Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

1980. Július 31. • PETŐFI NÉPE • 3 TANULMÁNYOK PETŐFI KÉT FORRADALMI VERSÉRŐL — „PÉLDÁZAT-KÖLTEMÉNYEK” A Bánk bán és a Kis-Kunság Budiptsttn, július.«». IW8. 9 SZJÍ1II NÉP BARÁTJA. KIADJA V PESTI KÖZÉPPONTI VÁLASZTMÁNY. A' ki aiit «t, agy int. Bánk bin. l'fycfogyolt Király voll as A* Bírnodik Endre, Papucs «lau isuszogotl az Islenlcremleite; Felesége tartóita az Ország gyeplőszárát, Agyéig eil le áa a’ ezekér Majd titled majd hozzád. Úgy fizette a* sok sdót, Hogy a* szeme dfiledt, Nem volt irgalom számára , Nem volt künyßrfilet A* királyi odvarból illy Nyájas szavak jéttek: „Dolgozz, paraszt, dolgozz,fizess, Azután dögölj meg !u Gyoojrc kél az asazooy köze. Nem \al6 kormányra, Háiha még a* gyítngeeégaek Gonoszság a' párja! Endre király, gonosz aeezony A* te feleséged, Szive gonosz, neve Gertrúd, Születése néaet. Néhányan az efféléket Megsokalták végre; Szövetkeztek rettenetes Összeesküvésre, Azt mondották: „Söpörjük ki A* királyi házat Annyi benne a* szemét, hogy Igazán gyalázat.* Gertrud a* jó magyarokat Kutyába te vette, Hivatalról méltóságról Le-lctevegette, A* helyükbe meg a’ maga Percpúlyát rakta. Maradtak vón, veszlek véna Oil a’ kazájokba*! Csak Bánkbáa, a* nádorispán Tartóztatta éket, Nem reméltbe sikert? vagy tán Rendit jobb időket ? De mikor a* feleségét.... Iszonyú történet!.... Hogyan kezdjem ? hogy végezzem?«. No jaj aeked, német! Hlyen sértést szenvedtenck A* nagy nraaágok, A’szegény nép meg szenvedett Húxzavonjaságol, Szenvedett az istenadta Árva magyar népe; Mint a* Krisztus a* keresztfán. Ollyan voll a’ képe Bánk bánnak a' feleségét A* királyné öcsese Erőszakos lator móddal Megaseplfisílette. 8zép az asszony, ifja és jó, Asszonyok virága í V eltiporva, bele dobva Festései sarába. • A Nép Barátja címlapján, a Bánk bán. Bárcsak annyira híven ismer­nénk Petőfit, mint amennyit em­legetjük. Kinos makacssággal ha- gyományozódnak a rárakódott ha­mis képzetek, iskoláinkban — tisztelet a kivételnek — ma is idealizált lenyomatot kapnak a valódi Petőfi helyett a diákok. Hála Ferenczi Zoltán, Hatvani Lajos, Illyés Gyula, Mezősi Ká­roly, Fekete Sándor és mások kutatásainak, viszonylag jól is­merjük életét, feltérképezték kör­nyezetét, analizálták olvasmánya­it. Meglepően kevés Petőfi-müvet elemeztek eddig a szakemberek. Akkor is örülnünk kellene a szin­te egyszerre megjelent két vers­elemzésnek, ha nem volnának ilyen kitűnőek. □ □ □ Kerényi Ferenc a Nép barátja 1848. július 30-i számában közölt Bánk bán-t vizsgálta a Magyar Helikon kiadásában olvasható ta­nulmányban. Természetesen előbb a „nagyúr történetének” hátterét vázolta. A Gertrud királynő elleni összeesküvés és a Bánk bán-mon­da összefüggéseinek és eltérései­nek a taglalása során érdekes megállapításokat tett. Szerinte a nádor által irányított vagy sugallt mozgalom bel- és külpolitikai okokból gyilkoltatta meg a hata­lomvágyó, rokonainak kedvező, a király bizánci és francia kapcso­latainak megerősítését nehezítő meráni Gertrúdot. Bánkot csak a gyengekezű II. Endre halála után trónra került IV. Béla büntette meg! Mivel akkor Magyarország az egyik legtekintélyesebb euró­pai ország volt, gyorsan elterjedt a királynő halálának a híre. A