ban kialakított gépezete, a kiéle­ződött ellentmondások között mi­lyen mértékben nyilvánul meg a Kelet és a Nyugat együttműködési készsége? Megelégedéssel állapít­hatjuk meg — írta a Pravda —, hogy erre áz elvi kérdésre kedve­ző válasz született.” Az Európát érintő, szinte lét­kérdésnek tekinthető, rakéta-prob­léma ügyében a Szovjetunió 'nem titkolja, hogy érdeke „olyan ve­szélyes fordulatnak” a megakadá­lyozása, amilyen a NATO eurora- kéta-határozata nyomán keletke­zett. A jövőre nézve pedig a szov­jet kormány fontosnak tartja nemcsak a közepes rakéták, ha­nem az előretolt támaszpontokon levő amerikai nukleáris eszközök ügyének megtárgyalását is. A béke fenntartása tekintetében „Nyugat-Európa” és „Kelet-Euró- pa” között nincsenek valóságos el­lentétek. A csúcsokon, a felelős államférfiak ezzel nyilván teljes mértékben tisztában vannak. Ezt erősíti meg a tegnapi TASZSZ- nyilatkozat, amikor közli: „A Szovjetunió, az elmúlt tíz évben egyetlen rakétával, egyetlen repü­lőgéppel sem növelte a közepes hatótávolságú nukleáris rakéta­hordozók mennyiségét az ország európai részén, sőt, ellenkezőleg, a közepes rakéták indító állásainak számát és e rakéták nukleáris töl­teteinek erejét bizonyos mérték­ben csökkentette. S ami még en­nél is fontosabb: a Szovjetunió nem telepít ilyen rakétákat más országok területén.” Leonyid Brezsnyev Varsóban Giscard elnöknek, s . Moszkvában Schmidt kancellárnak mindezt nyilván elmondta. És nyilván nem véletlen, hogy éppen ama két ál­lamférfi között merült fel Nyugat- Európa új szerepének gondolata, aki első kézből ismerkedhetett meg a szocialista közösség állás­pontjával. Végső soron ez azt je­lenti, hogy Nyugat-Európa világ- politikai szerepének növekedése voltaképpen már meg is kezdő­dött: akkor, amikor — Európa megkönnyebbülésére — Giscard elnök és Schmidt kancellár a húr tovább feszítése helyett, hozzá se­gített a rakétatárgyalás fonalának felvételéhez. '(Firon) A béke és biztonság erősítése az ENSZ napirendjét! NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés szeptember 16-án kezdődő XXXV. ülésszakán 1fc^yó/m}inl^^9^^j^an>yáj31aíj>(a.,Vé- ke, es a nemzetközi, biztonság . fii­nak maja — tűnik ki a 110 pon­tot magában foglaló, most kiadott előzetes napirendről. A közgyűlés mérleget von. a szovjet kezdeményezésre elfoga­dott, a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáról szóló deklaráció megvalósulásáról. Megvitatják azt a szovjet javaslatot, amely indít­ványozza, hogy a nemzetközi kap­csolatokban mondjanak le az erő­szak alkalmazásáról. Véleményt cserélnek arról a kezdeményezésről is, hogy a nyolc­vanas éveket az ENSZ nyilvánít­sa második leszerelési -évtizednek. Ezzel kapcsolatosan a szocialista országok programot dolgoztak ki, amely átfogja a fegyverkezési haj­sza megfékezésének és a leszere­lésnek minden vetületét. ««.Helyet kapnak-a vilagfőfünrrta- pirendi pontjai között a nukleáris ..Leszerelés kérdései,'..egyebek-között a hadászati fegyverrendszerek korlátozása — szintén a Szovjet­unió kezdeményezésére. Mint is­meretes, az előző ülésszak sürget­te a SALT—II. szerződés mielőbbi ratifikálását, de ezt az Egyesült Államok meghatározatlan időre el­halasztotta. A közgyűlés ismét foglalkozik a közel-keletr helyzettel, követelve a Palesztinái nép elidegeníthetetlen jogainak tiszteletben tartását. Megvitatja majd az ülésszak a gyarmati rendszer és a fajüldö­zés, mindenekelőtt a dél-afrikai apartheid felszámolásának kérdé- I seit is. AZ EURORAKÉTÁK ÜGYÉBEN A belga szocialisták halasztást követelnek BRÜSSZEL A belga szocialisták továbbra is követelik — s a Brezsnyev— Schmidt találkozó eredményei csak megerősítik álláspontjukat —, hogy a kormány halassza el a döntést az „eurostratégiai” ra­kéták belgiumi helyezéséről. Hétfőn a Belga Szocialista Párt mindkét szárnyának irodája — a vallonoké (PS) Liége-ben, a flamandoké (SP) Brüsszelben — ülést tartott és ott fogadták el a csaknem egybehangzó nyilatkoza­tokat. A vallon szocialisták óvatosab­bak voltak: szerintük „helytelen lenne, ha a kormány elsietné a döntést, amikor most lehetőség van ‘ a tárgyalásokra” a fegyver­kezési verseny újabb fordulójának megállítása céljából — így szól a párt hétfői nyilatkozata. A fla- mand szocialisták ezúttal is ha­tározottá bbak voltak: megismé­telték, hogy szerintük a kormány­nak 1981 végiig nem szabad dön­tenie az amerikai robotrepülőgé­pek belgiumi elhelyezése ügyében. E hangsúlybeli eltérésektől el­tekintve, a párt mindkét szárnya egyformán üdvözölte Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár múlt heti moszkvai utazásának eredményeit, mert ezek „alkalma­sak lehetnek a Kelet és a Nyugat párbeszédének felújítására és az enyhülés megszilárdítására”,. A belga szocialisták egyöntetűen üdvözlik azt a tényt, hogy a Szov­jetunió kész tárgyalni az európai közép-hatotávolságú nukleáris fegyverzet korlátozásáról. A belga kormánykoalícióban részt vevő szocialista párt állás- foglalása az első „félhivatalos” belga válasz Joseph Luns NATO- főtitkár múlt heti kijelentésére, amely szerint éppen a Szovjetunió tárgyalási készsége indokolja, hogy Belgium minél előbb adjon engedélyt az „eurostratégiai” fegy­verek elhelyezésére területén, ne­hogy a NATO „gyengeséget” mu­tasson a tárgyalások megkezdése előtt. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Budapestre érkezett az angol központi bank kormányzója Gordon Richardson az angol központ« bank* (Bank of England) kormányzója Tímár Mátyásnak, a Magyar ‘Nemzeti Bank elnökének meghívására, kedden hazánkba érkezett. Tárgyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel, a két bank kapcsolatait érintő, il­letve a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi pénzügyi kér­désekről. (MTI) ' NAPI KOMMENTÁR Űj célkitűzés

Next

/
Thumbnails
Contents