véres tett után fél évszázad­dal, egy ausztriai verses króniká­ban céloztak először arra, hogy magánéleti sérelmek is fűtötték Bánk indulatát: Berthold kalocsai érsek, a királynő öccse gyalázta meg a nádornét. A vándorútra tért, szüntelenül változó történet­ben mind meghatározóbbá vált a személyes motívum. Kerényi Fe­renc úgy véli, hogy „a fény szá­zadának" a lángelméi ismerték a Bánk bán-mondát. Tudott róla Goethe, Schiller, említette Les­sing, föltűnt angol színpadon, he­lyet kapott^ egy híres francia de- kameronban, többen is földolgoz­ták német nyelvterületen. Az iro­dalomtörténész — mondanunk sem kell — értelmezve mutatta be a különféle változatokat. Grill­parzer hiába adta az „Urának hű­séges szolgája” címet a Burgthea- terben előadott Bánk bán tragé­diának: leparancsolták a színpad­ról. Jó összefoglalás a Bánk alakja a nemzeti játékszínen fejezet. Megállapította: „a korát megelőz­ve született dráma lépésről lépés­re telítődött tehát az 1840-es évek politikai érzelmeivel". Petőfi már a forradalom előtt megvásárolta a Színműtárban kiadott drámát, foglalkozott királyellenes versek írására alkalmas történelmi ese­ményekkel. A március 15-i ese­mények után „példázat-versek” (Dobzse László, A király esküje stb.) fjejezték ki a költő mind ra­dikálisabb politikai állásfoglalá­sát. Az éleződő pártharcok, az osztrák—német udvar egyre nyil­vánvalóbb ellenségeskedései mind közvetlenebb agitációs költemé­nyekre ösztönzik Petőfit. A kutató bizonyítja: Katona drámája alapján írta 1848 májusá­ban a Bánk bánt. „A mozgósító célzatú és erejű költeményben érthetően árnyaltabb a magyar­ság jellemzése, az egységben va­ló cselekvés példázata ... Helyet kapnak versében... a nemesi sé­relmek is, de nagyobb, hangsúllyal szerepelnek a parasztság nyomo­rának liraian átérzett tényei... Az, hogy az összeesküvés nemesi jellegét emlitetlenül hagyja, le­hetőséget ad az egységes nemzeti cselekvés modelljének a kialakí­tására. Bánk... az igazság és nemzet nevében cselekszik, a for­radalmár nagyúrnak tehát nincs vétke, bűnhődnie sem kell." A verssel Petőfi széles körű ha­tásra törekedett, amit az alkal­mazott forma is jelez. □ □ □ Míg Kerényi a külső körülmé­nyekre, a korviszonyokra irányít­ja a figyelmet Szegedy-Maszák Mihály viszonylagos önállósággal ruházza föl a műalkotás világké­pét, egyenlőségjelet tesz a böl­cseleti és a költői világkép között, „a jelentő szöveg és a jelentett világ" kölcsönhatását állítja vizs­gálatai középpontjába. Világkép és stílus című, a Magvető Elvek és utak sorozatában kibocsátott tör­téneti-poétikai tanulmányai, közül kétségtelenül a Petőfi: Kis-Kun- ság című az egyik legfontosabb, a kutatói módszerének talán legmar­kánsabb közleménye. *Szegedy-Maszák szerint „politi­kai meggondolásból fogott a köl­temény megírásához. A versben a ténylegesen létező földrajzi táj leírásának és az elképzelt, jel- képszerűen megalkotott táj láto­másának az igénye áll egymással kölcsönhatásban. A jelkép elvont költői alapjelentését történeti vo­natkozású mellékjelentések egé­szítik ki, s visszavezethetők a vers keletkezésének körülményeire.. ■" A tudós irodalomtörténész bi­zonyítja: „A Kis-Kunság csak többszörös közvetettséggel politi­kai vers", noha kétségtelenül a szabadszállási választási kudarc közvetlen következménye. Nyelvezetében látja újszerűsé­gét. „A Kis-Kunság a népköltészet athasonításának végső eredménye­it összegezi”. Az „egyszerűség", ha úgy tetszik, világnézeti kérdés volt a költő számára... „A Kis-Kun- ságban leírt tájat azért érezzük valószínűnek, mert a költemény nyelve eleget tesz a romantikus bensőség, fokozott belső össze­tartás, szerves forma követelmé­nyeinek. Minden szót annyira mo­tiválnak az őt megelőző szavak, hogy az olvasónak az a benyomá­sa, mintha a költő eltörölte vol­na a jelentett dolog és a jelentő szó közötti kapcsolatnak azt az önkényességét, amelyet a nyelv alapvető jellemzőjeként tartunk számon". (Például: sárga homok­dombok, forró nyárközép, ütött- kopott vén csárdát".) Szegedy-Maszák „az állandó, egyenletes műnemkeverés legkö­vetkezetesebb megvalósításának” minősíti az 1848 júniusában írt költeményt. Petőfi benne él a tájban, azonosul vele, nem meg­figyelőként viselkedik. Váltakozik a térbeliség és az időbeliség is, hol a valóságos látvány, hol en­nek jelképiségei kerülnek előtér­be. Egyszerre leíró és elmélkedő .vers. „A művek elsősorban azért van­nak, hogy elolvasásuk után más­ként lássuk azt, ami körülvesz bennünket." Igaza van a poéti­kával, az irodalmi alkotások sa­játosságaival foglalkozó tudomány jeles művelőjének: tanulmánya ismeretében még az eddiginél is többet mond számomra, nyilván másoknak is a Kis-Kunság. Heltai Nándor SIKER ÉS VISSZAJELZÉS Arckép Schütz Csak az imént bújt ki a Sport­uszoda medencéjéből. Energiát gyűjtött. Most friss és derűs arc­cal üldögél a napon, a Margit­sziget öreg fái' alatt. — Valóságos vízimanó vagyok. — kezdi a beszélgetést Schütz Ila a Madách Színház művésznője. — Legszívesebben szereznék ma­gamnak egy saját úszómedencét. A színész rekeszizmainak különö­sen kell az úszás, de az erőnlét-! rvek is hasznos. — Mennyi energiakészletre van szüksége a színésznek? — Minden napra van bizonyos energia aranyalapom, de azzal csínján bánok, hogy ne öreged­jek túl korán. Az esti előadások a színházban amúgyis három napi energiát szívnak ki belőlem min­den egyes alkalommal. Hány év­re is lenne szükségem, hogy vé­gigjátsszam az egész életem? — Sokat van színpadon? — Ha ritkán kerülnék színpad­ra az még több energiát követel­ne tőlem! Szerencsétlen az a szí­nész, aki túl sokat vagy’ túl ke­veset van színpadon. Én valahol a középen foglalok helyet. Éppen annyit játszom, amennyit kell. — És a filmezés? — A filmet sajnos nélkülözöm. Két vagy három éve játszottam utoljára. A filmrendezők félnek azoktól a színészektől, akiket túl­ságosan sokat foglalkoztat a szín­ház, mivel' nem tudjak őket akár egy fél évre is bevonni a munká­ba. — Hogyan látja a színésznő ön­magát? — Arcom nem kimondottan filmarc. Átlagos fejem, szimpla arcom van. A színpadon a színész olyan lesz mint egy kifestett bá­bu ... A filmen azonban minden kis ránc láthatóvá válik. Én azon­ban vállalom az arcomat, önma­gamat! S talán a közönség is el­fogad. — Mennyire tudja ma már ma­gát színésznek? — Foglalkozásom életállapot! Ma már nincs bennem semmiféle bizonytalanság, hogy . megbizo­nyosodjam magamról, tíz kemény év kellett! — önbizalom hiányában szen­vedett? — Kudarccal indultam a 'pályá­nak, csak a negyedik nekifutás után vettek fel a főiskolára. — S addig? — Érettségi után dolgoztam, kórházban, adminisztrátorként, tanácsnál... Kísérleteztem pszi­chológiával is, de nem vettek fel. Nem baj! Az a három év nem ment veszendőbe. Ezen a pályán minden pluszként jön be. — Miért ragaszkodott egyetlen célhoz ilyen erősen? — Talán mert korán kezdtem szerepelni az amatőrszínpadokon. Gyerekkoromban még biológus akartam lenni, fehér köpenyben, steril környezetben dolgozni. Eh­hez sok minden adódott még: versmondó készség, matematikai hajlam, a nyelvek iránti vonza­lom. — Most elégedett? — Mondhatom, igen. Szeretem a harcot, amely ezen a pályán az emberre vár. Vég nélküli küzde­lem! Épp ezért mint magánember nagyon szeretném a nyugalmat megtalálni, ami a pályám' izgal­mait ellensúlyozná. Erre vágytam nagyon, de ez mindeddig nem si­került. Talán a tökéletesség iránti igényem miatt? Van egy négy­éves kisgyermekem, ő jelenti ma a kötődésemet. — Végül is milyen a közérzete? — Ügy vélem, sínen vagyok. Annak idején azt mondták, tíz év­re van szükségem, hogy beérjenek a szerepeim. Valóban, ma érett­nek tudom magam, s bármilyen karakterű drámai szerepet elját­szom. Amire alkalmas vagyok, azt szívvel-lélekkel vállalom. Azt gon­dolom, olyan típusú ember va­gyok, aki azért él, hogy jól dol­gozhasson! Ez hitvallásom. Sz. B. Társadalmi hírlapárus Ki a társadalmi hírlapárus? A nevében benne van: aki fő fog­lalkozása mellett mellék-elfog­laltságképp árusít újságot. Ezért persze „alapfizetést” nem kap, el­lenben az eladott lappéldányok után bizonyos jutalék illeti meg. Ami — ha nem is horribilis ösz- szeg, mégis, ahogy mondani szo­kás, jól jön kiegészítésnek a ke­resethez. S aki csinálja, annak bizonyosan megéri, hiszen azért vállalja el, mert eredeti munká­ja mellett időt tud szakítani er­re is. Azok az újságeladásra for­dított percek amúgy is eltelné­nek. akkor pedig miért ne hasz­nosítanák őket gyümölcsözően. A kecskeméti üzemekben, in­tézményeknél mintegy tucatnyi társadalmi ‘hírlapárus végez ilyen tiszteletre méltó szolgáltatást. Megbecsülést érdemel a társadal­mi munkának ez a sajátos formá­ja, hiszen politikai-közművelődé­si szolgáltatás szerepét tölti be. S ha ez így van, márpedig ki vitatja? — elterjedése hasznos mindén olyan helyen, így pél­dául a különböző áruházakban is, ahol nap mint nap sokan megfordulnak. A társadalmi hírlapárusításnak ezt a kulturális szolgáltatás jelle­gét ismerte fel helyesen a kecs­keméti Alföld Áruház vezetősége. Ezért járult hozzá készséggel, hogy OTP-ügyintézőjük, Pulai Iniréné, ebbeli elfoglaltsága, s az ajándékutalvány-árusítás mellett — társadalmi lapárusítást is vé­gezzen. A döntést természetesen alkalmazottuk megkérdezése, il­letve hozzájárulása' után hozták, tekintettel arra, hogy az említett beosztás önmagában is felelős le­kötöttség. Az újságárusítás azt is jelenti tehát, hogy az addigi két­féle pénz kezelésén kívül egy harmadikét is elvállalják. — Igen — többes számban mondhatjuk, mert bár Pulai Im- réné ,.nevén” megy a lapeladás, abban kollégája, Almási Sándor is részes, hiszen időnként váltani is kell egymást. — Semmit. .. Azonkívül, hogy rendszeres újságolvasó vagyok. Azóta meg kiváltképpen bele kell néznem már reggel minél több lapba. Illik tudnom, melyikben miről írnak, mit — miben talál meg a vásárló. Mert sokan azzal kezdik: „Melyik újságban van benne...?” — Ahogy látszik, legalább har­mincféle sajtótermék közt válo­gathatnak. Mindjárt ennyivel kezdte? — Nem. Fokozatosan szaporí­tottunk, ahogy az érdeklődés nőtt. Ez pedig gyorsan bekövetkezett. Annyira, hogy most már további bővítésre is, volna lehetőség, csak — 'a hely ehhez kevés ... Két perce beszélgetünk, ai üvegablaknál vevő kukucskál. — Milyen lapot tetszik?... Autó-Motort — igen, tessék. Meg egy Hejtvényújságot? Az is van, parancsoljon. — Rejtvényújságból annyi el­megy, amennyit küldenek — mondja visszafordulva Pulainé. — A Petőfi Népe korán elfogy ... — Naponta mennyi? — Nemrég harminc — most már negyven. Népszabadság ti­zenöt, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap öt-öt. Szabad Földből negyven fogy el, Ludas Matyi­ből is annyi. . Havi- és hetilapok, képesek, színesek ... — Külföldi újság? — A Daily News-nak állandó vevője van. — Van-e már valami ötlet, amivel az érdeklődést felkelti egy-egy lap iránt? — Egyszerű kis trükk, de hatá­sos. Ha akár felnőttnek való, akár gyermekújságban olyan érdekes kép, szenzációs összeállítás, ha­tásos felvétel van, annál az ol­dalnál kihajtva tesszük ki — fel­tétlenül leköti az emberek figyel­mét. Nemcsak azért állnak meg. hogy megnézzék, hanem meg is veszik. — A posta, felkérésére mióta árul újságot? — kérdezzük Pulai Imrénét csillogó-villogó kis üveg­pavilonjában, amely a nagy for­galmú áruház földszinti „főútvo­nalán” helyezkedik el. — Idén június harmadika óta. — Előtte szerzett már valami tapasztalatot? — Rövid két hónap alatt szép haladás ... Anyagilag érdemes volt elvállalni? — Körülbelül nyolc-tízezer fo­rintra rúgott eddig a havi forga­lom, s az után háromszázötven, illetve kétszázhúsz forint jutott nekünk. Reméljük, lesz még az több is. Tótb István Négyezer új pedagógus a Koreai NDK-ban Az iskolai oktatás mennyiségi és minőségi feltételeinek állandó javítása fontos célkitűzés a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saságban. Ezért a tanítóképzőkbe, tanár­képző főiskolákba évről évre több fiatalt várnak. A pedagóguspálya vonzását jól bizonyítja, hogy ezekben a felsőoktatási intézmé­nyekben tehetséges fiatalok 'ez­rei készülnek fel jövendő hivatá­suk gyakorlására. A legutóbbi tanévben négyezerrel nőtt az ál­talános iskolai tanítók és szakta­nárok száma. Gyarapodott a tantermek, tan­műhelyek száma is: 3240 új tan­termet, illetve a gyakorlati okta­tást szolgáló helyiséget adtak át a tanév során rendeltetésének. Az iskolai laboratóriumok, szertárak 538-félp új demonstrációs esz­közzel gazdagodtak. Az oktatás fontos része az alapfokú képzéstől kezdve a gya­korlati munkára nevelés, amely­nek különféle jól bevált formái vannak a koreai iskolákban. A jó oktató-nevelői munka, a megfelelő feltétellék biztosítása meghozza gyümölcsét: a KNDK alsó fokú iskoláiban tanuló gyer­mekek 92,7 százaléka kapott ki­tűnő minősítést az elmúlt tanév­ben. .„A kiváló diákok iskolád­nak a száma 66-ra nőtt, a „kiváló osztályok”-é pedig csaknem nyolc­ezerre. (BUDAPRESS — KCNA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents